A zöldáras években - a víz visszahúzódásáig - a tiszai partifecskék csak a folyótól kisebb-nagyobb távolságra lévő homokbányákban tudnak fészkelni, itt kezdhetnek pótköltésbe, illetve a későn jövők az első költésbe. Amennyiben ilyen helyet ismer, töltse fel az adatokat a lakossági fecskefigyelő oldalra.

Az általában alacsony kora nyári-nyári vízállás mellett a partifecskék akár 3-4 m magas szakadó partfalakban költhetnek a Tiszán; a legnagyobb telepen akár 5-7 ezer madárpár is

További képek és információk a partifecskék pusztulásáról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

A természetvédelmi oltalom alatt álló madarakra a költési időszak alatt kiemelt figyelmet fordítanak a hatályos jogszabályok. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a lakosság egy része kevésbé toleráns a velünk együtt élő állatok iránt. Zavarja őket a falusi kakaskukorékolás, a ház előtti gólyafészek és az eresz alatti fecskecsalád, ezért feljelentik az állattartó szomszédot, nyíllal lelövik a gólyákat, légpuskázzák a fecskéket, leverik a tojásos és a fiókás fészkeket.

Az egyesület szerint sokszor a nemtörődömség, a törvények nem ismerete áll a fecskepusztítás hátterében is. Ennek tipikus esete, amikor az előző évekről ottmaradt építkezési földhalmokat a partifecskék költési időszakában hordják el vagy rombolják le a madarakkal együtt.

"Ha törvénytelen madárpusztítást tapasztalunk, veszélyeztetett fecskefészkekről vagy telepekről szerzünk tudomást, a leggyorsabb megoldás, ha a területileg illetékes zöldhatósághoz, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez fordulunk. Ez az országos hatósági hálózat köteles és jogosult eljárni minden ilyen bejelentés ügyében" - áll az egyesületnek az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az MME-hez is lehet bejelentést tenni, mivel azonban az egyesület civil szervezetként semmiféle ellenőrzési és hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a bejelentéseket csak továbbítani tudja a hatóságokhoz.

Az adatbázisban azokat a budapesti és vidéki árusító helyeket gyűjtötték össze, ahol a fogyasztóknak lehetőségük van automatából vagy kocsiból kínált tejterméket vásárolni. A termelői tej adatbázis elérhető a http://tudatosvasarlo.hu/jo_termekek/termeloi_tej linken.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint:

1. A kimérős tejet, illetve a kisüzemben előállított tejtermékeket többnyire maguk az előállítók értékesítik, így vásárlásunkkal közvetlenül a termelőt támogatjuk. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy a termelő kénytelen legyen nyomott áron értékesíteni termékét a nagyüzemi feldolgozóknak, szupermarketeknek.

2. Mivel ezekre a helyekre saját magunk is vihetünk újratölthető palackot, üveget, így csökkenthetjük a csomagolás okozta környezetterhelést.

3. A termelői tejet többnyire a gazdasághoz közel eső településeken értékesítik, így elkerülhető, hogy a termék - a nagyüzemi vagy importáruval ellentétben - akár több száz kilométert utazzon, jelentősen szennyezve a környezetet.

A tejtermelők kiszolgáltatott helyzetéről, a nagyüzemi állattartás buktatóiról szól a Tudatos Vásárlók Egyesületének kisfilmje is. A film megtekinthető és letölthető a http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1571 oldalon.
 

"Minden évben történnek olyan esetek a költési és a fiókanevelési időszakban, amikor néhány megemelkedett hormonszintű dolmányos varjú az utódok védelme érdekében el próbálja ijeszteni a potenciális támadókat, de nem reagál így minden költő pár" - mondta Markus Nipkow, a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) szakembere.

Az elmúlt hetekben Berlinben és Brémában is varjak támadtak néhány gyalogosra és kerékpárosra. Nipkow szerint gyakran az egerészölyvek és a hollók is hasonlóképpen reagálnak. A május a fiókák kiköltésének és felnevelésének időszaka, a fiatal madarak ebben az időszakban vállalkoznak - szülői felügyelet mellett - az első repülésükre is. Ezért minden évben előfordul, hogy a madarak megtámadjak az utódokhoz tudtukon kívül túl közel kerülő embereket.

