Szaúd-Arábiát eddig úgy ismertük, mint a Föld kőolajban második leggazdagabb országát (az első Venezuela). Ám a klímaválság és a nemzetközi trendek hatására az ország egyre több erőfeszítést tesz arra, hogy a nem megújuló, környezetszennyező energiaforrásnak számító kőolaj  és földgáz kitermelése mellett legalább részben hozzájáruljon a zöldenergiára való átálláshoz. Ennek keretében néhány napja első ízben indult el Szaúd-Arábiából egy teherhajó 40 tonna kék ammóniával Japánba. A szigetország által importált kőolaj  legnagyobb mértékben szaúdi eredetű volt, ezt egészíti ki most ammóniával. 

megújuló energia közlekedés hidrogén

KÉP: Aramco

S hogy mit kezd Japán az ammóniával? Hát nem műtrágyaként használja fel, hanem elégeti. Egy ammóniamolekula 1 nitrogén- és 3 hidrogénatomból áll, nagyjából 18 százalék hidrogént tartalmaz, és az az előnye a szénhidrogénekkel szemben, hogy hőerőműben történő elégetésekor nem keletkezik levegőszennyező szén-dioxid. 

Japán a párizsi klímaegyezményben azt vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását a 2013-as szintről 26 százalékkal csökkent 2030-ig. Ehhez rengeteg ammóniára lesz szüksége: nagyjából 30 millió tonna ammónia csak ahhoz elég, hogy az ország éves energiaigényének 10 százalékát fedezze.

Itt jön a képbe Szaúd-Arábia. Az ammóniagyártás energiaigényes folyamat, mivel nagy hőmérsékletet és nyomást igényel. Az arab országnak pedig rendelkezésére áll a szükséges energia a gyártáshoz, ráadásul vállalta, hogy az ammóniagyártás közben termelődő nagy mennyiségű szén-dioxid egy részét tárolja (visszasajtolja a mélybe a kőolajkitermelés fokozásához), másik részét metanolgyártáshoz felhasználja. A fosszilis eredetű hidrogénból és nem megújuló energiával készülő ammóniát kék ammóniának nevezik, míg a vízből bontott hidrogénnel és teljes mértékben megújuló energiával gyártottat zöld ammóniának. 

Az ammóniának megvan még az a másodlagos előnye, hogy ammónia formájában a hidrogén gazdaságosan szállítható: a cseppfolyósított ammóniagáz 53 százalékkal több hidrogént tartalmaz, mint az ugyanakkora tartályba belesűrített hidrogén gáz. Vagyis ez lehetőséget teremt arra, hogy a meglévő olajtanker teherhajó flotta ezentúl biztonságosan és hatékonyan ammóniával lássa el azokat az országokat, amelyek képesek ezt hasznosítani, amelyek elkezdték kiépíteni az ammóniaalapú gazdaságot.

Japán nemcsak az energiatermelésben, hanem a közlekedésben is hasznosíthatja az ammóniát,  illetve az abból nyert hidrogént. Egy hidrogén üzemanyagcellás személyautó egy feltöltéssel már 500-700 kilométert képes megtenni, nem bocsát ki semmilyen károsanyagot (csak vizet), az újratöltése pedig néhány percet vesz csak igénybe. 

Persze az elsődleges az volna, hogy a teherhajók meghajtását átalakítsák környezetbaráttá. Mert hiába lesz majd az ammóniából tiszta energia a célállomáson, ha az odavezető 25-30 napos út során a teherhajó telipöfögi a tengert szennyező anyagokkal.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna