23
Máj

Önálló közlekedési sávokat kaptak a kacsák

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Londonban, Birminghamben és Manchesterben a Canal & River Trust kacsasávokat festett fel a folyók mentén.

Bethany Clarke / Getty Images

A záróvonallal szegélyezett keskeny sávokban az útra festett fehér kacsák jelzik a madarak útvonalát, amelyek természetesen időnként átlépik a záróvonalat.

Bethany Clarke / Getty Images

A Canal + River Trust Share the space, drop your pace jótékonysági kampányának az a célja, hogy felhívják a figyelmet a folyók és csatornák közös életterére és annak megőrzésére. Angliában és Walesben 2000 mérföld (kb. 3200 km) hosszúságú kacsasávot festenek fel a vízi utak mentén.

Bethany Clarke / Getty Images

A szervezet a kampánytól azt reméli, hogy a sávok kialakításával hangsúlyosabbá válik, hogy a folyó menti partszakaszok az emberek és az állatok közös élettere, ezért különös figyelmet kell szentelni az ott élő állatoknak.

Forrás: dailymail
Fotó: Getty Images

0 Komment 0 Reblog!
0
22
Máj

Akár szemét, akár nem az, minden hulladékot egy helyre vihet majd Rákospalotán. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. egy többfunkciós épületet megépítését tervezi a XV. kerületben. A "Szemléletformáló és Újrahasználati Központ" három részlegből állna: egy szemléletformáló helyszínből, egy újrahasznosító központból és egy hulladékudvarból.

A szokásos hulladékudvar mellett – ami immár a 18. lesz a fővárosban – két olyan új elem is található a tervezett beruházásban, amelyből az egyik az FKF tevékenységi köréhez képest szokatlan funkcióval bír.

Ez az új építészeti térelem az „Újrahasználati központ”, ahová bárki beviheti még használható, de már megunt tárgyait.

A beruházás harmadik eleme a „Szemléletformáló részleg”, ahol ökojátszótér, a környezettudatos neveléshez szükséges oktatási installációk, oktatótermek kapnak helyet. Az FKF a helyszín létrehozásával a fiatalok környezettudatos szemléletének kialakításához szeretne hozzájárulni.

Fotók: FKF

0 Komment 0 Reblog!
0
18
Máj

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét. A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására.
 

  A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.

 A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni (Fotó: Le Figaro )

Párizsban jelenleg körülbelül 225 ezer kerékpáros „túra” történik naponta. A kerékpárosok közel egyharmada használja a Vélibet, a párizsi közkerékpárt. A kerékpárbérlők száma az elmúlt évben 13%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A használói elégedettség mértéke megközelítette a 90%-ot. Mindennek ellenére az összlakosságra kivetítve csak a lakosság mintegy 5%-a közlekedik kerékpárral a munkahelye és az otthona között. 2015-re ezt az értéket 15%-ra szeretnék növelni a városatyák.

Paris Vélib (Fotó: yellowflat.wordpress.com )

A célkitűzések megvalósítása érdekében a tervezett 150 milliós projektből 63 millió eurót szeretnének a kerékpárút-hálózat meghosszabbítására, 40 milliót a tömegközlekedés és a nagy kerékpáros tengelyek szerkezetátalakítására költeni. 30 millió eurót szánnának egyes utcák forgalmi korlátozásának kialakítására, 10 millió eurót elektromos kerékpárok és mopedek vásárlására, valamint 7 milliót kb. 10 000 kerékpártároló kialakítására.

A párizsi honatyák tudják, hogy nem lesz könnyű megvalósítani a kitűzött célokat, különösen a társadalom ösztönzése lesz nehéz feladat, de úgy gondolják, ha Amszterdam, Berlin vagy Koppenhága képes volt arra, hogy a kerékpáros városok mintapéldájává váljanak, akkor Párizs miért ne lehetne 2020-ra a világ kerékpáros fővárosa?!

Via: Le Figaro

0 Komment 0 Reblog!
0
14
Máj

Jönnek a környezettudatos mozgóbüfék!

Címkék: mozgóbüfé, hybrid, napelem



A városi döntéshozók környezettudatos gondolkodása sokféle irányba fordulhat. Most épp a New York-i vezetés rukkolt elő egy új környezetbarát, innovatív ötlettel.

Caption


New Yorkban napjainkban közel 8000 mozgóbüfé látja el a street food kedvelőket.
Mivel a mozgóbüfék megjelenésük óta a technika fejlődésével egyre multifunkcionálisabbakká váltak, sajnos működésük egyenes hozadéka az is, hogy egyre környezetszennyezőbbek.
A mozgóbüfék többsége motoros, benzines ellátású, generátorral és villogó LED-világítással működik, konyhájukat többnyire gázpalackokkal üzemeltetik. A keletkező hulladék hagyományos módon, szelektálás nélkül kerül valamilyen szeméttárolóba.


Ezekre az elavult, környezetszennyező szerkezetekre nyújthat alternatívát a MOVE System által megépített full extrás, ultramodern, környezetkímélő street food car.

MRW100

Az MRV100 egy olyan mozgóbüfé-autó, amely sűrített földgázzal és napelemmel működik, sőt lehetséges az elektromos hálózatra kapcsolása is. Full extrás konyhája van, és hűtőegysége. "Ponteladási" rendszerrel is felszerelik, ami lehetővé teszi a hitelkártyával való fizetést, elektromos berendezések ellenőrzését vagy esetleg később az apprendszerű rendelést.

A hibrid -rendszer elemei


A tesztek szerint az új autók környezetterhelése a régiek 95%-os nitrogén-monoxid szennyezéséhez képest 60%-ra csökken. Az autó üzemanyagrendszerét ilyen kiskapacitású autókra optimalizálták, a generátorok helyett a hibridautó-technológia elemeit vették át. Így a mobil élelmiszer-árusító hely zajszennyezése is a felére csökken A hibrid rendszer nem csak tisztább és halkabb, hanem nagyobb teljesítményű is, mint a hagyományos autók.
 


Mivel ez egy kísérleti program, a kereskedők a próbaidő alatt ingyen kapják meg az autókat.
A MOVE System az önkormányzattal partnerségben 500 napelemes mozgókocsit tervez "munkába" állítani az elkövetkező egy évben. Ebből nyár végére 100 ingyenesen bérelhető mozgóbüfét elsősorban, de nem kizárólagosan háborús veteránok, fogyatékkal élők vehetnek igénybe.

Via/ www.citylab.com

Fotók: movesystems

 

0 Komment 0 Reblog!
0
11
Máj

Az UNEP Globális Szennyvíz-kezdeményezés (UNEP’s Global Wastewater Initiative), az Egyiptomi Környezetvédelmi Minisztérium és Olaszország együttes támogatásával a "Holding Company for Water and Wastewater" egyiptomi szervezet kétéves szennyvíz-újrafelhasználási kísérleti programot valósított meg Egyiptom nyugati régiójában, Gergában. A projekt célja, hogy leteszteljék a szennyvíz újrahasznosítási lehetőségeit a mezőgazdaság, az erdészet és az agro-üzemanyagtermelés területén.

Egyiptom a gyors urbanizáció és gyors ütemű népességnövekedés miatt egyre kényszerűbb helyzetbe kerül, hogy új, alternatív megoldásokkal biztosítsa a lakosság megnövekedett vízkeresletét és energiaigényét.

A felmérések szerint az országban évente keletkező szennyvízből kb. 7 milliárd köbméter tisztított szennyvizet lehetne nyerni évente. Az így megtisztított vizet növények öntözésére és biomassza előállítására lehetne felhasználni. Az eljárással hozzá lehet járulni a környezeti és földrajzi előnyök optimális kihasználásához, a vízhiány és a talajerózió csökkentéséhez, a tisztított levegő növekedéséhez.

A szennyvíz újrahasznosításának teszteléséhez, Egyiptom egyik szárazabb régióját választották ki, az ország olyan részét, ahol a lakosság megélhetése közvetlenül a mezőgazdasághoz kapcsolódik. A 2,5 hektáros kísérleti telepet az ország nyugati részén, Gergában építették ki. A terv megvalósításához a talaj minőségéhez megfelelő növényeket választottak, és olyan helyet kerestek, ahol megfelelő mennyiségű vízkészlet állt rendelkezésre a beruházáshoz.

Az első ütem végén a füge-, olajbogyó-, gránátalmafák, a napraforgó és a hibiszkusz betakarított terméseinek morfológiai szerkezete azt mutatta ki, hogy a tisztított szennyvízzel – csepegtető öntözőrendszer használatával – locsolt növények termései egészségesek és normális fejlődési növekedést mutatnak.

A talaj minőségének és a fémtartalom sűrűségének változását rendszeres kémiai vizsgálatokkal, mikroelemzésekkel követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelt szennyvízzel öntözött, szinte sivatagos területen biztonságos termelést lehet majd folytatni. A föld felszíne felett nőtt termések alkalmasak emberi fogyasztásra is, míg a felszín alatti gumók és gyökerek csak ipari feldolgozásra alkalmasak, például biomassza és üzemanyag előállításához vagy energiatermeléshez.

Egy friss tanulmány szerint a megtisztított szennyvízből a biogáz előállításához is hozzá lehetne járulni, amivel háztartások millióit lehetne ellátni.

A konkrét beavatkozásokon és közvetlen eredményeken túl a program közvetett pozitív hozadéka az új zöld munkahelyek kialakítása és a helyi közösségépítés is. A tisztított szennyvíz felhasználásával kezelt helyi fatermeléssel, feldolgozással és felhasználással csökkenteni lehet az ország biomasszaimportját, ezzel együtt pedig a fizetési mérleg hiányát is.

via: http://staging.unep.org/

0 Komment 0 Reblog!
0
09
Máj

Lesz-e Pécs Európa Zöld Fővárosa 2018-ban?

Címkék: zöld főváros, green capital 2018, Pécs

Pécs bármennyire is nem került be a 2017-es Európa Zöld Fővárosa Díj esélyesei közé, nem adja fel a díj elnyerése érdekében tett törekvéseit, a 2018-as díjért újra indul.

A város többek között – Isztambullal egyetemben – lemaradt a versenyben maradtak listájáról, ahol jelenleg a németországi Essen, a hollandiai ’s-Hertogenbosch és Nijmegen és a svédországi Umea verseng Európa Zöld Fővárosa 2017 címért.

A legújabb tervek szerint például 7,5 milliárd forint európai uniós pénzből fejlesztenék Uránvárost.

A Horizont 2020 program keretén belül Pécs, Eszék és Maribor városokkal közösen vesznek részt az uniós pályázaton. Az önerőt sem igénylő kiíráson maximálisan 25 millió eurót, mintegy 7,5 milliárd forintot lehet nyerni a program megvalósításához.
Az elnyert támogatásból majdnem 600 lakás energetikai korszerűsítésen eshetne át. 

17 emeletes, Uránváros, Pécs (Fotó:retronom.hu)

Az uránvárosi 17 emeletes ház déli oldala majdnem teljes egészében szolárfalat kaphatna, a Radnóti Szakközépiskolával együtt pedig új hőszigetelési rendszert, illetve mindkét épületben a fűtés-korszerűsítést is meg lehetne újítani. Az uránvárosi közlekedés környezetbaráttá tételéhez 4 elektromos buszt állítanának forgalomba, napelemes buszmegállókkal és elektromos töltőállomással. A közterületi világítást LED-es lámpákkal biztosítanák.

Hegyháti Járási Hivatal

A tervezési fázison túl, megvalósítási fázisába lépett a Baranya Megyei Kormányhivatal épületének fotovoltaikus rendszerének kiépítése. A 203 816 846 Ft európai uniós és önrészből álló támogatásból az energetikai korszerűsítés a kormányhivatal hat épületén valósulhat meg. A beruházásokat várhatóan augusztus végén fejezik be. A számítások szerint a beruházások megtérülési ideje 6-8 év.

De hogy igazándiból mit is tervez Pécs, és mitől is lesz igazán zöld város, azt egyelőre az Európa Zöld Fővárosa Díjhoz kapcsolódó honlapról sem nagyon lehet megtudni. Sajnos nem találni konkrét információt a tervekről vagy a már megvalósított fejlesztések részleteiről. Az is igaz, hogy az Európa Zöld Fővárosa cím lehetőséget nyújt arra, hogy a városvezetés valamilyen keretbe foglalja és összefoglalja az eddigi, már megtett „zöld városfejlesztési” lépéseket és a fejlesztési elképzeléseket.

A már megvalósított lépések közé tartozik, hogy Pécs az országban először alakította át a távfűtési rendszerét teljesen megújuló erőforrásra. Megvalósítás alatt van a város teljes körű szelektív gyűjtésrendszerének kiépítése és a hulladékok szinte teljes mértékű hasznosítása.

A fenntartható város megvalósítására való szándékot alapozzák meg a már elkészült tanulmányok is, mint a Magyarországon elsőként egyhangúan elfogadott Ökováros-Ökorégió Koncepció, amelynek elemei beépültek a jelenleg tervezés alatt álló Városfejlesztési Koncepcióba és a kék-zöld (víz-levegő) infrastruktúra kiépítésébe. Megindult a környezettechnológiai iparágak kiépítése.

Persze a bővebb információszolgáltatásra még van idő, hisz Pécs legkorábban már csak 2018-ban nyerheti el az Európa Zöld Fővárosa Díjat.

Képek forrásai: zoldfovaros.pecs.hu , pannonpower

0 Komment 0 Reblog!
0
07
Máj

Az USA Erdészeti Szolgálat (Forest Service, USFS) kutatói szerint a Sierra Nevada és Dél-Kalifornia 8,2 hektár területű erdőiben mintegy 12 millió fát pusztított el az aszályos időszak.

Laguna-hegység: kiszáradt Jeffrie fenyők (Fotó: Los Angeles Times)

A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű erdőkben, a Tehachapi-hegységben, a Stanislaus, a Sierra és a Sequoia Nemzeti Erdő területén, valamint a Yosemite és a Sequoia-Kings nemzeti parkokban 990 000 hektárnyi területen láthatók elszáradt fák. A Stanislaus erdő területén július óta kétszeresére nőtt a kiszáradt fák száma. A Los Angelesi Nemzeti Erdő területén hektáronként 8–12 tölgyfa pusztul el évente.

Az aszályos időszaknak láthatóan nincs vége.

A merev szárnyú repülőgépekkel, akár 300 méter magasságból folytatott vizsgálatok eredményei szerint az érintett területeken a száraz időszak és a fakiszáradás folytatódik.

Az USA aszályos területei

A helyzetet súlyosbítja, hogy száraz erdőkben a szúfélék annál komfortosabban érzik magukat, minél több kiszáradt vagy ökológiai rendszerében megbomlott faegyedet találnak.

A fenyők normál esetben, megfelelő klimatikus viszonyok között, a felhasznált vízmennyiséggel biztosítják azt, hogy a saját maguk által termelt gyantát kitolják a fakéregre. A gyanta megvédi a fenyőket a szúbogaraktól. Abban az esetben, ha a fenyők kevesebb vízhez jutnak, elvesztik természetes védekezőképességüket, a „védelmező” gyantát nem tudják kitolni, és a szúbogarak szabad utat kapnak a lakmározásra, meggyengítve így a fák erősségét. A szúbogarak gyors terjedése miatt viszont egyre nagyobb az erdők érzékeny, veszélyeztetett része.

Los Padres Nemzeti Park és Frazier park kiszáradt fenyők (Fotó: Los Angeles Times)

A kiszáradó fák és növényzet potenciális táptalajai az erdőtüzeknek. Idén a Pinnacles Nemzeti Parkban a szokásosnál 6-8 héttel korábbra datálták a tűzrakási rendeletet.

Az ilyen a tűzvédelmi beavatkozásoknak viszont az a következményük, mondta Scott Stephens, szakértő, a Berkeley Egyetem professzora, hogy az erdőkben a fák sűrűbben nőnek, ennek köszönhetően pedig a szúbogarak is gyorsabban és könnyebben terjeszkednek. A becslések szerint csak tavaly 800 000 hektárnyi fát leptek el ezek az apró kis kártevők az Államban.

Pinnacles National Monuments (Fotó: Los Angeles Times)

1975 és 1979 között volt már hasonló helyzet az érintett területeken. Ebben az időszakban közel 14 millió fa pusztult el.

Pinnacles National Monuments: Tölgyfa pusztulás (Fotó: Los Angeles Times)

A jelenlegi kutatások sajnos azt jelzik előre, hogy a fák védekezőképességének sérülékenysége, a szúbogarak elterjedésének gyorsasága, a tűzvédelmi szabályozások és a három-négy éve tartós aszály miatt a magasabb a fák „elhalálozási” aránya, és a helyzet súlyosabb, mint a hetvenes években.

Forrás: Los Angeles Times

0 Komment 0 Reblog!
0
30
ápr

Szolártető, kerékpárút, sztráda, Korea

Címkék: napelem, szolartető, kerékpárút, korea

Szöultól 2-3 órányira délre, Daejeon és Sejong között építik Korea napelemes tetőkkel fedett kerékpárútját egy 6 sávos sztráda közepén.

