Villámgyorsan bármilyen infót lepötyögsz a tableten vagy az okostelefonon? Nem kizárt, de az is biztos, hogy sokkal jobban leszel képes felidézni a jegyzetet, ha papírra írtad, igazolta a Tokiói Egyetem friss kutatása. 

KÉP: Unsplash

Az általános vélekedés szerint a digitális eszközök fokozzák használóik hatékonyságát. Ezzel szemben a japán kísérletben résztvevő, papírra jegyzetelő diákok 25 százalékkal gyorsabban végezték el a kitűzött feladatokat, mint azok, akik tabletet vagy okostelefont használtak. Pedig mindannyian kézzel írtak, csak éppen az egyik csoport papírra tollal, a másik pedig elektronikus eszközre érintőceruzával (stylus).

A meglepő különbséget az okozhatja, hogy a papír komplexebb térbeli információt tartalmaz, mint az érintőképernyő. Az igazi papír bármikor kézbe vehető (tapintásélmény!), tele van változatos jellemzőkkel, mint például a szamárfülek vagy egyenetlen írásminta. A digitális képernyő egynemű, lapozás (görgetés) közben nincs fix pozíciója, és eltűnik, amint becsukjuk az alkalmazást.

A kísérletben résztvevő egyetemistáknak meg kellett hallgatniuk egy kitalált beszélgetést, amely bizonyos jövőbeni eseményekről szólt. Ezután a kísérleti alanyokat két csoportra osztották, és a hallottak alapján összeírták a beszélgetés szereplőinek tervezett napirendjét -- az egyik csoport papírra tollal, a másik érintőceruzával digitális eszközre. Egy óra elteltével az alanyoknak ki kellett tölteniük egy naptárt az előzőleg lejegyzetelt napirendek alapján, miközben funkcionális mágneses rezonancia készülékkel mérték az agyi vérkeringésük mértékét. (Az aktívabb agyterületen fokozott vérkeringés tapasztalható.)

Azok az egyetemisták, akik papírra jegyzeteltek, 11 perc alatt töltötték ki a naptárt, a tablethasználók 14 perc alatt, az okostelefonosok 16 perc alatt. A papírra jegyzetelő alanyok körében erősebb agyi aktivitás mutatkozott az olyan agyterületeken, amelyek a nyelvhasználatért és a képi megjelenítésért felelősek, illetve a hippokampuszban, amelynek szerepe van az emlékezet működésében és a térbeli tájékozódásban.

KÉP: Unsplash

A kutatók szerint az analóg jegyzetelés gazdagabb térbeli részleteit a "lelki szemünkkel" jobban fel tudjuk idézni. Aki mégis inkább digitális eszközre szeretne jegyzetelni, tegye személyessé a dokumentumot változatos szövegkiemelési eszközökkel, mint a színes kiemelés, aláhúzás, bekarikázás, nyílak rajzolása vagy virtuális post-it cédulák alkalmazása, amelyek az analóg írási stílust utánozva erősíthetik a memóriát.

Jóllehet a japán kutatók egyetemistákat vizsgáltak, szerintük a fiatalabb diákok, így a középiskolások fejlődésben lévő agya sokkal érzékenyebb lehet a papír-digitális jegyzetelésbeli különbségre, mint a felnőtteké. (Ez különösen a most érettségire készülőknek lehet megfontolandó -- A ford.) Sőt, a kreativitást is jobban ösztönözheti, ha az előzetes információkat az erősebb emlékezetet és pontosabb felidézést segítő "igazi" papíron rögzítették. "Legyen szó művészetről, zeneszerzésről vagy más kreatív munkáról, nyomatékosan javasolnám a papír használatát a digitális eszközök helyett", összegezte Kuniyoshi L. Sakai idegtudomány-professzor, a Frontiers in Behavioral Neuroscience folyóiratban megjelent kutatás egyik szerzője. 

Újabb jó érv amellett, hogy miként tudod újrahasznosítsani a csak egyik oldalukon nyomtatott számlákat és más hivatalos papírokat, ahelyett, hogy kidobnád őket.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Amikor az a kérdés, mi lehet a jövő ruházati alapanyaga, kevesek felelik rá a polietilént. Pedig világszerte ez a legnagyobb mennyiségben gyártott műanyag, és tulajdonképpen ideális forrás  volna ilyen célra (is). A polietilénnek különböző fajtái vannak, az egyikből italospalack, a másikból nejlonzacskó vagy más csomagolóanyag készülhet. Könnyű és vékony, és fonallá sodorva olyan kelme szőhető belőle, amely hűvösen tartja a testünket, mert átengedi a hőt. Igen ám, de az izzadságot nem, úgyhogy ez eddig lehetetlenné tette a polietilén ruházati célú felhasználását.

A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatói viszont most egy olyan textilt állítottak elő polietilénszálból, amely selymes tapintású, könnyű, és sokkal gyorsabban képes a nedvesség elpárologtatására, mint a hagyományos műszálas kelmék, például a poliészter.

KÉP: Felice Frankel, Christine Daniloff, MIT

Módszerük lényege, hogy a por formájú polietilén nyersanyagot megolvasztva extrudálták, hogy vékony szálakat húzhassanak belőle. Az extrudálási folyamat némileg oxidálta a szál felületét, amely így már mérsékelten hidrofillé vált, azaz csökkent a víztaszító képessége, magába szívta a nedvességet.

A polietilén fonalban a szálak közötti parányi rések kapillárisként működnek, passzív módon felszívják az vízmolekulákat. Ez a képesség függ a fonal átmérőjétől, annak megfelelően szabályozható. A tesztelések során kiderült, hogy a polietilén kelme idővel kevésbé lesz vízszívó, ám ez a folyamat egyszerűen visszafordítható: elég megdörzsölni az anyagot vagy kitenni a napra, mondta Svetlana Boriskina MIT-kutató. A munkatársaival készített kutatási beszámolója a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg. 

A szakemberek ezek után kiszámolták a polietilén kelme ökológiai lábnyomát is, és kiderült, hogy a becslésekkel ellentétben a polietilén-ruházatnak a teljes életciklusa alatt kisebb volna a környezetre gyakorolt hatása, a felhasznált energia, mint a pamutból vagy nejlonból készült ruházatoknak. A polietilén anyagában színezhető, még az extrudált szállá húzás előtt, így nincs szükség a textilipar egyik leginkább környezetszennyező elemére, a festésre sem. A polietilén ruházat kevésbé koszolódik, mivel a felületén nem tapadnak meg a szennyező szemcsék. Ennek köszönhetően elég tízperces hideg mosással átöblíteni, és újra tiszta lesz. 

Az új technológiával teljes körben megoldható a használt polietilén zacskók, tejfölöspoharak és más polietilén műanyagok újrahasznosítása: különösen alkalmas lenne sportruházat gyártására, de katonai felszereléshez is megfelelő, sőt, mivel a polietilén nem engedi át a röntgensugarakat, akár az űrhajósok szkafandere is készülhet belőle, ajánlják az MIT kutatói. Ráadásul ez a ruházat akárhány alkalommal újrahasznosítható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az ENSZ friss jelentése szerint évente 970 millió tonna élelmiszert pazarlunk el, ami a világon megtermelt mennyiség 17 százaléka. Az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez Te is hozzájárulhatsz, ha a megvásárolt, de fel nem használt élelmiszereket megpróbálod valamilyen fogásba beilleszteni. Vegyük például a száraz kenyeret: múlt héten kutyasétáltatás közben lőttem ezt a képet, valaki egy egész csomag kenyeret dobott a kukába. Ez egyszerűen döbbenetes. Gondolj bele, ahhoz a kenyérhez meg kellett termelni a gabonát, azt be kellett szállítani a malomba, onnan liszt ment a pékségbe vagy kenyérüzembe, ott sok energia és hozzávaló ráfordításával alakult csomagolt kenyérré, amit kiszállítottak a boltba, ahol nem kevés pénzért megvette az illető, majd hazavitte -- és kidobta.

