Az idén Ljubljana nyerte el Európa Zöld Fővárosa címet. Az elismerést az a város kapja, amelynek környezettudatos tevékenységét független szakértők a legjobbnak ítélik. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét, milyen a város hulladékkezelése és a vízgazdálkodása, illetve a város energiapolitikáját, energiahatékonysági mutatóit.

Vajon hogyan lesz egy olyan városból Dél- és Közép-Európa zöld oázisa, amit egy évtizede még Európa autóktól zsúfolt, legrosszabb közlekedésű települései közé soroltak?

A szlovének a választ a tudatos, fenntartható, környezettudatos településfejlesztésben találták meg. A tudatos építkezés hat alappilléren, a természeti környezet, a hulladékügy, a közlekedés, a turizmus, a víz és a levegő minőségi változtatásán alapult.

A Vision 2025 nevű fenntarthatósági stratégia fokozatos megvalósításával, a lakosság környezettudatosságra nevelésével és közlekedési hálózatuk reformálásával jutottak el az Európa Zöld Fővárosa címig. 

A pár évvel ezelőtt még autóktól nyüzsgő városközpontot gyalogosok és kerékpárosok vették birtokba. Ez több városfejlesztési elem együttes megvalósításával történt. Első lépésként a városközpontból kizárták az autós és motoros közlekedést, az autóssávok helyére kerékpárossávokat építettek. Az autósokat elérhető, ingyenes elektromos minibuszokkal kárpótolták. A városi buszokat fokozatosan cserélik le földgázzal működő, az emberi egészségre ártalmatlanabb autóbuszokra.

Az új közlekedési szabályozással 10 év alatt – 2003 és 2013 között – az autós közlekedést közel 30%-kal csökkentették, miközben a gyalogosan közlekedők száma majdnem kétszeresére nőtt. 

Bevezették a Bubihoz hasonló szisztémában működő BICIKE(LJ) közösségi bringázási rendszert. 

A zöldítési program keretében 63 fiatal kőrisfacsemetét ültettek, és mintegy 500 db természetes kőzetből álló útburkolatot raktak le a belvárosban. 

A település rehabilitációs folyamataiban kiemelt szerepet kapott a város egyik legrégebbi parkjának, a Tivolinak az összekapcsolása a Várheggyel és a Glovec-dombbal. Ugyanígy gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításokat hajtottak végre a város legnépszerűbb és egyben a közlekedés szempontjából legkaotikusabb utcájában, a Slovenska utcában, ami mára egy élhető, sétálható, kerékpározható utca lett. 

A Kongresszus tér, ami 2011 előtt tele volt parkoló autókkal, sétáló-, pihenő- és rendezvénytérré változott, miközben 720 férőhelyes mélygarázsba terelték az autókat. 

A közlekedési szabályozással, a fenntarthatóságra törekvő, lakossági és turistabarát településfejlesztési változtatásokkal a város szénkoncentrációja 70%-kal csökkent, a városközpont zajterhelése pedig mintegy 6%-kal.

A nagy változásokat számos kiegészítő funkció megjelenése követte: bevezették a kártyás, egységes fizetési rendszeren alapuló  utazási rendszert, így az utasok viteldíja a felére csökkent az integrált vonalak mentén. A következetesen kidolgozott menetrendek eredményeként 18,5%-kal nőtt a városi utasok száma, és a 34%-kal többen használják az interregionális közlekedést.  

A város fontos kincse az iható, előtisztítást nem igénylő csapvíz. Ehhez kapcsolódóan nagy súlyt fektettek arra, hogy a lakosság tudatosan ügyeljen arra, hogy minél kevesebb olyan dolgot használjon, aminek a gyártása sok vizet igényel, ezzel is csökkentve a szeméthalmozást és a káros anyagok csatornarendszerbe jutását. 

A városban 2008 óta egyre több ellenőrzött ivókút lett elérhető, amiket településképi szempontból is fontosnak tartanak. A lakosságnak és turistáknak egyaránt lehetőségük van csatlakozni a ljubljanai ivókutak elhelyezkedését megmutató mobilalkalmazásra. 

A városi vezetés kiemelt programként kezeli a víz fontosságának a tudatosítását, ezért létrehozta a Vízmúzeumot, ahol a vízzel kapcsolatos globális környezeti problémákat boncolgatják. 

A ljubljanai vízellátási és szennyvízkezelési rendszer kabalája Cevko, ami egy emberi tulajdonságokkal ellátott mesebeli cső kalandjain keresztül mutatja be a vízzel kapcsolatos történeteinket. Cevko történetei nyomtatásban, rádiójáték, film és oktatási segédanyag formájában jutnak el az óvodásokhoz és az általános iskolásokhoz, nagy sikerrel.

A város Vision 2025 nevű fenntarthatósági stratégiája magában foglalja a település integrált környezetkezelési programját is. Ez olyan komplex program, amely a szemétkezelést, a közlekedést és az energiaellátást a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás csökkentése tükrében fejleszti. 

Az Európa Zöld fővárosa címet legelőszőr Stockholm kapta meg, majd Hamburg, a baszkföldi Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága és Bristol következett.

A 2017-es díjért Pécs is versenybe szállt, ahol – Isztambullal egyetemben – lemaradt a versenybe kerülők listájáról. Jelenleg a németországi Essen, a hollandiai ’s-Hertogenbosch és Nijmegen, valamint a svédországi Umea verseng az Európa Zöld Fővárosa 2017 címért. Pécs már a 2018-as versenyre készül. 

Fotók:: http://www.greenljubljana.com/

Pécs bármennyire is nem került be a 2017-es Európa Zöld Fővárosa Díj esélyesei közé, nem adja fel a díj elnyerése érdekében tett törekvéseit, a 2018-as díjért újra indul.

A város többek között – Isztambullal egyetemben – lemaradt a versenyben maradtak listájáról, ahol jelenleg a németországi Essen, a hollandiai ’s-Hertogenbosch és Nijmegen és a svédországi Umea verseng Európa Zöld Fővárosa 2017 címért.

A legújabb tervek szerint például 7,5 milliárd forint európai uniós pénzből fejlesztenék Uránvárost.

A Horizont 2020 program keretén belül Pécs, Eszék és Maribor városokkal közösen vesznek részt az uniós pályázaton. Az önerőt sem igénylő kiíráson maximálisan 25 millió eurót, mintegy 7,5 milliárd forintot lehet nyerni a program megvalósításához.
Az elnyert támogatásból majdnem 600 lakás energetikai korszerűsítésen eshetne át. 

Az uránvárosi 17 emeletes ház déli oldala majdnem teljes egészében szolárfalat kaphatna, a Radnóti Szakközépiskolával együtt pedig új hőszigetelési rendszert, illetve mindkét épületben a fűtés-korszerűsítést is meg lehetne újítani. Az uránvárosi közlekedés környezetbaráttá tételéhez 4 elektromos buszt állítanának forgalomba, napelemes buszmegállókkal és elektromos töltőállomással. A közterületi világítást LED-es lámpákkal biztosítanák.

A tervezési fázison túl, megvalósítási fázisába lépett a Baranya Megyei Kormányhivatal épületének fotovoltaikus rendszerének kiépítése. A 203 816 846 Ft európai uniós és önrészből álló támogatásból az energetikai korszerűsítés a kormányhivatal hat épületén valósulhat meg. A beruházásokat várhatóan augusztus végén fejezik be. A számítások szerint a beruházások megtérülési ideje 6-8 év.

De hogy igazándiból mit is tervez Pécs, és mitől is lesz igazán zöld város, azt egyelőre az Európa Zöld Fővárosa Díjhoz kapcsolódó honlapról sem nagyon lehet megtudni. Sajnos nem találni konkrét információt a tervekről vagy a már megvalósított fejlesztések részleteiről. Az is igaz, hogy az Európa Zöld Fővárosa cím lehetőséget nyújt arra, hogy a városvezetés valamilyen keretbe foglalja és összefoglalja az eddigi, már megtett „zöld városfejlesztési” lépéseket és a fejlesztési elképzeléseket.

A már megvalósított lépések közé tartozik, hogy Pécs az országban először alakította át a távfűtési rendszerét teljesen megújuló erőforrásra. Megvalósítás alatt van a város teljes körű szelektív gyűjtésrendszerének kiépítése és a hulladékok szinte teljes mértékű hasznosítása.

A fenntartható város megvalósítására való szándékot alapozzák meg a már elkészült tanulmányok is, mint a Magyarországon elsőként egyhangúan elfogadott Ökováros-Ökorégió Koncepció, amelynek elemei beépültek a jelenleg tervezés alatt álló Városfejlesztési Koncepcióba és a kék-zöld (víz-levegő) infrastruktúra kiépítésébe. Megindult a környezettechnológiai iparágak kiépítése.

Persze a bővebb információszolgáltatásra még van idő, hisz Pécs legkorábban már csak 2018-ban nyerheti el az Európa Zöld Fővárosa Díjat.

Képek forrásai: zoldfovaros.pecs.hu , pannonpower

Október 15-ig lehet pályázni az Európa Zöld Fővárosa 2015 címre, a díjat a környezetbarát városi életmód kialakításában élen járó városok kaphatják meg - közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete. 2014 zöld fővárosát június 29-én hirdetik ki.

Pályázhat bármely, 200 ezer főt meghaladó lakossággal rendelkező európai város az uniós tagállamokból, a csatlakozó és a tagjelölt országokból, valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból. Ahol nincs 200 ezer főnél népesebb város, a legnagyobb település indulhat.

A pályázatok elbírálásánál tizenkét mutatót vesznek figyelembe, egyebek mellett a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedést, a városi zöld területeket, a levegőminőséget, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a szennyvíztisztítást, a fenntartható foglalkoztatást és az energiahatékonyságot.

A díj odaítéléséről döntő nemzetközi bírálóbizottságot egy, a különböző környezetvédelmi területeket képviselő elismert szakértőkből álló testület támogatja. A győztest 2013 júniusában hirdetik ki. 2010 és 2013 között négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz és Nantes nyerte el a címet.