22
aug/2017

A rókák hatékonyabban irtják a kullancsot, mint az emberek

Kisebb a kockázata a Lyme-kór fertőzésnek olyan területen, ahol sok a róka és más kisragadozó, például nyest, nyuszt, görény. A Természet finom egyensúlyozással hatékonyabban képes a betegséget terjesztő kórokozók kordában tartására, mint az ember. 

természetes módszerek természetvédelem Tim Hofmeester

James McCullen / Flickr

Erre a következtetésre jutott egy holland kutató, aki 2 éven át 20 egy-hektáros területen kamerákat állított fel a ragadozók megszámolásához. Tim Hofmeester emellett csapdákat helyezett ki, minden bekamerázott hely mellett áprilistól szeptemberig havonta hatszor fogott be egereket, pockokat, amelyekről begyűjtötte a kullancslárvákat. (A rágcsálókat később szabadon engedte.) 

Ezek után laboratóriumban megvizsgálta, hogy melyik kullancsban milyen kórokozó mutatható ki. Az egészet megismételte a következő évben. Az adott terület kullancsfertőzöttségét úgy tesztelte a kutató, hogy a kullancsok számára optimális, napsütéses napokon takarókat húzogatott végig a földön, összesen 1200 négyzetméteren, utána megszámolta, hány kullancs kapaszkodott a takarókra. Rendkívül aprólékos és fáradságos munka lehetett!

Hofmeester előzetes feltételezése az volt, hogy a rókák és más ragadozók azáltal képesek csökkenteni a Lyme-kórral fertőzött kullancsok terjedését, hogy nagy számban pusztítják az egereket és pockokat. Ezekben szapo-rodik ugyanis a Lyme-betegséget okozó Borrelia-baktérium. A petéből kikelő kullancslárvák felkapaszkodnak egy egérre, és vérszívás közben fer-tőződnek meg a baktériummal. Ezt adják tovább akkor is, amikor embert csípnek meg. 

természetes módszerek természetvédelem Tim Hofmeester

Moorhen

Ehhez képest a kutató azt figyelte meg, hogy ha sok volt a róka egy terü-leten, az nem feltétlenül járt az egerek számának rohamos csökkenésével, viszont a korábbi kullancsmennyiségnek csak 10-20 százaléka volt rajtuk megtalálható, és kevesebb volt a fertőzött lárvák száma is. Valószínűleg a nagyszámú ragadozó miatt szűkebb területre húzódnak az egerek és pockok, és egyrészt a kullancslárvák nem találnak elegendő gazdaállatot a túlélésükhöz, másrészt az egerekben lévő fertőzés továbbadásának is kisebb a kockázata. 

Ez az első olyan vizsgálat, amely részletes adatokkal igazolta, hogy az őshonos ragadozók kedvező hatást gyakorolhatnak a kullancsok által terjesztett fertőzések visszaszorítására, áttételesen az emberek egészségére.

természetes módszerek természetvédelem Tim Hofmeester

Matt Binstead / Flickr

30
márc/2016

Papírból készült a legjobb természetvédelmi animációs film

Két magyar, MOME-s hallgató animációs filmje hódít a nemzetközi filmfesztiválokon. Ringeisen Dávid és Ruska László a természeti környezetet papírvilágba bújtatva készítette el pár évvel ezelőtt a WWF Magyarország imázsfilmjét.

paper world animációs film természetvédelem WWF

A film 2014. évi debütálása óta számos nemzetközi filmfesztivál díját nyerte el.

A papírtermészetbe helyezett origami hangulatú, papírállatokból álló animált film rendkívüli közelségbe hozza a természeti környezet mikrovilágát.

Az alkotókkal készült beszélgetésből kiderül, hogy kulcsfontosságú volt a filmben a papír szimbolikája... a papír sérülékenysége (gyűrődése, szakadása , szennyeződése) ideálisan képezi le az élővilág sérülékenységét.

paper world animációs film természetvédelem WWF

A 2014-ben debütált vizsgafilm rangos nemzetközi filmfesztiválokon nyert díjakat. 

07
máj/2015

Megállíthatatlanul pusztulnak a kaliforniai és nevadai erdők?

Az USA Erdészeti Szolgálat (Forest Service, USFS) kutatói szerint a Sierra Nevada és Dél-Kalifornia 8,2 hektár területű erdőiben mintegy 12 millió fát pusztított el az aszályos időszak.

Laguna-hegység: kiszáradt Jeffrie fenyők (Fotó: Los Angeles Times)

A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű erdőkben, a Tehachapi-hegységben, a Stanislaus, a Sierra és a Sequoia Nemzeti Erdő területén, valamint a Yosemite és a Sequoia-Kings nemzeti parkokban 990 000 hektárnyi területen láthatók elszáradt fák. A Stanislaus erdő területén július óta kétszeresére nőtt a kiszáradt fák száma. A Los Angelesi Nemzeti Erdő területén hektáronként 8–12 tölgyfa pusztul el évente.

Az aszályos időszaknak láthatóan nincs vége.

A merev szárnyú repülőgépekkel, akár 300 méter magasságból folytatott vizsgálatok eredményei szerint az érintett területeken a száraz időszak és a fakiszáradás folytatódik.

Az USA aszályos területei

A helyzetet súlyosbítja, hogy száraz erdőkben a szúfélék annál komfortosabban érzik magukat, minél több kiszáradt vagy ökológiai rendszerében megbomlott faegyedet találnak.

A fenyők normál esetben, megfelelő klimatikus viszonyok között, a felhasznált vízmennyiséggel biztosítják azt, hogy a saját maguk által termelt gyantát kitolják a fakéregre. A gyanta megvédi a fenyőket a szúbogaraktól. Abban az esetben, ha a fenyők kevesebb vízhez jutnak, elvesztik természetes védekezőképességüket, a „védelmező” gyantát nem tudják kitolni, és a szúbogarak szabad utat kapnak a lakmározásra, meggyengítve így a fák erősségét. A szúbogarak gyors terjedése miatt viszont egyre nagyobb az erdők érzékeny, veszélyeztetett része.

Los Padres Nemzeti Park és Frazier park kiszáradt fenyők (Fotó: Los Angeles Times)

A kiszáradó fák és növényzet potenciális táptalajai az erdőtüzeknek. Idén a Pinnacles Nemzeti Parkban a szokásosnál 6-8 héttel korábbra datálták a tűzrakási rendeletet.

Az ilyen a tűzvédelmi beavatkozásoknak viszont az a következményük, mondta Scott Stephens, szakértő, a Berkeley Egyetem professzora, hogy az erdőkben a fák sűrűbben nőnek, ennek köszönhetően pedig a szúbogarak is gyorsabban és könnyebben terjeszkednek. A becslések szerint csak tavaly 800 000 hektárnyi fát leptek el ezek az apró kis kártevők az Államban.

Pinnacles National Monuments (Fotó: Los Angeles Times)

1975 és 1979 között volt már hasonló helyzet az érintett területeken. Ebben az időszakban közel 14 millió fa pusztult el.

Pinnacles National Monuments: Tölgyfa pusztulás (Fotó: Los Angeles Times)

A jelenlegi kutatások sajnos azt jelzik előre, hogy a fák védekezőképességének sérülékenysége, a szúbogarak elterjedésének gyorsasága, a tűzvédelmi szabályozások és a három-négy éve tartós aszály miatt a magasabb a fák „elhalálozási” aránya, és a helyzet súlyosabb, mint a hetvenes években.

Forrás: Los Angeles Times

05
jan/2015

Nyissa meg a tetőteret az év madarának!

1979 óta jelölnek ki egy-egy madarat az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai és az állatbarátok. 2015-ben a búbosbanka lett az év madara, akárcsak 1989-ben és 1990-ben.

Mit tehetünk az év madaráért? A madártani egyesület szakértő szerint elsősorban fészkelőhelyet biztosíthatunk számára. A búbosbankát elsősorban az fenyegeti, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság miatt jelentősen átalakul a táj, és a nagy mennyiségben használt rovarölőszerek miatt kevesebb a táplálék. Az erdősítések miatt kevesebb a rövid füvő gyep, ami szintén nem kedvez az év madarának.

Búbosbanka (fotó: Lóki Csaba, forrás: mme.hu)

A városhoz alkalmazkodó madárként új probléma aí elavult, gyakran szigetelés nélküli épületek felújítása, amivel megszűnik lehetséges fészkelőhelyeinek a jelentős része. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a versengés a harkályok vájta természetes faodúkért, a lakott területeken fő vetélytársa a seregély. Többek között a fenti tényezők miatt enyhén csökken a madár állománya Magyarországon. Jó hír, hogy a fogyatkozás jóval kisebb, mint a legtöbb agrár-élőhelyen fészkelő madáré.

Hogyan él a búbosbanka?

Eredeti élőhelye a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki nyílt területek voltak, de jól alkalmazkodott a legeltetés, földművelés által átalakított tájhoz – beleértve a tanyasi, falusi környezetet és a városokat is, ahol táplálkozó- és fészkelőhelyet egyaránt talál. Tápláléka főként férgekből, rovarokból és rovarlárvákból, kisebb részt apró gerincesekből, gyíkokból és kisrágcsálókból áll. Táplálékára a talajon keresgélve, a rövid füvű gyepet, a háztáji veteményesek és a szántók laza talaját szondázva vadászik.

Kotló párját etető búbosbanka (fotó: Bécsy László, forrás: mme.hu)

Hol fészkel?

Remekül ki tudja használni az ember közelségét, ugyanis nagyon változatosan választ fészkelőhelyet. Fák és harkályodúk hiányában ugyanis szinte bármilyen üregben: kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, akár a talajon vagy ennek közelében is.

Az alacsonyabban levő fészkelőhelyet viszont a ragadozók is könnyebben megtalálják. Ez ellen a fiókák úgy védekeznek, hogy híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé. Innen ered egyik sokatmondó népi neve, a fostos bugybóka is.

Fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu

Hogyan költ?

Fészket nem épít, 5−8 tojását (naponta egyet-egyet) egy esőtől védett üreg aljára rakja. A kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik. Hogy a fiókák közel azonos időben keljenek ki, a tojó akkor kezd kotlani, amikor az utolsó tojásokat lerakta. A kotlás mintegy 18 napig tart. A fiókák három-négy hetesen válnak röpképessé, szüleik az üreg elhagyását követően még néhány napig a szabadban is etetik őket. Évente akár kétszer is költhet.

Mit tehetünk érte?

Az odúköltő, de saját odút nem készítő madárfajokhoz hasonlóan a az év madaránál is a megfelelő fészkelőhely hiánya a legnagyobb probléma. Kevesebb az idős fa, ezért egyre nagyobb a fajok közötti harc a fészkelőhelyekért, mind a kül-, mind a belterületeken, amiben a vonulásból később érkezők hátrányba kerülhetnek.

Egy példa búbosbanka-fészkelőhelyre. A klinkertéglából rakott építmény viszonylag magas, így a macskák nehezebben férnek hozzá a fiókákhoz (fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu)

Mivel a búbosbanka ennyire alkalmazkodóképes, számos lehetősége van annak, aki szeretné madárbaráttá tenni a kertjét, ingatlanát:

  • mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezése ún. odúfák létrehozásával;
  • fészekfülkék kialakítása kő- és téglarakásokban;
  • alternatív fészkelőhelyek költésre alkalmassá tétele (például: fahordók- és dézsák);
  • fészekházikók építése téglából (bel- és külterületen egyaránt);
  • tetőtér megnyitása a kúpcserepek alatt – nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, mert becsorog az eső a padlásra, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást a madárnak.

További tippeket a MME oldalán olvashat a búbosbanka védelméről.

26
aug/2013

Jogi személy lett a maorik szent folyója, emberré nyilvánították a delfint

Néha egészen szokatlan módszert választanak a természetvédők ahhoz, hogy elérjék céljukat. Az emberré nyilvánítás mellett a több száz éves szokásjog felélesztése is hasznos lehet.

A gangeszi delfin átlagos élettartama 26 év, de a faj talán előbb kihal. Forrás: Marinebio.org

Tilos szórakoztatási céllal fogságban folyami delfint tartani Indiában 2013 májusa óta. A helyi természetvédelmi minisztérium állásfoglalása szerint a cetfélék rosszul tűrik a fogva tartást, viselkedésük megváltozik, rendkívül stresszessé válnak. Szokatlanul magas intelligenciaszintjük és érzékenységük okán ezentúl non-humán személynek számítanak, és különleges jogok illetik meg őket.

„Morálisan elfogadhatatlan ezeket a lényeket szórakoztatásra kényszeríteni”, szólt a közlemény. A gangeszi folyami delfin szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján, méghozzá a veszélyeztetett (Endangered) kategóriában, ami azt jelenti, a jelenlegi tendenciák mellett természetes környezetében már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fenyegeti


Száznegyven év pereskedés után kapott különleges védelmet a Whanganui.
Forrás: Aidan Wojtas/Flickr

Új-Zélandon a maorik szent folyója, a Whanganui 1873 óta tartó jogi csatározások után éppen egy évvel ezelőtt nyerte el a „jogi személy” státust, maori nyelven Te Awa Tupua lett. Ez arra jogosítja, hogy élő egységes szervezetként vegyék figyelembe bármely hivatalos ügy során, és a maorik közül választott két jogi képviselője mindenkor a folyó érdekeit figyelembe véve járhasson el.

Noha a folyók világszerte az élet szimbólumai, szinte sehol nem tekintik őket önálló élő szerveződéseknek vagy élőlények közösségének, egységes entitásnak, ennél fogva jogaik sincsenek, azaz nincs mód közvetlenül a nevükben fellépni a nekik kárt okozók ellen.

Az új-zélandi törvény harmonizál azzal a 2008-as ecuadori kezdeményezéssel, amely egy népszavazás után az alkotmányba foglalta a folyók, erdők és más természeti képződmények jogait: „a Természetnek, azaz Pachamamának joga van létezni, fennmaradni, fejlődni, valamint az életfenntartáshoz és az evolúcióhoz nélkülözhetetlen funkcióit, struktúráit, illetve folyamatait regenerálni”.
 


Minden finn szabad joga a természet értékeinek hasznosítása, de egyben kötelessége azok védelme.
Forrás: Upitrek/Flickr

Hasonló az a finn törvény, amely egy több évszázados szokásjogot emelt modern jogszabállyá: ez a Mindenki joga (Jokamiehenoikeus). Ennek értelmében mindenkinek szabad jogában áll az ország területén (kivéve a magánbirtokot vagy természetvédelmi területet) gyalogolni, síelni vagy kerékpározni; ideiglenes táborhelyet kialakítani; bogyókat, gombákat, virágokat és más terméseket begyűjteni; horgászni; evezni, vitorlázni, motorcsónakozni, úszni, mosakodni; télen a befagyott vizeken gyalogolni, síelni és horgászni.

Ám senkinek sem szabad másokat zavarni és javaikban kárt okozni; a madarak fészkeit és fiókáit, illetve a rénszarvasokat és más nagyvadakat megzavarni; élő fát kivágni vagy annak sérülést okozni, magánbirtokon fát, mohát, zuzmót gyűjteni; vészhelyzetet leszámítva nyílt tüzet rakni más birtokán; lakóhelyek (magánépületek) nyugalmát táborozással vagy zajongással felverni; nem szabad szemetelni; gépjárművel letérni a kijelölt útról a terület tulajdonosának engedélye nélkül; halászni vagy vadászni engedély nélkül.

Finnországban nagyon komolyan veszik ezt a törvényt, és egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint nemcsak elfogadják az általa nyújtott kiváltságokat, hanem be is tartják a törvény által kirótt kötelezettségeket. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

16
máj/2012

A gyurgyalag lesz az év madara 2013-ban

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szakmai szervezet. Egy hónap alatt 7460 szavazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre - közölte a MME.

Az MME kampánya kitér majd a gyurgyalag-fészektelepek felmérésrée, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte.

Gyurgyalagok (fotó: Halpern Bálint/MME)

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madár Magyarországon. Hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú, nyílt tájakat kedveli. Művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat. Mivel hűvös időben előfordul, hogy a gyurgyalagok méheket zsákmányolásnak, a méhészetek közelében működő telepeiket megrongálják. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökken.

Egy benövényesedett költőfal (fotó: Orbán Zoltán/MME)

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen részt is vesz.

17
jan/2012

Ökovécé menti meg a kenyai vízilovakat

Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.

A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek. Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik.

Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel.

A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).

Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott.

Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

10
jan/2012

Sikertörténet a Seychelle-szigeteken

A hatvanas években a Seychelle-szigeteki poszáta volt a világ egyik legveszélyeztetettebb madara, mivel a fajból mindössze 26 madár maradt fenn. Most a megerősödött állomány egy részét más szigetre költöztették.

A poszátafaj  egykor igen elterjedt volt a Seychelle-szigeteken, ám élőhelyének fokozatos elvesztése és a betelepülő idegen fajok térhódítása a kihalás szélére taszította a madárfajt. A parányi madárcsoport csupán egyetlen apró szigeten, az Indiai-óceánon lévő Cousin-szigeten maradt fenn. A poszáták szinte reménytelennek tűnő helyzete azonban az évtizedek során sokat változott a hatékony védelmi programnak köszönhetően. Helyzetük tovább erősödhet egy új madárvédelmi és visszatelepítő program hatására, mivel a szakemberek kellő mérlegelés után más közeli szigetekre is betelepítik a poszátákat.

Sikertörténet a Seychelle-szigeteken

A Nature Seychelle szervezet szakemberei a napokban a Cousin-szigeteken élő poszáták közül 59-et telepítettek át a közeli Fregate-szigetre. A BirdLife partnerszervezete egy magánkézben lévő szigetet szemelt ki, amely immáron az ötödik hely, ahová biztonságos körülmények közé telepítenek madarakat. A Fregate-ra azért esett az állatvédők választása, mert évek óta mentes a patkányoktól és a vizsgálatok alapján a poszátákat a trópusi seregélyek sem veszélyeztetik.

A természetvédelmi szervezet munkatársai azt várják, hogy munkájukat nemsokára siker koronázza majd és a kicsi poszáták egyszer lekerülnek a védett fajok listájáról. A Fregate-sziget vezetése ugyanakkor üdvözölte, hogy egy olyan különleges programban vehetnek részt, melynek keretében otthonra találhat náluk a világ egyik legritkább madárfaja. A program 18 ezer dollárba került és a pénzt a Disney Worldwide Conservation Fund biztosította az Brit Királyi Madártársaságon, az RSPB-n keresztül.

A madarak áttelepítése gyors volt, mivel a poszátákat reggel megfogták, majd helikopterrel a Fregate-szigetére szállították, ahol délután már el is eresztették őket. Így a madarak a lehető legkevesebb ideig voltak fogságban és az éjszaka beállta előtt volt még idejük táplálkozni új otthonukban.

A Cousin-szigeten a poszátapopuláció jelenleg 300 felett van és az állomány alakulását már két évtizede követik figyelemmel a természetvédők. Az ornitológusok várakozásai szerint a Fregate-szigeten az új lakók körülbelül egy vagy két héten belül raknak fészket. A szakemberek a Fregate-szigetén élő madarakat is monitorozni fogják az elkövetkező években.

Seychelles a szakemberek szerint egy igazi példa arra, hogy miként tudja a tudomány és a természetvédelem kéz a kézben végezni a dolgát. A szakemberek bíznak abban, hogy a Fregate-szigeten megerősödik a poszátapopuláció, és akkor ez lesz az első olyan madárfaj, amelyet levehetnek a fokozottan veszélyeztetett fajok listájáról.

A hír itt olvasható részletesebben, angolul.

Forrás: greenfo 

09
nov/2011

Ragacs-csapdákban végzi több millió rigó Spanyolországban

Több millió vándormadár halálát jelzik előre környezetvédők Spanyolországban. A csaknem négymillió madár életét azért oltják ki az illegális vadászok, hogy feketepiacokon eladják őket. Fegyver helyett ragasztóanyagot használnak. Évszázados tradíciók szerint a kis rigókból a spanyol konyha különlegességének számító tapas készül. A madarak halálát azonban nem lövések okozzák, hanem a vadászok kedvenc leszállóhelyeikre egyszerűen ragasztóanyagot öntenek.

Ragacs csapdákban végzi több millió rigó Spanyolországban

A meleg mediterrán tél miatt jelenleg rigók szállnak Spanyolország felett vagy közelében, azonban becslések szerint kétmillió madár a vesztébe száll, mivel az illegális vadászok már készen állnak. Több száz vadász várakozik Castellóban, Spanyolország keleti részén, hogy kitegyék fagallyakkal letakart ragadós és szögekkel is kivert csapdáikat. Az elpusztult madarak aztán spanyol bárokba kerülnek, és apró frissen sült falatkák készülnek belőlük.

Spanyolországban az énekes rigó és a léprigó, valamint a szőlőrigó vadászata megengedett, azonban a csapdaállítás tilos, Valenciában a kusza törvények mégis akadnak kiskapuk. A környezetvédő szervezetek eddig is mindent megtettek, hogy a ragacsos csapdázás tiltott legyen, mivel az szörnyű fájdalommal jár, és elhúzódó szenvedést okoz a madaraknak. Verdeső szárnyukkal végzetesen beleragadnak a ragasztóba és a legtöbb esetben eltörik saját gerincüket, vagy szétverik saját fejüket – ez pedig ellentétes a nemzetközi állatvédelmi jogokkal. A zöldek számos még életben maradt, vergődő madarat próbáltak lemosni és megmenteni, de sokukon már nem tudtak segíteni.

A természetvédő szervezetek szerint most a valenciai politikusokon a sor, hogy miután legalizálták a csapdákat, vonják vissza az intézkedést, mivel az ellenkezik az uniós törvényekkel. A fellépés nem biztos, hogy eredményes lesz, mivel a tradicionális rigócsapdázás  afféle hétvégi időtöltésnek számít. „Pompejiben is vannak képek csapdázásokról és ez is jelezi, hogy egy ősi hagyományról van szó, amely évszázadok óta fennmaradt és nem fogjuk abbahagyni, küzdünk fennmaradásáért” – jelezte Miguel Angel Bayarri, a csapdaállítók APAVAL szövetségének tagja.

„Született már ez ellen ítélet Madridban és Luxemburgban is” – közölte Mario Gimenez, a SEO/Birdlife valenciai régiójának vezetője. Ugyanakkor az is tény, hogy öt, csapdában ragadó madár közül kettő nem is rigó. Több százezer vándormadár is áldozatul esik, köztük vöröbegyek, barátkák, csilpcsalp füzikék és házi rozsdafarkúak is. De elpusztulnak nem vándorló, Spanyolországban honos madarak is, többek között poszáták és baglyok. „Ez csak akkor történhet meg, hogyha a csapdát rosszul állítják fel, a mi tagjaink csak rigót ejtenek – válaszolta erre Bayarri.

A vadászat most is folyik, annak ellenére, hogy néhány vadásztársaság külön kérte tagjait, hogy hagyjanak fel a csapdák állításával. Jelenleg olyan csapdákat készítenek, amelyek hangszóróból madárdalt játszanak, hogy így csalogassák a ragacssal bekent fákhoz a szárnyasokat. Az összeragadt állatok nem tudnak elrepülni, így a földre zuhannak, majd a vadászok puszta kézzel ölik meg őket. Az elmúlt hetekben legalább 340 ragacsos csapdát találtak a környezetvédől, és ez csak a kezdet, mivel tavaly főidényben egyszerre 2000 csapda okozta a rigók vesztét Valenciában.

Bár 200 ezer eurós büntetés is kiszabható a tetten ért vadászokra, úgy tűnik, ez sem tántorítja el őket, mivel a vadászat most is folyik, csak csendben. Ha autót hallanak, akkor lekapcsolják a hangszórókat – közölte Giménez. 

Forrás: greenfo

05
nov/2011

Fahősökre lehet szavazni az Év Fája versenyen

Az Év Fája versenyben tizenkét fát juttatott tovább a 92 benevezettből az utolsó körbe a vetélkedőt kiíró Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség szavazatai alapján dől el, hogy melyik fa nyeri el az Év Fája címet. Voksolni november 7-ig lehet ezen az oldalon. Az idei versenyben Hős Fát is lehetett jelölni, azaz valamilyen okból veszélyeztetett példányt, amelynek megmentéséért küzdöttek vagy küzdenek jelölői. A másodszorra megrendezett versenyen magánszemélyek, önkormányzatok és civil szervezetek nevezték be kedvenc fáikat. Egy-egy jelölés mögött néhol egy egész óvoda, iskola vagy egy-egy család több generációja áll.

A 2011-es döntőbe három hársfa, egy tölgyfa,egy eperfa, egy mocsári ciprus, egy vérbükk, egy fehér fűz, egy szürke nyár és egy fekete nyárfacsoport került. Közülük több már tavaly is megmérettette magát. A döntős fák mindegyike különleges valamiért: köztük van a ma ismert legnagyobb törzskerületű szürke nyár, sok száz éves famatuzsálemek és több kegyhelyként működő „képesfa”.

A tizenkét döntős:

  • Az öreg hársfa - Felsőmocsolád, Somogy megye
  • A dévaványai "Makkfa" - Dévaványa, Békés megye
  • Évszázadok tanúja - Nagylevelű hárs az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban - Ötvöskóny, Somogy megye
  • Miskolci mocsári ciprus - Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  • A tengődi Életfa - Tengőd, Somogy megye
  • A ságvári Képes-fa  - Ságvár, Börevári-rét, Somogy megye
  • A szőkedencsi 700 éves hársfa - Szőkedencs, Somogy megye
  • A vajali szürke nyárfa - Mór, Vajali nagyforrás dűlő, Fejér megye
  • A mezőhegyesi vérbükk - Mezőhegyes, Békés megye
  • Árvácska - Budapest
  • Mátramindszenti villám sújtotta öreg fűz  - Mátramindszent, Nógrád megye
  • Fekete nyárfacsoport a Tisza-parton -Tiszabercel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A nyertes fa egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet a jelölők díjátadó ünnepség keretében vehetnek majd át. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére - vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség - ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére használhatják fel a fa környezetében élők.

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.