7- 10. osztályos diákok jelentkezhetnek Ausztriából, Bulgáriából, Horvátországból, Csehországból, Magyarországról, Moldova Köztársaságból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából a környezetvédelmi versenyre, melynek témája az ökológiai lábnyom és az egészséges folyók.

Egy közös, határokon átívelő természetvédelmi akció lesz a program fénypontja. „A résztvevők olyan izgalmas tapasztalatcserére számíthatnak, melyen 11 ország iskolái vesznek részt” – mondta el Barbara Tauscher, a WWF Ausztria környezetvédelmi oktatási programjának vezetője. A részvétel ingyenes. A jelentkezés határideje 2013. július 9. További információ és a regisztráció itt található.

A környezetvédelmi program egyhetes tanár-diák akadémiával kezdődik, melyre 2013. szeptember 27. és október 2. között Ausztriában kerül sor. A résztvevők számos workshopon és szabadtéri foglalkozáson vesznek részt, melyek a környezetvédelem olyan témáit járják majd körbe, mint az Ökológiai lábnyom – A fogyasztás globális hatásai, Duna-Európa életvonala, és az Aktív civil – mások motiválása és mozgósítása. Projektmenedzsment, csapatépítés és a sajtókommunikáció szintén a program részét fogják képezni. A diákoknak az iskolaév végéig van idejük arra, hogy a környezetvédelmi projektet véghezvigyék. Mind az ötletek, mind azok megvalósítása teljesen a diákok kreativitására van bízva. A programok rendkívül különbözőek lehetnek az utcaszínháztól kezdve a kiállításokon és újságcikkeken át egészen az iskolai környezetvédelmi akciókig.

A környezetvédelmi projektek alakulása egy nyilvánosan elérhető interaktív blogon is követhető lesz.

A projekt résztvevői naplót vezetnek, képeket és videókat oszthatnak meg, így is elősegítve a tapasztalatcserét. A résztvevő tanárok és diákok mellett bárki elmondhatja a véleményét a programokról, aki az oldalra látogat.

2014 júniusában Romániában záróeseményen találkoznak majd a diákok és tanárok, ahol bemutatják a környezetvédelmi projektjeiket, tapasztalatot cserélnek és a 2014-es őszi időszak új együttműködési projektjein is ötletelnek majd. A környezetvédelmi projektek megvalósításáért pénzügyi támogatásban részesülnek az iskolák. A program angolul zajlik

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kilogrammal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ha csak tíz éven át heti egy napunk húsmentes, máris 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet - ez a lényege a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésének. A kezdeményezés részletei itt olvashatók.

Az 1990-ben létrehozott Föld Napja Alapítvány a Föld napja mozgalom elindítójának, Denis Hayes felhívására csatlakozott a nemzetközi Föld Napja Hálózathoz, és rendezte meg 1990. április 22-én Magyarországon az első Föld napját.

Több mint egymilliárd ember cselekszik egy időben 192 országban. A Föld napja ma már a világ legnagyobb környezeti eseménye, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a bolygó elsősorban az utódainké. A rendezvények már április 20-án, szombaton megkezdődnek. A Föld Napja Alapítvány itt gyűjtötte össze az országos és a budapesti rendezvényeket - érdemes böngészni közöttük.

Egész napos családi programot szervez a Duna-Ipoly Nemzeti Park április 21-én, vasárnap a Föld napja alkalmából. A rendezvény helyszíne a Pál-völgyi-barlag kőfejtője (1025 Budapest, Szépvölgyi út 162). Tömegközlekedéssel a Kolosy térről induló 65-ös busszal a Pál-völgyi-barlag megállóig kell menni. A programok 10-től 17 óráig tartanak. A természetismereti vetélkedőkre folyamatosan várjuk a nevezőket, a kedvezményes barlangtúrákon 540 Ft-os rövidtúra jeggyel lehet részt venni.

Kisállatbemutatók időpontjai: 10.30, 12.30, 14.00
Mesemondás a nagysátorban: 11.30 (Lovranits Júlia), 15.00 (Csernik Szende)

A szervezők kérése, hogy a hulladék csökkentése érdekében mindeki hozza el saját bögréjét és nevezzen a bögreszépségversenyen! A helyszínen RePoharakat biztosítanak 300 forintos letéti díj ellenében az italok kiosztásához.

A Föld Napjának alapgondolata az Egyesült Államokban élő egyetemi hallgató, Denis Hayes ötlete volt. Az első ünnepre 1970. április 22-én került sor, amelyen mintegy 25 millió amerikai vett részt, hogy felhívja a figyelmet a Föld romló környezeti állapotára, illetve tiltakozzon a vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen.

"Április 20-án, 15:55-kor indulunk a XIII. Szent István park alatti alsó rakpartról, és lezárt utakon, 16 km megtételét követően jutunk el a Városligetbe, ahol ha mindenki beért, bringaemeléssel ünneplünk" - ezzel harangozták be az utolsó nagy rendezvényt a CM szervezői. A felvonulások kilenc éves időszakának vége, következik a megerősített szakmai munka a Magyar Kerékpárosklub kereteiben.

A szombati demonstráció ideje alatt több út egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan lesz járható és keresztezhető. A  felvonulás során 350 önkéntes rendező biztosítja a tömegközlekedési eszközök gyors áthaladását, elsősorban a villamosokét, melyek várhatóan zavartalanul járhatnak.

Lezárják az Andrássy utat, a Lánchidat, az Alagutat, az Attila utat és a Fő utcát, továbbá az alsó rakpartokat illetve a Petőfi hidat budai irányban. Nagy torlódás várható a Kis- és a Nagykörúton, valamint a Dózsa György úton. A demonstráció útvonala, plusz a kapcsolódó rendezvények:

Kilenc éve kezdődött a város közlekedését biciklis felvonulásaival és azok hatásával forradalmasító Critical Mass demonstrációk időszaka. Az eddigi 15 akción több százezer bringás vett részt. A biciklis közlekedők száma megtízszereződött, az egy bringásra jutó baleseti kockázat tizedére esett, ami Európában egyedülálló ütem. Csak a Gellért téren már napi húszezer biciklista halad át egy-egy melegebb napon.

A biciklisfutárok által indított tüntetések idővel kinőttek a szubkultúrából, a felvonulásokon és az utcaképen is elmosódtak a társadalmi csoportok határai. Öltönyös, farmeres, munkásruhás, szoknyás, gyereküléses biciklisták hajtanak naponta az irodaházakba, iskolákba, hivatalokba, műhelyekbe. A kritikus tömeget elért hétköznapi közlekedők már olyan példát mutatnak, ami mellett nincs szükség a létezésük bizonyítására, a biciklizés terjedése önerősítő folyamattá vált.

Ennyien tekertek az Erzsébet-hídon a 2011-es CM-en (Bajomi Bálint felvétele)

A forradalmi időszak végéhez közeledik. Budapesten Amszterdamhoz, Koppenhágához és más kerékpárossá vált nagyvárosokhoz hasonlóan, a nagy tüntetések után a független szakmai érdekképviselet megerősítésére van szükség. Az utolsó Critical Mass központi üzenete ez az összefogás, szerveződés, a Kerékpárosklub megerősítése, és munkájának kiterjesztése kerületi közösségekre és helyi célokra.

A Critical Mass mozgalomnak már 2005-ben szakmai szervezetre volt szüksége, hogy utcai jelenlétének erejét konkrét közlekedési változásokra váltsa. Az ekkor életre kelt, már 1700 fősre növekedett Magyar Kerékpárosklub mérnökei és szakértői napi szintű munkával képviselik a kerékpárral közlekedők érdekeit, sorra adnak javaslatokat és terveket az úthálózat átalakításához. Ennek nyomán már olyan munka zajlik a fővárosban, ami több száz utcán biztosítja majd a kerékpározás feltételeit.

Budapest lassan követte a közlekedési módok közti váratlan átrendeződést, és csak az utóbbi években váltott a kerékpáros közlekedés drága és látszatbiztonságot adó elkülönítéséről az útfelületek szinte ingyenes, modern megosztására. A megnyitott buszsávok, a kiskörúti, Andrássy úti, Alkotmány utcai és külvárosi kerékpársávok már e szemléletben létesültek, ám továbbra is folyamatos egyeztetésre van szükség, hogy a régi berögződéseket felváltsa a tapasztalatokra alapozott modern szemléletmód.

A mozgalom utcai mozgósító erejét ezentúl csak konkrét ügyek érdekében kívánja bevetni, ha elakadnának, vagy vállalhatatlanul valósulnának meg a most beinduló úthálózati fejlesztések. Talán még a havi rendszerességű kisebb, nemzetközi minta szerinti igazi Critical Mass is meghonosodik a városban.

Csak úgy van értelme a szelektív hulladékgyűjtésnek, ha még gyakrabban használunk másodnyersanyagból készült termékeket. A Humusz Szövetség vállalja, hogy nagy tételben gyártat le újrapapírból készült füzeteket. Azért, hogy minél olcsóbbak legyenek a füzetek a több példány miatt a Humusz együttműködő iskolákat és nemkormányzati szervezeteket keres.

A szövetség vállalja, hogy összegyűjti az érdeklődők igényeit, valamint megszervezi a füzet kiadását és terjesztését. Az A5-ös méretű, 32 lapos, négyzetrácsos füzet maximális ára 120 forint, amennyiben legalább kétezer példányra érkezik megrendelés. Ha nagyobb mennyiséget sikerül megrendelni, a csökkenhet füzetek ára, amit a második részlet befizetésekor figyelembe vesz a szervezet.

A füzet június 30-ig készülnek el. Amennyiben a Humusz saját hibájából nem tudja szállítani a füzeteket, a befizetett összeget visszafizeti az iskolának. A nyomdai munkák megindítása miatt a megrendeléseket április 30-ig tudja fogadni a szervezet itt:

Némethné Kavecsánszki Alexandra, Humusz Szövetség
Cím: 1111 Bp., Saru u. 11, telefon: (1)386-2648
E-mail: axi@humusz.hu

Óriásgyertya meggyújtásával kezdődik március 23-án 20 óra 30 perckor a Föld órája. Az világméretű eseményhez összesen hatvannégy magyarországi település csatlakozott. Az ünneplés Budapesten annak az óriásgyertyának a meggyújtásával kezdődik, amelyet a hazai szervező, a WWF Magyarország öntetett 1400 régi gyertya és viaszmaradvány begyűjtésével.

Így nézett ki Budapest a 2012-es Föld óráján

Szombat este egy órára lekapcsolják Budapest díszkivilágítását. A 19 órakor kezdődő ingyenes eseményen előbb Tóth Vera koncertezik a WestEnd City Center Millennium Tetőkertjében. A lekapcsolásban Cseh Laci, Kovacsics Anikó, Szalóki Ági és Fenyő Iván segédkezik, óriáskivetítőn lehet követni, ahogyan elalszanak a budai Vár, a Lánchíd és a Citadella fényei.

Az elsötétülés után Erőss Zsolt hegymászó gyújtja majd meg a WWF Föld órája 2013-as szimbólumát, az öt méter magas óriásgyertyát. A gyertya belsejében 24 méter kanócból összefont, hat méteres köteg található. Az ezt követő gyertyafényes buli során biciklivel működtetett DJ pult szolgáltatja a zenét, afrikai hangszereken játszó dobosok és tűzzsonglőrök szórakoztatják a látogatókat.

A Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket. A 2011 óta az akció kiegészül egy másik felhívással is, melynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is.

Nagyobb a cukor-, C-vitamin- és antioxidáns-tartalma annak a paradicsomnak, amelyet vegyszermentesen termesztettek, olvasható abban a tanulmányban, amelyet a PLOS ONE online tudományos folyóirat jelentetett meg. A brazil és francia kutatók úgy vélik, a stressznek köszönhető a jelenség. Részletek a kép alatt.

Forrás: JessSanson/Flickr

A növényvédő szerekkel és műtrágyával kezelt paradicsomhoz képest az organikus paradicsom 57 százalékkal több C-vitamint, 57 százalékkal több vízoldékony rostot, valamint 139 százalékkal több fenolt tartalmaz. Ez utóbbi vegyületcsoport antioxidáns hatású.
A szakemberek szerint vegyszeres védelem híján a paradicsomot gyakrabban éri oxidatív stressz (amelynek során a sejteket szabad gyökök támadják meg), de a tápanyagokban szegényebb talaj is arra sarkallja a növényt, hogy több olyan molekulát termeljen, amelyek végső soron ízesebbé teszik a bogyókat.
Mint mindennek a természetben, a fokozott íznek is ára van: az organikus paradicsom általában 40 százalékkal kisebb, mint a „felpumpált” méretű, de gyakran vízízű nagyüzemi paradicsom. Nagy kérdés ezért szakmai körökben, hogy a Föld már jelenleg is hétmilliárd fős népességének ellátása megoldható volna-e pusztán organikusan előállított mezőgazdasági terményekkel.
„Egészen a közelmúltig a terméshozam iránti elvárás felülmúlta a beltartalmi értékeket – összegzik a kutatók. – Ez az alapvető élelmiszerekre [például a gabonafélékre] igaz is lehet, de a gyümölcsök és zöldségek tekintetében a tápanyagtartalom és az íz fontosabb, mint az energiatartalom.”

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Összesen 1397 régi gyertyát és gyertyacsonkot gyűjtött össze a WWF Magyarország március 1-je és 17-e között, hogy a Föld Órája napjára kiönthesse az ország legnagyobb gyertyáját, amely öt méter magas lesz a tervek szerint.

A WWF Föld óráján a gyertyáké lesz a főszerep. A hivatalos lekapcsoló esemény március 23-án 19 órakor kezdődik Budapesten, a WestEnd City Center Millennium Tetőkertjén. Az esemény Tóth Vera élő koncertjével kezdődik, majd 20 óra 30 perckor Erőss Zsolt, Cseh Laci, Dukai Regina, Fenyő Iván, Kovacsics Anikó, Juhász Árpád és Szalóki Ági segítségével ünnepélyesen lekapcsolják Budapest díszvilágítását.

Ezután Erőss Zsolt hegymászó gyújtja majd meg az óriásgyertyát. Az ezt követő gyertyafényes buli során biciklivel működtetett DJ pult szolgáltatja a zenét, afrikai hangszereken játszó dobosok és tűzzsonglőrök szórakoztatják a látogatókat. A kampány és a rendezvény támogatói a Coca-Cola Magyarország, a WestEnd City Center, az Allianz Hungária Zrt., a The Prime Management és a Canon Hungária Kft.

Versenyt hirdet a világ legnagyobb önkéntes akciójának hazai főszervezője, a WWF Magyarország 2013-ban is: hamarosan kiderül, melyik hazai település lakói a legelhivatottabbak a természetvédelem iránt. Az a magyar város, amelyről arányaiban a legtöbben regisztrálnak a foldoraja.hu-n a lekapcsolás kezdetéig, március 23-án 20:30-ig, egy évig viselheti a WWF Föld Órája Főváros címet. Tavaly Nyíregyháza kapta az elismerést.

„Idén is szeretnénk a lehető legtöbb embert és önkormányzatot mozgósítani, és lekapcsoláshoz történő csatlakozásukkal bevonni a globális mozgalomba” – mondta Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója. A nevezéshez annyit kell tennie a versenybe szálló településnek, hogy hivatalosan regisztrálja csatlakozását ezen az oldalon.

A Föld Órája világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket A 2011 óta az akció kiegészül egy másik felhívással is, melynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is.

A tavalyi Föld Óráján is elsötétül a világ számos jól ismert, ikonikus épülete, látványossága, az akcióhoz pedig több mint egy milliárd ember csatlakozott nemre, származásra, vallásra, generációra és földrajzi távolságra való tekintet nélkül. A szobai világítást, a díszkivilágítást, a számítógépeket,a  televíziókat, neonreklámokat stb. szokás ilyenkor lekapcsolni, de az utcai közvilágítás, a jelzőlámpák, a biztonsági és létfontosságú berendezések bekapcsolva maradnak. A Föld Órájának nem az a célja, hogy általános fogyasztáscsökkentés gyakorlattá váljon, a globális villanyoltás szimbolikus cselekedet, ha úgy tetszik, ünnep.