A napelemes tető két funkciót biztosan ellát, egyrészt energiát termel, másrészt véd a napfénytől, esőtől, hótól. A kb. 32 km hosszú kerékpárút a sztráda közepén épül, így mindenképpen felmerül a kérdés, hogy mennyire egészséges egy 2 x 3 sávos autópálya közepén kerékpározni, és mennyivel egészségesebb lehetne a környező kisebb forgalmú utak mentén.

Hasonló, legalábbis a napenergia-felhasználás ötletén alapuló kerékpárút már épült Hollandiában. Az egyelőre még csak 70 méteres, 2,5 × 3,5 méteres panelekből álló SolaRoadot ez év februárjában avatták fel, viszont - ellentétben koreai tárásával - a napelemek itt nem a tetőre kerültek, hanem az út készült napelemekből.

0 Komment 0 Reblog!
0
27
ápr

Detoxos divatcégek

Címkék: textilipar, divat, környezetszennyezés

Kedvenc, márkás ruhadarabjaink többsége mérgező anyagokat hagy maga után, amelyek a gyártósoroktól egészen a ruhaboltokig vezetnek. A vegyszeres eljárásokon keresztülment textília közvetlenül érintkezik testünk legintimebb részeivel. A textilipar az ismert vegyszerek közül a legveszélyesebb vegyszereket használja. Ezek a kemikáliák a nedves közegű gyártási folyamat és textilfestés során hatalmas mértékben szennyezik a Föld vizeit.

A Greenpeace kampánya a textilipar és a divatcégek működése során keletkezett mérgező anyagok és környezetszennyezési folyamatok felfedésére reagál, és a terhelés okozta vegyszermentesítésre törekszik. A kampány kezdetéig a vásárlók, sőt több esetben még a divatcégek sem ismerték a gyártási folyamat során felhasznált anyagokat és környezeti hatásaikat. Az esetek többségében még most sem lehet tudni, hogy milyen veszélyes vagy mérgező anyagokat használnak.

A négy évvel ezelőtt indított "Detoxkifutó" lényege, hogy a kampányhoz kapcsolódó cégek az átláthatóság és nyilvánosság biztosításával nyilvánossá tegyék a textilipari termékek gyártásához kapcsolódó információkat, a beszállítóik okozta környezetterhelés mértékét. A kampány fő célja, hogy a divatcégek 2020-ra kötelezzék el magukat a zéró veszélyesanyag-kibocsátás mellett. A detoxkifutó lehetővé teszi, hogy a kampányban részt vevő textilipari- és divatcégek, ügyfeleik és a beszállítóik világos ipari előírások szerint működhessenek együtt és nyíltan, együtt dolgozhassanak a közös cél érdekében.

Az elmúlt négy évben a Detoxkifutóhoz a globális ruha- és cipőipar körülbelül 10%-a csatlakozott, olyan jól ismert márkacégek, mint a Puma, Mango, Adidas vagy a Nike. A kampányban jelenleg 18 tartozik a "méregtelenítők" (detox leaders) csoportjába, akik meghatározott kötelezettségeket, hiteles, betartható határidőket, konkrét tevékenységeket vállaltak az elköteleződés jegyében.

A "zöldre festők" azok, akik csatlakoztak a kampányhoz, és egyelőre elmulasztották ugyan a konkrét cselekvéseket, de hajlékonyságot mutatnak a kampányban való részvételre.

A harmadik csoport a "detoxvesztesek" (detox losers), akik nem hajlandók elköteleződést vállalni sem a mérgező nyomvonal feltárására, sem az egyéni felelősségvállalásra.

A Detoxkifutóban különböző kritériumok alapján értékelik az elköteleződött cégeket, például, hogy milyen hatékonyan dolgoznak azon, hogy kivonják az ismert veszélyes, hormonkárosító vegyszereket (APEO, ftalátok, PFC) a termékeikből és a gyártási folyamatokból vagy milyen mértékben tudják biztosítani a gyártási folyamatuk átláthatóságát? Az értékelés során szigorúan veszik a vállalt kötelezettségek hitelességét, illetve meghatározott racionális mértékét.

A nyilvánossá tett idei detoxrangsorból 16 divatcég már elkezdte kivonni a legelterjedtebb vegyszereket termékeiből. Ezek a cégek, mint az Adidas, a Benetton, az Esprit, a Mango és a Puma a beszállítóik szennyezési adatait is elkezdték nyilvánossá tenni egy független online felületen. Mindez hatalmas áttörést jelent a „Méregtelenítők” részéről. A Zara érdekeltségű Inditex, a Puma és a Valentino az idén zárkóztak fel a méregtelenítők csoportjába.

A Nike viszont visszaesett a "zöldre festők" kategóriájába, mert nem sikerült teljesítenie a vállalásait.

A kampány hatékonysága olyan esetekben válik igazán láthatóvá, amikor majd a nagy textilipari hatalmak, mint Kína, megalapozott szabályozás rendszert tudnak kidolgozni és megvalósítani a vegyszerkezelés szabályozásban, és biztosítani tudják a gyártás átláthatóságát a vásárlók számára is, akik lekövethetik egy-egy termék "történetét". A tömeges nagyvállalati akció hatására Kínában és az egyéb gyártó országokban is szabálymódosítási hullám indult el. Kínában az említett káros szerek (nonilfenolok, ftalátok, PFC-k) szabályozása már helyet is kapott a vegyi anyagok környezeti veszélyeinek megelőzésére és felügyeletére megalkotott tervben.

0 Komment 0 Reblog!
0
23
ápr

A hagyományos építkezési formák közül egyre elfogadottabbá válik az ecoladrillóval, ökotéglával, PET-palackok újrahasznosításával megvalósított építés. A világon egyre több példát találni a Húsvét-szigettől egészen Chiléig.

Az ecoladrillo szó a spanyol ladrillo, égetett tégla, térkő szóból származik.

A fejlődő országokban a hulladék kezelése, illetve az újra- és újratermelődő hulladékmennyiség fokozódó problémát jelent. Sok helyen egyáltalán nincs hulladékkezelési, újrahasznosítási rendszer. Az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mennyi a lebomlási ideje egy-egy eldobott szemétnek. A PET-palackok alapanyaga olajszármazék, így megfelelő lágyítókkal és vegyi anyagokkal való kezelés során is minimum 100 év a lebomlási idejük.
A PET-palackok újrahasznosítása házak, közösségi intézmények építésénél pozitívan járulhat hozzá a hulladékkezelési problémákhoz. Egyrészt kevesebb lesz a szemét a falvakban, másrészt új közösségi helyek, iskolák, de akár családi házak is épülhetnek, harmadrészt a felhasznált hulladék legalább 100 évig használatban marad.

Az ecoladrillo lényegében töltött műanyag PET-palackokat jelent. Megtisztított, száraz, szintén tisztított, száraz műanyag zacskókkal, fóliákkal, hungarocellel vagy homokkal töltött palackokat használnak építőelemként, vakolatként egyaránt.

Caption

Guatemalában Laura Kutner „békeönkéntes” Trash Treasure elnevezésű projektje megvalósítása során több közösségi házat is épített töltött műanyag palackok és cement, valamint csirkeháló felhasználásával.

Nigériában Katrin Macmillan 2010-ben indított újrahasznosítási programjának köszönhetően homokkal töltött palackokból építettek közösségi házakat, például a selujai iskolacsarnokhoz 200 000 PET-palackot használtak fel.

Nigéria északi részében 25 házat építettek ugyanezzel a módszerrel. Egy-egy házhoz 7800 műanyag palackot használtak fel. A házak négy egységből, hálószobából, nappaliból, fürdőszobából és konyhából állnak.

A palackokat általában vagy a családok, vagy a közösségek, iskolások gyűjtik össze, ezzel is hozzájárulva a lakóhelyük tisztaságának védelméhez. Egyes helyeken a megszárított palackokat már gyűjtésre szakosodott gyűjtőhelyeken, boltokban is letétbe lehet helyezni.

A szakértők, hozzáértők szerint az ökotéglákból épített házak építési költsége harmadannyi a hagyományos építkezésekhez (például tégla) képest. Laura Kutner szerint a „palack-csirkeháló-cement” házak szeizmikus integritása is jobb, mint a tisztán cement kötőanyaggal épülteké. A homokpalackok tartósabbak és 20-szor erősebbek, mint a téglák. A homok hőháztartására az jellemző, hogy jól szigetel a naptól, ezért a napsütésnek kitett területeken előnyös építkezési formává válhat, mert a belső tér hűvös marad.

0 Komment 0 Reblog!
0

365 környezettudatos ötlet

Minden, ami zöld: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, klímaváltozás - és mindez a gyakorlatban, tippek a környezettudatosabb élethez.

Kövess a Facebookon!

Utolsó kommentek