Egri platán nyerte a 2013-as Európai Év Fája versenyt. A fa a város termálfürdőjének a kertjében áll. A versenyt az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství hirdette meg. A hat jelöltre több mint 45 ezer szavazat érkezett, ebből több mint 14 ezret kapott a kétszázötven éves egri platánfa:

A második helyen a lengyelországi Kozy platánfája végzett, a harmadik egy kocsányos tölgy lett az írországi Tullamore-ból – tudósít az MTI. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató közösségek miatt. A verseny a különleges fákkal szeretné felhívni a figyelmet a történelmi és természeti értékek fontosságára. Tavaly szintén magyarországi fa lett az első: hét öreg európai fa közül a Somogy megyei Felsőmocsolád 400 éves hársfája nyert.

A versenyre benevezett fák közül a bulgáriai Glusnik falu fehér eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, amelynek földjén a kocsányos tölgy áll: ha a fa egy ága letörik, a család egyik tagja meghal – szerintünk ez a fa volt a legszebb a versenyen:

Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, de kitalált történet fűződik a magyarországi pályázóhoz is. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a platánnak az árnyékából irányította a török csapatokat.

A levéltári adatok szerint viszont a fát mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették, számos más példánnyal együtt. A növénynek hatalmas, állandóan párolgó lombkoronája miatt kifejezetten nagy a vízigénye, ezért telepítették az Eger patak mentére a fákat, itt található ma a termálfürdő is.

Segíti még az öreg platán fejlődését a fürdő területén kialakult mikroklíma. A közeli termálvizes medencékből ugyanis folyamatosan meleg levegőt kap a növény, emellett védett a városi környezet káros hatásaitól, például a kipufogógáztól, mert egy több hektáros parkos terület közepén nő. Ferenczy Tamás, Eger főkertésze szerint így a fa akár 400 évig is elélhet.

A verseny fővédnöke Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa, a programhoz a pénzügyi támogatást a Cseh Környezetvédelmi Alap és cseh környezetvédelmi minisztérium, valamint a Tetra Pak cég biztosította. A vetélkedőt az Európai Földtulajdonosok Szervezete is támogatta. A díjat Brüsszelben adják át egy nemzetközi zöld konferencián.

A zöld életmód kialakításában segít az Ökoszolgálat Alapítvány harmadik alkalommal induló öko háztartás tréningje, ahol ismert szakértők mutatják be a környezettudatos háztartásvezetés elméleti és gyakorlati praktikáit.

„Elég felkészültek vagyunk-e, hogy a jelenleginél sokkal környezettudatosabban, takarékosabban éljünk? Minden ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudást igyekeztünk belesűríteni harmadik öko háztartás tréningünk programjába” – mondta Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány igazgatója.

január 17.       Egészséges táplálkozás, gyógyító receptek Zsuzsa nénitől – dr. Jánosik Zsuzsanna,                        „biokonyhász”
január 24.       Öko babaápolás és gondozás – Papp Réka, öko édesanya

január 25.       Hulladék – csökkentés, újrahasznosítás – Bátyi-Földesi Dóra környezeti nevelő
január 31.       Amit tudni akarsz a vízről… - fogyasztás, tisztítás, takarékosság – Dr. Kuklis                      Eszter orvos, életmód tanácsadó és Szabó Gyula az Ökoszolgálat igazgatója

február 7.       Háztartásunk kémiája - takarítás, tisztítás szelíd szerekkel – Szabóné Nyíri                         Zsuzsa, a „Háztartásunk kémiája” c. könyv szerzője

február 14.     Természetes öngyógyítási praktikák - Komsa Ildikó természetgyógyász
február 15.     Szépségápolás mérgek nélkül – Antal Vali bionom hatóanyagelemző,                                             mesterkozmetikus

február 21.     A hatékony szellőztetéstől a napkollektorig - energiatakarékossági                                      praktikák városlakóknak – Szabó Gyula, az Ökoszolgálat igazgatója   

A programot számos pályázó közül választotta be a díj „életmódváltás” kategóriájának döntősei közé New York-i székhelyű Katerva Award zsűrije. A Katerva nemzetközi fenntarthatósági díjat 2011-ben alapították, idén március 7-én, New Yorkban adják át olyan innováció tulajdonosának, melyet fenntarthatósági szempontból a legjobbnak tartanak.

A Katerva a világ minden részéről gyűjti össze a fenntarthatósággal kapcsolatos programokat. Az innovációkat tíz kategóriában jelölik: 1. élelmiszerbiztonság, 2. életmódváltás, 3. gazdaság, 4. ökoszisztémák, 5. nemek egyenlősége, 6. nyersanyagok és erőforrások, 7. emberi fejlődés, 8. energia, 9. közlekedés és szállítás, 10. városi tervezés.

• A sorozatra egyben és előadásonként is lehet jelentkezni az okosz@okoszolgalat.hu e-mail címen. A résztvevők száma korlátozott.  Belépő: 9 000 Ft a teljes sorozatra, melyből 3 000 Ft levásárolható, illetve alkalmanként 1 300 Ft, melyből 500 Ft levásárolható az Ökoszolgálat Alapítvány Zöld Zug non-profit boltjában. A sorozat támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja, szakmai támogató az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér.

1. Palackos víz helyett sokkal gazdaságosabb vízszűrős kancsót venni és használni.

2. Nálunk a kertben fel van állítva egy kisebb medence. Ha megveszem hozzá a boltban kapható fertőtlenítő adalékokat, később nem tudok mit kezdeni a túlvegyszerezett vízzel. Vettünk tengeri sót a boltban, és azt öntöttük a vízbe. Az utántöltésekkor a só folyamatosan hígult, és ősszel, a kert locsolásakor a medence vizét használtuk.

3. Óvodapedagógus vagyok. Az óvodában fontos feladatunk a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása, kreativitásuk fejlesztése, a környezetvédelemre való nevelés, szemléletformálás. Feladataink: 1. Vigyázunk a közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára. 2.Gyakoroljuk a szelektív hulladékgyűjtést. 3. A lehetőségekhez képest újrahasznosítjuk a hulladékokat: újrapapírt készítünk; konzervdobozokból ceruzatartókat, műanyagpalackokból dekorációkat, dísztárgyakat, játékokat barkácsolunk; az óvoda kertjében a szerves hulladékokból komposztálót készítünk. Télen kedvenc időtöltésünk a frissen esett hóban a hófestés, hóban rajzolás, amelyet a környezettudatos magatartás figyelembevételével, tartósítószertől mentes, házilag készített szörpös vízzel végzünk. Gyermekeink nagy örömmel végzik ezeket a tevékenységet, ezáltal felnőtt korukra természetessé válik számukra a Földünk védelme, környezettudatos magatartás.

4.  A lakásban olyan szobabicikli felállítása, amivel áramot termelhetünk, és ezáltal csökkenthetjük a villanyszámlánkat! Almaecettel nagyon jól lehet tisztítani és szagtalanítani, és ha egy por állagú tisztítószerre öntjük, akkor habossá válik a szer és minden szennyeződés eltávolítható az edényekről.

5. Víztakarékos tipp: a mosógép, mosogatás vagy mosogatógép vizét összegyűjteni egy tartályban, és WC öblítésre újrahasznosítani, újrahasználni!

6. Lehet, hogy nem tűnik bonyolultnak, de én a főzéssel szoktam környezettudatos lenni. A paprikáskrumpli maradékából krumplistészta lesz, a túróstésztához összekevert túrókrémből kőrözött...

7. Lakásfestés után kiválóan el lehet tüntetni a kellemetlen szagokat úgy, hogy a kifestett helyiségben elhelyezünk egy nagy vödör vizet, amibe beleteszünk néhány kettévágott vöröshagymát. A hagyma tökéletesen megköti a vegyszer párolgó gőzeit, szagát. 2. Nem érdemes szintetikus öblítőszereket használni a mosógépbe. Sokkal környezetbarátabb és gazdaságosabb megoldás egy kis ételecet vízzel hígítva. Tökéletesen antisztatizál, és teljesen szagtalan, nem érezni a kimosott ruhákon az ecetszagot. 3. Nagyon egészséges "öko" módszer a tisztálkodásra, és egyúttal igazi "natúr" kozmetika: fürdésnél a bőrt egy természetes durva vászonnal körkörös mozdulatokkal végigdörzsölni. Valódi bőrradírként működik. 4. Csodás hajápoló natúr pakolás száraz hajra: olívaolaj, tojássárgája, méz, pár csepp citrom, összepépesített banán. Az összetevőket össze kell keverni, amíg egynemű massza nem lesz. A száraz hajra kell felkenni, majd 30 percig rajtahagyni - lehetőleg dunsztban, azaz nejlonba majd törülközőbe csavarva.

8. Jártam hulladékválogatóban, és azt láttam, hogy nagyon sok PET-palackon rajta van a kupak. Sok gyűjtőjárat kimaradhatna, ha mindenki letekerné a kupakot, és összelapítaná a palackot. Kevesebb szállítási költség lenne ugyanakkora mennyiségnél.

9. Energiatakarékos izzót használunk, mert hosszú élettartamú, kevesebbet fogyaszt. Minden hónap utolsó csütörtökén viszik a műanyagot, ilyenkor kapunk egy sárga zsákot, abba gyűjtjük a műanyag hulladékot, és csak hónap végén tesszük ki. Nem mosogatunk folyó vízben, és lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a helyiségből.

10.  Ökojátszótér: a játszótéren minden újrahasznosított anyagból készülne. Használt biciklibelső installációk, autógumi mászóka, napernyővászonból (gyártás során képződött hulladékból) hintaágyak, napvitorlából készült bunkerek. A gyerekek láthatnák, hogy mennyi szemetet termelünk, ami csak akkor válik azzá, ha valóban hulladékként tekintünk rá. Itt megkapná minden anyag a második esélyt.

Az Ökoszolgálat ökoháztartási tréningje Facebook-alkalmazás formájában is elérhető, ami napi tippekkel szolgál a háztartás zöldítésére (az app itt elérhető.) Az Ökoszolgálat minden héten közzétesz egy aktuális tennivalót háztartás, természet, vásárlás, hulladék, fogyasztás, közösségi aktivitás témában. A vállalásokért pontokat gyűjthetnek a felhasználók, akik folyamatosan nyomon követhetik, hol tartanak a zöldítésben a közösség többi tagjához képest.

„Csak az nem veszi észre, hogy jelen életmódunk fenntarthatatlan, aki a homokba dugja a fejét. A fogyasztásra ösztönző reklámok pont ezt erősítik, ezért kell megszólítanunk a Facebook közösséget és bevonnunk tanácsadói munkánkba, hogy minél többen kezdjék el a szükséges életmódváltoztatást” – mondta Szabó Gyula, az alapítvány igazgatója.

Az Ökoszolgálat Alapítvány az első magyar környezeti tanácsadó iroda. Több mint húsz éves tapasztalatai alapján abban hisz, hogy a környezettudatos életmódot nem tagadással, hanem praktikus tanácsokkal lehet népszerűsíteni. Az ökoháztartási programot a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

Korrupció, szegénység, energiaválság, klímaváltozás. Hol keresendő, hogyan érhető el a megoldás? Van egyáltalán? Ezt próbálják megfejteni az idei Ökopolitikai Nyári Egyetem előadói és résztvevői Bodajkon, július 31. és augusztus 5. között.

Az öt napos rendezvényen olyan elismert magyar és nemzetközi szakemberek, aktivisták tartanak előadásokat, beszélgetéseket, akik testközelbe hozzák a valós válságokat. A szervezők abban hisznek, hogy a mindennapokat jobbá tevő kezdeményezések, az érdekérvényesítés és a közösségi részvétel jelenthetik a megoldást a globális válságban. A szervezők szerint a nemzetközi nagypolitika nem veszi elég komolyan, hogy a Föld veszélyben van, ahogy az a Rio+20 konferencia kudarcából is látszik.

A nyári egyetemen a magyar és nemzetközi ökopolitika aktuális kérdéseiről lesz szó, az internet szabadságától, a déli államokban dúló gazdasági válságon és a hazai oligarchákon át az alapjövedelem vagy az egyéni mobilitás kérdéséig. Lesznek gyakorlati foglalkozások is, amelyek pedig olyan civil kezdeményezéseket mutatnak be, mint a nagyvárosi kertészkedés, a haszondesign vagy a gerillakötés. Regisztráció és részletes program itt elérhető.

A rendezvényt az idén is az Ökopolitikai Műhely Alapítvány szervezi, a Zöld Európai Alapítvánnyal, az Európai Zöld Párttal és a Zöld Szabadegyetem Egyesülettel együttműködve. Támogatója az Ökopolisz Alapítvány, amely szakmai programokkal is hozzájárul a rendezvényhez, továbbá a Heinrich Böll Alapítvány, a Zöldek/SzSz képviselőcsoportja az Európai Parlamentben és a Bündnis'90/Die Grünen finanszírozzák a rendezvény létrejöttét. Kiemelt partnerek: a Krétakör és a TedX.

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása szerint.

A vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy egy kiló bárányhús előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. A sorban a következő a marhahús, ebből egy kilogramm előállítása során 27,1 kg szén-dioxid kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokán a sajt áll, kilónként 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették, vagyis meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén , feldolgozásán és szállításán keresztül a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

Az EWG amerikai környezetvédelmi szervezet vizsgálatát az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60 százalékkal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81 százalékkal nőtt. A tanulmány húszféle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonya, rizs, paradicsom, brokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta. (További részletek a Tudatos Vásárlók oldalán.)

Lehet-e a városi növényzetet, a balkonládákat, a szobanövényeket ingyen tápanyaghoz juttatni? Csökkenthetjük-e a háztartási hulladékunkat akár kétharmadára, felére? Feléleszthetjük-e a belvárosi udvarokat, kerteket a háztartási hulladékból nyert tápanyagokkal?

Ezekre kíván megoldást kínálni az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE Egyesület most induló programja, melynek során a jelentkező fővárosi családi- és társasházak a komposztálási tevékenység elkezdéséhez ingyen komposztálókhoz és megfelelő szakmai ismeretekhez juthatnak.

A fővárosi háztartásokban évente 300 ezer tonna komposztálható szerves hulladék keletkezik - ez a mennyiség megtöltene egy 180 kilométer hosszú vasúti szerelvényt. Ennek a mennyiségnek jelentős része gond nélkül házilag komposztálható lehetne. Ám a jelenlegi gyakorlat szerint ezek a természetes eredetű anyagok nagyrészt a kommunális hulladékba kerülnek és megsemmisülnek. A szerves hulladékból, vagyis a zöldjavakból keletkező komposzt a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagforrás. Budapest közterületeiről, a parkokból, sőt a temetőkből is elszállják a növényi maradványokat, a levágott füvet vagy a lombot, amelyet a helyszínen komposztálni lehetne – írja az Ökoszolgálat.

 A Komposztáljunk Közösen programra olyan fővárosi családiház-tulajdonosok és társasházi lakóközösségek jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy a náluk keletkezett zöldjavakat ezen túl az átadott komposztsilókba helyezik és biztosítják a komposztképződés feltételeit.

A résztvevők egy ismeretterjesztő előadás keretében ismerkedhetnek meg a komposztálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Kiadványokat, a társasházak plakátokat kapnak, majd egy megállapodás aláírása után átvehetik a komposztálókat. A megállapodásban vállalják az eszközök rendeltetésszerű használatát, illetve belegyeznek az esetleges helyszíni ellenőrzésbe. A programot lebonyolító egyesületek ugyanakkor vállalják, hogy a felmerülő problémákat tanácsadással, helyszíni segítségnyújtással igyekeznek orvosolni.

Jelentkezni lehet a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület honlapján. Tájékozódni és bejelentkezni hétköznap 10 és 16 óra között a (06-1) 409-0449-es telefonszámon is lehetséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi alapjának támogatásával az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE valósítja meg.

Az Egyesült Államokban hárommilliárd pizzás doboz van forgalomban, ám sokat nem lehet újrahasznosítani a rájuk ragadt maradékok miatt. Az amerikai Godd News Reuse megoldása egy rozsdamentes, igazoltan újrahasznosított acélból készített korong. A cég fenntartható eszközöket gyárt a gyorsétkeztetés számára, írja az energiacentrum.com.

A Pi Pang nevű korongot ezernél is több alkalommal lehet használni, és az ára már megtérül a harmincadik igénybevételkor. Kényelmesen szállítható, a pizzát melegen tartja. Ökologikus és komfortos, a korongot a szállító nem hagyja a megrendelőnél. Forgalomba még nem került, a feltalálók most gyűjtik a piaci bevezetéshez az anyagi forrást.

