Bazsalikom mellé uborkát érdemes ültetni, mert úgy nem támadja meg a lisztharmat. A levendula nemcsak szép a rózsa alatt, hanem elűzi a levéltetveket. A póréhagyma és sárgarépa elzavarja egymásról a legyeket és molyokat. Nem megy a csiga a földieper közé, ha fokhagymát ültetünk mellé. A módszerről szakemberek által készített szórólapokat kéne kiadni, megjelölve a konkrét növénypárosításokat és a hatásokat.

Ahol a fokhagymás módszer nem vált be, és mégis rátelepedtek a tetvek a paprikára, paradicsomra, káliszappanos esővizet spricceltem szét. Két-három napon keresztül csináltam. Garantáltan eltűnnek a kártevők. Az összes csatornához esővízgyűjtő hordót tettem, abból öntöztem egész nyáron a kertem. A szomszédban galambok vannak, az óltakarítással kikerülő ürüléket mindig elkérem a komposztomba talajjavítónak.

Ötödszörre rendezi meg 2012. szeptember 29-én Budapesten a fenntarthatósági napot a Magyar Telekom. A fesztivál-konferenciaként meghirdetett eseményen elsősorban a fiatalokat megcélzó szakmai beszélgetések hangzanak el, de lesz kiállítás, díjátadó és esti afterparty is. Az egész napos rendezvény helyszíne a Millenáris Teátrum és park.

Az FN5 délelőtt 11 órakor indul, a rendezvényt Csányi Vilmos etológus ráhangolódó előadása nyitja meg 11.30-kor, majd díjátadók következnek. Átadják a magyar sajtó munkatársai részére meghirdetett hello holnap! Sajtódíj pályázatának, valamint a Jövő-Kép fotópályázatának díjait. Délután 1 órától kezdődnek a fenntarthatóság hármas pillére mentén (társadalom, környezet, gazdaság) kialakított szakmai beszélgetések.

Díjátadó a 2011-es fenntarthatósági napon

A szakmai programon szó lesz arról, hogy mi magyarok miért vagyunk elmaradva a nyugattól az aktív állampolgárság és véleménynyilvánítás terén, miért működik ez jobban náluk. Továbbá a zöldfelületek fontosságáról, valamint arról, hogy a városi tereket hogyan tudnánk jobban kihasználni. Az előadók várhatóan olyan kérdéseket válaszolnak meg, hogy miért Szolnok a legélhetőbb város Magyarországon, vagy hogy állunk ma Magyarországon a megújuló energiaforrásokkal, mi a zöld beruházások fókusza, és mennyire figyelnek oda a fesztiválok szervezői a zöld szempontokra.

A nehezen megfogható fenntarthatóság elméletét a szervezők igyekeznek kiállításokkal kézzelfoghatóvá tenni: lehetőség nyílik majd elektromos autó tesztvezetésére, valamint lesz  fair trade kávé és tea, bioszörp és repohár, komposztáló, napfénnyel megvilágított lakás és kerékpárból készült használati eszközök.

Az FN5 idei újdonsága, hogy „Zöldülő fesztiválok” témában + 1 szekciót hirdetnek meg, ahol Löbenwein Norbert, VOLT Fesztivál, Balaton Sound főszervezője; Kirchknopf Gergő, az Ocho Macho énekese; Sziromi-Nagy Tamás, a Zöldövezet Társulás Egyesület elnöke; Korentsy Endre, HD Group rendezvényügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója kap szót; valamint Hugee&Zeek, slammerek vesznek részt. Az esemény házigazdája  idén is Novák Péter.

A nap záróeseménye az este 9-kor kezdődő afterparty, ami ingyenes a helyszínen 19 óriág regisztrált résztvevőknek. A hagyományokhoz híven itt adják át az FN5 Pályázat díjait, utána pedig fellép a Bankrupt, a PASO Traditional Ska és az Ocho Macho. A nap programja és további részletek itt olvashatók.

(A Postr blogszolgáltatót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt., amely egyúttal a T-Mobile tulajdonosa is.)

Országos környezeti nevelési programot indít a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A négy éves projekt célja, hogy az oktatás zöldítésével új fejezetet nyisson a hazai környezetkultúra és környezeti etika területén, amihez a résztvevő civil szervezetek több mint harminc éves tapasztalata a garancia a szervezők szerint.

A munka a tananyagok kidolgozása mellett az európai természetvédelem sarokkövének számító Natura 2000 hálózat népszerűsítését és a döntéshozók szemléletformálását is magába foglalja. Az Égig érő tanterem projekt a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával valósul meg.

Petíciót lehet aláírni a Horvátországban tervezett Duna-szabályozási tervek ellen a nemzetközi Duna napon pénteken. A Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő országok lakói évről évre június 29-én ünneplik a folyót. A 2004-ben létrejött kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a folyó természeti értékeire és megóvásuk fontosságára.

A Duna és a Kopácsi-rét ártéri élőhelye

A Duna legjobb állapotban megőrződött több mint 50 km-es, vadregényes szakasza kerülhet veszélybe, ha a horvát kormány a következő hetekben természetvédelmi szempontból kedvezőtlen döntést hoz – írja a WWF. A beavatkozásokkal érintett területek között van a folyó magyar-horvát országhatár és a Dráva torkolata közti szakasza, amely a világszerte ismert Kopácsi-rét ártéri erdőségének vízellátását is biztosítja. Az internetes aláírásgyűjtőt itt lehet aláírni; a témáról bővebben: Fojtogatják a Dunát.

„2012. februárjában már átadtuk petíciónkat  Mirela Holy horvát miniszterasszonynak, melynek társadalmi támogatottságát több mint 20 ezer aláírás nyomatékosította. Azóta sajnos a természetvédelmi szempontokkal szimpatizáló minisztert megfosztották pozíciójától, így most a WWF folytatja az aláírásgyűjtést” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Pénteken 17 óra 30 perctől, a Lánchíd pesti hídfőjénél a WWF vízlábnyom roadshowja és a Hív a Duna! programsorozat koncertjei mellett játékok és még sok más program várja az érdeklődőket.

Szürke gém a Kopácsi-réten

Kutyafagylaltot árusítanak a júniusi, 36 Celsius-fokos hőhullám idején Olaszországban. A különleges kutyatáp sem tejet, sem cukrot, sem tojást nem tartalmaz, hogy ne károsítsa az ebek egészségét. A római kánikulában a kutyákat egy külvárosi állateledel bolt látja el a fagylalttal. A készítmény "egyszerűen fantasztikus" Anna Bordoni kutyatulajdonos szerint, aki maga is kipróbálta.

Marialivia Palmieri római állatorvos nem látta veszélyét a különleges hűsítő eledelnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagy melegben a víz a legfontosabb a háziállatok számára. A kutyafagylaltot vanília, rizs és joghurt ízben árulják két euróért - tudósít az Associated Press.

Egy watt áram sem kell a jövő napenergiás, NASA-technológiás hűtőgépéhez. Melyik nyári édesség ártalmas a környezetre?

A tejnél tizennégyszer több energiát igényel a jégkrém előállítása, mert a gyártás, szállítás, tárolás, értékesítés során végig erősen hűteni kell. A környezetterhelés csökkentésében az űrtechnológia segíthet, de a fogyasztók is sokat tehetnek tudatos választással.

A tejfeldolgozás világszerte fontos iparág, energetikai szempontból is. Az Egyesült Államokban kilencven milliárd dollárnyi terméket állít elő (ez az élelmiszeripar termelésének 15 százaléka), 134 ezer embernek ad munkát – és közben csak elektromos energiára több mint hétszázmillió dollárt fordít.

Amerikában a tejipar áramszámlája 1998 és 2008 között 46 százalékkal nőtt. Az előállított jégkrém és fagyasztott desszert értéke 8,8 milliárd dollár, azaz a teljes termelés kilenc százaléka, de az energiaigénye ennél magasabb: 13 százalék, azaz mintegy 95 millió dollár. A szárított tejsavó és a sajt után a jégkrém előállítása igényli a legtöbb energiát. De az előállítás energiaszámlájához hozzáadódik a hűtőkamionok fokozott üzemanyag-fogyasztása, valamint a raktárak fagyasztóinak és az eladóhelyek hűtőpultjainak áramigénye.

Az áramszámla csökkentésének több módja lehetséges: a zöld energiaforrások kiaknázása, vagy az energiatakarékos készülékekre és szállítójárművekre való áttérés, új típusú termékek kifejlesztése. A világ legnagyobb jégkrémgyártója, az Unilever például a hűtést nem igénylő jégkrém receptjén dolgozik: ezt a terméket elegendő az otthoni fagyasztóba betenni, és rövidesen tökéletes jégkrémmé szilárdul. (Más kérdés, hogy ezzel az energiafelhasználás egy részét a fogyasztóra hárítja át a cég.)

Az élelmiszeripari multi, az Unilever 2020-ig felére akarja csökkenteni a környezetterhelését. Veszprémben nemrég átadott hűtőháza 10 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az olyan fejlesztések miatt, mint a fokozott hőszigetelés, a csapadék hűtővízként való alkalmazása, de a fagyasztógépek által termelt hulladékhőt is felhasználják az irodák fűtésére és használati meleg víz előállítására.

A Nestlé is az energiahatékonyság növelésén fáradozik. Az olaszországi Ferentinóban tavaly átadott jégkrémüzemében évente 26 ezer tonna édesség készül. Az ehhez szükséges elektromos áram 14 százalékát (ami egyenértékű 750 családi ház éves energiafogyasztásával) napenergia hasznosítással állítják elő.

Így fogunk áram nélkül hűteni

„A jövő az elektromos energiát nem igénylő hűtőtechnológiáé – mondta az [origo] kérdésére Dr. Tóth Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémia Intézetének docense. – Az a szerencsénk, hogy főleg akkor nagy a hűtési igény, amikor erősen süt a nap.” A jövő hűtőházában a napenergia révén ugyanis megvalósítható lesz a nulla elektromos energiafogyasztás. Igaz, az ehhez szükséges kezdeti beruházás kétszerese-háromszorosa a hagyományos kompresszoros technológiának.

A napenergia legegyszerűbb hasznosítása a napkollektor, amellyel meleg vizet állíthatunk elő: ezt azután hűtésre használhatjuk, méghozzá többféle módon is, az efféle megoldásokat nevezik szolárhűtésnek. Ezek egyike az abszorpciós technológia, amely ipari méretben is megvalósult már a budaörsi Tesco áruház tetején, ahol az ezer négyzetméteres napkollektorral 250 kilowatt teljesítményű hűtőszekrényt tudnak kiváltani (egy háztartási hűtő teljesítménye nem éri el az 1 kilowattot).

Itt a zárt rendszerben lévő ammónia felhevítve gázzá alakul, majd a kondenzátor bordáin kicsapódik, és továbbcsorog a párologtató egységbe. Párolgás közben hőt von el a környezetétől, és ezáltal jön létre a hűtő hatás. A rendszerben lévő víz elnyeli az ammóniát, amelyet a napkollektor hőjével kiforralható a vízből, és újra felhasználható. A teljes párologtató-keringető folyamathoz ingyenes napenergia használható, de maga a berendezés körülbelül háromszoros beruházási költséggel jár egyelőre.

Hanghűtés a NASA-tól

Az adszorpciós technológia hasonlóképpen párologtatással hűt, és a gőztérből szintén el kell tüntetni a vizet, hogy ne álljon le a párologtatás. Az elvezetéshez szilika-gélt használnak, amely magába szívja a vizet, majd azt a napkollektoros meleg vízzel elpárologtatják, így keltenek hűtő hatást. A víz lecsapódik, visszakerül a párologtatóba, és kezdődik a folyamat elölről. „A víz keringetéséhez kell egy kis kompresszor, de annak energiafogyasztása százada a hagyományos készülékekének” - mondja Tóth Gergely.

A termoakusztikus hűtést a NASA fejlesztette ki a mélyűri szondák energiaellátásához, de az Unilever is kísérletezik ezzel. „A működés elve, hogy ha egy levegővel átfújt csőbe beleteszünk egy szitát, amit melegítünk, akkor a cső hangosan megszólal, azaz a hőből képeztünk hangot. Ezzel úgy tudunk hűteni, hogy a hanghullám energiájával képezünk hőkülönbséget, azaz egy hanggal meghajtott hőerőgépet hozunk létre” - mondja Tóth Gergely. Az úgynevezett Rijke-csőben a napkollektor hőjével képezett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső teteje több fokkal melegebbé válik, mint az alja – vagyis ott hűtés lép föl.

„Ez a három technológia sikerrel kiszoríthatja a csak árammal meghajtható kompressziós technológiát. Míg a fűtést nehéz környezetbarát módon megoldani, addig a hűtés a napsütés bevonásával nagyságrendekkel kevesebb energiával megoldható” -foglalja össze Tóth Gergely.

A fagylalt a környezetbarát édesség

Mit tehet a fogyasztó? A jégkrém és a fagylalt előállításának költségeire nincs befolyása, de a szállításéra igen. A környezettudatos vásárló próbáljon meg olyan jégkrémet vásárolni, amit a lakóhelye legfeljebb 100 kilométeres körzetében állítottak elő. Ha már megvette, és hazavitte a jégkrémet, ne tárolja az energiazabáló fagyasztóban hetekig (esetleg „biztos, ami biztos” alapon szükségtelenül túlhűtve), hanem fogyassza el minél hamarabb.

Végső soron érdemes elgondolkodnia azon, hogy ha már a hőségben fagyasztott finomságra vágyik, akkor inkább a szomszéd cukrászda helyben készített fagylaltját válassza. Még ha ennek gyártása energiaigényes is, nincs sem szállítási, sem tárolási költsége, hiszen csak napi termelés folyik. Az eldobott csomagolással sem növeli a hulladék mennyiségét, hiszen a tölcsért megeheti, ha meg üvegtányérba kéri, akkor az elmosogatva újra használható. Legfőképpen pedig hozzájárul helyi munkahelyek megőrzéséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szakmai szervezet. Egy hónap alatt 7460 szavazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre - közölte a MME.

Az MME kampánya kitér majd a gyurgyalag-fészektelepek felmérésrée, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte.

Gyurgyalagok (fotó: Halpern Bálint/MME)

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madár Magyarországon. Hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú, nyílt tájakat kedveli. Művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat. Mivel hűvös időben előfordul, hogy a gyurgyalagok méheket zsákmányolásnak, a méhészetek közelében működő telepeiket megrongálják. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökken.

Egy benövényesedett költőfal (fotó: Orbán Zoltán/MME)

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen részt is vesz.

Sötétedés után nemigen zavartatják magukat a fülemüle hímek, ezért az érdeklődők akár két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneket a Fülemülék éjszakáján. A programot május 5-én szervezi országszerte negyvenhárom helyszínen, köztük Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Pécsen és Szegeden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME, a teljes lista itt olvasható). A budapesti helyszín az Óbudai-sziget lesz. Az esemény 16 órakor madárgyűrűzéssel kezdődik, a 21 óráig tartó fülemületúrák 18 órától kezdődnek.

A fülemüléket a világ legszebb hangú madarai közé sorolják. Különlegességük, hogy a többi nappali madárfajtól eltérően éjszaka is hallatják jellegzetes, csattogó hangjukat. A csoportokat madarászok kalauzolják. Bár a fő attrakció a fülemülék éneke, a májusi estéken számos más madárfajt is meg lehet figyelni. A MME minden évben ezzel a rendezvénnyel ünnepli a madarak és fák napját.

Különösen a városban élő madarakra és emlősökre hat rosszul a tavaszi aszály és a szokatlan meleg. A fiókáikat etető madarak mellett a fészket elhagyó fiatal állatok számára sincs elég ivó- és fürdővíz. Az Afrikából hazatérő fecskék sem találnak fészeképítéshez sarat. A száraz melegben hajnali harmatképződés sincs, ezért az olyan kicsi, harmativó állatok, mint például a fali gyíkok is rászorulnak az emberek segítségére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. A helyzeten a szórványosan előforduló záporok, zivatarok sem segítenek.

Az egész napos itatást a legegyszerűbben a kertészeti áruházakban beszerezhető, 40-50 cm átmérőjű és 5-7 cm mély műanyag virágalátéttel lehet megoldani. Ha a kertben a talajra tesszük az alátétet, akkor a madarak mellett éjszaka a sünök is tudnak inni és fürdeni.

Az extrém száraz tavaszi időszak rendkívül kedvezőtlenül hat a sárfészket építő füsti és molnárfecskék költési sikerére. A madarak fészeképítő anyag hiányában nem, vagy csak rendkívül nagy energiaráfordítással tudják tatarozni a régi fészkeiket, illetve újakat építeni. A számukra nélkülözhetetlen sarat szintén érdemes pótolni egy nagyobb tálcán vagy alátéten, a tavaszi esők elmaradásával ugyanis hiányoznak azok a pocsolyák, ahonnan a madarak össze tudnák gyűjteni.

A vidéki állattartás visszaszorulásával, az itatók megszűnésével falun és tanyán is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a fecskék. Ahol nem áll módunkban sárgyűjtőket létesíteni, jól jöhetnek a mesterséges fecskefészkek. Ezek kihelyezésével tehermentesíthetjük a madarakat a fészeképítés és -tatarozás alól. (Részletek és fotók a MME honlapján.)

Május 15-ig lehet szavazni arra, mi legyen a következő év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az internetes szavazás eredménye alapján indítja el a 2013-as természetvédelmi kampány kidolgozását, ahogy tette tavaly az egerészölyv esetében is. Voksolni ennek az oldalnak az alján lehet; a három választható faj az idén az erdei fülesbagoly, a fürj és a gyurgyalag.

Az év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, amelyeket fel kell oldani. 

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfaj Magyarországon. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetők a nappal pihenő madarak. Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok - különösen a varjúfélék - országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára.

A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt. A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a vegyszerezés, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik − a telet Afrikában tölti. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.