A legkörnyezetszennyezőbb olimpia után Tokió környezetbarát olimpiát tervez

Az idei riói olimpián a sok kiosztott érem mellett a rendezők maguk számára is kioszthatnak egy aranyérmet, mert 2016-ban a braziloknak sikerült megrendezniük a világ legkörnyezetszennyezőbb olimpiáját.

Olimpia Olimpiai játékok Tokió 2020 környezetbarát ökológiai lábnyom rió 2016 fenntarthatóság újrahasznosítás

A világjátékok karbonlábnyoma minden eddigi olimpiát felülmúlt, szén-dioxid-kibocsátását 3,6 millió tonnára becsülik, ami meghaladta a négy évvel ezelőtti londoni karbonlábnyom értékét, a 3,2 millió tonnát is. A 2008-as pekingi olimpia ökológiai lábnyoma még „csak” 1,18 millió tonna volt.

Olimpia Olimpiai játékok Tokió 2020 környezetbarát ökológiai lábnyom rió 2016 fenntarthatóság újrahasznosítás

Annak ellenére, hogy a rendezők a rendezvény szén-dioxid-kibocsátását ellentételezve számos kibocsátáscsökkentő projektet is beindítottak, például fákat telepítettek olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak, vagy az olimpiai játékokra épített Future Arenát iskolákká alakítják, nem tudják ellensúlyozni a mintegy 80 ezer helyi lakos átköltöztetésével járó költségek, a nézők, résztvevők elszállásolásához, utaztatásához kapcsolódó kerozinfelhasználásból, légkondicionáló berendezésekből és egyéb tevékenységekből keletkező negatív hatásokat.

Olimpia Olimpiai játékok Tokió 2020 környezetbarát ökológiai lábnyom rió 2016 fenntarthatóság újrahasznosítás

Az elmúlt idők olimpiai játékait Tokió, a 2020-as olimpia rendezője azzal próbálja felülírni, hogy 2020-ban a világ első környezetbarát olimpiáját tervezi megrendezni.

Olimpia Olimpiai játékok Tokió 2020 környezetbarát ökológiai lábnyom rió 2016 fenntarthatóság újrahasznosítás

A célok elérését két fő energiahatékonysági elem, a tiszta energiák alkalmazása és az újrahasznosítás biztosítaná.

A tiszta energiák – a hidrogén, a napelemes és a termikus energia – kulcsfontosságú szektornak számítanak Japánban. Az ágazatban még számos üzleti lehetőség rejlik, amit ki lehet használni az olimpia alatt.

Olimpia Olimpiai játékok Tokió 2020 környezetbarát ökológiai lábnyom rió 2016 fenntarthatóság újrahasznosítás

Olimpia Olimpiai játékok Tokió 2020 környezetbarát ökológiai lábnyom rió 2016 fenntarthatóság újrahasznosítás

Olimpia Olimpiai játékok Tokió 2020 környezetbarát ökológiai lábnyom rió 2016 fenntarthatóság újrahasznosítás

Japán a világ harmadik legnagyobb e-hulladék-mennyiséget termelő országa. 2014-ben elektronikai hulladékból 143 kg aranyat, 1566 kg ezüstöt és 1112 tonna rezet tudtak különválasztani, ami jóval több, mint amennyit 2014-ben Londonban az érmek elkészítéséhez felhasználtak (9,6 kg aranyat, 1210 kg ezüstöt és 700 kg rezet).

Tovább


Terjednek a hulladékból épült ezüst házak

A műanyag hulladék újrahasznosítása az építészetben nem új keletű dolog. Már mi is írtunk Afrikában épített PET-palack-házakról és a mezőberényi mintaökofaluról is.

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

Nargis Latif elkötelezett pakisztáni környezetvédő is az eldobott hulladék, főként a műanyag palackok újrahasznosításával épít mobilházakat Pakisztánban.

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

Pakisztánban nagy a szegénység, széles az az elszegényedett társadalmi réteg, amelyben élőknek nincs, sőt egyáltalán nem is lesz lehetőségük arra, hogy tégla- vagy kőházat építsenek. 

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

Nargis Latif ötlete az „earthbag” építkezési technikát vette át, annyi különbséggel, hogy talaj helyett szelektált, tisztított és aprított hulladékkal tömítenek egységnyi „téglákat”, amit thermopore-ral, ezüst színű csomagolással rögzítenek. 

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

Latif 12 éve hozta létre a Gul Bahao kutatási szervezetet, ami „chandi gars”, vagy más néven ezüst házak rendszerének kiépítésén, terjesztésén dolgozik.

2005 óta több mint 150 ilyen házat építettek Pakisztánban. A chandi gars házak előnye, hogy gyorsan, könnyedén felállíthatók, így nagyon praktikusak természeti és humanitárius katasztrófák vagy nomád, vándorló életmód esetén, amikor fél évet, egy évet töltenek a családok egy helyen. 

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

hulladékhasznosítás újrahasznosítás Pakisztán ökotudatos építkezés

Persze nem egyszerű átlépni a gondolati határt, miszerint szemétből épül a házunk, de a házak számának növekedése azt mutatja, hogy bőven van hasznosító potenciál a lakosság körében. 

Fotók: ©Gul Bahao ; CNN/Video screen capture

Tovább


Szobába való argentin táj

Alexandra Kehayoglou egyedülálló gyapjúszőnyegek készítésével az argentin táj részleteit csempészi be az emberek otthonaiba. 

szőnyeg újrahasznosítás argentína

szőnyeg újrahasznosítás argentína

Az újrahasznosított, a család és ismerősök maradék fonalaiból dolgozó művész az argentin táj részleteit szövi bele szőnyegeibe. A buja növényzet érzetét keltő, kézi csomózású szőnyegek a földrajzi, természetes környezet egy részét hozzák a lakásunkba.

szőnyeg újrahasznosítás argentína

szőnyeg újrahasznosítás argentína

szőnyeg újrahasznosítás argentína

szőnyeg újrahasznosítás argentína

szőnyeg újrahasznosítás argentína

tökéletesen képes utánozni a mohaszőnyeget, a vizes területeket, a bokrokat, s ezek együttes megjelenítésével egy egész erdő vagy mező hangulatát is képes bevinni a lakóterünkbe.

Tovább


Azt hiszed, állati bőr, aztán rájössz, hogy gomba

A biotechnológiai kutatások egyik fontos területe annak kikísérletezése, hogy mivel lehetne helyettesíteni a szarvasmarhabőrt a ruházati iparban. Designtermékeink és ruháink legnagyobb részét ugyanis környezetvédelmi szempontból költséges és mérgező technológiák alkalmazásával gyártják. A bőr esetében például – környezetvédelmi perspektívából nézve – a szarvasmarhák etetése költséges, emellett az állatvédők kegyetlennek tartják az állatok lemészárlását. Az ember számára viszont fontos a luxusérzet, a bőr anyaga, illata a mindennapi használatban.

újrahasznosítás bőr bőrkészítés design ökodizájn

Az állati bőr helyettesítése céljából több kísérlet is folyik, a Modern Meadow a bőrsejtek növelésével kísérletezett, mások szintetikus anyagokkal próbálják helyettesíteni a bőrt.

Phil Ross művész, a Mycoworks alapítója micéliumból, a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedékéből hoz létre bőrszerű anyagokat. A micéliumból létrehozott anyag a szarvasmarha, a kígyó és az osztriga bőrének egyvelegére emlékeztet.

újrahasznosítás bőr bőrkészítés design ökodizájn

Phil Ross szerint a micéliumból előállított „shroom skin” gyártása kevesebb energiát igényel, mint amennyit az állati bőrök előállításánál használnak, kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga mögött, és biológiailag lebomlik.

újrahasznosítás bőr bőrkészítés design ökodizájn

A gombaszövetet úgy lehet manipulálni, hogy míg a szövet mérete növekszik, a textúrája nem változik. A bőrszerű anyag formálhatósága olyan mértékű, amit az állati bőr megmunkálása esetén nem lehet elérni. Phil folyamatosan dolgozik azon, hogy még jobban finomítsa a shroom skint, hogy annak tartóssága elérje a marhabőr tartósságát. Példaként a közelmúltban mutatta be a Mycoworks az első pénztárcáját.

újrahasznosítás bőr bőrkészítés design ökodizájn

Phil a projektjét nemcsak technológiai kísérletként fogja fel, hanem olyan művészeti kísérletnek is tartja, ami majd egy teljes iparágat képes megváltoztatni.

újrahasznosítás bőr bőrkészítés design ökodizájn

30 éve foglalkozik gombatermesztéssel. Először a gyógyászati hatásáról is ismert reishi gombákkal próbálkozott. A gombatermesztés technikájának elsajátítása során rájött, hogy a termesztés során számos olyan melléktermék keletkezik, mint például a nemes penész, amiből újabb és újabb termékeket lehet előállítani.

újrahasznosítás bőr bőrkészítés design ökodizájn
gombatégla

Azt tanácsolja a kísérletezőknek, kezdjenek el főzni a konyhában, termesszenek növényeket, és újabb és újabb dolgokat fognak megérteni, így eljuthatnak a gombatermesztés során addicionálisan keletkező melléktermékek újrahasznosításához.

Tovább


Óceáni hulladékból készítik a jövő építőanyagát

Az óceánokban felgyülemlett hulladék összegyűjtésén és újrahasznosítási formáján számos kreatív cég dolgozik. 

óceáni hulladék újrahasznosítás műanyag

Az amerikai ByFusion startup cég egy új konstrukcióval jelent meg a piacon. A technológia feltalálója az új-zélandi Peter Lewis, aki a különböző sűrűségű műanyagok tömörítésével foglalkozik.

óceáni hulladék újrahasznosítás műanyag

A műanyagokat egyéni beállítások szerint lehet osztályozni és egységes blokkokká, Replast műanyag építőanyaggá tömöríteni. A Replast majdnem 100 százalékban szén-dioxid-semleges, nem mérgező gyártási folyamattal előállítható, így nagymértékben hozzájárul az építkezések környezetbarát megvalósításához.
Ez idáig a műanyag tömböket többnyire pop-up falak és közúti akadályok építéséhez használták.

óceáni hulladék újrahasznosítás műanyag

Az új, sűrítésen alapuló technológia nem igényel ragasztóanyagot, és kivétel nélkül mindenféle műanyagot fel lehet használni a gyártáshoz.

A kiváló hő- és hangszigetelés mellett az építési elemek 95 százalékkal kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek, mint a hagyományos beton. A blokkok a színes műanyagok miatt vidám kivitelezési lehetőségeket kínálnak.

óceáni hulladék újrahasznosítás műanyag

A Replast gyártásának előnye más technológiákhoz képest az is, hogy nem helyhez kötött, nem kell az összegyűjtött műanyagot egy távolabbi gyűjtőbe szállítani, hanem a gyártási egységet ki lehet telepíteni a műanyaggal szennyezett helyekre, és ott legyártani az építőanyagokat.

Tovább


Ananászlevél lehet a jövő cipőjének alapanyaga

Az ananásztextil (Pinatex) Dr. Carmen Hijos spanyol designer nevéhez fűződik. Sokévnyi kutatás és kísérletezgetés után jutott el az ananászlevelekig, aminek erős szálú rostjait feldolgozva tökéletes, állatbarát bőrutánzatot tudott előállítani. Az ananászleveleket több éven keresztül a Fülöp-szigeteken tesztelte.

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

A hosszú rostokból álló ananászlevelekből készült Pinatex egy rugalmas, jól szellőző, erős, ellenálló, puha természetes anyag. Meglepően jó a szakítószilárdsága, a kopásállósága, és kiválóan hajlik.

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

A Pinatex gyártása a hatalmas ananászültetvények nagy mennyiségű ananászleveleinek újrahasznosítására épül. Az ananászültetvényeken évente 40 000 tonna növényi melléktermék, természetes hulladék keletkezik. A felesleges ananászleveleket a termelők vagy elégetik, vagy elrohasztják.

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

Az ananászlevelekből még az ültetvényen hántolással kivonják a szálakat. A hántolásból keletkező mellékterméket szerves trágyaként vagy biogáz előállítására lehet használni.

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

A levelek megmunkálásából születő, bőrszerű anyag kiválóan alkalmas arra, hogy cipők, üléshuzatok, bútorszövetek készüljenek belőle. A Puma már piacra is dobta az első, Pinatexből készített cipőjét.

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

Az anyagot egyelőre egy biológiailag nem lebomló felső réteggel teszik tartóssá. A cég folyamatosan dolgozik azon, hogy ezt az anyagot valamilyen természetes forrással helyettesíthessék, hogy a Pinatex 100%-ban lebomló termék legyen.

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

A kutatások az ananászlevelek felhasználásának új lehetőségeit is keresik. Nagy valószínűséggel jó szellőzése miatt kötszereket is lehetne belőle készíteni, vagy házak szigetelésénél is szóba jöhet.

Jelenleg a cég központja Londonban van, az ananászlevelek gyűjtése a Fülöp-szigeteken zajlik, míg a szövetet magát Spanyolországban gyártják.

ananászlevél ananászültetvény újrahasznosítás bőr cipő

A jó minőségű anyagot már felfedezte magának a divatipar is, olyan divatmárkák kezdték el használni, mint a Po-Zu, a Naiv és Vegatar.

 

Tovább


Egy japán pub lett a világ legelismertebb fenntartható épülete

A Kamikatz Public House, egy pub nyerte a WAN fenntartható épületek díját a világ legnagyobb építészeti versenyén. 

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

Kamikatsu egy olyan kis japán falu, ahol a lakosság eltervezte, hogy 0%-ra csökkenti a hulladéktermelést, amit a hulladékok szétcsoportosításával és újrahasznosításával érnek el. A szemét fajtáit 34 típusra osztották. Az átdolgozott hulladékot az osztályozás és az újrahasznosítás után a települési 0 Hulladék Központ boltjaiban újra eladásra kínálják. A falu 2015-re elérte, hogy hulladéktermelésének 80%-át újrahasznosította. A faluról egy korábbi cikkünkben itt olvashat.

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

A Kamikatz pub egy olyan magánvállalkozás, amely azonosult  a város lakosainak elképzeléseivel. Az  eredeti koncepció szerint több szolgáltatást integrálnak. Itt kap helyet a hulladékközpont boltja, a söröző, egy sörfőzde, és egy étterem is. Mivel a pub szó a public house szóból származtatható, Hirosi Nakamura és a NAP úgy döntöttek, hogy a public house-nak fogják nevezni a vendéglátó egységet, amelynek az ereje a helyi közösség bölcsességéből, tapasztalatából merítkezik.

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

A public house tele van improvizációkkal: újra felhasznált anyagokból, üres üvegekből készített lámpák, csillárok, újságpapír tapéták, újraértelmezett bútorok, mezőgazdaságigép-alkatrészek, mérkőzéskijelzők díszítik az épület belső tereit. 

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

A projekt teljes egészében a közösségi alapon működik, eltekintve egy kis üzlettől, ami elengedhetetlen a ház finanszírozásának biztosításához. 

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

Az elhagyatott házak ablakaiból épített 8 méter magas oldalfalú épület rövid idő alatt a város helyi szimbólumává vált.

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

Az egykoron házak mécseseként is működő ablakok ma egy nagy lámpaként világítják meg a csökkenő népességű települést.

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

A megemelt plafon hatékonyan szellőzteti a felső részben megrekedő meleg levegőt. A kétrétegű ablakszerelvények hatékonyan szigetelik az épületet. 

A levegőt és a hőt mennyezeti ventilátor keringeti, és hatékonyan közvetíti a közeli erdő fáinak friss levegőjét.

újrahasznosítás fenntarthatóság építészet

A Kamikatz Public Houses egy egyszerű, de nagyszerű építészeti projekt, amely tökéletesen épül be egy fenntartható társadalmi rendszer működésébe.

 

Tovább


Újrahasznosított lámpák kávéfilterből

A New York-i illetőségű Lampada cég az újrahasznosítás újabb egyedi formáját dobta piacra, elhasznált kávéfilterekből készít lámpabúrákat.

lámpabura design dizájn újrahasznosítás kávéfilter

lámpabura design dizájn újrahasznosítás kávéfilter

Vilma Farell, a lámpabúrák tervezője összegyűjti, megtisztítja a filtereket. Az egyedi mintázattal vagy természetes anyagokkal színezett filterek végül egy drótszövetre kerülnek, ez biztosítja a lámpabúra alakját és tartását.

lámpabura design dizájn újrahasznosítás kávéfilter

lámpabura design dizájn újrahasznosítás kávéfilter

lámpabura design dizájn újrahasznosítás kávéfilter

Végül a lámpabúrákat lakkal keni be, így éri el, hogy a tartósak és kemények maradjanak.  

lámpabura design dizájn újrahasznosítás kávéfilter

A néhol kávéfoltokat őrző lámpabúrák energiatakarékos izzóval kombinálva hangulatos, lágy fényt adnak egy esti vacsorához, beszélgetéshez.

Tovább


Műanyag palackokból épült ez a magyar falu

A Békés megyei Mezőberényben megépült Magyarország első műanyag palackokból épített PET faluja.

pet-palackok újrahasznosítás

A PET falut és egyben ökotábort abból a célból építették, hogy népszerűsítsék az ökotudatos életformát és gondolkodást. A négy házból és egy templomból álló minifalu 20 ezer palackból épült.

pet-palackok újrahasznosítás

A Piknik parkba épített épületek nem lesznek lakhatók, mint a guatemalai, ecoladrillóból (újrahasznosított PET-palackokból) épített házak. Oktatási, bemutatási anyag és élményszerzés céljából építették őket. 

pet-palackok újrahasznosítás

pet-palackok újrahasznosítás

A PET-településhez tartozó táborban a gyerekek ökoprogramokon keresztül, játékos formában ismerkedhetnek meg a különböző újrahasznosítási lehetőségekkel.

Fotó: behir.hu

Tovább


Sárgarépából készíthetik a jövő bukósisakját

A felhalmozás, a túltermelés, a gyors fogyasztás időszakában egyre nagyobb szerepet kap a növényi hulladék felhasználása, hasznosítása. 

répa bukósisak élelmiszerhulladék újrahasznosítás

David Hepworth és Eric Whale skót tudósok már jó ideje megoldásokat keresnek arra, hogy miként lehetne az élelmiszer-hulladékot hasznosítani. 

A tudósok a nanocellulózban gazdag répák és más gyökérzöldségek pépesített formájából készítették el a Curran nevet viselő anyagot. A Curran majdnem kétszer olyan erős szilárdságú és könnyebb, mint a bukósisakok mostani alapanyagai, az üveg- és szénszálak.

Az első eszköz, amit Curranból fejlesztettek, egy díjnyertes horgászbot lett. Ezt követően európai uniós támogatásoknak köszönhetően újabb teszteléseket végezhettek. 

A svájci székhelyű EMPA (Swiss Federal Laboratories for Materials Science and Technology) anyagtudományi és technológiai intézetben végzett kutatások mindinkább bebizonyítani látszanak, hogy a növényekből származó nanocellóz szálak alkalmazása környezetbarát termékek létrehozását, gyártását teszi lehetővé.  
Az EMPA-ban végzett tesztelések eredményeként fejlesztették ki a könnyű és nagy szilárdságú „zöld” bukósisakot és más védőöltözeteket.

répa bukósisak élelmiszerhulladék újrahasznosítás

A kutatók jelenleg is folytatják az anyag felhasználására vonatkozó kutatásokat, többek között a tömeggyártás feltételeinek megteremtésére, illetve más használati tárgyak, sporteszközök, bútorok kialakítására.

Tovább


365 környezettudatos ötlet

Minden, ami zöld: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, klímaváltozás - és mindez a gyakorlatban, tippek a környezettudatosabb élethez.

Kövess a Facebookon!

Utolsó kommentek