"A megfizethető lakás alapvető jog", mondta Jacob Frey a CityLab urbanisztikai weboldal interjújában. Minneapolis 37 éves polgármesterét a huszon-harmincéves (Y generációs) szavazók juttatták a városháza élére 2018. január 2-án. Nem tétlenkedett: pár nappal ezelőtt a városházi képviselők 12:1 arányban megszavazták a Frey-féle lakhatási tervet, amelynek lényege, hogy a hagyományos városképpel szemben a modern idők igényeit kell figyelembe venni a lakásépítéskor.

Jól látszik, hogy Minneapolisban a toronyházas városmagot családi házas zöldövezet veszi körül: ezt fejlesztenék Fotó: NextCity

Minneapolisban a kiadható üres lakások aránya 2 százalék. Ráadásul más amerikai nagyvárosokhoz képest is rekordmagasak a lakbérek, ami miatt egyre többen ingáznak órákat naponta az agglomerációból, illetve nő a hajléktalanok száma – pedig a minneapolisi tél kemény, novembertől márciusig havonta 20-30 centi hó esik, az éjszakák tartósan mínusz 3-13 Celsius-fokosak, de nem ritka a mínusz 20-30 fok sem.

Ezek a tényezők is vezetettek a Minneapolis2040 városfejlesztési koncepció kidolgozásához, amely most törvényerejűvé emelkedett. Ennek értelmében a régi építési előírások majdnem az egész városban megszűnnek. Eddig a minneapolisiak 75 százaléka kertvárosias negyedekben egycsaládos házakban élt, mostantól lehetséges ugyanazon a telekterületen 3-4 szintes házakat is építeni, tehát 3-4 család juthat lakhatáshoz. Ugyane kerületekben eltörlik az utcán való parkolás tilalmát, mert a garázs területén is lakóegységet lehet kialakítani.

Fent egylakásos (ún. residental home) családi ház, alul többlakásos családi ház (multifamily home) látható hasonló méretű telken.

A háromlakásos házakat triplexnek, a négylakásosakat 4plexnek nevezik. Jelenleg Minneapolis lakosainak 31,2%-a bérlakásban él,  minden második bérlő alacsony jövedelmű (Amerikában azt tekintik ilyennek, aki jövedelmének több mint 30%-át költi lakbérre).  Budapesten kb. 15% a bérlakásban élők aránya, ebben a magánbérlet és az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás is benne van (KSH 2016-os mikrocenzus adat).

Az amerikai metropolisban 2040-ig 233 ezer új lakást építenek, amellyel a város fejlődését gúzsba kötő lakáshiányt enyhítenék. Egyúttal annak lenne a demója, hogy átgondolt területfejlesztés mérsékelheti a klímaváltozás ütemét (nagyobb népsűrűség/beépítettség és kevesebb ingázó = kisebb légszennyezés). Továbbá Minneapolis szegregációs múltját is felülírná, hiszen az úgynevezett egycsaládos házakban zömmel a fehér bőrű lakosság élt-él. Az önkormányzat 40 millió dollárral támogatná a kispénzű bérlőket és harcolna a hajléktalanná válás ellen. 

A sárga vonal a kiadható lakásokat jelzi,
a szaggatott fehér vonal pedig a lakbérek alakulását FORRÁS 

Az elmúlt egy évben számtalan fórumon megvitathatták nézeteiket a Minneapolis2040 terv támogatói és ellenzői. Utóbbiak gyakori érve az volt, hogy az  új építési szabályok tönkreteszik a város hagyományos karakterét. "Néhány havi lakbérre vagyok attól, hogy már ne tudjam kifizetni a folyamatosan emelkedő albérletárat abban a kerületben, amelyiknek a képviselőjévé választottak – mondta Blue Delliqanti, a város South Uptown lakóközösségének szószólója a Minneapolisi Közrádiónak (MPR). – Minneapolisban lakhatási a környezeti krízis fenyeget, ezért többé nem helyénvaló egy városnegyed karakterével előhozakodni, amikor az új lakók képtelenek annyi ideig bérlőként megmaradni, hogy megteremthessék a saját karakterüket". 

"Ha Minneapolis valóban szeretné megvalósítani a klímaváltozás elleni törekvéseit, akkor minél több ember számára kell lehetővé tenni, hogy közlekedési folyosók mentén lakhasson, közel a munkahelyéhez vagy iskolájához, olyan környékeken, ahol az autómentes élet reális választási lehetőség", írta Matt Lewis, a Szomszédok a Több Szomszédért mozgalom önkéntese a MinnPostban.

2018 szeptemberében Dél-Minneapolisban jelölt ki ideiglenes területet
az önkormányzat több száz hajléktalannak sátortábor építésére FORRÁS

Mások szerint kockázatos a "nyissuk meg a piacot a nagyobb népsűrűségnek, és az magával hozza a megfizethetőséget" elképzelés. Mert lehet, hogy az ingatlanfejlesztők számszerűleg több lakást fognak építeni, de attól még nem biztos, hogy több megfizethető bérlakás lesz. "Radikális társadalmi kísérlet zajlik, amelynek célkitűzését nem támasztják alá empirikus adatok", mondta Tim Keane, korábbi várostervező egy lakossági fórumon. A környezetvédők pedig a város zöldterületeit féltik a beépítéstől.

Egy város fejlődési irányát csak apránként lehet megváltoztatni, írta a Curbed magazin: "Minneapolis városfejlesztési osztálya nem fogja minden célját elérni, és sok mindent módosítani kell menet közben. De más nagyvárosokhoz képest Minneapolisban legalább elkezdődött a vita a népsűrűségről (beépítettségről), a megfizethetőségről és a környezetről".

"Az alacsony jövedelmű rétegeket olyan lakáshiány fenyegeti, ami utoljára az 1920-as gazdasági világválság idején volt – idézi Alan Arthurt, az Aeon nevű nonprofit helyi fejlesztési cég igazgatóját a Curbed. – Ennek megoldása több milliárd dollár magán- és önkormányzati befektetést igényel (...)".

Legegyszerűbb volna két csoportra osztani azokat, akikről azt mondhatod, hogy mindenük megvan: 1. a nálad gazdagabbak, 2. a nálad sokkal idősebbek. Nyilván az előbbi csoport bármit megvehet magának, az utóbbiak (például a nagyszüleid) meg már vagy megvették maguknak, amit akartak, vagy az évek múlásával rájöttek, hogy nincs is igazán szükségük arra a dologra.

Szerintem azonban inkább kérdezd meg magadtól: szereted vagy nem szereted az illetőt. 

Ha nem szereted, akkor udvariassági/jelképes ajándékot fogsz neki venni, amivel letudod a kötelességedet: lakáskiegészítőt, illatszert stb. És pontosan tudod, hogy amint kilépsz az ajtón, az úgynevezett ajándékod megy a kukába vagy a vitrinbe a 16-ik hasonló semmiség mellé. Ha összeadhatnánk csak Magyarország fölösleges karácsonyi ajándékait, kiderülne, mennyi értékes erőforrás, alapanyag, energia megy a kukába ezekkel. Mindketten tudjuk, hogy ennek semmi értelme. 

Mi lenne, ha idén karácsonykor csak olyanoknak adnál ajándékot, akiket szeretsz? És nekik is csak olyasmit, ami nem kifejezetten tárgy. 

1. Tanfolyam
Azért, mert megvan mindene a megajándékozni kívánt személynek, még nem biztos, hogy mindent tud is használni. Fizesd be őt egy idegennyelv-, főző-, cukrász-, borkóstoló-, smink-, vezetéstechnikai-, számítógépes-, tánc- vagy bármilyen tanfolyamra. A kuponhoz csomagolj egy merőkanalat, boros poharat, sminkecsetet vagy hasonló eszközt, amit a tanfolyamon használhat.

2. Jegy
A cirkusztól a mozin, színházon és kiállításon át az állatkertig vagy kirándulásig bármi lehet, a lényeg az élmény. Pláne, ha közös lehet. Ott a zsebedben a mobil, örökítsd meg, tedd közzé, ezzel valóban lehet büszkélkedni.

3. Előfizetés
Elsőre biztos egy újság jut az eszedbe, az is jó gondolat, de szeretted számára mást is előfizethetsz, csak egy kis szervezést igényel: minden hónap kezdetére egy virágcsokrot, vasárnaponként egy szelet süteményt a kedvenc cukrászdájában, rendszeres kocsimosást, svédmasszázst, havi egy buszos kirándulást valamelyik nyugdíjas otthon csoportjával stb.

4. Jótékonyság
Lehet, hogy a célszemélynek mindene megvan, de másoknak nem. Adományozz a nevében valamelyik segítő szervezetnek, fogadj örökbe a nevében egy matakót, farksodrót vagy más veszélyeztetett állatfajhoz tartozó egyedet az Állatkertből, támogass egy olyan kezdeményezést, amelyet ő is kedvel. 

Látod, rengeteg ötlet közül választhatsz, valami azonban nagyon fontos: az ajándék mellé magadat is tedd oda. Ha a nagyi évek óta azt hallgatja minden közös ebédnél, hogy téged hat lóval sem lehetne elvontatni egy operettre, majd karácsonyra kap tőled egy belépőjegyet azzal, hogy el is kíséred, szerinted mennyire fogja értékelni? Elárulom: nagyon. Elmondja minden ismerősének (közte a piacon a zölségesnek, hadd irigykedjen), és a nagy napon már reggeltől készülődni fog a közös programra. Utána pedig valószínűleg hónapokig mesélni fogja a részleteket. Ha így lesz, akkor biztos, hogy jövő karácsonykor is hasonló ajándék mellett döntesz.
Kellemes Ünnepet!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Amíg nem tudod hőszigeteltre cseréltetni a nyílászárókat, érdemes egy kis barkácsolással fűtőpanellé változtatni a régi ablakot, teraszajtót. Az alábbiakban többféle egyszerű verziót is bemutatok, a forrásokra kattintva az eredeti videókat nézheted meg.

Kell pár alumínium üdítős- vagy sörösdoboz, aminek kilyuggatod az alját és a tetejét:

Annyit összeragasztasz, amekkora az adott ablak magassága:

Kartonpapírból vagy fából készítesz egy befoglaló eszközt, a levegőkeringetésre pedig rásegítesz egy laptopventillátorral. A képen látható youtuber kint reggel mínusz 4 Celsius-fokot mért, bekapcsolta a hőpanelt, és délután 4-re bent 24 fok lett. Hozzá kell tennem, hogy több részlet nem derül ki sem az időjárásról, sem a ház hőszigetelési tulajdonságairól, sem a szoba méretéről, de kiindulásnak ez is érdekes.

Forrás

Teraszajtó esetén az egyik szárny alsó felét érdemes télre parapetes szolárfűtésűvé alakítani, a másik szárny marad nyitható.

Itt a "doboz a dobozban" megoldást alakították ki, tehát a sörösdobozokban felfelé áramló meleg levegőt fent összegyűjtik, és a kisventilátor azt vezeti be a szobába.

Forrás

A harmadik verzió műszakilag a legfejlettebb, mert itt nemcsak betesz egy panelt az egyik ablakszárnyba:

hanem a ventilátort egy kis napelem hajtja, tehát ingyen van az áram is:

A dobozból kiáramló levegő hőmérséklete folyamatosan látható, a 135,7 Fahrenheit-fok átszámolva 57,6 Celsius-fok, de a külső hőmérséklet nem ismert.

Forrás

Sokan mondják, hogy napos időben elég csak széthúzni a függönyöket, hogy minél több napfény áradjon be a szobába, mert télen az is melegít. Nos egy szaki megmérte, hogy a téli napsütés hatására a kárpitos bútor felülete 80,6 Fahrenheit-fokra, azaz 27 Celsius-fokra melegszik fel:

Neki ez nem volt elég, ezért fekete alumíniumrolókat tett az ablakokba, és megmérte mögöttük is a hőmérsékletet, ami már 103,6 Fahrenheit-fok volt, azaz 39,7 Celsius-fok. 

Forrás

Tény, hogy mind a dobozos, mind a rolós módszer miatt sötétebb lesz a szoba, de ez nem probléma azoknak, akik például egész nap számítógépen dolgoznak, és jobb nekik a félhomály.

365Zö

November 11-e a Szinglik Világnapja: a kutatások szerint, aki közülük végül tartós kapcsolatra lép, az kisebb arányban válik el, mint szüleik. A szingliélet pozitív és negatív tapasztalataival is fel van vértezve az 1980-95 között született Y-generáció, amelynek tagjai közül számosan mostanában kezdenek házasodni vagy élettársi kapcsolatot kötni. Bár jóval később, mint az előző generáció, de talán az érettség is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok tartósabbak legyenek.

Magyarországon 1990-ben az először házasodó férfiak átlagéletkora 24,7 év, a nőké 22 év volt. Ma az ilyen életkorú fiatalok még zömmel otthon laknak, felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Családalapítás helyett a pályaválasztáson gondolkodnak. Így jön ki az, hogy 2015-ben az először házasodó férfiak átlagéletkora már 32,5 év volt, míg a nőké 29,7 év, de ez az országos átlag, mert Budapesten 31,7 év a menyasszonyok átlagos életkora. A 20-39 éves korosztály kb. 11 százalékának nincs házastársa, se gyereke.

Kifejezetten környezetvédelmi szempontból nézve a tartós kapcsolat rendkívül kedvező: ha két ember összeköltözik, akkor csak egy lakást kell fenntartaniuk, ami a fűtéstől a főzésig minden téren csökkenti a háztartás energiaigényét és károsanyag-kibocsátását. Illetve a két embernek a tartós fogyasztási cikkekből, mint például a legnagyobb háztartási energiafogyasztónak minősíthető hűtőszekrényből is elég egy darab. Tehát e zöld okból még a mamahotel (huszonéves-harmincas gyerekek otthon élnek a szüleikkel) is sokkal kedvezőbb választás, mint a különköltözés.

Akár (a túl korai) házasságból történő válás, akár a szülőktől való leválás miatt költözik önálló lakásba valaki, megugrik a fogyasztása. A Michigan Állami Egyetem 2007-ben készített egy különleges tanulmányt arról, hogy a válás milyen hatással van a környezetre. Az derült ki felméréseikből, hogy a szétköltözés után a felek 27-41 százalékkal kisebb lakásban éltek, mint korábban együtt, viszont fejenként 46 százalékkal többet költöttek áramra és 56 százalékkal többet vízfogyasztásukra. Összességében a különválás után az egyéneknek 42-61 százalékkal ugrottak meg a kiadásaik (rezsi, tartós fogyasztási cikkek, élelmiszer stb.).
Mindenkinek a saját döntése, hogy miképpen él. Az amerikai szakértők pusztán arra próbáltak rámutatni, hogy aki kényszerűségből vált szinglivé, annak érdemes lehet egy lakótárs befogadásán elgondolkodnia.

A Szinglik Ünnepe a kínai Nanjung Egyetem "Agglegény Napjában" gyökerezik: 1993-ban négy kollégista srác összeállt, hogy együtt találjanak ki valamit arra, hogyan csajozhatnának be. A hajdani kollégista buli 25 év alatt a világ legnagyobb online és offline vásárlónapjává nőtte ki magát. Talán azért is, mert a februári kínai újév még távol van, és a kereskedőknek kapóra jött egy olyan őszi alkalom, amikor az embereket rá lehet venni a pénzköltésre. Elvégre Kínában nincsenek olyan bevásárlásra összpontosító év végi napok, mint az amerikai eredetű, de Európában is taroló Black Friday vagy a keresztény országokban ajándékozással (is) megünnepelt karácsony. A 2017-es kínai Szinglinapon 25,3 milliárd dollár volt a kiskereskedelmi forgalom, ez kétszer több, mint az amerikai Black Friday és Cyber Monday összesen.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Október 31-e a Takarékosság Világnapja, ebből az alkalomból összeírtam pár takarékossági ötletet. Szándékosan nem írtam "spórolást", mert az számomra mást jelent: inkább a külső hatások nyomására végezzük, és negatívumként, kényszerű korlátozásként éljük meg. Ezzel szemben a takarékosságot belső indíttatásból, másokra (is) tekintettel folytatjuk. Az alábbi ötletek legyenek gondolatébresztőek!

1. A több gyakran nem ésszerű
Sokféle termékből kapható összecsomagolt változat, azaz ha mondjuk fél tucat termék van egy csomagban, azt kedvezményes áron veheted meg. Sajnos ez gyakran vezet túlfogyasztáshoz, mert legtöbben élelmiszert vesznek így, pl. nyolcas csomag túrórudit, amit aztán "Nehogy megromoljon, egyél még egyet!" felkiáltással két nap alatt el is tüntetnek. Ugyanez vonatkozik a hatoscsomag sörre is. Lehet, hogy eszükbe sem jutott volna annyit megenni, meginni. 
Sőt, lehet, hogy tényleg eszükbe sem jut, és a fele túrórudi a hűtő hátuljába csúszva feledésbe merül, közben megpenészedik, és ki kell dobni. 

2. Ami pazarlásnak tűnik, az pazarlás is
Marika néni, a szomszéd pedikűrös kérdezte minap a következőt: "Abból a mosókapszulából akkor is egyet kell a mosáshoz dobni, ha tele van a mosógép, és akkor is, ha csak pár pólót mosok benne? Tehát ugyanannyi mosószerrel kell mosnom a harmadannyi ruhát is?" Bizony, a takarékos ember gondolkodik, és ha kételyei vannak, akkor a józan eszére hallgat. 

3. Azért, mert reklámozzák, még nem kell megvenni
Ide tartozik például a zuhanyozás közbeni testápoló. Tehát lezuhanyoztál, utána még vizesen bekened magad a testápolóval, aztán újra zuhanyozol és lemosod magadról a drága krém java részét, illetve a maradékát a törülközővel letörlöd a bőrödről. Ennek mi értelme? Tovább tart a tusolás, amit pont azért szeretünk, mert gyors, közben minimum kétszer több vizet fogyasztasz. Ráadásul a kádat vagy zuhanytálcát is többet kell sikálni, hogy ne maradjon csúszós a testápolótól. 

5. Csomagolásban ne a méret legyen a lényeg
Egyes gyártók a pöttöm terméküket óriási dobozba csomagolják, hogy feltűnőbb legyen az üzletek polcain. Aki szokott a neten terméket rendelni, biztos bosszankodott már azon, mennyi csomagolóanyagot ki kell dobnia minden alkalommal. Ez számszerűsítve is két embernyi mennyiség: évente átlag 166 kilogramm csomagolási hulladékot vásárol minden EU-lakos Fizet érte, majd utána kidobja. Az Európai Unióban évente közel 66 millió tonna csomagolóanyag kerül a szemétbe: ebből közel 35 millió tonna papír és karton, nagyjából 16-16 millió tonna pedig műanyag és üveg. Magyarország a csomagolási hulladék visszagyűjtésében nem éri el az EU-szintet.
A műanyag élelmiszercsomagolás az Európában évente felhasznált 49 millió tonna műanyag 40 százalékát teszi ki, ez tehát a műanyag leggyakoribb felhasználási módja. A műanyag élelmiszercsomagolás nagy része nem újrafelhasználható és nem újrahasznosítható, illetve többféle vegyszert is tartalmazhat, köztük biszfenol A-t (BPA-t) és ftalátokat, amelyek a többi között egyes daganatos betegségek és a meddőség kialakulásáért is felelősek lehetnek. A rosszul megtervezett műanyag csomagolás miatt évente 75-112 milliárd euró értékű csomagolóanyag megy kárba – ez az összeg megegyezik Szlovákia és Magyarország együttes GDP-jével.

6. Miért nincs mindenből utántöltő?
Folyékony szappanból, mosogatószerből, légfrissítőből, ablaktisztítóból láttam eddig utántöltőt, de érthetetlen módon másból nem nagyon. Pedig a legtöbb testápolási, kozmetikai és háztartási készítményből lehetne. Persze az utántöltőnek is van csomagolása, de lényegesen kisebb, egyszerűbb, könnyebb, mint az eredeti terméké, tehát ezzel fajlagosan sok alapanyagot lehetne megtakarítani.  
"A gyártók nem érdekeltek ebben, mert a műanyag gyártása nagyon olcsó. Ezzel küzdünk mi is, pedig volnának sokkal inkább környezetbarát csomagolási megoldások", mondja kérdésemre Merza Péter, a HUMUSZ Szövetség alelnöke, oktatási vezetője. Összességében nehéz megbecsülni, hogy milyen módszerrel mennyit tudnánk megtakarítani.
"A tudatosságnak olyan szintje volna kívánatos, hogy le tudjunk mondani bizonyos kényelmi dolgokról, és alkalmanként lépjünk ki a komfortzónánkból. Például tusfürdő helyett szappant használjunk, mert annak nem műanyag a csomagolása, mint a tusfürdőnek. Ezzel a rendszeres utántöltést is kiváltjuk, és az egyszerű összetételű szappannak köszönhetően sokkal kevesebb vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba."
A megelőzés ott kezdődik, hogy a tényleges szükségleteinkre tudjunk hallgatni, tanácsolja Merza Péter. S vajon miképp lehetne nem lemondásnak megélni a takarékosságot? "Ha érzékenyek leszünk a körülöttünk lévő világra és annak problémáira; ha fel tudjuk azt fogni, hogy cselekedeteinkkel hozzájárulunk a fenntarthatósághoz; ha saját magunkat jobban érezzük a bőrünkben, mert tudjuk, hogy jót teszünk, akkor már nem lemondásként, hanem tudatos elkerülésként, pozitív előrelépésként értékelhetjük a takarékosságot."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

Szeptember 27-e a Turizmus világnapja, amelyet már 1980 óta ünneplünk. 2018-ban Budapest a házigazdája, és számos ingyenes program elérhető, csak rá kell keresni a neten. 

