Mi történik, ha ötvözzük a madármegfigyelő önkéntesek talajszinten végzett munkáját a mindent látó műholdfelvételekkel? Hát kapunk 500 csodálatos interaktív térképet, amelyeket az amerikai Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának munkatársai készítettek. Részletes adatokkal mutatják, hogyan változik a madárfajok eloszlása az élőhelyeken, mikor és milyen útvonalon vonulnak. 

A térképek alapjául az eBird program szolgál, amely a világ legnagyobb "civil tudós" (citizen science) projektje: a magánszemély önkéntesek 750 millió megfigyeléssel gazdagították a tudományt. A térképeken elsősorban az amerikai kontinens madárvonulásait láthatjuk, de a belinkelt partneroldalalakon rákereshetünk a világ más tájain, így Magyarországon vonuló madárfajokra is.

Ehhez felső menüsor Explore menüpontjára kell rákattintani, majd ott vagy fajnév, vagy régió (ország) szerint választani.

Ez alapján nyílik ki a madármegfigyelők oldala:

A másik megtekintésre érdemes weboldal az eBird partnerszervezete, az EuroBirdPortal, amely élőben mutatja az európai (eurázsiai) fajok vonulását. A lenti monitorképen a fehér gólya és a szürke daru vonulásának eheti pillanatfelvételét rögzítettem:

A kereséshez a madarak angol és latin nevét adják meg a térkép bal oldalán, nyíllal lenyitható felsorolásban. A jobb felső sarokban állíthatjuk, hogy szimpla vagy dupla térképet akarunk-e nyitni (nyilván mobilon a szimplát érdemes, laptopon a duplát). Alul a Timeline (idővonal) egy teljes évet futtat végig, és egészen a mostani hétig aktív, tehát valós idejű adatokat mutat. 

Aki pedig megteheti, az érkező tavaszban menjen kirándulni, hátha része lesz az alábbi fotón látható pillanatnak: egy argentín túrázó lábára röppent kíváncsiskodni egy gébicstirannusz (Agriornis montanus).

CornellLab

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Több mint 5900 forrás adatainak elemzéséből készült ez az új, interaktív térkép, amely a világ levegőminőségének valós idejű adatait egybevetve mutatja be.

A térképet egy pekingi székhelyű környezetvédő csoport, az Air Quality Index Kína készítette. A csoport több mint 70 ország ügynökségével dolgozott együtt, több mint 5900 hírcsatornától és 8000 levegőminőség-ellenőrző állomásról gyűjtötte be az adatokat. A térkép 15 percenként frissül!

A térképről a finompor-szennyezettségi értékektől az amerikai EPA környezetvédelmi hivatal levegőminőség-indexéig több adatot összevetve az is kiderül, hogy a levegőszennyezettség értéke egy adott városban milyen hatással van a közegészségügyre. A legmagasabb értékkel bíró települések lakói közül senki sem mentesül a levegőszennyezettségének valamilyen káros hatásától. A szmog világszerte több mint 3 millió ember halálát okozza évente, miközben újabb és újabb települések sorakoznak fel a világ legszennyezettebb városai mögé.

A szmoggal járó leggyakoribb betegségek közé sorolhatjuk a stroke kialakulásának veszélyét és több felső légúti betegséget.  

Az európai, amerikai, dél-amerikai kontinensek, egyelőre úgy tűnik, még fellélegezhetnek, mert légszennyezettségi mutatóik még igen kedvezőek az ázsiai településekhez képest.

 A legszennyezettebb városok listáján az élen szerepel a kínai Anjang, Csengcsou, az indiai Új-Delhi, Szingapúr, Törökországban Isztambul és az Egyesült Arab Emirátus országaiból Dubai is.

Budapest légszennyezettsége még kifejezetten alacsony a világ legszennyezettebb városaihoz viszonyítva. Az ország levegőszennyezettségi értékeit tekintve Pécs mutatja a legrosszabb eredményeket.

Az interaktív térkép még nem teljes. Afrikából egyelőre még nem érkeznek be az adatok és a közel-keleti országok sem veszik komolyan az adatszolgáltatást. Ami azért is gond, mert pont ezekben a fejlődő régiókban várhatóak - vagy már vannak is - magas értékek.