03
Szept

A Canon és a Getty Image elérhetővé tett tíz olyan ikonikus fotót, amelyek az elmúlt évtized folyamatait nemcsak dokumentálták, hanem azokra hatással is voltak.

A fotók közül öt különös erővel hatott a világ globális problémáinak alakulására.

2009 augusztusában Toby Smith beépített nyomozóként vett részt egy madagaszkári expedíción, aminek az volt a célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a Masoala Nemzeti Parkban folytatott illegális fakitermeléssel kapcsolatban. Toby két héten keresztül, egyedül térképezte fel a védett rózsafa nyomait a Masoala esőerdőben.

Toby Smith: Illegális rózsafa kitermelés - Masoala Nemzeti Park, Madagaszkár

Képei súlyosságát az is fokozta, hogy fotódokumentációjával nemcsak a pusztításra, hanem az összetettebb problémára kívánta felhívni a figyelmet. Bemutatta a családjaik ellátását biztosítani próbáló favágók könyörtelen életkörülményeit, és próbálta a "fabiznisz" végén álló üzletembereket is szembesíteni a probléma lényegével.

A fotódokumentáció és a megjelent vizuális tartalmak segítették végül hozzá az amerikai szövetségi hatóságokat az illegális kereskedelemben érintett nemzetközi vállalatok leleplezéséhez és a fabeszerzések elszámoltathatóságának és átláthatóságának növeléséhez.

Az expedícióról készült film trailerét itt lehet megnézni.

Marco Di Lauro az UNICEF-fel együttműködve készítette a Lógó húsok című fotósorozatát. A fotódokumentáció a nyugat-afrikai Nigert érintő súlyos élelmiszerválságra szeretné felhívni a figyelmet, amely során a húskereskedők az éhínséget kihasználva már korábban elhullott állatok tetemét vásárolják meg minimális fizetségért szegény farmerektől. A megvásárolt döglött állatok húsát helyben megfőzik, majd eladják a nigeri piacon.

Photo by Marco Di Lauro/Reportage by Getty Images - Gadabedji, Niger - 2010. június 27.

A Dali szürreális festményeit idéző fotó több millió dollárt hozott az UNICEF-nek, amit a nigeri emberek támogatására szántak.

2010-ben a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg Haitit, amely következtében az ország népességének tizede meghalt.Jonathan Torgovnik a GEO magazin megbízásából készített fotódokumentációt Port-au-Prince-ben, az egyik legnagyobb pusztítást elszenvedett településen. A fotóriporter felvételén egy csapat fiú egy megrongálódott ház tetején, zsebkendőnyi területen hatalmas koncentrációval focizik. Ez a pillanat a fotós olvasatában az emberi kitartásról és egy sok megpróbáltatást megélt város lakóinak hatalmas erejéről beszél.

Photo by Jonathan Torgovnik/Reportage by Getty Images - Port-au-Prince, Haiti - 2011. január 10

Brent Stirton 2011-ben a National Geographic megbízásából az állatok gyógyszer-feketepiacon való felhasználását kutatta. Ebben az időszakban készítette azt a fotót, amelyen az egyik utolsó fehér orrszarvút folyamatosan négy fegyveres őr őrzi. 2011-ben kezdett előtérbe kerülni a rinocéroszszarv-kereskedelem. Brent rengeteg felvételt készített az orvvadászok által megkínzott, szarvuktól megfosztott, majd magukra hagyott állatokról. A fényképen látható fehér orrszarvú az akkor még élő utolsó hat állat egyike volt, a faj utolsó hím példánya.

Photo by Brent Stirton/Reportage by Getty Images - Ol Pejeta Conservancy, Kenya - 2011. július 13

A fényképész a fotókkal nemcsak az arroganciára, a kegyetlenségre és az emberiség önzésére hívta fel a figyelmet, hanem megpróbálta érzékeltetni – ezen a fotón különösen –, hogy lehetséges ember és állat között is kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat. Megrendítő mindemellett a fotós által felvetett gondolat, hogy milyen érzés lehet egy faj utolsó példányaként jelen lenni a földön. A felvétel hatalmas gyorsasággal terjedt el a földön, bizonyítva, hogy több millió ember még mindig törődik a természettel.

Ha nem is természeti vagy környezeti problémára hívja fel a figyelmet, aktualitása miatt mégis említésre méltó Dan Kitwood fényképe, amin épp négy pakisztáni menekült érkezik Törökországból Görögországba.

Photo by Dan Kitwood/Getty Images - Kos, Görögország- 2015. június 4.

Ez a felvétel egyike volt azoknak az első fotóknak, amelyek tudatosították az emberekben és a hivatalos szervekben a bevándorlással kapcsolatos problémát. Kos szigetére akkor már közel 30 ezer bevándorló érkezett. A fotográfus a felvétel készítésének hajnalán egy dingiken érkező értékes rakományra várt, mikor ez a négy életerős pakisztáni férfi sugárzó arccal partot ért.

Az elmúlt hetek eseményeinek ismeretében a fotókészítője jogosan tette fel a kérdést: vajon mi vár ezekre a férfiakra, valóra válnak-e vágyaik?

0 Komment 0 Reblog!
0
22
Aug

A dél-indiai városban, Kocsínban épült meg a világ első napenergiával működő repülőtere. India negyedik legnagyobb nemzetközi utasforgalmat lebonyolító repülőtere, a Cochin International Airport Limited (CIAL) PPP-konstrukcióban építtette meg a 12 megawattos naperőművét.

A repülőtérhez már így is tartozik egy 1 megawattos naperőmű, amely 4000 egységnyi villamos energiát termel naponta.  Az új naperőművel kibővített repülőtér ennek akár tizenötszörösét (50-60 ezer egységnyi villamos energia) képes előállítani, ami jóval több lesz annál, mint amennyi szükséges a repülőtér napi ellátásához. A CIAL úgy tervezi, hogy a többletenergiát az állami energiahálózatba juttatja vissza, amely akár 10 ezer otthon ellátására is elegendő lehet.  

A 25 focipályányi terület napelemekkel való felszerelése 9,5 milliárd dollárba került, és a Bosch cég végezte. Ez a rész egykor a repülőtér csomagkezelési egysége volt. Mintegy 45 hektáron  46 150 napelemet állítottak fel.

Ezzel a zöld beruházással a repülőtér az elkövetkező 25 évben elkerüli a szén-dioxid-kibocsátást, ami egyenértékű azzal, mintha ültettek volna 3 millió fát, vagy mintha autóval kihagynánk az életünkből kb. 1200 kilométert.

A kocsíni naperőmű projekthez hasonlóan India egy másik reptere, a Kolkata Netaji Subhas Chandra Bose International Airport is nagyszabású naperőmű építését tervezi.  A kalkuttai reptéren 15 megawattos naperőművet építenének meg.

India jelenlegi kormánya úgy tervezi, hogy 2022-ig a meglévő 4 gigawatt napenergia-kapacitásukat 100 gigawattra növelik.

Fotók: Cochin International Airport Limited

2 Komment 0 Reblog!
0
21
Aug

A Google Sunroof projektje segíthet eldönteni, hogy kinek érdemes belevágni egy napelemrendszerrel működő tetőrendszer kialakításába. A napenergia elkötelezett hívei számára sokszor nagy kérdés, hogy megéri-e a ráfordítás az elméletileg költséghatékonyabb, környezetbarát, fenntartható energiaszolgáltató rendszer kialakítására. 

A Google – látva a felhasználók kétségeit, és felhasználva a cég eszköztárát, például a műholdfelvételeket – egy új online szolgáltatással jelent meg a piacon. A program lényege, hogy segítsen felbecsülni az ingatlantulajdonosok számára, hogy mennyi napfény éri a tervezett ház tetejét, és mekkora megtakarítást eredményez a szolártetős rendszer kiépítése a hagyományos rendszerű áramellátással szemben.

A Google SunRoof programja a Google Earth nagy felbontású légi térképein képes megbecsülni, hogy a tetőtér mennyi napfényt kap egy év alatt. Ezután egy speciális eszköz segítségével összehasonlítja, hogy melyik energiaellátási rendszer a legoptimálisabb a tulajdonos számára, a tiszta energia használata, a regionális áramszolgáltatóhoz való csatlakozás, vagy valamelyik helyi cégen keresztül biztosítani az áramellátást. 

A programot egyelőre három helyen üzemelték be kísérleti jelleggel: a Google székhelyén San Francisco Bay Area-ban, az egyik mérnök anyjának városában, Fresnóban (hogy lássa, mit dolgozik a gyerek a Google-nál), valamint a program ötletgazdájának városában, Bostonban. 

Ha a Google Earthben rákeresünk egy címre ezekről a településekről, a térképen az izzó narancsos, már-már vérnarancs színtől a sötétliláig sokféle színárnyalatot láthatunk a térképen. Az izzó vérnarancs szín értelemszerűen az igazán jó adottságokat jelenti, míg a sötétlila a kevésbé jó lehetőséget.

Az ötlet Carl Elkintől ered, akinek egyrészt van saját napelemes tetőrendszere, másrészt egy ideig önkéntesként segédkezett a massachusettsi napenergia-programban, ahol arra lett figyelmes, hogy az emberek leginkább napenergiával szeretnék ellátni otthonukat, de nem igazán értik, hogy az mitől olcsóbb megoldás, mint a megszokott lehetőségek. 

A Google Sunroof abban különbözik a hasonló elgondoláson alapuló fejlesztési elképzelésektől, hogy a Google műholdfelvételein lehetőség van különválasztani a tetőt és környezetét, a fákat, de még az árnyékot is. A program nyomon követi a helyi időjárási mintákat. A kapott adatokat elemezve az értékeket összehasonlítja a lehetséges rendszerek áraival, és megközelítőleg meghatározza a beruházás költségeit.

Fotók: Google

0 Komment 0 Reblog!
0
19
Aug

Plant-e, a növényekből nyert tiszta energia

Címkék: tiszta energia, növényi energia

A holland Plant-e cég arra biztat bennünket, hogy nyugodtan felejtsük el az energiatermelő burgonyaórákat, mert az élő növények energiáját más módszerrel is lehet hasznosítani, például wifihotspotok vagy mobiltelefonok töltésére, de akár teljes családi házak villamosenergia-igényének ellátására is.

Hollandiában jelenleg két utcai helyszínen 300 növényi energián alapuló LED utcai lámpát állítottak fel. A cég alapkérdése az, hogy miként lehetne a növények által fejlesztett és jelenleg semmibe vesző energiát hasznosítani.

A Plant-e programja Amszterdam közelében, egy régi lőszertelepen debütált, az itt termelt energiát Wageningenben, a cég székhelyén fel is használják. A növénytelep tápjai lehetnek a tiszta energia új generációja. A Plant-e energiájának összegyűjtése az in-situ állapotra épül, a helyben előállított és hasznosítható energiára. Más hasonló elképzelésekkel szemben a Plant-e projektben az, hogy a növényekből energiát nyernek, nem károsítja a növényt. 

Az amszterdami utcákon jelenleg elhelyezett két négyzetméteres műanyag edényekben a növények elnyelik a napenergiát, és fotoszintézissel cukorrá, mikroorganizmusokká alakítják. Ahogy a növények nőnek, egyre több cukrot termelnek, sokkal többet, mint amennyit felhasználnak. A fölösleges cukrot a gyökérzetükön keresztül a talajba juttatják, a talajban található baktériumok pedig protonokra és elektronokra bontják. A talajban elektródák várják és alakítják át ezeket a növényi "hulladékokat", így termelve az elektromos áramot.

A kísérleti stádiumban üzembe helyezett részen 1 négyzetméteren 0,4 Watt áramot tudnak előállítani. Ez egy 100 négyzetméteres területre számítva egy család számára elegendő energiát tudna nyújtani évente. 

A feltalálók úgy gondolják, hogy ezt a projektet elsősorban a növényekben gazdag életterekben lehet hasznosítani, például az ázsiai rizsföldeken, vagy a közelükben lévő vizes élőhelyeken. 

A rendszer költséghatékony és klímafüggetlen működéséhez még keresik a válaszokat a kutatók.

Képek forrása: sd trading ; Plant-e

3 Komment 0 Reblog!
0
18
Aug

Magyarország sajnos még a tetőkertépítésben is nagyon távol kullog más országoktól. A tetőteraszos zöldségtermesztés pedig egy még távolabbi ufónak tűnik. Pedig mint ahogy szépen besettenkedett Budapestre a közösségi kertek rendszere, ugyanilyen formában teret kaphatna a város teraszain, ki nem használt tetőterein a zöldségtermesztés vagy a közösségi rooftop zöldségtermesztés.

A világ nagyvárosaiban egyelőre New York vezeti a nem létező versenyt. 

A rooftop zöldségtermesztés úttörője az Eagle Street Rooftop farm volt. A farmot 2009-ben hozták létre egy Greenpoint tulajdonában lévő raktár tetején. A broadwayi kertészetben a vállalat, a színház és a lakosság soraiból összetartó közösség jött létre. A farmon többnyire szezonális növényeket, de nyitott napon még dohányt is lehet kapni. 

Eagle Street

Eagle street

Brooklyban találjuk a megapolisz másik jelentős rooftop zöldséges kertjét, a Brooklyn Grange-et. A 2,5 hektáros területen évente 25 tonna zöldséget termelnek átlagosan. 

Brooklyn Grange

Brooklyn grange

Brooklyn Grange

A Brooklyn Grange egy hálózatot működtet, több tetőgazdaságot foglal magába. Az első értékesítési pontjukat 2010-ben nyitották meg. A kertészkedés mellett a kertekben iskolai- és kulturális programok és napkeltejóga is várja az érdeklődőket. A Brooklyn Grange-hez tartozik a város legnagyobb, 30 kaptárból álló városi méhészete.

Míg a városi agrárgazdálkodás epicentruma Brooklynban van, Manhattan jó tanulóként átvette a példákat, és létrehozták a Hell’s Kitchen Farm projektet.

Hell’s Kitchen Farm

A termelőgazdaságot nem messze egy buszpályaudvartól, a város kevésbé frekventált, LED-világítás-mentes övezetében, egy baptista templom tetején hozták létre. A 4000 négyzetméteres tetőn közel 60 önkéntes nagyjából 1000 négyzetméternyi termőterülettel kis gyerekmedencéket hozott létre, ezekben kialakítva a  kis kerteket. A kis termőhelyek alján a vízelvezetést biztosították, megkönnyítve a termelést. Fontosnak tartották a kismedencék egyszerű kivitelezését, annak könnyű lemásolhatóságát, hogy más területeken is megvalósíthassák ezt a projektet, ezzel is növelve a környék zöldség- és gyümölcsellátását. 

 Riverpark Farm

Manhattannel szemben, a másik oldalon, az Alexandria Center tetején hozták létre a Riverpark Farmot. A projekt az Alexandria Center For Life Sciences és a Riverpark étterem együttműködésével jött létre. A center építése a 2008-as gazdasági válság idején megtorpant, a farmot kialakítók csoportja és az étterem séfje, Sisha Ortúzar felkarolta a mintegy 15 000 négyzetméteres területet, és gazdálkodni kezdett rajta.

 Riverpark Farm

A farm kialakítása jó példa volt arra is, hogy mit lehet kezdeni egy megakadt építkezéssel, aminek nem lehet tudni, mikor lesz folytatása. Mindemellett ösztönözte a helyi érdekű aktivitást is, másrészt pedig helyi zöldségeket nyújt a helyi éttermeknek. Az építkezés 2012-ben folytatódott, a farm átköltözött a pláza északi oldalára, és ott folytatja a nyitott gazdálkodást. 

Gowanus farm

Gowanus Farm

A brooklyni alapítású Gotham zöldek második, Brooklyn Grange nagyságú farmja a Gowanus farm. A szervezet ebben az évben valósította meg harmadik projektjét Jamaicában is, mintegy 60 000 négyzetméternyi területen. A Gotham Greens egyébként 100 tonna zöldséget termeszt évente. A zöldségeket viszont elsősorban nem a lokális kereskedelemre, hanem az országszerte kialakított partneri hálózatukra termelik.

A chicagó-i Gottham projekt

Tervezett projektjük betelepülni Chicagóba, a szeles városba, ahol áttörést jelentene egy tetőtéri farm kialakítása a Pullman gyár szomszédságában. Az ide tervezett tetőtéri farm nagysága elérné a 75 000 négyzetmétert, ahol mintegy 500 tonna zöldséget termesztenének évente. 

A Bell könyv- és gyertyaétterem a befogadó épületük tornyában hozott létre egy aeroponika rendszerű növénytermesztést. Az itt termelt zöldségekkel ellátják saját éttermüket, ezzel is minimalizálva ökológiai lábnyomukat. 

Bright Farms

A közeli jövő új tetőtéri gazdasága lehet a világ legnagyobb haditengerészeti épületén kialakítandó tetőfarm a Sunset parkban. 

A mintegy 100 000 négyzetméteres területre tervezett farm alapítása folyamatban van, legalábbis a partnerek közös "ásógyakorlata" már megvolt.

Fotók: Hells Kitchen Farm Project ; Brooklyn Grange ; Eagle Street ; Gotham Farms; River park; Bright Farms ; 

3 Komment 0 Reblog!
0
17
Aug

Virágzó városi szemetesek

Címkék: szemetes kuka, hulladékgyűjtés

Az utazások, legyenek akár bel- vagy külföldiek, mindig hoznak új ötleteket: láthatunk érdekes dolgokat, elleshetünk jó megoldásokat.

Nemrég figyeltem fel például Budapesten, az 5. kerületben arra, hogy milyen esztétikus utcai szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el.

Ugyanakkor elszomorodtam, hogy Belső-Erzsébetvárosban ezzel szemben valamiért fogynak az utcai kukák.

Most egy görögországi településen, Litóchoróban olyan hulladékgyűjtőkre lettem figyelmes, amelyek ugyan nem feltétlenül a legszebbek azok közül a kukák közül, amiket eddig láttam, de kétségkívül a legvirágosabbak. A település vezetőinek pozitív életszemléletére vall, hogy a várost ezekkel a virágzó szemetesekkel tűzdelik tele.

Az ötlet nagyon egyszerű: a kuka tetején egy olyan tárolórészt alakítottak ki, ahová földet lehet tenni, és abba virágot ültetni. Ha az összegyűjtött szeméttel még akad is gond, a sok halott anyag felett mégis megcsillan az élet.

Persze ez a kuka nem múlja felül Julien Bergignat, Cecilia Jia és Johnny Chen Envi nevű városi szemetesét, ami rögtön komposztálja is a beledobott szerves hulladékot.

Fotó: Design Crave

Az ő utcai hulladékgyűjtőjük rozsdamentes acélból, alumíniumból, üvegből és műanyagból készült. A kuka belsejében található bioaktív anyagok segítségével az ökoszemetes képes arra, hogy a bedobott szemetet azonnal bomlástermékké alakítsa. Fotokatalízissel felgyorsítja a bomlás folyamatát,és  eltünteti a rossz szagokat és a szennyező gázokat.

Fotók: Szerkesztő 

 

 

2 Komment 0 Reblog!
0
14
Aug

Hogyan lehet a piacon kidobott, rothadásnak induló gyümölcsöket hasznosítani, ha azok nem kerülnek a rászorulókhoz? Miként lehet újrahasznosítani gyümölcsöket a kreatív iparban? Egyáltalán lehet-e?

Úgy tűnik, igen. Az újrahasznosítás végtelen tárházából egy holland diákcsapat legújabb ötletével a fejlett társadalom egyik mindennapos problémájára, az ételpazarlására szeretné felhívni a figyelmet. A rotterdami Willem de Kooning Akadémia hallgatói látván, hogy a rotterdami piacon naponta körülbelül 3500 kg gyümölcs végzi a kukában, valamilyen hasznos megoldással próbáltak előrukkolni a pazarlásra.

Az ötlet öt, negyedéves dizájner szakos hallgató nevéhez fűződik. 

Egy piaci munkanap után összegyűjtötték a gyümölcsöket, azokat jól megtisztították, pépesítve összekeverték, és sajátos technikával kiszárították. Az így kapott, nem rothadó, bőrszerű anyagot gyümölcsbőrnek nevezték el. 

A gyümölcsbőr eredetisége abban is rejlik, hogy minden darab egyedi termék lesz. Attól függően, hogy milyen gyümölcsökből készül, más-más textúrával bír minden elkészített kreatív termék. 

Az eddig elkészített prototípusok között készült mangóból kézitáska, nektarinból bevásárlószatyor, de barackpépből lámpaernyő is. 

Az próbatermékekkel egyelőre a gyümölcsbőr felhasználásának lehetőségeit szeretnék megmutatni, jelenleg még dolgoznak az anyag erősítésén. 

Úgy tűnik, nem sikertelenül. Az egyik diák, Hugo de Boon elmondta, hogy már van olyan német cég, amely az autóülés-huzatok készítését el tudná képzelni ebből az anyagból, míg mások cipőket.

Fotók: Fruitleather Rotterdam

2 Komment 0 Reblog!
0
07
Aug

A lengyelek megfestették a világ legnagyobb ökológiai falfestményét, ami tulajdonképpen nem is festmény.

A nyomottvizes eljárással készült, 4900 négyzetméteres alkotás a délkelet-lengyelországi Besszádok, vagy ismertebb nevén Bieszczady-hegység vonulatai között meghúzódó Solina-gát oldalára került.

A 82 méter magas és a 664 méter hosszú gátat a 60-as években építették, ami a maga nemében már akkor a kor legnagyobb építkezései közé tartozott.

A gátfestményt a gát tulajdonosa, a PGE Energia Odnawialna energiaipari vállalat szponzorálta. A feladat megvalósítására Przemek Truścińskit, a jól ismert lengyel illusztrátort és képregényrajzolót kérték fel.

A festményen a Bieszczady-hegység állatai és növényei láthatók, többek között hiúz és sas.

Valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, hogy ha egy graffiti elég egyszerűen lehet környezetbarát, akkor ez az alkotás vajon mitől lesz öko. A gátfestmény azért lett e cím birtokosa, mert a hatalmas felületre csupán 50 liter környezetbarát vízfestéket használtak fel, ami egyáltalán nem tartalmaz semmilyen szintetikus anyagot. És azt is csak arra használták, hogy az ábrákat felvázolják a hatalmas falfelületre.

Valójában a Truściński által alkalmazott (rajzolás)technikai megoldástól lett igazán öko az alkotás. Ugyanis Truściński nem festett festékkel, hanem azt használta ki, hogy a gát oldala az évek alatt rettenetesen koszos lett. A művész az előre felvázolt rajzok helyét magasnyomású vízzel lemosva rajzolta meg az elkészült "fordított" graffitit.

2 Komment 0 Reblog!
0
06
Aug

A Cornell Egyetem a gazdája a világ természetes hangjait összegyűjtő archívumnak, a Cornell Labnak. Ez a világ legrégebbi és legnagyobb természetes zenei gyűjteménye.

Mára az 1929-től összegyűjtött anyagokat teljes mértékig digitalizálták, és online elérhetővé tették a nagyközönség számára. A mostani gyűjtemény közel 150 000 digitális hangfelvételből áll, ami több mint 10 terabyte-nyi adatot jelent. A hangfelvételek mintegy 9000 állatfaj hangját teszik hallhatóvá.

A hanggyűjtemény nagyobb részét a madarak hangja teszi ki, de meghallgatható a bálnák, elefántok, békák és más főemlősök hangja is. 

A hangfelvételeken meghallgatható Arthur Allen az énekes verébsármány "énekét" rögzítő  "úttörő"felvétele

Melospiza melodia (fotó: Palo Alto Baylands Nature Preserve, California)

Egy 1966-os felvétel egy struccfióka hangját rögzíti, akkor, amikor még a tojásban van. 

A legelementárisabb ébresztőt Ausztráliából Qeensland hajnali trópusi kórusa produkálja.

John Coltrane műveihez hasonlítják az indrik, a madagaszkári őshonos makimajomfélék dzsesszklarinétoshangjait és a staccatoütemekre emlékeztető rozmárkattogást a víz alatt. 

0 Komment 0 Reblog!
0
05
Aug

​Ékszerkészítő szmogevő torony

Címkék: szmog, tiszta levegő, Városi szmog

Daan Roosegaarde holland művész a sötétben fénylő kerékpárutak, a sötétben világító útburkolati jelek és az intelligens autópályák - amelyeken az alkalmazott világítás csak akkor működne, ha járművet észlel, és emellett még villamos energiát is termel - után új projektet indított.

 Az ingyenes szmogevő torony ha nem is jelent megoldást a szennyezett városok szmogproblémáira, az emberek számára jó érzéki tapasztalat lehet a tiszta levegő fontosságának érzékeltetésére. A torony környezetébe visszakerülő levegő mintegy 75%-kal tisztább, mint amit a torony beszippantott.  

A torony mintegy 35 000 köbméter levegő tisztítana meg. A szűrt szmogrészecskéket kockákba tömörítve ékszerekké alakítja, amelyekből gyűrűket és mandzsettagombokat lehet készíteni. Roosegaarde úgy tervezi, hogy minden kocka 1000 köbméter szmogot tömörít össze a levegőből. 

A 7 x 3,5 méter magas torony a levegő ionizálásával tisztítja meg a szennyezett levegőt, mielőtt a megtisztított formáját visszajuttatja a környezetébe. A művész a fejlesztés alatt a torony működéséhez szükséges kevés áramot szélenergia felhasználásával biztosította, de elképzelhető a napenergia felhasználása is. Az áram lehetővé teszi, hogy a torony pozitív töltésű ionokat juttasson a környezetébe, majd a szennyezett, pozitív töltésű porrészecskéket a torony belső, negatív töltésű felülete visszahúzza és felfogja.

Roosegaarden számításai szerint a szennyezett városokban, mint például Pekingben, az ötlet származási helyén, a torony naponta 3500 kockaékszert készíthetne.

A szmogevő torony bevetését Hollandiában, Rotterdamban tervezik idén szeptember 4-én. Majd újabbak felállítását Pekingben, Mumbaiban és Párizsban.

Egyelőre pénzgyűjtési akció folyik a Kickstarteren a prototípus megalkotásához, ami a kockák és ékszerek elővásárlásával valósulhat meg.

Fotók: Studio Roosegaarde

 

2 Komment 0 Reblog!
0

365 környezettudatos ötlet

Minden, ami zöld: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, klímaváltozás - és mindez a gyakorlatban, tippek a környezettudatosabb élethez.

Kövess a Facebookon!

Utolsó kommentek