Most, hogy aranyára lett a legtöbb zöldségnek, nehogyd kidobd a konyhai hulladékot! Tedd egy pohár vízbe a levágott zöldségvégeket, hogy újranőhessenek. A poharat állítsd napfényes helyre, például a konyhaablakba. Rendszeresen cseréld a vizet, lehetőleg szobahőmérsékletűre hűlt forralt vízzel, mert a csapvíz túl klóros lehet. A végtelen újratermelést megtámogathatod, ha a kigyökerezett töveket egy kis cserép földbe átülteted, óvatosan, hogy a zsenge gyökerek nehogy megsérüljenek.

Újhagyma

Kép: TastySeasons

A levágott fehér színű végeket állítsd annyi vízbe, hogy a szár fele kilógjon felül. Ez körülbelül két hét alatt szépen újranő.

Bazsalikom

Kép: AmazingHerbGarden

Egy jó cukkinifőzelék vagy egy pizza el sem képzelhető nélküle. Ehhez elég akár egyetlen szálat vízbe állítani. Előtte távolítsd el a szár alsó részéről a leveleket, csak az ágacska legtetején lévőket hagyd meg. Cseréld mindennap a vizet, hogy megelőzd az algásodást. Kigyökerezés után ültesd át földbe.

Petrezselyem

Kép: TheSeedCollection

Ugyanúgy járj el, mint a bazsalikomnál.

Fejessaláta

Kép: GardenersPath

Egy forró vízben fertőtlenített éles késsel vágd ki a saláta közepét, és tedd annyi vízbe, hogy félig ellepje. Az edény legyen tágas, hogy a levegő járhasson a növény körül, nehogy bepenészedjen.

Szárzeller

Kép: AllRecipes

Ennek is levágod a végét, és beteszed fele vízbe. Ha beleszúrsz oldalirányban néhány fogpiszkálót, ügyesen kitámaszthatod. Cseréld a vizet minden másnap.

További növények, amelyeket egyszerűen újranöveszthetsz:
káposzta, bok choy, édeskömény, fokhagyma zöldje, póréhagyma, citromfű, menta, rozmaring, jégsaláta.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha minden igaz, 2020 június végén átadják Csehország első 3D-nyomtatással készülő lakóházát. A Prvoknak nevezett ház nemcsak abból a szempontból különleges, hogy 48 óra alatt (zöld)tető alá kerül, hanem példát mutat a jövő innovatív lakásmegoldásaira is.

Az épület részben önfenntartó lesz, hiszen a zuhanyzó vizét belső keringetéssel újra fel lehet használni (tisztítás után), az épületre zöldtető kerül, illetve csapadékgyűjtőt alakítanak ki benne. A projekt Michal Trpak szobrász és a cseh Buřinka takarékbank együttműködéséből született 2019 őszén. 

Az épület a hagyományos téglaházakhoz képest hetedannyi idő alatt elkészül, nagyjából fele költséggel, mint egy passzív ház. Sőt, az építkezés során keletkező hulladék és károsanyag-kibocsátás is 20 százalékkal kevesebb lehet. A nyomtatást egy speciális robotkar végzi, másodpercenként 15 centimétert képes haladni. A stabil szerkezethez a betonhoz nano méretű polipropilén szálakat kevernek, valamint további szilárdító adalékokat. Ehhez a házépítéshez sokkal kevesebb munkás is kell, ami fontos szempont Kelet-Közép-Európában. 

A Prvok első példánya egy pontonon fog lebegni, de a házat a szárazföldön is fel lehet építeni, hosszú távú lakásmegoldást kínálva. A mintegy 43 négyzetméteres, organikus formájú házban három szoba lesz: háló, fürdő és egy nappali-konyha. A terveken hatalmas ablakok nyitják meg a látszóbeton falakat, és hajópadló erősíti a tengerész fílinget.

Amennyiben a leendő tulajdonosok megunják a házat, a falakat alkotó anyagot újra fel lehet használni egy másik 3D-nyomtatás során, ami egészen egyedülálló az építőiparban, ahol kevéssé elterjedt a teljes életciklus szemlélet. Ennek az volna a jelentősége, hogy nemcsak az építőanyagok és kiegészítők gyártását és beépítését tervezték meg, hanem azt is, hogy az elhasználódás után ezek hogyan lesznek újrahasznosítva, hogy minimalizálják a környezetterhelést. A Buřinka reméli, hogy a Prvok az elérhető és megfizethető lakások egyik példája lesz Csehországban. Simán el tudnék képzelni egy sor Prvokot a budapesti Duna-szakaszon.

Illusztrációk: Prvok weboldal

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Szuper időtöltés a kertben vacsorát készíteni a családnak, barátoknak, de vajon melyik grillezővel leszünk a legzöldebbek?

Pexels

1. Faszén
Ettől lesz talán legjobb íze az ételnek, ám egy négyfős vacsora elkészítése során annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mintha autóval mentünk volna 130 kilométert. Egy grillezés 5,8kg CO2e kibocsátást jelent fejenként. A kibocsátást lehet csökkenteni azzal, ha marhahús helyett csirkére váltunk, amivel máris 3,2kg CO2e-re mérséklődik a kibocsátásunk. Legtutibb, ha elhagyjuk a húsokat. Egy vegán grillvacsora, amelyben a húst vega kolbászra cseréljük, a sajtot hagymára, a vajat margarinra, fejenként alig 2kg CO2e károsanyag-kibocsátást von magával a Sheffield Egyetem kutatása szerint. A kibocsátást csökkenthetjük, ha a sütögetéshez pelletet használunk, amely fahulladékból készül.

2. Gáz
A gázgrill öko választás lehet, pláne, ha újratölthető palackból vagy vezetékből jön a gáz. Sőt, ennek a legkisebb a károsanyag-kibocsátása, 2,5kg, kevesebb, mint a fele a faszénnek, tehát kevesebb égésterméket lélegez be a család. Gyorsan felforrósodik, rövidebb idő alatt kész az étel. Hátránya viszont, hogy a földgáz nem megújuló energiaforrás.

3. Villany
Az elektromos grill kiváló lehet, feltéve, ha napelemből származik az energia. Máskülönben ez a legkevésbé zöld megoldás, mert akár háromszor annyi károsanyag-kibocsátást is okozhat a grillezéshez szükséges energia megtermelése, mintha gázon készítettük volna el az ételeket, a Mother Earth News szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jó a gazdának és a jó a haszonnövényeknek is, ha napelemeket telepítenek a szántóföldre (ezért kapta a rendszer az agrovoltaikus nevet, az agrár és a fotovoltaikus szavak összevonásával).

Hofgemeinschaft Heggelbach

Az ilyen területek összhatékonysága 60 százalékkal nőhet: a Fraunhofer Intézet rajza azt hasonlítja össze, ha 1 hektáron van 100 százalék búza, illetve 1 másik hektáron van 100 százalék napelem, az 100% búza+100% napenergia, viszont ha 1 hektáron van 80% búza és 80% napelem, és a másik 1 hektáron is ugyanennyi, akkor az 160% búza és 160% napenergia. Burgonya esetében 186% remélhető. 

Az uniós országoknak egyre nagyobb arányban kell zöldenergiát bevonniuk az energiamixükbe, de a megújuló energiát termelő erőművekhez (például napelemfarmok) kevés a rendelkezésre álló szabad terület. Korábban már írtunk arról, hogy Japántól kezdve számos országban kísérleteznek azzal, hogy a napelemeket szántóföldek fölé telepítsék. Most egy német tanulmányban kiszámolták, hogy ha nullára akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor nem elég a háztetőket beborítani napelemekkel. 

Az Öko-Institut és a Prognos szerint Németország területének 0,2 százalékára napelemeket kellene telepíteni 2050-ig. Ez 714 négyzetkilométer területet igényel, ami Berlin területének 4/5-e, olvasható a Spiegel cikkében. Összehasonlításul: a Balaton és a Tisza-tó területe összesen 719 km2.

