22
márc/2011

Árt az ivóvíztartaléknak a nagyvárosi élet

Soha nem látott kihívásokat támaszt a vízellátással szemben, hogy negyven éven belül akár meg is duplázódhat a városi lakosság aránya a világon, derül ki az ENSZ Víz Világnapja alkalmából közzétett jelentéséből. Az egységnyi vízfelhasználást szemléltető vízlábnyom mérőszámát a jövőben minél szélesebb körben ismertté kell tenni, és a tudományosan megalapozott kutatásokat ideje átültetni a gyakorlatba, hiszen a nagyvárosok vízellátása a fejlődő világban már sokszor ma is megoldhatatlan probléma.

Napjainkban minden második ember városokban él, melyek száma soha nem látott ütemben nő, miközben a városi lakosság alapvető higiéniai, vízellátási és szennyvízkezelési problémái nincsenek megoldva. Különösen magas, 75% feletti az urbanizáció mértéke az elmaradott régiókban, ahol a jobb megélhetés reményében a városokba költöző lakosok hatalmas kiterjedésű nyomornegyedeket építenek, ahol rendkívüli vízellátási problémák lépnek fel.

Afrika szubszaharai régiójában 1990 és 2008 között hétszeresére nőtt azoknak a száma, akiknek nincs állandó hozzáférése tiszta ivóvízhez, és ez a probléma ma már a kontinens lakosságának közel negyedét érinti. A városvezetés ezekben a régiókban nem tudja felvenni a harcot az egyre növekvő lakosság igényeivel és képtelen megoldani az alapvető vízellátást és szennyvízkezelést.

Az európai kontinensen jelentős mértékű vízhiány eddig csak a mediterrán országokban fordult elő, még sokan emlékezhetnek arra, hogy Barcelonába hajókkal kellett szállítani ivóvizet a hosszan tartó aszály miatt 2008-ban.

Forrás: William Briscoe

A vízellátás mennyiségi problémáival a szakemberek szerint a Kárpát-medencében a közeljövőben legfeljebb csak időszakosan kell majd szembenézni, de a megfelelő vízminőség biztosítása már több esetben jelenthet gondot. A szélsőséges csapadékviszonyok ugyanakkor szinte bármelyik évszakban előidézhetnek rendkívüli víztöbbletet vagy vízhiányt, és ez nem csak a mezőgazdasági termelők számára okoz majd problémát.

„Az egységnyi vízfogyasztás minden termékre vagy szolgáltatásra kiszámolható” - mutat rá Figeczky Gábor, a WWF megbízott igazgatója. „Egy csésze kávé előállítása 140 liter, egy hamburger elkészítése 2400 liter vizet igényel, ennek árát viszont nem fizetjük meg” – hangsúlyozza a szakember. A WWF a Víz Világnapján arra kér mindenkit, hogy a lehető legkisebb vízlábnyommal rendelkező szolgáltatást, vagy terméket válassza.  Minden kis- és nagyvárosban, és valamennyi lakott településen számtalan lehetőség van a takarékos vízhasználatra a közterületeken éppúgy, mint a háztartásokban. Az esővíz visszatartása, vagy a víztakarékos mosás és mosogatás csak a legegyszerűbb példák erre.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tiszta és a megfelelő mennyiségű ivóvíz nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, melyet a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt meg kell becsülnie” – érvel az igazgató. „Minden lehetséges módszerrel védekeznünk kell az ellen, hogy a pazarló magatartás idézzen elő vízhiányt, vagy vízellátási problémát, és a felelőtlen vízhasználat okozzon vízminőségi gondokat.”

20
márc/2011

Banánhéjjal tisztítanák a szennyezett ivóvizet Brazíliában

Egy friss brazil tanulmány szerint a banánhéjat víztisztításra is lehetne használni ott, ahol az ivóvíz nehézfémekkel, például rézzel vagy ólommal szennyezett. A Sao Paulo-i egyetemhez tartozó kutatóintézet munkatársai azt mondják, a banánhéj az eddig használt módszereknél - alumínium-oxid, cellulóz vagy szilikon - sokkal hatásosabb, ezeknek ugyanis mérgező mellékhatásai is lehetnek, ráadásul drágák is. A banánhéjhoz képest legalábbis mindenképp.

A csapat módszere egy korábbi kutatás eredményeire alapul, mely megállapította, hogy egyes növényrészek, mint például az alma és a cukornád fel nem használt részei, a kókuszrost vagy a mogyoró héja felszívják a méreganyagokat a vízből. Ezek a természetes anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak ugyanis, melyek egyszerűen vonzzák a fémeket.

Gustavo Rocha de Castro, a brazil kutatócsoport vezetője állítólag először banánevés közben gondolkozott el azon, talán lehetne valami hasznosat is kezdeni a szemétbe dobott héjakkal. Kollegáival együtt egy héten keresztül szárították a feldarabolt banánhéjakat a napon, majd próbaképpen először olyan folyóvízbe áztatták őket, amelyről pontosan tudták, milyen koncentrációban szennyezett rézzel és ólommal. A banánhéjak mindössze egy óra alatt felszívták a nehézfémek 97 százalékát. A héjakat ezután laboratóriumban is tesztelték, és ott is tökéletesen működtek.

Bár csak rézzel és ólommal próbálkoztak, a kutatók szerint a banánhéjas módszernek kadmium, nikkel és cink esetében is működnie kell. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy ez a fajta szűrés sokkal inkább ipari célokra való, mint otthoni víztisztításra, mivel a banánhéjak kapacitása a nehézfémek részecskéinek nagyságától függ, ezt pedig igen bonyolult mérni. Az eredmények alapján már más szakemberek is elismerték, gyors és olcsó alternatívának nevezték a banánhéj-eljárást az eddig használt hagyományos módszerekhez képest.

A tanulmányt február 16-án az Industrial & Engineering Chemistry Research című folyóiratban publikálták. A huszadik század eleje óta létező amerikai tudományos folyóirat manapság kéthavonta jelenik meg az American Chemical Society, azaz az amerikai vegyésztársaság gondozásában.

10
márc/2011

Büdös vajjal dobálták őket - abbahagyják a bálnavadászatot a japánok?

Az agresszív környezetvédők folyamatos zaklatása miatt Japán felfüggesztette a Déli-sark környéki bálnavadászatot, és hazaindította hajóit.  A magát Sea Shepherd-nek, vagyis tengeri pásztornak nevező környezetvédő egyesület hetek óta akadályozza a legkülönfélébb eszközökkel a japán bálnavadászokat a Csendes-óceán déli részén és az Antarktiszhoz közeli vizeken. A zöldek hajóikkal üldözik a japán flottát, megpróbálják útjukat állni, megzavarni, lelassítani őket, és nagyjából bármit hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy elvegyék a kedvüket a bálnaöléstől. A támadások nem okoztak ugyan komoly sérüléseket vagy nagyobb károkat a japán bálnavadász hajókban, de dobálták már a legénységet romlott vajjal teli flakonokkal, sőt olyan is volt, amikor kötelet dobtak az egyik hajócsavarra, hogy ezzel lassítsák le a hajót. Időnként pedig az is előfordult, hogy szánt szándékkal nekiütköztek az éppen akcióban lévő vadászhajónak, hogy a prédának kiszemelt bálna elmenekülhessen.

 

 

A videón egy aktivistákkal teli hajó utólér, és nekimegy egy japán vadászhajónak, miközben az éppen egy bálnát próbál a fedélzetére húzni

 

A kissé agresszív és igen kitartó akció elképzelhető, hogy elérte a célját, a japánok mindenesetre megtorpantak. Az évtizedek óta futó amerikai tévés vetélkedő, a Price is Right híres házigazdája, Bob Barker után nevezték el a Sea Shepherd legnagyobb hajóját, melyet az idős műsorvezető ötmillió dolláros adományából állítottak csatasorba idén. A Bob Barker február 9. óta folyamatosan sakkban tartotta a japán Nisshin Maru-t, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy az végezhesse a dolgát. A Bob Barker kapitánya szerint 88 fős legénysége (akik 23 országból, köztük Japánból is csatlakoztak az akcióhoz) most nagyon boldog, amiért megvédhette a déli tengerek bálnapopulációját, és köszönetet mondanak az ausztrál és új-zélandi lakosoknak, az ausztrál zöld pártnak, a chilei tengerészetnek és a francia kormánynak, amiért azok folyamatosan támogatták őket. A Sea Shepherd másik két hajója, a Steve Irwin és a Gojira a térségben marad, amíg a japán hajókat kikísérik a területről.

 

A kereskedelmi célú bálnavadászat ugyan 1986 óta világszerte tilos, Japán ennek ellenére tudományos, kutatási célokra hivatkozva azóta is minden évben elindítja vadászflottáját az Antarktisz felé. A környezetvédők szerint mindez persze csak álca, semmiféle tudományos kutatásról nincs szó, a bálnák egész egyszerűen továbbra is a japán éttermek asztalain kötnek ki.

 

Az új-zélandi NZ Herald információi szerint rendes éves bálnavadászatukon a japánok idén legalább 945 bálnát terveztek volna leteríteni a szezon márciusi végéig. A tokyoi illetékesek még tervezik, hogy a flotta visszatérjen, de csakis akkor, ha biztonságosnak ítélik a terepet. A Sea Shepherd mindenesetre azt ígéri, a következő szezonban ugyanilyen felkészülten várják majd a japánokat a déli tengereken.

04
márc/2011

Szemét-kiállítás Stockholmban

A stockholmi Nordiska Museet termeiben hiába keresne a látogató a Mona Lisához fogható műalkotást, találhat viszont dobozos tej tárolására szolgáló üres dobozt. A rangos svéd kulturális intézmény a kukákban kutakodott legújabb kiállításához, hogy bebizonyítsa: hulladékaink sajátos történettel szolgálnak, amelyben a néprajznak, az ökológiának, sőt még az érzelmek világának is megvan a maga helye.

"Etnológusok vagyunk, akiket érdekel az emberek életmódja, és azt is kutatásra méltó témának tekintettük, hogy mit csinálnak a szemétládájukkal" - tréfálkozott Cristina Matsson, a svéd főváros központjában működő múzeum igazgatónője abból az alkalomból, hogy megnyílt az intézményben rendezett szemétkiállítás.

A mosogató alatt / A raktárban (Ottoson Trovalla és Erik Ottoson fotói a kiállításon)

Az első, ami szembetűnő: nagyot változtak az idők a szemét tekintetében is. Emitt egy használt, átvarrt majd megfoltozott, felújított, átszabott majd kidobott jutanadrág új funkciót kapott térelválasztó felületként. Amott egy 2010-ben gyártott, iparilag előkoptatott és előre elszakított divatos farmernadrágon a következő figyelmeztetés olvasható: Half the life but double the look - azaz feleannyi ideig tart, de kétszer olyan menő.

Polemikus hatású egy antik és felette szerény lapp baba is, amelyet egy egyszerű piros kendőből és egy öreg függönyből hoztak össze. Egy szám ad magyarázatot: a mai svédek gyerekéveikben fejenként átlag 563 játékot kapnak.

Pamutból készült egészségügyi betétek, fémkapcsokkal javított porcelántárgyak, szövethulladékokból készült szőnyegek: a XVIII. és XIX. századi újrahasznosítások netán a maiaknál is "ökológikusabbak" lennének? Lena Landerberg, a kiállítás biztosa szerint elsősorban azt kívánták megmutatni, hogy abban az időben szinte semmi nem számított hulladéknak.

1920-tól egészen a 80-as évek elejéig tartott a szemétürítők ideje, amikor szinte mindent kidobtak - aztán az ökológia megváltoztatta a gondolkodást. Az 1960-as években elterjedt a szemeteszsák, aztán a szelektív hulladékgyűjtés kora következett.

Manapság minden svéd évente mintegy fél tonna hulladékot produkál (ez alig harmada az amerikai átlagnak) - ennyit termelnek a háztartásukban. "Rá akarjuk venni az embereket: gondolják át, hogyan szemetelnek, de nem akarjuk vádolni őket. Az emberek maguk is számos kérdést tesznek fel és sokan törekednek arra, hogy felelős ökológiai magatartást tanúsítsanak" - magyarázta az AFP-nek Erik Ottosson-Truvalla etnológus.

A kutató sok embert figyelt meg és kérdezett ki, amint éppen kidobták a saját szemetüket, a kiállításon pedig azt kívánta bemutatni, milyen "érzelmek" kötik az embereket ezekhez a tárgyakhoz, amelyektől többé-kevésbé tudatosan igyekeznek megszabadulni.

"Az újrahasznosítási központokban gyakori, hogy egybegyűjtik azt, amit a nap során fedeztek fel a hulladékok között.. Ez kis szünetet jelent a megsemmisítésük előtt, egyfajta rögtönzött  kiállítás keletkezik így" - hangoztatja az etnológus.

"Nem könnyű eldönteni, mit tartsunk meg, mit dobjunk ki" - mondja a maga részéről Lena Landerberg. - "Mi magyarázza, hogy amit az egyik ember szemétnek tekint, a másik nem? A hulladék sok esetben nézőpont kérdése."

Az ideiglenes kiállítás belépőjét tartalmazza a múzeum általános belépőjegye, amely 9 euróba kerül - de a 19 éven aluliak számára ingyenes. A szemétszemle szeptember 25-ig tekinthető meg.

Forrás: mti

04
márc/2011

Melyik a világ szmogrekorder városa?

Zsinórban ötödik éve a kanadai Vancouver végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) legélhetőbb városokat tartalmazó világrangsorának élén. A pekingi szmog viszont kiakasztotta a mutatókat.

A Kanada nyugati partján, az Egyesült Államok közelében fekvő 578 ezres - elővárosokkal együtt 2,1 milliós - város 2007 óta minden évben a lista élén végez. A rangsort több mint 30 tényező - egyebek közt a biztonság, az egészségügy, a kultúra, a környezet, az oktatás és az infrastruktúra - értékelésével, majd ezek súlyozásával állítják össze a londoni székhelyű Economist-csoporthoz tartozó kutató- és tanácsadócég szakemberei. A tízes élbolyban főleg ausztrál és kanadai városok végeztek: a dobogós helyeket Melbourne és Bécs szerezte meg, a további helyezések sorrendben: Toronto, Calgary, Helsinki, Sydney, Perth, Adelaide és Auckland. A világ 140 városát értékelő lista élén nem sok változás volt az elmúlt évekhez képest.

Vancouver
Vancouver

"A fejlett országok közepes nagyságú, viszonylag alacsony népsűrűségű városai általában jó pontszámokat érnek el, mivel rendelkeznek az összes kulturális és infrastrukturális előnnyel, ugyanakkor kevesebb problémájuk adódik a bűnözésből és a zsúfoltságból" - magyarázta Jon Copestake, a jelentés szerkesztője közleményében. Az EIU szerint az Egyesült Államokban a legélhetőbb város Pittsburgh (29. hely); Los Angeles három helyet lépett előre tavalyhoz képest a 44. helyre, New York változatlanul az 56. lett. London egy helyet javítva 53.-ként végzett, Párizs a 16. lett. A legjobb ázsiai városnak a japán Oszakát választották (12. hely), Tokió a 18., Hongkong a 31., Peking a 72. helyet szerezte meg.

A rangsor végén a zimbabwei Harare, a bangladesi Dakka, a pápua új-guineai Port Moresby, a nigériai Lagos, az algériai Algír, a pakisztáni Karacsi, a kameruni Douala, Teherán, a szenegáli Dakar és a Srí Lanka-i Colombo végeztek. A sereghajtók között sem volt jelentős változás a tavalyi sorrendhez képest. A regionális rangsorban Nyugat-Európa kissé megelőzte Észak-Amerikát: a 0-tól 100-ig terjedő skálán előbbi 92, utóbbi 91,3 pontot kapott. Kelet-Európa 72,1, Ázsia 71,8, Latin-Amerika 69,4, a Közel-Kelet és Észak-Afrika 64,1, a szubszaharai Afrika 51,1 pontot ért el, a világátlag 76 pont volt.

A kínai fővárost ellepő sűrű szmog a mérhető határon felül van – közölte az Egyesült Államok pekingi nagykövetsége. A Pekingi Környezetvédelmi Iroda egyik munkatársa kijelentette, hogy az idősek és a gyerekek számára tanácsos otthon maradni. Az amerikai diplomáciai képviselet mérése szerint a légszennyezettség mértéke rendkívül veszélyes, és a mérési skála legrosszabb értékét is felülmúlja. A Környezetvédelmi Iroda ugyanakkor azt közölte, hogy ötös szintű a város levegőjének szennyezettsége – ez a legrosszabb a kínai mérési listán.

pekingi szmog
pekingi szmog

A pekingi levegő minőségének romlását nem csak a gépjárművek és az erőművek által a légkörbe juttatott szilárd szennyező anyagok okozzák, hanem a meleg, és a napok óta tartó szélcsend. A meteorológiai szolgálat szerint a szmog miatt alig 200 méterre csökkent a látótávolság Pekingben.

A levegő minősége leghamarabb csütörtökön javulhat számottevően, amikor a feltámadó északi szél az előrejelzés szerint kisöpri a szmogot. A kínai fővárost januárban szinte végig kék ég és jó levegő jellemezte, a tartósan erős szél miatt nem érvényesült a szénerőművek és a 4,8 millió autó légszennyező hatása – írja az AFP.

Forrás: greenfo

01
márc/2011

Kiöntik a sütőolaj csaknem felét

A veszélyes hulladékok egy részét a magyar háztartások megtanulták kezelni, a fáradt sütőolaj azonban sokszor még mindig a lefolyóban vagy a közös szemétben végzi – közölte a hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság, az ÖKO-Ferr Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÖKO-Ferr legújabb felméréséből kiderül: a városban élő családok 60 százaléka a lefolyóba önti vagy a szemétbe dobja az elhasznált olajat. A családi házakban lakóknak csak 35 százaléka nem kezeli szelektíven, a falvakban élőknek pedig mindössze ötöde. Utóbbiak többségénél nem is keletkezik olajhulladék, mert azt a háztartásban, vagy az állatok etetésére az utolsó cseppig felhasználják.

A magyar háztartások becslések szerint 1,5 liter olajat használnak el havonta, illetve összesen 40-50 millió litert évente. A szelektíven nem kezelt háztartási használt olaj mennyisége pedig 15-20 millió liter lehet.

A felmérésben szereplők többsége tudta, hogy az égett olaj károsítja a csatornahálózatot és az élő környezetet, de a megkérdezettek nem is ismerték a környezetbarát kezelési lehetőségeket vagy túl időigényesnek tartották azokat - hívja fel a figyelmet az ÖKO-Ferr.

Pedig a hulladékudvarok mellett sok benzinkúton is leadható a háztartási fáradt olaj. Egy Európában is szabadalmaztatott, használt étolajból biodízelt nyerő magyar begyűjtési eljárásnak köszönhetően pedig a társasházak akár saját olajtároló edényt is igényelhetnek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a használt elemek és villanykörték jelentős része már nem a közös szemétbe, hanem a - majd minden üzletben megtalálható - gyűjtőládákba kerül. Az elektronikus és az egyéb, nagyméretű, szilárd halmazállapotú hulladékok begyűjtése az országszerte rendszeresen megrendezett lomtalanítások alkalmával szintén eredményes.

A lakosság körében tehát a komoly gondot – főleg a városi háztartásokban – még mindig a használt sütőolaj elhelyezése jelenti. Szakemberek szerint a problémát a gyűjtőtartályok széleskörű kihelyezése oldhatná meg véglegesen - áll a közleményben.

Forrás: MTI

01
márc/2011

Egyre kevesebben kapnak akciós újságot

2001 óta az idén volt a legmagasabb azok aránya, akik nem kapnak postai úton szórólapot (30%) - különösen a Közép-Dunántúli régióban volt magas ez az érték (55%) - derült ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011 felmérésének legfrissebb eredményei alapján. Az összes megkérdezett 58 százaléka tájékozódik postán érkezett szórólapokból, ami az eddig mért legalacsonyabb arány. Azon megkérdezettek közül, akik kapnak postán szórólapot, 16 százalékuk olvasás nélkül kidobja. 61 százalék azonban rendszeresen átnézi, és közel minden negyedik ember vásárol is a szórólap alapján.

Forrás és további információk: Hulladék Munkaszövetség

22
feb/2011

Vissza a jövőbe - a magyar jövőkutatás meetupról

 

Vissza a jövőbe - a magyar jövőkutatás meetupról
Harmadik alkalommal rendezte meg a BME a „magyar jövőkutatás meetup” -ot, ahol szakembereket arra kértek fel, hogy területükkel kapcsolatban beszéljenek azokról a kihívásokról, amelyekkel a világ és Magyarország szembesülhet.
Fekete Zsombor a virtualitás és a valóság mezsgyéjén mozgó számítógépes videojátékokról beszélt, amely előtt három milliárd órát tölt hetente a világ népessége. Felmerül a kérdés, hogy egy, a világot leképező játék révén átszoktathatóak lehetnének így az emberek egy szabálykövetőbb, optimistább világra, ahol a folytonos jutalmazás révén mindenki elégedett és örömmel végzi a dolgát. A színház, a sport, a tőzsde mind a játék köré épültek fel. Ugyanakkor felvetődik egy másik fontos kérdés egy ilyen játék kapcsán: ki írná a szabályokat?
S ezeket ki tartatná be? - adja meg az alaphangot Bodó Balázs előadása, aki a Wikileaks hatásáról beszélt. Ha a CIA-nek, a Mastercardnak nem sikerült, mégis ki fogja ezt a kutató számára is nehezen definiálható jelenséget ellenőrizni? A Wikileaks módszere, hogy tömegesen, hatékonyan és olcsón szállítja a tartalmat, amit ráadásul neves sajtótermékek szerkesztőségei ellenőriznek – hangzik az érvelés. Bodó a Jeremy Bentham által megalkotott kubai börtönnel szemlélteti a kialakult helyzetet, amely a társadalmakat atomizálja és transzparenssé teszi miközben az ellenőrző (közösségi oldalak, megfigyelő kamerák révén) nem látszik, de mindig figyel.
A filozófiából visszaestünk a kőkemény gazdasági realitásokba Dombi Ákos révén, aki Magyarország financiális problémáit ecsetelte. A problémák a duális gazdaság, a nagyarányú állam- és külsőadósság körül vannak. Utóbbi éves kamatterhe alig marad el az ország egészségügyi kiadásaitól. Az érthetően felmerült kérdés kapcsán szerinte a nyugdíjkérdés függetlenül annak finanszírozási rendszerétől az öregedő népesség miatt nem fenntartható, így a probléma nem csak nálunk, hanem más országokban is létezik.
Mink András szerint egy történész kissé szégyenlősen beszél a jövőről, de John Lukacs szavaival élve arra „a múlt eseményeit vetítheti előre”. Szót ejt a liberális demokráciák, a jóléti államok felé vetett bizalom megrendüléséről és arról, hogy egy új filozófiai iskola megszületése szükségeltetik. Végül Kánai András beszélt a sci-fi irodalom kialakulásáról, arról hogy a kezdeti nők körüli történetekből miként lett egy széles körben elterjedt irodalmi szegmens.
Gál Krisztián
http://www.digitalcrossrhodes.com/2009/10/panopticon/

Harmadjára rendezte meg a BME-n működő Jövőobszervatórium Kutatócsoport a „magyar jövőkutatás meetup”-ot, ahol szakembereket arra kértek fel, hogy területükkel kapcsolatban beszéljenek azokról a kihívásokról, amelyekkel a világ és Magyarország szembesülhet.

