Egy watt áram sem kell a jövő napenergiás, NASA-technológiás hűtőgépéhez. Melyik nyári édesség ártalmas a környezetre?

A tejnél tizennégyszer több energiát igényel a jégkrém előállítása, mert a gyártás, szállítás, tárolás, értékesítés során végig erősen hűteni kell. A környezetterhelés csökkentésében az űrtechnológia segíthet, de a fogyasztók is sokat tehetnek tudatos választással.

A tejfeldolgozás világszerte fontos iparág, energetikai szempontból is. Az Egyesült Államokban kilencven milliárd dollárnyi terméket állít elő (ez az élelmiszeripar termelésének 15 százaléka), 134 ezer embernek ad munkát – és közben csak elektromos energiára több mint hétszázmillió dollárt fordít.

Amerikában a tejipar áramszámlája 1998 és 2008 között 46 százalékkal nőtt. Az előállított jégkrém és fagyasztott desszert értéke 8,8 milliárd dollár, azaz a teljes termelés kilenc százaléka, de az energiaigénye ennél magasabb: 13 százalék, azaz mintegy 95 millió dollár. A szárított tejsavó és a sajt után a jégkrém előállítása igényli a legtöbb energiát. De az előállítás energiaszámlájához hozzáadódik a hűtőkamionok fokozott üzemanyag-fogyasztása, valamint a raktárak fagyasztóinak és az eladóhelyek hűtőpultjainak áramigénye.

Az áramszámla csökkentésének több módja lehetséges: a zöld energiaforrások kiaknázása, vagy az energiatakarékos készülékekre és szállítójárművekre való áttérés, új típusú termékek kifejlesztése. A világ legnagyobb jégkrémgyártója, az Unilever például a hűtést nem igénylő jégkrém receptjén dolgozik: ezt a terméket elegendő az otthoni fagyasztóba betenni, és rövidesen tökéletes jégkrémmé szilárdul. (Más kérdés, hogy ezzel az energiafelhasználás egy részét a fogyasztóra hárítja át a cég.)

Az élelmiszeripari multi, az Unilever 2020-ig felére akarja csökkenteni a környezetterhelését. Veszprémben nemrég átadott hűtőháza 10 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az olyan fejlesztések miatt, mint a fokozott hőszigetelés, a csapadék hűtővízként való alkalmazása, de a fagyasztógépek által termelt hulladékhőt is felhasználják az irodák fűtésére és használati meleg víz előállítására.

A Nestlé is az energiahatékonyság növelésén fáradozik. Az olaszországi Ferentinóban tavaly átadott jégkrémüzemében évente 26 ezer tonna édesség készül. Az ehhez szükséges elektromos áram 14 százalékát (ami egyenértékű 750 családi ház éves energiafogyasztásával) napenergia hasznosítással állítják elő.

Így fogunk áram nélkül hűteni

„A jövő az elektromos energiát nem igénylő hűtőtechnológiáé – mondta az [origo] kérdésére Dr. Tóth Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémia Intézetének docense. – Az a szerencsénk, hogy főleg akkor nagy a hűtési igény, amikor erősen süt a nap.” A jövő hűtőházában a napenergia révén ugyanis megvalósítható lesz a nulla elektromos energiafogyasztás. Igaz, az ehhez szükséges kezdeti beruházás kétszerese-háromszorosa a hagyományos kompresszoros technológiának.

A napenergia legegyszerűbb hasznosítása a napkollektor, amellyel meleg vizet állíthatunk elő: ezt azután hűtésre használhatjuk, méghozzá többféle módon is, az efféle megoldásokat nevezik szolárhűtésnek. Ezek egyike az abszorpciós technológia, amely ipari méretben is megvalósult már a budaörsi Tesco áruház tetején, ahol az ezer négyzetméteres napkollektorral 250 kilowatt teljesítményű hűtőszekrényt tudnak kiváltani (egy háztartási hűtő teljesítménye nem éri el az 1 kilowattot).

Itt a zárt rendszerben lévő ammónia felhevítve gázzá alakul, majd a kondenzátor bordáin kicsapódik, és továbbcsorog a párologtató egységbe. Párolgás közben hőt von el a környezetétől, és ezáltal jön létre a hűtő hatás. A rendszerben lévő víz elnyeli az ammóniát, amelyet a napkollektor hőjével kiforralható a vízből, és újra felhasználható. A teljes párologtató-keringető folyamathoz ingyenes napenergia használható, de maga a berendezés körülbelül háromszoros beruházási költséggel jár egyelőre.

Hanghűtés a NASA-tól

Az adszorpciós technológia hasonlóképpen párologtatással hűt, és a gőztérből szintén el kell tüntetni a vizet, hogy ne álljon le a párologtatás. Az elvezetéshez szilika-gélt használnak, amely magába szívja a vizet, majd azt a napkollektoros meleg vízzel elpárologtatják, így keltenek hűtő hatást. A víz lecsapódik, visszakerül a párologtatóba, és kezdődik a folyamat elölről. „A víz keringetéséhez kell egy kis kompresszor, de annak energiafogyasztása százada a hagyományos készülékekének” - mondja Tóth Gergely.

A termoakusztikus hűtést a NASA fejlesztette ki a mélyűri szondák energiaellátásához, de az Unilever is kísérletezik ezzel. „A működés elve, hogy ha egy levegővel átfújt csőbe beleteszünk egy szitát, amit melegítünk, akkor a cső hangosan megszólal, azaz a hőből képeztünk hangot. Ezzel úgy tudunk hűteni, hogy a hanghullám energiájával képezünk hőkülönbséget, azaz egy hanggal meghajtott hőerőgépet hozunk létre” - mondja Tóth Gergely. Az úgynevezett Rijke-csőben a napkollektor hőjével képezett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső teteje több fokkal melegebbé válik, mint az alja – vagyis ott hűtés lép föl.

„Ez a három technológia sikerrel kiszoríthatja a csak árammal meghajtható kompressziós technológiát. Míg a fűtést nehéz környezetbarát módon megoldani, addig a hűtés a napsütés bevonásával nagyságrendekkel kevesebb energiával megoldható” -foglalja össze Tóth Gergely.

A fagylalt a környezetbarát édesség

Mit tehet a fogyasztó? A jégkrém és a fagylalt előállításának költségeire nincs befolyása, de a szállításéra igen. A környezettudatos vásárló próbáljon meg olyan jégkrémet vásárolni, amit a lakóhelye legfeljebb 100 kilométeres körzetében állítottak elő. Ha már megvette, és hazavitte a jégkrémet, ne tárolja az energiazabáló fagyasztóban hetekig (esetleg „biztos, ami biztos” alapon szükségtelenül túlhűtve), hanem fogyassza el minél hamarabb.

Végső soron érdemes elgondolkodnia azon, hogy ha már a hőségben fagyasztott finomságra vágyik, akkor inkább a szomszéd cukrászda helyben készített fagylaltját válassza. Még ha ennek gyártása energiaigényes is, nincs sem szállítási, sem tárolási költsége, hiszen csak napi termelés folyik. Az eldobott csomagolással sem növeli a hulladék mennyiségét, hiszen a tölcsért megeheti, ha meg üvegtányérba kéri, akkor az elmosogatva újra használható. Legfőképpen pedig hozzájárul helyi munkahelyek megőrzéséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szakmai szervezet. Egy hónap alatt 7460 szavazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre - közölte a MME.

Az MME kampánya kitér majd a gyurgyalag-fészektelepek felmérésrée, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte.

Gyurgyalagok (fotó: Halpern Bálint/MME)

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madár Magyarországon. Hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú, nyílt tájakat kedveli. Művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat. Mivel hűvös időben előfordul, hogy a gyurgyalagok méheket zsákmányolásnak, a méhészetek közelében működő telepeiket megrongálják. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökken.

Egy benövényesedett költőfal (fotó: Orbán Zoltán/MME)

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen részt is vesz.

A német autógyártó tavaly indította népautó-tervpályázatát a világ legnépesebb országában, amelyre 119 ezer terv érkezett, köztük egy nulla károsanyag-kibocsátású mágnesautó ötlete.

A Volkswagen (maga is ugyebár „népautó”) a legnagyobb szeletet szeretné megszerezni a kínai gépjármű-értékesítési tortából, ezért tavaly májusban People’s Car Project (PCP) címmel nyílt tervpályázatot indított. A PCP honlapját eddig 33 millióan tekintették meg, és 119 ezer tervet nyújtottak be, amelyek közül a VW hármat kiemelt és a nemrég zárult 2012-es Pekingi Autószalonon be is mutatott (fotógaléria itt).

ZeneBogár (PCP Music Car)
A Volkswagen Beetle-t organikus fénykibocsátó diódák (OLED) borítják, amelyek az autóban hallható zenével szinkronban váltogatják a színűket. „Az önkifejezés és divatérzék kimutatásának lehetősége a fiatal vezetők számára” - írja a zaoche.cn nevű PCP-honlap.

Mágnesautó
Egy csengtui diáklány ötlete olyannyira megtetszett a gyár munkatársainak, hogy egy remek videót is rittyentettek hozzá. Holott nemcsak a nulla károsanyag-kibocsátású környezetbarát autó a képzelet szüleménye, hanem egyelőre a használatához szükséges mágneses úthálózat is. A lebegő gömböt az autó alakját formázó joystickkel lehet irányítani, és persze a biztonság jegyében távolságérzékelő is került bele, a koccanásokat megelőzendő.

Okoskulcs
A Smart Key indítókulcs nem autó, csak autóskellék, de annak sokoldalú. A nagyfelbontású érintőképernyő információkat ad az üzemanyag mennyiségéről, az időjárásról és a jármú biztonsági állapotáról, valamit a jármű valósidejű műholdas követését is lehetővé teszi.

Jóllehet a People’s Car Project-kampányt csak egyévesidőtartamra tervezte a Volkswagen, az óriási érdeklődére való tekintettel határozatlan időre (és újabb díjakkal) meghosszabbították. A fő irányvonalak továbbra is a formai megújulás, a személyre szabhatóság, a kapcsolatteremtés és a környezeti terhelés csökkentése.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sötétedés után nemigen zavartatják magukat a fülemüle hímek, ezért az érdeklődők akár két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneket a Fülemülék éjszakáján. A programot május 5-én szervezi országszerte negyvenhárom helyszínen, köztük Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Pécsen és Szegeden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME, a teljes lista itt olvasható). A budapesti helyszín az Óbudai-sziget lesz. Az esemény 16 órakor madárgyűrűzéssel kezdődik, a 21 óráig tartó fülemületúrák 18 órától kezdődnek.

A fülemüléket a világ legszebb hangú madarai közé sorolják. Különlegességük, hogy a többi nappali madárfajtól eltérően éjszaka is hallatják jellegzetes, csattogó hangjukat. A csoportokat madarászok kalauzolják. Bár a fő attrakció a fülemülék éneke, a májusi estéken számos más madárfajt is meg lehet figyelni. A MME minden évben ezzel a rendezvénnyel ünnepli a madarak és fák napját.

Különösen a városban élő madarakra és emlősökre hat rosszul a tavaszi aszály és a szokatlan meleg. A fiókáikat etető madarak mellett a fészket elhagyó fiatal állatok számára sincs elég ivó- és fürdővíz. Az Afrikából hazatérő fecskék sem találnak fészeképítéshez sarat. A száraz melegben hajnali harmatképződés sincs, ezért az olyan kicsi, harmativó állatok, mint például a fali gyíkok is rászorulnak az emberek segítségére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. A helyzeten a szórványosan előforduló záporok, zivatarok sem segítenek.

Az egész napos itatást a legegyszerűbben a kertészeti áruházakban beszerezhető, 40-50 cm átmérőjű és 5-7 cm mély műanyag virágalátéttel lehet megoldani. Ha a kertben a talajra tesszük az alátétet, akkor a madarak mellett éjszaka a sünök is tudnak inni és fürdeni.

Az extrém száraz tavaszi időszak rendkívül kedvezőtlenül hat a sárfészket építő füsti és molnárfecskék költési sikerére. A madarak fészeképítő anyag hiányában nem, vagy csak rendkívül nagy energiaráfordítással tudják tatarozni a régi fészkeiket, illetve újakat építeni. A számukra nélkülözhetetlen sarat szintén érdemes pótolni egy nagyobb tálcán vagy alátéten, a tavaszi esők elmaradásával ugyanis hiányoznak azok a pocsolyák, ahonnan a madarak össze tudnák gyűjteni.

A vidéki állattartás visszaszorulásával, az itatók megszűnésével falun és tanyán is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a fecskék. Ahol nem áll módunkban sárgyűjtőket létesíteni, jól jöhetnek a mesterséges fecskefészkek. Ezek kihelyezésével tehermentesíthetjük a madarakat a fészeképítés és -tatarozás alól. (Részletek és fotók a MME honlapján.)

Május 15-ig lehet szavazni arra, mi legyen a következő év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az internetes szavazás eredménye alapján indítja el a 2013-as természetvédelmi kampány kidolgozását, ahogy tette tavaly az egerészölyv esetében is. Voksolni ennek az oldalnak az alján lehet; a három választható faj az idén az erdei fülesbagoly, a fürj és a gyurgyalag.

Az év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, amelyeket fel kell oldani. 

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfaj Magyarországon. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetők a nappal pihenő madarak. Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok - különösen a varjúfélék - országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára.

A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt. A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a vegyszerezés, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik − a telet Afrikában tölti. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

A környezetvédelem szó hallatán a legtöbb embernek azonnal bűntudata támad, ami elég rossz indítás ahhoz, hogy utána hajlandóak legyünk megvenni a reklámozott zöld terméket vagy szolgáltatást. Szájbarágás vagy lelkizés helyett vannak más módszerek is a fogyasztók meghódítására. És tessék!

Greenpeace (ügynökség: Escape Partners)

A környezetvédő szervezet a 16-24 év közötti férfiakat célozta meg a viccesnek szánt filmecskével. Az egyszerű módszerek is hatásosak lehetnek a klímaváltozással vívott harcban - indokolta a forgatókönyvet a szervezet kreatív csoportjának vezetője.

Chipotle (CAA)

A Grammy-díj átadása óta fél Amerika a 79 éves Willie Nelsonról beszél, aki úgymond „ellopta a show-t” a díjátadón levetített The Sienctist című Coldplay-dal unplugged feldolgozásával, amit a Chipotle mexikói étteremlánc reklámfilmjéhez készített. Nelson - akinek saját biodízelmárkája is van - évek óta minden fórumon az amerikai mezőgazdasági kistermelők mellett emeli fel hangját, a 26 esztendeje majdnem minden évben megrendezett Farm Aid segélykoncertek fáradhatatlan szervezője.

A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.

Nissan LEAF (TBWA/Chiat/Day)

Napról-napra olvadó, fogyatkozó birodalmát látva egy magányos jegesmedve elindul, hogy kifejezze háláját annak, aki segíteni próbál rajta. „Innováció mindenkinek” szól a világ első nagyszériában előállított, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autójának szlogenje. Nehéz eldönteni, hogy az idomítás magasiskolájának vagyunk-e szemtanúi, avagy ügyes filmes trükk a Leaf-gazda ölelgetése, de bejön: mindenki kedveli a jegesmedvéket.

Miljøagentene környezetvédelmi ügynökség (Saatchi & Saatchi Norway)

A norvég szervezet gyermekeket ismertet meg a környezetvédelem alapjaival és a környezettudatos viselkedéssel, elvégre az ő jövőjük forog kockán. A klipben látható kisfiú azon kapja apukája egyik barátját, hogy vadonatúj terepjárójával megpróbálja lenyűgözni a haverokat.

Conservation International (BBDO)

Harrison Ford, az igazi férfi rezzenéstelen arccal tűri a rettenetes kínt, csak hogy nyomatékot adjon a film üzenetének. Az esőerdők kiirtásával és fölégetésével rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, hangzik el a nemzetközi környezetvédő szervezet, a CI számára készített szpotban. Ha ott kidöntenek egy fát, az itt fáj – méghozzá nagyon. (A film itt látható.)

IBM (Ogilvy & Mather)

A főnök nem sokat ad a „zöld” szempontokra, és bár szeretné, ha a vásárlóknak jó benyomásuk lenne a cégről, de miért is írja alá ezt az energiahatékonysági tervet? Hát mert ezzel az évi 18 millió dollárra rúgó áramszámla negyven százalékát lehet megtakarítani, közli a fiatal kolléganő, és fölcsendülhet az Óz a nagy varázsló dalocskája. (A film itt látható.)

Planet Green TV Network (Amalgamated)

A fegyencek a Planet Green környezetvédelmi tévécsatorna egyik műsorában látták, hogyan lehet a különféle ócska tárgyakat újrahasznosítani. Legmenőbb a „helyi forrásból” származó holmi, mint a... (A sorozatban készült még több epizód, érdemes rájuk keresni.)

Epuron (Nordpol)

„Soha nem értettek meg, mindenkit csak idegesítettem, nem értem, miért. Talán túl erős lehettem. Magányos voltam, bár idővel hozzászoktam. De aztán egy nap minden megváltozott” - mondja az eleinte kissé melankolikus Mr W, azaz Szél úr a klipben. A reklámfilmet egy szélfarmokat üzemeltetető német áramszolgáltató rendelte meg, a mű tíz díjat nyert nemzetközi reklámfilmes seregszemléken.

Environmental Defense Fund (Ogilvy & Mather)

Joshua Allen Harris street-artist nejlonzacskókból készített installációja a New York-i metróból kiáramló meleg levegőtől kelnek életre. A félmillió tagot számláló amerikai környezetvédő szervezet videójának üzenete: „Ride, Don’t Drive”, azaz mindenki utazzon inkább a tömegközlekedéssel. Felmérések szerint az amerikaiak többet költenek benzinre, mint élelmiszerre, pedig ha mindenki csak heti 15 kilométerrel kevesebbet használná az autóját, egy év alatt annyival lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, mint amennyit nyolcmillió otthon áramellátása érdekében az energiatermelők kibocsátanak.

Ez eddig kilenc. Ön szerint mi kerüljön be a TOP10 zöld reklám közé?

Harmincnégy tonnára, vagyis négy városi autóbusz tömegére rúg az a mennyiség, amit italos kartondobozból gyűjtöttek össze azok az óvodások és iskolások, akik részt vesznek a csomagolóanyagot gyártók szervezete, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) gyűjtésében. Az akciót 2011 szeptemberében indította a szervezet. A program a felénél tart, viszont az eddig gyűjtött mennyiség több mint az a 26 tonna, amit korábban egy egész év alatt gyűjtöttek.

Egy iskolában már több mint egy tonna italos kartont gyűjtöttek, amiért 100 ezer forintos különdíj jár. Az IKSZ programja keretén belül tizenkét város és hat budapesti kerület összesen 277 intézményében mintegy 58 ezer iskolás és óvodás gyermek gyűjti a tejes és gyümölcsleves dobozokat - közölte a szervezet.

Az italos kartondobozok minimum háromnegyed részben jó minőségű papírból készülnek. Egy fából átlagosan 5300 darab italos kartondoboz készülhet. Ez azt jelenti, hogy az eddig gyűjtött körülbelül egymillió darab italos kartondoboz szelektálásával mintegy 190 darab fát mentettek meg a kivágástól. Az IKSZ megalakulásának kezdete, 2004 óta 19 százalékra nőtt Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos (tejes és gyümölcsleves) kartondobozok aránya.

Az ilyen csomagolás hátránya környezetvédelmi szempontból az, hogy rétegei csak igen drága módszerekkel választhatók szét. A rostos ivólevek doboza például hat rétegből áll: préselt polietilén, nyomdafestékes papír, polietilén, alufólia, két réteg további polietilén fólia. Az ilyen csomagolás fajlagosan még akkor is sokkal többe kerül, ha a visszaváltható üvegek árába beszámítjuk a szállítás, a mosás és a töltés költségeit.

Ha ráadásul a karton a szemétbe kerül a szelektív gyűjtés helyett, aránytalanul nagy helyet foglal el a kukában, majd a szemétlerakóban - áll a Zöldköznapi kalauzban, a Föld Napja Alapítvány szerkesztésében megjelent kötetben. A hulladéküggyel foglalkozó szervezet, a Humusz Szövetség ajánlása szerint az a legjobb hulladékhasznosítás, ha valaki eleve igyekszik a minimumra csökkenteni az általa termelt csomagolási hulladék mennyiségét.

A víz megszerzése is létkérdés az energia utánpótlása mellett is az etetőre járó madaraknak a száraz hidegben, mert nincs sem hó, sem zúzmara. Ezért is fontos, hogy a mag, az alma és az állati zsiradék (cinkegolyó, vaj, faggyú) mellett napközben legalább néhány órán keresztül folyékony vizet is találjanak a madarak – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület.

A szervezet szerint nem az a cél, hogy egész nap víz legyen az itatókban: ha valaki reggel kézmeleg vízre cseréli az éjszaka képződött jeget, akkor legalább néhány órán keresztül folyékony halmazállapotú marad, tudnak belőle inni az etetőn táplálkozó madarak. Ahogy lassan csökken a víz hőmérséklete, a madarak át tudják törni a jéghártyát és a vékony jeget, ami jelentősen kitolja az ivásra rendelkezésre álló időt. 

Néhány trükk a téli itatás megkönnyítéséhez:

• Ha az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását.
• Kemény fagyok idején különösen előnyös a lágy műanyagból készült műanyag virágalátét itatótálca, mert ebből az edény eltörése nélkül eltávolítható a jég.
• A jég kiszedése úgy a legkönnyebb, ha a kézmeleg vízből a jégre és az edény hátuljára is csurgatunk egy keveset.
• Érdemes természetes fagyállóként kevés cukrot feloldani az itatóvízben (ezért nem fagy meg például a fagyban árusított narancs). A cukor plusz energia-utánpótlás a madaraknak.
• Etetni-itatni erkélyen, ablakpárkányon is lehet.
• Az etetőre kihelyezett alma élelem és vízutánpótlás is egyben. Kemény fagyok idején csurgassunk erre meleg vizet, hogy felpuhulva megkönnyítsük a madarak számára a csipegetést.

Az etetők közelébe telepített mesterséges odúk az énekesmadarak túlélését segítik. Ezek a fajok ugyanis a közhiedelemmel szemben nem csak a költési időszakban  használják a fák üregeit, épületek hasadékait. Télen az esti szürkület és a hajnali pirkadat között eltelő 13-14 órát az etetőre járó madarak mozdulatlanul pihenve töltik. Ezért nem mindegy, hogy az akár -20 fokos fagyokat a csupasz ágak között vagy egy üregben vészelhetik át, ami megőrzi a madarak testmelegét, különösen akkor, ha több madár bújik össze az odú alján. (További részletek a MME honlapján.)

Összesen 644 darab mezei pacsirta tetemére bukkantak az M7 autópályán egy Olaszországba tartó román kisbuszban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szerint az elejtett madarak természetvédelmi értéke majdnem eléri a 6,5 millió forintot.

A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság ügyeletese telefonon értesítette tegnap este a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, hogy a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága járőrei – szolgálat közben – feltartóztattak az M7 autópálya 93-as km szelvényénél egy román rendszámú kisbuszt. A járműben „gyanús” madártetemeket találtak.

Ezt követően a balatonakarattyai benzinkútnál a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megállapították, hogy védett madarak tetemeiről van szó, melyekről az Olaszországba igyekvő román állampolgárok semmilyen behozatali engedélyt nem tudtak bemutatni.

A tételes vizsgálat során a Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megállapították, hogy a két hűtőtáskában összesen 644 példány mezei pacsirta (Alauda arvensis, védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft) található, a madarakat feltehetően fegyverrel ejtették el.

A hat román állampolgár ellen a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága természetkárosítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Városi Rendőrkapitányságon, a madártetemeket lefoglalták.