Fél tucat elektronikai kütyü darabonként 2 elem. Alábecsült szám egy háztartásban. Ennyi egyszer használatos elemből több mint negyed kiló hulladék fog válni lemerülése után. Ugyanakkor érdemes a látszólag lemerült elemeket, másik kisebb fogyasztású készülékben továbbhasználni.

Amely elem már nagy teljesítményű készüléket nem bír működtetni, az egy másik, elemmel működő, kisebb teljesítményű készülékben sokszor még vígan használható.

Digitális fényképezőgépek napjaink elterjedt elemfogyasztói. Fotómasinákba nem tölthető elemek használata általában hosszabb működési időt eredményez, de lemerülésük után azonnal hulladékká válnak.

Érdemes megpróbálni a digitális gépekből kivett látszólag lemerült elemeket másik kisebb teljesítményű készülékbe helyezni.

Bővebben itt.

Magánszemélyek részére, családi házra vehető igénybe állami támogatás. Napelemes rendszerekre jellemzően 35-50% pályázati támogatás igényelhető, az önrészhez alacsony (3,73%-os) kamatozású hitel igényelhető.

A tesztelésbe vont 11 ásványvíznél valamint 5 településről vett csapvíznél mikrobiológiai, vízkémiai jellemzőket vizsgáltak. Ezen kívül a csapvíznél a gyógyszermaradványok jelenlétére, az ásványvíznél pedig arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, hogy a fluorid tartalom meghaladja-e az egészségügyi határértéket, és ha igen, ez fel van-e tüntetve a címkén. Továbbá a gyártó a címkén buzdítja-e a vásárlót szelektív hulladékgyűjtésre.

A vizsgálat során az ásványvizeknél nagyobb arányban találtak magas bakteriológiai szennyezettséget, mint a csapvizeknél.  Környezetvédelmi szempontból igen lehangoló eredmény született, ugyanis az esetek többségében a gyártó nem bíztatja szelektív hulladékgyűjtésre a fogyasztót. Fluorid tekintetében egy kritikus eset volt, ahol a laborban mért fluorid tartalom meghaladta a címkén feltüntetett és egészségügyi szempontból ajánlott határértéket.

A csapvíz esetében öt magyarországi vízszolgáltató vize került górcső alá, a vízmintákat Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya zöld óvodáiból vették. A vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság körében kialakult előítéleteket.

A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a vízminták szennyezettsége. Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő, a hazai és uniós határérték háromszorosa.

A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem jelentenek egészségügyi kockázatot. 

A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtak terhelő adatot. A tesztben - elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló - 16 gyógyszermaradványt vizsgálták, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.

A teszt eredményei és az összefoglaló elemzés a http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1542 és a  http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1557 oldalon található.

Több ízben is foglalkoztunk már a gyerekeknek szánt élelmiszer-reklámok kérdésével, ezúttal a Consumers International (CI) tanulmánya mutat rá a téma változatlan aktualitására.

A "Left wanting more" című tanulmány felidézi, hogy az elhízás a fizikai és lelki megterhelés mellett számos súlyos megbetegedés forrása is lehet. Ilyen pl. a cukorbetegség, különféle szív- és érrendszeri betegségek, de egyes rákfajták kialakulásában is szerepet játszhat. Mindemellett nemcsak egyéni problémáról van szó, hiszen ez az egészségügyi rendszeren keresztül az egész társadalomra komoly terhet ró.

Mivel a túlsúly többnyire a mozgáshiányra, illetve a helytelen táplálkozásra vezethető vissza, a megoldást is ezeken a területeken kell keresni. A CI szerint minden esetben kulcsfontosságú a felvilágosító munka, az egészséges táplálkozás jelentőségének terjesztése, hirdetése. Ilyen értelemben meghatározó a gyerekeket célzó kommunikáció, hiszen nekik még nincs kialakult ízlésük, és nincsenek megrögzült táplálkozási szokásaik.

Természetesen csak akkor lehet igazán eredményes az egészséges táplálkozás melletti kardoskodás, hogyha egyidejűleg nem érik a gyerekeket ellentétes hatások. A CI tanulmánya szerint a nagy élelmiszergyártó cégek 500-szor annyit fordítanak termékeik reklámozására, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) költ az egészséges táplálkozás hirdetésére.

Számos országban az élelmiszergyártók kormányzati nyomásra vállalásokat tettek, hogy nem hirdetnek bizonyos élelmiszereket gyerekeknek, illetve nem szállítanak ilyen termékeket az iskolabüfékbe. Mint korábbi cikkünkben is rámutattunk, az iskolabüfékkel kapcsolatos vállalások hazai teljesítése nem sikerült éppen makulátlanul.