Az esemény kapcsán gondolkodjunk el azon, hogy a mai turizmus mennyire nem zöld.

A látványosságokat már nem látni a turistáktól

Az Északi-féltekén lakik a Föld népességének 90 százaléka, mintegy 6,5 milliárd ember. És amikor elérkezik a nyár, akkor közülük százmilliók indulnak egy időben nyaralni.

És ahová megérkeznek, ott hirtelen a turisták száma nagyobb lesz, mint amit az adott célállomás alapjáraton, tehát plusz erőforrások bevonása nélkül elviselne. A turizmusból származó jövedelem fellendítését minden kormányzat ösztönzi, azonban a szabályozatlan turizmus komoly fenyegetést jelent számos természeti környezetre világszerte. 

Lég- és zajszennyezés
1%-kal több turista egy régióban 0,45%-kal több szállópor-szennyezést eredményez a levegőben. Ehhez hozzájárul a repülés, a helyi közlekedés (transzferek, taxik), a turistákat kiszolgáló létesítmények üzemeltetése, a turisták szórakoztatása (jet-ski, tubing, quad) stb. A téli turizmus sem jobb: mérések szerint napközben a Yellowstone parkban a rengeteg hómobil hangosabb, mint a kitörő gejzírek.

Vízpazarlás
Szakmai számítások szerint a Földközi-tenger övezetében egy turista naponta 440 liter vizet használ el. Ugyanaz az ember odahaza naponta 150 litert használ el. Egy átlagos thaiföldi golfpálya fenntartásához évente 1500 kg növényvédőszert, gyeptápot és rovarirtót használnak, valamint annyi vizet a locsoláshoz, amennyi 60 ezer helyi falusi lakos éves fogyasztása. Mivel az átlagemberek nyáron turistáskodnak, eleve nagyobb a vízfogyasztásuk, hiszen a forróság miatt többször tisztálkodnak, mint más évszakban.

Évente tízmillióan keresik fel a Kínai Nagy Falat

Erőforrások
Egyes vidékeken turistaszezonban megtízszereződik a népesség száma. A turisták ellátása nemcsak az étkeztetés, hanem minden más téren is rövid ideig súlyos terhet jelent a terület erő- és nyersanyagforrásaira, energiaellátására. A turisták gyakran sokkal magasabb nívójú ellátást igényelnek, mint amilyen az adott területen az átlag. A turisták gyakran felhajtják az árakat, ezért a helyieknek gyakorlatilag vetélkedniük kell a turistákkal az erőforrásokért.

Területvesztés
Nepálban egyetlen túrázó turista napi 4-5 kg fát éget el, pedig az ország már így is tűzifahiánytól szenved. A turistákat kiszolgáló létesítmények és utak felépítéséhez terület és építőanyag szükséges, ami hozzájárul a bányászat, erdőirtás vagy más természetpusztító tevékenység fokozott ütemű végzéséhez.

Hulladék
A Karibi régióban az óceánjáró turistahajók évente 82 ezer tonna szemetet hagynak maguk után: egy hajóvendég naponta 3,5 kg szemetet állít elő, míg egy helyi lakos naponta 0,8 kilót. Sokfelé a hulladék jelentős része a természetben köt ki, amitől pont az a természeti látványosság pusztulhat el, ami miatt a turisták felkeresték a helyet. Helyenként még mindig a természetes élővizekbe engedik a turisztikai létesítmények (hotelek, éttermek stb.) szennyvízét. A perui Andokban és a nepáli Himalájában egyes túraútvonalakat "Coca-Cola-ösvény"-nek, vagy "Vécépapír-útvonal"-nak neveznek a turisták által eldobált hulladékok miatt.

Muszáj fotózkodni, mert ha nem tölti fel a közösségi oldalra,
nem hiszik el, hogy ott járt

Fizikai és ökológiai károkozás
A nagy számú turista letapossa a növényzetet, a kirándulóhajók horgonya tönkreteszi a korallokat, a búvár vagy fotózó turisták megzavarják a helyi élővilágot: Kenyában egyes helyeken a vadállatok a zavarás miatt magukra hagyják utódaikat vagy egyáltalán nem is párzanak.

A hagyományos turizmussal kapcsolatos problémákat még lehetne sorolni. Ezért is volna fontos újszerű módszereket kitalálni és meghonosítani a fenntartható turizmus érdekében. Nem az a cél, hogy senki ne utazzon, hanem hogy minél többen legyenek okos turisták, akik először tájékozódnak az utazási irodáról, a javasolt helyszínről, a kínált szolgáltatásról, és csak utána fizetnek be rá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

A mai komor-cudar őszi napon biztos sokaknak eszébe jutott, milyen jó lenne távmunkás életre váltani. Reggel (tenyerüket dörzsölgetve) elindítanák a többi családtagot iskolába vagy munkába, ők meg otthon maradnának dolgozni. Jutna idő mindenre, a határidős feladatokkal nem csúsznának meg, a lakás ragyogna, az este hazaérkező pereputtyot friss almáspitével fogadnák.

Ó hogyne.

