28
jún/2015

Van olyan hely, ahol a méheknek is autópályát építenek

Oslóban megépítik a világ első méhautópályáját. 

A furcsa elképzelés a városi méhészettel, városi méhekkel és környezetvédelemmel foglalkozó oslói Biby csoport szerint igencsak megalapozott. A gyors urbanizáció  következtében vészesen csökkenő méhpopuláció egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Az önkényesen, saját szükségleteink számra kialakított tereinkkel folyamatosan pusztítjuk más fajok életterét. Ugyanez történik a méhek életterével is. A mindössze 60 napot élő méhek egyre kisebb összefüggő zöld, virágos felületet találnak "munkájukhoz", életfeltételeik biztosításához.

A városi méhészettel foglalkozó oslói csoport a "méhautópályával" a méhek életfeltételeinek romlását próbálja orvosolni. 

A méhautópálya azt jelentené, hogy a városban kelet-nyugati irányban egymástól 250 méterenként pollen- és pihenőszigeteket, kerteket és tetőteraszokat alakítanának ki, azért, hogy a méhek folyamatosan tudjanak tevékenykedni, lehetőségük legyen eljutni a város egyik végéből a másikba. 

A projekt megvalósítását magánszemélyekkel, vállalkozókkal és nagyobb cégekkel és állami szervekkel közösen tervezik megvalósítani. 

Létrehoztak egy interaktív térképet, ahol nyomon lehet követni, hogy hol találhatók a programhoz kapcsolódó pollenszigetek és pihenőhelyek. 

A már megvalósult jó példák közé tartozik az Abel-garden, ahol addig, amíg a helyiek és kisiskolások nem vették a kezükbe a helyet, csak fű lepte el, mostanra viszont napraforgótól és körömvirágoktól burjánzó kis kert a méhek egy új pihenőállomása.

Az Oslo-fjordi üzleti negyed egy 12 emeletes irodaházának tetején egy teraszt varjúhájjal  ültettek be, plusz két méhkaptárt is telepítettek. Itt most 45 000 méh szorgoskodik. Az iroda méhészetkedvelő könyvelője kiszámolta, hogy a méhek hatvannapos életük során kb. 1 kanál mézet termelnek, és ha minimálbérben dolgoznának, akkor 1 bödön mézért 182 ezer dollárt kapnának.   

Bár Norvégiában nem olyan súlyos a helyzet, mint az USA-ban vagy akár Magyarországon, ahol vagy a betegségek,  vagy az intenzív mezőgazdaság is veszélyezteti a méheket, az itt élő mintegy 200 dongó- és méhfaj harmada mégis valamilyen formában veszélyeztetett. Ami elsősorban az élelmiszer-termelés területén okoz egyre nagyobb nehézséget. A lakosság által fogyasztott élelmiszerek 30-40%-a "beporzásfüggő". Ezért is szükséges megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a sokszínű bioszférát minden élőlény számára élhetővé tehetjük. 


0
Tovább
25
jún/2015

A Big Belly az igazi high-tech hulladéktömörítő

A Big Belly olyan szelektív hulladéktároló, amely a tetején lévő napelemek által termelt energiát felhasználva összetömöríti a belsejében található hulladékot.

Amikor a tárolóban az összegyűjtött hulladékmennyisége eléri a kukába helyezett szenzorok által érzékelhető szintet, akkor a tartály a tetején lévő szolárelemek által előállított napenergiával és a tartályhoz tartozó tömörítő technikával összenyomják a hulladékot. Ezt a műveletet a tartály addig végzi, amíg el nem éri telítődési kapacitását. Általánosságban egy ilyen tömörítő kuka hat-nyolcszor több hulladékot képes tárolni, mint egy átlagos utcai szemeteskuka, azaz 600–800 litert.
A maximális kapacitás elérésekor vagy előtte, 85%-os telítettségnél a tömörítő jeleket küld a hulladékgazdálkodási szervnek, hogy jöhetnek a szemétért. Ez olyan szempontból is jó, hogy megszűnik a túlcsorduló kuka látványa, az ezzel járó bűz, az élősködők nem hordják széjjel a szemetet, a közterületek tisztán tartása is könnyebbé válik.
 

A  tömörítő kukákban célszerű könnyű palackokat, papírt, műanyag poharakat és konzervdobozokat gyűjteni. Az összepréseléssel hosszabb ideig lehet az utcán tartani a kukákat, ritkábban kell őket üríteni, ritkábban kell a szemeteskocsikat üzembe helyezni, csökken az üzemanyag-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás.

A városok közül Philadelphia volt az első, amelyik a teljes ürítési útvonalon használta Big Bellyket. A legnagyobb megtakarítást, úgy néz ki, a kukáskocsik járatszámának csökkentése jelentette. A Big Bellyk üzembe állítását követően a heti tizenhétszeri kiszállást heti háromra, a három műszakos munkarendet egy műszakra lehetett csökkenteni, így 800 000 dollárt spórolt meg a város évente.

Ma már a Big Belly az egész világon elterjedt (kivéve Magyarországon), Bécsben is használják, de teljes ürítési útvonalon még mindig csak Philadelphiában.


0
Tovább
23
jún/2015

Kiselejtezett buszokból hajléktalanszállók

Szimpatikus kezdeményezést indítottak útnak Hawaiin. Egy San Franciscó-i civil szervezet ötlete alapján több mint 70 kiszeparált buszt hasznosítanának újra: a leharcolt járművekből mobil „hajléktalanszállókat” alakítanának ki. 


A nyár végére két busz felújítását tervezik.  A járműveket egy önkéntesekből álló csoport építi meg. A "szállók" megépítéséhez szükséges anyagokat, berendezési tárgyakat adományokból gyűjtik össze. Ha a próbabuszok beválnak, felújítják a többi a buszt is.
Mindegyik busznak lesz majd egy fő funkciója: zuhanyzóként, étkezőként, alvókabinként vagy rekreációs részlegként fognak működni. 



A projekt végrehajtói úgy vélik, a hajléktalanellátás megoldatlan kérdéseire ez a buszos megoldás kicsit rugalmasabban, hajlékonyabban képes reagálni, mint a megépített téglaszállók merev rendszere.

Fotók: BoredPanda


0
Tovább
17
jún/2015

Szolártetők a New York-i iskolákban és a tananyagban

Egy New York-i iskola úgy döntött, hogy szeretné megadni a lehetőséget a gyerekek számára, hogy megismerjék a szolártetők működését és hasznát, közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz.

A manhattani iskola 2003 óta zöld tetős iskola, és 2013-ban bővült egy napenergiatömbbel. Jövő évtől 24 állami iskolát látnak el egy 23 millió dolláros program keretében napelemes és zöld-tetős napenergiatömbbel.

A program ötletadója egy szülő volt, Vicki Sando, akinek a jelenlegi szolár- és zöld tetős iskolába járt a gyereke. Sando azt látta meg az iskolában, hogy a többségében túlzsúfolt iskolák nem használják ki a tetőterüket, ahogy ő fogalmazott, haszontalan kertjük pedig kínálja a lehetőséget.

Az iskolákban kiépített rendszer nem termel sok energiát, és nem kapcsolódik a városi hálózatra. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gyerekek számára arra, hogy közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz és a környezetvédelemhez. Megismerhetik a napenergia-technológiát, az újrahasznosítható, tiszta energia működését és fontosságát. Már megszerzett tudásuk mellett új szemszögből foglalkozhatnak a zöld tető növényeivel mint kis energiatermelő egységekkel.

Fotók: capitalnewyork ; blog.nwf.org


0
Tovább
08
jún/2015

A napenergiával működő bordeaux-i stadion

Máshol is építik a stadionokat, nem csak Magyarországon, bár kicsit mértéktartóbb lépésekben, mint ahogy ezt most itthon látjuk.

Fotó: © philippe caumes

A még építés alatt álló stadion és környezete
Fotó © philippe caumes

Franciaországban átadták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság negyedik új sportlétesítményét, a bordeaux-i stadiont. A francia labdarúgó Eb-t 10 helyszínen bonyolítják majd, és négy új stadiont építenek a bajnokságra, ebből az egyik, a most elkészült a bordeaux-i stadion. Ezenkívül épült még egy 35 624 férőhelyes Nizzában, egy 50 186 férőhelyes Lille-ben és 61 556 férőhelyes Lyonban.

A pekingi olimpiai játékok fő stadionját is megépítő Herzog & de Meuron cég által épített bordeaux-i stadion több szempontból is különbözik a megszokott stadionképtől. A téglalap alakú építmény fotovoltaikus napenergiával működő építmény, amely nemcsak a sportlétesítményt, hanem a környezetét is ellátja energiával.

 A kívülről agoraszerű térre emlékeztető épületet sűrűn épített, karcsú oszlopokkal támasztották alá, amelyeken egy vékony, egyenes vonalú tető siklik az építmény középpontja felé. A hajlított tál formájával és a karcsú oszlopokkal osztott és egyben átlátható térrel a tervezők arra törekedtek, hogy az építmény lehetőség szerint a legjobban integrálódjon a természeti környezetbe.

A világos, fehér színvilágban pompázó, jól átlátható stadion a város központjától messzebb elhelyezkedő egykori rozsdaövezet zöld zónává átalakuló részén, egy tó mellett épült. A stadion környezetébe Michel Desvigne tájépítész tervei alapján telepítenek más sportlétesítményeket, kosárlabda- és teniszpályákat, valamint játszótereket.

x


0
Tovább
02
jún/2015

Olajoshordók újrahasznosítása – design boom!

Az olajoshordó maximum akkor jut eszembe, amikor a Kiscsillag számát hallgatom, ami az olajoshordó feledhetetlenségéről – és mi másról – az emberi szívről szól.  Vagy mostanság akkor is eszembe jut, ha az Illatos úti telepről olvasok valamit.

A veszélyes anyagok tárolására kiváló, hosszú életű hordókból nem is gondolnánk, milyen ízléses, modern bútorokat és designtárgyakat lehet készíteni.

A New York-i designhéten mutatta be a The Urbanite Home cég az olajoshordókból újrahasznosítással készített egyedi bútorait. A bútorok minden részlete, az összes vágás, hegesztés, az összekötések mind kézimunkával készültek. Ezért a tervezők úgy is gondolják, hogy minden bútornak önálló története van.

Szintén az olajoshordók újrahasznosítására fókuszál Antonio Larosa is, aki a hordók tetejéből készít elegáns tükröket. 

Ugyanezt csinálja a hamburgi Lockengelöt csapata is, akik nemcsak egyedi termékeikkel, hanem az áraikkal is sokkolják a vásárlókat.

A Dentelles et Bidons cég leginkább a női szemeket csalogató bútorokat, tárgyakat készít teraszokra és kertekbe. 

Fotók: The Urbanite Home; Dentelles et Bidons ; Lockengelöet


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.