Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.

A szelektív gyűjtősziget futurisztikus változata WiFi-központ és hírportál az egyben, de vészhelyzet esetén menekülő útvonalat is tud javasolni. A bombabiztos új kukák azonban mégsem tehermentesítik az utcaseprőket.

A kilencvenes évek terrorista merényletei után a brit főváros központjából biztonsági okokra hivatkozva bevonták az öntöttvas szemétgyűjtőket, helyettük akár naponta hat alkalommal is utcaseprők takarítják el a járókelők által elszórt szemetet. Az olimpia azonban enyhíthet a szigoron: a megnyitóig összesen 75 high-tech szemetes tartályt helyeznek ki a belváros legforgalmasabb pontjaira. A szerkezet bombabiztos mivoltát az új-mexikói sivatagban tesztelték.

Az ötesztendőnyi fejlesztés révén született Renew Bin ökokuka a City üzletembereinek papírhulladékát, elsődlegesen újságot gyűjt szelektíven. Mást nem is nagyon lehet betuszkolni a szűk bedobó-nyíláson. Ezért kárpótol, hogy az ökokuka vezeték nélküli internetkapcsolatot nyújt, továbbá két nagy LCD-képernyőjén friss híreket, tőzsdei időjárási információkat közöl. A képernyők alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, ezáltal 40 százalék energiát takarítanak. A megjelenő reklámokból befolyó haszon egy százalékát a világ nagyvárosaiban megvalósítandó, fenntartható energiával kapcsolatos projekteknek juttatják.

A Renew Bin arra is képes, hogy hirtelen közlekedési káoszhelyzet esetén tájékoztatást adjon a lehetséges mentesítő útvonalakról. Ennek bizonyára nagy hasznát veszi majd „a világ legzöldebb olimpiájára” Londonba érkező vendégsereg, akikkel az eddigi napi 750 ezerről három millióra emelkedik az ökokuka közönsége. 

Harmincnégy tonnára, vagyis négy városi autóbusz tömegére rúg az a mennyiség, amit italos kartondobozból gyűjtöttek össze azok az óvodások és iskolások, akik részt vesznek a csomagolóanyagot gyártók szervezete, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) gyűjtésében. Az akciót 2011 szeptemberében indította a szervezet. A program a felénél tart, viszont az eddig gyűjtött mennyiség több mint az a 26 tonna, amit korábban egy egész év alatt gyűjtöttek.

Egy iskolában már több mint egy tonna italos kartont gyűjtöttek, amiért 100 ezer forintos különdíj jár. Az IKSZ programja keretén belül tizenkét város és hat budapesti kerület összesen 277 intézményében mintegy 58 ezer iskolás és óvodás gyermek gyűjti a tejes és gyümölcsleves dobozokat - közölte a szervezet.

Az italos kartondobozok minimum háromnegyed részben jó minőségű papírból készülnek. Egy fából átlagosan 5300 darab italos kartondoboz készülhet. Ez azt jelenti, hogy az eddig gyűjtött körülbelül egymillió darab italos kartondoboz szelektálásával mintegy 190 darab fát mentettek meg a kivágástól. Az IKSZ megalakulásának kezdete, 2004 óta 19 százalékra nőtt Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos (tejes és gyümölcsleves) kartondobozok aránya.

Az ilyen csomagolás hátránya környezetvédelmi szempontból az, hogy rétegei csak igen drága módszerekkel választhatók szét. A rostos ivólevek doboza például hat rétegből áll: préselt polietilén, nyomdafestékes papír, polietilén, alufólia, két réteg további polietilén fólia. Az ilyen csomagolás fajlagosan még akkor is sokkal többe kerül, ha a visszaváltható üvegek árába beszámítjuk a szállítás, a mosás és a töltés költségeit.

Ha ráadásul a karton a szemétbe kerül a szelektív gyűjtés helyett, aránytalanul nagy helyet foglal el a kukában, majd a szemétlerakóban - áll a Zöldköznapi kalauzban, a Föld Napja Alapítvány szerkesztésében megjelent kötetben. A hulladéküggyel foglalkozó szervezet, a Humusz Szövetség ajánlása szerint az a legjobb hulladékhasznosítás, ha valaki eleve igyekszik a minimumra csökkenteni az általa termelt csomagolási hulladék mennyiségét.

Több mint 20 milliárd forintot forgatna vissza 2012-ben a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás támogatására az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A pluszpénz a környezetvédelmi termékdíjakból befolyó költségvetési bevételből származik. Az intézményt szeptember 1-jén alapították meg; minderről a százszázalékos állami tulajdonban lévő szervezet ügyvezetője, Vámosi Oszkár nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A termékdíjköteles termékek gyártói és forgalmazói eddig maguk gondoskodtak hasznosítási kötelezettségeik teljesítéséről, koordináló szervezeteket hozva létre, s ezzel egyúttal mentességet szerezve a termékdíj fizetése alól. A piaci alapokon működő, közel két tucat koordináló szervezet tavaly és az idén mintegy 10 milliárd forintot fordított hulladékkezelésre. Ezzel szemben a díjfizetés alóli mentesség megszüntetése, a díjak átalakítása, valamint a koordinálás állami kézbe vételének eredményeképpen jövőre legalább 20 milliárd forint, a jelenlegi összeg duplája juthat erre a területre. "Az ÖHÜ frissen felvett munkatársai már dolgoznak azon, hogy a finanszírozás folyamatos legyen" - nyilatkozta a magánszférából érkezett Vámosi. Az ÖHÜ számításai szerint nagyjából 10 százalékkal csökken a csomagolóanyagok kibocsátása 2012-ben, így kevesebb lesz az ebből származó termékdíj is.

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.

Fokozatosan Budapest összes kerületében együtt gyűjti a műanyag- és fémhulladékot a  Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. június 9-től. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken továbbra is megmarad az öt darab hulladékgyűjtő tartály - annyi a változás, hogy a sárga színű műanyag- és a szürke színű fémkonténerbe egyaránt be lehet dobni a műanyag- és a fémhulladékot. A kétféle hulladékot az ürítést követően különválogatják és újrahasznosítják. Az FKF Zrt. ezzel az intézkedéssel azt szeretné elérni, hogy ne borítsák fel a tartályokat a visszaváltható alumíniumdobozok megszerzése érdekében, és – ahogy a cég közleménye fogalmaz – „ezáltal nagyobb tisztaság és nyugalom uralkodjék a fővárosban”.

Ez azt ábrát helyezi ki a gyűjtőszigeteken a FKF

Kísérleti jelleggel a X. és XXI. kerületben már 2011 januárjától már együtt gyűjti a fémet a cég. A megoldás sikeres volt – közölte a vállalat. Az új begyűjtési rendszer azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben egyre több lakossági panasz érkezett az FKF Zrt.-hez arról, miszerint sokan felborítják a fémhulladék-gyűjtő tartályokat, hogy összegyűjtsék a visszaváltható alumíniumdobozokat.

Az együttgyűjtés azért megoldás, mert a műanyagot a hulladékszállító járművek naponta szállítják el, ezért nagymértékben csökken az esély arra, hogy felborítsák a konténereket. A fémet korábban kéthetente szállították el. Az intézkedés további előnye a vállalat szerint az, hogy a műanyag- és a fémhulladék együttgyűjtésére két konténer áll rendelkezésre, ezáltal jelentősen csökken a túltelített tartályok száma.

A tartályokat a költséghatékonyság miatt nem cserélik ki. A változásról a konténerekre kihelyezett figyelemfelhívó táblák tájékoztatnak, és jelzik, hogy pontosan hova lehet bedobni a fém- és műanyaghulladékot. Az FKF az újrahasznosítást évek óta a közbeszerzési eljárások során kiválasztott partnercégével valósítja meg. A konténerek tartalmát a kukásautó a partner telephelyére szállítja, ahol a dolgozók a szalagra helyezett fém- és műanyaghulladékból kiválogatják az előbbit kiválogatják és külön helyen gyűjtik. A cél az, hogy a szelektált hulladék másodnyersanyagként visszakerüljön az ipari termelésbe.

A FKF számít a lakosság véleményére, benyomásaira és tapasztalataira. A cég kék számon itt hívható: 06-40-353-353 (FKF-FKF), e-mail: fkfzrt@fkf.hu, levélcím: 1439 Budapest, Pf. 637.

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo

Országszerte 1500 helyszínen több mint 160 ezer ember több ezer tonna szemetet szedett össze tegnap a TeSzedd! elnevezésű kezdeményezés keretében - összegezte az akció tapasztalatait Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetügyért felelős államtitkára.

A hagyományteremtőnek szánt szemétgyűjtő naphoz, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Központ Alapítvány szervezett, környezetvédő és más civil és társadalmi szervezetek, cégek és magánszemélyek csatlakoztak.

Ahol veszélyes hulladékot, illetve mozdíthatatlan méretű tárgyakat találtak az önkéntesek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a nemzeti parkok távolítják majd el a hulladékot. A szakemberek még a jövő hét folyamán is takarítanak. Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Unió több országában rendeztek már szemétgyűjtési akciókat, a kezdeményezés Észtországból ered. A megmozdulásnak ugyanakkor külön aktualitást ad, hogy az unió döntése szerint az idei esztendő az önkénesség éve.

Illés arról is szólt a teszedd kampány egri sajtóeseményén,  hogy a tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé kerül és 2012 januárjában életbe lép a hulladékgazdálkodási törvény, amely az unió legfontosabb céljaival összhangban a hulladék újratermelődését akadályozó ösztönzőket tartalmaz majd, illetve a szelektív gyűjtést és az újrahasznosítást támogatja.

A hulladéklerakást és a hulladékégetést azonban nem támogatja majd a jogszabály. A lerakott hulladékot ugyanis értékes erőforrások mozgósításával kell összeszedni, az égetés pedig levegőszennyezést, ily módon egészségkárosodást okoz - hangsúlyozta Illés Zoltán.
A jogszabállyal együtt hatályba lépnek a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek is - mondta Illés Zoltán. Habis László, Eger fideszes polgármestere arról számolt be, hogy a városból 300 önkéntes csatlakozott az akcióhoz. Nem csak öt konténernyi kommunális és építési hulladéktól szabadították meg a települést, hanem tisztították az Eger patak medrét is.

A Sajó mentén szedték az árvíz után ott maradt kommunális hulladékot

A Borsod megyei Szirmabesenyőtől egészen Felsőzsolcáig, a Kis-Sajó torkolatáig szedték az elmúlt évek árvizei után ott maradt kommunális hulladékot a Sajó folyó mentén, a jobb és bal parton szombaton. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársai csak erről a területről mintegy 800 zsáknyi szemetet gyűjtöttek össze. A felügyelőségtől 116-an, a vízügyi igazgatóságtól pedig másfélszázan vettek részt a TeSzedd! akcióban. Az igazgatóság más területein - például a Bodrog mentén - is dolgoztak. Motorcsónakokkal gyűjtötték a kommunális hulladékot, három vízi járművel szedték össze a főként PET palackokból álló halmokat.
A regionális környezetvédelmi felügyelőség két helyszínt: a Csorba-telepi kavicsbánya tavat, mintegy 12 kilométeres hosszban, a Sajó jobb parti szakaszát pedig a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig (4 kilométer) "szabadították meg" a szeméttől. A vízügyesek a Sajó bal partját takarították a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig, továbbá a Sajó mindkét partját a közúti hídtól egészen az M30-as út hídjáig.

Baranya megyében több mint 7000 önkéntes regisztrált

Baranyában közel 40 helyszínen, Somogyban közel 70 helyszínen lett megszervezve az akció. Magyarország fővárosa és három megyei jogú város – Debrecen, Pécs és Székesfehérvár – az önkéntes akció kiemelt helyszíne volt. Szombaton  Pécsett mintegy 20 helyszínen gyűjtöttek önkéntes csapatok hulladékot a város különböző pontjain.

A hosszú távú cél a szemléletformálás

A TeSzedd! mozgalom nem csak egy nap közös szemétszedésről szól, hosszú távú célja a szemléletformálás annak érdekében, hogy a hétköznapokban kevesebbet szemeteljünk, és általában környezettudatosabban éljünk - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az országos önkéntes szemétgyűjtő akció megnyitóján Budapesten.

A kezdeményezéshez több mint 162 ezren csatlakoztak, magánszemélyek, iskolák, munkahelyi és más közösségek is regisztrálhattak a www.teszedd.hu honlapon. Az egyes településeken szerveződő csapatok munkáját helyi koordinátorok segítik. Az akcióhoz csatlakozók nemcsak a szemétszedésben, hanem az illegális hulladéklerakó-helyek feltérképezésében is segíthetnek.

A TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért a szervezők szerint az ország történetének legnagyobb önkéntes akciója.
"Felszedjük a szemetet a közparkokból, az utak széléről, a szántóföldekről, a vízpartokról, sőt a Balatonnál a víz fenekéről is" - sorolta a helyszíneket a nap elején a vidékfejlesztési miniszter. Balatonfüreden önkéntes búvárok a tóból gyűjtötték a hulladékot a Veszprém Megyei Búvárklub szervezésében. Az egész országból több mint negyven búvár vett részt a víz alatti szemétszedésben.

Forrás: greenfo.hu

Ígéretük szerint legalább 162 ezren fognak szemetet szedni Magyarország-szerte ezen a hétvégén. Május 21-én, szombaton bonyolítják le a TeSzedd! országos hulladékgyűjtő akciót, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium szervez az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve országos hulladékgyűjtő akciót szervez. Ez a rendezvény lesz hazánk eddigi legnagyobb szemétszedési kezdeményezése. A rendezvényre a regisztráció már lezárult, de a TeSzedd! Facebook-oldalán még lehet szervezkedni, csatlakozni valamelyik csapathoz. Az önkénteseken kívül 156 cég, 403 nemkormányzati szervezet és 551 közintézmény gyűjti a hulladékot ezen a szombaton.

Hasonló önkéntes akciót először Észtországban szerveztek meg 2008-ban. Ahogy a balti országban, idén Magyarországon is cél az illegális hulladéklerakók feltérképezése is. A résztvevők által feltöltött GPS-koordinátákból fog elkészülni az ország első szeméttérképe. 

A helyi közösségek hulladékgyűjtő munkájának óriási sikerét Európa számos országából vett példa igazolja. Az első alkalommal Észtországban 50 ezer önkéntes 10 ezer tonna hulladékot gyűjtött össze 5 óra alatt, Szlovéniában 273 ezren több mint 20 ezer tonna szemetet szedtek össze. Tavaly Romániában mintegy 200 ezer, Portugáliában 100 ezer volt a résztvevők száma. Hasonló sikereket remélnek a szervezők a hazai akciótól is.

A teszedd.hu online regisztrációs felületen a gyűjtés helyszínének meghatározásával jelezték részvételüket az önkéntesként vagy támogatóként csatlakozók. Az egyes településeken szerveződő csoportok munkáját a megyei Önkéntes Centrumok helyi önkéntes koordinátorai segítik, akik felveszik a kapcsolatot a jelentkezőkkel, tájékoztatnak az akció részleteiről és május 21-én irányítják a résztvevők munkáját. Az akciót az Önkéntesség Európai Éve keretében szervezik.