10
feb/2019

Ezért kellene minden háztartásban legalább A++ hűtőszekrény

Az élelmiszerek 40 százaléka hűtést igényel, és 9 százalékuk tönkremegy a nem megfelelő hűtés miatt a nyugati országokban, összesítette egy új kutatás. Ám ilyen mértékű hűtésnek jelentős az ökolábnyoma: a világ áramfogyasztásának 15 százalékát a hűtés teszi ki, az élelmiszergyártóktól a fogyasztókig vezető hűtési lánc pedig a globális szén-dioxid-kibocsátás 1 százalékát. 

hűtőszekrény élelmiszerpazarlás ökolábnyom

Pixabay

A hűtés és fagyasztás kritikus fontosságú az élelmiszerellátásban, mert egyrészt meghosszabbítja a romlandó ételek eltarthatóságát, másrészt a fogyasztók biztonságos, jó minőségű ételt vásárolhatnak, amely nem jelent kockázatot az egészségükre, olvasható a Society of Risk Analysis folyóiratban megjelent tanulmányban. Az említett hűtési lánc elemei az áruszállító repülők, kamionok, hajók, illetve az üzletek hűtött raktárai, az eladótér hűtőpultjai, bezárólag a vásárló otthoni hűtőszekrényéig.

Mind a cégek, mind a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az árammal történő hűtés környezeti terhének. A kutatók 8 kockázati tényezőt vizsgáltak, és azoknak az egészségre, illetve a környezetre gyakorolt hatását. Ez utóbbiak megállapításához a baktériumfertőzés miatt fogyaszthatatlanná vált ételek mennyiségét és a folytonos hűtési lánc fenntartásának áramfogyasztását mérték meg. Két fontos területen, az üzletek hűtőpultjai és a háztartási hűtőszekrények esetében ajánlásokat tettek arra, miképpen tartható fenn az élelmiszerbiztonság úgy, hogy közben csökkenteni lehessen az áramfogyasztást és az élelmiszerpazarlást.

hűtőszekrény élelmiszerpazarlás ökolábnyom

Pixabay

Steven Duret, Hoang Hong-Minh, Derens-Bertheau, Anthony Delahaye, Onrawee Laguerre és Laurent Guillier a főtt sonka hűtési láncát vizsgálta Franciaországban, a hűtőkamionos szállítástól kezdve a szupermarket hűtőkamráján és eladótéri hűtőpultján át a vásárló általi hazaszállításig és otthoni tárolásig. A kockázati tényezők között szerepelt az egészségre veszélyes Listeria-baktérium, valamint a termék állagát megváltoztató tejsavbaktérium elszaporodása a nem megfelelően hűtött ételben, továbbá a hűtőszekrény energiafogyasztása.

Legkevesebb megbetegedést és élelmiszerpazarlást akkor értek el, ha a hűtőszekrény termosztátját 6-ról 4 Celsius-fokra állították: évi 0,8 Listeriosis-esetet és 3,92 százalék megromlott sonkát. Ezzel azonban egy csomag sonka hűtési igénye 0,044-ről 0,048 kilowattórára emelkedett Ám ha a háztartási hűtőszekrény termosztátját 6-ról 7 Celsius-fokra állították, épp az ellenkezője következett be: évi 4,25 Listeriosis-megbetegedés a vizsgált népesség körében, illetve 10,29% romlott sonka, valamint 0,038 kWh áramfogyasztás. Tehát csekély energiacsökkenés ugrásszerű megbetegedést és pazarlást okozott.
A kutatók szerint igazán nagy megtakarítást az élelmiszerboltok hűtőpultjainál lehetne elérni, mert kiderült: ha a hűtőpult hideglevegő áramlását 25 százalékkal csökketnik, az csak 1 százalékkal növeli az egészségügyi kockázatot és a sonka megromlását, viszont 14 százalékkal csokkenti az energiaigényt. Amennyiben 25 százalékkal növelik a hűtőpultban a hideglevegő keringetést, az 16 százalékkal növelte az áramfelhasználást, viszont az egészségügyi kockázatot csak 1 százalékkal csökkentette, illetve nem volt változás a sonkák megromlásának mértékében.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a háztartási hűtőszekrények beállítása kulcsfontosságú az élelmiszerek megromlásának, s ezzel a baktériális fertőzések megelőzésében, és ennek köszönhetően kevesebb ételt kell kidobni a kukába. Ám az is kiderült, hogy még ha a fogyasztók tisztában is vannak az ajánlott hűtési értékekkel, a valóságban gyakran melegebb a hűtőjük a kelleténél. E sorok írója is kíváncsi volt, hogy most februárban, az átlag 21 fokos konyhában mit mutat a közepes, 3-as fokozaton működő hűtőszekrény, ezért vett egy háromszáz forintos kültéri hőmérőt, amely bizony 8 fokot mért a hűtő középső polcának hátuljában (a fotózáshoz vettem ki). 

hűtőszekrény élelmiszerpazarlás ökolábnyom

Egy régebbi, 150 literes (négypolcos, fagyasztó nélküli) hűtőszekrény fogyasztása éves szinten 180-300 kWh, míg egy legalább A+-os energiaosztályú, ugyanekkora új hűtőszekrény évente csak 110-130 kilowattórát fogaszt. A fagyasztós kombinált hűtőszekrények esetében még fontosabb, hogy energiatakarékos készülékek, legalább A++ osztályúak legyenek, mert azok – bár a fagyasztóval kétszer akkorák, mint az említett öreg hűtő –, mégis csak 210-240 kilowattórát fogyasztanak évente. Az A+++-osok pedig csak 160-180 kilowattórát...

13
márc/2012

A bárányhús a legkevésbé zöld

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása szerint.

A vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy egy kiló bárányhús előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. A sorban a következő a marhahús, ebből egy kilogramm előállítása során 27,1 kg szén-dioxid kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokán a sajt áll, kilónként 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették, vagyis meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén , feldolgozásán és szállításán keresztül a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

Az EWG amerikai környezetvédelmi szervezet vizsgálatát az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60 százalékkal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81 százalékkal nőtt. A tanulmány húszféle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonyarizsparadicsombrokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta. (További részletek a Tudatos Vásárlók oldalán.)

27
szept/2011

Hitelbe fogyasztja a Földet az emberiség szeptember 27-től

Az idénre már felélte az emberiség azt az ökológiai erőforrás-mennyiséget, ami egész évre számítva a rendelkezésére állt. Ez a fordulópont szeptember 27-én következett be - közölte kutatásai alapján a kaliforniai székhelyű, az ökológiai lábnyom mérésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network (GFN). A bevételeket és kiadásokat nyomon követő bankszámla-kivonatokhoz hasonlóan a GFN kiszámítja az emberiség természetierőforrás-igényét, amit például élelmiszerek előállítására, nyersanyagok kitermelésére vagy a szén-dioxid elnyelésére vesz igénybe. Ezt a mennyiséget a GFN ahhoz viszonyítja, hogy a természet mennyire képes megújítani ezeket az erőforrásokat és elnyelni az emberiség termelte hulladékot. Az összevetésből kiderül, hogy a földlakók körülbelül kilenc hónap annyi erőforrást használnak el, amelyet a bolygó csak egy egész év leforgása alatt tud pótolni.

Esőerdő Peruban, a Manu National Parkban

2011 hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a szén-dioxidot a légkörben. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a maradék időszakban a megtakarításainkat élnénk fel évről évre. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból” – mondja dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk – ökológiai értelemben –, mint amennyit a lehetőségeink megengednének” – mondja dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg tovább mélyülni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.”

7 milliárd ember szükségleteit kell fedezni

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő –, amely a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. A fordulópont az 1980-as években következett be: az emberiség szükségletei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani. Ezt az állapotot nevezik ökológiai túllövésnek. A GFN 2011-re vonatkozó előzetes számításai azt mutatják, hogy jelenleg olyan ütemben használjuk fel a természeti erőforrásokat, amelyet 1,2-1,5 bolygó tudna fenntartható módon kielégíteni. A kutatások azt mutatják, hogy jóval az évszázad közepe előtt az emberi igények már két Föld kapacitását követelnék meg.

Az ENSZ számításai szerint az emberiség létszáma nagyjából most éri a 7 milliárd főt. A jelenlegi erőforrás-felhasználási tendenciák a következő kérdések megválaszolását sürgetik: Hogyan fogjuk tudni kielégíteni egy növekvő népesség igényeit? Támogassuk-e a fejlődő gazdaságú országokban a középosztályba feltörekvő milliók megnövekedett fogyasztását? Hogyan gondoskodjunk arról a kétmilliárd emberről, akik jelenleg még az alapvető emberi szükségletekhez szükséges erőforrásokhoz sem jutnak hozzá?

Elhagyatott bauxitbánya Iharkúton (Fotó: zivatar.hu/Felhőtár)

“A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk” - mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. “Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást, valamint azt is, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, nem pedig leamortizálni a gyors pénzszerzés érdekében.”

 Csökkent-e világszerte az ökológiai túllövés mértéke?

A GFN ökológiai lábnyomra és biokapacitásra vonatkozó számításai az előző évben az Ökológiai Túllövés Napját néhány héttel korábbra becsülték, mint az idei évben. Ebből adódhat a kérdés, hogy ezek szerint globális szinten némileg sikerült csökkenteni a túllövés mértékét? A válasz: nem. Jelenleg a GFN azon dolgozik, hogy felülvizsgálja a különböző földrajzi és földhasználati módok termékenységének meghatározási módszertanát. A cél közös nevezőre hozni például egy oroszországi erdő hozamát egy chilei halászterület hozamaival. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az Ökológiai Túllövés Napja mikorra esett volna a tesztelés alatt álló számítások szerint, akkor azt láthatnánk, hogy a túllövés mértéke évről-évre növekszik. Ezzel együtt nem lehetséges minden fűszálat vagy halat megszámolni, emiatt az Ökológiai Túllövés Napja inkább becslésként értelmezendő, mintsem egy egzakt dátumként.

A mikor kevésbé fontos, mint a mennyi: a felhalmozott ökológiai adósságot a "kamatot" élelmiszerhiányok, csökkenő állatpopulációk, csökkenő területű őserdők, degradált termőföldek, és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció formájában fizeti meg az emberiség, beleérve ezekkel járó emberi áldozatokat és pluszköltségeket.

A túllövés és a világggazdaság

A világméretű gazdasági visszaesés ellenére az erőforrás tendenciák azt mutatják 2008 októbere óta, hogy az emberiség által felhasznált erőforrásigények növekednek, bár lassabban, mint az évezred első nyolc évében. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a gyorsan növekvő erőforrásköltségek – különösen az élelmiszeripar és energia területén – fontos szerepet játszottak a mostani globális visszaesés felgyorsításában, vagy akár annak létrejöttében. Jelenleg a döntéshozók munkahelyek teremtésével és a gazdaság stabilizálásával próbálják megfordítani a recessziót, de ez stabil erőforrás-ellátást igényel.

„Amint az erőforrás-szűkösség tovább fokozódik, ez olyan lesz, mintha megpróbálnánk felfelé futni a lefelé haladó mozgólépcsőn” – mondja dr. Wackernagel. “A hosszú távú fellendülés csak akkor fog sikerülni, és akkor lesz fenntartható, ha szisztematikusan csökkentjük az erőforrásoktól való ilyen mértékű függésünket.”

