27
feb/2019

Könyvet kapnak az olasz gyerekek hulladékért cserébe

Egy dél-olasz könyvesboltos azzal az ötlettel állt elő, hogy minden gyereknek ingyen könyvet ad cserébe egy PET-palackért és egy üdítős aludobozért. A hulladék utána megy a szelektív gyűjtőbe. Michele Gentile a pollai Ex Libris Café vezetője így szeretné ösztönözni a gyerekeket arra, hogy tegyenek valamit a környezetért.

PET-palack alumínium doboz hulladék

"Az a célom, hogy terjesszem a könyvek iránti szeretetet és szenvedélyt olyanok körében is, akik egyre kevesebbet olvasnak, egyúttal pedig segítsem a környezetvédelem ügyét", mondta a CNN-nek adott interjúban. Reméli, hogy példája ragadós lesz, és az ötlet elterjed egész Olaszországban. Szerinte nemcsak a bolygónak tesz jót a kezdeményezés, hanem a gyerekek is profitálhatnak belőle, hiszen hozzájárul a fejlesztésükhöz, eképpen a jövőbeli életútjukhoz, pályaválasztásukhoz, munkalehetőségeikhez.

A könyveket adományként kapja, méghozzá ugyanolyan szisztéma szerint, mint ahogy rászorulóknak lehet kávét ajándékozni: egyet rendel az ember magának, és plusz egyet kifizet a kasszánál, hogy ha kéri valaki, akkor megkaphassa, ez a caffè sospeso, a függőben lévő kávé. A modell bő száz éve született a nápolyi munkásemberek körében: ha az egyiknek jó napja volt, két kávét fizetett, de csak egyet ivott meg. Gentile könyvesboltja országszerte híressé vált arról, hogy a vásárlói a maguknak vett könyv mellé vásárolnak még egyet adományként. Jelen esetben a gyerekeknek. Ez a libro sospeso, a függő könyv.

A könyvesboltosnak egy nagy fémhulladék kupac adta az ötletet. "Legalább 300-400 eurónyi fémhulladék volt, ami fedezi egy iskolás gyerek egy évi tankönyveinek árát". Beszélt a helyi iskolával, és szerveztek egy alumíniumhulladék-gyűjtést, amellyel két nap alatt két mázsányit gyűjtöttek. A befolyó pénzből Gentile könyveket vett az egész osztálynak. Aztán arra gondolt: miért ne adhatna könyvet olyan gyerekeknek, akik a boltban üres műanyag palackokat és aludobozokat adnak le?

PET-palack alumínium doboz hulladék

Kezdeményezése egyre több településen válik ismertté Olaszország-szerte, volt olyan nap, hogy 60 adománykönyvet is elajándékozott. "Képzeljük el, hogy a világon minden gyerek becserélhet egy műanyag palackot és egy aludobozt egy könyvre. Tudom, hogy egyelőre csak álom, de miért ne lehetne megcsinálni?"
 

30
jan/2019

Két célt egy kihívással: itt az Üdítőitalmentes Február!

A River Cottage sorozatból ismert Hugh Fearnley-Whittingstall 2018-ban pusztán azzal fogyott 5 kilót, hogy visszafogta a cukorfogyasztását. Ezért is lett az egyik arca az Egyesült Királyságban most először induló Fizz Free February kihívásnak.

Fizz Free February PET-palack hulladék cukorfogyasztás elhízás

KÉP: BBC

Aki részt vesz benne, azt vállalja, hogy egy hónapig nem iszik szénsavas üdítőitalt.

Ezek az üdítők a 11-18 éves brit gyerekek cukorfogyasztásának 22 százalékát jelentik, de az arány hasonló lehet más nemzetiségű tizenéveseknél. A brit egészségügyi minisztérium szerint 2013-ban 605 húsz év alatti fiatalnál diagnosztizáltak cukorbetegséget, 2017-ben viszont már 1030-nál, ez 70 százalékos növekedés, írja a The Guardian.

Az általános iskolából ballagó diákok 34 százaléka túlsúlyos, a felnőttek kétharmada. A cukros üdítők (ide értve az energiaitalokat is) nemcsak elhízást és 2-es típusú diabéteszt okoznak, hanem a fogak romlását: az Egyesült Királyságban tízpercenként kihúzzák egy gyerek fogát az egyébként megelőzhető fogszuvasodás miatt, és az ötéves gyerekek 23 százalékának van lyukas, kihúzott vagy tömött foga. 

Fizz Free February PET-palack hulladék cukorfogyasztás elhízás

DietDoctor

Az egészségügyi ajánlások szerint egy felnőtt maximális napi cukoradagja legfeljebb 30 gramm (8 kiskanál), a 7-10 éves gyerekeké 24 gramm (6 kiskanál), a 4-6 éveseké maximum 19 gramm (5 kiskanál). Ehhez képest egy dobozos kólában 35 gramm cukor van, ami a gyerekeknek ajánlott napi cukormennyiség 145 százaléka. Napi egy dobozos üdítőtől egy év alatt akár 7 kilót is lehet hízni. Egy angol gyerek tízéves korára annyi cukrot elfogyaszt, mint amennyi 18 éves koráig lenne javasolt.

A Fizz Free February kampány üzenete, hogy ha felére csökkentjük a cukorfogyasztásunkat, az óriási mértékben javítja a társadalom általános egészségi állapotát, Négyezer idő előtt halálozást lehetne megelőzni vele, és kétszázezer fogszuvasodást. Az egészségügy 500 millió fontot takarítana meg, de a háztartások is spórolnának: napi egy üveg üdítő éves szinten 438 font (150 ezer forint) kiadást jelent!

Fizz Free February PET-palack hulladék cukorfogyasztás elhízás

Magyarországon is emelkedésnek indult a szénsavas üdítők fogyasztása. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítő Szövetség grafikonján jól látszik, hogy emelkedik az üdítők aránya, miközben az ásványvízé csökken:

Fizz Free February PET-palack hulladék cukorfogyasztás elhízás

FORRÁS

A diétás üdítőkre való váltás sem szerencsés, mert megzavarják a szervezetünk működését: mivel nincs bennük feldolgozható cukor, ezért agyunk később más, szintén édes ízű élelmiszer után sem indítja be a vércukorszintet szabályozó inzulin hormon termelését, aminek következtében éhségérzet jelentkezik, egyre több és több édes ételt akarunk enni. Vizsgálatok szerint a diétás üdítőktől hasra hízunk, ezzel pedig idős korban nő a szív és érrendszeri problémák, így a stroke kockázata is.

Az alumíniumdobozos vagy PET-palackos üdítőitalok elhagyásával nemcsak mi leszünk karcsúbbak, hanem a kukánk is, hiszen nem dobjuk bele ezeket a csomagolásokat. Vagyis aki csatlakozik a kihíváshoz, az az elfogyasztott kalóriák mellett a hulladékát is csökkenti. Így két jó ügynek is nagy szolgálatot tesz.

01
okt/2018

7 dolog, amit az idősek jobban tudnak nálunk a fenntarthatóságról

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Idősek Világnapja PET műanyag palack környezetszennyezés légszennyezés fenntarthatóság hulladék

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

06
máj/2018

Készíts egyedi kerti ösvényt építési maradékokból

Minden építkezés vagy lakásfelújítás után marad egy csomó olyan építési anyag, amiről elsőre azt gondolja az ember, hogy muszáj kidobni. Ilyen a törött csempe vagy járólap, régi deszkák, a lábazatburkoláshoz rendelt kőlapok maradéka, pár raklap. Egy kis kreativitással adj új életet ezeknek a kertben. Az újrahasznosítás mellett egyedi arculatot alakíthatsz ki velük, és a végeredmény olyan klassz lehet, hogy sosem fogsz elköltözni.

Törött és maradék csempékből ilyen színpompás ösvényed lehet.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Egymáshoz is lehet igazítani a csempék és az ösvényt szegélyező virágok színét.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Maradt pár deszka? Jó lesz nyári járdának, télre meg hófogó kerítésként hasznosíthatod.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Thegardenglove

Vegyesfelvágott téglákkal, üveggyöngyökkel turbózva.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Meghökkentő ötlet a maradék étkészlet beépítése, ugyanakkor praktikus: lekaparhatod velük a cipőd talpáról a sarat.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Törött téglákból, kövekből és kavicsokból áll össze ez az ösvény. Ha csak tömörített homokágyba fekteted a darabokat, felverheti a közöket a fű.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Homehad

Konyhai műkő és gránit munkalapok törmelékéből készült ez az ösvény. A visszafogott színskálától elegáns hatású. 

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Bontott cementlap, tégla, egy kis üvegmozaik és kavics kell csak a vadregényes ösvényhez.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Maradt pár raklap az építkezés után? Jó lesz a kert végébe!

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Latrouwski / Flickr

Darabolt régi födémgerendákból is lehet egyszerű, de nagyszerű ösvényed.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Recreatedesign

Jó sok fűrészelés kell hozzá, de ilyen szép lehet a farönkösvény. Arra vigyázz, hogy esőben  csúszóssá válhat, illetve érdemes évente lazúrozni, hogy minél tovább bírja a strapát.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Téglákból és kőlapokból áll ez az ösvény, attól néz ki jól, hogy van benne egy kis rendszer: a téglaívek ismétlődnek.

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Homemydesign

A munkások egész nap itták az ásványvizeket és az üdítőket? Rakj ki a kupakokból mintás ösvényt,

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Sdelajrukami

de vegyesen keverve talán jobban néz ki:

kert újrahasznosítás kerti ösvény raklap építési hulladék tégla

Pinterest

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

30
ápr/2018

Brüsszelben fizetnek azért, ha van saját ételhordód

A szelektív hulladékgyűjtés mindaddig jó ötlet, amíg íróasztal mellett elmélkedünk róla. Amint kilép az ember a való világba, máris szembetalálja magát a legfőbb problémával: alapanyagát tekintve hiába szelektív hulladék a papír vagy műanyag ételcsomagolás, ha ételt teszünk bele (vagyis rendeltetésszerűen használjuk), a csomagolóanyag szennyezetté válik, és nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A környékünkön plakátokon figyelmeztetik a lakókat, hogy a pizzásdoboz nem szelektív, mert zsíros, illetve a műanyag tejfölös és más dobozokat csakis tisztára mosva szabad a szelektív kukába dobni. Sokan nem hajlandóak erre, például mert semmiféle anyagi ösztönzést nem kapnak cserébe sem a vízdíjból, sem a kukadíjból.

Így viszont tonnaszám kerül csomagolóanyag a kommunális hulladékba, amit jó esetben elégetnek, és távhő lesz belőle, rosszabb esetben a szemét hulladéklerakóba kerül, és majd úgy párszáz év alatt elbomlik. Itt jön a képbe Brüsszel, ahol az egyszerhasználatos ételcsomagolásoknak akarnak gátat vetni. A Tiffin Project ötletgazdái eddig 13 brüsszeli étteremmel szerződtek le a következőre: az éhes vendég elmegy az étterembe, ahol elvitelre kér ételt, amelyhez hozza magával a saját fém ételhordó edényét (a város több pontján kapható kétféle méretben, az egyik mélyebb, a másik laposabb, áruk 20-40 euró). A Tiffin Projectnél regisztrált vendégek az ételek árából 5 százalék kedvezményt kapnak -- ez nem óriási összeg, de azért észre lehet venni. A vendég elviszi magával az ételt, az edényt otthon elmossa, és másnap szintén azzal megy a következő helyre elviteles ételért.

TIFFIN FACEBOOK

Mindenki boldog: az inox ételhordót csak egyszer kell megvenni, utána a végtelenségig használható, a szerződött brüsszeli éttermek pedig megússzák évi összesen 32 ezer tonna csomagolóanyag beszerzését. A közösségi projekt célja a környezettudatosság terjesztése. Minél többen regisztrálnak, annál több étterem akar majd részt venni, vagyis annál szélesebb körűvé válik a szerveződés. Ráadásul a projekt arra bátorítja a tagokat, hogy próbáljanak ki új éttermeket a szerződött helyek listájáról, így a helyi kisvállalkozások előnyhöz juthatnak a nemzetközi gyorsétteremláncokhoz viszonyítva.

A Tiffin Project évente és 1000 tagonként 1,5 tonnával szeretné csökkenteni a Brüsszelben felhasznált élelmiszercsomagolás mennyiségét. A fém ételhordók árusításából évente 20 ezer eurós bevételre számítanak, amit a fenntartható étkeztetés népszerűsítésére fordítanának: ha már úgyis egyre többen étkeznek otthonukon kívül, tegyék azt környezettudatos módon. Ezzel kapcsolatos, hogy bármilyen saját dobozba lehet kérni elvitelre ételt a Tiffin Project éttermeiben, és regisztráció nélkül is. A lényeg ugyanis a fogyasztói kultúra megváltoztatása, hogy végre rádöbbenjünk, mennyi értékes nyersanyag válik hulladékká egyszeri és alig pár perces használat után.

TIFFIN FACEBOOK

Maga a tiffin szó egyébként indiai eredetű, ott hagyomány, hogy a dolgozó férjnek fémdobozban küldi a feleség az ebédet az erre szakosodott futárokkal (erről szól az Ezerízű szerelem című film is).

Az ételcsomagolás a világ nagyvárosaiban jelentős probléma: 2016 novemberében a német Freiburg városa vált híressé azzal, hogy bevezették az újrahasznosítható kávéspoharakat: az egyeurós poharakat a fogyasztó magával viszi, menet közben megissza a kávét belőle, majd (bármelyik szerződött helyen) leadja az üres poharat, és visszakapja az egy euróját. Freiburgban 100 étteremben és kávézóban lehet rendelni, illetve leadni, a poharak 400 alkalommal újrahasználhatók.

FREIBURG CUP

Németországban évente 2,8 milliárd kávéspoharat dobnak a kukába, össztömegük eléri a 40 ezer tonnát. Az egyszerhasználatos poharak gyártásához 43 ezer fa, 1,5 milliárd liter víz, 320 millió kWh áram és 3000 tonna nyersolaj szükséges.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

25
feb/2018

Műanyagböjtöt hirdetett az anglikán egyház Húsvétig

A Hamvazószerdától Húsvétig tartó időszak alatt keresztények milliói világszerte böjtöt tartanak. Ezekben a hetekben lemondanak például a csokoládéevésről, hétvégi bulizásról, Facebookozásról. Az Anglikán Egyház magasabbra tette a mércét: Sir David Attenborough szavát követve arra kéri 25 millió hívét, hogy az egyszer használatos műanyagokra mondjanak nemet Húsvétig.

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

A Szent Pál Székesegyház nyugati homlokzata

"David Attenborough mindannyiunk figyelmét ráirányította arra, hogy mai 'szemetelő' társadalmunk milyen mértékben veszélyezteti az óceánokat, ahová végül a hulladékunk kerül. Ezért a mostani Nagyböjt alkalmával adjunk esélyt a tengeri élővilágnak, hogy megszabadulva a szeméttől, megújhodhasson", olvasható a londoni püspökség nyilatkozatában.

Világszerte évente 300 millió tonna műanyagot gyártanak, és ennek felét csupán egyetlen alkalommal használják. Nem csoda, hogy percenként 8 tonna műanyag kerül az óceánokba. Attenborough a BBC Kék bolygó II sorozatában emelte föl szavát a mindent elárasztó műanyag-hulladék ellen. Ennek hatására II. Erzsébet királynő is elrendelte, hogy a Buckingham palotában mostantól kerüljék a műanyagtárgyakat.

"A Nagyböjti felhívás ráébreszthet bennünket arra, milyen sok egyszer használatos műanyag vesz körül bennünket, és kihívás számunkra a mennyiségüket csökkenteni. A műanyagböjt illeszkedik ahhoz, hogy keresztényként elhivatottnak kell lennünk abban, hogy vigyázzunk Isten teremtményeire", mondta Ruth Knight, az Egyház környezetvédelmi tanácsosa. 

Az Anglikán Egyház nemcsak a felhívást tette közzé, hanem mindennap egy jó ötlettel segíti is híveit a műanyagböjtben. Például vigyenek magukkal fém evőeszközt, ha olyan helyre mennek, ahol műanyag evőeszközt adnak az ételhez, illetve utazáskor a szállodában is a saját tusfürdőjüket és samponjukat használják, ne a hotel által kínált miniflakonos tisztálkodószereket. A Böjt idejére használjanak újratölthető töltőtollat vagy ceruzát az eldobható műanyagtollak helyett, és ne vásároljanak CD-t, hanem töltsék le a zenéket a netről. 

Sőt, a tippek nemcsak a műanyaghulladék csökkentését érintik, hanem kiterjednek olyanra is, hogy érdemes kitenni egy feliratot a postaládára, miszerint nem kérnek reklámújságokat, vagy hogy vásároljanak second hand ruhákat, amennyiben lehetséges. (A teljes lista angol nyelven itt letölthető.)

Ne dobd ki, hanem használd újra a PET-palackot:

Mókás és komoly ötletek ide kattintva olvashatók:

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

Itt pedig még 30 szuper ötlet az újrahasznosításra:

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

08
jan/2018

Pályát módosítanál az új évben? Mit szólsz az upcyclinghoz?

A nyolcvanas években óriási divat volt az Ecseri piacról szerzett ezüst, esetleg alpakka kanálból vagy villából hajlított karperec. Akkoriban még senki nem hívta az ilyesmit upcyclingnak (ejtsd: apszájkling), pedig pont ez volt: így nevezik, ha nemcsak újrahasznosítunk (azaz recycling), hanem magasabb (up), művészi szintre emelünk egy használt, kidobott tárgyat, alapanyagot.

Az alábbi összeállításban régi eszcájgtól kezdve a számítógépdarabokon át motorkerékpár- és biciklialkatrészekig számtalan kacatot találunk, amelyekből a kreativitás lenyűgöző műalkotásokat varázsolt. Aki kedvet kapna hasonló kalapálgatáshoz-forrasztgatáshoz, ne habozzon: a mai világban már viszonylag egyszerű az értékesítés az interneten keresztül például az Etsy, az Ötletek boltja, a Magyar kézműves ajándékok vagy a Meska kézműves-webshopokban. A lényeg a fantázia és az elhivatottság. Ha belevágsz hasonló upcyclingba, feltétlenül küldj blogunknak néhány fotót az alkotásaidról! 

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

Az amerikai Matt Wilson ezüst evőeszközökből formált madaraival vált híressé, de tud ő tengeri állatokat is.

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

A különféle daraboknak a tenger által partra mosott uszadékfából készít talapzatot.

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

Bevallása szerint annyira meglódult az értékesítés, hogy február közepéig teljesen be van táblázva. Instagram-oldalának 40 ezer követője van. 

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

Az angol Julie Alice Chappel számítógép-alkatrészekből, nyomtatott áramkörökből, ellenállásokból készíti leheletfinom rovarjait.

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

Van köztük pillangó, szitakötő,

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

de még csótány is.

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

Minden darab egyedi design, és ennek megfelelő az ára is: a 8-13 centiméter szárnyfesztávolságú rovarkákat bekeretezve átszámítva 40-50 ezer forintért lehet megrendelni a webáruházból.

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

S itt van a francia Edouard Martinet, akit bármelyik roncstelepen megszállott guberálónak néznének, egészen addig, amíg meg nem látják elképesztő alkotásait.

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

Például a szitakötő elnyújtott potroha egy biciklipumpa,

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

a légy lába autós ablaktörlő kar és kerékpárlánc,

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

a fecske karma fogorvosi kampó,

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

az imádkozó sáska szemei egy robogó indexbúrái,

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

a szardínia pikkelyei kerékpáremblémák.

újrahasznosítás művészet upcycling természet hulladék

Martinet pár szerszámmal dolgozik, nem forraszt vagy hegeszt, kizárólag csavarokkal vagy szegecsekkel rögzíti össze az alkatrészeket. Ezeket direkt úgy válogatja, hogy passzoljanak egymáshoz. És nemcsak passzolnak: rajongói méltányolják, hogy az állatfigurák élethűek, anatómiailag pontosak. Weboldalán részletesen leírja (francia és angol nyelven), hogy milyen darabokból állnak a szobrok. Árakról nincs infónk, de 2016 májusában egy kiállításon 40 alkotásából 19 egy hét alatt elkelt.
 

24
nov/2017

Lenyűgöző műalkotásokat ihlet a szemét

A portugál Bordalo II eddigi legnagyobb kiállítását nyitotta meg Lisszabon egyik elhagyatott gyárépületében, és akkora az érdeklődés, hogy meg kellett hosszabbítani az esemény időtartamát. 

hulladék újrahasznosítás művészet Bordalo II Lisszabon

A művész több tucat állati témájú reliefet állított ki, amelyek másik közös nevezője, hogy újrahasznosított szemét az alapanyaguk: műanyag, autóalkatrész, építési hulladék. 

hulladék újrahasznosítás művészet Bordalo II Lisszabon

Bordalo graffitisként kezdte pályáját, a hírnevet az állatportrék hozták meg számára, azóta is ez a fő témája. "Ők a legnagyobb vesztesei napjaink egyszer használatos tárgyakra épülő fogyasztói kultúrájának", vallja a művész. 

hulladék újrahasznosítás művészet Bordalo II Lisszabon

Alkotásaival a természet sérülékenységére szeretné felhívni a figyelmet. Az Attero (latinul hulladék) címet viselő kiállítás már az első héten 8000 látogatót fogadott, az egyéni látogatók mellett több iskolai csoport is érkezett szerte Portugáliából.

hulladék újrahasznosítás művészet Bordalo II Lisszabon

"Legyenek bár óriási vagy kisebb méretűek, Bordalo szokatlan kreációi arra késztetnek bennünket, hogy újragondoljuk szerepünket ebben a vásárlásmániás, önpusztító társadalomban, amely gyakran visszafordíthatatlan károkat okozva zsákmányolja ki a természeti erőforrásokat", foglalta össze a kiállítás kurátora.

hulladék újrahasznosítás művészet Bordalo II Lisszabon

A kiállítás meghosszabbított nyitva tartással, december 3-ig várja az érdeklődőket.

hulladék újrahasznosítás művészet Bordalo II Lisszabon

Bordalo II alkotásai a művész Instagram és Facebook oldalán láthatók.

10
nov/2017

A szülőkön bukhat meg a barkácsolós játszótér

Akármilyen hiperszuper egy játszótér, akkor is csak olyan hely, amit felnőttek terveztek gyerekeknek, és ezek a felnőttek hiszik, hogy a gyerekek jól érzik ott magukat. A gyerekek viszont már csak olyanok, hogy jobban érzik magukat egy olyan játszótéren, ahol nem kell illedelmesen viselkedni, a felnőttek által megszabott módon játszani, hanem azt csinálhatnak, amit csak akarnak.

Noha az uniós szabvány rendkívül alaposan szabályozza a játszóterek tervezését, Európában van pár hely, ahol afféle barkácsolós, tulajdonképpen építési és háztartási hulladékokból készült a játszótér. Amerikában is létesítettek ilyen játszóteret. Sajnos, nemcsak a jogszabályok lehetetlenítik el a működésüket.

újrahasznosítás gyerek játszótér raklap hulladék

KÉP

A barkácsolós játszótér ránézésre inkább hasonlít lakossági hulladékudvarhoz, mint játszótérhez: deszkák, lécek, farönkök, autógumik, kerekek, téglarakások, műanyagládák, raklapok, kötelek mindenütt. A központi bódéban szerszámokat lehet kérni, amelyekkel a gyerekek kalapálhatnak, fúrhatnak, faraghatnak, fűrészelhetnek, csavarozhatnak. És igen, olykor ráütnek az ujjukra, elvágják a kezüket, leesnek a maguk tervezte építményekről, koszosak lesznek, elszakítják a ruhájukat. Ez viszont általában csak utólag derül ki a szülők számára, ugyanis a barkácsolós játszótér működésének egyik lényeges eleme, hogy a szülő lehetőleg ne menjen be a játszótérre. Van viszont szakképzett személyzet, ők folyamatosan, de nem tolakodóan felügyelik a gyerekek tevékenységét.

újrahasznosítás gyerek játszótér raklap hulladék

KÉP

"Nálunk tanulják meg a gyerekek, mi teszi az embert", mondta Jim Clancey, a dél-londoni Triangle Adventure Playground vezetője, valószínűleg arra utalva, hogy az evolúció során a szerszámkészítés és -használat (is) emelte ki őseinket a többi előemberféle közül. A Triangle-be olyan 6-16 év közötti londoni gyerekek járnak, akik toronyházakban, lakótelepeken élnek, és iskola után két program közül választhatnának: az utcán lófrálnak vagy valamelyik havernál videojátékoznak.

újrahasznosítás gyerek játszótér raklap hulladék

P

"Inkább egy törött csont, mint egy törött lélek", mondta Lady Marjory Allen brit tájépítész és gyermekjogi aktivista, aki a 2. világháború után látogatott Dániába, és lenyűgözte a Koppenhága egyik kerületében, Emdrupban látott "kalandjátszótér".

újrahasznosítás gyerek játszótér raklap hulladék

KÉP

Az 1943-ban Carl Theodor Sørensen dán tájépítész által megálmodott játszótéren az ilyen-olyan hulladékok között szabadon játszhattak a gyerekek, fára mászhattak, akár tüzet is gyújthattak – csupa olyan izgalom, amiben egy városi gyereknek már akkor sem igen lehetett része (hát még ma!). Lady Allen úgy tért haza, hogy meg kell honosítani a dán hulladékjátszótér, azaz skrammellegepladsen koncepcióját másutt is.  

A szabadban és szabadon való játéknak Skandináviában nagy múltja van: a 19. században született az az elképzelés, hogy olyan környezetet kell létrehozni a gyerekeknek, amely ösztönzi őket az új ötletekre, a felfedezésre, önmaguk kipróbálására, a kockázatvállalásra. E játszóterek feladata volt lehetőséget teremteni arra, hogy  gyerekek megismerjék a világot és magukat benne, nem utolsó sorban sokat mozogjanak a szabad levegőn.

újrahasznosítás gyerek játszótér raklap hulladék

KÉP

Az emdrupi játszótér felügyelője akkoriban Jonas Bertelsen tanár volt, akit korábban, mint a dán ellenállási mozgalom tagját, a megszálló németek börtönbe is vetettek. Bertelsen a játszótéri gyerekeket folyamatosan arra biztatta, hogy lázadjanak a hagyományos elképzelések ellen, ne kövessék a járt utat, bízzanak magukban, és hagyatkozzanak a képzeletükre. "A gyerekeknek nincs szükségük konvencionális játszó bútorokra, mint amilyenek a mászókák vagy csúszdák. Inkább földet, fararabokat, téglákat és ásót adjunk a kezükbe", mondta a fentebb említett Sørensen, akit életműve okán máig a 20. század talán legnagyobb tájépítészének tartanak.

újrahasznosítás gyerek játszótér raklap hulladék

KÉP

A New York-i Governor szigeten található play:groundNYC kalandjátszótér működését elemezve az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiája a következő megállapításra jutott: "A felnőtt irányítása nélküli játék során a gyerekek megtanulják, hogyan működjenek együtt csoportokban, miként osszanak meg tárgyakat és gondolatokat, hogyan tárgyaljanak, oldjanak meg nézeteltéréseket, illetve miképpen állhatnak ki a maguk képviseletében. Ha a gyerek irányíthatja a játékot, gyakorolhatja a döntéshozatali készségeket, a maga tempójában ténykedhet, felfedezheti, mi is érdekli valójában, és mindennek köszönhetően teljes szívvel elmélyed a kiválasztott tevékenységben".

Akármilyen pozitív a visszajelzés róluk, a barkácsolós játszóterek némelyikét a megszűnés fenyegeti, mert egyes szülők annyira aggódnak az esetleges sérülések miatt, hogy nem viszik el a gyerekeket oda. Csakhogy ezeket a játszótereket olyan non-profit alapítványok vagy civil szervezetek működtetik, akik bevétel, felajánlások híján nem képesek az önfenntartásra. Pedig a gyerekek imádják a kalandjátszótereket, ahol nemcsak építhetnek, hanem – mondjuk ha rossz napjuk van – akár rombolhatnak is.  "Az a legszuperebb benne, hogy ilyet otthon nem csinálhatunk", mondta lelkesen egy kislány a BBC riportjában, amelyet a wrexhami The Land játszótéren készítettek.

30
szept/2017

Maga válogatja a szemetet a lengyel csodakuka

Ha minden igaz, pár hónap múlva már rendelhető lesz a poznani Bin-e cég fejlesztése, amelyet nemrég mutattak be a bécsi Pioneers'17 kiállításon. A világ első intelligens kukája csökkenti a hulladék-feldolgozással kapcsolatos emberi munka-, idő- és anyagi ráfordításokat.

szelektív hulladék Bin-e hulladékválogatás újrahasznosítás

A kuka belül négy rekeszre van osztva, a bedobott hulladék anyagát képes felismerni érzékelőivel és kameráival, utána a megfelelő rekeszbe továbbítja. De ennél is többet tud: közben tömöríti a rekeszekben gyűlő anyagot, majd ha tele egy rekesz, okostelefonos applikáción keresztül értesíti a takarítókat, hogy ideje a kukát üríteni.

Az ember azt hinné, hogy a szemétválogatás igazán nem okozhat gondot, hiszen ránézésre egyszerű megkülönböztetni mondjuk az üveget a műanyagtól. Ehhez képest mindig van olyan, aki összekeveri a szelektív hulladékos kukákat, akár figyelmetlenségből, akár hanyagságból, de másoknak pluszmunkát okozva ezzel. A Bin-e esetében ilyen nem fordulhat elő, hiszen csak annyi a dolgunk, hogy a kuka tálcájára tesszük a szemetet, utána már ő végez minden műveletet.

szelektív hulladék Bin-e hulladékválogatás újrahasznosítás

A Bin-e vállalati verziója jövőre lesz kapható, ezzel akár 30 százalékkal csökkenthető a céges hulladék elszállítási költsége, valamint kisebb helyet kell a szelektív hulladék számára fenntartani a telephelyen. a következő lépésként a cég utcai szelektív gyűjtőket tervez, és a kereslet függvényében fejlesztik a lakossági vásárlóknak szánt verziót. A szelektív hulladékgyűjtésnek egyre nagyobb jelentősége van, mivel ezek a másodlagos nyersanyagok gyakran még remekül felhasználhatók új termékek előállításához. Ehhez képest a kevert hulladék 90 százaléka világszerte általában hulladéklerakókba kerül, illetve elégetik. És mindannyian láttunk már szeméttel teliszórt patakpartot is...

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com