18
ápr/2018

Ha a hidegben etetted, akkor a melegben itasd a madarakat!

Háztartásunk tele van olyan nem használt tárgyakkal, amelyeket újrahasznosítva fillérekből vagy teljesen ingyen készíthetünk madáritatót. A madaraknak a tollazatuk tisztántartása mindennapos, létfontosságú tevékenység, ám közben a biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Az itató sekély legyen, közepén egy nagyobb lapos kővel, amire leszállhatnak, kiülhetnek a madarak.

Fontos, hogy az itatót-fürdetőt a kert egyik tisztásán állítsuk föl. Ha ugyanis nincs aljnövényzet, akkor a madarak fürdőzés közben belátják a területet, és macskát vagy más ragadozót észlelve elrepülhetnek. Legyen a közelben egy bokor vagy kerítés, mert vizes tollal nehézkesebben repülnek. Ha nem folyóviz táplálja az itatót, akkor a benne lévő vizet rendszeresen cseréljük, a tálat tartsuk tisztán.

Dream Dictionary

Aki spirituálisabb beállítottságú, annak igazán lényeges egy itató felállítása, és ezzel a madarak bevonzása a kertbe, udvarra. Az ősmagyarok hite szerint a vadászmadarak Isten hírnökei, és a távol-keleti vallások máig úgy tartják, hogy a madarak a hírvivők az emberek és a szellemi világ lényei között. Ha tehát sok madár jár a kertünkbe, erkélyünkre, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az égieknek címzett kéréseink meghallgatásra találnak. Eddig a hiedelem, nézzük, miből készülhet madáritató!

1. Fatönkre helyezett nagyméretű virágalátétből, benne napozókővel.

Feelbased

2. Ajándékba kapott, nem használt üvegedényekből (szilóval össze kell őket ragasztani).

Morningchores

3. Virágcserépből és alátétből (jó móka a gyerekeknek, amíg akrilfestékkel befestik a cserepeket). A képen látható madáritatón az unokák keze nyoma látható, és a nagyi kapta Anyák napjára.

Claudia/Flickr

Itt egy másik verzió, ez is nagyon klasszul néz ki!

Morningchores


4. Kiszolgált székből és cserépalátétből. Ezzel megoldott a szárítkozás kérdése is, hiszen a madarak kiülhetnek a szék támlájára.

Hometalk

5. Maradék fémláncból és üvegfedőből. Ezt könnyű tisztán tartani.

Sadie Seasongoods

6. Maradék teáskészletből (ideális újrahasznosítása, ha már úgyis összetört a nagyja).

Morena's corner

7. Kiszuperált mosdóból. Figyelem, ezt fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal, nehogy a mély vízbe belefulladjanak a madarak.

Just Craft & DIY

8. Locsolócsőre kötött fémtálcából (részletes leírás a forrásra kattintva angol nyelven).

HomeStoriesAtoZ

9. Kivájt  farönkből (ezt szintén fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal a biztonság érdekében).

Marian Byrne

10. Bármilyen konyhai tálból és egy asztallábból.

Just Craft & DIY

Többet is olvashatsz a madáritató-fürdő megfelelő kialakításáról a Magyar Madártani Egyesület oldalán ide kattintva!

09
márc/2018

Március 10-én ünnepeljük együtt a beporzókat!

Ételeink háromnegyede nem kerülhetne az asztalunkra, ha a termő növény virágát nem porozná be egy méh, pillangó, darázs vagy gerinces állat. Munkájuk ünneplésére és segítésére hív egy új természetvédelmi kezdeményezés, amelynek keretében március 10-én több helyszínen várják az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket országszerte és Erdélyben.

A budapesti Természettudományi Múzeum programja itt

Nemzetközi felmérések szerint a beporzó állatok tevékenysége kulcsfontosságú a gyümölcsök, gabona- és mogyorófélék, a kávé és a kakaó, de még a pamutot adó gyapot megtermelése szempontjából is. Az elmúlt években olyan mennyiségű méh pusztult vagy tűnt el a termőterületekről, hogy például Kínában egyes helyeken már kézzel porozzák be a gyümölcsfákat, de az Egyesült Államokban is dollármilliárdokat költenek a termesztett növények beporzására. Ha forintosítani akarnánk azt a munkát, amelyet a beporzó állatok végeznek el, évente nagyjából 46 ezer milliárd forintra lenne szükség hozzá.

A beporzókat három tényező fenyegeti (külön-külön, illetve együttesen): a mezőgazdaságban használt tengernyi vegyszer, a monokultúrás ültetvényrendszer (amikor egyféle növényt termesztenek óriási területeken), illetve a globális felmelegedés. Az ELTE természettudományi karáról indult új kezdeményezés, a Beporzók napjának az a célja, hogy minél több emberben tudatosodjon, mennyire változatosak – és sérülékenyek – az evolúció során állatok és növények közt kialakult beporzó kapcsolatok. A beporzó rovarok tömeges pusztulása az egész emberiséget érintő probléma. 

A beporzás legfontosabb résztvevői a méhalkatúak csoportjának fajai, melyeknek csupán egyike a közismert háziméh. Ez a rendszertani csoport közel húszezer méhfajt tartalmaz. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak. A háziméh nem pótolja őket.

A program arra hívja fel a figyelmet, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az egyes ember a globális problémákkal szemben, ám lokálisan tud segíteni a helyzeten. Például ha a saját kertjét rovarbaráttá alakítja rovarhotel ("darázsgarázs"), méhecskebölcső építésével.

Az első Beporzók Napjának megünneplésére számos magyarországi és határontúli felsőoktatási intézmény, kollégium, iskola, óvoda jelentette be, hogy saját intézményén belül szervez a mozgalomhoz kapcsolódó programot. A szélesebb közönséget vendégül látó rendezvényeken minden érdeklődőt, kicsit, nagyot, fiatalt, időset szívesen látnak a szervezők. Az eseménynaptár folyamatosan bővül, ide kattintva látható.

Néhány ízelítő:
- Budapest: Tavaszköszöntő beporzó ünnep a Magyar Természettudományi múzeumban, március 10-én 10-14 óráig
- Kolozsvár: Beporzók napja – Ziua polenizatorilor, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Az ezerarcú természet csodái – interaktív játszóház közös rendezvénye: március 10; 10:00-15:00, Mikó kert, BBTE Biológia és Geológia kar
- Pécs: „Környezeti Nevelési Módszerek a Terepen és Teremben”, műhelymunka pedagógusok számára a Beporzók Napja keretén belül. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület rendezvénye, március 10-én 9:00-10:00 között.
- Őriszentpéter: Őri Alapítvány rendezvénye
- Verőce: a Civil Verőce mozgalom kerek programja

A projekt kezdeményezői magánemberek: Györfy Borbála – az ELTE TTK Tudománykommunikáció mesterszakos hallgatója. Ökológus diplomáját a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerezte. Olyan kommunikációs csatorna megteremtését tűzte ki céljául, mely a természetvédelmi szakemberek és a mindennapi emberek közti szakadék áthidalására szolgál, egy közös cél elérésének reményében.
Dr. Vásárhelyi Tamás – biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense. Évtizedek óta környezeti nevelő, tudományos ismeretterjesztő. Januárban közreadott kezdeményezésüket az államigazgatás, a tudományos élet és a civil szervezetek, valamint közoktatási intérmények és magánszemélyek részéről sokan támogatják.

19
feb/2018

Kutyák telepítik újra a tűz martalékává vált erdőket chilében

2017-ben a dél-amerikai ország történetének legsúlyosabb tűzvészében mintegy 560 ezer hektár erdő égett porig (ez egyenlő Békés megye területével). Tizenegy ember is meghalt az óriási tüzekben, amelyeket valószínűleg gyújtogatók okoztak.

Az erdőtüzek után elszenesedett pusztaság maradt, amelynek súlyosan károsodott növénytársulását egy különleges csapat kezdte újratelepíteni: három border collie kutya.

kutya természetvédelem erdő Chile erdőtűz border collie

FOTÓ: Francisca Torres

A hatéves Das, valamint kétéves kölykei, Summer és Olivia olyan hátizsákokkal végzik a munkát, amelyekből szaladgálás közben őshonos növényfajták magjait szórják szét. A terep nehézségétől függően alkalmanként 30 kilométert képesek bejárni, miközben összesen nagyjából 10 kiló magot juttatnak ki a talajra, illetve kis tessúlyuknak köszönhetően nem is tapossák szét a már csírázó palántákat. Egy ember a helyi körülmények között naponta 3 kilométer bejárását volna képes megtenni.

Gazdájuk, Francisca Torres szerint ez nem is munka, hanem móka a kutyák számukra, mindig élvezik az erdei túrákat. Torres kutyakiképzőként dolgozik, továbbá a Pewos nevű környezetvédelmi szervezetet irányítja. Azért is választotta a border collie-kat a feladatra, mert van annyi önkontrolljuk, hogy nem támadnak vagy vesznek üldözőbe semmilyen állatot, amelyekkel az erőben találkoznak. "És mert szuperokosak", tette hozzá Torres.

kutya természetvédelem erdő Chile erdőtűz border collie

FOTÓ: Francisca Torres

Torres és nővére saját zsebből állják a kutyák helyszínre utaztatásának, ellátásának és a növénymagok beszerzésének költségét. Lelkesedésüket az táplálja, hogy a rettenetes katasztrófa után látják újjáéledni a természetet.

kutya természetvédelem erdő Chile erdőtűz border collie

FOTÓ: Pewos

29
okt/2017

Nem baj, ha nem csinálsz rendet a kertben

Ilyenkor ősszel sokak számára nyomasztó teher a kert rendbetétele: az avar összegereblyézése, az elszáradt virágok levágása és eltakarítása, metszés. Pedig számos érv szól amellett, hogy nemcsak neked, hanem a kertedben élő növényeknek és állatoknak is jobb lesz, ha passzolod a nagytakarítást.

kert otthon tél ősz avar fenntarthatóság természetvédelem sün

KÉP

1. Bár a lakás körül terül el, a kert nem a nappali szoba meghosszabbítása, hanem a természet része, egy tenyérnyi vadon. Nem kell manikűrollóval igazítgatni, mert nem az a lényege. A kert akkor fog virulni tavasztól őszig, ha a környéken honos rovarok, madarak, kétéltűek, rágcsálók jól érzik magukat benne. Ehhez viszont legjobb békén hagyni ősszel és télen, legfeljebb a száraz levelek nagyját összeseperni, hogy ne fújja át a szomszédhoz a szél. De összehordhatod az avart egy kupacba is, és letakarhatod csirkehálóval, hogy egyben maradjon. Tavaszig elkezd bomlani, jó ki mulcs lesz belőle a növényeknek.

2. Ami neked rendetlenség, az remek áttelelő búvóhely. Emlékszel, nyáron mennyi lepkét és gyíkot láttál? Némelyik faj egyedei elpusztulnak nyár végén, mások viszont csak elbújnak a kert védett zugaiban, és a levelek alatt, fakéreg repedéseiben, talajban vészelik át a telet. Ha minden levelet és letört gallyat eltakarítasz, lehet, hogy azokkal sok apró rovart vagy a petéjüket is kidobod. Az öreg téglákat, köveket sem most kell bolygatni, hiszen alattuk gyíkok és békák lehetnek. Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett, egyetlen gyík eszmei értéke fajtól függően 10-250 ezer forint. A téli álomra elvackolódott sünöket sem szabad zavarni, mert hamar felébredhetnek. Ezek a kedves állatok is védettek, 25 ezer forint az eszmei értékük.

3. Az évelőket ráér kora tavasszal visszavágni, a rózsát is érdemes akkor, amikor már látszik, meddig ér a szárán az elfagyás. Az elszáradt ágakkal a növény összegyűjtheti a töve körül a havat, ami védi az elfagyás ellen, illetve plusz nedvesség a talajnak. 

kert otthon tél ősz avar fenntarthatóság természetvédelem sün

KÉP

4. A zúzmarás, behavazott növények különleges látványt nyújtanak, emlékezetes fotókat készíthetsz róluk. Nemcsak a hópihék, hanem az ablakon kicsapódó dér szerkezete is fraktál, azaz olyan ismétlődő geometriai forma, ami léptékben növekedve vagy csökkenve önhasonló mintázatú. Érdemes nagyítóval megnézni, csak rálehelni nem szabad :)

5. A békén hagyott kertben váratlan és kedves látogatók jelenhetnek meg, például olyan madárfajok, amelyeknek egyre kisebb az élőhelyük. Láthatsz meggyvágót, nagy fakopáncsot, örörszemet csuszkát vagy erdei pintyet is. Sok énekesmadár a száron hagyott évelők magjait szereti csipegetni. Lehet, hogy annyira megkedvelik a kertedet, hogy tavasszal a közelben keresnek fészkelőhelyet, és visszajárni irtani a rovarokat, hernyókat. Tegyél ki több madáretetőt, többféle méretben, többféle eleséggel. Az ivóvízről is gondoskodj!

6. Ha télen is él a kerted, van látnivaló, sok érdekesség, talán könnyebben elviseled a sötét hónapokat, és jobban kibírod tavaszig. Nem rideg ürességnek érzed a következő hónapokat, inkább amolyan csendes átmenetnek a várva várt rügypattanásig. Addig pedig élvezd a pihenést!

Tipp: ha mindenáron el akarod takarítani az avart, menj végig rajta a legmagasabb kerékmagasságba állított fűnyíróval akár kétszer is úgy, hogy ne tedd a fűgyűjtő puttonyt a fűnyíróra, hanem hagyd, hogy szétszórja a levélnyesedéket. Annak értékes tápanyagait (foszfor, kálium, nitrogén, szén) a téli csapadék bemossa a talajba, serkenti majd a talajéletet. A nyesedék javítja a talaj víztartó képességét és szerkezetét is. Amennyiben persze diófalevéllel van tele a kert, akkor sajnos muszáj összetakarítani, mert az gátolja a növények növekedését. 

22
aug/2017

A rókák hatékonyabban irtják a kullancsot, mint az emberek

Kisebb a kockázata a Lyme-kór fertőzésnek olyan területen, ahol sok a róka és más kisragadozó, például nyest, nyuszt, görény. A Természet finom egyensúlyozással hatékonyabban képes a betegséget terjesztő kórokozók kordában tartására, mint az ember. 

természetes módszerek természetvédelem Tim Hofmeester

James McCullen / Flickr

Erre a következtetésre jutott egy holland kutató, aki 2 éven át 20 egy-hektáros területen kamerákat állított fel a ragadozók megszámolásához. Tim Hofmeester emellett csapdákat helyezett ki, minden bekamerázott hely mellett áprilistól szeptemberig havonta hatszor fogott be egereket, pockokat, amelyekről begyűjtötte a kullancslárvákat. (A rágcsálókat később szabadon engedte.) 

Ezek után laboratóriumban megvizsgálta, hogy melyik kullancsban milyen kórokozó mutatható ki. Az egészet megismételte a következő évben. Az adott terület kullancsfertőzöttségét úgy tesztelte a kutató, hogy a kullancsok számára optimális, napsütéses napokon takarókat húzogatott végig a földön, összesen 1200 négyzetméteren, utána megszámolta, hány kullancs kapaszkodott a takarókra. Rendkívül aprólékos és fáradságos munka lehetett!

Hofmeester előzetes feltételezése az volt, hogy a rókák és más ragadozók azáltal képesek csökkenteni a Lyme-kórral fertőzött kullancsok terjedését, hogy nagy számban pusztítják az egereket és pockokat. Ezekben szapo-rodik ugyanis a Lyme-betegséget okozó Borrelia-baktérium. A petéből kikelő kullancslárvák felkapaszkodnak egy egérre, és vérszívás közben fer-tőződnek meg a baktériummal. Ezt adják tovább akkor is, amikor embert csípnek meg. 

természetes módszerek természetvédelem Tim Hofmeester

Moorhen

Ehhez képest a kutató azt figyelte meg, hogy ha sok volt a róka egy terü-leten, az nem feltétlenül járt az egerek számának rohamos csökkenésével, viszont a korábbi kullancsmennyiségnek csak 10-20 százaléka volt rajtuk megtalálható, és kevesebb volt a fertőzött lárvák száma is. Valószínűleg a nagyszámú ragadozó miatt szűkebb területre húzódnak az egerek és pockok, és egyrészt a kullancslárvák nem találnak elegendő gazdaállatot a túlélésükhöz, másrészt az egerekben lévő fertőzés továbbadásának is kisebb a kockázata. 

Ez az első olyan vizsgálat, amely részletes adatokkal igazolta, hogy az őshonos ragadozók kedvező hatást gyakorolhatnak a kullancsok által terjesztett fertőzések visszaszorítására, áttételesen az emberek egészségére.

természetes módszerek természetvédelem Tim Hofmeester

Matt Binstead / Flickr

30
márc/2016

Papírból készült a legjobb természetvédelmi animációs film

Két magyar, MOME-s hallgató animációs filmje hódít a nemzetközi filmfesztiválokon. Ringeisen Dávid és Ruska László a természeti környezetet papírvilágba bújtatva készítette el pár évvel ezelőtt a WWF Magyarország imázsfilmjét.

paper world animációs film természetvédelem WWF

A film 2014. évi debütálása óta számos nemzetközi filmfesztivál díját nyerte el.

A papírtermészetbe helyezett origami hangulatú, papírállatokból álló animált film rendkívüli közelségbe hozza a természeti környezet mikrovilágát.

Az alkotókkal készült beszélgetésből kiderül, hogy kulcsfontosságú volt a filmben a papír szimbolikája... a papír sérülékenysége (gyűrődése, szakadása , szennyeződése) ideálisan képezi le az élővilág sérülékenységét.

paper world animációs film természetvédelem WWF

A 2014-ben debütált vizsgafilm rangos nemzetközi filmfesztiválokon nyert díjakat. 

07
máj/2015

Megállíthatatlanul pusztulnak a kaliforniai és nevadai erdők?

Az USA Erdészeti Szolgálat (Forest Service, USFS) kutatói szerint a Sierra Nevada és Dél-Kalifornia 8,2 hektár területű erdőiben mintegy 12 millió fát pusztított el az aszályos időszak.

Laguna-hegység: kiszáradt Jeffrie fenyők (Fotó: Los Angeles Times)

A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű erdőkben, a Tehachapi-hegységben, a Stanislaus, a Sierra és a Sequoia Nemzeti Erdő területén, valamint a Yosemite és a Sequoia-Kings nemzeti parkokban 990 000 hektárnyi területen láthatók elszáradt fák. A Stanislaus erdő területén július óta kétszeresére nőtt a kiszáradt fák száma. A Los Angelesi Nemzeti Erdő területén hektáronként 8–12 tölgyfa pusztul el évente.

Az aszályos időszaknak láthatóan nincs vége.

A merev szárnyú repülőgépekkel, akár 300 méter magasságból folytatott vizsgálatok eredményei szerint az érintett területeken a száraz időszak és a fakiszáradás folytatódik.

Az USA aszályos területei

A helyzetet súlyosbítja, hogy száraz erdőkben a szúfélék annál komfortosabban érzik magukat, minél több kiszáradt vagy ökológiai rendszerében megbomlott faegyedet találnak.

A fenyők normál esetben, megfelelő klimatikus viszonyok között, a felhasznált vízmennyiséggel biztosítják azt, hogy a saját maguk által termelt gyantát kitolják a fakéregre. A gyanta megvédi a fenyőket a szúbogaraktól. Abban az esetben, ha a fenyők kevesebb vízhez jutnak, elvesztik természetes védekezőképességüket, a „védelmező” gyantát nem tudják kitolni, és a szúbogarak szabad utat kapnak a lakmározásra, meggyengítve így a fák erősségét. A szúbogarak gyors terjedése miatt viszont egyre nagyobb az erdők érzékeny, veszélyeztetett része.

Los Padres Nemzeti Park és Frazier park kiszáradt fenyők (Fotó: Los Angeles Times)

A kiszáradó fák és növényzet potenciális táptalajai az erdőtüzeknek. Idén a Pinnacles Nemzeti Parkban a szokásosnál 6-8 héttel korábbra datálták a tűzrakási rendeletet.

Az ilyen a tűzvédelmi beavatkozásoknak viszont az a következményük, mondta Scott Stephens, szakértő, a Berkeley Egyetem professzora, hogy az erdőkben a fák sűrűbben nőnek, ennek köszönhetően pedig a szúbogarak is gyorsabban és könnyebben terjeszkednek. A becslések szerint csak tavaly 800 000 hektárnyi fát leptek el ezek az apró kis kártevők az Államban.

Pinnacles National Monuments (Fotó: Los Angeles Times)

1975 és 1979 között volt már hasonló helyzet az érintett területeken. Ebben az időszakban közel 14 millió fa pusztult el.

Pinnacles National Monuments: Tölgyfa pusztulás (Fotó: Los Angeles Times)

A jelenlegi kutatások sajnos azt jelzik előre, hogy a fák védekezőképességének sérülékenysége, a szúbogarak elterjedésének gyorsasága, a tűzvédelmi szabályozások és a három-négy éve tartós aszály miatt a magasabb a fák „elhalálozási” aránya, és a helyzet súlyosabb, mint a hetvenes években.

Forrás: Los Angeles Times

05
jan/2015

Nyissa meg a tetőteret az év madarának!

1979 óta jelölnek ki egy-egy madarat az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai és az állatbarátok. 2015-ben a búbosbanka lett az év madara, akárcsak 1989-ben és 1990-ben.

Mit tehetünk az év madaráért? A madártani egyesület szakértő szerint elsősorban fészkelőhelyet biztosíthatunk számára. A búbosbankát elsősorban az fenyegeti, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság miatt jelentősen átalakul a táj, és a nagy mennyiségben használt rovarölőszerek miatt kevesebb a táplálék. Az erdősítések miatt kevesebb a rövid füvő gyep, ami szintén nem kedvez az év madarának.

Búbosbanka (fotó: Lóki Csaba, forrás: mme.hu)

A városhoz alkalmazkodó madárként új probléma aí elavult, gyakran szigetelés nélküli épületek felújítása, amivel megszűnik lehetséges fészkelőhelyeinek a jelentős része. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a versengés a harkályok vájta természetes faodúkért, a lakott területeken fő vetélytársa a seregély. Többek között a fenti tényezők miatt enyhén csökken a madár állománya Magyarországon. Jó hír, hogy a fogyatkozás jóval kisebb, mint a legtöbb agrár-élőhelyen fészkelő madáré.

Hogyan él a búbosbanka?

Eredeti élőhelye a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki nyílt területek voltak, de jól alkalmazkodott a legeltetés, földművelés által átalakított tájhoz – beleértve a tanyasi, falusi környezetet és a városokat is, ahol táplálkozó- és fészkelőhelyet egyaránt talál. Tápláléka főként férgekből, rovarokból és rovarlárvákból, kisebb részt apró gerincesekből, gyíkokból és kisrágcsálókból áll. Táplálékára a talajon keresgélve, a rövid füvű gyepet, a háztáji veteményesek és a szántók laza talaját szondázva vadászik.

Kotló párját etető búbosbanka (fotó: Bécsy László, forrás: mme.hu)

Hol fészkel?

Remekül ki tudja használni az ember közelségét, ugyanis nagyon változatosan választ fészkelőhelyet. Fák és harkályodúk hiányában ugyanis szinte bármilyen üregben: kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, akár a talajon vagy ennek közelében is.

Az alacsonyabban levő fészkelőhelyet viszont a ragadozók is könnyebben megtalálják. Ez ellen a fiókák úgy védekeznek, hogy híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé. Innen ered egyik sokatmondó népi neve, a fostos bugybóka is.

Fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu

Hogyan költ?

Fészket nem épít, 5−8 tojását (naponta egyet-egyet) egy esőtől védett üreg aljára rakja. A kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik. Hogy a fiókák közel azonos időben keljenek ki, a tojó akkor kezd kotlani, amikor az utolsó tojásokat lerakta. A kotlás mintegy 18 napig tart. A fiókák három-négy hetesen válnak röpképessé, szüleik az üreg elhagyását követően még néhány napig a szabadban is etetik őket. Évente akár kétszer is költhet.

Mit tehetünk érte?

Az odúköltő, de saját odút nem készítő madárfajokhoz hasonlóan a az év madaránál is a megfelelő fészkelőhely hiánya a legnagyobb probléma. Kevesebb az idős fa, ezért egyre nagyobb a fajok közötti harc a fészkelőhelyekért, mind a kül-, mind a belterületeken, amiben a vonulásból később érkezők hátrányba kerülhetnek.

Egy példa búbosbanka-fészkelőhelyre. A klinkertéglából rakott építmény viszonylag magas, így a macskák nehezebben férnek hozzá a fiókákhoz (fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu)

Mivel a búbosbanka ennyire alkalmazkodóképes, számos lehetősége van annak, aki szeretné madárbaráttá tenni a kertjét, ingatlanát:

  • mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezése ún. odúfák létrehozásával;
  • fészekfülkék kialakítása kő- és téglarakásokban;
  • alternatív fészkelőhelyek költésre alkalmassá tétele (például: fahordók- és dézsák);
  • fészekházikók építése téglából (bel- és külterületen egyaránt);
  • tetőtér megnyitása a kúpcserepek alatt – nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, mert becsorog az eső a padlásra, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást a madárnak.

További tippeket a MME oldalán olvashat a búbosbanka védelméről.

26
aug/2013

Jogi személy lett a maorik szent folyója, emberré nyilvánították a delfint

Néha egészen szokatlan módszert választanak a természetvédők ahhoz, hogy elérjék céljukat. Az emberré nyilvánítás mellett a több száz éves szokásjog felélesztése is hasznos lehet.

A gangeszi delfin átlagos élettartama 26 év, de a faj talán előbb kihal. Forrás: Marinebio.org

Tilos szórakoztatási céllal fogságban folyami delfint tartani Indiában 2013 májusa óta. A helyi természetvédelmi minisztérium állásfoglalása szerint a cetfélék rosszul tűrik a fogva tartást, viselkedésük megváltozik, rendkívül stresszessé válnak. Szokatlanul magas intelligenciaszintjük és érzékenységük okán ezentúl non-humán személynek számítanak, és különleges jogok illetik meg őket.

