Sokan szenvednek attól, hogy kertjük talaja túl meszes - persze előbb érdemes megismerni, milyen jeleit mutatják ennek a növényeink.

KÉP: Pixabay

A hazai talajok az üledékes kőzet eredet miatt nagyrészt meszesek (lúgosak), márpedig aki kékvirágú hortenziát, paradicsomot vagy burgonyát szeretne a kertjében nevelni, annak enyhén savanyú talajra van ehhez szüksége. Számos növény ugyanis jobban fejlődik, ha a talaj pH-ja 5,5-6,5 között van. A talaj pH értéke a kémhatást jelöli, vagyis hogy mennyire savas vagy lúgos (bázikus, meszes) a talaj. A pH-érték 0 és 14 között változhat, a víz 7-es értékű, ez a semleges, az alatta lévő, csökkenő értékű tartomány egyre savasabb, míg a fölötte lévő egyre meszesebb. A kémhatásban 1 fok eltérés 10-szeres értékkülönbséget jelent, azaz nagyon sok: ha sikerül eggyel lejjebb vinni a talaj kémhatását, akkor tizedével csökkentetted a talaj mésztartalmát, ami komoly eredmény!

KÉP: Pixabay

Lehet ám, hogy a sok locsolástól válik egyre meszesebbé a talajod, mert hiszen a csapvíz gyakran kemény (meszes). A homokos talajból viszont gyorsabban kimosódnak az alkáli elemek, ezért savanyúbb lehet más talajoknál. A gránitkőzet eredetű talaj is savanyúbb a pala vagy mészkő eredetű talajnál. Ha korábban befüvesített részt akarsz veteményessé alakítani, akkor is szükséges a talaj savanyítása, mert a pázsit műtrágyák fokozzák a talaj meszességét. A gyomok is elárulják, milyen a talaj minősége, erről itt írtam korábban.

A nagy útifű nevű gyom a savanyú talajt kedveli. KÉP: Wikipedia

A növények azért fejlődnek jobban az enyhén savanyú talajban, mert abból jobban fel tudják venni a számukra szükséges tápanyagokat: szakkifejezéssel a tápelemek jobban mobilizálódnak alacsonyabb kémhatású talajban. Egy 5,5 pH-jú talajban megfelelő a talajélet (sok a hasznos baktérium, féreg, giliszta stb.), a növények képesek fölvenni a talajban lévő nitrogént és foszfort, amitől nagyobbra nőnek és több termést hoznak. Persze a túl savanyú talaj meg épp hogy tápanyaghiány kialakulásához vezethet, mert bizonyos anyagok oldhatatlan só formájában kicsapódnak, vagy annyira megnő más anyagok koncentrációja, ami toxikus a növények számára. 

KÉP: Unsplash

A talaj kémhatásának megállapításával házilag is próbálkozhatunk, kell hozzá szódabikarbóna és ecet, vagy egy kis vöröskáposzta, erről itt írtam részletesen. Fontos, hogy 1 rész talajhoz 3 rész desztillált (és nem ioncserélt) vizet kell önteni - a nem megfelelő mennyiség torzíthatja a kapott értéket. Lehet tesztcsíkkal és digitális mérővel is ellenőrizni a talaj kémhatását, az a lényeg, hogy a kert több részéről kell mintát venni, hiszen lehetnek a kertben erősebben és gyengébben meszes részek, illetve hogy évente legalább egyszer ellenőrizni kell a pH-helyzetet, hiszen idővel változhat. Minden mintában legyen hasonló a talaj és víz aránya.

KÉP: Eplants

A növények jelzik, ha túl meszes számukra a talaj, és ezért nem jutnak elegendő tápanyaghoz: megfelelő mennyiségű foszfor és mangán nélkül a növények nem tudnak jól fotoszintetizálni, amit sárgás-pöndörödő levelekkel jeleznek. Ha a levél csúcsa és/vagy a levélerek közötti rész sárgul, akkor réz- vagy cinkhiány lehet az oka, szintén a túl meszes talaj miatt.

Na de hogy a lényegre térjek, ha az derül ki, hogy túlságosan meszes a talaj, akkor savanyúbbá kell tenni az ezt kedvelő növények érdekében. A talajsavanyításról millió tippet lehet olvasni a neten, de azok közül elenyésző a valóban hasznos javaslat. 

 Ilyen pusztítással jár a tőzegkitermelés. KÉP: Pixabay

A legfontosabb, hogy mit ne használj: kerüld a tőzeget, mert annak kitermelése tájrombolással jár, valamint a tőzeglápok felszámolásával rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, ami addig a talajban volt megkötve. A tőzeg ellen már a világ egyik legismertebb kertésze, Monty Don is kampányol, erről ide kattintva olvashatsz. A talajsavanyításra nem alkalmas a fenyőtű és a tölgyfa levele sem: nem ezektől a növényektől lesz savanyú a talaj, hanem ott telepednek meg ezek a növények, ahol eleve savanyú a talaj.

Talajsavanyításra a legjobb, ha komposztot keversz kávézaccal. A komposzt mindkét irányból a semleges felé tolja a talaj kémhatását, tehát lúgosból semleges felé, a hozzá kevert kávézacc pedig tovább tolja a savanyú felé. Négy rész komposzthoz keverj egy rész kávézaccot. Használhatsz még kereskedelmi forgalomban kapható szerves műtrágyát, amely vízben oldható granulátum, és a növények meghálálják, ha az előírt mennyiséget megkapják tavasszal vagy késő ősszel. 

KÉP: Unsplash

Nagyon savanyú talajra van szüksége az áfonyának és a kékszirmú hortenziának, ezért megfontolandó, hogy ezeket inkább dézsába ültesd, mert akkor könnyebb felügyelni a talaj savanyúságát. Meg hát az is lehet, hogy elengeded a kék hortenziát, és megbarátkozol a rózsaszínnel.

365Zö