Összesen 1397 régi gyertyát és gyertyacsonkot gyűjtött össze a WWF Magyarország március 1-je és 17-e között, hogy a Föld Órája napjára kiönthesse az ország legnagyobb gyertyáját, amely öt méter magas lesz a tervek szerint.

A WWF Föld óráján a gyertyáké lesz a főszerep. A hivatalos lekapcsoló esemény március 23-án 19 órakor kezdődik Budapesten, a WestEnd City Center Millennium Tetőkertjén. Az esemény Tóth Vera élő koncertjével kezdődik, majd 20 óra 30 perckor Erőss Zsolt, Cseh Laci, Dukai Regina, Fenyő Iván, Kovacsics Anikó, Juhász Árpád és Szalóki Ági segítségével ünnepélyesen lekapcsolják Budapest díszvilágítását.

Ezután Erőss Zsolt hegymászó gyújtja majd meg az óriásgyertyát. Az ezt követő gyertyafényes buli során biciklivel működtetett DJ pult szolgáltatja a zenét, afrikai hangszereken játszó dobosok és tűzzsonglőrök szórakoztatják a látogatókat. A kampány és a rendezvény támogatói a Coca-Cola Magyarország, a WestEnd City Center, az Allianz Hungária Zrt., a The Prime Management és a Canon Hungária Kft.

Versenyt hirdet a világ legnagyobb önkéntes akciójának hazai főszervezője, a WWF Magyarország 2013-ban is: hamarosan kiderül, melyik hazai település lakói a legelhivatottabbak a természetvédelem iránt. Az a magyar város, amelyről arányaiban a legtöbben regisztrálnak a foldoraja.hu-n a lekapcsolás kezdetéig, március 23-án 20:30-ig, egy évig viselheti a WWF Föld Órája Főváros címet. Tavaly Nyíregyháza kapta az elismerést.

„Idén is szeretnénk a lehető legtöbb embert és önkormányzatot mozgósítani, és lekapcsoláshoz történő csatlakozásukkal bevonni a globális mozgalomba” – mondta Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója. A nevezéshez annyit kell tennie a versenybe szálló településnek, hogy hivatalosan regisztrálja csatlakozását ezen az oldalon.

A Föld Órája világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket A 2011 óta az akció kiegészül egy másik felhívással is, melynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is.

A tavalyi Föld Óráján is elsötétül a világ számos jól ismert, ikonikus épülete, látványossága, az akcióhoz pedig több mint egy milliárd ember csatlakozott nemre, származásra, vallásra, generációra és földrajzi távolságra való tekintet nélkül. A szobai világítást, a díszkivilágítást, a számítógépeket,a  televíziókat, neonreklámokat stb. szokás ilyenkor lekapcsolni, de az utcai közvilágítás, a jelzőlámpák, a biztonsági és létfontosságú berendezések bekapcsolva maradnak. A Föld Órájának nem az a célja, hogy általános fogyasztáscsökkentés gyakorlattá váljon, a globális villanyoltás szimbolikus cselekedet, ha úgy tetszik, ünnep.

A Föld napját idén huszonkettedjére ünnepeljük április 22-én. Az Egyesült Államokból indult a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozó mozgalom, és itt születtek az alábbi tervek, amelyek hétköznapi holmik szokatlan újrahasznosítását javasolják. (A jeles nap történetéről itt olvashat bővebben.)

Zsírkréta
Minden kisgyerek használja, világszerte óriási mennyiségben készül. Csak a Crayola üzemeiből naponta 12 millió rudacska kerül az üzletekbe. Egy coloradói anyuka, LuAnn Foty 1993 óta foglalkozik a félig elhasznált vagy eltört zsírkréták begyűjtésével és feldolgozásával. Ma már Crazy Crayons néven céges formában, de ugyanúgy a Foty család kerti fészerében zajlik a munka: a gyerekektől postán érkező zsírkrétákat az önkéntesek szétválogatják, majd felolvasztják, és mókás formákba öntik. Az ötletgazda szerint azért érdemes a gyerekeket megismertetni a környezettudatosság alapjaival, mert ők utána megtaníthatják a szüleiket is erre.

Teniszlabda
Néhány ütős meccs után a teniszlabdák elveszítik keménységüket, és vagy kutyajátékként, vagy a szemétlerakóban végzik. Az évi háromszázmillió labda 18 750 tonna, biológiai úton nem lebomló hulladékká válik. Az arkansas-i reBounces cég által 2008-ban kifejlesztett Green Tennis Machine nevű készülék magasnyomású tartályába helyezve a labdák 15 perc alatt visszanyerik pattogóképességüket, és további két-három hétig meg is őrzik, ráadásul a művelet többször ismételhető. A cég eddig több mint 1,8 millió labdát juttatott vissza a teniszpályákra.

Farmerruházat
Egy átlagos amerikai évente 32 kilogramm ruhaneműt dob a kukába, holott a pamutszálból szőtt kék farmerek könnyen „zölddé” változtathatók. A Cotton Inc. vállalkozás a visszabontott szálakból környezetbarát szigetelőgyapotot készít: az UltraTouch hőszigetelési értéke az üveggyapotéhoz hasonló mértékű, de a hangszigetelés terén 30 százalékkal jobb a hatásfoka. 2006-os indulása óta a cég több mint félmillió, farmeranyagból készül ruházati terméket gyűjtött be, amiből 140 ezer négyzetméter szigetelőanyagot készített.

Parafadugó
Minden háztartásban fellelhető pár parafadugó. Hogy miért őrizgetjük őket? „Szoros a kapcsolatunk a parafával, jó érzés megérinteni” - mondja Patrick Spencer, a Parafaerdő Természetvédelmi Szövetség (Cork Forest Conservation Alliance) igazgatója. A szervezet 2008 óta rengeteg gyűjtőládát helyezett ki szupermarketekben, szállodákban, éttermekben, borászatokban Amerika-szerte. 2011-ben hatmillió darab, azaz 27 tonnányi dugót gyűjtöttek be. Ezeket újrahasznosító cégeknek továbbítják, amelyek padlóburkoló lemezt, poháralátétet, de akár formára préselt bútort is gyártanak a dugókból.

Edzőcipő
1993-ban indult a Nike sportszergyártó Reuse-A-Shoe cipővisszagyűjtő programja, amelyben eddig 25 millió pár használt edzőcipőnek találtak jobb véget, mint a hulladéklerakó. A cipőket háromfelé bontják, a felsőrészből a textilt, a talpbélésből a műanyaghabot, a talpból a gumit dolgozzák fel új termékekké: a talp gumiőrleményéből például atlétikai futószőnyeg vagy játszótéri burkolat készülhet. A műanyaghab tenisz-, kosárlabda- vagy teremfocipálya borításként nyer új életet, míg a textilből műlovar(gyakorló)pálya-burkolat lehet, vagy rugalmas alátét a kosárlabdapályák parkettaborítása alá.

Biztató hazai helyzet

Magyarország lakosai évente átlagosan 414 kilogramm háztartási hulladékot dobnak a kukába fejenként az európai statisztikai hivatal friss adatai szerint. Ebből a mennyiségből 284 kilogramm (közel 70 százalék) kerül hulladéklerakóba, 41 kilogramm hulladékégetőbe, 74 kilogrammot anyagában újrahasznosítanak, 15 kilogrammot pedig komposztálnak. Ezekkel a számokkal a középmezőnyben vagyunk az európai országok körében, mert például Svájcban sokkal több, 707 kilogramm az éves fejenkénti hulladékmennyiség, de abból semennyi nem kerül hulladéklerakóba, hanem feldolgozzák, illetve elégetik.

A fentiekhez hasonló újrahasznosítási programok Magyarországon is működnek, illetve ilyen termékek elérhetők. Használt járműabroncsokból készülhet játszótéri ütéscsillapító és egyéb csúszásmentes burkolat, textilhulladékból hangszigetelő préselt filclap. A borosüveg dugók újrahasznosítási célú begyűjtésére a tavalyi Budavári Borfesztiválon tettek kísérletet, de a parafaőrlemény akár az épület falhézagaiba öntve, akár gumival keverve lapokká préselve kiváló építési szigetelőanyag lehet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Bevallottan jelképes esemény a szombati Föld órája. A szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezőinek várakozása szerint több százmillióan kapcsolják le a fényeket március utolsó napján 20 óra 30 perctől 21 óra 30 percig. "Minden változásokért szerveződő mozgalomnak szüksége van szimbólumokra – ez egy szükséges lépés, mert be kell bizonyítani, hogy egy bizonyos ügy igenis sok embert érdekel" – mondta a kezdeményezés társalapítója, Andy Ridley. A WWF a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára akarja felhívni a figyelmet az 1997-ben Sydney-ből indult akcióval, amelyet az idén először fotóz a világűrből a nemzetközi űrállomás legénysége.

A központi lekapcsolási esemény Budapesten lesz, ahol a lezárt Lánchíd kivilágítását állítják le hatvan percre. A megjelenőket tűzzsonglőrök és afrikai dobosok szórakoztatják, továbbá egy akkumulátorról működtetett dj-pultból is szól a zene. Az akkut előzőleg kerékpározással töltik fel. Egy órára lekapcsolják a főváros díszkivilágítását, tehát sötét lesz a Parlament, a dunai korzók és a budai Vár.

Világszerte 143 országban lesznek Föld órája események. Idén először Líbiában is megrendezik: lekapcsolják a korábbi Királyi Palota – most Nemzeti Múzeum – kivilágítását. Itthon hatvan település és 399 intézmény, vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez – jelképesen sötétbe fordul blogunk kiadója, az [origo] nyitóoldala is. 

"Vidám esemény lesz, az a cél, hogy megünnepeljük, hogy ilyen sokan tartják fontosnak az energiatakarékosságot és a klímavédelmet" – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője. Értékelése szerint az már Magyarországon is elvárás, hogy valaki környezetbarát módon éljen, felméréseken ezért is válaszolnak előszeretettel úgy a megkérdezettek, hogy részt vesznek a villanyoltásos akcióban vagy szelektíven gyűjtik a szemetet. Ez viszont még nem egyenlő azzal, hogy mindezt a gyakorlatban is megteszik. "Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy az emberekben tudatosuljon a klímaváltozás fontossága, és valószínűleg újabb tíz év kell ahhoz, hogy a fenntartható életmód mindennapi gyakorlattá váljék" – mondta.

Március 31-én újra megszervezi a Föld Óráját a WWF. Az átfogó civil kezdeményezéshez több mint 1,8 milliárdan csatlakoztak már, de nem csak a magánszemélyek feladata a bolygó védelme. A WWF célja az egy óra sötétségen túl az, hogy az akcióval felhívjuk a figyelmet a globális éghajlatváltozásra és a túlzott energiafelhasználásra. Nem az egy óra alatt elért fogyasztás-csökkentésről szól az akció, hanem az energiafogyasztás hosszú távú csökkentéséről és optimalizásálásáról.

 „Az emberektől azt kérjük, hogy a mindennapjaikban tegyenek vállalható lépéseket a környezetünk védelméért. Hasonló gondolatot szeretnénk elültetni a vállalatoknál is, hisz ma már egy hosszú távon gondolkodó, felelős gazdasági szereplőnek törekednie kell arra, hogy működését fenntarthatóbbá tegye” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Világszerte tettek már vállalást kis- és nagyvállalatok egyaránt. Az Angol Virgin Megastore például egy hónapig minden üzletében szelektíven gyűjti a hulladékot, ha 5000 ember egy hétig nem kér sehol műanyag zacskót.

Pozitív példát itthon is találni: a Tiszaújvárosi Vegyipari Társaság 2010 óta használ egy olyan energiatakarékos rendszert a kültéri világítás megoldására, amellyel eddig több mint 13 millió forintot és rengeteg energiát spórolt.  Az irányítástechnikai főmérnök elmondása szerint a Föld Órája akció adta az ötletet a rendszer kidolgozására.

A WWF szerint március 31-én este fél kilenckor, a Föld Órája kezdetekor elég lesz felnéznii a város fényeit uraló sokszáz világító hirdetésre, hogy lássuk, mely vállalatok tartják fontosnak, hogy kifejezzék elkötelezettségüket a környezet iránt.

A foldoraja.hu weboldalon a csatlakozó vállalatok megoszthatják, mivel készülnek az eseményre. Az Allianz Hungária Zrt. például azt vállalja, hogy ha 400 vállalat és intézmény regisztrál a weboldalon, akkor 2012 folyamán munkatársai megtisztítják a Tisza menti ártér egy részét a tájidegen növényzettől. Az idegen növényfa-és cserjefajok elterjedése komoly probléma az árvíz elleni védekezésben, mert gátolják a víz visszahúzódását a folyómederbe.

A Magyar Telekom Csoport azt vállalja, hogy 2015-ig 20%-kal csökkenti CO2-kibocsátását. A Coca-Cola Magyarország munkatársai annyiszor tíz kilométert tekernek kerékpárral, ahány magyarországi település társul a Föld Órájához. Egy héttel a rendezvény előtt csatlakozott az akcióhoz a Magyar Posta is.

(A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja)

Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.

A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek. Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik.

Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel.

A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).

Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott.

Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ezúttal a szélparkok haszontalanságáról fejtette ki véleményét a kendőzetlen kijelentéseiről is ismert Fülöp herceg. "A szélparkok haszontalanok, létezésük szégyen" – fejtette ki II. Erzsébet brit uralkodó férje egy londoni fogadáson egy megújuló energiával foglalkozó vállalkozás képviselőjének.

 "Ön hisz a mesékben?" - kérdezett vissza Fülöp herceg arra az ellenkezésre, hogy a szélenergia igenis gazdaságos. Az esetről Esbjorn Wilmar, az Infinergy nevű cég képviselője mesélt a Sunday Telegraph című lapnak. Fülöp hercegnek javasolták továbbá, hogy az ő birtokán is lehetne szélkerekeket építeni. "Tartsa távol magát a földemtől, fiatalember" - utasította el az ajánlatot a királynő férje.

A herceg szóvivője a Sunday Telegraphnak elmondta, a Buckingham-palota magánvéleményről nem kíván nyilatkozni. Edinburgh kilencvenéves hercege ismert a kevésbé diplomatikus megjegyzéseiről. 1998-ban például gratulált egy Pápua Új-Guineát gyalog átszelő brit egyetemistának ahhoz, hogy útja során "nem falták fel".

Kívülről nézhetik a Földet a tokiói Geo-kozmosz kiállításon a látogatók egy hat méter átmérőjű és több mint tízezer organikus LED panelből álló földgömb segítségével. Láthatják a meteorológiai állomások által rögzített műholdfelvételeket, de a márciusi Szendai-földrengés okozta szökőárt is. A kiállítás segítségével az emberek könnyebben megérthetik az időjárás és a természeti katasztrófák közötti kapcsolatot és követhetik, miként változik a Föld klímája.

"Világnépszámlálásba" fogott az amerikai népesség-nyilvántartó iroda, amely szerint 2050-re India lesz a legnépesebb állam, már 2025-ben lehagyva Kínát.

A Time magazin cikke szerint Kína mögött az Egyesült Államok marad jelenlegi, azaz harmadik helyén, a 2010-es 308 millióról 423 milliósra dagadó lakossággal. A csökkenő születési ráta a világ gazdaságilag és politikailag legbefolyásosabb országaihoz tartozó Japán és Oroszország esetében azt jelenti, hogy a két nagyhatalom jelenlegi kilencedik, illetve 10. helyéről a 16. és a 17. helyre csúszik vissza. Magyarországon várhatóan továbbra is a népesség természetes fogyása lesz a jellemző.

A legnagyobb változás, amit látunk, a születési ráta csökkenése olyan országokban, mint Kína - fogalmazott Loraine West, az amerikai iroda nemzetközi adatbázisával foglalkozó szakembere. Amellett, hogy a kínai népességrobbanás végre lelassul, Nyugat-Európában növekedni kezd a régóta hanyatló születésszám; legalábbis ez várható Olaszországban és Spanyolországban. Az olasz statisztikai hivatal szerint a lakosság növekedése nagyrészt a bevándorlóknak köszönhető.

Jelentős népességnövekedésre számíthat Nigéria és Etiópia. Előbbi országban jelenleg 166 millióan élnek, de 2050-re 402 milliós népességre lehet számítani. Etiópia népessége 91 millióról 278 milliósra duzzadhat, ezzel bekerül a bolygó tíz legnépesebb országa közé.

Az ENSZ szerint bár csak a Föld lakosságának 18 százaléka él úgynevezett magas termékenységi rátájú országokban, azaz olyan helyeken, ahol a nőknek több mint 1,5 lánygyerekük van az átlag szerint, a legtöbb ilyen ország Afrikában van. Szakemberek ezért arra számítanak, hogy a kontinens jelentős népességnövekedésre számíthat az elkövetkező évtizedekben, ez azonban gondot okozhat az ellátásban.

Bár az Egyesült Államok a számokat tekintve kiegyensúlyozott évtizedekre számíthat 2050-ig, az ország képe nagy változásokon mehet keresztül. A hivatal épp a múlt héten közölte, hogy a két év alatti amerikai gyerekek több mint fele etnikai kisebbségekhez tartozik.

A legkedvezőtlenebb változásokra az orosz társadalom számíthat. Oroszország 1992 óta küzd demográfiai nehézségekkel, az amerikai népesség-nyilvántartási hivatal a lakosság további fogyatkozására számít, a jelenlegi 139 millióról az évszázad közepére 109 millióra apadhat a világ egyik legnagyobb területű országának lélekszáma. Ez 21 százalékos csökkenés, nagyobb mint, amit a II. világháborúban el kellett szenvednie. Sok országhoz hasonlóan alacsony a születési ráta, de az országot az alacsony várható élettartam is sújtja. A férfiaknak mindössze 62 évet jósol jelenleg az Egészségügyi Világszervezet. Japánban ezzel szemben 80 éves korra számíthatnak a férfiak, 86 évesre a nők. A hivatal becslései szerint 2050-re 9,4 milliárd ember lesz a földön.

Forrás: mti

Idén még a ferihegyi repülőtér egyik kifutópályáját sem világítják ki a Föld Órája alatt - az illetékesek szerint ez nem veszélyezteti a légi közlekedést. Az akció 2007 óta a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi mozgalmává nőtte ki magát, idén már 131 ország csatlakozott. Március 26-án helyi idő szerint este fél kilenckor egy órára kapcsolj le minden villanyt, de spórolj az árammal az év többi napján is - ezt kéri a WWF.

A Föld Órája kezdeményezés idén rekordrészvétellel kecsegtet, a WWF-nél összesen 131 ország regisztrált a 2011-es akcióra. Mind a hét kontinens részt vesz, városok ezrei vállalták, hogy egy órára lekapcsolnak minden fényt, még az olyan nevezetességek is díszkivilágításait is, mint az egyiptomi piramisok, a Sidney-i operaház, vagy a Niagara vízesés, de elsötétül a New York-i Time Square is. Nem lesz kivilágítva a római Colosseum és a párizsi Eiffel-torony sem. Március 26-án, mindenhol helyi idő szerinti este fél kilenckor a Föld legnagyobb részén lekapcsolják a villanyt, beleértve Magyarországot is. 

Repülőtéri kifutópálya, fényreklámok és díszkivilágítások kapcsolnak le Budapesten

Teljesen lezárja a ferihegyi repülőtér üzemeltetője az egyik kifutópályát a Föld Órája ideje alatt: lekapcsolják a pályafényeket, a bevezető fénysort és a földetérési zóna speciális lámpáit. A világítótestek összteljesítménye nagyjából 84 ezer Watt, fényük pedig akár húsz kilométerről is látszik. A Budapest Airport az akciót a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályok és előírások szigorú betartása mellett szervezi, ezért az átmeneti áramszünet nem jelent veszélyt a repülés biztonságára és az utasforgalmat sem akadályozza majd - közölte a cég.

Csatlakozz Te is! - a WWF Magyarország felhívása

A Föld Órájához Magyarországon a repülőtéren kívül még több mint kétszáz vállalat és intézmény csatlakozott: lekapcsolja fényreklámait a Coca-Cola, elsötétül a New York kávéház, ahogy számos bevásárlóközpont és üzlet is, nem csak Budapesten. Több pénzintézet, de például a Tesco vagy a Zwack Unicum is részt vesz a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi akcióján.

Budapesten lekapcsolják a Lánchíd, a Budai vár és a Parlament díszkivilágítását is pontban este fél kilenckor, és sötétbe borul az egész Duna-korzó is. A Budai Vár Savoyai teraszára a WWF zenészeket, kongadobosokat, az éjszakai sötétséghez tűzzsonglőröket, fényfestőket és fényküllős bicikliseket is meghívott. Az ország több településén - például Szegeden - is lesznek fáklyás felvonulások, filmvetítések, csillagászati bemutatók, és egyéb programok a Föld Órája keretein belül, ezekről bővebb információt az esemény honlapján lehet megtudni. 

Évi egy óra nem fogja megmenteni a világot, de figyelemfelkeltésnek hatásos

A Föld Órája akció az ausztrál WWF kezdeményezésére 2007-ben indult Sydney-ből, és már az első évben 2,2 millió ember csatlakozott hozzá. Abban az órában az ausztrál főváros áramfogyasztása több mint tíz százalékkal esett vissza, vagyis olyan volt, mintha hirtelen 48 ezer autó eltűnt volna az utakról - persze csak egy órára. A Föld Órája gyorsan világmozgalommá nőtte ki magát, de ahogy népszerűsége nő, évről-évre viták is övezik az akciót. Vannak, akik arra figyelmeztetnek, a világszintű kampánynak is van CO2-lábnyoma, ami egyes esetekben akár még nagyobb is lehet, mint az egy órás sötétséggel megspórolt kibocsátás mértéke. Továbbá a megtakarítás csak ideiglenes, hiszen ha az ember elhalasztja mondjuk a mosógép bekapcsolását egy órával, a lakás napi energiafogyasztása semmivel sem csökken.

A WWF nem győzi hangsúlyozni, hogy az akció szimbolikus, nem feltétlenül arról szól, mennyi áramot lehet megspórolni egy évente egyszeri egy órás villanylekapcsolással, sokkal inkább világ vezetői és az emberek figyelmét szeretné a kérdésre irányítani, hogy a hétköznapokban is eszükbe jusson takarékoskodni az elektromos árammal.

www.fenyfestok.hu

"Fontos, hogy a vállalatok ne csak egyszeri aktivitásnak tekintsék az eseményt. A valódi tett a kommunikáció mögött az lehet, ha tényleges energiahatékonysági lépések bevezetésére használják az alkalmat, és saját kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki, melyeket nyilvánosan is felvállalnak" – mondta Dakó Andrea, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója. A cégek a Föld Órája honlapján feltüntethetik, milyen zöld intézkedéseket vezettek be, vagy terveznek bevezetni, a WWF pedig később elemezni is fogja ezeket a vállalásokat. 

A hazai WWF-iroda adatai szerint Magyarország nagyjából 50 megawattóra áramot takarított meg tavaly március 26-án, de egészen pontos adataik nincsenek, ám nem is kérnek a szolgáltatóktól, pontosan azért, mert nem az egyszeri megtakarítás az akció fő célja. (Nem is lehet pontosan elkülöníteni, hogy a 2010-ben megspórolt áram mennyisége a Föld órája akciónak, vagy éppen a szokatlanul enyhe időjárásnak volt köszönhető.)


Sötét Duna-korzó, tűzzsonglőrök a Budai Várban és fáklyás felvonulások vidéken

Mindenki tehet valamit a klímaváltozás ellen, ha nem csak ebben az órában, hanem a mindennapjai során is figyel az energiatakarékosságra. Az akcióhoz bárki csatlakozhat azzal, hogy regisztrál a weboldalon és lekapcsol minden villanyt, és a nélkülözhető elektromos berendezéseket március 26-án este fél kilenckor.