23
ápr/2017

Ez a kéziturbina minden túrázó álma lesz

Vontathatjuk kenu után, beleengedhetjük a hegyi patakba, felszerelhetjük a kerékpár kormányára vagy rögzíthetjük egy faágra: a Waterlily (Vízi-liliom) fantázianevű hordozható turbina víz- és szélhajtással egyaránt képes áramot fejleszteni. Éppen annyit, amennyire az okostelefon, fej-kamera vagy viharlámpa töltésére szükségünk van.

vízenergia szélenergia Waterlily Seaformatics szabadidősport

Jóllehet a piacon számos zöldenergiával működő hordozható áramfejlesztő kapható, a kanadai Seaformatics startup újdonsága annyiban veri mindegyiket, hogy két közegben is használható, pehelysúlyú (80 dkg), ráadásul az ígéretek szerint elérhető áron rendelhető lesz. A fejlesztők összesen 1400 napot tesztelték a prototípust, nyílt tengeren is. A kéziturbina legnagyobb előnye például a napenergiával működő töltőkkel szemben, hogy felhős napokon és éjjel is tölt. 

A kéziturbina átmérője 180 milliméter, vastagsága 75 milliméter. Az áramfejlesztő merítési mélysége 18 centiméter (vagyis amennyi a készülék mérete) és 10 994 méter között van a tesztek szerint, méghozzá időbeli korlátozás nélkül, azaz nem kell éjszaka felkelni és kihalászni a turbinát a vízből.

Vízbe merítve óránként 1-11 kilométeres folyási sebesség esetén működőképes, a 25 wattos csúcsteljesítményhez óránként 7,2 kilométeres sebesség kell. A Duna és a Tisza magyarországi szakaszán jó eset-ben ennyi a sodrás, viszont a Rába, Körös, felső-Tisza és Dráva folyási sebessége meghaladja a 7 km/órát, úgyhogy azokon tényleg ideális lenne a Waterlily használata.

vízenergia szélenergia Waterlily Seaformatics szabadidősport

Szélerőből ennél értelemszerűen több kell: a hordozható áramfejlesztő egység minimum 10,8 km/órás szélsebességnél használható, de gyorstöltéshez legalább óránként 72 kilométeres szél kell. Mivel ilyen szeles időben pont túrázni nem túl kellemes, a fejlesztők úgy oldanák meg a szélcsendes, folyótól távoli használatot, hogy egy kis rápattintható karral kurblizhatóvá tennék a kéziturbinát. Ettől óriási töltést nem szabad remélni, viszont vészhelyzetben minden watt számít.

A Vízililiommal 2,5-8 óra alatt lehet egy okostelefont feltölteni, egy GoPro kamerát pedig 1-4,5 óra alatt. A  Seaformatics weboldalán már javában zajlik az előrendelések felvétele 99 dolláros kedvezményes áron az augusztusi szállításra.

Április után az ár már 149 dollárra van beállítva, de ha tényleg tudni fogja a Waterlily azt, amit ígér, akkor a rendszeresen túrázók bizonyára fontolóra veszik az ajánlatot. A készülékre 2 éves jótállást vállal a gyártó.

26
feb/2016

A norvégok megépítik Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét

A Statkraft norvég áramtermelő vállalat és partnercégei, a turbinákat szállító dán Vestas, a Tronderenergi helyi energetikai vállalat és a Nordic Wind Power svájci konzorcium megállapodást kötöttek, hogy megépítik Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét.

szélerőmű szélenergia megújuló energia

Az 1,1 milliárdos beruházás szépsége, hogy az erőmű kapacitása körülbelül a tervezett paksi atomerőmű kapacitásával egyezik meg, de megépítése feleannyiba kerül, mint amazé, és szél kell hozzá, nem urán, valamint veszélyes hulladékot sem hagy maga után.

szélerőmű szélenergia megújuló energia

A szélerőművet a közép-norvég kisváros, Trondheim közelében építik. A beruházások tavasszal kezdődnek, és 2020-ra tervezik a beindítását. Az új erőművel 170 ezer háztartás energiaellátását (fűtés és elektromos áram) tudják biztosítani megújuló energiaforrásból.

 

13
jan/2016

Van-e helye szélturbináknak elhagyott viaduktokban?

Miként lehet az elhagyatott viaduktok hídjait elegánssá, futurisztikussá, környezetbaráttá, mi több, még (zöld)energiatermelővé is tenni?

szélenergia napenergia viadukt

Erre kerestek választ a városi tisztviselők a Solar Park South versenyen a dél-olaszországi Calabria közelében, idestova négy éve. A városatyák tervezőket és mérnököket kértek fel a nem használt struktúrák környezettudatos átalakítására, újrahasznosítására.
A képviselők leginkább az eredeti tervektől szerettek volna eltérni, attól, hogy a régi hidak lebontásával bajlódjanak, aminek a költsége 40 millió dollárba került volna. 

szélenergia napenergia viadukt

A Francesco Colarossi, Giovanna Saracino és Luisa Saracino "Solar Wind" elemeikkel a viaduktok oszlopai közötti tér kihasználására építették ötletüket. A Solar Wind 26 telepített szélturbinája évente 36 millió kilowattóra villamos energiát termelhetne évente. Arról nem is beszélve, hogy az ebben a formában felszerelt szélturbinák nem zsákmányolnák ki a természeti környezetet. 

szélenergia napenergia viadukt

Az energiatermelést fokoznák a hídon áthaladó útra telepített, átlátszó műanyagba bevont napelemekkel, amelyek újabb 11,2 millió kilowattóra energia termelésére lennének alkalmasak. Az újrahasznosított viaduktok így 5000 lakásnak biztosíthatnának áramot. 

szélenergia napenergia viadukt

A négy éve tologatott program most azért került ismét napvilágra, mert a tervezők úgy döntöttek, ha az olasz tisztviselők nem tudnak továbblépni az ügyben, akkor már ők maguk sem szeretnék jegeltetni az ötletet porosodó asztalfiókokban. 

Hasonló koncepciót már elkezdtek tesztelni Spanyolországban, az eredmények alapján beigazolódott az ötlet költséghatékonysága és működőképessége. 

 

13
nov/2015

Építik a világ első úszó szélerőmű parkját a skót tengerparton

A skót kormány és a norvég Statoil olajtársaság 5 db 6 megawattos szélturbina-úszóművet állít fel Skócia északkeleti partjától 25 km-re.

A Hywind névre keresztelt park az építők szerint a világ első úszó szélerőműparkja lesz, amely körülbelül 20 000 lakás ellátására elegendő energiát termel majd. A park tervezett üzembe helyezési ideje 2017 második fele.

Az úszó szélerőművek az Északi-tengeri szél átlagos, megközelítőleg 35 km/h sebességét használják ki.

Előnyük, hogy a parttól távolabb is el lehet őket helyezni a vízbe, mivel nem kell őket rögzíteni a tengerfenékhez.

Mivel a fix turbinákhoz szükséges vízmélység 20-50 méter, az Északi-tenger 49-220 méteres átlagos vízmélysége inkább az úszó szélerőművek működtetésének kedvez.

Az üzemeltetők figyelmességét bizonyítja, hogy szélerőműveket olyan távolságba helyezik a partoktól, hogy az a lakosság számára ne váljon vizuális zavaróvá.

A "távolságtartás" miatt a HyWind erőművek nem befolyásolják negatívan a halászatot vagy a hajózási tevékenységet, ugyanakkor megfelelő infrastruktúra kiépítésével (erősáramú kábelek, áramtovábbító berendezések) a partközeli farmok számára áramot biztosíthatnak.

Az épülő rendszer 2,3 megawattos prototípusát már 6 évvel ezelőtt kiépítették a norvég Karmøy partjainál, ami évente 7,3 GWh áramot termel, és jól viseli az akár 11 méteres hullámokat is.

A Startoil úgy gondolja, hogy az úszó szélturbinák a tengeri szélenergia felhasználásának egy újabb mérföldköveivé válhatnak.

Képek: Építik a világ első úszó szélerőművét a skót tengerparton

28
feb/2015

Szélfa szülte energia

Lehet, hogy nem kell sok idő, és a kertünk végében egy parcellányi „ültetett” szélfával elláthatjuk a házunk villamos energiaellátását? A franciák egyébként nem is szélfakertekben, hanem egyenesen szélfaligetekben gondolkodnak.

A szél energiáját elektromos árammá változtató mesterséges fákat egy francia start-up cég fejlesztette ki.  A „wind tree” 11 méter magas, lombja 8 méter átmérőjű. A tartóvázat, vagyis a „fa törzsét, az ágakat és a faleveleket acélból készítették. A fa lombját 72 darab levél alkotja. A levelek egy-egy vertikális tengelyen függő, nagyjából kúp alakú turbinák, amelyek egy kis szellő vagy enyhe szél esetén is képesek energiát termelni.

A 72 levélturbina együttesen 3,1 kW áram termelésére képes. Az előnye a nagyobb teljesítményű turbinákkal szemben pont az, hogy nagyon érzékeny, és már kis szél esetén is tud energiát termelni, átlagban a 365 napból 280 napot lehet üzemeltetni.

A szélfa minimális zajterhelést okoz saját környezetében, olyan zizegő hangokat lehet hallani, mint a fák suhogó falevelei esetén. Ezt azzal tudták biztosítani, hogy minden kábelt és generátort egy acélszerkezetbe zártak.  A szélfák egyenként 23 500 fontba kerülnek, de használatuk állítólag garantáltan megtérül.

A fák alkalmazását elsősorban olyan területekre ajánlják, mint például az utcai LED-lámpák vagy az elektromos autók töltőállomásai.

Képek forrása: http://www.gizmag.com/wind-tree-fig-leaf-unsightly-turbines/35040/

25
okt/2011

Gigantikus műszőr gyűjti a szélenergiát

A hagyományos szélgenerátorokat sokan ellenzik, tájidegen elemeknek tartják őket, amelyek ráadásul zajszennyezést okoznak. A megújuló szélenergiára azonban mind nagyobb az igény, ami ösztönzőleg hat a mérnökök fantáziájára. Íme, a három legújabb szélgenerátor-terv.


A felfújható szélkerék gyorsan megtérül

A fémből készült hagyományos szélturbinákhoz képest feleannyiból kijön az izraeli Winflex társaság felfújható műanyag szélkereke, amely elnyerte a GE innovációs díját. Az alacsony fenntartási igényű, magas hatásfokúnak és rendkívül üzembiztosnak beharangozott szélkerék teljesítményre vetített telepítési költsége három-öt év alatt megtérül, szemben a hagyományos szélkerekek hét-tíz éves megtérülési idejével. A cég nagyban gondolkozik: a tesztüzemben sikeresen kipróbált 10 és 200 kW teljesítményű turbinákon felül 1 MW-os szélkerekekkel kíván megjelenni a nemzetközi piacon.
 

A széllencse drága, de hatékony


Az aerodinamikai újításnak köszönhetően a széllencse olcsóbban termel áramot, mint egy atomerőmű - és még szebb is. A japán Kiusu Egyetem innovációja abban áll, hogy a szélgenerátor rotorlapátjait egy karima (lencse) fogja össze, így a turbina előtt alacsony légnyomású zóna alakul ki, amelynek szívóhatása megnöveli a beáramló levegő mennyiségét. Ez fölgyorsítja a rotor forgását, ami által legalább kétszeres, de akár háromszoros hatásfoknövekmény érhető el. Japánban minden négyzetméternyi föld fontos termőterület, ezért a 112 méterátmérőjű széllencséket a tengeren lebegő, méhsejtszerű vázra tervezik telepíteni. Ez megteremti annak lehetőségét, hogy a szigetországban oly gyakori tájfunok idején az értékes szerkezetet biztonságos távolságra lehessen vontatni.


Lapátok nélkül is energiát termel


Az Egyesült Arab Emirátusokban tervezett, autómentes ökováros, Masdar megújuló energiaellátására kiírt pályázat egyik érdekessége volt a kinetikus energián alapuló szélgenerátor, amely a New York-i Atelier DNA ötlete. A gigantikus szőrtüszőkre emlékeztető létesítmény 1203 darab, ötvenöt méter magas, harminc centiméter átmérőjű szénszálas rúdból áll, amelyeket a természetben gyakran megfigyelhető logaritmikus spirál mentén telepítenének (ilyen mintázat szerint rendeződnek a napraforgó magjai is). Minden rúd tetején félméteres LED-égő világítana a szélerősség függvényében, azaz a mesterséges erdő már egy szellő esetén is fölragyog. A rudak belsejében sorosan kötött piezoelektromos tányérok sorakoznak: ha a szél megrezegteti a rudat, a mozgás következtében a piezoelektromos tányérok feszültséget generálnak, amely eljut a rúd talapzatába szerelt generátorig, amely a kinetikus energiát elektromossá alakítja.

A világ energiaigénye a gazdasági válság enyhülésével tavaly 5,6 százalékkal nőtt, ami 1973 óta a legmagasabb arány, és immár eléri a 12002,4 Mtoe energiát, ami nagyjából 140 millió gigawattóra.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a világ népességének egyötöde, mintegy 1,3 milliárd ember nélkülözi az elektromos energiát, további 2,7 milliárdan pedig környezetszennyező, például biomassza alapú energiaforrásokat használnak háztartásukban. Jelenleg a világ szélerőmű-kapacitása évi 215 gigawatt, miközben a Föld összes szélenergia-kapacitása 72 terawatt, ami ötszörösen fedezné az igényeket.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.