Nagyon engedékenyek magukkal szemben a cégek

A CI összegyűjtötte a tíz legtöbbet reklámozó nemzetközi élelmiszergyártó cég honlapján közzétett ilyen irányú ígéreteket, illetve megvizsgálta az amerikai, kanadai, EU-s, thaiföldi, ausztrál és mexikói vállalások honlapjait. Ezeket később összevetette a saját, illetve az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoport (IOTF) ajánlásaival.

Az eredmény változatos képet mutat. A CI értékelésében kiemeli, hogy jelentős fejlődés figyelhető meg a gyerekeket célzó reklámok területén, noha még mindig rengeteg tennivaló, hiányosság akad.

Külön megemlíti a kutatásban abszolút utolsó Yum! cégeket (pl. KFC, Pizza Hut), amelyek semmilyen fórumon nem tettek közzé ilyen jellegű vállalásokat, irányelveket. Hasonlóan kevés információt közöl honlapjain a McDonald's. Egyedül a cég kanadai és Egyesült Államokbeli vállalásai érhetőek el az interneten.

Jellemző, hogy a cégek többsége bonyolult, áttekinthetetlen kritériumokat állít fel (saját magával szemben) annak meghatározásakor, hogy milyen esetekben tiltott a reklámozás. Egyidejűleg engedékenyek azokon a területeken, amelyek meghatározóak cég arculata szempontjából. Bizonyos esetekben az egészségtelen összetevők arányának csökkentése már önmagában elegendő ahhoz, hogy egy termék a cég belső szempontjai szerint kedvezőbb elbírálásban részesüljön (pl. PepsiCo, Kraft).

Ki is a célközönség?

Gyakran vitatható, hogy az egyes vállalatok miként határozzák meg az adott célközönséget. Sok esetben a gyártók azt tekintik gyerekközönségnek, ahol a csoport legalább felét 12 éven aluliak alkotják (egyedül a McDonald's [30%], a Kraft [35%] és a Mars [25%] szabott ennél szigorúbb feltételeket). Így azonban az önkorlátozás nem tekinthető teljes körűnek.

Az is jellemző, hogy a csomagolás és az árusítóhely mint reklámfelület nem jelenik meg egyik vállalat profiljában sem, ezért azokra semmilyen korlátozás nem érvényes. De ettől függetlenül is sok esetben kérdéses, hogy milyen hirdetési csatornákra vonatkoznak az egyes vállalások.

A legtöbb gyártó alapvetően engedélyezi az iskolán belüli reklámozást, amennyiben az iskola vezetése hozzájárul ehhez. Továbbá egy cég sem korlátozza a gyerektermékek szülőkön vagy nevelőkön keresztüli hirdetését (indirekt marketing).

A Coca-Cola az egyetlen vállalat, amely feltételek nélkül beszüntette a 12 év alattiak irányába történő reklámozást. A Mars egy termékcsalád kivételével (az USA-ban forgalmazott terméknél 9 év a korhatár) tett hasonló vállalást.

Minden egyéb cég bonyolult táplálkozási táblázatok alapján dönti el, hogy mely élelmiszereket lehet gyermekek számára is reklámozni. A CI szerint a cégek egy része (pl. Kellogg's) viszonylag puha feltételeket állapít meg, így a meghatározó termékeket minden célcsoport irányába hirdetheti.

Néhány cég megfoghatatlan definíciókkal növeli a mozgásterét, így az "elsősorban gyereket megcélzó" reklámok ugyan tilosak (Danone, Unilever), de "másodsorban" már nem érvényes az önkorlátozás.

Nincs magyar nyelvű információ

A vizsgált vállalatok egy része (Coca-Cola, Kellogg's, Mars, Nestlé, PepsiCo, Unilever) globális vállalásokat tett, tehát mindenütt azonos cégpolitikát folyatat ezen a területen. A Kraft, a McDonald's és a Danone ígéretei viszont elsősorban regionális vonatkozásúak.

Kíváncsiak voltunk, hogy a felmérésben vizsgált vállalatok magyarországi honlapjain találunk-e információt a gyermekeket célzó reklámokkal kapcsolatban. Sajnos még a globális vállalásokat tett cégek sem adnak tájékoztatást a témában, egyik vizsgált vállalat honlapján sem találunk ilyen jellegű információt.

A CI az említettek tükrében még bőven lát fejlődési lehetőséget a gyerekeket célzó hirdetések szabályozásával kapcsolatban. Mindenek előtt egységesítenék az ilyen reklámokra vonatkozó elbírálási kritériumokat, kiterjesztenék a korlátozásokat a 12-16 éves korosztályra is, a vállalásokat pedig minden esetben globálissá tennék.