Pedig számtalan módja van annak, hogy a maradék kenyeret felhasználjuk, a világ minden táján születtek erre receptek, tele van velük a net. De prézlinek is könnyen elkészítheted: a szikkadt kenyeret szeletekre vágod, szétteríted egy tepsiben, és vagy hagyod magától teljesen kiszáradni, vagy a sütőt legalacsonyabb hőfokra állítva kiszárítod a kenyeret. Utána nagyobb darabokra töröd, dió- vagy húsdarálóval, esetleg robotgéppel ledarálod, és kész. Nemcsak panírozáshoz használhatod, hanem krémlevesek vagy saláta tetejére szórva, illetve párolt zöldséghez keverve.

Tepsiben sült bundás kenyér

A hagyományos bundás kenyér olajmentes rokona. Egy tepsiben egymás mellé fekteted a kenyérszeleteket, majd összekeversz tojást, tejfölt, aprított fokhagymát és sót, ezt ráöntöd a kenyérszeletekre, megszórod reszelt sajttal és középmeleg sütőben fél óra alatt összesütöd. Recept ide kattintva elérhető.

Pan Catalán

KÉP: CKBK

Ez a spanyol recept nagyon egyszerű: a megpirított kenyérszeletet egyik oldalán végigdörzsölöd félbevágott fokhagymával, csepegtetsz rá kis olívaolajat, és egy jó érett paradicsomot is eldörzsölsz rajta (a héját kidobod). Fogasztás előtt durva szemű tengeri sóval meghinted. Lehet egy szelet sonkát is rátenni.

Panzanella saláta

KÉP: Veggiemom

Az olasz recept szerint néhány szelet kenyeret összetépsz nagyobb darabokra, tepsiben megpirítod. Utána összeforgatod felaprított paradicsommal, bazsalikommal, lilahagymával, fokhagymával, olaj- vagy kapribogyóval és mozzarellával. Sózod, borsozod és meglocsolod olívaolajból és balzsamecetből kevert öntettel. Fogyasztás előtt hagyd néhány percig állni, hogy kenyér magába szívhassa az ízeket.

Ribollita leves

Egy nagy fazékban felforrósítasz 2-3 evőkanál (olíva)olajat, és megpárolsz rajta összevágott sárgarépát, szárzellert, vöröshagymát, póréhagymát, fokhagymát. Utána hozzáadsz meghámozott és összetört paradicsomot, zöldség alaplevet, vizet. Felforrás után fél órát alacsony hőfokon rotyogtatod, majd ízesíted sóval, borssal, oregánóval (kakukkfűvel), hozzákeversz finomra vágott fodroskelt, és konzerv fehérbabot (leöblítve), és még néhány percig főzöd, amíg a kel megpuhul. Tálaláskor először egy szelet fokhagymás pirítóst teszel a tányérba, és erre szeded rá a forró levest. Recept ide kattintva elérhető.

Pappa al pomodoro leves

Olívaolajon megpárolsz vöröshagymát és egész fokhagymát, ráöntesz apróra vágott paradicsomot, néhány deci vizet, sózod-borsozod és néhány percig főzöd. Hozzáadsz kis kockákra tépkedett kenyeret és még egy kis vizet, majd 15-20 percig tovább főzöd. A végén bazsalikomot, chilipaprikát dobsz bele, és összeturmixolod. Tálaláskor meglocsolod olívaolajjal. Recept ide kattintva elérhető.

Gombás-póréhagymás strata

KÉP: Mother Earth Living

Az olaszoknak tényleg rengeteg receptjük van szikkadt kenyérre! A strata "rétegek"-et jelent, amolyan rakott kenyérfelfújt vagy csőben sült kenyér. Ehhez például szárított gombát beáztatsz, majd miután megszívta magát, felaprítod póréhagymával együtt, hozzádobsz préselt fokhagymát és kakukkfüvet, sózod-borsozod és vajon megpárolod. Közben összeturmixolsz tejet, fehérbort, tojást, és belekeversz reszelt sajtot, illetve a kicsit kihűlt gombás keveréket. Egy mély tepsiben elterítesz kenyérkockákat, ráöntöd a zöldséges mártást és közepesen forró sütőben összesütöd.

Angol kenyérpuding

KÉP: Simply Recipes

A bourbonba áztatott mazsolát gyerekek esetében el lehet hagyni, de a többi hozzávaló: összetépkedett szikkadt fehérkenyér, amit tejből, tojásból, cukorból és vajból készült szósszal leöntesz, előtte ízesíted vaníliával és fahéjjal. Az egészet összesütöd és már eheted is!

Libanoni fattoush saláta

KÉP: Purple Carrot

Apróra tépett salátalevelekhez keverj vékonyra szeletelt édeskömény-gumót, annak az összeaprított leveleit, felkarikázott hónapos retket, lilahagymát és uborkát, aprított mentalevelet, vérnarancs-cikkelyeket vagy koktélparadicsomot, majd öntsd le citromléből, őrölt feketeborsból, szomákból (sumac) és olívaolajból készített öntettel. Végül forgasd össze kis darabokra vágott, megsózott és megpirított pitakenyérrel.

Skordalia

KÉP: Kali Orexi

Ezt a görög mártogatóst kenyérrel vagy krumplival is elkészítheted. Alapja a szikkadt és beáztatott kenyér (vagy főtt krumpli), amit jó sok aprított fokhagymával (innen a neve, skordo), olívaolajjal, ecettel, sóval, valamint dióval vagy mandulával krémesre turmixolsz. Fogyaszthatod melegen vagy hidegen!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

A kenyai Nairobiban élő, 29 éves Nzambi Matee adatelemzőként és olajipari mérnökként dolgozott korábban, de látva a szülővárosa utcáit elborító műanyaghulladékot, úgy érezte, ez ellen tennie kell valamit. Az anyukája sufnijában kialakított házi laborjában kísérletezni kezdett a műanyag újrahasznosításával. 

Az volt a célja, hogy homok hozzákeverésével a megolvasztott műanyagból térkövet állítson elő, ami tartósabb a betonnál. A témával még egy pályázatot is elnyert, aminek révén az amerikai Colorado Egyetem anyagtudományi laborjában tanulmányozhatta a folyamatot. Itt sikerült tökéletesítenie a keveréket, és kifejlesztette annak a gépnek a prototípusát, amely a térkövet gyártja.

A strukturált felületű téglák olvadáspontja 350 Celsius-fok felett van, tehát nem fordulhat elő, hogy a direkt napsütéstől vagy valamely háztartási berendezéstől, kifröccsenő forró folyadéktől megolvadjanak. Matee az alapanyagok a helyi hulladékgyűjtőből szerzi be, gyakran ingyen, aminek köszönhetően terméke elérhető árú az iskolák és magánszemény ingatlantulajdonosok számára is. 

"Abszurd, hogy mindmáig küzdünk azzal a problémával, hogy az embereknek tisztes hajlékot nyújthassunk, holott ez alapvető szükséglet. A műanyag olyan anyag, amelyet gyakran nem megfelelően használnak, illetve félreértelmezik a célját. A benne rejlő lehetőség óriási, de az utóélete katasztrofális lehet", nyilatkozta Matee az ENSZ közleményében.

Eddig több mint 200 tonna műanyagból készítettek téglát, a Gjenge Makers nevű vállalkozás már 112 alkalmazottnak tud kenyeret adni, közte nőknek és fiataloknak. Naponta 1000-1500 térkövet állítanak elő, Matee egész Afrikában szeretne terjeszkedni. Hát igen, ettől az ötletes újrahasznosítástól mindenki padlót fog majd.

VIA designboom

A koronavírus-járvány egy éve alatt korábban nem látott mértékben megugrott a csomagküldések száma. Ezzel együtt a csomagoláshoz használt kartonpapír dobozoké is. És az elégedetlen ügyfeleké is: iparági becslések szerint az emberek 85 százalékának volt már rossz tapasztalata valamilyen csomagrendeléssel.

KÉP: Unsplash

Ahol nincs lehetőség a használt dobozok begyűjtésére az újrahasznosításhoz, ott a rengeteg kartondoboz a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét gyarapítja vagy eltüzelik. És akkor még nem beszéltünk a küldemény védelmére szolgáló buborékfóliáról (én a múltkor szó szerint 3 méternyit kaptam egy nagy papírdobozban egy parányi áru mellé), vagy a térkitöltésre használt polisztirolcsipszről, ami szintén a hulladék mennyiségét szaporítja. 

A német-francia LivingPackets cég négyéves munkával kifejlesztett egy olyan áruküldő dobozt, amelyet akár ezer alkalommal újrahasználhatunk, és utána egy felújítást követően még ezerszer. Ezzel valóban minimálisra csökkenne a netes rendeléseket kísérő hulladék mennyisége. 

A nemes egyszerűséggel "The Box" (A doboz) névre keresztelt eszközt a 2021-es Las Vegas-i innovációs kiállításon, a CES-en is bemutatták a legújabb fejlesztésekkel.

A nagyjából két cipősdoboznyi méretű dobozban sok minden elfér, de akár felére össze is nyomható, ha mondjuk egy laptopot vagy iratokat szeretnénk küldeni. A beépített biztonsági egységeknek köszönhetően a The Box ellophatatlan és fokozott biztonságot nyújt a küldeményeknek. 

Az eszközben lesz internetkapcsolat, nyomkövető GPS, amellyel a küldő és a fogadó valósidőben ellenőrizheti a csomag hollétét egy applikáció segítségével. Helyet kap a dobozban hőmérséklet-, páratartalom és rázkódásérzékelő szenzor is. Arra is lehetőség lesz, hogy kamerát helyezzenek a dobozba, amivel bárki rápillanthat, vajon menet közben minden rendben van-e a küldeménnyel. 

A doboz oldalán e-ink kijelző helyettesíti a hagyományos felragasztandó címkéket, további anyagtakarékosságot lehetővé téve. A doboz belső rögzítőlapjának köszönhetően nincs szükség se buborékfóliára, se polisztirolcsipszre. A LivingPackets az ezerszer használható doboz árát szeretné a kartondobozokéhoz hasonló összeg körülire kihozni.

Jelenleg a béta tesztelés folyik a partnercégekkel, amelyek között e-kereskedelmi, logisztikai és biztosítási vállalatok vannak. A The Box tömegtermelése 2021 májusában kezdődhet. 

KÉP: Unsplash

A korábban ideálisnak vélt macskaalmokról egyre-másra derül ki, hogy ártalmasak lehetnek a cicára, a gazdira és a környezetre is. Szerencsére a zölden gondolkodó macskabarátok előtt több választási lehetőség is van. 

KÉP: Unsplash

A kereskedelemben széles körben kapható macskaalmok szilikát-(szilícium-dioxid-)kristályokból vagy természetes agyagból (bentonit) készülnek. Előbbiek jól megkötik a nedvességet és szagokat, utóbbiak olcsóbbak, illetve porózusságuknak köszönhetően gyorsan csomósodnak. A szilikátalom a fenti okból hetekig a macskavécében maradhat, míg a másikból naponta akár többször is ki kell szedni a csomókat, és visszatölteni az alom mennyiségét az eredeti szintre. Igen ám, csakhogy akármennyire is pormentesnek hirdetik ezeket a macskaalmokat, mégiscsak kijuthat belőlük némi veszélyes por, amely emberben és állatban is esetleg felső légúti problémákat okozhat. 

És hová dobd a használt macskaalmot? Egy műanyagzacskóban a kukába? Amennyiben a kuka tartalma nem hulladékégetőbe, hanem hulladéklerakóba kerül, akkor kétszeresen is szennyezi a környezetet: a műanyagzacskóval és az abban lévő salakanyaggal együtt. Ha azt gondolnád, hogy akkor majd lehúzod a vécében, az még nagyobb kárt okozhat. Még ha úgy is reklámozzák, hogy lehúzhatod a vécén, nem tudni, hogy egyáltalán lejut-e a cucc a csatornába, vagy esetleg útközben dugulást okoz. Másik gond, hogy kérdés, a szennyvíztelep képes-e ártalmatlanítani a macskaürülékkel szennyezet szilikátos vagy bentonitos almot. 

Amennyiben környezettudatosan gondolkodsz, érdemes megfontolnod a zöld macskaalomra való áttérést. Ez a valóban biológiai úton lebomló alom készülhet növényi rostból (búza, kukorica, árpa), faforgácsból, mogyoróhéjból, de akár újrahasznosított papírból is. Ezt ráadásul tényleg szabad lehúzni a vécén. A cica átszoktatását fokozatosan végezd, először csak egy alomtálcában legyen kicserélve az alom az új fajtára, aztán lehet a többiben is. 

Amennyiben kerted van, nagyon óvatos legyél, ha komposztálni szeretnéd a 100 százalékban lebomló zöld almot. Feltétlenül elkülönítve komposztáld, ne keverd olyan komposzthalomba, amit a konyhakerti (zöldség-, gyümölcs-, fűszer-) növényeknek szánsz. A macskaalom komposztálása legalább 2 évig tartson, hogy a kórokozók biztosan elpusztuljanak, és utána kizárólag dísznövényekhez használd ezt a komposztot. Toxoplazmózisos cicától származó használt macskaalmot (még ha lebomló is) nem szabad sem a vécébe dobni, sem pedig komposztálni. 

Még valami: a legtöbb alomtálca műanyagból készül, amely nem zöld termék, illetve magába szívhatja a szagokat. Aki hosszú távra tervez, annak érdemes megfontolnia, hogy rozsdamentes acélból készült alomtálcát (vagy például erre a célra is használható nagyméretű GN-edényt) vásárol kedvence számára. Ilyenből akár használt darabot is lehet találni a neten. A rozsdamentes acél ráadásul forró vízzel tökéletesen fertőtleníthető. Így aztán mind a gazdi, mind a cicatartás igazán környezetbarát lehet.

Az indiai kormány bejelentette, hogy országszerte 7 ezer vasútállomáson ezentúl nem műanyagpohárban, hanem a kulhad nevű hagyományos cseréppohárban lesz kapható a tea. A váltással lényegesen csökken a hulladék mennyisége, ami hozzásegítheti Indiát ahhoz, hogy megszabaduljon az egyszer használatos műanyagoktól. Valamint ezzel munkát adnak az ország kétmillió fazekasának is. 

KÉP: Flickr

A Covid-járvány előtt Indiában naponta mintegy 23 millióan utaztak vonaton, és valamelyik állomáson biztosan elfogyasztottak egy édes, fűszeres, tejes teát, azaz chait. A kulhadokra való visszatérés a régi korokat idézi, amikor ez a fületlen cseréppohár még a hétköznapok kísérője volt. Használat után ez is eldobható, mint a műanyag pohár, bár valószínűleg érdemes inkább apróra törni: a kulhad mázatlan és festetlen, ezért nem minősül veszélyes hulladéknak (sőt, mivel az agyag szerves eredetű, biológiailag lebomlónak is minősíthetik). A törmeléket például útépítéshez lehet felhasználni.  

Így készülnek a kulhadok. KÉP: Flickr

Az új rendelkezés kenyeret ad annak a nagyszámú kézművesrétegnek, amelynek sem a modern ipar, sem az internetes világ nem kínált munkalehetőséget. A brit Guardian cikke szerint ők eddig havonta 2500 rúpiát (34 dollár, 9885 Ft) kerestek, ezentúl ennek a négyszeresére számíthatnak. 

A kormány elektromos korongozógépekkel látja el a mestereket, illetve támogatja a poharak kiégetéséhez szolgáló kemencék fatüzelésesről gázüzeműre való átállítását, ezzel mérsékelve a légszennyezést. A vízmenti agyaglelőhelyek állami védelmet kapnak, nehogy valamilyen építkezés ellehetetlenítse a fazekasok számára az anyagbeszerzést. A kormányzat továbbá elfogadja, hogy a kézzel készített kulhadok nem lehetnek szabványos méretűek és teljesen egyformák -- eddig ez a hozzájárulás gátolta, hogy a cseréppoharakat visszaemeljék a forgalomba. 

Utcai chai-árus Varanasiban, egy adag tea ára 1 rúpia.
KÉP: Flickr

India régóta küzd a mindent elborító műanyaghulladékkal, részben mert az 1,35 milliárd lakos hatalmas mennyiségű hulladékot termel, illetve mert az ország számos területén nem megoldott a hulladékkezelés. A kulhad-kezdeményezés azért lehet jó, mert a műanyagtengert a forrásánál szünteti meg, nem pedig utólagos eltakarítással próbálja csökkenteni.

Arra is rámutat, hogy az egyszerűbb, hagyományos módszerekhez való visszatérés lehet bizonyos problémák megoldása. Az átállást megkönnyítheti, hogy az indiaiak jelentős része még emlékszik arra, milyen volt egy-egy téli napon vonatra várni egy gőzölgő kulhaddal a kezében. Sokan esküsznek arra, hogy a mázatlan cseréppohárból finomabb is a chai, írja a Guardian. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány előtti időkben az új-zélandi Christchurch lakosai 99 százalékban megfelelően szortírozták a hulladékukat. Ám a home office alatt ez a morál annyira megromlott, hogy a szelektív kukásautók által a gyűjtőtelepre behordott hulladéknak csak a 48 százaléka volt megfelelően szétválogatva. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a karanténba zárt emberek jelentős része nekiállt lomtalanítani a háztartását, nem törődve a szelektálással. Az országos átlag szerint Új-Zélandon a háztartási hulladék 40 százaléka, amit újra lehetne hasznosítani, a vegyes hulladékos (kommunális) kukában végzi.

Szelektív kukák a Christchurch északi részén, Northwoodban.
KÉP: Bernard Spragg/Flickr

Christchurch városvezetése ezért új módszert vezetett be: az óvodákban alkalmazott jutalmazással a helyesen szelektáló lakos kap a kukájára egy nagy arany csillagot. Az pedig, aki sokadjára is képtelen megérteni, hogy például a zsíros pizzásdobozt nem szabad a papírhulladékba tenni, búcsút inthet a kukájának, amit elkoboz a hatóság. Természetesen nem azonnal: aki háromszor is rosszul szelektál, kap egy figyelmeztetést, és ha továbbra is semmibe veszi a szabályokat, akkor jön az elkobzás, írja a Guardian.

Az elmúlt hónapokban közel 1500 figyelmeztető üzenetet küldött ki a hatóság, és a nyilvános megszégyenítés kockázata legtöbbször elegendő volt ahhoz, hogy a renitensek visszatérjenek a helyes útra. A rosszul szelektált hulladék ugyanis tönkreteheti, összekoszolhatja a tiszta szelektív hulladékot, emiatt pedig az egész kukásautónyi szemetet a hulladéklerakóban kell elhelyezni, kárba vész mások fáradozása, nő a természet terhelése. 

A kukaellenőrök idén több mint 155 ezer kukába kukkoltak bele (bocsánat), a lakosok 26 százaléka részesült arany csillag elismerésben "kiváló hulladékválogatása" okán. A másik oldalon 61 százalék kapott oktatási célzatú figyelmeztetést, 246 kukát koboztak el átmenetileg. Tulajdonosaiknak be kell menniük az önkormányzatra, ahol aláíratnak velük egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy ezentúl rendesen fognak szelektálni. De meg is van a hatása: az elkobzott kukás lakosok közül eddig 56-an annyira felfejlődtek, hogy aranycsillagosak lettek. Christchurch-ben a helyes szelektálás aránya már közelít a 80 százalékhoz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna