Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.

Egyéves jubileumát ünnepli a Zöld Zug, amely jóval több, mint egy egyszerű üzlet. A budapesti belváros egyik bérházának udvarán rejtőzködő zugban megtalálhatóak a környezettudatos háztartás alapvető kellékei, az ezek használatához szükséges jó tanácsok, kiadványok és ismeretterjesztő anyagok. Az ügyfél segítséget kap a nyílászárók olcsó felújításához is, ráadásul vásárlásával jó ügyet szolgál – az alapítvány kiemelten közhasznú munkáját támogatja.

Magyarország első környezeti tanácsadó irodája, az Ökoszolgálat egy éve nyitotta meg Zöld Zug webáruházát és bemutatótermét a Belvárosban, az V. kerület Nádor u. 34-ben. A bolt a környezettudatosabb életre vágyó városlakók számára kínál olyan termékeket, melyek jóval kevésbé károsítják környezetünket, ugyanakkor nem drágábbak, sőt sokszor olcsóbbak a megszokott termékeknél.

Ma már több üzletben, bioboltban, sőt a nagyáruházakban is megtalálhatók zöld vagy annak mondott termékek. Miért népszerű mégis a Zöld Zug? Ez nem egy növekedésorientált piaci vállalkozás - csak olyan termékeket ajánl, amelyeket az ökoszolgálatosok maguk is kipróbáltak. A Zöld Zug kínálatában megtalálhatók a növényi alapú tisztítószerek, a natúrkozmetikumok, az újrapapír termékek, a megújuló energiával működő termékek, a környezettudatos életmódhoz szükséges könyvek, DVD-k és persze nagyanyáink újra felfedezett „csodaszerei”, mint a mosószóda, a szódabikarbóna, vagy az ecetes tisztítószer. A termékek megvásárolhatók az alapítvány www.zoldzug.hu webáruházában is.

"Számunkra az életmódváltás a lényeg, s a termékek csak az ehhez szükséges kellékek. Törekszünk a hazai termékek népszerűsítésére és bátorítjuk ügyfeleinket a saját maguk által elkészíthető kozmetikumok használatára, melyhez alapanyagokat, tubusokat, tégelyeket és természetesen recepteket is kínálunk" - mondják az alapítvány munkatársai. A húszéves Ökoszolgálat lakossági környezeti tanácsadó munkájának finanszírozásában növekvő szerep jut a társadalmi vállalkozásnak, amelyet az alapítvány ezúton is köszön ügyfeleinek, hiszen a civil szervezetek helyzete egyre nehezebb az egyéb források szűkülése miatt.

A budapesti utcákon, parkokban becslések szerint évente legalább 40 tonna kutyaürülék landol, amelynek jó részét nem takarítja el a gazdájuk. Lusta kutyatartók számára készült az ürüléket porrá változtató kézi készülék, amelynek használata után csak egy steril kupac marad a flaszteron. A kutyaürülék nem csak esztétikailag zavaró, hanem súlyos betegségeket is terjeszt, például különféle bélférgek petéit, amelyek emberre is veszélyesek. Egészségügyi becslések szerint a magyar lakosság egyötödénél kimutatható valamilyen parazitás zoonózis-fertőzöttség, amelyet háziállattól kapott el.

Az sem szerencsés, ha a féregpetékkel teli kutyaürülék bekerül a városi csatornákba, mert onnan elszivárogva megfertőzheti a talajvizet. Azok az állattartók pedig, akik nem restek zacskóba gyűjteni a kutyaszart, bele sem gondolnak, hogy az akár száz év alatt lebomló műanyagzacskóban gyakorlatilag évtizedekre megőrzik azt, amitől éppenséggel meg akartak volna szabadulni.

A féregpetéket egyedül lánggal lehet elpusztítani, ehhez azonban szakképzett személyzet és berendezés kell. A hétköznapi helyzetekre kínál megoldást az izraeli Paulee CleanTec vállalkozás AshPooPie nevű készüléke. A formáját tekintve rúdmixerre hasonlító eszközből kinyúló karmok fölszedik a kutyapiszkot a földről, majd a készülék belsejében magas hőfokon egy vegyszerrel keverik össze, aminek köszönhetően a potyadékból szagtalan, steril por lesz. A kemikália összetétele szigorúan titkos, jelenleg a prototípussal végzik a kísérleteket. Az AshPoopie piaci bevezetése 2012 első negyedévében várható.

Egy brit kisvárosban, a nyugat-angliai Redditchben narancsszínűre fújják le az ebürülékeket. A tömeges kutyapiszok-festési akció célja egyrészt az, hogy a járókelők ne lépjenek bele, kevesebben piszkítsák be a lábbelijüket. Ezen kívül a helyi önkormányzat fel akarja hívni a figyelmet a problémára. A festés akció novemberig tart, a munkát az önkormányzat emberei végzik, akik kifejezetten vadászni fogják az ebpiszkot.

A kampánynak van előzménye: a kelet-angliai Lincoln városában egy férfi cetliket tűzött le minden egyes kutyaürülék mellé, figyelmeztetve a gazdikat az eltakarítás szükségességére. Az ottani önkormányzat azonban nem örült a kezdeményezésnek és a férfi szemére vetette, hogy még több szemetet csinál.

Harmadik egymás utáni évben rendezték meg a cigarettacsikkek gyűjtését az olasz tengerpartokon. Most hétvégén százezer darab zsebméretű hamutartót osztott szét háromszáz olasz strandon az akciót kezdeményező Marevivo (Élő tenger) nevű környezetvédelmi egyesület. Videók az eseményről az ezen az oldalon láthatók. 

A Tenger egy csikket sem ér? című kampány arra kívánja felhívni az olasz dohányosok figyelmét, hogy a homokban eldobott cigarettacsikk a Földközi-tengernek ártó első tíz szennyezőforrás között van. Az olasz tengerpartokat ellepő hulladék negyven százaléka cigarettacsikk, miközben a műanyag palackok aránya csak kilenc és fél százalék.

Ha minden kiosztott zsebhamutartóba csak hat csikk kerül, az is már hatszázezer darabnak felel meg - olvasható a Marevivo honlapján. A kampány célja között szerepel a dohányzás csökkentése is - legalább a friss tengerparti levegőben.

Forrás: mti

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.

Lazán elférne az egész emberiség Texas állam területén, sőt párizsi mértékben összezsúfolódva már Louisiana, Arkansas és Mississippi is elég lenne – ez látható Tim De Chant amerikai környezettudományi és urbanisztikai szakértő infografikáján. De Chant azt számolta ki, hogy különböző világvárosok népsűrűségét alapul véve mekkora területen lenne képes lakni az egész emberiség az USA államaihoz képest.

A grafika nagy méretben itt látható

Különben Manila a világ legsűrűbben lakott városa, ahol több mint 43 ezer ember zsúfolódik össze egy négyzetkilométeren a Wikipedia toplistája szerint. A grafika szerzője blogjában egy kommentelőnek azt válaszolta: a Fülöp-szigetek fővárosát azért nem helyezte el a térképen, mert a bádogvárosok kiterjedése miatt igen nehéz pontos adatokat kapni arról, ténylegesen hányan élnek a területén. (De Chant a Berkeley Egyetemen szerzett környezettudományi doktori címet, az Ars Technica szakírója.)

Díjat hozott létre a magyar sajtó munkatársai részére a Magyar Telekom. A Hello holnap! Sajtódíj célja a fenntarthatósági témákra nyitott és azokat rendszeresen feldolgozó újságírók, riporterek motiválása. Az újságírók a fenntartható fogyasztás, esélyegyenlőség, szegénység, környezetvédelem, önkéntesség és klímaváltozás témáiban küldhetnek pályaműveket.

A nyertes pályázatot tíztagú zsűri – a Magyar Telekom (MT) és a Fenntarthatósági Médiaklub képviselői – választja ki. Készítője veheti át a nettó egymillió forintos díjat és az elismerő oklevelet a 4. Fenntarthatósági Napon, szeptember 24-én a budapesti Millenáris parkban. A pályázatra 2010. szeptember 1.  és 2011. augusztus 1. között a nyomtatott és az online sajtóban, valamint blogfelületen megjelent cikkel, vagy televízióban, rádióban elhangzott adással lehet jelentkezni.

