18
okt/2018

Áram nélkül oldották meg a hollandiai Afsluitdijk-gát kivilágítását

Nemrég jelent meg egy kisfilm a hollandiai Afsluitdijk-gát zsiliprendszerének kivilágításáról, amelynek az a lényege, hogy csak akkor villan fel, ha egy áthaladó autó reflektora megvilágítja. Igen, speciális prizmás fényvisszaverő csíkokból áll. Értelme pedig kettős: a fényszennyezés mérséklése és az energiatakarékosság.

Egy városi épülettel kapcsolatban másképp gondolkodunk, azt folyamatosan látni és láttatni szeretnénk. De egy természeti környezetben épített objektumnak nem kell állandóan fényárban úsznia: az megzavarja például a vonuló madarak és jelen esetben a tengeri állatok életét, akár a pusztulásukat is okozhatja. Ráadásul az energiaigénye is óriási, hacsak nem megújuló energiaforrás táplálja. 

Az Afsluitdijk (ejtsd: afszlaötdejk, „zárógát”) 1927 és 1933 között épült 32 kilométer hosszan és 90 méter szélességben, a tengerszint felett 7,25 méterrel. A gát választja el a Zuiderzeet („déli tenger”), Hollandia egykori beltengerét (a mai IJssel-tavat) az Északi-tengertől.

Waterbriefingglobal

A gáton 60 zsilipkapu áll, amelyek felújítása erősen esedékes volt, ám a holland nemzeti útalapkezelő célja, hogy a létesítmény energiasemleges legyen, azaz messzemenően vegye figyelembe a természetes környezet igényeit, és törekedjen a minimális energiafelhasználásra, illetve azt kizárólagosan a környezetéből szerezze megújuló forrásból. Ekkor jött a képbe Daan Roosegaarde holland művész: az ő Studio Roosegaarde nevű innovációs csapata urbánus környezetbe tervez olyan projekteket, amelyekben egybeolvad a művészet és a technika.

Roosegaarde terve a Gates of Light (Fénykapuk) nevet kapta. Azt találta ki, hogy prizmacsíkokat rögzít a zsilipkapukra, amelyek csak akkor bocsátanak szórt fényt a környezetbe, ha megvilágítja őket egy autó. Ez inkább csak jelzésszerű fény, többre áthaladás közben nincs is szükség. A projektről készült angol-holland nyelvű hosszabb film megtekinthető alább. 

Természetesen biztonsági okból felszereltek hagyományos lámpákat is a zsilipekre. Ezek energiaellátását a zsilipekbe szerelt árapály-erőmű szolgáltatja, illetve a Blue Energy pilot projekt keretében azt vizsgálják, mennyi energia állítható elő a gát egyik oldalát mosó sós víz és a másik oldalon hullámzó édesvíz sókoncentrációs különbségéből. Egy 6,5 MW-os naperőmű építése is szóba került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

12
okt/2018

Városban is lehet erdőfürdőzni – és érdemes is!

290 millió ember nem tévedhet: 20 országban végzett 140 kutatásban ennyien válaszoltak arra a kérdésre, hogy miként hat rájuk a Természet. A felmérésben vizsgált emberek egészségi állapota jelentősen javult azzal, ha akár csak heti fél órát töltöttek zöld környezetben. Csökkent a II-es típusú cukorbetegség, a krónikus keringési betegségek, az idő előtti halálozás, a koraszülés, a stressz és a magasvérnyomás-betegség aránya körükben, állapították meg a kutatási adatokat összesítő Kelet-Angliai Egyetem szakemberei.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

Mindez pedig az erdőfürdőnek köszönhető. A szabadidős tevékenység Japánból ered, ott sinrin-jokunak nevezik. Az erdőfürdő során a túrázók úgymond "megmerítkeznek" a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok, a fitoncidok párájában. Japán orvoskutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok, amelyek eredetileg a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól, hasonló hatást váltanak ki az emberi szervezetben is. 

A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egy kiadós erdei séta után akár még 7 napig 50 százalékkal is megnőhet szervezetünkben az úgynevezett természetes ölősejtek (Natural Killer, azaz NK-limfociták) aránya. E fehérvérsejtek felismerik az idegen, illetve valamely betegség vagy sérülés miatt elváltozott sejteket, és vagy a sejtfaluk megfúrásával pusztítják el ezeket, vagy pedig természetes sejthalált (apoptózist) váltanak ki náluk. Tehát a fitoncidok megnövelik a szervezetünk immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen.

Kiderült, hogy ugyanezt a kedvező hatást nemcsak az erdők, hanem a városi parkok is képesek nyújtani. Mérések szerint a parkban töltött idő hatására ugyanúgy csökkent a nyálból kimutatható kortizol nevű stresszhormon mértéke, mintha az illető vidékre utazott volna. "A természetben olyan baktériumokkal is kapcsolatba kerülünk, amelyek erősítik az immunrendszerünket és mérséklik a gyulladásokat a szervezetünkben", mondta Caoimhe Twohig-Bennett kutatásvezető.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

Így végezd a sinrin-jokut városi parkban:
1. Keress egy hívogató helyet a parkban, ahol jólesne leülni akár a fűben, akár egy padon. Nem kell eldugott helynek lennie, az is jó, ha nyüzsgés van körülötted. Vagy ha rálátsz ilyen helyre.
2. Kapcsold ki a mobilodat, nem lesz szükséged háttérzenére és fotózni sem kell közben. Jó lenne, ha tényleg kikapcsolnád a mobilt, nem csak lenémítanád.
3. Összpontosíts arra, amit magad körül látsz és hallasz. Hallod-e még az autókat, vagy már csak a madarak csicsergését, a fák lombjának susogását, a szalagdáló gyerekeket és csaholó kutyákat? Utoljára mikor számoltad meg, hogy hány vadkacsa repül egy V-alakú költöző alakzatban?
4. Tudatosítsd magadban a jelen pillanatot, azokat az érzelmeket, érzéseket, amelyek átfutnak rajtad. Lesznek köztük jók, például hogy milyen finoman melegíti a napsütés a bőrödet, illetve még benned dolgozó stressz által kiváltottak, mint hogy sürgősen vissza kéne kapcsolni a mobilt – ne tedd.
5. Próbálj lelassítani, ne gondolj a hétköznapok elvárásaira, a feletted tornyosuló feladatokra. A körülötted zajló eseményeket figyeld, azokra koncentrálj.
6. Ha lehet, tölts ott legalább két órát – de már 20 perc után érezni fogod az erdőfürdő jótékony hatását. Nem is kell elmondanod senkinek, hogy hol voltál, ez a taposómalomból elcsent két óra legyen csak a tiéd.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

A növényi illóolajok antibakteriális, gombaölő, rovarriasztó hatását elsőként Borisz Tokin orosz biokémikus írta le 1928-ban. Ezek a vegyületek a növénylégzéssel vagy a sejtek sérülése folytán kerülnek a növény felszínére és a levegőbe. Fajtól, évszaktól, napszaktól és meteorológiai viszonyoktól is függ a fitoncid képesség, amely legnagyobb mértékben a vöröshagymára jellemző, majd utána sorrendben következik a fokhagyma, az atlaszcédrus, a jegenyefenyő, a tiszafa, az erdei fenyő és a boróka.

Laboratóriumi kísérletekben a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj három perc alatt elpusztította a kórokozókat, a lucfenyő illóolaja hatvan perc alatt. Az egykori Szovjetunió kórházainak és szanatóriumainak parkjában tudatosan alakítottak ki gyógyhatású sarkokat erős fitoncid hatású fákból és cserjékből. Magyarországon főleg a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök kezdeményezésére születtek ilyen védőfásítások, például a körmendi kórház parkjában.

A városi erdőfürdőt egészen lombhullás utánig végezheted, amíg még langyos az idő: az enyhe hőmérséklet elősegíti az immunerősítő hatású fitoncidok párologtatását. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

09
okt/2018

A legjobb prebiotikum ott van a spájzodban

Erősítenéd az immunrendszeredet? Lecsendesítenéd a túlpörgetett idegrendszeredet? Fogyni szeretnél? Ezek a kívánságok is gyorsan teljesülhetnek akkor, ha segíted a bélflórád működését. Ehhez pedig nem kell ezrekért mindenféle kapszulákat venni, mert a mindenki számára hozzáférhető alma és körte tökéletes tápanyag a bélflóra számára. Az almában és a körtében ugyanis nagy mennyiségű prebiotikum van: így nevezzük a vízben oldódó rostokat, mint az inulin vagy a pektin, de ebbe a kategóriába tartozik a tejcukor, más néven laktóz is. (A probiotikum más: azok a bélflóra működését segítő élő mikroorganizmusok. A prebiotikumok serkentik a probiotikumok szaporodását.

Pixabay

Vízoldékony rostokból naponta 4-6 grammot ajánlott fogyasztanunk. Napi egy alma és egy körte összesen 9-10 gramm rostot jelent, ennek körülbelül fele prebiotikum. Vagyis két szem gyümölccsel eléred az ajánlott mennyiséget. Ráadásul a gyümölcsök tartalmazzák a szükséges vizet is, ami ahhoz kell, hogy a rostok megpuhuljanak, feloldódjanak.

Bélflórának nevezzük a belek falán belül lévő védőréteget, amely átlagosan 500 különféle fajhoz tartozó mikroorganizmus milliárdjainak összessége. Vannak köztük baktériumok, gombák és állati jellegű egysejtűek. Születésünkkor még steril a bélrendszerünk, aztán az anyatejjel, a szájba vett játékokkal, a lélegzéssel, táplálkozással az évek során benépesül a rendszer. A baktériumok teszik ki a vastagbél flórájának nagy részét. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a vastagbél a bolygóidegen keresztül kapcsolatban van az aggyal, illetve útközben a mell- és hasüregi szervekkel. Vagyis ha odalent minden rendben, akkor az kedvezően hat a belső szerveink működésére. Sőt, az új felfedezések szerint egyes bélbaktériumok (illetve a hiányuk) felelős a szívinfarktusért, az ízületi gyulladás kialakulásáért, a kalciumfelszívódásért, az alvásminőségért, a hangulatingadozásokért és a depresszióért is, és még sok mindenért, amiről egyelőre nem is tudunk. Ezért mondják, hogy a bélflórára érdemes volna önálló szervként tekintenünk, és ennek megfelelően foglalkoznunk vele.

Pixabay

Tehát a táplálkozásodat úgy kellene alakítanod, hogy gátold a káros bélbaktériumok működését, és serkentsd a jó mikrobákét. A növényekben lévő rostok az ember számára nem tekinthetők tápanyagforrásként. Így érintetlenül haladnak át a vékonybélen egészen a vastagbélig, ahol viszont a vízben oldódó rostok tápanyagforrásként szolgálnak a baktériumok számára. Amikor a baktériumok megkezdik a prebiotikumok lebontását, akkor a vastagbél kémhatása (pH-érték) savas irányba tolódik el, ami kedvez a jó baktériumok szaporodásának. A baktériumok működésük közben olyan anyagokat is termelnek, ami csökkenti az LDL, azaz a "rossz" koleszterin szintjét. A rostok képesek megkötni a táplálékkal elfogyasztott cukor bizonyos részét is, ami így lassabban szívódik fel az emésztőrendszerben, nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, késleltetve a következő éhségérzet megjelenését.

Egy átlagos alma 95 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 25 gramm szénhidrátot, 19 gramm természetes cukrot és 3 gramm rostot tartalmaz, aminek a fele pektin, vagyis prebiotikum. Emellett antioxidáns hatású fitokemikáliákat (kvercetin, katekin, klorogénsav, antocianin), A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat is tartalmaz. Az alma 86 százaléka víz. Az alma glikémiás indexe alacsony, átlagosan 39 (az édesebb fajtáknak kicsit magasabb). A GI azt mutatja, milyen mértékben növeli a vércukorszintet egy étel, tehát minél alacsonyabb az index száma, annál kedvezőbb az étel.

Egy átlagos körte 100 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 26 gramm szénhidrátot, 16 gramm természetes cukrot és 6 gramm rostot tartalmaz, aminek több mint a fele vízoldékony rost. Emellett szintén tartalmaz antioxidáns hatóanyagokat, A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat. A körte 84 százaléka víz. A körte glikémiás indexe átlagosan 38, szintén alacsony.

Ide kattintva elolvashatod, hogyan kell megtisztítani az almát és a körtét a növényvédőszer-maradéktól.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

07
okt/2018

Köhög a robotmackó, ha veszélyes a légszennyezés mértéke

Londonban évente 44-szer többen, 9400-an halnak meg a légszennyezés miatt, mint közlekedési balesetben (211-en). A tiszta levegőhöz való jog nem szerepel az alapvető emberi jogok között, ezért most egy figyelemfelhívó akcióval próbálják a politikusokat is arra bírni, hogy tegyenek lépéseket ebben az irányban.

légszennyezés London Toxic Toby

A Toxic Tobynak nevezett robotmackóval a legforgalmasabb kereszteződésekben találkozhatnak a londoniak. A mackó a beépített valósidejű légminőség-figyelő vezérlésére mindannyiszor elkezd köhögni, valahányszor a kereszteződésben a levegőminősége kritikussá válik. Az adatokat a BreezoMeter nevű levegőminőség-figyelő szolgáltatás alkalmazása továbbítja Toxic Tobynak.

A robotmackó teste 3D-nyomtatással készült, és képes bizonyos mozdulatokra is (felhúzza a szemöldökét, forgatja a fejét, a szájához emeli a mancsát). A mackó a köhögéssel egy időben egy rövid figyelmeztető üzenetet is küld az adott kerület képviselőjének közösségimédia-fiókjába a levegőminőség aktuális állapotáról.

légszennyezés London Toxic Toby

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke szerint "Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz (...)". De ebben szerepelnie kéne annak is, hogy jogunk van az egészséges környezethez is. 

A londoni akciót a McCann reklámügynökség helyi irodája szervezte. "A légszennyezés láthatatlan, ezért valami igazán szokatlan módon akartuk megjeleníteni. Márpedig nem mindennap látni robotmackót az utcán", mondta James Crosby, az ügynökség kreatív munkatársa. Úgy tervezi, Toxic Toby először angliai körútra indul, majd más országokba is ellátogat, hogy másutt is segítsen felhívni a figyelmet erre a mindenkit fenyegető problémára.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

01
okt/2018

7 dolog, amit az idősek jobban tudnak nálunk a fenntarthatóságról

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Idősek Világnapja PET műanyag palack környezetszennyezés légszennyezés fenntarthatóság hulladék

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

29
szept/2018

Pedálos meghajtással nem csak autó működhet

Egyrészt friss hír, hogy Nasser Al Shawaf szaúdi feltaláló előállt a szobabiciklivel ötvözött városi autóval: az átalakított Audi A4-et nem a gázpedál lenyomásával, hanem a vezető lábához beszerelt pedál tekerésével lehet mozgásba hozni. A FitCar nevű kalóriaégető járgány meghajtását továbbra is a turbós benzinmotor szolgáltatja, ám a sebességet a pedál tekerésével szabályozhatja a vezető. Akinek forgalmi dugóban csak a kocsija mozdulatlan: ő maga leválaszthatja a pedálhajtást a motorról, és máris rekumbens, félig fekvő kerékpározással edzi a sok üléstől elkényelmesedett testét.

pedálos meghajtás áram nélkül

A képen balra lent látható a találmány

Másrészt viszont akár áldozhatunk arra pár másodpercet, hogy eltöprengjünk, miért koptak ki a hétköznapokból a mechanikus meghajtású eszközök, és ehhez szemezgessünk a Low Tech Magazine remek összeállításából. Kris De Decker szerkesztő szerint az a jó az emberben, mint erőforrásban, hogy a nap bármely szakában rendelkezésre áll, nem befolyásolja az időjárás változása, hordozható és izomereje jól tárolható későbbi felhasználásra.

A pedálhajtásos eszközök előnye, hogy általában egyszerű szerkezetek, sok közülük kiegészítőkkel többféle célra használható, olcsón lehet javítani őket, értelemszerűen nem igényelnek áramot a működésükhöz. Esetenként a meghajtást érdemes lendkerékkel kiegészíteni, ami egyenletessé teszi a tengely forgását, és könnyebbé a tekerést.

pedálos meghajtás áram nélkül

Egy élsportoló az elektromos töltőhoz kapcsolt szobabiciklin elérhet ugyan akár 2000 wattos kimenő teljesítményt is, ám ezt az iramot legfeljebb másodpercekig képes tartani. Egy átlagember egy nap alatt 75 watt előállítására képes, 30 perces kimerítő erőfeszítéssel is legfeljebb 225 wattot érhet el. Ezért a témában igazán járatos Low Tech Magazine szerint szobabicikli-meghajtással üzemeltetni elektromos eszközöket nem ésszerű. Főként azért, mert rettentő nagy az energiaveszteség: 10-35 százalékot visz el az akkumulátor, 10-20%-ot a motor/generátor, 5-15%-ot a konverter (amely az egyenáramot váltóárammá alakítja), 25%-ot a feszültségszabályozó, és akkor még magát a kerékpárt nem is számoltuk (csapágy, lánc stb.). Vagyis a kerékpárhajtású áramgenerátor teljes energiavesztesége 42-67,5 százalék lehet.

A mechanikus meghajtásnak tehát csak nagyon alacsony fogyasztású elektromos eszközök (vagy lítium-akku töltése) esetében van értelme, illetve eleve mechanikusnak tervezett eszközök használatához. Utóbbiak terén viszont volna mit fejleszteni, mert számos területen bevethetők, közte a technológiailag fejletlen, alacsonyabb energiaigényű régiókban vagy olyan tevékenységhez, amelyet csak alkalmanként végzünk. Az alábbi felhasználási lehetőségek közül némelyik inkább ihletadó ötlet, mások viszont valóban keresett eszközök.

HÁZTARTÁSBAN
 

pedálos meghajtás áram nélkül

Christoph Thetard német formatervezés-hallgató vizsgamunkája egy taposós pedállal hajtható lendkerekes konyhai multifunkciós gép. Mindenféle forgó eszköz meghajtására képes, így a kávédaráló, habverő, botmixer működtetéséhez. És szép.

 

pedálos meghajtás áram nélkül

A FenderBlender kerékpárhajtású turmixolót elsősorban intézményeknek és rendezvények céljára ajánlják, de ha valaki úgy érzi, kezdheti a reggelt egy kis tekeréssel a gyümölcsturmix elkészítéséhez. Kapható fagyikészítő, áramgeneráló, sőt hangosbeszélő áramellátós változatban is.

pedálos meghajtás áram nélkül

A Drumi nevű pedálos-taposós kismosógépben 2,5 kiló ruha mosható ki 5 liter vízben.

A készülék ideális kényes vagy kisméretű holmik mosásokhoz, például fehérneműk vagy pólók átlögyböléséhez, amit máskülönben kézzel végeznénk. De ajánlják víkendházba vagy lakókocsiba is. 

pedálos meghajtás áram nélkül

Bár ma már az a márka sem gyárt mechanikus varrógépet, amelyik erről lett híres, egy kis barkácsolással át lehet alakítani a villanyvarrógépet lábhajtásúvá. Erről ide kattintva angol nyelvű leírás nyílik. A taposós varrógép ugyan lassabb, de pont ezért bizonyos dolgokat szebben lehet vele varrni, természetesen csak háztartási mennyiségekben.

Haladunk az igazi barkácsolós dolgok felé...

HÁZTÁJI GAZDASÁGBAN

pedálos meghajtás áram nélkül

Beerbike helyett szörpciklinek is nevezhetjük ezt a guruló eszközt, amely ebben az összeállításban a kakukktojás szerepét tölti be, hiszen csak mókára alkalmas. A Missouriba való Dan Rubison farmer így próbálta a család kiskorú tagjait egy kis zsebpénzszerzésre ösztönözni. Utána felajánlotta a járgányt jótékony célokra.

pedálos meghajtás áram nélkül

A Culticyle nevű tekerős traktorral viszont már egy komolyabb háztáji is rendben tartható. Egy sor olyan műveletre használható, amelyek lényege a precizitás, nem a sebesség. Fontos előnye, hogy csekély a tömege, ezért a kerekei alatt nem tömöríti a talajt. Attól ugyanis annak életképessége csökken, hiszen a betontömör talajba nem jut be elegendő csapadék, nem tud szellőzni, kihalnak belőle a talajlakó élőlények.

A guatemalai Mayapedal nevű civil szervezet több ezer lábhajtású eszközt készített már kiszuperált biciklialkatrészekből. Nevük: Bicimáquinas. Van köztük vízszivattyú, cséplőgép, gabonamalom, diótörő, mosógép, késélező.

Rajtuk kívül még számos szervezet foglalkozik azzal, hogy hasonló mechanikus eszközökkel segítse a rászorulókat. Az ilyen eszközök fejlesztése az 1970-80-as években futott fel, lehet, hogy az akkor virágkorát élő hippimozgalom hatására. A leghíresebb talán a Dynapod volt, amelynek neve az "erő" és "láb" görög szavak összevonásából keletkezett.

pedálos meghajtás áram nélkül
Tervezője Alex Weir olyan hordozható eszköznek alkotta meg, amely egy állványból, nyeregből, fogórúdból, lendkerekes fogaskerékből és a fogaskerékhez csatlakozó pedálból áll. A fenti rajzon egy láncos meghajtású gabonamalom kiegészítő van csatlakoztatva az alapgéphez, amelyet két nyereggel, tehát kétemberes meghajtási lehetőséggel látunk. Weir szerkezete használható vízszivattyúzáshoz, levegőpumpáláshoz, magos vagy héjas termény hámozásához, őrléshez, szálas növény tilolásához, fűrészeléshez, fúráshoz, varrógép meghajtásához és csekélyebb áramtermeléshez. A Dynapod elnyűhetetlen eszköz lehetett volna, és sokkal olcsóbb is, mint egy motoros gép. Mégsem terjedt el.

Manapság minden árammal (vagy más motorral) akarunk üzemeltetni, pedig nem kizárt, hogy ha volnának jó ötletek, talán kiderülne, hogy a mechanikus meghajtás is lehet alkalmas. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

27
szept/2018

Te milyen turista leszel jövőre?

Szeptember 27-e a Turizmus világnapja, amelyet már 1980 óta ünneplünk. 2018-ban Budapest a házigazdája, és számos ingyenes program elérhető, csak rá kell keresni a neten. 

Az esemény kapcsán gondolkodjunk el azon, hogy a mai turizmus mennyire nem zöld.

turizmus fenntarthatóság Turizmus Világnapja

A látványosságokat már nem látni a turistáktól

Az Északi-féltekén lakik a Föld népességének 90 százaléka, mintegy 6,5 milliárd ember. És amikor elérkezik a nyár, akkor közülük százmilliók indulnak egy időben nyaralni.

És ahová megérkeznek, ott hirtelen a turisták száma nagyobb lesz, mint amit az adott célállomás alapjáraton, tehát plusz erőforrások bevonása nélkül elviselne. A turizmusból származó jövedelem fellendítését minden kormányzat ösztönzi, azonban a szabályozatlan turizmus komoly fenyegetést jelent számos természeti környezetre világszerte. 

Lég- és zajszennyezés
1%-kal több turista egy régióban 0,45%-kal több szállópor-szennyezést eredményez a levegőben. Ehhez hozzájárul a repülés, a helyi közlekedés (transzferek, taxik), a turistákat kiszolgáló létesítmények üzemeltetése, a turisták szórakoztatása (jet-ski, tubing, quad) stb. A téli turizmus sem jobb: mérések szerint napközben a Yellowstone parkban a rengeteg hómobil hangosabb, mint a kitörő gejzírek.

Vízpazarlás
Szakmai számítások szerint a Földközi-tenger övezetében egy turista naponta 440 liter vizet használ el. Ugyanaz az ember odahaza naponta 150 litert használ el. Egy átlagos thaiföldi golfpálya fenntartásához évente 1500 kg növényvédőszert, gyeptápot és rovarirtót használnak, valamint annyi vizet a locsoláshoz, amennyi 60 ezer helyi falusi lakos éves fogyasztása. Mivel az átlagemberek nyáron turistáskodnak, eleve nagyobb a vízfogyasztásuk, hiszen a forróság miatt többször tisztálkodnak, mint más évszakban.

turizmus fenntarthatóság Turizmus Világnapja

Évente tízmillióan keresik fel a Kínai Nagy Falat

Erőforrások
Egyes vidékeken turistaszezonban megtízszereződik a népesség száma. A turisták ellátása nemcsak az étkeztetés, hanem minden más téren is rövid ideig súlyos terhet jelent a terület erő- és nyersanyagforrásaira, energiaellátására. A turisták gyakran sokkal magasabb nívójú ellátást igényelnek, mint amilyen az adott területen az átlag. A turisták gyakran felhajtják az árakat, ezért a helyieknek gyakorlatilag vetélkedniük kell a turistákkal az erőforrásokért.

Területvesztés
Nepálban egyetlen túrázó turista napi 4-5 kg fát éget el, pedig az ország már így is tűzifahiánytól szenved. A turistákat kiszolgáló létesítmények és utak felépítéséhez terület és építőanyag szükséges, ami hozzájárul a bányászat, erdőirtás vagy más természetpusztító tevékenység fokozott ütemű végzéséhez.

Hulladék
A Karibi régióban az óceánjáró turistahajók évente 82 ezer tonna szemetet hagynak maguk után: egy hajóvendég naponta 3,5 kg szemetet állít elő, míg egy helyi lakos naponta 0,8 kilót. Sokfelé a hulladék jelentős része a természetben köt ki, amitől pont az a természeti látványosság pusztulhat el, ami miatt a turisták felkeresték a helyet. Helyenként még mindig a természetes élővizekbe engedik a turisztikai létesítmények (hotelek, éttermek stb.) szennyvízét. A perui Andokban és a nepáli Himalájában egyes túraútvonalakat "Coca-Cola-ösvény"-nek, vagy "Vécépapír-útvonal"-nak neveznek a turisták által eldobált hulladékok miatt.

turizmus fenntarthatóság Turizmus Világnapja

Muszáj fotózkodni, mert ha nem tölti fel a közösségi oldalra,
nem hiszik el, hogy ott járt

Fizikai és ökológiai károkozás
A nagy számú turista letapossa a növényzetet, a kirándulóhajók horgonya tönkreteszi a korallokat, a búvár vagy fotózó turisták megzavarják a helyi élővilágot: Kenyában egyes helyeken a vadállatok a zavarás miatt magukra hagyják utódaikat vagy egyáltalán nem is párzanak.

A hagyományos turizmussal kapcsolatos problémákat még lehetne sorolni. Ezért is volna fontos újszerű módszereket kitalálni és meghonosítani a fenntartható turizmus érdekében. Nem az a cél, hogy senki ne utazzon, hanem hogy minél többen legyenek okos turisták, akik először tájékozódnak az utazási irodáról, a javasolt helyszínről, a kínált szolgáltatásról, és csak utána fizetnek be rá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

24
szept/2018

A távmunka nem mindig zöld

A mai komor-cudar őszi napon biztos sokaknak eszébe jutott, milyen jó lenne távmunkás életre váltani. Reggel (tenyerüket dörzsölgetve) elindítanák a többi családtagot iskolába vagy munkába, ők meg otthon maradnának dolgozni. Jutna idő mindenre, a határidős feladatokkal nem csúsznának meg, a lakás ragyogna, az este hazaérkező pereputtyot friss almáspitével fogadnák.

Ó hogyne.

Jómagam tizedik éve dolgozom távmunkásként családi egészségügyi ok miatt. Ez alatt kiderült, hogy az otthoni munkavégzés sok esetben egyáltalán nem tekinthető zöld, környezettudatos módszernek sem egyéni, sem társadalmi szinten. Olcsónak meg pláne nem. Összeírtam pár gondolatot ahhoz, hogy ha mégis ezt választod, tudd, mire készülj. 

távmunka otthon fenntarthatóság közlekedés

Flickr

1. Maradnak az utazási költségek
Bár elsőre örülsz annak, hogy mostantól nem kell bérletre vagy benzinre költened, ez csak féligazság: a kisebb gyerekeket ezentúl kizárólag te fogod elkísérni oviba, iskolába, különórákra, az idősebb családtagokat orvosi vizsgálatokra -- hiszen te egész nap otthon vagy, ráérsz, nem? Tehát veszel bérletet, tankolsz benzint. Eljársz továbbá bevásárolni, gyakrabban, mint korábban, hiszen enned is kell odahaza. Ha távmunkásként be kell járnod pl. hetente értekezletre vagy az ügyfelekkel találkozni, annak is költsége van. 
Zöld közlekedési módszer a kerékpár, a roller vagy a gyaloglás, rád is fér az otthoni munkavégzésből adódó mozgáshiány miatt, de ősszel és télen nem mindig engedékeny az időjárás. 
Vagyis ha továbbra is autóval közlekedsz, akkor egyáltalán nem biztos, hogy összkilométerszámban kevesebbet fogsz autózni, marad a fogyasztás és a légszennyezés.

2. Megduplázódik a rezsi
Aki eljár dolgozni, az reggel lekapcsolja otthon a fűtést, napközben nem használ villanyt, sem vizet. te viszont otthon dolgozva egész nap fűtesz, világítasz, fogyasztod a vizet (WC, kézmosás) stb. Ennek költsége akkora lehet, hogy nettó fizetéscsökkenést okoz, hiszen korábban a munkahelyeden "ingyen" vetted igénybe az infrastruktúrát (plusz a takarítást). 
Egész nap otthon vagy, azaz egész nap koszolod a lakást, ha kertes házban laksz, akkor a háziállatod egész nap ki-be mászkál a kertből a lakásba -- vagyis szinte mindennap fogsz takarítani. Ennek is van rezsiigénye (víz, áram), plusz eszközigénye (aranyáron mért porzsák). A napi takarítás miatt feltétlenül válts zöld takarítási módszerekre, hogy minél kevesebb vegyszerrel terheld a szervezetedet, erről ide kattintva olvashatsz egy összeállítást.

távmunka otthon fenntarthatóság közlekedés

Megnyugodhatsz, Steve Jobs otthoni irodájában is rendetlenség volt.
KÉP: Upended

Társadalmi szinten fontos szempont, hogy a műszaki berendezések mennyire korszerűek, környezetbarátak. Nos, elképzelhető, hogy a munkahelyeden jobb minőségű kazán van, a kéményen részecskeszűrő, a falon hőszigetelés, a tetőn napelem vagy zöldtető stb. vagyis fajlagosan kisebb károsanyag-kibocsátással jár az épület fenntartása, mint a te lakásodé, házadé az öreg bojlerrel, gázkonvektorral. Ja és egy 50 négyzetméteres irodában akár hatan is ülhetnek, míg neked odahaza egymagadra kell ugyanekkora négyzetmétert befűteni, bevilágítani. Megint visszajutottunk a légszennyezéshez, energiapazarláshoz.

3. Kajára ugyanannyi megy el
Panaszkodtál, hogy a munkahelyi menza milyen drága? Távmunkásként többet kell bevásárolni menned, főznöd, csak éppen az erre fordított munkabéredet hajlamos vagy figyelmen kívül hagyni. Ám amikor határidős feladatok szorongatnak, és az ételkészítésre szánt időt átkonvertálod pénzzé (ennyi idő alatt mennyi feladatot tudnál elvégezni), akkor kiderül, hogy ez jelentős tényező. Az előfizetéses rendszerben házhoz szállított készételek sem olcsók (illetve ami az, az hízlal, amit mozgásszegény életmódoddal nem engedhetsz meg magadnak). Az otthoni ételkészítéssel járó tenger mosogatás és kézmosás is hozzájárul ahhoz, hogy távmunkásként megduplázódjon a rezsid.

4. A munkaeszközöket neked kell megvenned
Amíg az irodában robotoltál, nem is tudatosult benned, hogy a millió technikai eszközt nem neked kell  beszerezned, szervizelned, frissítened. Odahaza viszont első nap szembesülsz azzal, hogy nem fagyhat le a gép, nem szakadozhat a net, nem lehet elavult és nem mehet tönkre semmilyen munkaeszközöd. Ez nagyon sokba kerül, amit a munkáltatód nem biztos, hogy térít (sőt). Kell megfelelő otthoni munkahely, íróasztal, jó szék (!), világítás, számítógép, szkenner, spéci szoftverek. Amit megspórolsz ruhaköltségen, az elmegy a nyomtatóba való papírra és festékre.
Az állandóan használt eszközök ráadásul gyorsabban amortizálódnak, és neked kell gondoskodnod a cseréjükről. Ha jól számolom, anyagilag most már ott tartunk, hogy a fizetésedből alig maradt valami. Távmunkásként tehát többet kéne keresned, hiszen egy csomó pénzt megspórolsz a cégnek, de ne várd, hogy ezt a főnökség felismerje és honorálja.

+1 
A lelki tényezőkről még nem is beszéltünk, de ha egy nejlonszatyorra készül "teljes életciklus-számítás", akkor ránk is kellene. Szóval a távmunka sokszor okoz elszigetelődést, kimaradsz a cégen belüli információ-áramlásból, és ezzel a jó lehetőségekből, előléptetésekből. De abból is, hogy a tapasztalt, nagy tudású kollégáktól menet közben ellesd a szakmai fortélyokat. Napközben sokkal többször fogod megszakítani a munkádat ilyen-olyan ok miatt, tehát nem biztos, hogy produktívabb leszel, valószínűleg marad a napi feladatból éjjelre is. 

Összességében a távmunka komoly anyagi és lelki megterhelést jelenthet, nagyon tudatosan kell annak élnie, aki ezt választja. Ugyanakkor tény, hogy sok esetben még mindig a kisebbik rossz, mert legalább a munkavállalás elemi lehetőségét megteremti. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

21
szept/2018

Csökkenti a baleseteket és megduplázza a gyalogos áthaladók számát a szuperkereszteződés

A világ népességének már 50 százaléka élt városokban 2007-ben, és a városlakók aránya 2030-ig 70 százalékra emelkedik. A városok az emberek érdekében jönnek létre, aztán ugyanezek az emberek képtelenek ugyanezen városokban a legalapvetőbb közlekedési manőverre anélkül, hogy az életüket kockáztatnák: ez pedig az úton való átkelés.

közlekedés urbanisztika Henry Barnes kereszteződés Európai Autómentes Nap

Pixabay

A gyalogos balesetek 92 százaléka lakott területen belül történik. A négy leggyakoribb baleset
a gyalogos elütése útkereszteződésen kívül
gyalogos elütése nem útkereszteződésben kijelölt gyalogosátkelő-helyen;
gyalogos elütése útkereszteződésben kijelölt gyalogosátkelőhelyen;
- és gyalogos elütése útkereszteződésben nem kijelölt gyalogosátkelő-helyen.
Az autósok mellett ebben olykor a gyalogosok is hibásak lehetnek, hiszen a halálos sérüléses balesetek esetében a "Vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre" majdnem ötször gyakoribb, mint a "Tilos jelzésen való átkelés".

Szeptember 22-e az Európai Autómentes Nap, amelynek fő céljai mellett azt kellene népszerűsítenie, hogy tömegközlekedéssel ellátott nagyvárosokban nem muszáj minden úticélra személyautót használni, másrészt pedig hogy a gyalogosoknak ideje visszahódítaniuk a városi tereket az autóktól. Igen ám, de közlekedés tudathasadásos állapotot idéz elő: ugyanaz az ember, aki gyalogosként a KRESZ-t idézve lengeti öklét a járművezetők felé a zebrán átsétálva, autóba ülve a volán mögött azonnal dühöngeni kezd, mert "mit tötyörészik ott az a gyalogos?!"

A tokiói Shibuya kereszteződést legtöbbünk csak arról ismeri, hogy ez a világ legforgalmasabb gyalogátkelője, ahol a 30 másodperces zöld alatt minden irányban, így átlósan is át lehet haladni az úttesteken. Ilyenkor az autók mind a négy bevezető szakaszon állnak, majd utána a lámpák vezénylésére maguk is áthaladnak a kereszteződésen. Utána megint a gyalogosok jönnek minden irányban, alkalmanként háromezren.

közlekedés urbanisztika Henry Barnes kereszteződés Európai Autómentes Nap

Giphy

A 9,2 milliós Tokióban közlekedési balesetben 1960-ban 1179-en vesztették életüket, 2015-ban 161-en. Az 1,7 milliós Budapesten 51-en, ami arányaiban közel kétszerese a japán értéknek. Ebben több tényező játszik közre, például hogy Tokióban (és egész Japánban) elképesztő arányban terelik át az utazóközönséget a tömegközlekedésre az egyéni autós közlekedésről, illetve hogy kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a városi utakat biztonsággal használhassák a gyalogosok és kerékpárosok. Így a japán fővárosban több mint 300, a Shibuyához hasonló, minden irányba zöldes szuperkereszteződés (vagy szuperátkelő) található.

Érdekes módon a szuperkereszteződést nem Japánban fejlesztették ki. Henry Barnes amerikai közlekedési mérnök vezette be 1951-ben Denverben, bár állítása szerint nem ő találta ki, mert már volt hasonló Kansas Cityben és a kanadai Vancouverben. Mint emlékirataiban írja: "A dolgok jelen állása szerint egy belvárosi vásárlónak nem árt egy négylevelű lóherét, egy vudu-amulettet és egy Szent Kristóf medált magával vinnie, hogy egyben átkelhessen egyik sarokról a másikra. Mint metodista gyökerű közlekedési mérnök, véleményem szerint nem kellene az Úristent zargatnunk olyasmival, amit magunk is képesek vagyuk megoldani".

közlekedés urbanisztika Henry Barnes kereszteződés Európai Autómentes Nap

DenverPost

Barnes-t 1962-ben New York-ba helyezték át, és ő vitte magával a gyalogosbiztonság misszióját; ennek jegyében több szuperátkelőt is kialakíttatott a városban. A gyalogosok imádták ezeket, mert végre nyugodtan kelhettek át a kereszteződésben, és nem kellett attól tartaniuk, hogy egy kanyarodó autó elüti őket. Ám a járművezetők és más közlekedési mérnökök szerint a minden irányba leállított forgalom növelte a közlekedési dugók kockázatát. S mivel az utakat a járművek uralják, és nem a gyalogosok, ezért a szuperátkelőket sok városban  megszüntették -- még Denverben is 2011-ben.

Ám közben máshol újra felfedezik a szuperkereszteződést, amelyben egy zöld alatt kétszer annyi gyalogos kelhet át, mint egy hagyományos kereszteződésben. Ideális ez olyan nagy forgalmú csomópontokon, mint a londoni Oxford Circus, amelyen évente több mint 200 millió gyalogos halad át: nagy részük turista, illetve van itt egy metróállomás is. Az új forgalmi rendű kereszteződésnek tudják be, hogy a szomszédos West End negyedben, London kereskedelmi és szórakoztatóközpontjában 7 százalékkal megugrott az üzletek forgalma.

közlekedés urbanisztika Henry Barnes kereszteződés Európai Autómentes Nap

e-Architect

Sőt, Amerikában is újra teret hódít: Atlantában 5 ilyen van, de találunk még Washington D.C-ben, Portlandben, Oregonban és még/már 86 van New York-ban is, ahol egy vizsgálat kimutatta, hogy ha nem is mindenütt, de a szokatlan alakú, illetve az átlósan várhatóan nagyobb forgalmú, és a tömegközlekedési gócpontokhoz közeli kereszteződésekben jobb a minden irányban zöld gyalogosforgalom. Alkalmas lehet még a T-kereszteződésekben, illetve ahol sok jármű kanyarodik valamelyik irányba.

Los Angelesben a legveszélyesebb kereszteződésben, a Hollywood Boulevard és a Highland Avenue sarkán állították át a lámpákat, ahol korábban évente 13 halálos baleset történt. A szuperátkelővé alakítással az áldozatok száma a 2016-os tesztidőszakban 1-re csökkent.

Nem minden kereszteződést kell és lehet átalakítani. Leginkább a nagy gyalogosforgalmú helyekre ajánlott a szuperkereszteződés, illetve ahol átlósan sem kell óriási távolságokat megtenni -- utóbbinál jobb a szigetes rendszer. A szuperátkelő megfelelő forgalomtechnikai eszköz lehet ahhoz, hogy a városok nagyobb mértékben legyenek gyalogosbarát helyek.

"Az egyetlen dolog, amit egy közlekedési mérnök élete során megtanul -- írta Barnes --, az az, hogy mindegy, hány statisztikát vagy tanulmányt készít, soha nem tud olyan megoldással előállni, amely mindenkit teljes mértékben kielégítene."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

19
szept/2018

Milyen lett az élet a 18 milliós nagyvárosban, ahonnan kitiltották a műanyagot?

Friss hír, hogy Magyarországon már 2019-től szigoríthatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium a műanyag zacskók és egyszer használatos műanyag eszközök használatát, és 2021-től a műanyag zacskókat teljesen betilthatják.

India legnagyobb városában, a 18,4 millió lakosú Mumbaiban alig pár hónapja, 2018 júniusában megtiltották a nejlonszatyrok és egyszer használatos műanyag eszközök használatát. A rendeletet követő óriási káosz jól mutatja, hogy milyen alapvető lett a modern társadalom életvitelében az egyszer használatos műanyag. Vajon mi is ilyen káoszra számíthatunk 3 év múlva?

Adamseo25

A környezetbarát csomagolóanyagokra való áttéréssel már többször próbálkozott a helyi vezetés, azonban az érintett vállalatok képviselői még a tárgyalásokon sem jelentek meg, nemhogy belementek volna valamilyen önkorlátozásba. Így aztán a kormányzat bekeményített, és a világ egyik legszigorúbb törvényével alig 3 hónapos bevezetési idővel megtiltották Mumbaiban az eldobhatós műanyag zacskók, tányérok, evőeszkötök, szívószálak és kis italospalackok gyártását, forgalmazását és használatát. A kereskedelemben használt műanyag és styrofoam csomagolóanyagokra is új szabályozást alkottak. Ha valaki megszegi a szabályt, akár 96 ezer forintnak megfelelő pénzbírsággal és három hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

A tiltás első hetét dráma és zűrzavar uralta, számolt be az amerikai Yale Egyetem Environment360 nevű online lapjában Vaisnavi Csandrasekar helyi riporter. Egyrészt azért, mert több mint 300 műanyagipari cég zárt be, ezrek veszítették el így a munkájukat. Az elviteles éttermeknek váltaniuk kellett az egyszerhasználatos alutálcákra. A helyi lakosok még a szemetüket sem merték műanyagszatyorban betenni a kukába.

A műanyagipari cégek, a tejüzemek, a kiskereskedőktől kezdve az olyan gigászokig, mint a Pepsi, a Coca-Cola és az e-kereskedő Amazon kérvényeket nyújtottak be a szabályozás enyhítéséért. Egy hét totális tiltás után a kormány belement: a kiskereskedőket felmentette a teljes műanyagtilalom alól, a nagy cégeknek pedig több időt adott megoldások kidolgozására. Így is tiltott maradt a vékony nejlonszatyor, az elviteles ételcsomagolás, a műanyag tányérok, valamint a styrofoam tányérok és poharak.

"Mintha visszautaztunk volna az időben", panaszkodott az újságírónak egy helyi lakos a Matunga-piacon, amikor a zöldséges papírzacskóban nyújtotta át neki a vásárolt dolgokat. Az emberek vászonszatyrokkal felszerelkezve nézegetik a terményeket, sehol egy nejlonzacskó. 

A szakértők szerint igenis a fogyasztóknál és a kereskedőknél kell kezdeni az egyszer használatos műanyag eszközök betiltását, mivel tőlük származik a műanyaghulladék túlnyomó része. Ugyanakkor jelen esetben a legnagyobb teher is rájuk hárul, ugyanis nincs elérhetőés megfizethető alternatíva a műanyag eszközökre. 

Széles körű innovációra és vállalkozói kedvre volna szükség az alternatívák (lebomló anyagok, biopolimerek, mint a cellulóz) kidolgozásához és elterjesztéséhez. Csakhogy Indiában kisiparosok űzik a műanyagipart, akik nem tudnak változatatni a technológiájukon. Mumbai ételkereskedői is panaszkodnak, hogy a műanyagot nem tudják olcsó és higiénikus csomagolóeszközzel kiváltani.

A kormányzat ezért próbál tanulni az elmúlt hónapok tapasztalataiból, és engedélyezték vastagabb, újrahasznosítható műanyag zacskók használatát a szemestermények forgalmazásához, illetve visszaváltják az üvegeket és tejespalackokat. A tetrapak italosdobozokat a gyártóiknak kell letét ellenében visszagyűjteniük és újrahasznosítaniuk. 

DNAIndia

Indiában egyébként a rag-pickereknek nevezett műanyaghulladék-gyűjtőknek köszönhetően meglepően hatékony a szelektív hulladékgyűjtés. De ők csak a nehezebb, ezért nyereségesebb műanyagokat szedegetik ki a hulladékhegyekből, mert a könnyűből túl sokat kellene begyűjteni. Ám pont a könnyű, vékony műanyagok (zacskók, szívószálak, fülpiszkálók, italcsomagolás) szennyezik leginkább a környezetet, mert gyorsabban szétesnek mikroszemcsékké, ami bekerül a táplálékláncba.

A Matunga-piac eladói szkeptikusak a műanyagtilalom tartósságát illetően, mivel az év végén választási kampányidőszak kezdődik. Addig is újságpapírba tekerik a zöldségeket, és visszaváltható nejlonzacskóba a gabonaféléket. A háziasszonyok meg mérgelődhetnek, hogy ha nem hoznak magukkal elég vászonszatyrot, akkor kevesebb árut tudnak csak megvenni a kelleténél.

KIEGÉSZÍTÉS:
Sokan kérdezik, hogy melyik a legzöldebb szatyor? Nos, egy újabb, ezúttal dán kutatás mutatta ki, hogy a teljes életciklus elemzés alapján pont nem a zöldnek vélt vászonszatyor, mert az pamutból van, márpedig a gyapottermesztéshez rengeteg értékes vízre, termőföldre és munkaerőre van szükség, továbbá túl sok műtrágyát használnak fel közben. Gyakorlatilag a legjobb választás a többször használható, jól tisztítható erős műanyag szatyor. Csak legyen nálunk pont akkor is, amikor valamit vásárolni szeretnénk!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com