 

p.p1 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 13.0px 'Lucida Grande'}

Fekete Zsombor a virtualitás és a valóság mezsgyéjén mozgó számítógépes videojátékokról beszélt, amely előtt hárommilliárd órát tölt hetente a világ népessége. Felmerül a kérdés, hogy egy, a világot leképező játék révén átszoktathatóak lehetnének így az emberek egy szabálykövetőbb, optimistább világra, ahol a folytonos jutalmazás révén mindenki elégedett és örömmel végzi a dolgát. A színház, a sport, a tőzsde mind a játék, mint alapvető emberi jellemző köré épültek fel. Ugyanakkor felvetődik egy másik fontos kérdés egy ilyen játék kapcsán: ki írná a szabályokat?

Futurológia (Centralasian munkája, melyet a Flickr-en osztott meg)

S ezeket ki tartatná be? - adja meg az alaphangot Bodó Balázs előadása, aki a WikiLeaks hatásáról beszélt. Ha a CIA-nek nem sikerült, mégis ki fogja ezt a kutató számára is nehezen definiálható jelenséget ellenőrizni? A WikiLeaks módszere, hogy tömegesen, hatékonyan és olcsón szállítja a tartalmat, amit ráadásul neves sajtótermékek szerkesztőségei ellenőriznek – hangzik az érvelés. Bodó a Jeremy Bentham modellje alapján megalkotott kubai börtönnel szemlélteti a kialakult helyzetet, amely a társadalmakat atomizálja és transzparenssé teszi, miközben az ellenőrző (közösségi oldalak, megfigyelőkamerák révén) nem látszik, de mindig figyel.

A filozófiából visszaestünk a kőkemény gazdasági realitásokba Dombi Ákos révén, aki Magyarország financiális problémáit ecsetelte. A problémák a duális gazdaság, a nagyarányú állam- és küladósság körül vannak. Utóbbi éves kamatterhe alig marad el az ország egészségügyi kiadásaitól. Az érthetően felmerült kérdés kapcsán szerinte a nyugdíjkérdés - függetlenül annak finanszírozási rendszerétől - nem fenntartható az elöregedő népesség miatt, így a probléma nem csak nálunk, hanem más országokban is létezik.

Mink András szerint egy történész kissé szégyenlősen beszél a jövőről, de John Lukacs szavaival élve arra „a múlt eseményeit vetítheti előre”. Az előadó szót ejtett a liberális demokráciákba, a jóléti államokba vetett bizalom megrendüléséről. Végül Kánai András beszélt a sci-fi irodalom kialakulásáról.

Kötelező kérdés, de nem hagyhatjuk ki: önök szerint mi lesz Magyarország legsúlyosabb problémája húsz év múlva?

Gál Krisztián

22
feb/2011

Nem tartanak a magyarok a klímaváltozás miatti vízhiánytól

Természeti veszélynek - többek között a jégtakarók olvadásának, környezeti katasztrófáknak és szélsőséges időjárási viszonyoknak - tartja a klímaváltozást a lakosság többsége. Közvetett, ám mindennapi életünket meghatározó társadalmi és gazdasági hatásaival szinte nem is számolnak az emberek. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. új kutatásából az is kiderül, a lakosság hajlandó áldozni energiatakarékossági beruházásokra, ha a megfelelő kereteket a döntéshozók biztosítják.

 

Az éghajlatváltozás hatásainak ismertségét is vizsgáló reprezentatív kutatást a felnőtt, többségében középkorú budapesti és Pest megyei lakosság körében végezték. A felmérés világosan rámutat arra, hogy a polgárok nagy része tart attól (42 százalék nagyon tart, további 40 százalék eléggé tart tőle), hogy a klímaváltozásnak már a közeljövőben lesz valamilyen negatív hatása. A megkérdezettek 47 százaléka gondolja úgy, hogy ezzel összefüggésben az energiahordozók ára jelentősen növekedni fog.

 

Az éghajlatváltozás lehetséges veszélyei kapcsán a legtöbben a természeti katasztrófák gyakoribbá válását, a szélsőséges időjárási viszonyokat és a jég-és hótakaró olvadását jelölték meg. Jóval kevesebben gondolják úgy, hogy a klímaváltozás olyan társadalmi, gazdasági veszélyeket is magában hordoz, mint a szegények és a gazdagok közti különbségek növekedése, háborús konfliktusok vagy akár egy új népvándorlási hullám elindulása. Éhínségtől, vízhiánytól, új betegségek megjelenésétől, illetve a gazdaság teljesítőképességének csökkenésétől is alacsony számban tartanak az emberek.

 

A kutatás arra is kitér, hogy a lakosság milyen környezettudatos lépéseket tesz saját életmódjának javítása érdekében. A megkérdezettek 39 százaléka anyagi megfontolásból választ energiatakarékos háztartási gépeket és 35 százalékuk áramtalanítja háztartási készülékeit. Budapesten és Pest megyében a válaszadók 65 százaléka cserélte le hagyományos izzóját egy energiatakarékos változatra, mely hűen tükrözi, hogy a kevesebb anyagi ráfordítást igénylő változtatások a népszerűek.

 

"A vizsgálat jól mutatja, hogy a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő (ugyanakkor hosszútávon nagyobb megtakarítással kecsegtető) változtatások tömegesebb megvalósulása esetén elvárás, hogy a finanszírozásban az érintettek támogatást is igényelhessenek" – mondta Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója.

 

A megkérdezettek arról is nyilatkozhattak, hogy mit várnak egy környezetvédő szervezettől. Legfontosabbnak a politikusokra gyakorolt hatást jelölték meg, vélhetően annak reményében is, hogy így akár magasabb energiatámogatást lehet elérni. Megfelelő állami támogatás esetén a lakosság 42 százaléka alapvetően, további 17 százalékuk feltételekkel hajlandó lenne energiatakarékos beruházásokra jelentős összeget fordítani, ebből 37 százalék akár havi 16 ezer Forintnál többet is áldozna ezért, hogy a beruházással csökkenjen energiafogyasztása és kiadása.

 

"A lakosság jogosan jelölte meg, hogy fontos a politikusokra gyakorolt hatás és az energiatakarékos beruházások megfelelő ösztönzése. Éppen ezért dolgoztuk ki az MTVSZ-ben a Klímatörvény a fenntartható társadalomért című javaslatunkat, mely javítaná a hazai életminőséget, mindenki számára hozzáférhetővé tenné az energiatakarékos beruházásokat és az éghajlatvédelmet is erősítené" – hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

 

A kutatás rövidített változata az MTVSZ oldalán érhető el.

17
feb/2011

Legyeket eszik a falióra - az első autonóm háztartási robotok egyike

Egyáltalán nem igényel áramot az a digitális falióra, mely egy forgó légypapír segítségével ejti csapdába a rovarokat, és azok kvázi megemésztéséből nyer a működéséhez elegendő energiát. A két fiatal és kissé talán provokatőr angol feltalálót - név szerint James Auger és Jimmy Loizeau - a húsevő növények ihlették.

 

Az önműködő falióra a légypapírral befogott rovarokat futószalagszerűen egy baktériumokkal teli tartályba juttatja, ahol a legyek lebomlanak. A kémiai reakció során energia szabadul fel, ezt hasznosítja az LCD óra világításkor. Ahhoz, hogy a prototípus tizenkét órán át folyamatosan működjön, állítólag összesen nyolc darab halott légyre van szüksége. A prototípust működés közben ezen a videón lehet megnézni:

 

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com