Jó két éve ültettem a kert közepére egy liliomfát, de úgy látom, azon a helyen csak kínlódik. Valószínűleg túl meszes ott a talaj. A liliomfa az enyhén savanyú talajban fejlődik jól, úgyhogy keresnem kell a kertben másik helyet a számára. Kinéztem két lehetséges helyet is, de előtte tesztelni akartam az adott területen, hogy milyen a talaj kémhatása. Nem kell pontos érték, csak nagyjából kéne tudnom a pH-t a döntéshez. Ehhez nem kell drága tesztcsík, elég egy félórás kutyulás a konyhában.

A háromszintű teszteléshez a következő hozzávalók szükségesek:

Szódabikarbóna
20%-os ecet
Desztillált víz (nem ioncserélt, hanem desztillált!)
Pár levél vöröskáposzta

Az ecet pH-értéke 2,2 (savas), a szódabikarbónáé 8,3 (lúgos), a víz pedig 7, azaz semleges kémhatású.

1. teszt: Vizsgáljuk a talajminták savanyúságát
A kétféle talajmintából desztillált vízzel híg sarat keverünk, és rászórunk két-két kiskanálnyi szódabikarbónát. Ha a hígított talajminta savanyú kémhatású, akkor pezsegni fog a szódabikarbónától.

Nálam ez nem nagyon következett be, azaz mindkét talajmintám inkább meszes vagy semleges kémhatású.

2. teszt: Vizsgáljuk meg a talajminták meszességét!
A kétféle talajmintából desztillált vízzel híg sarat keverünk, amelyhez hozzáöntünk egy kis ecetet. Ha a talajminta elkezd pezsegni, akkor meszes, vagyis lúgos kémhatású.

Nálam a "B" mintából kevert sár egyértelműen erősebben pezsgett, ez azt jelzi, hogy azon a területen meszesebb a talaj, mint ott, ahonnan az "A" talajmintát vettem.

3. teszt: Vizsgáljuk meg a talajmintákat káposztalével!
Ez a legmacerásabb, de legszebb tesztelési mód. Előszőr 5-6 dekagramm vörös káposztát felaprítunk, és 2 deciliter desztillált vízben kb. 10 percig forraljuk. Utána leszűrjük, és a levet hagyjuk kihűlni.

Ekkor elfelezzük az antocián nevű természetes színezőanyagtól lila színű levet, és kezdhetjük a tesztelést.

Bekeverés után kell várni 6-8 percig, de aztán kezd elszíneződni a káposztalé. A savas kémhatású savanyú talaj pink színűvé változtatja, míg a lúgos kémhatású meszes talajtól bekékül.

Nálam a jobb oldali, "B" minta már másodszor bizonyult túl meszesnek, úgyhogy oda biztosan nem fogom ültetni a liliomfát. De a másik hely is inkább semleges kémhatású, tehát azt elő kell készítenem ültetés előtt egy kis hígított marhatrágyával, hogy savanyúbb legyen.

Akinek túl meszes, vagy túl savanyú a kerti vagy virágföldje, első körben egy kis komposzttal próbálkozzon: az ugyanis képes a túlzott pH-értékeket mindkét irányból a semleges felé finomítani. Ráadásul serkenti a talaj élővilágát, és javítja a talaj szerkezetét is. A növényeknek erősebb lesz tőle a gyökerük, és így a nem optimális kémhatású talajból is megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juthatnak.

A kémhatás-próbát a szobai cserepes növényekkel is elvégezheted, biztos lesz meglepetés! Gyerekekkel is jó móka, végre büntetlenül lehet sarazni.

A talaj kémhatását érdemes évente ellenőrizni, mert ha sokat locsolsz vezetékes ("kemény") vízzel, akkor a talaj megint gyorsan ellúgosodik.

Növények, amelyek a savas kémhatású talajt ("A" típusú virágföldet) szeretik:
Szamóca, áfonya, gesztenye, paradicsom, paprika, burgonya, padlizsán, uborka, tök, zeller, petrezselyem, nőszirom, begónia, erika, örökzöldek.

Növények, amelyek a lúgos kémhatású talajt ("C" típusú virágföldet) szeretik:
Levélzöldségek (spenót, saláta), brokkoli, karfiol, káposzta, bab, cukkini, muskátli, rózsa, levendula, szőlő, mandula, füge, leander, szegfű.

A hortenzia meszes talajban rózsaszín, savanyú talajban kék lesz.

Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.

Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.

Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.

Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek.

Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.

Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját már közzétette a honlapján, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.