Olaszországban és Nápolyban, a pizza hazájában is gondolkodnak hasonló megoldásokon. A múlt évben került forgalomba egy ökológiai szempontoknak jobban megfelelő kartondoboz, amelynek a teteje könnyen leszedhető, elválasztható a szennyezett résztől. A nápolyiaknak tetszik, az anyaga is garantáltan megfelel a célnak. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi szövetség időnként jelzi, hogy nem minden doboz felel meg annak az előírásnak, amely szerint nedves és zsíros élelmiszereket – ilyen a pizza is – tiszta cellulózból készült kartonba szabad csak csomagolni, vagyis a papír nem tartalmazhat makulatúrát.

A hatóságok találtak már a dobozok anyagában ólmot, telefax és fénymásoló hulladékaiból reciklált anyagokat és olyan oldószert, amelyet a reciklálási folyamatban használnak a nyomdafesték, a tinta és más színezék kiszedéséhez. Az is probléma, hogy nincs rendelet arra, hogy a gyártónak fel kell tüntetnie, hogy a doboz anyaga megfelel-e az előírásoknak.

Forrás: greenfo

A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, a Hős Fa címet pedig az ötvöskónyi nagylevelű hárs kapta az Ökotárs Alapítvány rendezte versenyen.

A felsőmocsoládi öreg hársfa (Somogy megye)

Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban (Somogy megye, Chernel-kastély, Ötvöskónyi, Fő utca 53.)
 

A megmérettetést másodjára rendezte meg Magyarországon az alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az amúgy negyedik helyen végzett ötvöskónyi hársnak, mert már számos csapást túlélt. A döntőbe a szakmai zsűri tizenkét fát juttatott be, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a legjobban tetszőt. A döntőbe került fákról itt látható fotógaléria.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A 2011-es vetélkedőre összesen 92 fát neveztek. Bár a fák többségét egy egész iskola vagy település támogatta, a két győztest idén magánemberek nevezték. Összesen 9871 szavazat érkezett a döntőbe jutott fákra; a győztes szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a vajali szürke nyárfa lett 2020 szavazattal, míg a bronzérmes mezőhegyesi vérbükk 937 szavazatot kapott.

Az Év Fája versenyben tizenkét fát juttatott tovább a 92 benevezettből az utolsó körbe a vetélkedőt kiíró Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség szavazatai alapján dől el, hogy melyik fa nyeri el az Év Fája címet. Voksolni november 7-ig lehet ezen az oldalon. Az idei versenyben Hős Fát is lehetett jelölni, azaz valamilyen okból veszélyeztetett példányt, amelynek megmentéséért küzdöttek vagy küzdenek jelölői. A másodszorra megrendezett versenyen magánszemélyek, önkormányzatok és civil szervezetek nevezték be kedvenc fáikat. Egy-egy jelölés mögött néhol egy egész óvoda, iskola vagy egy-egy család több generációja áll.

A 2011-es döntőbe három hársfa, egy tölgyfa,egy eperfa, egy mocsári ciprus, egy vérbükk, egy fehér fűz, egy szürke nyár és egy fekete nyárfacsoport került. Közülük több már tavaly is megmérettette magát. A döntős fák mindegyike különleges valamiért: köztük van a ma ismert legnagyobb törzskerületű szürke nyár, sok száz éves famatuzsálemek és több kegyhelyként működő „képesfa”.

A tizenkét döntős:

• Az öreg hársfa - Felsőmocsolád, Somogy megye
• A dévaványai "Makkfa" - Dévaványa, Békés megye
• Évszázadok tanúja - Nagylevelű hárs az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban - Ötvöskóny, Somogy megye
• Miskolci mocsári ciprus - Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• A tengődi Életfa - Tengőd, Somogy megye
• A ságvári Képes-fa  - Ságvár, Börevári-rét, Somogy megye
• A szőkedencsi 700 éves hársfa - Szőkedencs, Somogy megye
• A vajali szürke nyárfa - Mór, Vajali nagyforrás dűlő, Fejér megye
• A mezőhegyesi vérbükk - Mezőhegyes, Békés megye
• Árvácska - Budapest
• Mátramindszenti villám sújtotta öreg fűz  - Mátramindszent, Nógrád megye
• Fekete nyárfacsoport a Tisza-parton -Tiszabercel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A nyertes fa egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet a jelölők díjátadó ünnepség keretében vehetnek majd át. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére - vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség - ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére használhatják fel a fa környezetében élők.