A klímaváltozás nehezen viselhető részét a Föld lakosságának igen nagy része nem azzal próbálja meg elviselhetővé tenni, hogy csökkenti az otthonában található káros, a globális felmelegedéshez is hozzájáruló tényezőket, hanem felszerel egy klímaberendezést. Amely ugyan szabályozza a hőmérsékletet, és fokozza kényelmünket, de a másik oldalról hozzájárul a felmelegedés folyamatához. A klímaberendezések a nagyvárosok elengedhetetlen kellékeivé váltak. Úgy szaporodnak, mint vidéken a sáskák. 

Hőmérséklet-szabályozó hatékonyságuk a lakáson belül megkérdőjelezhetetlen. a másik oldalról, a lakáson kívül viszont fűtik a környezetüket, zajosak, egyesek vizet csöpögtetnek, és prímán alkalmasak arra, hogy egy bármilyen szép épület kinézetét gajra vágják.

A jelenlegi magyarországi szabályozások mellett gyakorlatilag alig lehet megakadályozni a légkondik felszerelését, terjedését.

 Arról nem is beszélve, hogy a klíma számos káros hatást is rejteget, mint például:

• Sok energiát fogyaszt.
• A hőmérséklet-változások miatt megszaporodtak kifejezetten a klímaberendezések okozta légúti panaszok és mozgásszervi elváltozások. 
• Kevésbé súlyos, de idegesítő tünetek lehetnek: a fejfájás, szédülés, fülzúgás és kimerültség is.
• Fokozódott az allergiás és megfázásos tünetek mértéke.
• A készülék szárítóhatással van a bőrünkre. A negatív szárító hatást csak újabb költséges hidratálókrémekkel és a bőséges vízfogyasztással tudjuk kivédeni. 
• Az irodákban működtetett klímaberendezések esetében nem kérdés, hogy van, aki bírja, van, aki nem. Akinek valami problémája van a klímaberendezés használatával, annak magának kell megtanulnia védekezni a berendezés okozta negatív hatásokkal szemben. Így aztán az sem meglepő, ha 35 fokban kardigánban dolgozunk egész nap, mert fázunk. 
• A szűrőrendszer cserélése hiányában baktériumszigeteket telepíthetünk a lakásunkba, amelyek komoly betegségeket – mint legionárius-betegség – és szisztémás gombafertőzést is okozhatnak.

Mit tehetünk, hogy ha már a klíma mellett döntünk, akkor az a legkevesebb bajt okozza?

• A klímaberendezések alapvető sajátossága, hogy a hőcserén alapul, ezért elengedhetetlen, hogy ne legyen rendszeres szellőztetés a lakásban.
• A berendezés kiválasztásánál érdemes a pollenszűrős változatot választani.
• Az alap a klíma berendezések kiépítésénél, hogy nem biztos, hogy a legolcsóbb a legjobb. 
• Nem érdemes a kinti hőmérséklethez képest 6-8 foknál hidegebbre beállítani.
• Évente egyszer ajánlott a klímaberendezés tisztítása.
• A klíma mellett sem szabad elhanyagolni a rendszeres szellőztetést. 

A hőmérséklet mérséklésén túl a klíma pozitív hatásaként hozható, hogy kiszűri az allergéneket. Mivel nem friss levegőt forgat be a helyiségbe, hanem ugyanazt kerengteti, nem engedi be az allergéneket. 

Az ananásztextil (Pinatex) Dr. Carmen Hijos spanyol designer nevéhez fűződik. Sokévnyi kutatás és kísérletezgetés után jutott el az ananászlevelekig, aminek erős szálú rostjait feldolgozva tökéletes, állatbarát bőrutánzatot tudott előállítani. Az ananászleveleket több éven keresztül a Fülöp-szigeteken tesztelte.

A hosszú rostokból álló ananászlevelekből készült Pinatex egy rugalmas, jól szellőző, erős, ellenálló, puha természetes anyag. Meglepően jó a szakítószilárdsága, a kopásállósága, és kiválóan hajlik.

