Ha turista vagy, ne szemetelj, főleg, ha olyan helyre mész, ahová nehéz eljutni. Gondold végig, ahová nehéz eljutni, ott nehéz a szemetet összegyűjteni és onnan a nagy gyűjtőkbe eljuttatni is. 

2014-ben exhibicionista, nudista turisták okoztak felháborodást a Machu Picchun a helyszín kezelőinél azzal, hogy a helyszínt háttérként használva meztelen fotókat készítettek a helyszínen. Később a sziklarajzok festékszóróval való átrajzolása és a graffitizés jelentett komoly problémát, mára a szemétügy és a fenntarthatóság a legfontosabb megoldandó feladat.

Dél-Amerika leglátványosabb és leglátogatottabb turisztikai attrakciója évente 40 millió dollár bevételt eredményez az ország gazdaságának. 

A baj ott kezdődik, hogy mint minden népszerű turisztikai attrakció körül, a tömegturizmus olyan negatív hatásokat generál, ami miatt, a világ egyik legegyedülállóbb kulturális örökségi helyszínének az élettartamát a kutatók még vagy 100 évre becsülik abban az esetben, ha nem változnak a turisztikai szokások, és a turizmussal járó problémákat nem tudja felszámolni a kormányzat.

A 15. században épült Machu Picchut kb. 700-800 állandó lakosra tervezték, jelenleg 2500 turista látogatja naponta. A Cuzcói Egyetem kutatói, geológusai szerint ez a nagymértékű mozgás, igaz lassú ütemben, de a hegy életében gyorsnak mondható változást okoz. A gyalogló turisták folyamatosan koptatják a hegy felszínét, gyorsabb pusztítást okozva, mint az természetes formájában végbemenne. A turisták által okozott "erózió" akár a hegy elmozdulását is eredményezheti.

A világörökségi helyszín másik megoldatlan ügye a turisták által felhalmozott szemét kezelése. A mintegy 1 millió turista évente 14 millió tonna szemetet hagyott maga mögött, aminek az elszállítása egyelőre megoldatlan problémaként nyomasztja a kulturális örökségi helyszín felelőseit. A turisták akár 2-3 kg szemetet hagynak a helyszínen távozáskor. A hegy tetején maradt hulladék többsége nem komposztálható, az in situ újrahasznosítás nem megoldott, és 2400 méter magasból a hulladék elszállítása a jelenlegi feltételek mellett nagyon lassú. Jelenleg gyorsabban termelődik a szemét, mint ahogy el tudják szállítani. 

A helyzetet nehezíti az is, hogy a vállalkozások, amelyeknek be kellett építeniük a szemét elszállítását a működési költségeikbe, a legkönnyebben a szemétszállító futárok fizetését csökkentik. Napjainkra az alacsony fizetés miatt a szemétszállító hordárok száma nagyon lecsökkent.

A vállalkozásoknak megvan a lehetőségük arra, hogy csökkentsék a hulladékfelhalmozást, a vízhasználat csökkentésével, megújuló energiaforrások használatával, az alkalmazottaknak járó tisztességes fizetéssel, a helyben vásárlás alkalmazásával és népszerűsítésével. 

Az UNESCO a turizmus negatív hatásaiból származó megoldatlan helyzet és a helyszín erodálódása miatt felvette a legveszélyeztetettebb örökségi helyszínek listájára a Machu Picchut.

A fenntartható Machu Picchu megőrzése nem egyedül a helyiek feladata. A helyszínt a kormány, az utazásszervezők, a vállalkozók és a turisták együttes figyelemmel, kidolgozott cselekvési tervvel tudják megőrizni. Ehhez az érintett szereplők összefogására van szükség.

Az UNESCO egy évet adott a kormánynak a helyszínen gondok kezelésére, ha nem sikerül túl lépni a problémán, a Machu Picchut a bizottság lezárja a turisták elől.