A városfejlesztésért felelős szenátus évi egy-három ilyen esetről tud Berlinben, de valószínűleg többről lehet szó. A NABU szerint Berlinben ötezer dolmányosvarjú-pár él, de a populáció folyamatosan növekszik. A szövetség legutóbbi, május eleji madárszámlálása szerint - melynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra - a tavalyi adatokhoz képest tizenhét százalékkal növekedett a berlini dolmányos varjak állománya.

A 32 éves hölgy, Ginger Krieg Dosier (jobbra) találmányáért megkapta a Metropolis című amerikai építészmagazin 2010-es, a jövő formatervezésével kapcsolatos díját.

Dosier - aki az Egyesült Arab Emírségek amerikai egyetemén tanít - a téglák előállításához homokot, egy közönséges baktériumfajt (Sporosarcina pasteurii), egy karbamid nevű szerves vegyületet (amely a vizeletben is megtalálható), kalcium-kloridot (CaCl₂) és vizet használt fel. A baktériumok jelenlétében lezajlott kémiai reakciók a homokkőhöz hasonló anyaggá cementálták össze a homokot.

Az újfajta tégla szobahőmérsékleten is megszilárdul, így nincs szükség égetésre. Ez környezetvédelmi szempontból jelentős: évente világszerte mintegy 1,3 billió téglát gyártanak, amelynek nagy részét máig kézzel égetik ki széntüzelésű kemencékben. Becslések szerint egy 25 ezer téglából álló ház felépítéséhez 3-400 fát kell eltüzelni. Az új "ökotégla" alkalmazása legalább 800 millió tonnával csökkentené a légkörbe jutó szén-dioxid éves mennyiségét.

Egy komoly problémát azonban meg kell még oldani a gyártás előtt. A tégla összecementálódása során sok ammónia keletkezik, amely önmagában is környezetszennyező, nitrátokká alakulva pedig az ivóvízre is veszélyt jelent. Dosier most azon dolgozik, hogy a keletkező ammóniát visszavezesse a gyártási folyamatba.

Az Interpol által koordinált, májusban végrehajtott műveletben 41 személyt vettek őrizetbe. "Ezeknek az illegális termékeknek a piacról való eltávolítása csak az első lépés volt. A művelet során összegyűjtött információ lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok számára, hogy mind Afrikában, mind külföldön beazonosítsák a csempészútvonalakat és hogy további letartóztatásokat hajtsanak végre" - mondta Peter Younger, az Interpol afrikai vadvilág-programjának igazgatója.

A WWF természetvédelmi csoport szerint az orrszarvúak orvvadászata tavaly 15 éves csúcsot ért el. Afrikában már csak mintegy 18 ezer orrszarvú maradt, a Szaharától délre pedig legfeljebb 690 ezer elefánt él, pedig valamikor több millióan voltak.

Az elefántcsont iránti ázsiai kereslet, valamint Afrika politikai instabilitása ösztönzően hat a nemzetközi orvvadász-bandákra, állítják vadvédelmi szakértők.

"A vadvilág elleni bűncselekmények hatása messzire terjed. Az embereket erőszakkal fenyegetik, a bűnüldöző szervezetek tagjait pedig megölik feladatuk teljesítése közben. Ezek a bűncselekmények széleskörű gazdasági hatást gyakorolnak az egyes országokra, így az egyszerű emberek megélhetésére" - mondta Younger.

Az orrszarvútülköt a hagyományos kínai orvoslásban alkalmazzák, mert azt hiszik róla, hogy gyógyítja az ízületi gyulladást és a lázat, az elefántcsontból pedig tőrmarkolatot és egyéb dísztárgyakat faragnak. Az Interpol közleménye szerint a piacok és üzletek elleni razziákat Botswana, Namíbia, Dél-Afrika, Szváziföld és Zambia hatóságai hajtották végre.

Kagyerják Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület vezetője szerdán elmondta az MTI-nek, hogy az összesen 106 hektáros, Észak-Magyarországon egyedülálló Égerláp egy hajdan, évmilliókkal ezelőtt feltehetően itt hömpölygött óriás folyó medrének völgyzáródásával alakult ki. Mivel az utóbbi években alig kapott vízutánpótlást, az igen gazdag mocsári élővilág veszélybe került.

Fennmaradását az olykor kiöntő Ipoly tette lehetővé, ám mostanáig már ez is kevésnek bizonyult. Annál is inkább, mert a talaj kapilláriserein át a víz az ár levonulása után, néhány hónap alatt rendszerint visszaszivárgott a lápénál alacsonyabban fekvő folyómederbe. Így a láp nagyobb része szárazra került, mindinkább erdei élőhellyé kezdett átalakulni, csupán 3-4 hektárnyi területre szűkült az állandóan víz borította terület.

Az utóbbi napokban azonban megváltozott a helyzet. A szokásosnál nagyobbra duzzadt Ipolynak köszönhetően az Égerláp kellő mennyiségű vízutánpótlást kapott, ismét eredeti nagyságában áll víz alatt a különleges növényzet - mondta a szakember.

Fellélegezhetnek a nagy vízigényű, eddig kókadozó égererdők, amelyek a harkály, a cinege, a seregély kedvenc fészkelő helyei, odúiban pedig bagoly lakik. Összesen 82 madárfaj él ezen a területen, közöttük a feketególya, a réti sas, a szárcsa és a nádi tücsökmadár. Itt vígan él a mocsári teknős, a barna varangy és a vöröshasú unka.

A mocsári növényvilág egy része is eltűnt már víz híján a területről. Ám mivel a magok - természetes génbankként - épségben átaludták az ínséges esztendőket, most a nyílt vízen és a partokon ismét lábra kaphatnak. Többségük jövő évben bontja majd ki szirmait, mint a védett mocsári nőszirom, a virágkáka és a nyílfű. Az Égerláp két tanösvényéről szemmel lehet követni a békalencse, a sás, a bokorfüzesek tarka világát.Ezekre az élő kincsekre a természet biológiai sokszínűségének megőrzése miatt is szükség van, ez teremti meg ugyanis az esélyt, hogy a nagy változások, köztük a globális felmelegedés kihívásaihoz a természet képes legyen alkalmazkodni - hívta fel a figyelmet Kagyerják Pál.

A hollywoodi sztár felajánlotta a British Petroleum (BP) cégnek - amely a Louisiana állam partjaitól 80 kilométerre délre fekvő, április 20-án felrobbant, majd elsüllyedt olajfúró platformot üzemeltette -, hogy szükség esetén át lehetne szállíttatni a Mexikói-öbölbe a jelenleg az oroszországi Bajkál-tóban levő tengeralattjáróit.

A BP 12 távirányítású mélytengeri robotjárművel igyekszik különféle módszereket alkalmazva megszüntetni a szivárgást. Egyebek között megpróbálják megjavítani az olajkút végén a tengerfenéken levő kitörésgátló szerkezetet, amelyet nem sikerült aktiválni a robbanás óta. A robotkarokkal felszerelt, a tenger felszínén levő hajókról irányított járművekkel eltávolították a kitörésgátló egyik irányítópaneljét és megjavították a kábelezés egy részét.

A BP a szivárgás megszüntetésének egyik lehetőségeként azt tervezi, hogy a szemeteskonténer nagyságú robotjárművek segítségével eltömíti a kút végén levő kitörésgátlót, aljába golflabdákat és autógumidarabokat, felső részébe cementet fecskendeznének.

A torony felrobbanása. Becslések szerint már több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, súlyos környezeti katasztrófával fenyegetve a part menti államokat.

Az olajvállalat eddig nem élt Cameron segítségével, amelyet a BP szóvivője "valóban nagylelkű felajánlásnak" nevezett. Cameron tengeralattjáróival emberek is a mélybe ereszkedhetnének, a BP azonban közölte, már felvették a kapcsolatot az amerikai védelmi minisztériummal arra az esetre, ha ilyen járművekre lenne szükség.

A BP egyébként már egész hajóhadat, 5500 vízi járművet irányított a térségbe a mentési és tisztítási munkálatokra. A kárelhárítást egy kis légiflotta is segíti. A BP munkáját az amerikai szövetségi hatóságok, a parti őrség mellett a rivális ExxonMobil és Chevron olajtársaság is segíti.

A British Petroleum társaság által közreadott kép, amelyen nyersolaj ömlik ki egy tenger alatti csőből. Az olajcég mélytengeri robotok segítségével egy 15 centiméter átmérőjű csövet kísérelt meg bevezetni a szivárgó 53 centiméteres sérült vezetékbe

A GEO Action Day nevű kezdeményezés már több országban nagy sikert aratott, Magyarországon most rendezik meg először. 2010 a nemzetközi biodiverzitás éve, melynek a mottója: "Biodiverziás a fejlődésért". A nemzetközi program célja, hogy felhívják a figyelmet a környezet sokszínűségére és annak megóvására. A program alapelve: "Csak azt tudod megvédeni, amit ismersz!" - mondta el Rekettye Zita projektfelelős az MTI-nek.

A program május 21-én, pénteken szürkületkor kezdődik, és 22-én délután fejeződik be. A résztvevők tudósok, kutatók segítségével a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a Nagykovácsi - Szénások kijelölt területének összes létező fajával, emellett megkísérlik azok dokumentálását is. A 24 órás megfigyelés lehetőséget teremt arra, hogy a napközben begyűjtött élőlények mellé az éjszakai csapdák tartalmát is dokumentálni lehessen.

Az anyag feldolgozását és befogadását a Magyar Természettudományi Múzeum vállalta. A magyar gyűjtésről szóló beszámolót a GEO Magyarország és a GEO Németország is közli.

A korlátozott lehetőségek miatt a részvétel regisztrációhoz kötött.

Becslések szerint évente 4,5 billió (4,5 ezer milliárd) cigarettacsikk kerül a környezetbe a világon. A cigarettavégek nemcsak a szemet szúrják, de többek között halak pusztulását is okozhatják.

A csikkek újrahasznosítási lehetőségeinek kutatása már régóta napirenden van, azonban nem könnyű feladat. Kínai tudósok most azt állítják, áttörést értek el. Az Amerikai Kémiai Társaság kéthetente megjelenő, Industrial & Engineering Chemistry Research című tudományos lapjában megjelent cikkben a szerzők beszámolnak arról, hogy kilenc olyan anyagot azonosítottak a cigarettacsikkben, amelyekkel ha bevonják az N80 típusú, olajvezetékekben használt acélfajtát, a védőréteg meggátolja annak rozsdásodását. "A fémfelület megóvható, a vasatom további felbomlása pedig megelőzhető" - írják a cikkben a többek között nikotint tartalmazó vegyület hatásáról.

A kínai állami olajcég finanszírozta kutatás eredménye többek között azért lehet fontos, mert az olajiparban használt acélcsövek rozsdásodása évente dollármilliókba kerül a cégeknek.

Kínában él a legtöbb, mintegy 300 millió dohányos a világon, és az országban fogyasztják el a világ cigarettáinak egyharmadát. A kínai férfiak közel 60 százaléka dohányzik, átlagosan napi 15 szálat.

Az áramlási csatornában úszó pisztrángok mozgáskoordinátáit a bonni Horst Bleckmann és kollégái háromdimenziós számítógépes modellel ábrázolták. Bámulatos megfigyelésekre tettek szert - a halak megdöbbentően kevés energiát használtak fel izmaik működtetéséhez a szabályosan hullámzó áramlatban. Amikor akadályt tettek be, még jobban meglepődtek: a pisztrángok a keletkező örvényeket olyan optimálisan használták ki, hogy akár 95 százaléknyi mozgási energiát is megtakarítottak ezzel.

Bernard Köhler biológus és Britta Abé mérnök-fizikus, a darmstadti műszaki egyetem kutatói a Smoky nevű halrobot létrehozásánál a halak természetes mozgását próbálták lemásolni. A robot fele és közepe alig mozog, míg farokuszonya intenzíven csapdos. A robot végső célja, hogy utódjai majd hajókat hajtsanak meg.

A mesterséges farokúszóval hajtott hajók nem csak energiatakarékosabbak lennének a hajócsavarnál, jóval kevesebb kárt is okoznának. Utóbbiak ugyanis gyakran aprítanak fel vízi állatokat és növényeket, ezen kívül felkavarják a tengerfenéki üledéket, így újra a vízbe kerülhetnek a már leülepedett méreganyagok. Partmenti épületek téglái közül pedig kimossák a habarcsot.

Smoky meghajtása még kezdetleges ahhoz, hogy helyettesítsen egy hajócsavart, a darmstadti mérnökök azonban már építettek egy újabb modellt. Ehhez Köhler makrélákat, pisztrángokat és aranydurbincsokat boncolt fel, hogy tanulmányozza az izmok, kötőszövetek és a csontváz szerkezetét. Végül a biológiai szerkezetet digitális modellé alakította át.

Az új modell több száz ízületből, drótokból és sűrített levegővel hajtott "izomdugattyúkból" áll. A sűrített levegő keltette hirtelen mozgás sokkal inkább megfelel a halakénak, mint a forgó motorok kerek mozgása - fejtette ki Köhler. Így az új modell farokúszója lényegesen erősebb és ritmikusabb mozdulatokra képes, mint Smokyé.

A gyakorlatban a mesterséges uszonyt a hajótesthez rögzítenék. Először tízméteres hajókon próbálnák ki, a kutatók szerint azonban később nagyobb hajók meghajtása is megoldható lenne általa.

Először a kilencvenes években merült fel a gyanú, hogy az üdítőitalok tartósítására használt benzoesav (E 210) és sói (nátrium-, kálium- vagy kalcium-benzoát: E 211 - E 213) az aszkorbinsavval (E 300) reagálva benzolt képeznek. A benzoesav és a benzoátok széles körben alkalmazott élelmiszer-ipari tartósítószerek, amelyeknek erős hatásuk van a baktériumokra, élesztőkre és penészgombákra.

Az élelmiszeripar ezeket mesterségesen állítja elő, de egyes gyümölcsökben és fűszernövényekben (pl. vörös és fekete áfonya, szilva, illetve szegfűszeg és fahéj) is megtalálhatók. Az önmagában veszélytelen aszkorbinsavat is előszeretettel használja az élelmiszeripar, hiszen a magas cukortartalmú, aromásított italok gyümölcs híján természetes eredetű C-vitamint sem tartalmaznak, elsőre tehát jó ötletnek tűnik ezekhez az üdítőkhöz aszkorbinsavat adagolni.

Csakhogy a keletkező benzol rákkeltő hatású, mérgező anyag, amely bőrön keresztül és belélegezve szívódik fel. A mérgezés fejfájást, nyugtalanságot, álmatlanságot, súlyos esetben narkotikus tüneteket és légzésbénulást okoz.

Sok a kétség 

Az utolsó ismert benzolmérést a brit Food Standards Agency végezte 2006 márciusában százötven Nagy-Britanniában kapható üdítőitalon, melyek egyharmadában mutattak ki benzolt. A vizsgálati eredmények szerint az otthon hígítható üdítők nagyobb arányban tartalmazták az anyagot. A legmagasabb értékeket az alacsony kalóriatartalmú, citrusfélékből készített italokban mérték. Jó tizenöt év elteltével a brit élelmiszer-felügyelet százötven kereskedelmi forgalomban kapható üdítőital benzoltartalmát vizsgálta. A mérési eredmények a termékek negyedében mutattak ki benzolt, és a minták mintegy három százalékában találták az ivóvízre megállapított határértéknél magasabb koncentrációban. Ezeket az árukat azonnal kivonták a forgalomból.

Az üdítőitalok benzoltartalmára nincs megengedett felső határérték, csak az ivóvízre - ez az USA-ban és Európában is egy ezred milligramm literenként. Amerikában az illetékes hatóság, az FDA (Food and Drug Administration) a régóta ismert probléma ellenére máig nem határozott meg semmilyen határértéket, mert egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy pontosan milyen körülmények befolyásolják a benzol keletkezését. Az FDA szerint először ezt kell tisztázni, és csak utána lehet szabályozni.

A Német Szövetségi Kockázatelemzési Intézet (BfR) 2005-ben azt állapította meg, hogy a benzoátok és az aszkorbinsav reakciója nagyon sok tényezőtől függ. Többek között a reakcióban részt vevő anyagok sűrűségétől, az oldat lúgosságától vagy savasságától, bizonyos fémionok (pl. réz, vas) jelenlététől, a hőmérséklettől, a tárolási időtől stb. A kutatóknak ugyanakkor a reakció eredménye kapcsán egyelőre nem sikerült teljesen egyértelmű törvényszerűségeket megállapítaniuk.

Jelen pillanatban annyit tudunk, hogy a megelőzés legbiztosabb eszköze, ha a reakció két főszereplője nincs egyszerre a poharunkban. Mivel az üdítőkben egyelőre a benzoátokat nem tudják más engedélyezett tartósítószerrel kiváltani, az egyetlen lehetőség búcsút mondani az aszkorbinsavnak.

Ha képződik benzol az üdítőitalban, akkor is rendszerint nagyon kis mennyiségekről van szó, amelyek önmagukban még nem veszélyeztetnék a fogyasztó egészségét. Viszont arról sem szabad elfeledkezni, hogy a különböző forrásokból bevitt tartósítószerek, adalékanyagok hatása összeadódhat. A BfR mérései szerint napi negyven liter üdítőt kellene meginnunk ahhoz, hogy a nagyvárosi forgalom kipufogógázaiból aznap belélegzett benzol mennyiségével (kb. két század milligramm) egyenértékű káros anyag jusson a szervezetünkbe. Nem beszélve a dohányosokról, akik naponta átlagosan nyolctized milligramm benzolt lélegeznek be. A szakemberek ennek ellenére határozottan azt szeretnék, hogy a biztonság kedvéért az üdítőitalokban ne keletkezhessen benzol.

Az eddigi vizsgálatok során a palackos üdítőkön kívül más élelmiszernél nem találkoztak ezzel a problémával. A dobozos gyümölcsleveket és befőtteket hőkezeléssel tartósítják, vagyis benzol sem keletkezhet.

Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete

A Levegő Munkacsoport egyéves kampánya során több magyar városban és az interneten is felhívták az emberek figyelmét a "vegyszerezett világ" veszélyeire. Simon Gergely jelezte: a Levegő Munkacsoport kezdeményezi a hivatalba lépő új kormánynál, hogy Magyarországon még eseti engedéllyel se lehessen olyan rovarirtó szert használni, amelyet az EU-ban már kivontak a forgalomból vagy betiltottak.

A kezdeményezésnek aktualitást ad, hogy a múlt hét végén a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetében súlyos kémiai biztonsági szabálytalanságokra derült fény. Emiatt hétfőn az intézet igazgatóját felfüggesztették beosztásából. Az intézetnél vásárolt Csalomon feromon csapdához ajándék járt, egy molyirtó csík, amely diklórfoszt tartalmazott, noha ezt a hatóanyagot az EU-ban már csaknem három éve nem lehet használni.

Simon Gergely hangsúlyozta: a civil szervezet szükségesnek látná a konkrét személyi felelősség megállapítását is a konkrét ügyben. Egyben azt kérte: aki vásárolt az úgynevezett Csalamon csapdákból, és ahhoz molyirtó csíkot kapott ajándékba, azt vigye vissza a vásárlási helyre.

Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója elmondta: a most záruló "Vegyszerezett világ" elnevezésű, egyéves kampányuk során több ezer emberrel személyesen, több százezerrel pedig az interneten ismertették a hétköznapokban használt vegyi anyagok veszélyeit. Példaként említette azt a bisfenolt is tartalmazó, polikarbonátból készült cumisüveget, amely károsíthatja a kisgyermekek egészségét. Ezért az már több országban - például: Belgiumban és Kanadában is - betiltották. A Levegő Munkacsoport ezt szeretné elérni Magyarországon is.

Simon Gergely mindehhez hozzátette: a halálozások 10 százalékáért a használt vegyi anyagok a felelősek. Az emberek leginkább - 95 százalékos arányban - az élelmiszerekben található vegyi anyagoktól tartanak. Szermaradványokkal szennyezettek lehetnek például esetenként a zöldségek és a gyümölcsök - erősítette meg a civil szervezet által végzett laboratóriumi vizsgálatok adatai alapján Pál János, a Levevő Csoport munkatársa.

Horváth Zsolt, az MTI kérdésére elmondta: a most befejeződött projektre mintegy 30 millió forintot költöttek, amiből 21 millió forintot az EU finanszírozott.

Nincs már olyan messze az idő, amikor nem az lesz a fő alternatíva, hogy benzint vagy gázolajat tankolunk a járművünkbe. Ötödik alkalommal gyűltek össze a hazai és külföldi egyetemek, technológiai szervezetek és cégek mérnökei, hallgatói, hogy egy jó hangulatú, izgalmaktól sem mentes verseny keretében próbáljanak reális válaszokat kínálni Földünk védelmének égető kérdéseire.

10 kategóriában 40 csapat 60 járműve nevezett az INNO-MOBIL Sportegyesület és az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség által szervezett különleges futamra, amelyen elektromos, sűrített levegővel működő, napelemes és üzemanyagcellás autók és motorok álltak rajthoz.

További képek a versenyről megtekinthetők itt

A hétvége nem kizárólag a nemes küzdelemről szólt - szakmai előadások, városi felvonulás, koncertek, táncprogram, sörsátor, aszfaltrajzolási lehetőség, elektromos hajtású hajók és számos autócsoda bemutatója tette teljessé a hétvége gazdag kínálatát.

A Széchenyi Futamról bővebben a Műszaki Portálon is olvashat.