Erősítenéd az immunrendszeredet? Lecsendesítenéd a túlpörgetett idegrendszeredet? Fogyni szeretnél? Ezek a kívánságok is gyorsan teljesülhetnek akkor, ha segíted a bélflórád működését. Ehhez pedig nem kell ezrekért mindenféle kapszulákat venni, mert a mindenki számára hozzáférhető alma és körte tökéletes tápanyag a bélflóra számára. Az almában és a körtében ugyanis nagy mennyiségű prebiotikum van: így nevezzük a vízben oldódó rostokat, mint az inulin vagy a pektin, de ebbe a kategóriába tartozik a tejcukor, más néven laktóz is. (A probiotikum más: azok a bélflóra működését segítő élő mikroorganizmusok. A prebiotikumok serkentik a probiotikumok szaporodását.)
Vízoldékony rostokból naponta 4-6 grammot ajánlott fogyasztanunk. Napi egy alma és egy körte összesen 9-10 gramm rostot jelent, ennek körülbelül fele prebiotikum. Vagyis két szem gyümölccsel eléred az ajánlott mennyiséget. Ráadásul a gyümölcsök tartalmazzák a szükséges vizet is, ami ahhoz kell, hogy a rostok megpuhuljanak, feloldódjanak.
Bélflórának nevezzük a belek falán belül lévő védőréteget, amely átlagosan 500 különféle fajhoz tartozó mikroorganizmus milliárdjainak összessége. Vannak köztük baktériumok, gombák és állati jellegű egysejtűek. Születésünkkor még steril a bélrendszerünk, aztán az anyatejjel, a szájba vett játékokkal, a lélegzéssel, táplálkozással az évek során benépesül a rendszer. A baktériumok teszik ki a vastagbél flórájának nagy részét. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a vastagbél a bolygóidegen keresztül kapcsolatban van az aggyal, illetve útközben a mell- és hasüregi szervekkel. Vagyis ha odalent minden rendben, akkor az kedvezően hat a belső szerveink működésére. Sőt, az új felfedezések szerint egyes bélbaktériumok (illetve a hiányuk) felelős a szívinfarktusért, az ízületi gyulladás kialakulásáért, a kalciumfelszívódásért, az alvásminőségért, a hangulatingadozásokért és a depresszióért is, és még sok mindenért, amiről egyelőre nem is tudunk. Ezért mondják, hogy a bélflórára érdemes volna önálló szervként tekintenünk, és ennek megfelelően foglalkoznunk vele.
Tehát a táplálkozásodat úgy kellene alakítanod, hogy gátold a káros bélbaktériumok működését, és serkentsd a jó mikrobákét. A növényekben lévő rostok az ember számára nem tekinthetők tápanyagforrásként. Így érintetlenül haladnak át a vékonybélen egészen a vastagbélig, ahol viszont a vízben oldódó rostok tápanyagforrásként szolgálnak a baktériumok számára. Amikor a baktériumok megkezdik a prebiotikumok lebontását, akkor a vastagbél kémhatása (pH-érték) savas irányba tolódik el, ami kedvez a jó baktériumok szaporodásának. A baktériumok működésük közben olyan anyagokat is termelnek, ami csökkenti az LDL, azaz a "rossz" koleszterin szintjét. A rostok képesek megkötni a táplálékkal elfogyasztott cukor bizonyos részét is, ami így lassabban szívódik fel az emésztőrendszerben, nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, késleltetve a következő éhségérzet megjelenését.
Egy átlagos alma 95 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 25 gramm szénhidrátot, 19 gramm természetes cukrot és 3 gramm rostot tartalmaz, aminek a fele pektin, vagyis prebiotikum. Emellett antioxidáns hatású fitokemikáliákat (kvercetin, katekin, klorogénsav, antocianin), A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat is tartalmaz. Az alma 86 százaléka víz. Az alma glikémiás indexe alacsony, átlagosan 39 (az édesebb fajtáknak kicsit magasabb). A GI azt mutatja, milyen mértékben növeli a vércukorszintet egy étel, tehát minél alacsonyabb az index száma, annál kedvezőbb az étel.
Egy átlagos körte 100 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 26 gramm szénhidrátot, 16 gramm természetes cukrot és 6 gramm rostot tartalmaz, aminek több mint a fele vízoldékony rost. Emellett szintén tartalmaz antioxidáns hatóanyagokat, A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat. A körte 84 százaléka víz. A körte glikémiás indexe átlagosan 38, szintén alacsony.
Ide kattintva elolvashatod, hogyan kell megtisztítani az almát és a körtét a növényvédőszer-maradéktól.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.
0 