Középen Novák Péter színész, énekes, szövegíró, a hello holnap! arca

A díj létrehozását elsősorban az indokolta, hogy sokak fejében élnek kérdések a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő, milyen lépésekre van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. Sok múlik a médián, az újságírók felelősségvállalásán - közölte a kezdeményezésről a MT. A pályázati kiírás és további információ a díjjal kapcsolatban a helloholnap.hu www.helloholnap.hu weboldalon olvasható.

"A magyar lakosság alig 5 százaléka hallott a fenntartható fejlődés fogalmáról egy országos felmérés szerint. Ha ez az arány megnő a hello holnap! kezdeményezés révén, akkor már eredményes a munkánk" - mondta a díj létrehozását bejelentő sajtótájékoztatón Liptai Gabriella, a MT leköszönő marketingkommunikációs ágazatvezetője. A vállalat 2010 végén indította el ezt a kezdeményezést, amely a cég társadalmi felelősségvállalási, gyakornoki és esélyegyenlőségi programját, adományozási tevékenységét, továbbá különböző innovációit fogja át. A fenntarthatósági program része az is, hogy 2015-re 20 százalékkal tervezi mérsékelni szén-dioxid-kibocsátását a cégcsoport 2004-hez viszonyítva - mondta el Szomolányi Katalin, a MT fenntarthatósági osztályvezetője.

E program része a Fenntarthatósági Médiaklub is, melynek tagja a kezdeményező vállalaton kívül az Axel Springer, a CEMP csoport (Index, Portfolio, InfoRádió), a Class FM, az Est Media, a Metropol, az [origo], az RTL Klub, a Sanoma és a TV2. A klubtag médiacégek vállalták, hogy minél szélesebb körben beszámolnak felületeiken a fenntarthatóságról egyszerű, közérthető formában, konkrét, gyakorlati példákon keresztül.

A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagvállalata.

Már számszerű bizonyítékok is alátámasztják a növényekkel beültetett háztetők jótékony hatását a környezetre, és a pénztárcákra nézve is. Egy amerikai tanulmány azt taglalja, hogy a zöld tetők jelentősen csökkentik a téli fűtésre és nyári hűtésre fordított energiaköltséget, és még akkor is kapóra jönnek, ha egy vihar miatt hirtelen túl sok csapadék zúdul a városra. A Columbia Egyetem kutatói egy New York-i épületen létrehozott zöld tetőt vizsgáltak.

A Columbia Egyetem vizsgálatainak helyszíne New Yorkban

A szóban forgó épület tetején 21 ezer növény él, melyek télen segítenek bent, nyáron pedig kint tartani a meleget, emiatt kevesebbet kell fűteni, vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Nyáron 84 százalékkal kevesebb meleg jut be így az épület belsejébe, télen pedig 37 százalékkal kevesebb szökik meg. A tanulmány azonban arra is rámutatott, hogy ha a zöld tetőre eső esik, annak mintegy 30 százalékát a növények nyelik el, vagyis az már biztosan nem fog a csatornákba folyni.

A hirtelen lezúduló csapadék időnként ugyanis túlcsordul a csatornákból, ami nagy viharok után a közeli folyókra nézve akár komoly szennyezést is jelenthet. Az az esővíz pedig, melyet a növények nyelnek el, később ártalmatlan pára formájában kerül vissza a levegőbe. A tudósok szerint, ha a New Yorkban található mind a százmillió négyzetméternyi tetőt beültetnék növényekkel, évente akár 37 milliárd liter viztől is meg lehetne kímélni a metropolisz csatornarendszerét.

Fotó: FlickR

Kiderült, hogy figyelembe véve a zöld tetőkert létrehozásának és fenntartásának költségeit az Egyesült Államokban, tíz liter vizet befogni évente mindössze öt centbe (alig tíz forintba) kerülne. Az új adatok ismeretében a zöld tetők jó eséllyel sokkal komolyabb szerepet játszhatnak a jövő várostervezésében, mint azt eddig gondolták. A tetőkert az eddigi legolcsóbb módszernek bizonyult a viharokban lezúduló túl sok víz kezelésére, ráadásul az épülettulajdonosok olcsón és viszonylag könnyen hozzájárulhatnak vele egy fenntarthatóbb város kialakításához.

A zöld tető mellett ugyanebben a tanulmányban a fehérre festett felületek jelentőségét is vizsgálták. A fehér tetők ugyanis kevesebb meleget nyelnek el, ezzel szintén energiát spórolnak a hagyományos, általában sötét színű tetőkkel szemben, bár elsősorban persze nyáron. Ráadásul a leginkább elterjedt sötét tetők a napközben elnyelt napfény melegét az éjszaka folyamán visszasugározzák a levegőbe, ezzel pedig hozzájárulnak a városi hőmérséklet emelkedéséhez is.

Csak olyan húsfélét eszem, amelyhez az állatot én magam vágtam le – jelentette be május végén személyes Facebook-oldalán Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat 27 éves alapítója. A közlés szerint legutóbb sertést és kecskét vágott le. A Fortune üzleti magazin szerint az ötlet egy sztárséftől, Jesse Cooltól származik, akik Zuckerbergék palo altói otthonához közel működtet éttermet. Ő hozta össze a Facebook-vezért néhány környékbeli állattenyésztővel, akik bemutatták neki a mészáros- és hentesmesterség fogásait. A Fortune-nak küldött e-mailben Zuckerberg elmondta, a henteskedés az ő 2011-re szóló fogadalma (múlt évben a kínai standard mandarin nyelvjárás megtanulását tűzte ki célul, tavalyelőtt pedig azt határozta el, hogy minden nap visel nyakkendőt).

Az európai nagyipari állattartásról és növénytermesztésről Nikolaus Geyrhalter osztrák rendező készített dokumentumfilmet 2005-ben – a bejegyzést a film jellegzetes felvételeivel illusztráltuk

„Az idei elhatározásom lényege, hogy legyek hálás azért az ennivalóért, amit megeszem. Azt hiszem, számosan elfeledkeznek arról, hogy egy élőlénynek meg kell halnia azért, hogy húst együnk (…) Ebben az évben gyakorlatilag vegetáriánus lettem, mert csak olyan állat húsát eszem, amelyet én magam vágtam le. Eddig jó tapasztalat volt. Sokkal egészségesebb ételeket eszem, és sokan tanultam a fenntartható gazdálkodásról és állattartásról. Mindezen tavaly gondolkoztam el, amikor egyszer rostélyost ettünk nálam. Csomó ember azt mondta, szeretik a sertéshúst, de igazából nem akarnak arra gondolni, hogy az állat élt is valamikor. Ez szerintem felelőtlenség. Nincs gondom azokkal, akik húst esznek, de ezért felelősséget kell vállalni” – írta Zuckerberg.

Valószínűleg a valódi vegetáriánusok szerint a Facebook vezetője nem számít annak, mert nem utasítja el teljes mértékben a húsfogyasztást. A húsfogyasztókat gyakran éri az a kritika, hogy hajlamosak nem tudomásul venni azt, milyen körülmények között tartják, vágják le, darabolják fel és preparálják azt az alapanyagot, amelyből az ebédjük-vacsorájuk készül.

Az is tény, hogy a nagyipari állattartás hatalmas környezetterheléssel jár együtt, a szarvasmarhák kibocsátotta metántól kezdve (amely ráerősít az üvegházhatásra) az állattartó telepek kibocsátotta szennyvízzel bezárólag. Vegetáriánusok arra is rámutatnak, hogy vajon mennyire érdemes olyan sertés vagy szarvasmarha húsát fogyasztani, amely sosem lépett ki a telep területéről, vagy olyan tyúk tojásából készíteni a rántottát, amelyet szűk ketrecekben tartva gyakorlatilag biológiai tojógépként használnak.