29
dec/2016

Ablakszigetelés fillérekből, gyorsan, saját kezűleg

Egy hétre enyhült a zimankó, de visszajön – nekünk meg van egy olyan előszobánk (hivatalosan szélfogó), amelynek egész fala szimpla üvege-zésű. Mivel hatjegyű összeg az egyedi méretű boltíves thermoablak le-gyártatása, amíg megnyerjük a lottót, addig átmenetileg be kell vet-nem valami hőszigetelési megoldást. 

hőszigetelés saját kezűleg buborékfólia

Az üveget legegyszerűbb buborékfóliával szigetelni, amiből a barkács-áruházakban egy 1 x 10 méteres tekercs 990 Ft. A munkához kell egy délután, néhány gyerek segítőnek, egyenes és derékszögű vonalzó, vékony hegyű alkoholos filc a jelöléshez, olló, vízzel megtöltött spricniflakon, és gyorsan meg is csinálhatjuk a következő lépések szerint.

hőszigetelés saját kezűleg buborékfólia

1. Mérjük le az üvegtáblákat. Ha véletlenül derékszögeket találunk a sarkokban, lehet örülni. 
2. A méretezés alapján szabjuk ki a fóliadarabokat.
3. Spricceljük be vízzel az üvegtáblákat.
4. Buborékos oldalával az üveg felé tapasszuk fel a fóliadarabokat, középtől a szélek felé simítsuk őket az üvegre.
5. Ennyi az egész, az üvegen lévő vízpermet cseppjeitől odatapad a fólia az üveghez, és ott is marad. Aki nagyon aggódik, keverjen a vízhez egy evőkanál tapétaragasztót.

hőszigetelés saját kezűleg buborékfólia

A buborékfólia nem csökkenti a fény mennyiségét, nem sötétíti be a szo-bát. Ez a módszer bármilyen ablakon, teraszajtón alkalmazható. Igen, kívülről látszik, hogy buborékfóliával van szigetelve az ablak, de nem foglalkozom az esztétikai szempontokkal – sokkal fontosabb, hogy sikerült olcsón megoldani a hőveszteség csökkentését.

15
ápr/2014

Majdnem a felére csökkentette a hőszigetelés egy átlagos családi ház gázszámláját

Vége az első, valós körülmények között végzett épület-energiahatékonysági összehasonlító programnak. A hét hónapon át tartó magyar vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterű családi ház energiafogyasztását mérte, de az egyeket szigetelték, a másikat nem. A szigetelt házban 46%-kal csökkent a gázfogyasztás.

A szigetelt házban élő család az idén télen 113 800 forinttal költött kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarította meg. Mivel kazánjuk is csak harmadannyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt házé, az áramszámla is csökkent 10 000 forinttal.

A hajdúnánási ház a szigetelés után

A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázattal keresett két azonos technikai jellemzőjű családi házat. A felhívásra összesen 179 család jelentkezett, közülük a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 nm-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 nm-es otthonát választották ki. Mindkét ház téglából épült, közel azonos műszaki állapotban van, két-két felnőtt és két-két gyermek lakik bennük. Légvonalban egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkednek el, ami azért fontos, mert a mérések azonos hőmérsékleti viszonyok mellett zajlottak.

A hajdúnánási ház födémének szigeteléséhez 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak, így a rossz energiahatékonyságot jelző F-G kategóriából A besorolású ingatlanná vált. A hajdúdorogi ház nem kapott szigetelést. A hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1196 köbméter, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek. A kazánok fűtési célú, előremenő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiségmérőkkel mérték. A házak belső hőmérsékletét digitális hőmérőkkel ellenőrizték, nappal folyamatosan 22 fokon, éjjel pedig 19,5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást telepítettek. A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31. között lehetett követni a nalamszigetelnek.hu oldalon.

„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250 495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35 785 volt kénytelen fordítani. Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136 607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19 515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46%-os különbséget jelent” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

Ha szigorúbb a tél, még jobban jártak volna

A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 ˚C-kal volt magasabb, mint a megszokott. Az idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek. Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55%-ot is. Ha a téli átlaghőmérséklet 3 fokkal alacsonyabb lett volna, a szigeteletlen ház gázfogyasztása további 15-18%-kal lett volna magasabb.

Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553 forintot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű szigetelés az anyagköltségre, mint befektetésre vetítve évente átlagosan 8%-os nettó hozamot hoz, ami átlagosan háromszor magasabb, mint a jelenleg elérhető betéti kamatok. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, azt kapjuk, hogy 50 év alatt nettó jelenértékben kifejezve 5 694 400 forintot takaríthatunk meg, vagyis minden 1 forint, amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.

A program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg. A nem szigetelt házat idén nyáron korszerűsíti a cég.

A kutatás eredményeit a Knauf Insulation átadja az új kormány energiahatékonyságért felelős szakembereinek egy, a program országos szintű kiterjesztésére vonatkozó modellszámítással együtt. Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66%-a családi ház. Ebből a 2,83 millió épületből a Knauf szerint 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Ennek ellenére a családi házak szigetelésére jelenleg nincs a panelprogramhoz hasonló, osztott finanszírozású energiahatékonysági program.

24
márc/2014

Amit tudni érdemes a panelfelújítási programról

2014 februárra ígérték, nem tudni, mikor indul újra, de akkor villámgyorsan kell pályázni - így foglalható össze a panelprogram folytatása, amelyen a megpályázható összeg harmada uniós forrás lesz.

Balra szigetelt, jobbra szigeteletlen panelépület, jól látszik a különbség
a hőkamerás felvételen (Forrás: Házfórum.hu)

Előre kell tervezni, és javasolt akár a teljes dokumentációt idejekorán összeállítani ahhoz, hogy nagyobb eséllyel induljon egy társasház, amikor és amennyiben újra elindul a panelfelújítási program. A társasházi képviselő felelőssége, hogy tájékoztassa lakókat a pályázati lehetőségekről, mondta el korábban az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Érdemes már most egy társasházi közgyűlést összehívni, s mihamarabb dönteni, hiszen a pályázati pénzek végesek, így a gyorsaság elsőrendű tényező. A legjobb megoldás, ha minden lakó kap egy írásos tájékoztatást a pályázati lehetőségről. A közgyűlésen azt is el kell dönteni, hogy a ház képviseletében ki fogja menedzselni a projektet, mert hírek szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szeretné, hogy a társasházak a piacon működő pályázatíró cégeket vonjanak be, mondván, ne azok fölözzék le a hasznot.

Ebben az esetben azonban egy közös képviselő külön tiszteletdíjra tarthat igényt, amit előre tisztázni kell. Hogy a tulajdonosok mekkora arányú egyetértése szükséges a pályázáshoz, arra maga a pályázat is tartalmazni szokott kitételt, ám ha hitelről van szó, akkor a bank is beleszólhat – mondta Kaplonyi. A pályázatkiírás figyeléséhez az emi.hu és a kormany.hu oldalakat ajánlott figyelni.

A Panel III. program részletes feltételei még nem ismeretesek, de valószínűleg csakis átfogó felújítási munkálatokra lehet támogatást kapni. Tehát az ablakcsere és a falak hőszigetelése mellett gépészeti felújításra is sort kell keríteni, valamint lehetőség szerint megújuló energiaforrások kiépítésére (például napelem a tetőre). A felújítás költségének egyharmada saját erő (ehhez bankhitelt lehet felvenni), harmada vissza nem térítendő pályázati forrás lesz, maradék harmada pedig önkormányzati támogatásként érkezhet. Ha elindul, a program összértéke 500 milliárd forint is lehet.

Gondoljon a repülő szomszédokra is!

Engedély kell a fecskék és denevérek lakóüregeinek megszüntetéséhez - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Több törvényi szabályozás is előírja, hogy amennyiben a felújítások védett állatokat, ez esetben a falakon és annak hasadékaiban fészkelő fecskéket és denevéreket érintenek, a munkálatokhoz előzetesen engedélyt kell kérni a zöldhatóságoktól.

A füstifecske műfészek alá szerelt falap a fecskepelenka:
megvéd a potyogó áldástól (Fotó: Orbán Zoltán)

Ez sok esetben nem történt meg a korábbi panelprogramokban, így fordulhattak elő korábban olyan tragikus esetek, hogy élő állatokat falaztak be a munkálatok során. Aki felújítást tervez, annak a szaporodási időszak, tehát március-április előtt kell eltávolítania a védett állatokat. Nyáron már késő, hiszen akkor védett madarak sora pusztulhat el.

Amúgy is erősen csökken a fecskék létszáma, ha így folytatódik, húsz év múlva már nem lesz fecske Magyarországon, mondta Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője. Gondolni kell a denevérekre is, amelyek a fecskékhez hasonlóan remek szúnyogirtók, tehát nagy hasznot hajtanak a városokban is. A fecskefészkeket a költési időszak kezdetéig, március 31-ig lehet leverni, a denevéreket pedig április 1. és 31. között lehet eltávolítani az üregekből.

Magyarországon harmincféle denevérfaj honos, ez a hegyesorrú denevér
(Fotó: Forrásy Csaba/Hunbat.hu)

Fecskefészkek esetében ehhez nem kell különösebb szakértelem, a denevérek eltávolítása azonban bonyolultabb. Ezért azt javasolja a szóvivő, hogy az érintettek forduljanak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságához, illetve a zöldhatósághoz. "A fecskék, denevérek engedéllyel történő eltávolítása ugyanakkor még csak a dolog egyik fele: a másik az, hogy biztosítani kell az állatok tartós túlélését. Nagyon fontos, hogy mesterséges fecskefészkeket, denevérodúkat tegyenek ki azokon a helyeken, ahol az épületfelújítás miatt megszűntek az állatok szaporodására alkalmas helyek" - hangsúlyozta Orbán Zoltán. Kérte, a házukat felújítók tegyék lehetővé, hogy az elűzött állatok megmaradhassanak a területen.

21
márc/2014

Szuper alternatív anyagok hőszigetelésre

A polisztirol és a kőzetgyapot elterjedt ugyan, ám hatásfokban többet tudnak náluk a közelmúltban fejlesztett vagy éppen újra felfedezett anyagok. A poliizocianurát táblát biztos ismeri, de vajon a tükörmatracról vagy a vákuumpanelről hallott-e már?

Nem kell ahhoz külpolitikai elemzőnek lenni, hogy az ember véggigondolja: ha nem rendeződik a következő fűtési szezon kezdetéig Oroszországgal a helyzet, akkor drágulni fog az onnan érkező földgáz, következésképp a fűtés. Ezt nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés sem lesz képes ellensúlyozni. Kiváltani nemigen lehet: az olcsónak beharangozott lengyel palagáz kitermelése még sehol sincs, annál aggályosabb az egész módszer, a megújuló energiák alkalmazásában pedig Magyarország húsz évvel van lemaradva Európához képest. 2013-2014 fordulóján hihetetlen szerencsénk volt azzal, hogy elmaradt a tél, de ne vegyünk mérget arra, hogy ez megismétlődik. Ha szabad tanácsolnunk, akinek van egy kis megtakarítása, az a fél százalékkal kamatozó bankbetét helyett idén fektesse a pénzét a lakása hőszigetelésébe. Mutatunk pár újdonságot, de akármelyiket is választja, biztos megéri!

Poliizocianurát, azaz PIR-tábla
Lapostetők szigeteléséhez ajánlják, egyes számítások szerint a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál akár 40 százalékkal kedvezőbb hőszigetelő hatással bír. Már tíz centiméter vastagságban hozza az elvárt U-értéket, testsűrűsge, ennélfogva tömege harmada a kőzetgyapotnak.

Aerogél paplan
Az aerogél szigeteléseket a NASA fejlesztette ki. Az átlátszó, éghetetlen és nem mérgező, szilikát-, műanyag- és szénbázisú alapanyagokból készülő aerogél sűrűsége: 0,003 - 0,5 g/cm3. Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Nem öregszik, nem penészedik, teljes mértékben újrahasznosítható.



(Fotó: Catalyst

Vákuumpanel
Semmi sem szigetel úgy, mint a semmi - ez a jelmondata a vákuumos technológiának. A vákuumpanel maganyaga pirogén kovasav, ezt burkolják alumíniummal gőzölt többrétegű fóliával. Már tíz centiméteres vastagságban hozza a passzívház minőséghez közeli 0,15-0,17 U-értéket. (B30-as téglafal 10 centis polisztirol szigeteléssel tud 0,30 körüli U-értéket.) Az ezzel szigetelt épület fűtési energiaigénye 20 kW/m2/év - viszonyítás: a passzívházaké 15 kW/m2/év, egy átlagos családi házé 120-160-180 kWh/m2.

(Fotó: ZAE Bayern)

Kendertábla vagy -tekercs
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír. Hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK, emellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. 2013 novemberében német környezetvédelmi díjat nyert termék.

(Fotó: Naturillo.hu)

Cellulózpehely
Az újságpapírból nyert pehelyszerű szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. Befújásos technológiával régebbi szigetelések feljavítására is alkalmas. Hővezetési tényező je ≤ 0,042 Wm/K. Korábban már írtam róla itt

(Fotó: MLive)

Folyékony kerámia
Az űrtechnikában használt TSM Ceramic bevonat már 1,6 milliméteres rétegben ugyanolyan hatásfokú szigetelésre képes, mint egy tíz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelés, viszont egyes számítások szerint olcsóbb annál.  Egyedülálló képességének titka a mikroszkopikus méretű, 0,03-0,08 milliméter átmérőjű, légüres (vákuum) belső terű kerámiagyöngyöknek köszönhető. Hővezetési tényezője 0,001 W/mK. 

Tükörpaplan
Az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával fejlesztett termék. A felfújt alumíniumfólia-paplan belül méhsejtes szerkezetű. A felfújáshoz különféle gázokat (xenon, kripton, argon) használhatnak, amelyek hővezető képessége alacsonyabb a levegőnél (így készülnek a többrétegű ablakok is). A tükörpaplan különféle méretben és vastagságban kialakítható, a helyszínen is felfújható. 

(Fotó: FiFoil)

Üveghab (vagy habüveg)
Aljzatszigetelésre alkalmas, már nem újrahasznosítható üvegből, például autó szélvédőjéből készíthető szigetelőanyag. A hulladéküveget megőrlik, adalékanyaggal keverik, 900 Celsius-fokra hevítik, majd 300 fokosra hűlve megrepedezik, és granulátummá esik szét. A felfelé jövő nedvesség ellen véd, a mag száraz marad, a köztes térben a víz lefolyik. A habüveg ellenáll a bomlásnak, baktériumoknak, fagynak, öregedésnek, nedvességnek és rágcsálóknak. Hővezető képessége 0,080 W/mK. 

(Fotó: Építési megoldások)

Gyapjú
Új-Zélandon közkeletű építési szigetelőanyag, amely lassan népszerűvé válik a világ más tájain is. Tény, hogy a legdrágább természetes hőszigetelő anyag, viszont kiváló hőszigetelő képességű és jó páravezető. Különlegessége, hogy magasabb páratartalom esetén jobb szigetelőképességet érhet el. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek. Testsűrűsége 20-60 Kg/m3, hővezetési tényezője 0,035-0,045 W/mK. (Ehhez hasonló az újrahasznosított pamut is.)

(Fotó: TaskerMilward)

A különféle anyagokkal történő szigetelést összehasonlíthatja ezzel a kalkulátorral

Figyelem!
Az U-értéket nem szabad összekeverni a lambda (λ) értékkel, bár megtévesztően hasonló a jelölésük. U-értéknek hívják a szakemberek a különböző anyagokhoz tartozó hőátadási tényezőt. Ez azt határozza meg, hogy 1 négyzetméter felületen hány watt hőenergia távozik 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására. Mértékegysége: W/m2K, és minél alacsonyabb, annál jobb. Például U < 0,15 W/(m2K) érték a követelmény a passzívház minőségben hőszigetelt külső határolószerkezetekre. A lambda érték (λ) azt mutatja meg, hogy 1 méter vastag anyagon hány watt hőenergia távozik egy Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására, és ezt hővezetési tényezőnek hívják. Mértékegysége: W/mK. A változó rétegrend miatt gyakorlatilag szinte minden falnak más az U-értéke. A lambdából kiszámítható az U érték, de itt található U-kalkulátor

14
márc/2014

Mire jó és milyen a jó hőkamerázás?

A családi házunk fűtésére fordított energia akár 40 százalékát is elveszíthetjük, ha nem megfelelő a szigetelés és a nyílászáró-rendszer. Hőkamerával bonyolult számítások nélkül, pár termofelvétellel kiderül, hol szökik a meleg, mitől penészedik a plafon sarka télen. Érdemes megismételtetni a műveletet szigetelés után, és úgy szerződni a kivitelezővel, hogy a fizetés csak azután következik, ha láthatóan javult a helyzet.

Egy szigetelés nélküli ház minden részén szökik a meleg (Kép: GreenTEA)

Először is tisztázzuk: a hőkamerás vizsgálat nem egyenlő az energetikai tanúsítással (ingatlan zöldkártya). A hőkamerás vizsgálat hőmérséklet-különbség alapján végezhető mérési folyamat, amelyhez minimum 10-15 Celsius-fok hőmérsékletkülönbség szükséges a külső és belső terek között. Emiatt a mérés csak korlátozottan végezhető, és a legjobban télen. A tanúsítás a kormányrendelet alapján számításos eljárással készül, értelemszerűen bármely évszakban elkészíthető. 

A mesterségesen színezett hőképeken legtöbb esetben a világos színek jelzik a mért objektum melegebb részeit, a sötétek a hidegebbet. Vagyis minél világosabb egy bizonyos terület, azon a részen annál rosszabb a szigetelés. Egy hőkamerás (hőtérképes) vizsgálat segítségével megismerhetjük otthonunk hőszigetelésének gyenge pontjait, pontos képet kapunk az épület olyan részeiről, amelyen át elillan a meleg. A hőkamerás vizsgálat gyorsan elvégezhető, és a kapott hőtérkép alapján kiderül, hogy hol kell lakásunk szigetelésén javítanunk.

A hőképen azonnal láthatók a problémás területek (Fotó: Scott Homes)

A vizsgálatot végző személynek rendelkeznie kell a megfelelő ismeretekkel, továbbá nem árt tudnunk, hogy bizonyos alapfeltételek ismeretének hiánya vagy figyelembe nem vétele pontatlan és teljesen félrevezető mérési eredményt produkálhat. Ilyen alapfeltétel például a fizikai hozzáférhetőség (a vizsgálandó felület nem lehet el- vagy letakarva), a megfelelő rálátási szög (a kamerát merőlegesen kell tartani a vizsgálandó felületre), a minimális hőmérsékletkülönbség a vizsgálandó tárgy és környezete között, és a megfelelő időjárási feltételek (ne érje napsugárzás vagy csapadék a vizsgálandó objektumot, ne legyen erős légmozgás stb.). 

Milyen építészeti problémák esetén használható eredményesen a hőkamera?

  • Szigetelési hiányosságok és hibák
  • Páralecsapódás, penészesedés okának felderítése (építészeti vagy gépészeti ok?)
  • A fal nedvesedésének, a beázás okának felderítése (kapilláris felszívódás vagy beázás?)
  • Hőhidak feltérképezése (pl. áthidalók, falsarok, lábazat, erkélylemezek vizsgálata)
  • Tömítetlen szerkezetek, elégtelen légzárás felderítése (pl. nyílászárók vagy tetőtéri szerkezetek esetén)
  • Panelszerkezetek fugáinak és hőszigetelésének ellenőrzése

Erre a homlokzatra elkelne egy legalább tízcentis szigetelés (Kép: YHMP.org)

Elszökhet a meleg, ha például szigeteltük ugyan a házunk falát, de az erkélylemez oldalát nem, amely valósággal kiszívja a meleget a szobából. Ha a termoképen a szigetelt épületlábazat melletti járda melegebbnek látszik, az arra utal, hogy a lábazati szigetelést csak a talajszintig csinálták meg, ekkor érdemes a szigetelést utólagosan folytatni a talajban a hőhíd megszüntetése érdekében.

A szobafalak belső vizsgálatánál a felső betonkoszorúról szokott kiderülni, hogy nincs szigetelve, és viszi a hőt. A falsarokban kialakuló hőhídat (és emiatti penészesedést) a könnyűszerkezetes tetőtéri szerkezet elégtelen légzárása okozza. A nem megfelelően beépített tetőtéri ablak is hőhíd kialakulásához vezet, amely a sarokban erősödik fel a leginkább. 

Jól látszik az ablakcsere hatékonysága (Kép: Anglian Home)

Milyen a megbízható hőkamera?
Hőszigetelési hibák keresése során egy 30 mK termikus felbontású hőkamera már értékelhető hőképeket készít, ha alig 10 fok a különbség a beltér és a kültér hőmérséklete között. Beázás és páralecsapódás esetén létrejövő felületi lehűlések pedig 50 mK-nél rosszabb (nagyobb) termikus felbontású hőkamerákkal gyakorlatilag nem ismerhetők föl. (Termikus felbontás: minél kisebb a hőérzékenység értéke, annál jobb minőségű hőképet kapunk.)

Korszerű hőszigeteléssel rendelkező épületek ellenőrzéséhez csak olyan képességű hőkamerák alkalmazhatók, amelyek akár az olyan felületről is képesek hőképeket készíteni, amelyek mínusz 40 fokra hűltek el. 

08
aug/2013

Húsz centis szigetelést kapott az energiahatékonysági összehasonlítás egyik háza

Egy hőszigetelt és egy szigetelés nélküli családi ház gázfogyasztását és rezsiköltségét hasonlítja össze egy év alatt az az energiahatékonysági összehasonlító program, amelyet a Knauf Insulation indított a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatásával.

A programba pályázaton választották ki a két ingatlant 179 jelentkező közül. A családi házakat egy fűtési szezon különbséggel hőszigetelnek. Az első, hajdúnánási ingatlan szigetelése most megtörtént. Szeptembertől a nalamszigetelnek.hu oldalon lehet követni a ház energiafogyasztása, akárcsak a még szigeteletlen hajdúdorogiét.

„A házakon elvégeztük az energetikai auditot, ami a kedvezőtlen, de Magyarországon általánosnak mondható, energiahatékonysági szempontból korszerűtlen „F”, illetve „G” kategóriába sorolta az ingatlanokat. Számításaink szerint a komplett, korszerű hőszigetelésnek köszönhetően a most leszigetelt ingatlan a gépészet változatlanul hagyásával is „A” energetikai besorolásúvá válik” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. A szigetelt és szigeteletlen ingatlan egyaránt Magyarország legjellemzőbb típusú és alapterületű (108 négyzetméter, 110 négyzetméter) családi háza, mindkettőben két felnőtt és két kiskorú lakik.

Az épületekre 20 centiméteres homlokzati FKDS kőzetgyapot szigetelőanyagot helyeznek fel. A padlástereket 25 centis Classic 0,039 üveggyapot szigetelés borítja majd, ami vastagabb, mint a Magyarországon jellemző 8-10 cm-es szigetelés, ám európai viszonylatban átlagosnak mondható, és hosszú távon valóban biztosítja az alacsonyabb rezsiköltséget.

12
júl/2013

Ki mondta, hogy a sátortető nem lehet zöld?

Hő- és hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően mind több lapostetőt alakítanak növényekkel beültetett zöldtetővé. Ennek kialakítása hozzávetőleg 10-15 ezer forint négyzetméterenként. A hagyományos sátortetős épületek esetében azonban ez a lehetőség nem volt választható – eddig. Roel de Boer holland formatervező kúpcserepével tetszőleges dőlésszögű tetőn is kialakítható szigetelő növényréteg.

Forrás: Roel de Boer Design

„A városokban alkalmazott építőanyagok zárt felületeket képeznek, mint a cseréptető vagy az aszfaltburkolat. Ezeken nem képesek sem megtelepedni, sem szaporodni a növények és az állatok, márpedig előbbiek a levegő tisztításában játszanak lényeges szerepet, utóbbiak pedig a lelki jóllétünk szempontjából fontosak. A tető megfelelő élettér a növények és állatok számára, mert a nagy magasság szavatolja a háborítatlanságukat”, mondja a tervező honlapján

Forrás: Roel de Boer Design

A hagyományos cserép- vagy palatetőnek lényegében egyetlen funkciója van: hogy védjen a csapadék ellen. Roel de Boer újrahasznosított műanyag szalagból formált kúpos „cserepei” a csőrös végükön lyukasak, tehát kiengedik a fölösleges csapadékot, ugyanakkor a zsebes kialakítás lehetővé teszi a konténeres ültetést.

Forrás: Roel de Boer

A vízszintes zöldtetővel ellentétben itt ugyan nem folyamatos a talajréteg, és emiatt a szigetelőképesség is csekélyebb, de szétterülő futónövények ültetésével ez a különbség csökkenthető. A tető tartószerkezetét nem szükséges megerősíteni, mert a műanyag kúpcserép könnyű, tehát még földlabdával és növényzettel együtt sem lesz nagyobb a tömege, mint egy cseréppel borított tetőnek.

Élőtető szintén Hollandiából 

Egy másik holland tervező, Klaas Kuiken is az élővilág sokszínűségének fenntartására gondolt, amikor megtervezte a madárodú-tetőcserepet, amely remek megoldás arra, hogy az ereszek alatt ma már nem szívesen látott és onnan elüldözött madarak biztonságos fészkelőhelyet találjanak maguknak.

Forrás: Klaas Kuiken Design

Forrás: Klaas Kuiken Design


Hiver't-Klokner Zsuzsanna

11
júl/2013

Olcsóbb szigetelni, mint klímát szereltetni

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.

08
nov/2012

Két évig látható az Odoo napház Budapesten

Két évig látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem udvarán az a napház, amelyet az egyetem diákjai terveztek. Az Odoo nevű épülettel a csapat a hatodik helyen nyerte Madridban, a napenergiás épületek Solar Decathlon Europe versenyén. Az egyik oldalfalán is napelemmel borított ház annyi áramot termel, hogy a többlet nappal a hálózatba kerül. Az épület különlegessége az újraértelmezett terasz és nyári konyha. Építéséről szóló riportunkat itt olvashatja.

Az Odoo felépítése Madridban

Az épület elemei megérkeznek a BME udvarára

Egy reggeli Madridban, a ház lakóterében

06
aug/2012

Szigorúbb építési szabályozással lehetne több energiát megtakarítani

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.