De persze ennyi csak akkor lesz elég, ha tetemes szélenergiával és más megújuló energiaforrással is kiegészítik a napelemes rendszereket. Mert ha csak azokra számíthatnak, akkor 1786 négyzetkilométerre volna szükség.  Ez majdnem akkora terület, mint Heves megye fele. Ez csak úgy lehetséges, ha a szántóföldekre telepítik a napelemeket, elég magasan ahhoz, hogy alattuk tovább folyhasson a gazdálkodás, magyarul: elférjen a traktor. Ráadásul a napelemeknek kétoldalasaknak kell lenniük a nagyobb hatékonyság érdekében. 

Hofgemeinschaft Heggelbach

Európában több kísérleti projekt is zajlik, például a Boden-tó melletti Heggelbachban. A Fraunhofer Intézettel együttműködve a megemelt napelemek alatt búzát, burgonyát, füvesherét (takarmány) és zellert termelnek. Az 5 méter magas napelem-állványok alatt tényleg elfér a traktor, valamint a növények elegendő napsütéshez és csapadékhoz is jutnak.

Három éve tart a kísérlet, ez alatt nagyjából hasonló hozamot értek el, mint a napelem nélküli referenciaterületen. Sőt, 2018-ban többet is, mert a napelemek megvédték a terményeket a rekkenő kánikulától. A napelemek viszont 30 százalékkal többet termeltek, mint a német átlag. Ennek 40 százaléka ment el a gazdaság elektromos gépeinek üzemeltetésére, a többit visszatáplálták a hálózatra. Ha lett volna lehetőség az energia tárolására, akár 70 százalékát is hasznosíthatták volna.

A megemelt napelemek kiépítése 15-20 százalékkal többe kerül a hagyományosnál. Ám a Fraunhofer Intézet becslése szerint Németországban az agrovoltaikus rendszerek 1700 gigawatt kapacitást adhatnának -- többszörösét annak, ami szükséges a 2050-ig elérni célzott klímasemleges energiatermeléshez. Ami pedig a területigényt illeti, Németországban a külszíni fejtésű lignitbányászat 1800 négyzetkilométeren tette tönkre a természetet. 

Ha már bánya, akkor a bányatavak is szóba jöhetnek a vízfelszínen lebegő napelemfarmok telepítéséhez. Ilyen kísérlet zajlik Baden-Baden mellett, ahol egy kavicsbányát lát el elektromos energiával az Erdgas Südwest napelemrendszere. A Fraunhofer Intézet szerint a németországi bányatavakra telepíthető lebegő napelemfarmok kapacitása megközelítheti a 3 gigawattot, ami 5 széntüzelésű erőműblokk teljesítményével egyenlő, összegzi a Spiegel cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Dél-Afrikában, a Fokvároshoz közeli Vergenoegd Löw szőlészetben közel kétezer kacsa végzi a biológiai kártevőmentesítést. Nevezetesen indiai futókacsák, amelyek úgy nyelik a csigákat, mint khm... kacsa a nokedlit. Ez az egyik hasznuk. 

A második az a bevétel, amit a sok szájtáti turista fizet, akik nem győzik videózni, amint a végtelennek tűnő kacsasereg reggel elindul a dűlőkre dolgozni. Van köztük néhány liba is, amelyek a kacsákra vigyáznak, elijesztik a mongúzokat és a baglyokat. A kacsák reggel hétkor ébrednek, és fél 11 körül indulnak munkába. Az egész napos csigahabzsolás után 4 körül érkeznek vissza a gazdaságba. Van egy saját tavuk is, ahol szabadon kacsálkodhatnak. És jár nekik éves szabadság is szőlőérés idején, mivel akkor csigák helyett esetleg az érett szemeket csipegetnék fel.

A szőlészet egyébként egyike a legrégebbieknek Dél-Afrikában, 1696-ban alapították. Tulajdonosai 1983-ban tértek át az ökologikus és fenntartható művelésre. Először csirkéket alkalmaztak a kártevőmentesítéshez, de azok nem voltak elég hatékonyak.

Így kerültek a képbe az indiai futókacsák, amelyeket Ázsiában évszázadok óta alkalmaznak a rizsföldek kártevőmentesítésére. A sáskák ellen is hasznosak, mivel egyetlen futókacsa napi 200 sáskát is képes megenni. (Ezért ajánlott idén tavasszal Kína százezer kacsát a pakisztáni sáskajárás gyérítésére.)

A Vergenoegd-szőlészetben a futókacsák harmadik haszna, hogy megtrágyázzák a szőlőtőkék tövét, így nincs szükség mesterséges tápanyag utánpótlásra. Ami pedig az életük végét illeti, egyik sem kerül a tányérba. "Az olyan volna, mintha a kollégáinkat ennénk meg", tiltakozott Gavin Moyes, a borkóstoltatást irányító alkalmazott az Atlas Obscura magazinnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is óriási köszönet annak a 3700 olvasónak, aki szavazott a hétvégén a Libegővel kapcsolatos körkérdésemre. A legtöbb szavazó (67%) szerint a Libegőt meg (és a jelenlegi helyén) kellene hagyni, illetve ebben a szavazási lehetőségben rejlett egy másik válasz is, méghozzá az, hogy többet kellene népszerűsíteni a Libegőt. Aki a meghagyás mellett szavazott, az talán a kijárási korlátozás feloldásával el is mehetne egyet libegőzni, mert a létesítmény kihasználatlanságán csak így lehet változtatni. Az átkosban felnőtteknek ilyenkor egyből beugrik Moszkva, ahol az ifjú házasok az esküvői szertartás után ellátogatnak a Lenin-mauzóleumhoz. Nem akarom a párhuzamot erőltetni, de tény, hogy szuper fotókat lehetne készíteni a párokról a Libegőn... Hopp, közben érkezett egy infó odafentről, hogy Tímár Péter rendező Moziklip című filmjében látható a Z'zi Labor Szárnyak nélkül című dala, amelyben éppen ez a jelenet szerepel:

Visszatérve a szavazásra, második legtöbb válasz (17%) titkos favoritomra, a Gellért-hegyre érkezett (amely nevet itt természetföldrajziként használunk, ezért kötőjeles). Ezen is jól mutatna a Libegő, amelynek drótpályája 1040 méter hosszú, tehát akár a pesti alsó rakpartról indulva átszelhetné az ehelyt 285 méter széles Dunát, és felérhetne a 235 méteres hegy tetejére. A Parlament és a Batthyány tér libegős összekötésére csak 7 százalék voksolt, a Libegő lebontására 5 százalék, és alig 4 százalék véleményezte kedvezően a Libegő esetleges áthelyezését a Margitszigetre.

A drótkötélpályás székes vagy gondolás közlekedésen azért érdemes még egy kört foglalkozni, mert szerte a világban több sikeres létesítmény üzemel. A drótkötélpályás gondola gyors, megbízható, biztonságos, elérhető, gazdaságos közlekedési mód különösen a geográfiailag nagy kihívást jelentő városrészekben. Egy villamos- vagy HÉV-vonal kiépítésének töredékéből ugyanannyi vagy még több utast lehet szállítani: a drótkötélpályás gondolarendszer óránként 4-6 ezer utas szállítására képes, amit 100 busszal vagy 2000 autóval lehetne kiváltani. Budapesten a 17 kilométer hosszú 3-as metróvonal visz csúcsidőben óránként 17 ezer utast, de 24 vonatpárral. 

Óránként tízezer utas szállításához kell kétezer autó, vagy száz busz,
vagy egy gondola. FORRÁS: Vladislav Slavov

Vladislav Slavov kanadai tömegközlekedési stratégiai kutató szerint a drótkötélpályás eszközök használata rendkívül környezetbarát, a kanadai Edmontonban készült kutatás szerint utasonként 0,1 kWh a kilométerenkénti üzemeltetési energiaigény. Az előregyártott modulokból a libegőrendszer gyorsan felépíthető, az építkezés a meglévő közlekedést minimálisan zavarja. A helyi közlekedési vállalat számára készült 42 oldalas, angol nyelvű tanulmány ide kattintva olvasható. Ebből egy hétpontos kivonat a kutató honlapján olvasható.

A lenti képen látható kolumbiai Medellínben már hat gondolavonal üzemel. Az egyik (K-vonal) naponta 40 ezer utast szállít, és ehhez képest csak 26 millió dollár volt az építési költsége. 

FORRÁS: Atlas Obscura

A székes libegő igazi koronavírus-konform közlekedési mód, hiszen az utasok a szabad levegőn vannak, egymástól biztonságos távolságban. Ilyen rendszer üzemel a prágai állatkertben is:

FORRÁS: WIKIMEDIA

Ha úgy építik, akkor a megállók a kerekesszékesek és babakocsisok számára is elérhetők: 2017-ben a berlini IGA kertkiállításra épült kötélfelvonó (Seilbahn) teljesen akadálymentesítve épült.

FORRÁS: Gartenwelt IGA

A franciaországi Grenoble városvezetése kiszámoltatta, hogy a kábeles rendszer akár a feléből is kijöhet egy buszvonalnak.

A gondolás rendszer kapacitása csekély költséggel bővíthető, csak felakasztunk még pár széket vagy gondolát  kötélre, a központi munkatársak számát nem kell növelni. Itt látható a Minnesotai Állami Vásáron üzemelő Sky Glider székes libegő:

FORRÁS: Liftblog

A városi gondola egyike a legbiztonságosabb közlekedési módoknak, a megbízhatósága 99,3-99,9 százalék. Az amerikai Portlandban 560 ezer megtett út után volt egy 17 perces üzemszünet 2017-ben.

FORRÁS: Gobytram

A New York-i Roosevelt Island Tram az Irene és Sandy hurrikánok idején utolsóként zárt be, és elsőként nyitott. Bostonban is terveznek hasonlót.

FORRÁS: Ryyoo Obbaa / Flickr

Szerte a világon számos városban találunk gondolás vagy székes libegőt, Lisszabontól Nyizsnyij Novgorodon és Macujamán át Londonig. Érdemes rákeresni a neten a chairlift, cable car, cableway, ropeway kulcsszavakkal. Szóval Budapesten is talán nem megszüntetni kéne a Libegőt, hanem még több helyen építeni drótkötélpályát, akár székkel, akár gondolával.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyszerre vicces és informatív az a videó, amit Daniel Rotsztain kanadai művész/városi geográfus készített.

Nagyjából 45 percet tett ki a Social Distancing Machine (közösségi távolságtartási eszköz) összeeszkábálása, aztán elindult, hogy a szűk torontói utcákon demonstrálja: járványveszély idején érdemes volna ezeket a kis utcákat inkább lezárni az autóforgalom elől, hogy a gyalogosok kellő távolságtartással tudjanak haladni. Nyilván a videóban van egy kis túlzás, hiszen ha a művész bal oldalán egy épület van, akkor ott nem kellene 2 métert távtartani. De így is elég jól érzékelteti, mennyire jó volna átgondolnunk a térhasználatot a koronavírus idején. A teljes egy perces videó alább megtekinthető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Idén is meghirdette az amerikai eVolo fenntartható és innovatív építészeti magazin a felhőkarcoló-pályázatát, amelyen egy legószerűen összeállítható kórház győzött, mindjárt be is mutatjuk, de a dicséretet kapott tervezők között szerepel a címben említett terv:

A 737 MAX Tower a világ talán leghírhedtebb repülőgépmodelljét hasznosította újra. A Boeing 737 MAX repülőgép azután került a címlapokra, hogy kiderült, szoftverhiba okozhatta kétszer is a lezuhanását. A tragikus esetek után az egész 737-széria kérdésessé vált. Több ország kitiltotta légteréből a 737-eseket, a Boeing próbálja megoldani a problémát, de felfüggesztette a gyártást. Viszont eddig elkészült több ezer MAX. Közben beütött a koronavírus-járvány, vagyis nem lehet tudni, meddig maradnak földön a repülők. "Mi legyen azokkal a MAX-okkal, amelyeket már legyártottak?", kérdezte egymástól Victor Hugo Azevedo és Cheryl Lu Xu designer, és a többit meg lehet nézni a tervükön.

És ahogy említettem a bevezetőben, íme az első helyezett: Epidemic Babel, az egészségügyi sürgősségi felhőkarcoló.

Két fő előnye van: az egyszerű kontrukció és a gyors reagálási lehetőség. A kínai D Lee, Gavin Shen, Weiyuan Xu, Xinhao Yuan tervének központi eleme a függőleges acélstruktúra, amelyre a megfelelő ellátódobozokat lehet felszerelni az egészségügyi személyzet igényeinek megfelelően. A dobozok előre gyártottak, csak a helyszínre kell szállítani őket. Az Epidemic Babel kicsit olyan, mint a konténerekből épített mobilkórház vertikális kivitelben, csak ez a tervezők szerint gyorsabban (5 nap alatt) és olcsóbban megépíthető volna. 

A fenti tervek nagyíthatóan, illetve további csodás tervek a 2020 eVolo Skyscraper Competition oldalon láthatók a névre kattintva. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány miatt is egyre többen kerékpároznak, illetve a bezártságot enyhítendő kocognak, sétálnak a jó időben. A környékünkön több olyan kerékpárút is van, amely mellett nincs párhuzamos járda kiépítve, emiatt a KRESZ szerint is jogosan használhatják gyalogosok. Az elmúlt egy hónapban a kerékpárúton már nemcsak kerékpárosok haladnak, hanem futók, rolleresek és gyalogosok (kutyasétáltatók) is szép számban. Ahány ember, annyiféle sebesség, de értelemszerűen a kerékpárosok a leggyorsabbak, ergo állandóan beérik a gyalogosokat, futókat.

Pexels

Ebből adódik az első konfliktus: hogyan viselkedjen egymással a kerékpáros és a nem kerékpáros ember? A sétálók és futók ugyanis nem rendelkeznek visszapillantó tükörrel, nem is szoktak hátrnézegetni, fogalmuk sincs, mikor éri be őket egy nesztelenül suhanó cangás. Akkor viszont van nagy ijedtség! A kerékpárosok nem mindig használják a csengőt (pedig jó volna), de ha igen, arra sincs garancia, hogy a gyalogos vagy futó hallja a távoli csingilingit, amennyiben tele van a füle zenehallgató eszközzel. A kerékpárosokat igen zavarja, hogy nem tudnak rendesen haladni, nem érdekli őket a megosztott jogviszony. 

A második konfliktus a futók és a sétálók között keletkezhet. A probléma hasonlít a kerékpáros-gyalogos konfliktusra, amennyiben a futó gyorsabb a sétálónál, beéri és megelőzné, viszont neki nincs eszköze a jelzésre, amikor szeretne elhaladni egy gyalogos mellett. Pedig muszáj volna jeleznie, nehogy a sétálónak pont akkor jusson eszébe óvatlanul a futó elé lépni, illetve ha kutya is van nála, akkor azt érdemes  volna visszafogni, amíg elhalad a futó.

Hogyan kéne ezeket a konfliktusokat feloldani? Hogyan lehet ezt a három (négy, öt, x) csoportot békés együtthaladásra bírni a közös flaszteren?

Nagy segítség lenne, ha a kerékpárúton mindenki úgy haladna, mintha nemcsak úgy odatévedt volna az aszfaltcsíkra, hanem tudatos közlekedő volna egy járműfolyamban, még akkor is, ha az ő járműve a lába. Vagyis folyamatosan észlelje, mi zajlik a környezetében, és ennek megfelelően viselkedjen. Minden szereplő csak olyan hangosan hallgasson zenét vagy mobilozzon, ami még nem csökkenti a közlekedés (észlelés) biztonságát. A sétálók és futók gyakran nézzenek hátra. A kerékpárosok csengessenek. A lassabb engedje el a gyorsabbat, cserébe a gyorsabb köszönje meg ezt az előzékenységet. 

És hát azon is el kellene gondolkodnunk, hogy ha most tényleg több ember közlekedik a kerékpárutakon, mint ahány autó a mellettük futó többsávos utakon, akkor miért nem győz sok lúd disznót a külső sávban? Legalább ezeken a szakaszokon, ahol vagy nincs a kerékpárúttal párhuzamos járda, vagy nincs kijelölt kerékpárút...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna