16
feb/2017

Szabad-e műanyagban ételt, italt melegíteni?

Számos ismerősöm él az ételrendelés adta kényelemmel, és ami a válto-zatosságot, illetve a gazdaságosságot illeti, valószínűleg igazuk is van: reggel a futár a hűtött egytálételt légmentesen lefóliázott csomagolásban beadja a címükre, ők meg délben mikróban megmelegítik. 

Az ételfutár cégek honlapjukon közölt Általános Szerződési Feltételekben és a nyomtatott szórólapjaikon azt ajánlják, hogy a hűtött készételt fogyasztás előtt a szállításhoz használt műanyagtálban lehet megmelegíteni. Hogy ezt miért nem kellene mégis így csinálni, azt mindjárt elmondom.

műanyag csomagolás háztartás ételmelegítés műanyagban PET PP HDPE hulladékégetés üveg élelmiszertárolás

KÉP

Magyarországon 2003 óta a műanyagtermékeken fel kell tüntetni a mű-anyag fajtáját: a terméken egy nyilakból álló, kis háromszögben lévő szám mutatja ezt. "A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagokról a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormon-háztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe", olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének összeállításában, amelyből kiderül, hogy ételtároláshoz kerülendő műanyag a 3-as PVC, a 6-os polisztirol és a 7-es vegyes műanyag kategória.

Begyűjtöttem ismerőseimtől 3-4 cégtől származó ételestálakat, amelyeken nem találtam semmilyen jelzést a műanyagfajtára vonatkozólag. Ezért levelet írtam a legismertebb 13 ételfutár cégnek, hogy szíveskedjenek tájé-koztatni, milyen műanyagot használnak az ételeik csomagolásához. 

műanyag csomagolás háztartás ételmelegítés műanyagban PET PP HDPE hulladékégetés üveg élelmiszertárolás

KÉP

A 13-ból 4  (+2) válaszolt: a Béresalexandra.hu főételei kétrekeszes polipropilén (PP, 05) dobozba kerülnek, ezt jelölik is a doboz alján, az egyrekeszes (pl. leveses) dobozok nincsenek jelölve, de állításuk szerint ezek is PP anyagúak. Az Interfood szintén PP5-ös, azaz polipropilén dobozban szállítja ki az ételeit, mint a marketingvezető tudatta: "Ezek a dobozok tanúsítvánnyal rendelkeznek, miszerint hő hatására sem oldódik ki belőlük semmilyen egészségre ártalmas anyag, tehát akár mikróban meg is melegíthető benne az étel". Az e-food szintén PP5-ös jelölésű műanyaggal dolgozik, és hasonló hivatkozást írt az ügyfélszolgálatos munkatárs, mint az előző cég marketingese. A Cityfood (amely a Bonappetit-t és a Vitálkonyhát is ellátja) polipropilén és polietilén dobozokat használ, ők a csomagoláson a pohár és villa szimbólumot alkalmazák az 1935/2004/EK rendeletre hivatkozva, valamint "A gyártói megfelelőségi nyilatkozat mellé bekérjük a csomagolóanyag gyártó által elvégeztetett migrációs (kioldódási) vizsgálatok laboratóriumi vizsgálatának jegyzőkönyvét". Válaszaikat ezúton is köszönöm.

Első kérdés: miért nem hajlandó minden gyártó feltüntetni a kötelező és egységes jelölést? Egyes feltételezések szerint a "műanyaglobbi" áll a dolog hátterében, hiszen ha a csomagoláson nincs az újrahasznosításhoz használható jelölés, akkor azt a csomagolást nem lehet, nem kell újrahasznosítani. Erre rákérdeztem a FKF Zrt-nél, és Dorogi Gabriella szóvivőtől a következtő választ kaptam: "A Társaságunk által begyűjtött műanyag anyagáramból a PET, PP, HDPE, LDPE, PS típusú műanyagok kerülnek anyagában történő hasznosításra. Az ezeken a fajtákon kívül eső, de szelektíves tartályba dobott egyéb műanyagfajták a válogatóműben elkülönítésre kerülnek. Ezek csak energetikailag hasznosíthatóak, így villamosáramot és távhőt állítunk belőlük elő."

Második kérdés: miért kéne elhinnem, amit az ételfutár cégek képviselői állítanak? Honnan tudják, hogy biztonsággal lehet műanyagtálban ételt melegíteni? Hiszen egyikük sem vegyész.

Internetes keresést végeztem a következő kulcsszavakkal: migration compounds plastic microwave. Több száz találat volt, a tudományos kutatások egybehangzó véleménye a következő:

Az élelmiszerek csomagolására, tárolására és melegítésére engedélyezett műanyagból is kioldódhatnak különféle molekulák az étellel-itallal történő érintkezés, melegítés, zsírtartalom hatására. A kísérletek általános konklúziója, hogy a hőmérséklet és a zsírtartalom növekedésével párhuzamosan nő a műanyagokból kiszabaduló molekulák száma az ételben, italban. (Ezen a linken egy 2013-as metaanalízis olvasható, amely több év kutatási eredményeit összegzi részletgazdagon, és kitér a nemzetközi szabályozásra is.)

Az Európai Unióban élelmiszerekhez engedélyezett műanyagokból kioldódó vegyületek mennyisége nem éri el az EU által törvényben meghatározott határértéket. Ez a jó hír.

A Magyar Élelmiszerkönyvben lefektetett szabályozás részletesen ír az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen felhasználható műanyagokról és az engedélyezett kioldódási határértékekről, továbbá szabályozza a jelölést is.

A rossz hír pedig az, hogy A.) ezek szerint tényleg kioldódnak vegyületek; B.) nem tudjuk, hogy ezek milyen mennyiségben kerülnek a szervezetünkbe, onnan mennyi idő alatt ürülnek ki, vagy felhalmozódnak, és milyen elváltozásokat okoznak közben; C.) bármely laborvizsgálat néhány alkalmat jelent, a hétköznapokban viszont rendszeresen (évekig) használjuk a műanyagokat, illetve a mikrót. 

Hasonló vonatkozik a műanyagtányérban vagy polisztirolpohárban tálalt forró ételekre, például levesekre, kávéra. Egy-egy alkalommal vélhetően (talán, feltehetően stb.) nem kerül annyi vegyület a szervezetbe, ami idegrendszeri vagy hormonális zavart okozna. Mindenki maga döntse el, hogy akarja-e ezeket mindennapos rendszerességgel fogyasztani.

Továbbá műanyag zacskóban történik a szuvidolás (szuvidálás), ez az egyre divatosabb konyhatechnikai eljárás. A francia sous vide kifejezés azt jelenti, hogy zacskóba teszik a nyers ételt, a zacskóban vákuumot hoznak létre, majd az étellel teli zacskót több órára vagy napra meghatározott hőmérsékletű melegítőedénybe helyezik. Azonban nehéz megbízható információt találni arról, hogy pontosan milyen műanyagból készülnek a többrétegű vákuumtasakok.  Ezért inkább befőttesüvegben kéne szuvidolni, de csak olyanban, amelynek nem műgyantával bevont csavaros teteje van, hanem alumínium kupakja vagy csatos üvegfedele.

műanyag csomagolás háztartás ételmelegítés műanyagban PET PP HDPE hulladékégetés üveg élelmiszertárolás

KÉP

Aki biztosra akar menni, az használjon üveg, kerámia (porcelán) vagy fémedényt az ételekhez, italokhoz, legyenek azok melegek vagy hidegek, pláne, ha zsírosak, savasak. Számos élelmiszeralapanyag vagy késztermék kizárólag műanyagcsomagolásban kapható, ezeknél érdemes megnézni a gyártási dátumot, és a legfrissebbet megvenni.

Nem akarok hisztériát kelteni ezzel a poszttal. A műanyagok jelentősen megkönnyítik a modern életet, ám még nem használjuk őket olyan régóta, hogy tisztában lennénk azzal, több generáció alatt okozhatnak-e valamilyen egészségügyi problémát.

A élelmiszerrel érintkező csomagolásokkal, közte a műanyagokkal kapcsolatos jogszabályokról itt olvashat egy összefoglalót.

Műanyaggyártás, felhasználás és hulladékok részletes ismertetője itt.

 

műanyag csomagolás háztartás ételmelegítés műanyagban PET PP HDPE hulladékégetés üveg élelmiszertárolás

KÉP

13
feb/2017

Még mindig a slusszkulcs a sikeres randi kulcsa Kanadában

Azok a kanadaiak, akik le akarják nyűgözni partnerüket, jobban teszik, ha saját autóval érkeznek a randira – olvasható az autoTRADER.ca 2017. janu-ári felmérésében, amely azt firtatta, milyen szerepe van az autónak a mai társkeresésben.  A közvélemény-kutatás Kanadában készült, ahol az euró-paitól eltérőek az autóvásárlási szokások és okok, továbbá a felmérést egy (amúgy a legnagyobb Kanadában) autós apróhirdetési weboldal készíttette, tehát talán nem teljesen pártatlan.

A kevéssel Valentin-nap előtt nyilvánosságra hozott felmérésből az derül ki, hogy a 18-34 év közötti kanadaiak 92 százaléka tartja vonzónak, ha randipartnere autóval érkezik a találkára. Az autó pedig inkább legyen saját tulajdonban, mert a válaszadók 48 százaléka szerint ciki kölcsönzött kocsival érkezni. Jóllehet a tulajdonlás terén magasak az elvárások, a régi idők etikettjét már korántsem igénylik ilyen sokan: ahelyett, hogy az autóval érkező fél becsöngetne a bejárati ajtónál, a fiatalabbak szerint jobb, ha inkább sms-ben jelzi érkezését. 

személygépkocsi Kanada kerékpár

KÉP

"Életkortól függetlenül az átlagemberek bizonyos értékeket társítanak a tulajdonolt tárgyakhoz: sokak számára az autó a szabadság, sikeresség és megbízhatóság jelképe, márpedig ezek minden társkereső számára pozitív tulajdonságok", mondta Jess O'Reilly, a kutatás kommentálásához felkért szexuálpszichológus. 

Úgy látja, az autós etikett a hátsó ülésre szorult: míg az 55 évnél idősebb válaszadók szerint jó benyomást kelt, ha a férfi kinyitja a nő előtt az autó ajtaját, az Y generáció (18-34 éves) tagjainak csak 31 százaléka várja ezt el. Sőt, ők kifejezetten "nyálas"-nak érzik az ilyesmit. Ugyanilyen (alacsony) arányban érdekli őket, hogy mennyire tiszta az autó.

"Nyilvánvaló különbségek tapasztalhatók az eltérő generációk etikettjében. Kíváncsi lennék, eltűnnek-e a korábbi illemszabályok a jövőben, például a pontos érkezés, az ajtónyitás, a becsöngetés", tette hozzá a szakember.

személygépkocsi Kanada kerékpár

KÉP

A kutatás főbb megállapításai

A stílus fontosabb a divatnál: első randin legnagyobb sikere a kupé vagy szedán autónak van a válaszadók 39 százaléka szerint. Az SUV-ok 27 százaléknak, a kabriók 20 százaléknak jönnek be.

A pick-up nem randira való: a legkevésbé "csajozós" jármű a pick-up kisteherautó (8%-nak tetszik), a ferdehátú (4%) és a motorkerékpár (3%).

Becsöngetni, vagy nem becsöngetni: jóllehet a kanadaiak 69 százaléka elvárja, hogy randipartnere kiszálljon a kocsiból, és becsöngessen érte az ajtónál, ez inkább az idősebbeknél elvárás. A 35-54 évesek 71 százaléka, az 55+-osok 83 százaléka szeretné ezt, míg a fiatalabbaknak legfeljebb 50 százaléka.

Tisztaság fél siker: ez inkább a nőknek fontos, 81 százalékuk körbesasol a járműben, míg a férfiak negyedét egyáltalán nem érdekli, mekkora kupi van a kocsiban.

Dudálj, ha nem akarsz még egy randit: a kanadaiak alig 1 százaléka érezte úgy, hogy a randipartnernek dudálással kellene jeleznie érkezését.

A férfiakat kevésbé érdekli a sofőr vezetési képessége: a férfiak 22 százaléka nem idegesíti magát, ha a nő nem vezet biztonságosan, szemben a nők 8 százalékával (vagyis a nők 92 százalékát idegesíti ez). Ezzel szemben a nők 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szóba sem jöhet második randi, a férfi veszélyesen vezet. A férfiak 18 százaléka érez ugyanígy.

Ezt a 4 dolgot ne tegye vezetés közben: a kanadaiak 74 százaléka szerint vezetés közben tilos inni vagy drogozni, 12 százalékuk elítéli a menet közbeni sms-ezést, 11 százalékuk az agresszív stílust, 4 százalékuk pedig azt, ha a sofőr az exéről beszél vezetés közben.

"Könnyű lenne azt mondani, hogy azok vagyunk, amit vezetük, vagy – mint ebben az esetben – ahogy vezetünk. A járművek meghatározó szerepet játszanak a hétköznapjainkban, és sokatmondó, mekkora jelentőségük van a társkereső kanadaiak életében", mondta az autoTRADER.ca felelős szerkesztője.

Kérdés, hogy a felmérésből levonhatók-e következtetések a mi számunkra, akik abban bízunk, hogy a nem megújuló üzemanyagon alapuló és környezetterhelő autóhasználat részben kiváltható volna például kerékpár vagy tömegközlekedési eszközök igénybe vételével. 

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) friss kimutatása szerint 2016-ban már közel annyi új autót állítottak forgalomba, mint a gazdasági válság előtt, 2007-ben, illetve egy év alatt 6,5 százalékkal nőttek az autóeladások.

Magyarországon 2015-ben 77 171 autót értékesítettek, 2016-ban viszont 96 552 darabot, ami 25,1 százalékos növekedés. Az Unióban csak Hollandiában csökkent tavaly az autóértékesítés, méghozzá meglepően sokkal: 14,7 százalékkal – de hát ott a legköltségesebb autót tartani, üzemeltetni, javíttatni. Hollandia közismert a kerékpáros-kultúrájáról, tehát ez afféle kölcsönhatás lehet.

Személyautók száma 1000 lakosra vetítve (2013-as adatok)

személygépkocsi Kanada kerékpár

Forrás: Eurostat

08
feb/2017

Fittebbé tesz és csökkenti a légszennyezést az okos banyatank

A napi bevásárlás nagy mértékben csökkenti egy háztartás szén-dioxid-lábnyomát: kisebb hűtőszekrény is elég, nem kell annyi előrecsomagolt terméket venni, és gyalogosan lehet intézni. Emellett amerikai felmérések szerint a környék kiskereskedelmét is fellendíti, nő a forgalom a péknél, zöldségesnél, vagyis áttételesen az egész közösség profitál belőle. A napi munka után azonban keveseknek van kedvük-erejük a cekkercipeléshez, és inkább hetente egyszer, autóval járnak vásárolni.
Talán Olaszország lesz az a hely, ahonnan a megoldás várható, a Piaggio ugyanis február 2-án bemutatta Gita nevű segítő droidját, amely a robogóiról ismert cég Fast Forward egységének első projektje.

környezettudatosság városi mobilitási eszközök légszennyezés csökkentése Piaggio Gita

A Fast Forward célja, hogy "városi környezetben használható, okos mobilitási platformokra építő helyváltoztatási eszközöket" tervezzen. A Gita esetében és magyarul: önműködő banyatankot. 

környezettudatosság városi mobilitási eszközök légszennyezés csökkentése Piaggio Gita

A Piaggio közleménye szerint a guruló gömböc ugyanolyan jellemzőkkel bír biztonság, fékezés, egyensúly, járműdinamika és megjelenés terén, mint ami egy motorkerékpártól vagy autótól elvárható. 

Nagy átmérőjű kerekei alkalmasak városi vagy lakáson belüli közlekedésre, az  abroncsok mentén körben LED-világítás van, amely funkciótól függően változtatja a színét: sötétben világít, vészhelyzetben figyelmeztet.

környezettudatosság városi mobilitási eszközök légszennyezés csökkentése Piaggio Gita


A Gita több sebességre képes, a sétálótempótól a 35 km/órás haladásig.

környezettudatosság városi mobilitási eszközök légszennyezés csökkentése Piaggio Gita

A fedlapján egy 360 fokban képet alkotó kamera kapott helyet, mellette egy kijelző tájékoztat a gömböc akkumulátorának töltöttségéről, alatta pedig egy nagy tároló kapott helyet, amelyben elfér a vásárolt holmi. 

környezettudatosság városi mobilitási eszközök légszennyezés csökkentése Piaggio Gita

A segítő droid (cargo bot) lehetővé teszi, hogy a gazdája számára a bevásárlás élvezetes séta, a mindennapos testmozgás része legyen, ne pedig szenvedés.

környezettudatosság városi mobilitási eszközök légszennyezés csökkentése Piaggio Gita

A Gita nemcsak a gazdáját képes követni, hanem önálló működésre is alkalmas a térképszoftvere segítségével, tehát 20 kilogramm határig házhozszállításra is használható lenne – sőt, extrém esetben akár a kutyát is képes megsétáltatni. Az áráról még nincs információ, az viszont ismert, hogy már készül Kilo nevű nagy testvére, amely 125 kilogramm teher önvezető mozgatására lesz képes.

környezettudatosság városi mobilitási eszközök légszennyezés csökkentése Piaggio Gita

04
feb/2017

Ez a férfi egy éve nem fürdött, és nem büdös

James Hamblin orvos-újságíró egy éve nem használ tusfürdőt vagy sam-pont, hanem helyettük mindennap egy bakteriális oldattal befújja a testét, és néha tiszta vízzel letusol. Eredetileg orvos lévén a (baba-)szappanos kézmosást nem iktatta ki a rutinjából, mint ahogy a napi kétszeri fog-mosás és fogselymezés is megmaradt. De ezeken kívül nem használ más higiéniai készítményt. Állítja, teste így is tiszta, normális emberszaga van.  

környezettudatosság természetes tisztálkodás nátrium-lauril-szulfát

KÉP

Nem is az vezette elsősorban erre az elhatározásra, hogy az amerikai normának megfelelő személyes higiénia fenntartása mennyi időt, vizet és drága tisztálkodási szereket igényel, és kiváltásukkal jelentős összeget takaríthat meg. Számítások szerint ha összeadjuk az életünk során zuhanyozással és hajmosással töltött időt, akkor az 12 167 órát, azaz két évet tesz ki. Ennél fontosabb volt Hamblin számára, hogy megtudja: mi történik, ha kilép a (kényszeres) szokások világából. 

Úgy döntött, kipróbálja a Nitrosomonas eutropha baktériummal készült higiéniai készítményt: ez nem szappan, hanem egy víztiszta testpermet, amely baktériumok millióit tartalmazza. A N. eutropha ammóniával táplálkozik, ezért feltételezi róla a testpermetet kifejlesztő biotech cég, az AOBiome, hogy tisztító, dezodoráló, gyulladásgátló és immunerősítő hatása van a bőrünkön.

Nemcsak csak a szervezetünk belsejében, például a bélrendszerünkben élnek baktériumok, hanem a bőrünkön is, persze ezek mások. De pusztán addig virulnak, amíg mi egy szappannal vagy tusfürdővel közbe nem avatkozunk. A tisztálkodószerek legfőbb alkotórésze, a sodium lauryl sulfate, magyarul nátrium-lauril-szulfát a baktériumok legfőbb ellensége, csakhogy egyaránt megszabadít a kártékony és a hasznos mikrobáktól. Ráadásul az ammónia-oxidáló "jó" mikrobák sokkal lassabban szaporodnak, mint a károsak. Keveset tud még arról a tudomány, hogy mi megy félre a bőrünk bakteriális állományában, mikrobiomjában, amikor valamilyen betegség támad meg bennünket, és hogyan lehetne ezt természeteses módon helyrehozni, visszabillenteni az egyensúlyt.

környezettudatosság természetes tisztálkodás nátrium-lauril-szulfát

KÉP

A tisztálkodás egyre több kutatásnak is témája, mert sokan úgy vélik, hogy egyáltalán nem volna szükségünk arra, hogy mindennap agresszíven lecsutakoljuk magunkat – megszabadulva a baktériumoktól. A tusfürdővel egyébként a bőrünket fedő olajos lipidréteget is lesúroljuk, ezért feszül a bőrünk törülközés után, amit azonnal be kell kenni testápolóval. Ezzel egy olyan folyamatot indítunk be, amely idővel egyre szárazabbá teszi a bőrünket, állítják a szakemberek.

Az AOBiome fejlesztője onnan vette az ötletet, hogy a lovak (is) porfürdővel tisztítják le magukról az izzadságot, tehát evolúciójuk során ezt a módszert fejlesztették ki a hatékony tisztálkodásra. Akkor viszont kell lennie a bőrükön valaminek, gondolta David Whitlock, ami eltünteti róluk a kellemetlen szagokat és bőrproblémákat. És volt is, a fent említett baktérium. Whitlock elmélete szerint a testünket nem antibakteriális szerekkel kell megszabadítanunka kártékony baktériumoktól, gombáktól és vírusoktól, hanem erősítenünk kellene a jótékony hatású mikrobák jelenlétét a megfelelő védelem érdekében.

A Whitlock cége által kikísérletezett AO+ készítményt nagy nyilvánosság előtt a New York Times újságírónője, Julia Scott próbálta ki, aki napi három perc tiszta vizes zuhany mellett kétszer végigpermetezte arcát, testét és fejbőrét a bakteriális készítménnyel. Az első két hétben borzasztó kényelmetlenül érezte magát a zsíros haja miatt, de utána azt vette észre, hogy "beállít" a baktériumegyensúlya, enyhült az aknéja, normalizálódott a testszaga. A kísérleti hónap végén újra "hagyományos" módon kezdett tisztálkodni, de csak egy szappant és illatmentes sampont használ azóta is. (Érdemes a tapasztalatait elolvasni itt.)

környezettudatosság természetes tisztálkodás nátrium-lauril-szulfát

KÉP

Hamblin az ő példáján felbuzdulva vágott bele az egyéves kísérletbe. Fokozatosan hagyta el a tisztálkodószereket, a bőre először zsíros és erős szagú volt, de néhány hét alatt normalizálódott a helyzet, ahogy beállt a bakteriális egyensúlya – ezt rendszeresen ellenőrizték a laborban. Ha megizzad vagy piszkos lesz, akkor vízzel lezuhanyozik, de nem mindennap. Viszont mindennap tiszta alsóneműt és ruhát vesz föl, hiszen ezeken is nagyban múlik, kinek milyen szaga van.  

A Gizmodón volt egy érdekes cikk arról, hogy Amerikában a reklámipar és a tisztálkodószerek egymást erősítve fejlődtek. A tusfürdők, szájvizek és parfümök eladásának felpörgetésére a reklámszövegírók áltudományos érveléssel ráerősítettek az emberek bizonytalanságára, önbizalom-hiányára. Például az orvosi szakzsargonból vett kifejezéssel halitózisnak kezdték nevezni a szájszagot, amitől mindenki azt hitte, hogy valami szörnyű kórság támadta meg.   

környezettudatosság természetes tisztálkodás nátrium-lauril-szulfát

Ha viszont mindenáron illatosítani szeretnénk testünket, érdemes nem mesterséges, hanem állati eredetű parfümöt választani. Korábban már írtam arról, hogy az ámbra, a cibet, a mósusz, a kasztóreum, a hiraceum képes lehet fölerősíteni a testszagunkat, és abban feromonok is lehetnek: ezekről a vegyületekről azt állítják, hogy befolyásolják a szexuális érdeklődést... De persze erre a témára is több kutatást kellene szentelni, akárcsak a fenti baktérium-alapú tisztálkodásra.

Ja, és Hamblinnak tusfürdő nélkül is van barátnője. 

01
feb/2017

A természet hangjai segítenek elviselni az egyterű irodát

A 20. század vége felé vált népszerűvé az egyterű iroda, amelyben a dolgozók nem külön szobákban, hanem egyetlen nagy térben, legfeljebb iratszekrényekkel, paravánokkal vagy növényekkel elválasztva végzik munkájukat. Ezt az elrendezést a főnökök nagyon kedvelik, mert egy pillan-tással átláthatják a munkatársakat, illetve könnyebb egy gyors meetinget lebonyolítani, vagy a módosuló igényekhez alkalmazkodva átrendezni a termet.

munkahely munkahelyi egészség zajszennyezés

KÉP

A dolgozók viszont általában ki nem állhatják a "lóistálló"-nak gúnyolt egyterű irodákat, és nemcsak azért, mert nulla privát szférájuk van, például mindenki rálát a monitorukra. Ennél nagyobb gond az állandó és idegtépő háttérzaj: a kollégák beszéde, a telefoncsörgés, a padló dobogása, a különféle kütyük bimbammolása. Képtelenség a saját munkánkra figyelni, közben pedig nem is haragudhatunk a többiekre, amiért zavarnak bennünket.

munkahely munkahelyi egészség zajszennyezés

KÉP

Erre azt ajánlották a szakemberek, hogy a zajt oltsák ki egy másik zajjal: ezt nevezik fehérzajnak. Modern anyukák ismerik a fogalmat, ez ugyanaz, mint amikor a nyűgös gyereket vinni kell egy kört az autóval, hogy a motor duruzsolása megnyugtassa, vagy amikor kiderül, hogy a bömbölő baba a hajszárító zúgásától azonnal elalszik.

A zajszennyezés elnyomására, a hangmaszkolásra használhatunk állandó frekvencián zümmögő mesterséges fehérzaj-generátort (okostelefonra is letölthető appként), de egyesek szerint ez az állandó erős zaj hallás-károsodást okozhat. 

Az újabb kutatások szerint sokkal jobbat teszünk magunknak, ha idegeink kivasalása érdekében a természet hangjaihoz fordulunk. A patak-csobogás, tengermorajlás, az eső dobolása vagy a fák lombjának susogása olyan fehérzajok, amelyek javítják a dolgozók hangulatát, fokozzák koncentrálóképességüket és munkateljesítményüket, miközben elnyomják a távolabb álló-ülő kollégák beszédét vagy más zavaró hanghatást.

munkahely munkahelyi egészség zajszennyezés

GIF

Jonas Braasch, Alana Deloach és Jeffrey Carter, az amerikai Renssealer Politechnikai Kutatóegyetem munkatársai nemrég szabadalmaztatták is az általuk kidolgozott módszert, amelynek lényege, hogy a különféle természetes zajokat meghatározott hangerővel alkalmazzák egyterű irodákban hangmaszkolásra, a szabvány szerint 45-48 decibeles erősséggel több forrásból sugározva.  

Aki szeretné a természetes zajcsillapítást kipróbálni, letölthet okostelefonjára ilyen alkalmazásokat, a Youtube-on is talál válogatásokat, vannak meditációs oldalak ingyen letölthető hangklipekkel (Google-keresés: "free nature sounds"), illetve meghallgathatja Jean-Michel Jarre klasszikusát, az eső és viharhangokat is tartalmazó Equinoxot.

Egy másik kutatás arra világít rá, hogy az Y-generáció (1980-1999 között született) tagjainál csak akkor érdemes bevetni a természetes hangokból álló teljesítményfokozót, ha vannak ehhez kapcsolódó kellemes emlékeik-élményeik a gyermekkorukból. A nagyvárosi környezetben felnőtt fiatalokra nem szabad olyat erőltetni, ami idegen lehet tőlük – még akkor sem, ha ez a természet.

28
jan/2017

25 szuper tipp fél pár zokni hasznosítására

A háztartási fizika évszázados rejtélye a zoknik eltűnése: általában csak fél párnak vész nyoma, emiatt viszont a másik is használhatatlanná válik. Sok esetben nem elvész a zokni, csak a sarok kikopása vagy az orrán keletkező lyuk miatt megy a kukába. Pedig rengeteg módon lehet újrahasznosítani az árva fuszekliket, lássunk ezek közül néhány példát.
Galériánk a képre kattintva nyílik!

újrahasznosítás házi készítésű zoknibáb alvómaszk házilag cipőszagtalanítás aromaterápia bokasúly készítése házilag foltszőnyeg zokniból

Források:
1-es kép, 2-es kép, 3-as kép, 4-es kép, 5-ös kép, 6-os kép, 7-es kép, 8-as kép, 9-es kép, 10-es kép, 11-es kép és a labda készítése12-es kép, 13-as kép, 14-es kép, 15-ös kép, 16-os kép, 17-es kép, 18-as kép, 19-es kép, 20-as kép, 21-es kép, 22-es kép, 23-as kép, 24-es kép, 25-ös kép

24
jan/2017

Cukorsziruppal jégtelenítik az utakat Kanadában

Az észak-amerikai országban a hosszú tél gyakran hoz havat és jeget, ezért a síkosságmentesítéshez évek óta kísérleteznek újszerű anyagokkal, amelyekkel kiválthatnák az olcsó, de környezetromboló sózást. Először a sóoldatot próbálták ki (80 százalék víz + 20 százalék só), amivel csökken-tették ugyan a felhasznált só mennyiségét, és javították a baleseti sta-tisztikákat, ám egyrészt mínusz 20 Celsius-fok alatt ez is megfagy, más-részt ha felszárad az út és szeles idő jön, a sószemcséket porként fújja el a szél – a környező területekre. (A közutak mentén és a városokban állító-lag Magyarországon is 1 kilogramm só van 1 köbméter talajban.)

Kanadában egyre több önkormányzat próbálja ki a répacukorgyártás melléktermékeként keletkező melaszt, mert ezzel mínusz 34 fokig haté-konyan lehet jégteleníteni az útfelületeket és járdákat. Mármint nem a süteményekhez használható mézsűrű, finom, aranybarna melaszt locsolják ki az útra, hanem az abból lúgos bontással készült hígabb levet keverik a sóoldathoz: 23 százalék só, 62 százalék víz és 15 százalék cukorrépaszirup elegye kerül a permetezőkocsi tartályába.

Illusztráció

Az elegyből 30 százalékkal kevesebb kell ugyanannyi felület jégtele-nítéséhez, mint sóoldatból.

A kissé karamellás szagú, barnás színű lével még havazás és jegesedés előtt permetezik be a száraz útfelületet. A cukornak köszönhetően a só odaragad a felülethez, nem porzik fel, de ami még ennél is fontosabb: az elegy fagyáspontja 30 százalékkal alacsonyabb, mint a sima sós vízé. Ennek köszönhetően a lehulló hó alatt nem jég-, hanem latyakréteg alakul ki közvetlenül az útfelületen, amit a hókotrók könnyedén letakarítanak. A tiszta útfelület pedig leszárad, nem marad rajta vékony hóréteg, ami jegesedne és síkosodna. A cukorrépás lével locsolt út 3-5 napig jég-mentes marad, több havazást is kibír.

A cukorsziruppal csak az a baj, hogy egyelőre négyszer drágább, mint az útszóró só, ezért főleg a fokozott kockázatú területeken, hegyi utakon és hidakon vetik be. Viszont nem marja az állatok lábát és a cipőnket, nem rohasztja szét az autók karosszériáját, illetve az utak és hidak vas- és betonelemeit. Amúgy a sózás sem olcsó: ez tipikusan az a dolog, amit a közgazdászok és környezetvédők az "externália" kategóriába sorolnak. Magyarul annyit tesz, hogy nem szabad önmagában nézni az árát, hanem az általa okozott károkat is figyelembe kell venni. Úgy viszont már egyáltalán nem tűnik olcsónak.

Kanadában más ipari melléktermékkel is kísérleteznek a síkosság-mentesítéshez: ilyen például a sajtgyártáshoz alkalmazott sófürdő oldata, az erjesztett savanyúságok leve, a vodka (...) és nádcukor-melasz. 

A cukorrépás sóelegyben egyébként az a legszebb, hogy állítólag magyar ötlet: a Washington Postnak azt nyilatkozta egy cukorrépás síkosság-mentesítőt gyártó amerikai cég képviselője, hogy ő úgy tudja, az 1990-es években egy magyar tudósnak tűnt fel, hogy a cukorrépa-feldolgozó üzem melletti tó télen nem fagy be. A tudós némi nyomozás után rájött, hogy az üzem beleengedi a gyártás melléktermékeként keletkező szennyezet vizet a tóba. Hogy ki lehetett ez szakember, hol dolgozott, és hogyan került át az ötlet Észak-Amerikába, egyelőre rejtély. Ha az olvasók közül valakinek vannak erről információi, kérem, ossza meg egy hozzászólásban.

20
jan/2017

Falut alapítottak a modern életre allergiások

Háztartási vegyszerek, festékek, műanyagok, elektromos hálózat, mobil-telefon – modern életünk elválaszthatatlan kísérői, ám egyre többen pa-naszkodnak arra, hogy a szervezetük nem viseli el ezeket. A probléma világszerte jelentkezik, és a tudomány is foglalkozik vele, Magyarországon is, bár egyértelmű eredmény még nem született. (Itt olvashatja korábbi interjúnkat a témában.) Svédországban és Kanadában a hatóságok funk-cionális károsodásként elfogadják az elektromágneses hiperszenzitivitást (EHS), és a betegeket olyanolyan ellátás illeti meg, mint a siketeket vagy vakokat.  

A betegek némelyike nem lát maga előtt más utat, mint hogy korábbi éle-tét, munkáját, és akár családját is hátrahagyva kivonuljon az őt megbete-gítő világból. Írtunk már a nyugat-virginiai Green Banksről, ahová a wifi-allergiások költöznek, mert a település egy csillagászati rádióteleszkóp árnyékában fekszik, ahol tilos a vezeték nélküli kommunikáció.

allergia környezeti túlérzékenység elektromágneses hiperszenzitivitás Snowflake Arizona vegyszerallergia mesterséges élelmiszer adalékanyagok

Ken Lund/Flickr fotói

A többszörös kémiai túlérzékenységtől (Multiple Chemical Sensitivity, MCS, illetve más néven környezeti intolerancia, Environmental Intolerance, EI) szenvedők az 5600 fős arizoniai Snowflake városka külterületén építik a maguk oázisát. A híres 66-os úttól 40 kilométerre, a navajo indiánok föld-jén már nagyjából 30-an élnek. Allergiásak a mesterséges illatanya-gokra, élelmiszer adalékanyagokra, rádióhullámra, wifire, műszálas textíli-ákra, növényvédőszerekre – vagyis az olyan dolgokra, amelyek elválaszt-hatatlanok a modern civilizációtól, az utóbbi 50-100 év technikai forra-dalmának vívmányai. 

allergia környezeti túlérzékenység elektromágneses hiperszenzitivitás Snowflake Arizona vegyszerallergia mesterséges élelmiszer adalékanyagok

Az egyik lakos imád olvasni, de a nyomdafestéktől és a papírgyártáshoz használt vegyszerektől égni kezd a bőre, ezért egy fedeles műanyag-dobozt alakított át olvasószerkezetté: beleteszi a könyvet, amelyet két ceruza segítségével lapoz. Korábban mérnök volt, nagyon hiányzik neki a régi élete.

allergia környezeti túlérzékenység elektromágneses hiperszenzitivitás Snowflake Arizona vegyszerallergia mesterséges élelmiszer adalékanyagok

Egy másik a műszaki eszközöktől, például a számítógéptől és a nyomtatótól kezd szédülni vagy émelyegni, nem tud koncentrálni, de van, aki a hűtőszekrényt elviseli, csak a tévétől lesz rosszul. Az MCS-betegek tünetei sokfélék: a fejfájástól kezdve a krónikus fáradtságérzeten és emlékezetzavarokon át az izomfájdalmakig. 

Az orvosok csak a fejüket csóválják, amikor ilyesmivel kerülnek szembe, és lelki okokat vélnek a háttérben, elsősorban depressziót. Ám a túlérzékeny emberek állítják, problémájuk nem lelki eredetű, tüneteik valósak voltak korábbi élőhelyükön – és amióta a sivatagi városkába költöztek, javult az egészségük. Errefelé tiszta és száraz a levegő, amelyben a növényi pollenek vagy penészgombaspórák száma is rendkívül alacsony, illetve járműforgalom is ritka. 

allergia környezeti túlérzékenység elektromágneses hiperszenzitivitás Snowflake Arizona vegyszerallergia mesterséges élelmiszer adalékanyagok

Az MCS-betegek, ha tehetik, saját házakat építenek, amelyben nem feltétlenül van áram, mert az is panaszokat okozhat. A falat és plafont gyakran csempével burkolják vagy alufóliával tapétázzák (ragasztónak kukoricakeményítőt használva), mert az leárnyékolja az építőanyagokból párolgó vegyszereket, illetve az esetleges rádiósugárzást. Festéket, kátránypapírt, OSB-lapot nem használnak az építkezéshez, csak követ, téglát, kezeletlen fát és acélt. Takarításhoz megfelel az ecet és a szódabikarbóna, mosáshoz, tisztálkodáshoz háziszappant használnak.

allergia környezeti túlérzékenység elektromágneses hiperszenzitivitás Snowflake Arizona vegyszerallergia mesterséges élelmiszer adalékanyagok

Vásárolni bejárnak a városkába, ahol a "normie"-k, azaz átlagemberek teljesen elfogadják őket. A helyi éttermek a számukra vegyszermentes alapanyagokból készített menüt akár házhoz is szállítják. Nem csoda, hogy Snowflake-ben már várólista van, újabb és újabb MCS-betegek szeretnének ideköltözni, ebben a helyi ingatlanügynök szívesen segít. Ez kicsit aggasztja a már itt élőket, mert nem biztosak abban, hogy az újak betartanák a mérgező anyagokat 100 százalékban kizáró, ezzel kissé a remeteség felé hajló életstílust. Úgy vélik, ők sejtszinten érzékenyebbek lehetnek az átlagembereknél, akik számára megtestesítik a figyelmeztetést: rájuk is ez várhat.

allergia környezeti túlérzékenység elektromágneses hiperszenzitivitás Snowflake Arizona vegyszerallergia mesterséges élelmiszer adalékanyagok

Ami a megélhetésüket illeti, egy részük nyugdíjas vagy valamilyen más életjáradékból tartja fenn magát, illetve korábbi házukat, vállalkozásukat tették pénzzé, hogy Snowflake mellett vegyszermentes életet kezdhessenek. Szerényen élnek, betegségükből adódóan nem halmoznak fel anyagi javakat, ezért kevés pénzből is kijönnek. Legnagyobb problémájuk a szeretteikkel való kapcsolattartás, van, aki már hét éve nem látta a lányát. Az is eltántorítja őket az utazástól, hogy attól félnek, a civilizáció sűrűjébe való visszatéréssel kiújulnak a panaszaik. 

Míg az EHS-es vagy MCS-es betegekre sokan kétkedve tekintenek, addig a bizonytalan megítélésű betegségek kategóriájába tartozik az időjárási frontokra való érzékenység is, amelyet ma már a társadalom jelentős része elfogad. A frontérzékenység nem jelent valódi betegségtudatot, de már valamiféle eltérés az egészséges állapottól, amelyről az a modern társadalom meggyőződése, hogy az egyenlő a tökéletes tünetmentes-séggel. (Más kérdés, hogy ez helyes-e így.)

allergia környezeti túlérzékenység elektromágneses hiperszenzitivitás Snowflake Arizona vegyszerallergia mesterséges élelmiszer adalékanyagok

Talán az elektromágneses vagy kémiai túlérzékenység szintén ebbe a betegségkategóriába tartozik, csak a rendelkezésünkre álló orvosi műszerekkel és módszerekkel még nem tudjuk megfelelően diagnosztizálni. Dr. Bárdos György, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének docense Nem-specifikus egészségproblémák háttere és lehetséges modelljei címmel írta akadémiai doktori értekezését.  

Ebben olvasható, hogy a túlérzékenység kialakulása lehet fiziko-kémiai és pszichoszomatikus, illetve ezek idővel összeadódhatnak.  Egy környezeti kockázat két úton hat a szervezetre: az egyik a fizikai-kémiai út, a másik a pszichoszociális út. Az értekezésben idézett Tom Cox brit kutató szerint az előbbi közvetlenül hat az egészségre, az utóbbi hatását a stressz és szorongás közvetíti, és ezek vezethetnek nem-specifikus tünetek kialaku-lásához. A két úton kialakuló változások kölcsönhatásba kerülhetnek, és egymást erősíthetik is; a végeredmény komolyabb betegség is lehet.  

"(...)bármilyen eltérés, legyen az külső vagy belső eredetű, ami veszélyezteti azt a képességet, hogy a szervezet megfelelő belső adaptáció segítségével alkalmazkodni tudjon a környezeti változásokhoz, jelzéseket generál. Ha a homeosztázis [szervezetünk egyensúlya]zavara enyhe, a jelzések is gyengék, akár el is tűnhetnek a mindennapi egyéb jelzések között; ha a jelzések erősebbek, de még bizonytalanok, akkor diszkomfort érzés keletkezik, és figyelni kezdünk a belső világunkra; ha pedig a zavar erős vagy pláne veszélyes mértékű, akkor vészjelzések generálódnak, amelyek azonnal megszakítják és egyetlen irányba fordítják a viselkedést. 
A kulcs ebben a kontinuumban valószínűleg a figyelem: ha a figyelem nem irányul a belső jelzésekre (mint általában a normális működés közben), akkor tünetek sincsenek; ha a figyelem szórtan, de vissza-visszatérően a belső folyamatokra is irányul, a viselkedés zavarttá, néha alternálóvá válik, vagy helyettesítő viselkedés alakul ki; és ha a pszichés tényezők olyanok, lassan és fokozatosan tünetek és beteg-viselkedés jöhet létre; ha pedig végül a jelzések azonnal és kizárólagos jelleggel magukra vonják a figyelmet, akkor rövid idő alatt kialakul a betegségérzet, és létrejön a betegség-viselkedés is.
(...) Ezek a hatások mind a betegség-keletkezésben, mind a gyógyulásban fontosak lehetnek, mivel segítenek megváltoztatni a személy pozícióját az egészség-betegség kontinuumban (vagy bármely más viselkedési kontinuumban). Viszonylag szerény elmozdulás is kiindulópontja lehet egy önerősítő körnek, amely azután már saját – a fentiekben leírt – módján jelentős állapotváltozásokat generál, s a személy elindul a megbetegedés, vagy éppen a gyógyulás útján. Az már a szakemberek dolga, hogy ezeket a tényezőket kihasználva megfelelő megelőzési és/vagy gyógyító módszereket dolgozzanak ki (...)."

A brit Guardian videót forgatott Snowflake MCS-es lakosairól: 

16
jan/2017

Bőr alá ültetett napelemmel tölthető a szívritmus szabályozó is

Alig 3,6 négyzetcentiméteres mikronapelem elég ahhoz, hogy elektromos energiával lásson el egy átlagos pacemakert vagy olyan mély agyi stimuláló eszközt, mint amilyet Alzeheimeres vagy epilepsziás betegekbe ültetnek. Ezekben a készülékben ugyanis nem lehet egyszerűen elemet cserélni, mint mondjuk egy diktafonban, hanem operáció kell hozzá, amelynek során új telepet vagy új készüléket ültetnek be a páciensbe. Ez viszont mind a beteg, mind a jelentkező költségek szempontjából nem optimális megoldás.

napelem orvosbiológiai mérnök implantátum

ILLUSZTRÁCIÓ

A svájci Bern Egyetem és Egyetemi Kórház orvosbiológiai mérnökei olyan napelemes rásegítőt fejlesztettek ki, amely bőr alá ültetve még a téli napsütésből is elegendő energiát nyer az életmentő készülékek megbízható működtetéséhez. Eredményeikről az Annals of Biomedical Engineering szakfolyóiratban számoltak be.

"A szívritmus-szabályozó beültetése miatti műtétek 25 százalékára csak a lemerült elem miatt van szükség. Ez fokozza a komplikációk kialakulásának kockázatát, és komoly stresszt jelent a páciensnek – mondta Lukas Bereuter kutatásvezető. – Ráadásul jelenleg az elem nagysága befolyá-solja, hogy mekkora az elektronikus implantátum mérete. Ha nem volna benne elem, talán kisebbre lehetne méretezni."

napelem orvosbiológiai mérnök implantátum

Fotó: Lukas Bereuter

A svájci mérnökök olyan viselhető napelemes karpántot készítettek, amellyel folyamatosan tudták mérni, mennyi áramot generál a készülék.
A 32 tesztalany egy-egy hétig viselte a 10 karpántot nyár, ősz és tél folyamán. Annak utánzására, mintha bőr alá lenne beültetve, az aprócska napelemet különleges optikai fóliával borították be, amely csökkenti a beérkező fénymennyiséget. Ennek köszönhetően élethű modellt sikerült előállítani, amely valós adatokat szolgáltatott.

A kutatók által vizsgált monokristályos napelem 22 százalékos hatásfoka jelentősen több, mint a háztetőkön található szolárpanelek 6-16 száza-lékos hatásfoka. Évszaktól függetlenül a szűrőfóliával borított napelem által generált legkevesebb elektromos energia is 12 mikrowatt volt, ami bőven meghaladja az átlagos szívritmus szabályozók 5-10 mikrowattos energiaigényét.

Mivel a beültetett orvosi készülékek folyamatosan működnek, a napelem viszont csak fény révén képes energiatermelésre, az ezzel kiegészített implantátumokhoz éjszakára szükség lesz valamilyen elemre, de az sokkal kisebb lehet a mostaniaknál. Ám így is lehetőség nyílik arra, hogy a beültetett eszköz telepét ne kelljen 6-10 évente cserélni, hanem a beteg élethosszig biztonsággal használhassa. A svájci kutatók vélekedése szerint a bőr alá ültetett napelemmel más elektronikai eszközök töltése is meg-oldható, ennek pusztán a napelem mérete szab korlátot – egyelőre.

napelem orvosbiológiai mérnök implantátum

Gif-animáció: LONAC

12
jan/2017

Lábhajtású lift helyettesítené a lépcsőt

Tizedannyi energiát igényel, hogy néhány rugózó mozdulattal fölfelé vagy lefelé haladjunk a Vertikális Séta (Vertical Walking) nevű kísérleti eszköz-zel, mintha ugyanazt a szintkülönbséget hagyományos lépcsőn tennénk meg. A holland Rombout Frieling Lab terve nemcsak az emberi, hanem a mesterséges energiával is takarékos, azt ugyanis egyáltalán nem igényel.

A designerek abból az alapgondolatból indultak ki, hogy a városokban minden négyzetméter helykihasználás számít, hiszen a növekvő népsűrűség (és a korlátozott alapterület) miatt a jövőben egyre gyakoribbá fog válni, hogy függőlegesen, a tetőterek beépítésével bővítik az építményeket. Márpedig a vertikális terjeszkedéshez "harmonikus helyváltoztatási képesség" kell a holland fejlesztők szerint. A liftek működtetése rengeteg energiát emészt fel, a lépcsőn való közlekedés pedig nehéz vagy lehetetlen az egyre idősödő társadalom tagjai számára.

energiatakarékosság zöld építészet innováció emberi hajtóerő

A probléma persze már a jelenben is létezik: míg a négy szintnél magasabb társasházak esetén (villanymotoros meghajtású) liftet építenek be, a családi házakban és többszintes lakásokban ez sem nem kötelező, sem nem megfizethető tartozék. Pedig jó lenne valamilyen egyszerű megoldás, mert a hagyományos lépcsősor kialakítása gyakran túl sok helyet vesz el az értékes alapterületből. Igaz, például tűzvédelmi szempontból szükség van rá, csak kellene még plusz opció.

Egy ilyen lábhajtású lift a mozgássérültek szintek közötti közlekedését is megoldaná. Ezt bizonyítja, hogy a prototípus kipróbálói között volt szklerózis multiplexben szenvedő, korlátozottan mozgásképes személy, aki a Vertical Walking eszközzel önállóan is képes volt a szintkülönbség leküzdésére. A lábhajtású személylift szabadalmát már benyújtotta Rombout Lab, a tömeggyártásra talán nem is kell sokáig várni

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.