30
júl/2015

​Nézze meg, hol található a legtöbb műanyag szemét az óceánokban!

A Plos One tudományos folyóiratban jelent meg egy új összefoglaló térkép a világóceánokban úszó műanyag szemétről.

A térképen mintegy 5 billió darab, összesen 250 000 tonna súlyú műanyagszemét sűrűségi eloszlását és földrajzi elhelyezkedését mutatják meg.

A becsült adatokat 1571 mérőállomás 2007-től 2013-ig mért adataira alapozzák.

A műanyag hulladékok első számú forrásainak számító tengerparti országok éves termelését vizsgálta egy Georgiai Egyetemen működő kutatócsoport. A kutatások eredménye szerint a világ 192 tengerparti országa 275 millió tonna műanyag szemetet termelt 2010-ben, és ebből 4,8-12,7 millió tonna került az óceánokba. A becslések szerint 2015-ben már 9 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, aminek a mennyisége évről évre nő, 2025-ben a 2010-es érték (8 millió tonna) kétszeresét is elérheti ez az érték.

A 8 millió tonna súlyt próbálja érzékeltetni az iskolások számára a The Canadian Pressben megjelent illusztráció, ami szerint 8 millió tonna felér 86 Nimitz repülőgép-anyahajó, 14 285 Airbus A380-as utasszállító repülőgép, 80 000 kék bálna és 533 000 iskolabusz súlyával.

Az óceánok felszínén úszó műanyag hulladékok bevásárló szokásaink és fogyasztásunk hű tükörképe, bevásárlószatyrok, PET-palackok, játékdarabok, napszemüvegek, nejlonzacskók szennyezik és károsítják súlyosan az óceánok növény- és állatvilágát.

A szakértők már évek óta kongatják a vészharangokat az óceánokba kerülő műanyag hulladékok miatt, amelyek rengeteg tengeri állatot és madarat ölnek meg, és rohamosan pusztítják az óceáni ökoszisztémát.

A  Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a térképen is megmutatja, mely országok termelik a legtöbb óceáni műanyag hulladékot. 

A tanulmány alapján a legtöbb hulladék Kínából származik, az ázsiai ország nagyjából a globális mennyiség 30 százalékáért felelős. Kínát Indonézia, a Fülöp-szigetek, Vietnam, Srí Lanka, Thaiföld, Egyiptom, Malajzia, Nigéria és Banglades követi. A sort az Egyesült Államok a 20. helyen zárja.

A kutatás javaslatot is megfogalmaz a probléma kezelésére: míg a fejlődő országokban a hulladékkezelési rendszerek kialakítására kellene törekedni, addig a fejlett országokban a műanyag termékek (például csomagolás) gyártását lehetne csökkenteni, hogy így fogjuk vissza a hulladék keletkezésének ütemét.


0
Tovább
28
júl/2015

Új-Zélandon megújuló energiával működő kórházat építettek

Amíg Magyarországon egyes kórházakban még a vécépapírt is a betegek viszik magukkal, addig Új-Zélandon megépítették az ország legnagyobb napelemes kórházát.

A háromemeletes Kathleen Kilgour Központ építészei szakítottak az építészeti hagyományokkal az ország legnagyobb rákbetegeket gyógyító klinikájának megtervezésénél, és a tervezés során a betegek kellemes közérzetének biztosítását és a környezetvédelmet vették alapul.

A Tauranga Kórházhoz kapcsolódó, Kaimai hegységre néző, akár 600 rákos beteg ellátására is alkalmas központ a lehető legnagyobb felületen engedi be a természetes fényt. Ezt a 3000 négyzetméteres épület tetején kialakított fűrészfogas tető(tér)kiképzés teszi lehetővé, így optimalizálva a 450 négyzetméter felületű napelemek maximális hatékonyságát és a természetes fény bejutását az épületbe. A természetes anyagok felhasználásával megépített kórház belső tereit a nagy belmagasság jellemzi, és egy hatalmas zöld fal hozza a betegek közelébe a természeti környezetet.

Az épület földszintjén kialakított három sugárterápiás szobát 120 cm vastag betonfalakból építették, a falakat a műszerek működésére jól reagáló, 45 centiméteres acéllemezzel vonták be. A második emeleten alakították ki a betegparkolót. Erről a szintről lehet a legkönnyebben a betegkezelőkbe és betegszobákba jutni.

A központ környezettudatos energiaellátását az ország egyik legnagyobb hőtárolója, a 450 négyzetméter nagyságú fotovoltaikus tömb, a napkollektorok segítségével előállított meleg víz, az energiatakarékos világítási rendszer és az esővíz összegyűjtésével valósítják meg.

Fotók: © Simon Devitt


0
Tovább
21
júl/2015

Adidas cipő óceáni szemétből

Az Adidas a Parley For The Oceans platformmal közösen újrahasznosított óceáni szemétből készített edzőcipőt.

A Parley For The Oceans egy olyan szerveződés, ahol mindenféle vezetők, gondolkodók azért lépnek fel, hogy felhívják a figyelmet az óceáni ökoszisztéma törékenységére, az óceánok szépségére, az óceánokat érintő egyre több veszélyre.  

A gumitalpú cipőnek a felső része újrahasznosított óceáni műanyag szemétből, hátrahagyott halászhálókból és a Sea Shepherds aktivistacsoport által begyűjtött, az illegális orvhalászok által hátrahagyott mélytengeri eresztőhálókból készült.