A Pinatex gyártása a hatalmas ananászültetvények nagy mennyiségű ananászleveleinek újrahasznosítására épül. Az ananászültetvényeken évente 40 000 tonna növényi melléktermék, természetes hulladék keletkezik. A felesleges ananászleveleket a termelők vagy elégetik, vagy elrohasztják.

Az ananászlevelekből még az ültetvényen hántolással kivonják a szálakat. A hántolásból keletkező mellékterméket szerves trágyaként vagy biogáz előállítására lehet használni.

A levelek megmunkálásából születő, bőrszerű anyag kiválóan alkalmas arra, hogy cipők, üléshuzatok, bútorszövetek készüljenek belőle. A Puma már piacra is dobta az első, Pinatexből készített cipőjét.

Az anyagot egyelőre egy biológiailag nem lebomló felső réteggel teszik tartóssá. A cég folyamatosan dolgozik azon, hogy ezt az anyagot valamilyen természetes forrással helyettesíthessék, hogy a Pinatex 100%-ban lebomló termék legyen.

A kutatások az ananászlevelek felhasználásának új lehetőségeit is keresik. Nagy valószínűséggel jó szellőzése miatt kötszereket is lehetne belőle készíteni, vagy házak szigetelésénél is szóba jöhet.

Jelenleg a cég központja Londonban van, az ananászlevelek gyűjtése a Fülöp-szigeteken zajlik, míg a szövetet magát Spanyolországban gyártják.

A jó minőségű anyagot már felfedezte magának a divatipar is, olyan divatmárkák kezdték el használni, mint a Po-Zu, a Naiv és Vegatar.

Budapesttel ellentétben Párizsban épp a közterek fásításába kezdenek. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a város hét legjelentősebb terének átalakítását ígérte 2016–2020 között.

A tervezési folyamatok már 2015-ben elkezdődtek, amelyet komoly konzultációs folyamatok, workshopok követtek a lakosság bevonásával. 2016. július elején bemutatták a látványterveket és a fő fejlesztési irányokat. Az átalakítások egyik fő eleme a jelenleg nagy forgalmat lebonyolító terek „sétálóterekké” való átalakítása, vagyis minden téren kötelező lesz a terület 50%-án a gyalogos-sétáló felület parkosított kialakítása, fákkal való beültetése. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyes autóforgalmi sávok megszűnnek, mások lassított korlátozású sávokká válnak. Az autók számara mindösszesen 12 méter széles sávok alakíthatók ki. Az újonnan nyert szakaszok a gyalogosok birtokába kerülnek..
A parkosításra elsőként kijelölt hét tér átalakítása azért is lényeges urbanisztikai vonatkozásban, mert ezek a terek a város fő közlekedési útvonalain találhatók, a beavatkozások az autós forgalom csökkenésével vagy más útvonalakra terelésével fog járni.

A Polgármesteri Hivatal úgy véli, hogy az átalakítással a terek újra a közösség részévé válnak, és a korlátozásoknak és fatelepítéseknek köszönhetően ezek a zsúfolt városi gócpontok újra levegőhöz jutnak.

Az átalakítások Párizs legforgalmasabb tereit érintik, a Bastille, Fêtes, Gambetta, Italie, Madeleine, Nation és a Panthéon tereket.

A Bastille téren az autós forgalom számára új nyomvonalakat alakítanak ki. A jelenlegi koncentrikus folyamatos mozgás elzárja a tér központi részét a gyalogosoktól. A forgalomirányítás újragondolásától ennek az elzártságnak a megszüntetését várják.

A Madeleine tér új arculatot kap, amelynek része, hogy csökkentett forgalmi sávokban vezetik el a forgalmat északkeleti és északnyugati irányba. A térre új utcabútorok és berendezések kerülnek, új zöldterületekkel és fatelepítésekkel zöldül meg a tér és a forgalmi folyosók nyomvonala.

A Hidalgo vezette várostervezés megpróbálja korrigálni a hausmanni várostervezés és gyorsuló város következményeit. Míg a hausmanni várostervezésben a széles utak és a nagy terek szolgálták a lakosság kényelmes közlekedését, addig a közlekedés és a motorizáció felgyorsulásával a feleslegesnek ítélt részeket az autós forgalom vette birtokába.

A Hidalgo-féle változtatások ezeket az új funkciókat felvett részeket adják vissza a gyalogosoknak, és teszik újra használhatóvá, élhetővé a lakosság számára.

Ha turista vagy, ne szemetelj, főleg, ha olyan helyre mész, ahová nehéz eljutni. Gondold végig, ahová nehéz eljutni, ott nehéz a szemetet összegyűjteni és onnan a nagy gyűjtőkbe eljuttatni is. 

2014-ben exhibicionista, nudista turisták okoztak felháborodást a Machu Picchun a helyszín kezelőinél azzal, hogy a helyszínt háttérként használva meztelen fotókat készítettek a helyszínen. Később a sziklarajzok festékszóróval való átrajzolása és a graffitizés jelentett komoly problémát, mára a szemétügy és a fenntarthatóság a legfontosabb megoldandó feladat.

Dél-Amerika leglátványosabb és leglátogatottabb turisztikai attrakciója évente 40 millió dollár bevételt eredményez az ország gazdaságának. 

A baj ott kezdődik, hogy mint minden népszerű turisztikai attrakció körül, a tömegturizmus olyan negatív hatásokat generál, ami miatt, a világ egyik legegyedülállóbb kulturális örökségi helyszínének az élettartamát a kutatók még vagy 100 évre becsülik abban az esetben, ha nem változnak a turisztikai szokások, és a turizmussal járó problémákat nem tudja felszámolni a kormányzat.

A 15. században épült Machu Picchut kb. 700-800 állandó lakosra tervezték, jelenleg 2500 turista látogatja naponta. A Cuzcói Egyetem kutatói, geológusai szerint ez a nagymértékű mozgás, igaz lassú ütemben, de a hegy életében gyorsnak mondható változást okoz. A gyalogló turisták folyamatosan koptatják a hegy felszínét, gyorsabb pusztítást okozva, mint az természetes formájában végbemenne. A turisták által okozott "erózió" akár a hegy elmozdulását is eredményezheti.

A világörökségi helyszín másik megoldatlan ügye a turisták által felhalmozott szemét kezelése. A mintegy 1 millió turista évente 14 millió tonna szemetet hagyott maga mögött, aminek az elszállítása egyelőre megoldatlan problémaként nyomasztja a kulturális örökségi helyszín felelőseit. A turisták akár 2-3 kg szemetet hagynak a helyszínen távozáskor. A hegy tetején maradt hulladék többsége nem komposztálható, az in situ újrahasznosítás nem megoldott, és 2400 méter magasból a hulladék elszállítása a jelenlegi feltételek mellett nagyon lassú. Jelenleg gyorsabban termelődik a szemét, mint ahogy el tudják szállítani. 

A helyzetet nehezíti az is, hogy a vállalkozások, amelyeknek be kellett építeniük a szemét elszállítását a működési költségeikbe, a legkönnyebben a szemétszállító futárok fizetését csökkentik. Napjainkra az alacsony fizetés miatt a szemétszállító hordárok száma nagyon lecsökkent.

A vállalkozásoknak megvan a lehetőségük arra, hogy csökkentsék a hulladékfelhalmozást, a vízhasználat csökkentésével, megújuló energiaforrások használatával, az alkalmazottaknak járó tisztességes fizetéssel, a helyben vásárlás alkalmazásával és népszerűsítésével. 

Az UNESCO a turizmus negatív hatásaiból származó megoldatlan helyzet és a helyszín erodálódása miatt felvette a legveszélyeztetettebb örökségi helyszínek listájára a Machu Picchut.