28
jún/2011

Használt sütőolajat a repülőkbe - zöld remények a jövő légi közlekedésében

Nagy lökést adhat az újrahasznosított üzemanyagok egyébként is növekvő iparának az Air France és a KLM légitársaságok közös akciója. Szeptembertől ugyanis Amszterdam és Párizs között több mint kétszáz olyan gép repül majd, melyekbe kerozin és újrahasznosított sütőolaj speciális keverékét töltik.

A KLM-nél 2009 novemberében tesztelték először a szóban forgó biokerozint, az akkori próba pedig minden szempontból sikeresnek bizonyult. Azóta másfél év telt el, és a KLM szerint jó esély van rá, hogy szép lassan világszerte is elterjedjen a bioüzemanyag használata a kereskedelmi repülésben.

Forrás: FlickR

A használt sütőolajjal készült üzemanyag a gyártó és a tesztek szerint semmilyen szinten nem veszélyezteti a repülés biztonságát. A biokerozin előállítója, a Dynamic Fuels nevű cég úgy módosítja a használt olajat, hogy megszólalásig hasonló technikai paraméterekkel rendelkezzen, mint a hagyományos kerozin. A légitársaságok különösen jól járnak az új üzemanyaggal: semmit nem kell módosítaniuk a repülőgépeken ahhoz, hogy elkezdhessék használni.

A Dynamic Fuels a bioüzemanyagot többféle forrásból szerzi be: állati zsiradék, növényi olaj, vagy különféle melléktermékek - például az egyes fenyőfák papírgyártáshoz való feldolgozása során keletkező úgynevezett tallolaj is - lehetnek alapanyagok.

A biokerozin-projekt egy nagyobb, átfogó környezetvédelmi akció része, melynek célja, hogy a légitársaságok minél inkább lecsökkentsék a működésük során kibocsátott üvegházgázok mennyiségét, illetve általános ökolábnyomukat. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség még 2007-ben célul tűzte ki a repüléssel kapcsolatos széndioxid-kibocsátások teljes megszüntetését alig negyven éven belül, 2050-re.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a szeptemberi Párizs-Amszterdam járatokba hány százalékos bioüzemanyag-keveréket töltenek, bár tény, hogy a 2009-es tesztben használt 50-50 százalékos arány tökéletesen megállta a helyét a Boeing 747-es repülőgépben.

Forrás: FlickR

Annak azonban, hogy teljes mértékben fenntartható energiaforrást használjanak a légi közlekedésben, szakértők szerint még mindig hatalmas pénzügyi akadályai vannak. A KLM szerint ehhez elsősorban a különféle bioüzemanyagok árának jelentős és tartós csökkenésére lenne szükség, amit technikai fejlesztések és szoros együttműködések árán lehetne csak elérni; és persze megfelelő törvényi szabályozás segítségével, ami a bioüzemanyag használatára ösztönözhetné a légitársaságokat. 

A KLM-nél egyébként egy ideje az utasoknak is felajánlják a minél zöldebb repülés lehetőségét: néhány plusz euróért cserébe gyakorlatilag megfizethetjük az utazásunk CO2-kibocsátása által okozott kárt. Minden egyes útnál pontosan kiszámolható az üvegházgáz-kibocsátás mértéke, az utasok által fizetett néhány eurós kompenzációt pedig a légitársaság állítólag egy az egyben különféle megújuló, tiszta energiaprojektekbe fekteti: szélturbina- és napelemfarmok építéséhez, vagy éppen a bioüzemanyag-előállításhoz szükséges növények termesztéséhez használják fel.

26
ápr/2011

Krumplihéj és fenyőtoboz lesz az új üdítőspalackok alapanyaga

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

pepsi növény műanyag ökolábnyom fosszilisenergia-függőség környezetbarát fenntarthatóság PET-palack

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.

10
jan/2011

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek

 

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek
A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.
A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.
Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.
A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.
Viszont a fenti csoport tagjai, akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.
Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.

A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.

Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.

Viszont a fenti csoport tagjai - akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük -, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.

Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

Forrás: MTI

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com