A prototípus felső részét alkotó műanyag külső részére szőtték rá az óceáni hullámzás érzetét keltő mintázatban a zöldes hálót.

A Greenpeace által környezetszennyezéssel vádolt Adidas az Adidas Ultra környezetbarát termékkel cáfolni próbálja a környezetvédő szervezet állítását. Az óceánokat védő civil szervezettel közösen készített cipőjükre meg egyenesen büszkék, hogy bebizonyíthatják, hogy az óceánokat terhelő műanyag szemétből hasznos dolgokat is lehet készíteni.

A sneaker várhatólag majd a jövő évtől kerülhet a polcokra.

Fotók: ecouterre


0
Tovább
15
júl/2015

Most már nagyon lehet szeretni a pécsi botanikus kertet!

Felújították a Pécsi Egyetem botanikus kertjét. A felújításnak nemcsak azért örülök, mert egyetemistaként sokat sétáltam benne, hanem mert szeretem a növénykerteket, legyen az arborétum vagy bármilyen francia- vagy angolkert.

A kertet 1952-ben hozták létre, és 1989 óta helyi védettségű terület. A mintegy 7 hektáros kertgyűjteményben jelenleg 9000 féle növény található, ebből 4000 növény üvegházakban van. A növények közül kb. 350 faj védett vagy fokozottan védett.

A mediterrán gyűjteményt, a japánkertet és a télálló kaktuszkertet is magában foglaló gyűjteményben a növényeken kívül 66 állatfaj él, amiből 60 fajt védetté nyilvánítottak.

A kertet 2011-ben a mostanihoz hasonló mértékben fejlesztették, ekkor újjáépítették a növényházakat, és felújították a pálma- és a kaktuszházat, klimatikus környezetet kaptak az üvegházi gyűjtemények, és csökkentették e létesítmények energiaigényét is.

A mostani, közel 215 millió forintos uniós támogatásból nagyobb részt a gyűjteményes növénykertet újították fel, és bővítették a növényállományt. A fejlesztéssel biztonságosabb élőhelyet kaptak a veszélyeztetett, az ex - vagyis a nem eredeti élőhelyükön élő - növényfajok.

A kertben korszerű, látogatóbarát környezetet, barátságosabb sétányokat alakítottak ki a botanikus kertbe érkező vendégek számára. Rekonstruálták a tavat a japánkertben, és digitális technikára alapozó, speciális tájékoztató rendszert alakítottak ki.

Várhatólag a fejlesztés népszerű elemei lesznek a manapság a zöldtechnológiában trendi fejlesztésnek számító zöldfal és a 6. támfal felújítása, ahol a szétfagyott elemekből álló régi falat ún. gabion, kőkosaras megoldással újították fel és tették látványosabbá.


0
Tovább
06
júl/2015

A napelemes telefontöltő és az utcai pihenőpad találkozása

Pop up szolár telefontöltő állomásokkal felszerelt pihenőpadokkal lepte meg a New York-iakat a Soofa.

A városi padra felszerelt, 30 wattos edzettüveg-napelem és a 12 voltos, 8 Ah akkumulátorból álló töltőszerkezet nagyjából olyan erős, mintha otthon töltenénk a telefonunkat vagy a laptopunkat.
Az időjárásálló utcai bútorra felszerelt USB-portos töltőállomást egyszerre két ember tudja  használni, és mivel napközben napenergiával feltöltődik, éjszaka is kényelmesen használható.

Obamának is tetszik.


Az egyébként női tulajdonosokból álló vállalkozás célja, hogy ezt az egyszerű és a magánszemélyektől az önkormányzatokig bárki számára hatékony, CAD modellel működtethető rendszert más városokban is elterjesszék.

Fotó: Soofa facebook oldal


0
Tovább
03
júl/2015

Szolár zajvédő falakat tesztelnek holland autópályán

Hollandiában, az A2 autópályán Boschhoz közel szolár zajvédő elemeket tesztelnek. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem mérnökei által kifejlesztett új típusú energiaforrás a lumineszcens napenergia-koncentrátorok (őssejtek) az összegyűjtött napfényt a panelek oldalára vezetik ki. Így az energia koncentráltabban jelenik meg a paneleken, mint a hagyományos napelemek esetében. 

A kettős funkciójú falak ebben a formában nemcsak zajvédő funkciót látnak el, hanem energiatermelő funkciót is kapnak. Az új típusú panelek további előnye, hogy vizuálisan is vonzóbbak, az épített környezetben való megjelenésük előnyösebb a hagyományos napelemekénél.  Alkalmazása olcsó, a kívánt, erős színekben előállítható. Az "őssejtnek" is hívott napelem még a felhős időben is működik. 

A júniusban indult gyakorlati vizsgálattal a napenergiát előállító zajvédő falak gazdasági és technikai megvalósíthatóságát értékelik. Az 5 x 4,5 méter valóságos méretű paneleken egy éven keresztül vizsgálják azt, hogy az áttetsző akusztikus képernyők a különböző éghajlati körülményekre hogyan reagálnak. A tesztelés alatt megfigyelik a panelek rongálhatóságát és a karbantartási követelményeket is. A szabadban végzett vizsgálatok előnye, hogy ezeket az eredményeket egyáltalán nem lehetne laboratóriumi körülmények között vizsgálni.

Az eddig mért eredmények azt mutatják, hogy az 1 km hosszan felállított fal 50 háztartás ellátására elegendő villamos áramot termel.

Fotók: phys.org


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.