A fenntartható Machu Picchu megőrzése nem egyedül a helyiek feladata. A helyszínt a kormány, az utazásszervezők, a vállalkozók és a turisták együttes figyelemmel, kidolgozott cselekvési tervvel tudják megőrizni. Ehhez az érintett szereplők összefogására van szükség.

Az UNESCO egy évet adott a kormánynak a helyszínen gondok kezelésére, ha nem sikerül túl lépni a problémán, a Machu Picchut a bizottság lezárja a turisták elől.

Az utca a brazil tengerparti nagyváros, Porto Alegre szívében található, magas toronyházak között.

A Rua Goncalo de Carvalho egy fákkal szegélyezett sétány, ahol toronymagas tipuana fák képeznek hihetetlen boltívet.

A mitikus erdőre emlékeztető, 500 méteres szakasz fáit még 1930-ban ültették, és azok az elmúlt több mint 80 év alatt hatalmas lombkoronát növesztettek.

2015-ben a város bevásárlóközpontjának megépülésével komoly veszély fenyegette a fasort, de az akkori polgármesternek, José Fogacának köszönhetően a nem mindennapi allé kulturális örökségvédelmi besorolást kapott.

A tipuna vagy más néven rózsafa hihetetlen sűrű lombkoronája fedett lugast képez a város közepén.

A tipuana fák dél-amerikai őshonos fásszárúak, közel 30 méter magasra is megnőnek. A fák a virágzási időszakban szép, sárga virágokkal terítik be az utcát. A polgármester annak ellenére vállalta védelmüket, hogy a fákról közismert, hogy széles, kiterjedt gyökérzetükkel rombolják a városi környezetet, nemegyszer széttörik maguk körül az aszfaltot.

Egy blogger, Pedro Nuro szerint ez az utca a politika, a települési önkormányzat és a lakosság együttes akaratának szimbóluma, ahol a hatalmi és gazdasági erőt háttérbe szorította a természeti környezet szeretete.

A Kamikatz Public House, egy pub nyerte a WAN fenntartható épületek díját a világ legnagyobb építészeti versenyén. 

Kamikatsu egy olyan kis japán falu, ahol a lakosság eltervezte, hogy 0%-ra csökkenti a hulladéktermelést, amit a hulladékok szétcsoportosításával és újrahasznosításával érnek el. A szemét fajtáit 34 típusra osztották. Az átdolgozott hulladékot az osztályozás és az újrahasznosítás után a települési 0 Hulladék Központ boltjaiban újra eladásra kínálják. A falu 2015-re elérte, hogy hulladéktermelésének 80%-át újrahasznosította. A faluról egy korábbi cikkünkben itt olvashat.

A Kamikatz pub egy olyan magánvállalkozás, amely azonosult  a város lakosainak elképzeléseivel. Az  eredeti koncepció szerint több szolgáltatást integrálnak. Itt kap helyet a hulladékközpont boltja, a söröző, egy sörfőzde, és egy étterem is. Mivel a pub szó a public house szóból származtatható, Hirosi Nakamura és a NAP úgy döntöttek, hogy a public house-nak fogják nevezni a vendéglátó egységet, amelynek az ereje a helyi közösség bölcsességéből, tapasztalatából merítkezik.

A public house tele van improvizációkkal: újra felhasznált anyagokból, üres üvegekből készített lámpák, csillárok, újságpapír tapéták, újraértelmezett bútorok, mezőgazdaságigép-alkatrészek, mérkőzéskijelzők díszítik az épület belső tereit. 

A projekt teljes egészében a közösségi alapon működik, eltekintve egy kis üzlettől, ami elengedhetetlen a ház finanszírozásának biztosításához. 

Az elhagyatott házak ablakaiból épített 8 méter magas oldalfalú épület rövid idő alatt a város helyi szimbólumává vált.

Az egykoron házak mécseseként is működő ablakok ma egy nagy lámpaként világítják meg a csökkenő népességű települést.

A megemelt plafon hatékonyan szellőzteti a felső részben megrekedő meleg levegőt. A kétrétegű ablakszerelvények hatékonyan szigetelik az épületet. 