Jómagam tizedik éve dolgozom távmunkásként családi egészségügyi ok miatt. Ez alatt kiderült, hogy az otthoni munkavégzés sok esetben egyáltalán nem tekinthető zöld, környezettudatos módszernek sem egyéni, sem társadalmi szinten. Olcsónak meg pláne nem. Összeírtam pár gondolatot ahhoz, hogy ha mégis ezt választod, tudd, mire készülj. 

Flickr

1. Maradnak az utazási költségek
Bár elsőre örülsz annak, hogy mostantól nem kell bérletre vagy benzinre költened, ez csak féligazság: a kisebb gyerekeket ezentúl kizárólag te fogod elkísérni oviba, iskolába, különórákra, az idősebb családtagokat orvosi vizsgálatokra -- hiszen te egész nap otthon vagy, ráérsz, nem? Tehát veszel bérletet, tankolsz benzint. Eljársz továbbá bevásárolni, gyakrabban, mint korábban, hiszen enned is kell odahaza. Ha távmunkásként be kell járnod pl. hetente értekezletre vagy az ügyfelekkel találkozni, annak is költsége van. 
Zöld közlekedési módszer a kerékpár, a roller vagy a gyaloglás, rád is fér az otthoni munkavégzésből adódó mozgáshiány miatt, de ősszel és télen nem mindig engedékeny az időjárás. 
Vagyis ha továbbra is autóval közlekedsz, akkor egyáltalán nem biztos, hogy összkilométerszámban kevesebbet fogsz autózni, marad a fogyasztás és a légszennyezés.

2. Megduplázódik a rezsi
Aki eljár dolgozni, az reggel lekapcsolja otthon a fűtést, napközben nem használ villanyt, sem vizet. te viszont otthon dolgozva egész nap fűtesz, világítasz, fogyasztod a vizet (WC, kézmosás) stb. Ennek költsége akkora lehet, hogy nettó fizetéscsökkenést okoz, hiszen korábban a munkahelyeden "ingyen" vetted igénybe az infrastruktúrát (plusz a takarítást). 
Egész nap otthon vagy, azaz egész nap koszolod a lakást, ha kertes házban laksz, akkor a háziállatod egész nap ki-be mászkál a kertből a lakásba -- vagyis szinte mindennap fogsz takarítani. Ennek is van rezsiigénye (víz, áram), plusz eszközigénye (aranyáron mért porzsák). A napi takarítás miatt feltétlenül válts zöld takarítási módszerekre, hogy minél kevesebb vegyszerrel terheld a szervezetedet, erről ide kattintva olvashatsz egy összeállítást.

Megnyugodhatsz, Steve Jobs otthoni irodájában is rendetlenség volt.
KÉP: Upended

Társadalmi szinten fontos szempont, hogy a műszaki berendezések mennyire korszerűek, környezetbarátak. Nos, elképzelhető, hogy a munkahelyeden jobb minőségű kazán van, a kéményen részecskeszűrő, a falon hőszigetelés, a tetőn napelem vagy zöldtető stb. vagyis fajlagosan kisebb károsanyag-kibocsátással jár az épület fenntartása, mint a te lakásodé, házadé az öreg bojlerrel, gázkonvektorral. Ja és egy 50 négyzetméteres irodában akár hatan is ülhetnek, míg neked odahaza egymagadra kell ugyanekkora négyzetmétert befűteni, bevilágítani. Megint visszajutottunk a légszennyezéshez, energiapazarláshoz.

3. Kajára ugyanannyi megy el
Panaszkodtál, hogy a munkahelyi menza milyen drága? Távmunkásként többet kell bevásárolni menned, főznöd, csak éppen az erre fordított munkabéredet hajlamos vagy figyelmen kívül hagyni. Ám amikor határidős feladatok szorongatnak, és az ételkészítésre szánt időt átkonvertálod pénzzé (ennyi idő alatt mennyi feladatot tudnál elvégezni), akkor kiderül, hogy ez jelentős tényező. Az előfizetéses rendszerben házhoz szállított készételek sem olcsók (illetve ami az, az hízlal, amit mozgásszegény életmódoddal nem engedhetsz meg magadnak). Az otthoni ételkészítéssel járó tenger mosogatás és kézmosás is hozzájárul ahhoz, hogy távmunkásként megduplázódjon a rezsid.

4. A munkaeszközöket neked kell megvenned
Amíg az irodában robotoltál, nem is tudatosult benned, hogy a millió technikai eszközt nem neked kell  beszerezned, szervizelned, frissítened. Odahaza viszont első nap szembesülsz azzal, hogy nem fagyhat le a gép, nem szakadozhat a net, nem lehet elavult és nem mehet tönkre semmilyen munkaeszközöd. Ez nagyon sokba kerül, amit a munkáltatód nem biztos, hogy térít (sőt). Kell megfelelő otthoni munkahely, íróasztal, jó szék (!), világítás, számítógép, szkenner, spéci szoftverek. Amit megspórolsz ruhaköltségen, az elmegy a nyomtatóba való papírra és festékre.
Az állandóan használt eszközök ráadásul gyorsabban amortizálódnak, és neked kell gondoskodnod a cseréjükről. Ha jól számolom, anyagilag most már ott tartunk, hogy a fizetésedből alig maradt valami. Távmunkásként tehát többet kéne keresned, hiszen egy csomó pénzt megspórolsz a cégnek, de ne várd, hogy ezt a főnökség felismerje és honorálja.

+1 
A lelki tényezőkről még nem is beszéltünk, de ha egy nejlonszatyorra készül "teljes életciklus-számítás", akkor ránk is kellene. Szóval a távmunka sokszor okoz elszigetelődést, kimaradsz a cégen belüli információ-áramlásból, és ezzel a jó lehetőségekből, előléptetésekből. De abból is, hogy a tapasztalt, nagy tudású kollégáktól menet közben ellesd a szakmai fortélyokat. Napközben sokkal többször fogod megszakítani a munkádat ilyen-olyan ok miatt, tehát nem biztos, hogy produktívabb leszel, valószínűleg marad a napi feladatból éjjelre is. 

Összességében a távmunka komoly anyagi és lelki megterhelést jelenthet, nagyon tudatosan kell annak élnie, aki ezt választja. Ugyanakkor tény, hogy sok esetben még mindig a kisebbik rossz, mert legalább a munkavállalás elemi lehetőségét megteremti. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

A mai igények szerint minél több üvegfelületet terveznek a lakások és irodák építésekor. Csakhogy még a többrétegű thermoüveg sem véd meg az épület túlmelegedésétől nyáron (illetve gyors lehűléséhez télen), pláne légkondi nélkül. A napsugárzás 47 százaléka infravörös tartományba tartozik, azaz hősugárzás, vagyis leghatékonyabban úgy tudjuk csökkenteni a felmelegítő hatását, ha még azelőtt megállítjuk ezeket a sugarakat, hogy elérnék az üvegfelületet. 

Már egy nagyobb fa is 4,7 százalékkal csökkenti egy épület klimatizálási igényeit, míg külső árnyékolással ez akár elérheti a 62 százalékot, és a légkondi energiafelhasználásából fakadó szén-dioxid-kibocsátást is 20 százalékkal csökkenti. A belső terek félhomálya legtöbbször nem okoz gondot: ahol mindenki számítógépen dolgozik, ott még jól is jöhet.  

Az árnyékolástechnika már régen többet jelent, mint nagyanyáink zsalugátere és rolója. Modern változata egyre gyakrabban dinamikus is: számítógép vezérli a sötétítés mértékét, amely a pillanatnyi időjárásnak és a Nap járásának megfelelően változik.

ArchDaily

Jó példája látható ennek Abu Dhabiban, ahol nyáron akár 48 Celsius-fok is lehet, és az épületeket muszáj védeni a könyörtelenül tűző sivatagi napsütéstől.

Az Al Bahr ikertornyokat 1049 darab hatszögletű panel fedi, amelyek virágként nyílnak ki az árnyékoláshoz, majd naplemente után összecsukódnak. Ennek eredménye kívül látható: folyamatosan változik a homlokzat mintája -- belülről pedig érezhető: sokkal hűvösebb van, mint pusztán légkondival.

Az Al Bahr Towers ikertornyok árnyékoló burkolatát a pálmafák törzse és az ősi keleti árnyékoló, a masrabija ihlette. Eredetileg ez fából készült árnyékoló panel, amelynek iszlám geometrikus mintázat szerint vágott nyílásai csak szórt fényt engednek az épületbe.

Behance

Szintén Abu Dhabiban áll a Hyatt Capital Gate hotel. A küllönleges épületre felkúszó acélháló a napsugarak 30 százalékát megállítja.

Misfitsarchitecture

Ausztrália legzöldebb épülete a Melbourne-i Önkormányzaté (CH2), amely 2006-os átadásakor megkapta a hatcsillagos, legmagasabb fokú energiatakarékossági minősítést. Ezen fa árnyékolók vannak.

Inhabitat

A kinetikus árnyékolók egyik szép példája Ausztriában látható, a Kiefer Technic cég bemutatótermét az Ernst Gieselbrecht & Partners tervezte.

A működését bemutató videó nagyon szuper!

Az isztambuli Suryapi vállalat épületét a Tago építésziroda tervezte. Az épület egy domb tetején áll, tehát rendkívül erős napsugárzás éri, ezért a déli és a nyugati oldalát fa árnyékolók borítják.

Tagomimarlik

A párizsi Necker gyermekkórház korábban jellegtelen téglaépület volt, 

KUMC

de a 2018-ban befejeződött felújítás során kívülről különleges árnyékoló szalagokat (is) kapott Philippe Gazeau építész jóvoltából.

Aeccafe

Cardiffban egy parkolóházat árnyékolt vízszintes szalagokkal a Scott Brownrigg építészstúdió.

IAAC

Hasonló ehhez a chicagói Aqua Tower, amelyet a Studio Gang tervezett.

Ecofriend

Parametrikus építészetnek nevezik az algoritmikus gondolkodás térbeli, építészeti megjelenítését, amelyben az elemek közötti összefüggések komplex geometriai struktúrákhoz, "paraméterek kapcsolati hálójához" vezetnek. Ezt az árnyékolót 3D-nyomtatással is el lehet készíteni.

Ha már korábban a masrabiját említettem, annak 21. századi utófantáziái is lenyűgözőek: San Franciscóban a Watson Élményközpont válaszfalához az IBM szuperszámítógépe a mobiltelefonok havi adattömegét alakította áttört mintázattá.

Archdaily

És lássunk még egy szép példát a modern masrabijára: a spanyolországi Cordobában a város mór öröksége előtt tiszteleg a Bíróság épülete, amely a holland Mecanoo stúdió terve.

MEA

Indiában a Punjab Kesari HQ homlokzata érdekes fúziója a hagyományos és a modern építészeti elveknek.

CtoC

A globális felmelegedésnek jobban ellenálló épületeken tehát másfajta homlokzatokat fogunk látni, mindinkább háttérbe szorul a csillogó üveg -- de ez nemcsak nekünk lesz jobb, hanem például a városi madaraknak is, amelyek tömegesen pusztulnak amiatt, mert nekirepülnek az óriási kiterjedésű, tükröződő üvegfalaknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

"Ha nem kezdünk új módon házakat építeni, akkor senkinek sem lesz lakása", ez a jelmondata Rick Holliday kaliforniai ingatlanfejlesztőnek, aki egy San Francisco melletti régi hajógyár hatalmas csarnokaiban házakat épít. Mármint házelemeket, amelyeket a leendő tulajdonos telkén csak össze kell rögzíteni. Azaz Kaliforniában most épp újra feltalálják az előregyártott modulokból Lego-módra összerakható panelházakat, csak ezek alapanyaga könnyűszerkezetű, szemben a vasbetonnal, olvasható a New York Times cikkében.

3DWarehouseSketchup

Az Egyesült Államokban óriási hiány van elérhető árú otthonokból, a lakásárak kétszer olyan gyorsan, évi több mint 5 százalékkal emelkednek, mint az infláció vagy a fizetések. Egy évtizeddel az ingatlanpiacon kirobbant válság után jelenleg a lakásépítési ráta a 2006-os mérték felét éri csak el. Új lakóingatlanokhoz nincs is elég építőmunkás: számuk 23 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban, míg szakiparosokból (villanyszerelő, ács, vízvezetékszerelő) 17 százalékkal vannak kevesebben. 

Kaliforniában helyenként 30 százalékkal megugrottak az építkezési költségek, emiatt még a luxusprojektek is állnak. Olyan drága lett társasházat építeni, amit nem lehet visszanyerni az albérleti díjakból vagy lakásárakból. Ez a jelenség az olcsó és drága lakásokat egyaránt érinti. Kaliforniában még idén népszavazást tartanak arról, hogy egy 4 milliárd dolláros kötvénykibocsátással építsenek-e 5 ezer elérhető árú lakást.

Készülnek a könnyűszerkezetes modulok
Fotó: Christie Hemm Klok / NYT

Így aztán az ingatlanfejlesztők figyelme a kevésbé munkaigényes építési módok felé fordult, mint amilyen például a könyűszerkezetes előre gyártott modulház. Sőt, az ötlet elnyerte a Szilícium-völgyi befektetők érdeklődését is, akik például 1,1 milliárd dollár tőkét adtak az egyik új építőipari cégnek. Nem csoda: ha nincsenek megfizethető lakások, nem lesznek munkavállalók sem.

Nemcsak olcsó lakásokat építenének az új módszerrel, hanem szállodákat, egészségügyi szolgáltató és ipari létesítményeket, még gyorséttermeket is. Szükség is van friss ötletekre, mert az építőipar hatékonysági rátája 1945 óta nem nőtt, a McKinsey vállalatvezetési tanácsadó cég 2017-es számítása szerint: egy óra munkával egy átlagos építőipari munkás ugyanannyi feladatot teljesít ma, mint régen. Eközben a mezőgazdaság, az iparcikkgyártás vagy a kereskedelem hatékonysága 1500 százalékkal nőtt. Ráadásul a betonalapú építőipar a leginkább környezetszennyező iparágak egyike, elsősorban a cementgyártás miatt.

Az építőipari vállalkozóknak sokkal biztonságosabb lehet a moduláris építkezés. A hagyományos házépítésnél számos alvállalkozót kell bevonniuk, dominóként borulhat az egész projekt, ha valaki nem teljesít a megbeszélt feltételek szerint. A moduláris építkezésnél saját telephelyen saját dolgozókkal készülhetnek a szabványos elemek a futószalagon, amelyeket a célhelyszínen néhány nap alatt összeszerelnek: a vállalkozó tervezi és ellenőrzi az egész folyamatot.

Az is újdonság, hogy a munkásokat többféle feladatra kiképzik: egy villanyszerelő is tud gipszkartonozni és fordítva. Így a fent említett hajógyárból házgyárrá alakított Factory OS cégnél egy év alatt 2000 lakóegységet tudnak elkészíteni  fele annyiból, mint korábban. Ezeket a lakóegységeket 4 vagy 5 emeletes, egyenként 80-150 lakásos társasházakká szerelik össze.

Egy elkészült társasház a kaliforniai Berkeleyben
Fotó: Christie Hemm Klok / NYT

Ami az érem másik oldalát illeti: az építőmunkásoknak is fele annyi a jövedelmük, mintha egyéni alvállalkozók lennének, de egész évben van bejelentett és állandó munkahelyük, fizetik a társadalombiztosítást utánuk és 2 hét fizetett szabadságot is kapnak. Tehát éves szinten, és a biztonság miatt megéri elszegődni. Valamint fix helyen dolgoznak, normális munkakörülmények között. Sőt: az új típusú házgyárakban még a szakszervezetek is megjelenhetnek, úgyhogy az érdekképviselet is biztosítva van. Az egyik szakszervezet viszonzásul házgyárimunkás-képzést indított.

És hogy hol találnak az új lakásokhoz megfizethető telkeket? Hát például a régi golfpályákon. Egy új kimutatás szerint 2002 és 2016 között 30 millióról 20,9 millióra csökkent az Egyesült Államokban a rendszeresen golfozók száma. A mai fiatalokat ugyanis más sportok érdeklik. Így aztán egyre több golfpálya zár be -- csakhogy ezek általában igen jó környéken vannak, jól szituált lakóövezetek mentén, kellően kiépített közlekedéssel: ideálisak volnának lakóparkok építéséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.