Valószínűleg a víz és az alagút minden metróépítő mérnök szemében ősellenségnek számít. Most mégis ezeket hozta párba egy japán egyetemistákból álló csapat, és be is kerültek a koncepcióval a Lexus Design Award 2021 díj finalistái közé. Yilei Lyu, Chenkai Guo, Baohua Sheng, Yu Zhang a Tama Művészeti Egyetem végzős formatervező-hallgatói, ők alkotják az Intsui Design formációt. Ötletük a következő:

Az okos, olcsó és egyszerű rendszer terrakotta falburkoló elemekből áll, amelyek attól különlegesek, hogy vékony vízcsatornák hálózzák be őket.

Az égetett agyagcserép felszívja a vizet, amely elpárolog a terrakotta elem felszínéről.

Amikor pedig érkezik a metrószerelvény, a menetszél szépen betolja az állomásra a hűvös levegőt -- így hűthető az alagút hagyományos klímaberendezés nélkül.

Mivel az egymás után érkező szerelvények biciklipuma módjára mindig eltolják a párásított hűvös levegőt a terrakotta faltól, ezért a felszín folyamatosan párologtat és szívja fel a vizet a csatornácskákból. Így gyakorlatilag csak a vízutánpótláshoz (a víznyomás fenntartásához) kell valamennyi áram, magához a párologtatós levegőhűtéshez nem. Ez igazán gazdaságos. Ráadásul a víz is lehet tisztított szennyvíz, amitől a rendszer méginkább környezetbarátnak tekinthető. 

A kilencedik éve megrendezett Lexus Design Award missziója, hogy olyan innovációkat tárjon a világ elé, amelyek mind az emberiség, mind a Föld számára kedvező hatásúak. A versennyel új formatervezőket indítanak el a pályán, akik az egész világ számára hasznos fejlesztéseket alkotnak. Remélhetőleg az Intsui Design metróhűtő ötlete mielőbb eljut a gyakorlati megvalósításig.

HKZs

A biotechnológiai kutatások egyik fontos területe annak kikísérletezése, hogy mivel lehetne helyettesíteni a szarvasmarhabőrt a ruházati iparban. Designtermékeink és ruháink legnagyobb részét ugyanis környezetvédelmi szempontból költséges és mérgező technológiák alkalmazásával gyártják. A bőr esetében például – környezetvédelmi perspektívából nézve – a szarvasmarhák etetése költséges, emellett az állatvédők kegyetlennek tartják az állatok lemészárlását. Az ember számára viszont fontos a luxusérzet, a bőr anyaga, illata a mindennapi használatban.

Az állati bőr helyettesítése céljából több kísérlet is folyik, a Modern Meadow a bőrsejtek növelésével kísérletezett, mások szintetikus anyagokkal próbálják helyettesíteni a bőrt.

Phil Ross művész, a Mycoworks alapítója micéliumból, a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedékéből hoz létre bőrszerű anyagokat. A micéliumból létrehozott anyag a szarvasmarha, a kígyó és az osztriga bőrének egyvelegére emlékeztet.

Phil Ross szerint a micéliumból előállított „shroom skin” gyártása kevesebb energiát igényel, mint amennyit az állati bőrök előállításánál használnak, kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga mögött, és biológiailag lebomlik.

A gombaszövetet úgy lehet manipulálni, hogy míg a szövet mérete növekszik, a textúrája nem változik. A bőrszerű anyag formálhatósága olyan mértékű, amit az állati bőr megmunkálása esetén nem lehet elérni. Phil folyamatosan dolgozik azon, hogy még jobban finomítsa a shroom skint, hogy annak tartóssága elérje a marhabőr tartósságát. Példaként a közelmúltban mutatta be a Mycoworks az első pénztárcáját.

Phil a projektjét nemcsak technológiai kísérletként fogja fel, hanem olyan művészeti kísérletnek is tartja, ami majd egy teljes iparágat képes megváltoztatni.

30 éve foglalkozik gombatermesztéssel. Először a gyógyászati hatásáról is ismert reishi gombákkal próbálkozott. A gombatermesztés technikájának elsajátítása során rájött, hogy a termesztés során számos olyan melléktermék keletkezik, mint például a nemes penész, amiből újabb és újabb termékeket lehet előállítani.

Azt tanácsolja a kísérletezőknek, kezdjenek el főzni a konyhában, termesszenek növényeket, és újabb és újabb dolgokat fognak megérteni, így eljuthatnak a gombatermesztés során addicionálisan keletkező melléktermékek újrahasznosításához.

A New York-i illetőségű Lampada cég az újrahasznosítás újabb egyedi formáját dobta piacra, elhasznált kávéfilterekből készít lámpabúrákat.

Vilma Farell, a lámpabúrák tervezője összegyűjti, megtisztítja a filtereket. Az egyedi mintázattal vagy természetes anyagokkal színezett filterek végül egy drótszövetre kerülnek, ez biztosítja a lámpabúra alakját és tartását.

Végül a lámpabúrákat lakkal keni be, így éri el, hogy a tartósak és kemények maradjanak.  

A néhol kávéfoltokat őrző lámpabúrák energiatakarékos izzóval kombinálva hangulatos, lágy fényt adnak egy esti vacsorához, beszélgetéshez.

Milyen menő cuccok készülhetnek használt papírból, kávékapszulákból, autógumiból vagy PET palackból? Miként teszi hasznossá a kreatív és a művészeti ipar a használhatatlannak tűnő tárgyakat? 

A hulladék- és már nem használati tárgyaikból készült újrahasznosított termékekkel, készítőkkel, az újrahasznosítással foglalkozó szervezetekkel ismerkedhetünk meg a  ReProduct - recycling és ökodesign vásáron vasárnap.

Sokféle oldalát megismerhetjük ezen a napon az újrahasznosításnak. Lesznek a vásáron mindenféle vásznakból, fémkupakból, cipzárakból készített egyedi ékszerek, bolhapiacon beszerzett lábasokból egyedi világítótestek , kézműves és etikus papucsok,táskák, és újragondolt farmeralkotások.

A vásár mellett lesz recycling és ökodesign művészeti kiállítás, illetve workshop is, ahol bárki alkothat újrahasznosítható anyagokból. 

Olvassa el ezt is!: PET ART – Veronika Richterová pet kaktuszai

Az olajoshordó maximum akkor jut eszembe, amikor a Kiscsillag számát hallgatom, ami az olajoshordó feledhetetlenségéről – és mi másról – az emberi szívről szól.  Vagy mostanság akkor is eszembe jut, ha az Illatos úti telepről olvasok valamit.

A veszélyes anyagok tárolására kiváló, hosszú életű hordókból nem is gondolnánk, milyen ízléses, modern bútorokat és designtárgyakat lehet készíteni.

A New York-i designhéten mutatta be a The Urbanite Home cég az olajoshordókból újrahasznosítással készített egyedi bútorait. A bútorok minden részlete, az összes vágás, hegesztés, az összekötések mind kézimunkával készültek. Ezért a tervezők úgy is gondolják, hogy minden bútornak önálló története van.

Szintén az olajoshordók újrahasznosítására fókuszál Antonio Larosa is, aki a hordók tetejéből készít elegáns tükröket. 

Ugyanezt csinálja a hamburgi Lockengelöt csapata is, akik nemcsak egyedi termékeikkel, hanem az áraikkal is sokkolják a vásárlókat.

A Dentelles et Bidons cég leginkább a női szemeket csalogató bútorokat, tárgyakat készít teraszokra és kertekbe. 

Fotók: The Urbanite Home; Dentelles et Bidons ; Lockengelöet

5+1 környezetvédelemmel, újrahasznosítással és dizájnnal kapcsolatos pályázat és ösztöndíj, amiről érdemes tudni.

Készítsen tönkrement bicikliből, bőröndből, harisnyából, esernyőből, régi játékokból bármilyen használati tárgyat vagy kisebb méretű irodai kellékeket – mint például kalaptartó, papírtartó, kisszekrény, virágkaspó, asztali- vagy állólámpa vagy beltéri recycling dizájnkuka –, és máris jelentkezhet a "Re-design – gondold újra!" pályázatra. A pályázat célja ráirányítani a figyelmet a hulladéknak szánt anyagok újrahasználhatóságára, népszerűsíteni a „redizájn” irányzatot, ezáltal is elősegíteni a környezettudatos szemlélet formálását. A pályázatra bárki jelentkezhet. A nyertes pályázók 45 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapnak. A beküldési határidő: 2015. március 20.

Egyetemisták számára írták ki a Re-design – újra-standolunk című pályázatot. A pályázatra olyan egyedi standot kell tervezni, amelynek alapanyagai maradékok/újrahasznált/újrafeldolgozott anyagok, és amely illeszkedik a Humusz Szövetség arculatához. A terveket 2015. március 20-ig lehet beküldeni. Az első helyezett egy kívánságai alapján összeállított 45 000 forintos redizájnbiciklit kap, és a nyertes alkotást bemutatják az országos redizájn-vándorkiállításon.

A Re-bútort az aulába! pályázatra olyan közép- és szakközépiskolás diákok jelentkezését várják, akik számára nemcsak a környezetvédelem fontos, hanem az is, hogy aktívan részt vegyenek az iskolai közeg alakításában. A feladatuk az, hogy az iskola közösségi tereiben (aula, kert, porta stb.) elhelyezhető újrahasznált, eredeti funkcióját vesztett anyagokból, maradékokból összeállított bútorlátványterveket készítsenek, amelyeket lehetőség szerint egyszerre minél több diák tudjon majd használni. A kiválasztott pályaművek 75 000 Ft-ot kapnak a megvalósításra. A pályázati anyagokat legkésőbb 2015. április 15-ig lehet beküldeni.

Van egy klímaváltozáshoz kapcsolódó ötlete, de nem tudja, hogyan lehetne belőle életképes vállalkozás? Ebben segít az akcelerációs támogatási program. A pályázó ötletgazdák számára üzletviteli tervezést, tanácsadást, nemzetközi hálózati támogatást és 10-20 ezer euró pénzügyi támogatást nyújtanak. A jelentkezés három fordulóban zajlik, a végső jelentkezési határidő 2015. november 1. (1. forduló jelentkezés 2015. március 10.)

A környezetvédelmi területen diplomázott egyetemi hallgatók 2015. március 10-ig jelentkezhetnek, ha szakmai gyakorlatukat Németországban szeretnék letölteni. Az ösztöndíj 6 hónapra szól, de további 6 hónappal meghosszabbítható. Pályázni a környezetvédelem bármely területén lehet környezettechnika, környezet-gazdaságtan, környezeti kommunikáció, környezetjog, természetvédelem, műemlékvédelem stb. A gyakorlati idő alatt a diákok 1060 euró ösztöndíjban részesülnek havonta. A gyakorlatot végző fizetés nélküli munkaviszonyt létesít a gyakorlat időtartamára.

És végül a legtutibb angliai ösztöndíj a természetvédelem területén dolgozók számára, amely az idén pályázható utoljára! A kéthetes Nature Train2 pályázat, elsősorban középkorú szakembereknek szól, akiknek jól jön egy kis utazással járó inspiráció, tapasztalatszerzés és nyelvgyakorlás. Olyan személyek jelentkezését várják, akik családi vagy munkahelyi kötöttségeik miatt nem tudnak két hétnél hosszabb szakmai gyakorlatra elmenni, de munkájukhoz szükségük van intenzív nyelvfejlesztésre és szakmai tapasztalatszerzésre. Jelentkezési határidő: 2015. március 1.

Elég egy átlagos autó a guruló ház elvontatásához. Olyan, mint egy dióhéj, csak kicsit nagyobb, amerikai egyetemisták építették. A kontraszt akkor érvényesül igazán, ha figyelembe vesszük, hogy egy amerikai átlaglakás 240 négyzetméteren terül el:

Tudna élni egy mindössze 6,5 négyzetméteres házban, cserébe nem kellene fizetnie sem az áramért, sem a fűtésért, sem a csatornázásért? A kérdésre igennel válaszolnak a vermonti (Egyesült Államok) Green Mountain College ökológiai designt hallgató diákjai. Tizenhat hallgató olyan autonóm házat épített, amely utánfutóként egy átlagos autóval is vontatható. A félbevágott dióra emlékeztető, áramvonalas házra 120 wattos napelemrendszert telepítettek. Mosdani a saját esővízgyűjtő rendszer segítségével, vécézni pedig komposztáló toaletten lehet.

A szerkezetet nem is háznak, hanem Optimális Független Utazótérnek (Optimal Traveling Independent Space) hívják. Lucas Brown, az ökodesing szak tanára szerint a huszonéves diákok számára kevésbé vonzó kilátás lakáshitelt felvenni rögtön az egyetemi éveik után, és nem ragaszkodnak szüleik belvárosban dolgozom-kertvárosban lakom életstílusához. Saját lakásra vágynak, még ha az nagyon is kicsi, olyanra, amelyre alig kell költeni, és nem akarnak sok tárgyat maguk körül. Vagyis változóban vannak az ingatlannal kapcsolatos elvárások – mondta Brown a Treehugger blognak.

Korábbi posztunkat itt olvashatja a guruló miniházakról.

Egy letűnt kor mementói lehetnek hamarosan a régi könyvek újrahasznosításával készült lámpák, vagy például ékszerek. A nyomtatott könyvek ideje nemsokára talán visszafordíthatatlanul lejár. A digitális olvasók és az elektronikus könyvtárak korában egyre kevesebben vesznek és tárolnak otthon hagyományos, papírra nyomtatott könyvet. 

Forrás: Erdem Designs

Az új trendet környezettudatos váltásnak is minősíthetjük, hiszen a papírgyártáshoz fákat kell kivágni, és bár folynak kísérletek olyan papír előállítására, amihez erre már nem lesz szükség, egyelőre ez a helyzet. A már kinyomtatott könyvek nagy része pedig lassan, de biztosan szintén feleslegessé válik a digitális olvasógépek egyre szaporodó tulajdonosai számára. A török származású, jelenleg New Yorkban élő és dolgozó dizájner, Ragip Erdem éppen az ilyen feleslegessé vált keménykötésű könyveket használja különleges lámpái készítéséhez.

Az újrahasznosított könyborítókból készült egyedi lámpák nem csupán használati tárgyak: a tervező a könyvek és az olvasás iránt tanúsított hódolatát is hivatottak jelképezni - olvasható az Erdem Designs honlapján. Erdem ezekkel a lámpákkal a könyvek által sugárzott hangulatot szeretné megteremteni a jövő otthonaiban; azokon a helyeken, ahol egyébként már nem lennének jelen.

A legelegánsabb darabok művészeti témájú könyvekből készülnek, de a dizájner előszeretettel nyúl az utazással kapcsolatos könyvekhez és albumokhoz is. Nem csak az asztalra állítva, de a mennyezetről lógatva is használhatók a teljes mértékben kézzel készülő, egyedi lámpák. 

Forrás: Erdem Designs

A könyv tehát még jó darabig része lehet a mindennapi életünknek, csak esetleg más formában, mint ahogyan eddig gondoltuk. A lámpákon kívül időnként ruhák, vagy például ékszerek is készülnek már régi könyvekből.

Forrás: Littlefly

A brit Littlefly nevű cégnél például - egy speciális laminálási eljárás segítségével - gyűrűket, nyakláncokat, medálokat, fülbevalókat, és a legkülönfélébb kiegészítőket készítik szintén régi, eldobott könyvekből, melyek egyébként a szeméttelepen végeznék. Az, hogy a nyomtatott papírból újra tiszta, nyomtatható papírt készítsenek, szinte teljesen lehetetlen, az efféle újrahasznosítást ráadásul gátolja a könyvekhez használt ragasztó is. Ékszerek alapanyagának viszont kiválóan megfelel egy megsárgult lapú, régi könyv is.

Forrás: Littlefly

A tervező, Jeremy May ötlete alapján egyszerre több száz papírlapból vágják ki a mintát egy-egy ékszerhez, majd a megfelelő formára préselt ékszert fényes lakkal látják el, és már el is készült. Mivel minden egyes darabot egy adott könyv egy adott részéből készítenek, az ékszerek teljesen egyediek, némelyiken még az eredeti szövegrészletek is elolvashatók.