Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.

Ki ne játszott volna már el a gondolattal, milyen lehet a szárazföld helyett inkább egy puhán ringatózó hajón élni? A holland fővárosban például kifejezetten elterjedtnek is számítanak a híres kanálisokon lebegő hajólakások. Ha pedig a túlnépesedés problémájára gondolunk, különösen előrelátó dolognak tűnik, hogy a jövőben akár a vízfelületekre is lakóövezetként nézzünk.

A lebegő hajó-otthonok legújabb generációja a brit Shepperton "Eco-floating Homes" projekt, melynek során olyan lebegő környezetbarát házakat építenek, melyek fenntartható energiaforrásokat hasznosítanak, kellemes környezetbe telepíthetők és teljesen összerakva érkeznek meg a kívánt helyre.

A legkisebb, egy hálószobás úszó házat márciusban mutatták be Londonban. Teljesen berendezve és felszerelve 99 ezer angol fontért (közel 30 millió forintért) lehet megvásárolni, de a tervezőktől rendelhető nagyobb, több hálószobás, vagy akár kétemeletes ház is, melyet a megrendelő kérésére bármelyik tóra vagy folyóra leszállítanak.

A brit tervezők állítólag maguk egy a Temzén lebegő hajón éltek, mielőtt belefogtak a vállalkozásba. Céljuk, hogy egészséges és környezetbarát otthonokat hozzanak létre, melyek nem csak jól mutatnak a vizek felszínén lebegve, de a legmagasabb fokú kényelmet biztosítják lakóiknak, miközben a lehető legkisebb energiaköltséget és CO2-lábnyomot hagyják maguk után. Napelemes fűtés, szélturbinák, saját szennyvízkezelés, és olyan passzív energiarendszerek segítenek ebben, mint amilyen például a zöld, növényekkel borított tető.

A hajótest majdnem fél méterrel lebeg a vízfelszín fölött, és mivel acélból készül, ezért sem a viharos időjárás, sem a nagy hullámok nem tudják felborítani. A lebegő otthonok egyetlen hátránya talán, hogy állóhajók, vagyis közlekedni maguktól nem tudnak: az esetleges költözést vontatóhajóval kell megoldani.

Még több külső-belső kép a lebegő házakról itt.

Modern és rendkívül környezetbarát várost tervezett Kínának az Eriksson Architects, a Helsinki-központú építész-stúdió egy zöld megoldásokra specializálódott szakértőcéggel karöltve.

A Pekingtől hatvan kilométerre nyugatra, Mentougou-ban található völgyben ötvenezer lakosra terveztek egy sci-fik hangulatát idéző települést összesen 28 ezer négyzetkilométeren. A helyszínt már "ökológiai Szilikonvölgy"-nek is nevezték, mert, ha a kínai kormány megrendeli és végül is felépül, számos környezetvédelemmel foglalkozó cégnek és különféle kutatóintézeteknek adna otthont.

A céges épületek mellett egy lakóházas városrész és nyüzsgő városközpont is szerepel a tervek között. A hegyek és hatalmas zöld területek által határolt helyszín egyébként is különösen vonzó környezetnek számít, mert távol esik a szennyezett levegőjű nagyvárosoktól.

A modern tudományos eredményeket hasznosítva az épületek a lehető leghatékonyabban gazdálkodnának az energiával. Nem csak az építmények, de az összes út is fák, növények és kisebb-nagyobb tavak köré épülne, a természetes formákba minél inkább belesimulva.

A város helyben állítaná elő lakóinak a szükséges mennyiségű tiszta ivóvizet és energiát, miközben kényesen figyelne a természet egyensúlyára, többek között a termőföldek minőségére. A futurisztikus ökováros mindennapi működése közben nem termelne semmi olyan szemetet, amit ne tudnának helyben, teljes mértékben újrahasznosítani.

A projektről még több képet ezen az oldalon lehet nézni.

Idén még a ferihegyi repülőtér egyik kifutópályáját sem világítják ki a Föld Órája alatt - az illetékesek szerint ez nem veszélyezteti a légi közlekedést. Az akció 2007 óta a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi mozgalmává nőtte ki magát, idén már 131 ország csatlakozott. Március 26-án helyi idő szerint este fél kilenckor egy órára kapcsolj le minden villanyt, de spórolj az árammal az év többi napján is - ezt kéri a WWF.

A Föld Órája kezdeményezés idén rekordrészvétellel kecsegtet, a WWF-nél összesen 131 ország regisztrált a 2011-es akcióra. Mind a hét kontinens részt vesz, városok ezrei vállalták, hogy egy órára lekapcsolnak minden fényt, még az olyan nevezetességek is díszkivilágításait is, mint az egyiptomi piramisok, a Sidney-i operaház, vagy a Niagara vízesés, de elsötétül a New York-i Time Square is. Nem lesz kivilágítva a római Colosseum és a párizsi Eiffel-torony sem. Március 26-án, mindenhol helyi idő szerinti este fél kilenckor a Föld legnagyobb részén lekapcsolják a villanyt, beleértve Magyarországot is. 

Repülőtéri kifutópálya, fényreklámok és díszkivilágítások kapcsolnak le Budapesten

Teljesen lezárja a ferihegyi repülőtér üzemeltetője az egyik kifutópályát a Föld Órája ideje alatt: lekapcsolják a pályafényeket, a bevezető fénysort és a földetérési zóna speciális lámpáit. A világítótestek összteljesítménye nagyjából 84 ezer Watt, fényük pedig akár húsz kilométerről is látszik. A Budapest Airport az akciót a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályok és előírások szigorú betartása mellett szervezi, ezért az átmeneti áramszünet nem jelent veszélyt a repülés biztonságára és az utasforgalmat sem akadályozza majd - közölte a cég.

Csatlakozz Te is! - a WWF Magyarország felhívása

A Föld Órájához Magyarországon a repülőtéren kívül még több mint kétszáz vállalat és intézmény csatlakozott: lekapcsolja fényreklámait a Coca-Cola, elsötétül a New York kávéház, ahogy számos bevásárlóközpont és üzlet is, nem csak Budapesten. Több pénzintézet, de például a Tesco vagy a Zwack Unicum is részt vesz a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi akcióján.

Budapesten lekapcsolják a Lánchíd, a Budai vár és a Parlament díszkivilágítását is pontban este fél kilenckor, és sötétbe borul az egész Duna-korzó is. A Budai Vár Savoyai teraszára a WWF zenészeket, kongadobosokat, az éjszakai sötétséghez tűzzsonglőröket, fényfestőket és fényküllős bicikliseket is meghívott. Az ország több településén - például Szegeden - is lesznek fáklyás felvonulások, filmvetítések, csillagászati bemutatók, és egyéb programok a Föld Órája keretein belül, ezekről bővebb információt az esemény honlapján lehet megtudni. 

Évi egy óra nem fogja megmenteni a világot, de figyelemfelkeltésnek hatásos

A Föld Órája akció az ausztrál WWF kezdeményezésére 2007-ben indult Sydney-ből, és már az első évben 2,2 millió ember csatlakozott hozzá. Abban az órában az ausztrál főváros áramfogyasztása több mint tíz százalékkal esett vissza, vagyis olyan volt, mintha hirtelen 48 ezer autó eltűnt volna az utakról - persze csak egy órára. A Föld Órája gyorsan világmozgalommá nőtte ki magát, de ahogy népszerűsége nő, évről-évre viták is övezik az akciót. Vannak, akik arra figyelmeztetnek, a világszintű kampánynak is van CO2-lábnyoma, ami egyes esetekben akár még nagyobb is lehet, mint az egy órás sötétséggel megspórolt kibocsátás mértéke. Továbbá a megtakarítás csak ideiglenes, hiszen ha az ember elhalasztja mondjuk a mosógép bekapcsolását egy órával, a lakás napi energiafogyasztása semmivel sem csökken.

A WWF nem győzi hangsúlyozni, hogy az akció szimbolikus, nem feltétlenül arról szól, mennyi áramot lehet megspórolni egy évente egyszeri egy órás villanylekapcsolással, sokkal inkább világ vezetői és az emberek figyelmét szeretné a kérdésre irányítani, hogy a hétköznapokban is eszükbe jusson takarékoskodni az elektromos árammal.

www.fenyfestok.hu

"Fontos, hogy a vállalatok ne csak egyszeri aktivitásnak tekintsék az eseményt. A valódi tett a kommunikáció mögött az lehet, ha tényleges energiahatékonysági lépések bevezetésére használják az alkalmat, és saját kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki, melyeket nyilvánosan is felvállalnak" – mondta Dakó Andrea, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója. A cégek a Föld Órája honlapján feltüntethetik, milyen zöld intézkedéseket vezettek be, vagy terveznek bevezetni, a WWF pedig később elemezni is fogja ezeket a vállalásokat. 

A hazai WWF-iroda adatai szerint Magyarország nagyjából 50 megawattóra áramot takarított meg tavaly március 26-án, de egészen pontos adataik nincsenek, ám nem is kérnek a szolgáltatóktól, pontosan azért, mert nem az egyszeri megtakarítás az akció fő célja. (Nem is lehet pontosan elkülöníteni, hogy a 2010-ben megspórolt áram mennyisége a Föld órája akciónak, vagy éppen a szokatlanul enyhe időjárásnak volt köszönhető.)


Sötét Duna-korzó, tűzzsonglőrök a Budai Várban és fáklyás felvonulások vidéken

Mindenki tehet valamit a klímaváltozás ellen, ha nem csak ebben az órában, hanem a mindennapjai során is figyel az energiatakarékosságra. Az akcióhoz bárki csatlakozhat azzal, hogy regisztrál a weboldalon és lekapcsol minden villanyt, és a nélkülözhető elektromos berendezéseket március 26-án este fél kilenckor.

A veszélyes hulladékok egy részét a magyar háztartások megtanulták kezelni, a fáradt sütőolaj azonban sokszor még mindig a lefolyóban vagy a közös szemétben végzi – közölte a hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság, az ÖKO-Ferr Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÖKO-Ferr legújabb felméréséből kiderül: a városban élő családok 60 százaléka a lefolyóba önti vagy a szemétbe dobja az elhasznált olajat. A családi házakban lakóknak csak 35 százaléka nem kezeli szelektíven, a falvakban élőknek pedig mindössze ötöde. Utóbbiak többségénél nem is keletkezik olajhulladék, mert azt a háztartásban, vagy az állatok etetésére az utolsó cseppig felhasználják.

A magyar háztartások becslések szerint 1,5 liter olajat használnak el havonta, illetve összesen 40-50 millió litert évente. A szelektíven nem kezelt háztartási használt olaj mennyisége pedig 15-20 millió liter lehet.

A felmérésben szereplők többsége tudta, hogy az égett olaj károsítja a csatornahálózatot és az élő környezetet, de a megkérdezettek nem is ismerték a környezetbarát kezelési lehetőségeket vagy túl időigényesnek tartották azokat - hívja fel a figyelmet az ÖKO-Ferr.

Pedig a hulladékudvarok mellett sok benzinkúton is leadható a háztartási fáradt olaj. Egy Európában is szabadalmaztatott, használt étolajból biodízelt nyerő magyar begyűjtési eljárásnak köszönhetően pedig a társasházak akár saját olajtároló edényt is igényelhetnek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a használt elemek és villanykörték jelentős része már nem a közös szemétbe, hanem a - majd minden üzletben megtalálható - gyűjtőládákba kerül. Az elektronikus és az egyéb, nagyméretű, szilárd halmazállapotú hulladékok begyűjtése az országszerte rendszeresen megrendezett lomtalanítások alkalmával szintén eredményes.

A lakosság körében tehát a komoly gondot – főleg a városi háztartásokban – még mindig a használt sütőolaj elhelyezése jelenti. Szakemberek szerint a problémát a gyűjtőtartályok széleskörű kihelyezése oldhatná meg véglegesen - áll a közleményben.

Forrás: MTI

Könnyű madarakat védeni: etetni, itatni, odúkkal segíteni az idős fákkal is tarkított kertvárosi vagy falusi környezetben, ahol amúgy is nagy számban vannak jelen, de mit lehet tenni egy panel- vagy társasház, irodaépület emeletén?

További információk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség