Újrahasznosított és kreatív ötletek madáretetőkre

Madárbarátok számára nem kérdés, hogy a tél közepe felé élelemmel teli madáretetőt és -itatót kell kirakni a madarak számára. Még mielőtt elhessegetnénk magunktól e nemes kreatív tevékenységet, mondván, hogy társasházban, panellakásban lakunk, nézzük meg ezt a pár kreatív, több esetben a lakásunkban fellelhető hulladékból készített madáretető-ötletet. A választásnál vegyük figyelembe, hogy mennyi és milyen madarakat csábítunk magunkhoz, mert másfajta magvakra buknak éhes madaraink. Egy városi etetőre 3-4 madár jár, de ha jól érzik magukat, akkor egyre több jár majd az ablakunkhoz, párkányunkhoz vagy a gangra.

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás

A madarak az eleségtől függően választják ki a maguknak megfelelő madáretetőt, mivel csőrük adottságaiból fakadóan másként fogyasztják őket. A verebek, a zöldike és a pintyek hántolják, a cinegék és harkályok kopácsolva feltörik, míg a fekete rigók, gerlék és a vörösbegy egészben lenyelik a magvakat. 

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás

Egyszerű és közösségi formája lehet egy-egy városrész nap mint nap találkozó baráti társaságainak, ha a környékükben lévő parkba vagy játszótérre közösen készítenek madárodút, és a téli időszakban felváltva helyeznek a családok élelmet és vizet a madaraknak a családok. 

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás

A gangos házak korlátjain kifüggesztett balkonládák kiváló tárolóhelyei a madáretetés kellékeinek. Ide is lehet készíteni kis madáretetőt, ahová a magocskákat szórjuk, külön itatót, ahová vizet öntünk, és egyéb magtárolókat, amelyekbe a magféleségeket külön helyezzük. 

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
Fotó: Dell Dorottya

Kidobásra szánt motorkerékpár-gumi, csillár, cipő, fedős lábos, kinőtt cipő, teakaspó, vécépapír-guriga, műanyag flakon és a kiüresedett tejesdoboz is mind újraértelmezhető, és kiváló madáretető készíthető belőle.

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
Kidobásra szánt autógumi belseje 

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
A már nem használt lábost, csak ügyesen kell felfüggeszteni.
madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
Kiszuperált kávémelegítők boldog jövője

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
megmentett fiók

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
akinek ilyen sok a csizmája, annál lehet belőle madáretető

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
megunt gyerekkönyvek

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
Csillárból

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
Muffin sütő papírkosárka

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
a WC-papír gurigájával rém egyszerű madarakat etetni.

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
a babaházból lett madárétterem

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
ha a teáscsésze nem tetszik a lakásban, jó lesz a madaraknak

madáretető madárvédelem maádodú újrahasznosítás
legalább egy tejesdobozt érdemes megtartani újrahasznosítás céljából. 

Tovább

hirdetés

Rongyokból készült falutérkép

Igazi évkezdő, más településeknek és innovátoroknak is lendületet adó programmá válhatna a mosonszolnoki MIHE és a Retextil Alapítvány együttműködéséből létrejövő alkotás.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil

A Mosonszolnoki Ifjúságért Hagyományőrző Egyesület (MIHE) kezdeményezésének köszönhetően a település lakói újrahasznosított textilanyagokból megvarrták, horgolták, fötörték a település térképét, az ország első faluszőnyegét.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil

A mindenki maga kreálta, saját részekből egy 3x4 méteres nagyságú, Magyarországon ez idáig egyedülálló művészeti alkotás állt össze. A textiltérképen több mint 60 fő dolgozott, a legkisebbektől (3 éves) a legidősebbekig (83 éves). Igazi közösségformáló tevékenység.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil

A Retextil műhelyt 15 éve Thiesz Angéla hozta létre, akinek szeme előtt a műhely megalapításakor a környezettudatosság, a helyi munkaerő és a helyi alapanyagok felhasználása lebegett.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil
Falucsücske

A műhelyben mintegy 40 megváltozott munkaképességű foglalkoztatott dolgozik, és - ha a közvetett elektromosenergia-felhasználást (például villany- vagy hűtőhasználat) nem vesszük figyelembe-, az alkotómunka elektromos energia felhasználása nélkül történik, gyakorlatilag zéró hulladéktermeléssel. Ez a harmadik évezred küszöbén, egy olyan világban, ahol évente több tízezer ruhadarab válik kidobott szemétté, kivételesnek mondható. Miközben egy 1000 fős település ruhahulladéka megközelítőleg tíz halmozottan hátrányos helyzetű embernek adhatna munkát.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil

A mosonszolnoki faluszőnyeg megalkotásakor találkoztak a megrendelő, a szakértő és a közösség szándékai. A faluszőnyeg alapjait a pécsi műhelyben készítették kb. 1000 munkaóra alatt, ami az alapként szolgáló, fekete vászonanyag megvarrását, a település utcakontúrjának textilre varázslását, az utcarendszer meghorgolását és a mosonszolnokiak 3 napos tanítását jelentette, amikor a programban részt vevők megtanulhatták a retextil varrásának alaptechnikáját és a retextilszál készítésének módját. A helyi alkotók ezután a papírokra megrajzolt épületeket és telkeket horgolták-varrták össze, míg a keretként szolgáló szántókat a Retextil Műhely munkatársai készítették el. Az utcákat fekete vászonanyagból készítették, a szántók egy része hurkolással készült, a háztömbök pamutból kötve-horgolva, néhol csomózva és szálra hurkolva készültek.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil

A faluszőnyeg elkészítéséhez szükséges körülbelül 100-150 ruhát a település lakói és a közintézmények adományozták.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil

A program szépsége nemcsak az anyag újrahasznosításában rejlik, hanem abban is, hogy a faluszőnyeg létrehozása tökéletes példája a helyi anyag, helyi ember, közös alkotás, közösségi tér, közös alkotótér, alkotó közösség, kulturális közösség és az önkéntesség együttesének, ami tökéletesen illeszkedik a Retextil Műhely filozófiájához. A közös munka alatt fokozatosan bontakozott ki egy - egy porta, telek, ház és az ott lakók története, amelyek átvitt értelemben "belehorgolódtak" a szőnyegbe.

faluszőnyeg újrahasznosítás Mosonszolnok retextil

Hogy mi lesz a szőnyeggel, az egyelőre még nyitott kérdés. A 12 négyzetméteres alkotásnak olyan helyre van szüksége, ahol mind a település lakói, mind a településre érkezők nézegethetik a markáns, kortárs közösségi művészetnek ezt az ékes példáját.

Tovább


A falu, ahol nem akarnak hulladékot termelni

A kis japán falu, Kamikacu 2003-ban vált híressé, amikor elhatározta, hogy az első olyan települések közé fog tartozni, amelyek a gyakorlatban is megvalósítják a nulla hulladék tervét. A kis falu lakossága japán szokások szerint a keletkezett hulladékot vagy elégette, vagy a földbe temette. A hulladékmennyiség növekedése és az állami szabályozások következtében Kamikacu is hulladékégetőt építtetett, de az oly mértékben szennyezte a település levegőjét, hogy leálltak a használatával, és jobb ötlet híján egy másik település hulladékégetőjét használva szabadultak meg a települési hulladéktól. Ez viszont olyan drága megoldás volt, hogy a település vezetői a hulladékkezelési problémák új irányait keresték. 

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

Így jutottak el addig a megfogalmazásig, hogy ne a település hulladéktól való megszabadítása legyen a cél, hanem a hulladéktermelés elkerülése. A cél elérése végett 2003-ban megfogalmazták „nulla hulladék” tervüket, aminek a fő célja az volt, hogy a település 2020-ra Japán első olyan lakóközösségévé váljon, amely nem termel hulladékot. 

Első lépésben létrehozták a település hulladékkezelési politikáját irányító és felügyelő nonprofit Nulla Hulladék Akadémiát.

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

A településen mára 34 kategóriában szortírozzák a hulladékot. Külön gyűjtőbe kerülnek az újságok, a színes magazinok, papírdobozok, szórólapok, más és más gyűjtőbe kerülnek az alumíniumdobozok, spray-k és acéldobozok vagy a műanyag palackok és külön a műanyag kupakok.

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

Mindeközben Magyarországon számos ember fejében még az sem tudatosult, hogy a szelektív kukába helyezhető PET palackot össze lehetne taposni.

Márpedig a szelektív hulladékgyűjtést először a lakosok fejében kellett ott is helyre tenni, hisz 34-féle hulladékféleség esetén több munkával jár a válogatás. Külön kell választani többek között a papírféléket, színek szerint gyűjteni a kupakokat, és külön kell gyűjteni a csomagolóféleségeket, illetve nem egy csomagolóanyagot el is kell mosni. 

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

Ez a folyamat nem volt könnyű a lakosság számára sem, a tudatos, aprólékos szelektív hulladékgyűjtés többletmunkával, szabadidővesztéssel és számos kényelmetlenséggel is járt, mégis a lakosság mindennapjaiba szépen lassan beépültek az új tevékenységek, a folyamatok, dolgok újragondolása, és mára jól érzékelhető a ráfordított munka eredménye és környezetre gyakorolt hatása.

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

A településen keletkezett szerves hulladékot majdnem 100 százalékban helyben, a ház körül használják fel. A nem komposztálható hulladékot a lakosság beviszi a Nulla Hulladék Központba. 

Az újrafeldolgozó központban minden bekerült szemetet önkéntesek válogatnak széjjel felhasználhatóság szerint. A jó állapotban lévő dolgok a "Kuru Kuru Recycling" vagy "Circular" boltba kerülnek, a feldolgozásra alkalmas hulladék pedig, a Kuru Kuru táska- és ruhakészítő műhelybe. 

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

A település 2015-re 80 százalékos újrafelhasználási mutatóval büszkélkedhet, pontosabban Kamikacu újrafelhasználási rátája 2005. évi 55 százalékos újrafelhasználási mutatója 2015-re 80 százalékot mutat.

Fotók:  Robert Gilhooly/freelance  - The Guardian

Tovább


Itt az Adidas óceáni hulladékból készített új cipője

Az Adidas újabb óceáni hulladékból készített cipővel jelent meg a piacon. Még egy korábbi posztunkban írtunk a óceáni műanyag szemétből, hátrahagyott hátrahagyott mélytengeri eresztőhálókból készült "ökotudatos" cipőről, amit a Parley For The Oceans platformmal közösen fejlesztettek ki.

adidas cipő újrahasznosítás óceáni hulladék Adidas Futurecraft 3D

A Parley For The Oceans mindenféle fejlesztőkkel, tervezőkkel, designerekkel és ismert cégekkel az óceáni ökoszisztéma védelméért kampányol. 

adidas cipő újrahasznosítás óceáni hulladék Adidas Futurecraft 3D

adidas cipő újrahasznosítás óceáni hulladék Adidas Futurecraft 3D

Az új kampány, új cipőjéből sem marad ki a tengerfenékre süllyedt szemét, ugyanakkor a cipő talpa, most 3D nyomtatással újrahasznosított poliészterből és halászhálókból lett összemixelve. 

adidas cipő újrahasznosítás óceáni hulladék Adidas Futurecraft 3D

A minőségibb intimbetétekre és finom, légáteresztő, fehér homokos tenger színére emlékeztető talp nagyon légiesre és dekoratívra sikeredett.  

Többek között a cég környezettudatos újításai közé tartozik az is, hogy fokozatosan kivonják a műanyag zacskókat a boltokból és a Herzogenaurach-i központban a tárgyalásokról kivonják a  műanyagpalackos ásványvizet.

Fotók: http://www.adidas-group.com/

Tovább


Így lesz a lenyúzott halbőrből ülőbútor

Első hallásra idegenül hangzik, hogy a halak lenyúzott bőréből, lekapart pikkelyeiből bármit is lehetne készíteni. 

Nem így látta ezt Nienke Hoogvliet holland dizájner, aki, úgy is mondhatnánk, mélyen az óceán fenekére nézett. 

Nienke projektjeinek egyik fő mozgatórugója az újrahasznosítás. Ezen a szűrőn át nézve keresi az óceánok kínálta, használható potenciális erőforrásokat, amelyeket újrahasznosítással visszaforgathat a designiparba. 

A Halbőr vagyis a Re-Sea Me projekt Nienke egy korábbi a Sea Me projektjének a folytatása. A Sea Me projektben algafonalból készített szőnyeget, mintegy tükörképet mutatva annak, hogy milyen rengeteg műanyag hulladék van az óceánokban.

Bár a halbőrprojekthez bármilyen hal bőrét felhasználhatná, döntése mégis a lazacbőrre esett, amit a helyi boltosok hulladékaiból gyűjtött össze. A lazacbőrt és -pikkelyeket kézzel feldarabolta, vegyszerek nélkül megtisztította, és egy régi cserzőmódszerrel megkeményítette az anyagot.

A megkeményedett anyag kinyújtva akkora, mint egy lazac, amiből számos lakberendezési terméket lehet készíteni, az ülőszéktől a lámpabúráig. Követve a Sea Me projektet, egy eldobott halászhálóra halpikkelyeket varrva szőnyeget is készített. 

A designer meglátása szerint olyan mennyiségű hulladék halmozódott fel az óceánokban, hogy nagymértékben is lehetne hasznosítani a tengeri-, óceáni hulladékot, ha van rá igény. Márpedig a designipar világszerte prosperál. 

Fotók: http://www.nienkehoogvliet.nl/

Tovább


Kuma Kengo új múzeuma egy gyönyörű falu

A 2007-ben a budapesti kormányzati negyed megtervezésére kiírt nemzetközi pályázat társtervezője, a japánok egyik kedvenc építésze, Kuma Kengo tervezte a kínai Művészeti Akadémia Népművészeti Múzeumát. 

A fenntartható örökség megőrzésére kialakított épület úgy néz ki, mintha összekapcsolt nyeregtetős házakból álló, tradicionális falu lenne. A projekt legfinomabb része az, hogy az építőművészeti tervezés során megmenthetők lettek a helyi épületek hajlított cserepei. 

Az ezekből a lapokból létrehozott tető és árnyékolórendszer szabályozza az épület természetes fényháztartását. Az épület homlokzati falát is beborító, rozsdamentes acélhuzalokra rögzített, különböző méretű hajlított cserepek szabályozható fényáteresztő rendszert alkotnak.

Az új népművészeti galéria a kelet-kínai Hangcsou város egyetemi kampuszához tartozó teaültetvényen épült meg. Az 5000 négyzetméteres épület a hagyományos cserepekkel tökéletes egységet alkot a környezetével. A lépcsőzetes, kétszintes galériát felülről egy fából épített bejáraton lehet megközelíteni.

Tovább


Hegymászópark újrahasznosított tárgyakból

Magyarországon is egyre népszerűbb szabadidősport a falmászás, a hegymászás és más parkoursportok. Ezen sportok városi elérhetőségéhez új, praktikus, legtöbb esetben nem környezetkímélő anyagokból építenek bel-és kültéri építményeket.

 Berlinben található egy olyan hegymászóközpont, a Mount Mitte, ahol a mászópályát újrahasznosított tárgyakból építették meg. A város központjában található hegymászócenter fő attrakciója a hatalmas parkourpálya.

A körülbelül 13 méter magas építményen remekül hasznosítják újra a letűnt korok Trabantjait, Volkswagen Bogarait, kidobásra ítélt fa- és műanyag hordókat, autógumikat, kiszuperált autóüléseket és köteleket.

A Mount Mitte része még egy Beach bár is, ahol műanyag tartályokból, uszadékfából és vintage tárgyakból újrahasznosított lámpákkal világítanak, valamint egy, a panelek betontömbjei közt meghúzódó homokos terület, ahol strandröplabdapályát alakítottak ki.

Fotók: Mount Mitte

Tovább


Hulladékenergia térkőbe konvertálva, dupla haszon

A Smart City Lab Budapest idei díjazottjainak térköve, a FUTI játszóterek, szabadidőparkok, outdoor sportok, útburkolatok hasznos építőeleme lehet.

Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre egyetemi hallgatók a Smart City Lab Budapest pályázatán olyan találmánnyal rukkoltak elő, amely újrahasznosítja a felesleges műanyagot és az emberi járásból, kerékpározásból, gördeszkázásból származó hulladékenergiákat és a napenergiát.

 A FUTI térkőrendszer alapja az újrahasznosított műanyagból készített térkő, amibe piezokristálylapokat helyeztek el. A kristálylapok a piezoelektromosságot, azaz az összenyomás hatására keletkezett feszültségből keletkezett energiát hasznosítják, például a közvilágítás biztosításához.

A műanyag útburkolat nem ismeretlen a fejlesztési berkekben. Az Origo nem rég írt a hollandok újrahasznosított műanyagból épülő úttervéről. De az nem képes energiát termelni.

 A FUTI viszont igen, bár a jelenlegi ára 100 000 forint lenne négyzetméterenként. 

Fotók: szerkesztő

Tovább


Kávézaccból áram, műanyagból hólapát – újrahasznosítható a használt kávékapszula

Két évvel ezelőtt még arra a kérdésre kereste a választ a 365 blog, hogy vajon mennyire környezetszennyező a Nespresso kapszula?

A poszt óta komoly előrelépés történt a kapszulás kávék maradványtermékeinek felhasználása ügyében, legalábbis az alumíniumból készülő kapszulafajták esetében. A Nespresso azt a célt tűzte ki 2020-ra, hogy a globális kapszula-újrahasznosítási kapacitásukat 75%-ról 100%-ra emeli.

Az újra felhasználásra való előkészítést Magyarországon az Inter-metal Recycling Kft. végzi.

A Nespresso butikjaiban kapszulaátvevő helyeket alakítottak ki. Az átvevő helyeken a vásárláskor kapott táskákban lehet visszahozni az elhasznált kapszulákat.

Az Inter-metal üzemében első lépésként a szatyrot és a kapszulákat választják külön. Ezt követően a kapszulákat 2-3 hétig szárítják. A szárítást követően egy emelőszerkezet egy darálóba juttatja a kis dobozokat. A keletkezett alumínium- és kávézacc zúzalékot a vibrációs elválasztó rostán szétválasztják egymástól.

A cél az, hogy minél tökéletesebb legyen a kávé és az alumínium szétválasztása.

Az elválasztásból kiváló minőségű, homogén alumínium másodnyersanyagot kapnak, amit bálázva vehetnek át a feldolgozók.

A kávézaccból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. Míg az összegyűjtött műanyag zacskókból egy közeli gyárban hólapátokat készítenek.

Fotók: Nespresso

Tovább


Rothadó gyümölcsből gyümölcsbőr táskája is lehet!

Hogyan lehet a piacon kidobott, rothadásnak induló gyümölcsöket hasznosítani, ha azok nem kerülnek a rászorulókhoz? Miként lehet újrahasznosítani gyümölcsöket a kreatív iparban? Egyáltalán lehet-e?

Úgy tűnik, igen. Az újrahasznosítás végtelen tárházából egy holland diákcsapat legújabb ötletével a fejlett társadalom egyik mindennapos problémájára, az ételpazarlására szeretné felhívni a figyelmet. A rotterdami Willem de Kooning Akadémia hallgatói látván, hogy a rotterdami piacon naponta körülbelül 3500 kg gyümölcs végzi a kukában, valamilyen hasznos megoldással próbáltak előrukkolni a pazarlásra.

Az ötlet öt, negyedéves dizájner szakos hallgató nevéhez fűződik. 

Egy piaci munkanap után összegyűjtötték a gyümölcsöket, azokat jól megtisztították, pépesítve összekeverték, és sajátos technikával kiszárították. Az így kapott, nem rothadó, bőrszerű anyagot gyümölcsbőrnek nevezték el. 

A gyümölcsbőr eredetisége abban is rejlik, hogy minden darab egyedi termék lesz. Attól függően, hogy milyen gyümölcsökből készül, más-más textúrával bír minden elkészített kreatív termék. 

Az eddig elkészített prototípusok között készült mangóból kézitáska, nektarinból bevásárlószatyor, de barackpépből lámpaernyő is. 

Az próbatermékekkel egyelőre a gyümölcsbőr felhasználásának lehetőségeit szeretnék megmutatni, jelenleg még dolgoznak az anyag erősítésén. 

Úgy tűnik, nem sikertelenül. Az egyik diák, Hugo de Boon elmondta, hogy már van olyan német cég, amely az autóülés-huzatok készítését el tudná képzelni ebből az anyagból, míg mások cipőket.

Fotók: Fruitleather Rotterdam

Tovább


365 környezettudatos ötlet

Minden, ami zöld: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, klímaváltozás - és mindez a gyakorlatban, tippek a környezettudatosabb élethez.

hirdetés

Kövess a Facebookon!

Utolsó kommentek