Forrás: Tudatos Vásárló

Mutatós díszcsomagolót készíthetünk házilag, ha a hagyományos barna csomagolópapírt, selyempapírt, vagy akár díszdobozt vízfestékkel festett krumplinyomdával mintázzuk.

A másik lehetőség: ne csomagolj! A karácsony, ahogy megszoktuk: sok ajándék, sok csomagolópapír (vagy valami olyasmi), vagyis sok szemét, és persze sok kivágott fa. De minek is?

Forrás: Ökoszolgálat

Nagy családot, sok gyermeket eltartani mindig embert próbáló feladat volt. A mostani gazdasági helyzetben ez bizonyára még nehezebb. Az Egyesület tagjai tavaly elhatározták, hogy a maguk módján segítenek. Vidéken a legtöbb háznál több zöldség-gyümölcs terem, mint amennyit feldolgoznak. A maradékot többnyire szomszédoknak adják, elcserélik, megetetik az állatokkal, de az sem ritka, hogy végül hagyják elrohadni. Az Egyesület tagjai ezeket a feleslegesnek mutatkozó terményeket is feldolgozták, és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) ajándékozták.

 A szeretetcsomagban
- 288 üveg lekvár, befőtt, zöldség, savanyúság, aszalt gyümölcs
- 82 palack paradicsomlé, szörp
- 2 doboz szárított tea, fűszer
- 1 doboz sárgarépa
- 2 doboz alma és
- 1 zsák krumpli volt.

A több asztalt elborító ajándék láttán a NOE képviselői nagyon meghatódtak. Elmondták, hogy sokféle felajánlást kaptak már, de ehhez hasonlót még soha. Minden adomány segítség, de úgy érezték, a nógrádi ajándék több, mint élelmiszer a rászoruló családoknak. Az üvegek címkéjén tartalmuk mellett szerepelt egy felirat: "Szeretettel készítette: a készítő neve". Ez a szeretet egy láthatatlan, mégis fontos köteléket jelent a segítő és a megajándékozott család számára. Ettől a köteléktől volt különleges ez az adomány.

A nógrádi egyesület tagjai már szorgalmasan főzik be a zöldséget, gyümölcsöt, hogy idén is támogathassanak budapesti nagycsaládosokat.
Ön is segíthet! A program résztvevői azt remélik, hogy hozzájuk hasonlóan mások is segítenek rászoruló embereknek. Ajándékozzon tápláló szeretetet közvetlenül vagy civil szervezeteken keresztül Ön is!

A rendszerben aprítják, majd hevítve olajjá alakítják az egyébként újrahasznosíthatatlan műanyaghulladékot. Egy két megawattos erőmű évi négyezer tonna vegyes műanyag elégetésére alkalmas, ezért a legkézenfekvőbb, ha ipargyűjtők, hulladékgyűjtő centrumok mellé telepítik.

Magyarországon évente mintegy 540 ezer tonna vegyes műanyag hulladék keletkezik, s ennek csupán egyharmadát lehet anyagában hasznosítani; a fennmaradó hányaddal viszont 50-100 erőművet lehetne fűteni országszerte.

A technológia révén a műanyag háromnegyedét olajként, 15 százalékát gázként nyerik vissza, a salak aránya alig öt százalék, s az ezzel a módszerrel működő erőmű fele annyiba kerül, mint egy biogázzal üzemelő; míg ott 1-1,1 milliárd forintból egy egy megawattos blokkot lehet megépíteni, addig ebből a pénzből dupla akkora kapacitású műanyag-erőmű készülhet el. Ezzel pedig már egy kisváros energia-szükségletét lehetne fedezni, mégpedig oly módon, hogy az erőmű építésére fordított pénz három-öt év alatt megtérül. Az első erőmű építési engedélyét már kiadták, így Sajóbábonyban egy 20 megawattos beruházás készül.

A cég szerint komoly problémát jelent, hogy a nyomtatókat vagy multifunkciós készülékeket általában csak használják, de nem felügyelik, nem menedzselik a vállalatok - a feleslegesen kinyomtatott oldalak, vagyis a tömegével elpazarolt papír miatt több millió forint landol a szemétkosárban.

A Lexmark számításai alapján elmondható, hogy a vállalatok éves árbevételük átlagosan három százalékát költik közvetlenül a nyomtatásra. Az IDC megállapítása ugyanakkor arra mutat rá, hogy a dokumentumok létrehozásának, rögzítésének, tárolásának, előhívásának, megosztásának és kinyomtatásának költségei elérhetik a céges árbevétel akár öt-tíz százalékát is. Ezt azt jelenti, hogy egy egymilliárd forintos éves árbevételű céget alapul véve a nyomtatással kapcsolatos költségek évente harminc-ötven, illetve százmillió forintot is felemészthetnek.

A Lexmark példájában egy olyan vállalatot említ, ahol 81, jelszóval nem védett gépen 1,14 millió oldalt nyomtatnak az alkalmazottak évente, s ezzel 162 festékkazettát fogyasztanak el. Racionalizálással a 81 helyett 13 nyomtató is elég lenne - igaz, ezeket jelszóval szükséges védeni. A Lexmark Managed Print Services (MPS) szolgáltatásának használatával a korábbi példa alkalmazottai csak 883 435 oldalt fognak nyomtatni, mégpedig feleannyi papírra, mint azelőtt (ha a kétoldalas másolás előírás a vállalatnál.) Ebben az esetben máris csupán 103 festékkazetta fogy évente. Elmondható tehát, hogy a nyomtatók számának csökkenése 43 százalékos költségcsökkenést jelent, a papírköltség a felére csökken, a nyomtatófestékre pedig mintegy harmadával (29%) kell kevesebbet költeni. Így 76 százalékkal kevesebb energia fogy, több mint két tonna (2395 kg) papírral kevesebbet használ el a cég, és 36 százalékkal kevesebb hulladék is keletkezik.

Forrás: Kukabúvár.hu

Az újrahasznosítás nem a környezetkímélő szemléletüket tükrözte, inkább azt, hogy a birodalom északi végein hiánycikké vált az üveg a római uralom utolsó évszázadában. A római időkben az üvegművesség sikeres iparággá vált, s a mesterek nem csupán azt tudták, hogyan állítsák elő az üvegtárgyakat, hanem azt is, hogy hogyan színezzék azt, vagy színtelenítsék.

Az üveg alapanyaga a homok, s attól függően, hogy milyen nyomelemeket tartalmaz, változik a termék színe. A kis mennyiségű vas hatására az üveg kékeszöld színű lesz, vas és kén együttes hatására viszont barna. Így a világ különböző sarkaiból származó homok felhasználása más és más színű üvegárut eredményezett.

"A rómaiak azt is tudták, hogyan állítsanak elő színtelen üveget, az alapanyaghoz antimont, vagy mangánoxidot adagolva" - magyarázta Harriet Foster, a norfolki múzeum és régészeti szolgálat kutatója, a Journal of Archaeological Science-ben megjelent tanulmány társszerzője. Mint kifejtette, nagyon keveset lehet viszont arról tudni, hogy pontosan hol is állították elő az üveget. A római kori üvegtárgyakat, a birodalom bármely szegletében is kerülnek elő, viszonylag egységes összetétel jellemzi. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az üveget néhány központban állították elő, majd az impérium különböző régióiba szállították, ahol helyi üvegművesek készítették el a szükséges tárgyakat.

Harriet Foster és Caroline Jackson, a Sheffield-i Egyetem kutatója azt próbálta kideríteni, hogyan állították elő és terítették a színtelen üveget a Római Birodalomban a Kr.u. III. század közepétől. Ennek jegyében 128 olyan római üvegtárgyból vettek aprócska mintát, amelyeket 19 helyszínen tártak fel a brit szigeteken.

A kutatók a nyomelemek meghatározására szolgáló műszeres analitikai eljárást, az induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) módszerét alkalmazták, amellyel az üveg színtelenítésére alkalmazott adalékokat vizsgálták. Mint kiderült, 128 mintából 46 antimont tartalmazott, 13-ban mangánoxidot fedeztek fel, a fennmaradó 69-ben pedig mind a két vegyület megtalálható volt. A kormeghatározás tanúsága szerint a Kr.u. IV. század közepére a rómaiak már a mangánoxidot preferálták, az a 69 minta viszont, amelyben egyaránt találtak antimont és mangánoxidot, arra enged következtetni, hogy a IV. században rendszeres gyakorlattá vált az üveg újrahasznosítása.

"Ebben az időben valószínűleg már kevesebb üveg érkezhetett a brit szigetekre. A IV. század végére a birodalom már szétesőben volt, kevesebbet fordítottak középületekre, szobrokra, luxuscikkekre, s a jelek szerint a kereskedelem is lelassult" - fogalmazott Harriet Foster, hozzátéve, hogy a kutatás során nem sikerült kideríteni, pontosan hol is állították elő a rómaiak az üveget, ehhez más területeken előkerült tárgyakat is vizsgálni kellene.