Javában zajlik az Ökoindustria kiállítás, ahol a tiszai PET-kalózok tökéletesen szembesítik az embereket a folyóba sodródott, elhagyott tárgyaikkal. 

Az Ökoindustria szakkiállításon innovatív környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások bemutatására van lehetőség. Többek között környezetvédelemmel, energiahatékonysággal, ökoépítészettel és megújuló energiával foglalkozó szervezetek, vállalkozások számára teremt bemutatkozási lehetőséget. 

A PET-kalózok, akik nyaranta önkéntesen gyűjtik a Tiszába került PET-palackokat, az idei szakkiállításra hulladékrégészeti expedícióval érkeztek. Az évek alatt a földbe rétegződött szemétfalat Zsurk község közelében találták.

Ennek a szemétfalnak egy részletét és más a folyóban talált tárgyakat – cipőket, babákat és egyéb használati tárgyakat – lehet megnézni a PET-kalózok által összeállított remek kiállításon. 

A PET hajók és kalózai immáron harmadik éve hajóznak PET palackokból készített hajóikon a Tiszán, és gyűjtik fáradhatatlanul a folyóban és a partszakaszán található műanyag palackokat. 

A folyami hulladékgyűjtő kezdeményezés gondolata a Tiszát áradáskor elöntő hatalmas szennyezés láttán született meg. Az első sikeres akciók a PET-vadászatok voltak, az önkéntesek ladikokba ülve gyűjtötték a rengeteg műanyag hulladékot, és juttatták el a hulladékgyűjtőkbe. A többnyire határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából érkező hulladék a folyó áradáskor először a Felső-Tisza vidékén, és később az alsóbb szakaszokon az ártéri erdőkben és a homokszigeteken halmozódik fel. 

Az első alkalommal több ezer palackot és más hulladékot is összegyűjtő kalózok később a PET palackokból hajókat építettek, olyanokat, amelyek teljes biztonsággal használhatók a folyami szemétvadászat hatékonyabbá tételére. Erre az összetett tevékenységre szerveződött rá a PET-kupa, ami egész évben zajló, több részből álló tevékenységet foglal magába. 

A folyami szemétvadászat abban is különbözik más szemétgyűjtési akcióktól, hogy a szemétgyűjtés után nem marad abba a közösségi tevékenység. 

Az év során összegyűjtött palackokból az aktivisták megépítik újrahasznosított hajóikat, majd az évad zárásaként folyami hajós versenyre kelnek velük.  

Az idei kalózverseny Vásárosnaményból indult, és Cigándon a hajók bezúzásával fejeződött be. Az aktivisták mintegy 2,5 tonna válogatott hulladékot, összesen 35 000 műanyag palackot, alumíniumdobozt és üveget gyűjtöttek össze. A fölhalmozott szemetet az önkéntesek szétválogatták, így a szemét nagy része újrahasznosító telepekre, műhelyekbe került. 

Így az összegyűjtött műanyagból még készülhet cérna, esőkabát, táska de polárpulóver is.

Fotók: 

Július 8-án Európa szerte ezrek ugranak folyókba és tavakba, hogy felhívják a figyelmet az élővizek védelmének fontosságára. Idén ismét Tiszatarján ad otthont a hazai Big Jumpnak, ahol a Holt-Tisza partján tocsogó bivalyok és a természeti értékek mellett ezúttal egyéb látnivalók és szórakoztató programok is lesznek.

A WWF Magyarország 2008-ban elsőként rendezte meg Magyarországon, Tiszatarjánban a nagy ugrást. Idén az eseményt a Föld!Föld Fesztivál kíséri. Egy három éves kistérségi felzárkóztató program lezárásáról van szó; a fesztivált a mezőcsáti kistérség ismertségének növelése, természeti és kulturális adottságainak bemutatására rendezik meg a Szívlapát Alapítvány Jövő/Menő programja keretében.

A 2008-as Big Jump

Azért Tiszatarján a helyszín, mert a község a WWF különleges projektjének a helyszíne. A szervezet 2007 óta egy gazdasági modell létrehozásán dolgozik, amely a természet számára is hozadékkal jár. A falu egy elszegényedett térség része, ahol a munkahelyteremtés is probléma. A WWF koordinálásával nekiálltak a környék jelentős részét elborító tájidegen gyalogakácot kiirtani, mivel a növény tökéletes alapanyag zöld energia előállításához. Az elszaporodott idegenhonos cserjéket az önkormányzat helyi munkaerő alkalmazásával levágja, kévékbe köti, majd a hullámtéren összegyűjtött biomassza-alapanyagot a falu közintézményeiben elhelyezett kazánokban hasznosítják, így biztosítva a fűtést és a meleg vizet. Így a projekt segítségével csökkentek az energia költségek, és a településen új munkahelyek nyíltak.

A megtisztított területek egy részén energiaültetvényeket hoznak létre, kizárólag őshonos fákból. A hullámtér fennmaradó részét pedig érintetlenül hagyják, ezzel a vizes élőhelyekkel és fás legelőkkel tarkított vadregényes területet visszakapja a természet. Ember nem műveli, csupán az idetelepített vízibivalyok és magyar szürke marhák tartják rendben, hogy a korábban levágott gyalogakác ne jelenjen meg újra.

A természetes folyamatok évek alatt beindultak, magára talált az élőhely, és újra benépesedett. A vízi madarak ismét otthonra leltek, sőt a WWF 2008-ban még néhány hódcsaládot is betelepített. A bivalyok lakta területet ma bárki megtekintheti, és a későbbiekben egy kilátó építését is tervezik, hogy az ökoturizmus számára még vonzóbb úti cél legyen Tiszatarján.

Kiterjedt hulladékgócok sodródnak az áradó Tisza magyarországi szakaszán. A jelenség a vízszint megemelkedésével együtt néhány napja észlelhető. Laza foltokban, körülbelül 200 kilométeres hosszon terül szét a zömmel a kárpátaljai vízgyűjtő területek ártereiről származó háztartási hulladék. Ez a folyó teljes, mintegy 600 kilométeres magyarországi szakaszának körülbelül egyharmada.

A helyenként több 100 négyzetméteres vízfelületet beborító szennyezés csúcsa már elhagyta a Felső-Tiszát. Jelenleg a Közép-Tisza alsóbb szakaszain jár, miközben egy része lerakódik a folyó hullámterein.

A felszínen sodródó kommunális hulladék összegyűjtése a magyar szakaszon szinte lehetetlen vállalkozás. Egy ilyen akció megvalósításához legalább ezer emberre, továbbá speciális eszközökre és technológiákra volna szükség. Ezek hiányában csak a lakosságot fokozottan veszélyeztető állati tetemeket emelik ki a vízből.

Forrás: greenfo; a fotókat Szolnoknál készítette Bugány János (MTI Fotó)