A levegőt és a hőt mennyezeti ventilátor keringeti, és hatékonyan közvetíti a közeli erdő fáinak friss levegőjét.

A Kamikatz Public Houses egy egyszerű, de nagyszerű építészeti projekt, amely tökéletesen épül be egy fenntartható társadalmi rendszer működésébe.

Ma van a nejlonzacskó nélküli világnap! Ha lehetséges, hagyja a műanyag zacskókat és műanyag táskákat a boltban, inkább nézzen utána, hogy milyen alternatív táskákkal lehet ma már ökotudatosan bevonulni a boltokba és a vasárnapi piacokra. Esetleg menjen el a Móricz Zsigmond körtérre egy banyatankos flashmob akcióra.

A hulladékként végző nejlonzacskók óriási környezeti problémát jelentenek a világban. Nagy részük a tengerbe, óceánokba kerülve hatalmas szigeteket alkot. 1970 óta 9 millió tonna műanyag hulladék halmozódott fel az óceánokban. Az úszó műanyagot az állatok nagy része élelemnek gondolja, a lenyelt műanyag pedig rövidebb-hosszabb távon az állatok halálát okozza.

A Föld felszínén a le nem bomló, vagy akár 450 évig is megmaradó műanyag zacskók a szeméttelepeken végzik, megsemmisítésük során mérgező anyagok jutnak a levegőbe.

Műanyag zacskók használatában Magyarország az élen jár. Az Európai Bizottság felmérése szerint 1 fő évente 514 műanyag zacskót használ fel, és ennek csak tizedét használja fel újra. A műanyag zacskókból Európában a németek használnak a legkevesebbet, évi 71 db zacskót fejenként, bár ebből csak 7 darabot használnak újra. Míg a finnek, akiknél semmiféle szabályozás nem korlátozza a műanyag zacskók használatát, évente 77-szeri használathoz 4 darab zacskót használnak fel, amit 73 alkalommal újrahasználnak.

A nejlonzacskók használatának korlátozására több lehetőség is van.

Az EU célkitűzése, hogy 2019-re fejenként 90 db, 2025-re 40 db plasztikzacskót használjon egy európai állampolgár évente. A radikálisabb megoldás szerint 2018-ig egy lépésben megtiltják az ingyenes nejlonzacskók használatát.

Az európai országok közül az utóbbi időben Franciaország tette meg a legdrasztikusabb lépést. Ez év július 1-jétől betiltotta a műanyag zacskók használatát. Csak olyan zacskókat lehet forgalomban tartani, amelyek vastagsága 50 mikronnál több, és újra felhasználható.

A műanyag zacskók használatának korlátozását egyre több ország próbálja tiltás vagy adózás formájában szabályozni.

Magyarországon jelen pillanatban a műanyag zacskók forgalmazását adózással próbálják korlátozni. A jelenlegi hatályos „díjszabás” szerint a vékony műanyag zacskókért kilónként 60 forintot fizet a kereskedelmi egység, míg a vastagabb bevásárlótáskákért 1800 forintot.

Megoldás-e a biológiailag lebomló műanyag táska?

A biológiailag lebomló táskákat a rájuk nyomtatott cédrus formájú logóról lehet megismerni. Sajnos itt igaz a mondás, hogy nem minden arany, ami fénylik, ugyanis a biológiailag lebomló táskák között is van jobb meg rosszabb.

A kereskedők által kevésbé használt típus az, amelyet kukoricakeményítőből vagy tejsavból állítanak elő. Ez a típusú táska komposztálás során vagy a szeméttelepen lebomlik.

A másik típus, az oxo-biodegradációs úton lebomló táskák viszont környezetszennyezőek a bomlás során is. Ez a kőolajszármazékokból származó termék úgynevezett bomlást megindító anyagot tartalmaz, vagyis nem mikrobiológiai úton indul meg a szétesése. A lebomlási ideje pár hónaptól egy évig is eltarthat, így ha nem használják fel időben, akkor még raktáron széteshet, használhatatlanná válhat. Teljes lebomlásához víz és levegő szükséges. Ezért ezeket a zacskókat is hasonlóan külön gyűjtik, külön feldolgozást igényelnek.

Mit tehetünk?

1) A legegyszerűbb lépés: legyen nálunk mindig egy vászonszatyor, amit bevásárláshoz használhatunk.

2.) A pékáruk és egyéb termékek csomagolásához használjunk papírtasakokat.

3.) Ha nincs nálunk bevásárlószatyor, akkor vásároljunk a boltban kínált alternatív, környezettudatos termékekből.

4.) Ha nincs más választásunk, mint a plasztiktáska vásárlása, akkor válasszunk biológiai úton lebomló anyagból készült terméket.

5.) Használjunk gurulós bevásárló táskát, csúfnevén „banyatankot”. Ma már ennek a bevásárlótáskának is megtalálható a designváltozata.

6.) Vásároljunk csomagolásmentes boltokban.

Seattle legnagyobb foglalkoztatója, az Amazon, folyamatosan terjeszkedik. A cég nemcsak a 20000 foglalkoztatottal, hanem épületeik sajátos designjával és környezetbarát munkaterületek kialakításával is felhívja magára a figyelmet. Most épp olyan irodakomplexumot épít, amelynek biodome-jaiba veszélyeztetett növényfajokat telepítenek. 

A biofilikus tervezési megközelítés és biomimetikus építészeti kivitelezés egy lenyűgöző struktúra kialakítását eredményezi. A cég alkalmazottai úgy dolgozhatnak fás környezetben, mintha mindez nem egy épületben lenne. 

A cég egyik tulajdonosa szerint tudományos bizonyíték van arra, hogy a növényi környezet nagyban javítja a gondolkodási és a stressztűrő képességet. 

Az épület három, egymást átfedő ötszögű hexecontahedronból, futurisztikus gömbből áll, amely a Volcom-logóhoz hasonló 60 ismétlődő alakzatból tevődik össze. 

A gömbökbe több ezer különleges, veszélyeztetett növényfajt, magot ültetnek, amelyekről úgy gondolják, hogy megfelelő életfeltételeket tudnak nekik biztosítani a mesterséges szférában. A növényeket egyetemektől, híres télikertektől kapják. Az épületen belül LED-világítás és ingyen elérhető wifihálózat biztosítja a rugalmas munkavégzés hátterét. 

Alberda, a cég munkatársa szerint ez lesz az első olyan "télikertszerű" munkahely, ahol a biodrome-ban keletkező páratartalmat úgy optimalizálják, hogy az egyaránt megfeleljen az emberi tartózkodásra és a növények életfeltételeinek biztosításához. 
Az újonnan életre keltett városrész iróniája, hogy nem lesz elérhető a nyilvánosság számára. A fedett, üvegfalon túlról látható zöldellő, "amazonasi" erdők csak kívülről lesznek láthatóak az utca emberének. 

Seattle vezetése a biofolikus megközelítésű, biomimetikus építészetet más fejlesztések kapcsán is szeretné alkalmazni. 

A biofilia kifejezés E. O. Wilson biológus nevéhez fűződik, amely azt fogalmazza meg, hogy az ember tudatalattijának fejlődésében hatalmas szerepet játszanak a természetes rendszerek és életformák, szó szerint az élet, élő rendszerek szeretetét fejezi ki. A fogalom kézzelfogható, populáris megközelítése tükröződik Björk nyolcadik stúdióalbumában is.

A bionika vagy más néven biomimikri, biomimetika és biomimézis olyan új, több szaktudományt átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba. A természetben található rendszerek optimális alkalmazása egy-egy műszaki megoldásban. A bionika filozófiáján alapul például a selyemhernyó technikájának alkalmazása a mesterséges szálasanyagok gyártásában, a cápák bőrrendszerének leképezése az úszódresszek és hajótestek kialakításához vagy a hangyák és méhek önszerveződő képességének átültetése a munkaszervezési folyamatokhoz.