„Morálisan elfogadhatatlan ezeket a lényeket szórakoztatásra kényszeríteni”, szólt a közlemény. A gangeszi folyami delfin szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján, méghozzá a veszélyeztetett (Endangered) kategóriában, ami azt jelenti, a jelenlegi tendenciák mellett természetes környezetében már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fenyegeti


Száznegyven év pereskedés után kapott különleges védelmet a Whanganui.
Forrás: Aidan Wojtas/Flickr

Új-Zélandon a maorik szent folyója, a Whanganui 1873 óta tartó jogi csatározások után éppen egy évvel ezelőtt nyerte el a „jogi személy” státust, maori nyelven Te Awa Tupua lett. Ez arra jogosítja, hogy élő egységes szervezetként vegyék figyelembe bármely hivatalos ügy során, és a maorik közül választott két jogi képviselője mindenkor a folyó érdekeit figyelembe véve járhasson el.

Noha a folyók világszerte az élet szimbólumai, szinte sehol nem tekintik őket önálló élő szerveződéseknek vagy élőlények közösségének, egységes entitásnak, ennél fogva jogaik sincsenek, azaz nincs mód közvetlenül a nevükben fellépni a nekik kárt okozók ellen.

Az új-zélandi törvény harmonizál azzal a 2008-as ecuadori kezdeményezéssel, amely egy népszavazás után az alkotmányba foglalta a folyók, erdők és más természeti képződmények jogait: „a Természetnek, azaz Pachamamának joga van létezni, fennmaradni, fejlődni, valamint az életfenntartáshoz és az evolúcióhoz nélkülözhetetlen funkcióit, struktúráit, illetve folyamatait regenerálni”.
 


Minden finn szabad joga a természet értékeinek hasznosítása, de egyben kötelessége azok védelme.
Forrás: Upitrek/Flickr

Hasonló az a finn törvény, amely egy több évszázados szokásjogot emelt modern jogszabállyá: ez a Mindenki joga (Jokamiehenoikeus). Ennek értelmében mindenkinek szabad jogában áll az ország területén (kivéve a magánbirtokot vagy természetvédelmi területet) gyalogolni, síelni vagy kerékpározni; ideiglenes táborhelyet kialakítani; bogyókat, gombákat, virágokat és más terméseket begyűjteni; horgászni; evezni, vitorlázni, motorcsónakozni, úszni, mosakodni; télen a befagyott vizeken gyalogolni, síelni és horgászni.

Ám senkinek sem szabad másokat zavarni és javaikban kárt okozni; a madarak fészkeit és fiókáit, illetve a rénszarvasokat és más nagyvadakat megzavarni; élő fát kivágni vagy annak sérülést okozni, magánbirtokon fát, mohát, zuzmót gyűjteni; vészhelyzetet leszámítva nyílt tüzet rakni más birtokán; lakóhelyek (magánépületek) nyugalmát táborozással vagy zajongással felverni; nem szabad szemetelni; gépjárművel letérni a kijelölt útról a terület tulajdonosának engedélye nélkül; halászni vagy vadászni engedély nélkül.

Finnországban nagyon komolyan veszik ezt a törvényt, és egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint nemcsak elfogadják az általa nyújtott kiváltságokat, hanem be is tartják a törvény által kirótt kötelezettségeket. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

16
máj/2012

A gyurgyalag lesz az év madara 2013-ban

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szakmai szervezet. Egy hónap alatt 7460 szavazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre - közölte a MME.

Az MME kampánya kitér majd a gyurgyalag-fészektelepek felmérésrée, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte.

Gyurgyalagok (fotó: Halpern Bálint/MME)

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madár Magyarországon. Hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú, nyílt tájakat kedveli. Művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat. Mivel hűvös időben előfordul, hogy a gyurgyalagok méheket zsákmányolásnak, a méhészetek közelében működő telepeiket megrongálják. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökken.

Egy benövényesedett költőfal (fotó: Orbán Zoltán/MME)

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen részt is vesz.

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com