Erre az eredményre jutott egy friss ausztrál kutatás. Világszerte észlelhető, hogy minél alacsonyabb a kerékpárosok aránya egy országban, annál negatívabb a megítélésük. A negatív megítélés gyakran párosul aggresszióval is, akár szóban, akár tettlegesen: a kerékpárosok 15 százalékához vágtak már valamilyen tárgyat autóból. Figyelem! Teszt a cikk végén az autósoknak és a kerékpárosoknak!

Confused

Az ausztrál kutatás abban különleges, hogy a világon elsőként olyan kérdőíveket használtak (kissé átalakítva) ehhez a témához, amelyeket általában az alacsony státuszú társadalmi csoportok (ilyenek az etnikumok, bevándorlók, szegények, fogyatékossággal élők stb.) és a többségi társadalom vizsgálatakor szoktak alkalmazni. Ezek az úgynevezett dehumanizációs kérdőívek, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a megkérdezettek mennyire látják emberinek egy másik csoport tagjait. Mert ha kevésbé látják annak, akkor az megfosztja az alacsony státuszú csoportot a humán értékeitől. Például egy áldozatot hibáztatnak, hogy a "gyenge jelleme" miatt történt vele valami, és "biztos megérdemelte". Tipikus reakció: "Minek ment oda?" A dehumanizáció rendkívül káros, mert például fokozza az előítéletet. 

Az a baj azzal, hogy a megkérdezettek szerint a kerékpárosok nem emberek, mert ez felszabadítja az agresszív ösztönöket az autósokban, vélik az ausztrál kutatók. Ennek vizsgálatára például a kutatók módosították a jól ismert főemlős-ember skálát: elkészítették ennek csótány-ember változatát, mert az ausztrál angolban gyakori, hogy az autósok csótánynak vagy moszkítónak nevezik a kerékpárosokat. Tehát az alsó, módosított skálán kellett bejelölni, hogy ki hány százalékban látja embernek a kerékpároskat. A megkérdezettek között voltak autósok, kerékpárosok és olyanok, akik váltogatják a két közlekedési formát.

Mindkét skálán hasonló értékek születtek: a kizárólag autósok 55 százaléka, a részben és kizárólag kerékpárosok 30 százaléka szerint a kerékpárosok nem teljesen emberek. "Márpedig, ha nem azok, akkor gond nélkül lehet őket utálni vagy aggresszíven viselkedni velük", mondta Alexa Delbosc kutatásvezető, a Monash Egyetem Közlekedési Intézetének pszichológusa. 
S hogy a kerékpárosok miért nyilvánították saját magukat nem teljesen embernek? "Ha a kerékpárosok úgy érzik, más úthasználók [autósok, teherautó- és buszsofőrök] dehumanizálják őket, akkor valószínűbb, hogy konfliktusba keverednek az autósokkal, egyfajta önbeteljesítő jóslatot megvalósítva, ami viszont tovább táplálja az irányukban mutatkozó dehumanizációt", mutatott rá az ördögi körre Delbosc.

A kutatásban megkérdezett autósok 17 százaléka ismerte el, hogy volt már olyan, amikor az autójával szándékosan akadályozta egy kerékpáros haladását, 11 százalék vezette autóját szándékosan közel egy kerékpároshoz, és 9 százalék használta arra az autóját, hogy elvágja egy kerékpáros útját.

Pexels

Létezik egy nagyon egyszerű módszer a közúti dehumanizáció csökkentésére, ajánlja Narelle Haworth, a kutatás társszerzője: ne használjuk a "kerékpáros" és a "gyalogos" kifejezést, mert rendkívül személytelenek, ezért maguk is fokozzák a dehumanizációt.

Mondjuk inkább azt, hogy kerékpározó férfi/nő/fiatal vagy gyalogló férfi/nő/fiatal, ezzel is hangsúlyozva, hogy ők is emberek.

A közúti dehumanizáció csökkentése már csak azért is fontos, mert egyre terjed a közösségi közlekedési eszközök aránya az utakon: például nemsokára Budapesten is megjelennek az elektromos okosrollerek, amelyeket ugyanúgy lehet kölcsönözni, mint a közbicikliket. Valószínűleg a rolleresek is a kerékpársávokat fogják használni, tehát az autósoknak fel kell készülniük a fokozott forgalomra az út szélén. Ráadásul a kerékpárnál gyorsabb lehet az elektromos roller, de kisebb, nehezebb észrevenni. 

Autós vagy? Akkor válaszolj te is az ausztrál kutatók kérdésére! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:

Kerékpáros vagy? Akkor válaszolj a 365 Zöld Ötlet blog kérdéseire (az ausztrál kutatás nyomán)! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:

Naponta halljuk, olyan gyakran használjuk, hogy már nem is tudatosul bennünk: a "parkolás" szó alapja gyökeresen ellentétes azzal, amilyen tevékenységre a szó utal. Mert hiszen a park fákkal beültetett terület, ellenben az autókat olyan helyen állítjuk le, amit sok esetben favágással teremtenek meg. Honnan ered ez az ellentmondásos kifejezés?

Talán köze lehet ahhoz, amiért vezetés közben a sebesség fokozását is "gázadás"-nak hívjuk, pedig helyesen "benzinadás"-nak kellene mondanunk, még ha furcsán is hangzik. Tény, hogy a 2. világháború idején sokan láttak fantáziát a fagázmeghajtásban, de az más lapra tartozik. A gázadásnak inkább ahhoz lehet köze, hogy a német "Gas geben" (gázt adni) angol fordítása "to step on the gas", és az amerikai angolban pedig rövidítve "gas" (= gasoline) a benzin. A német nyelv (és az olasztól a lengyelig számos más is) az angolból, pontosabban az amerikai angolból vehette át az autózással kapcsolatos szakkifejezéseket, a magyar pedig nyilván a némettől.

Annak visszafejtése, hogy a magyar parkolni ige, ami németül parkieren, hogyan vált a műveletet jelölő to park igévé eleve angolul is, felér egy etimológiai nyomozással. Szerencsémre a kérdés másnak is szöget ütött a fejébe: minden egy furcsa törvénnyel kezdődött, írja Michele Richmond amerikai tájépítész, aki New York önkormányzatának megbízásából mérte fel a város faállományát, és eközben bukkant a levéltárban régi iratokra.

Ezek szerint a "parkolás" szó eredete 1791-ig, de legalábbis 1870-ig nyúlik vissza, amikor belső égésű motorral hajtott automobilok még a kanyarban sem voltak (gőzösek már igen, de ez most nem számít). 

Az eredeti törvény Forrás: Deeproot

1870. április 6-án Washingtonban született az a rendelet, amely előírta, hogy minden utca szélességének legfeljebb 50 százalékát el kell különíteni, hogy ott fával beültetett sétányt lehessen kialakítani. Az akkori kongresszusi tagok azon vitatkoztak, hogy a tervezett fasorokat az út közepén, netán csak egyik vagy mindkét oldalán volna érdemes telepíteni. Végül arra jutottak, hogy a "helyes parkolást" az út szélén kell kialakítani, középen pedig haladjon a forgalom. Ekkor még a parkolás facsemeték telepítését jelentette, nem járművekét. Az út mentén a fák alá virágágyások és füvesített szakaszok kerültek a gyalogúttal párhuzamosan.

Az amerikai főváros alaprajzának eredeti terve

Hogy honnan volt ehhez hely? Nyolcvan évvel korábban, 1791-ben készítette el Pierre Charles L'Enfant francia születésű amerikai építész George Washington elnök megbízására az új szövetségi város (a későbbi Washington City) úthálózati alaprajzát. Az új fővárosnak grandiózusnak kellett lennie, ezért L'Enfant szokatlanul széles utakat rajzolt: 160 láb (48,77 m) széles sugárutakat és 80 láb (24,38 m) széles utcákat. Az építészt szülővárosa, Párizs boulevard-jai ihlették. Tervein az extra széles utakat mindkét oldalon fasorokkal szegélyezte. Ez vált valóra az 1870-es törvényalkotás után.

Az 1870 utáni években 70 ezer fát ültettek Washinton-szerte minden utcában. 1915-ig a facsemetéket a washingtoni elmegyógyintézet kertjében nevelték, és az onnan kikerülő állomány minőségére jellemző volt, hogy a telepített fák 95 százaléka még 12 évvel később is egészségesen állt. Ez mai mércével is lenyűgöző, mert például napjainkban a New York-i fák 70 százaléka éli túl az első 9 évet, szólal meg Michele Richmondból a tájépítész.

"A világ egyik legfiatalabb fővárosában több az árnyék,
mint Párizsban, amely egyike a legrégebbi fővárosoknak",
írta a National Geographic magazin 1915-ben a fenti fotó alá Forrás

A washintoni lakosok eleinte körbekerítéssel védték a fatörzseket, ám ezt egy újabb törvény megtiltotta. Ennek nem kívánt következményei lettek: kerítés híján az emberek a forró washingtoni nyarakon a fákhoz kezdték kikötni a lovaikat (és lovaskocsijaikat), hogy azok a kellemes árnyékban várhassanak gazdájukra. A gyakorlat két párhuzamos sávra osztotta az utat: lett az aktív sáv a forgalomnak, és a passzív sáv a várakozó lovaknak és kocsiknak. Jóllehet a városi tanács bírsággal sújtotta azokat, akik lovukkal vagy járművükkel beléptek a parkolási sávba, az emberek inkább lerótták azt a kényelemért: ebből lett a parkolási díj.

A világ rohamléptekkel változott. 1900-ban még csak 8 ezer autó volt regisztrálva Washingtonban, 1920-ban már 8 millió. Ezzel együtt elkezdődött a parkolás szó jelentésének átalakulása. Ahogy korábban a lovaikat, most az autóikat próbálták a helyiek a fák közötti parkosított részeken leállítani. A városvezetés nem láthatta előre a járműforgalom ilyen mértékű bővülését. Az 1920-as években kényszerűségből megkezdődött a fasorok ritkítása, kivágása, hogy helyet teremtsenek az autók áradatának. A parkolás immár az autók helyfoglalására vonatkozott, nem a faültetésre: így született a carpark kifejezés, magyarul: parkoló.

Ha megnézzük, milyen funkciói vannak egy városi utcának, akkor szóba jöhet a járműforgalom elősegítése, a járművek tárolása, a gyalogosok (és kerékpárosok) biztonságos haladásának biztosítása. Továbbá a növényzet révén az esztétikai és egészségügyi szempontoknak való megfelelés (a lombozattal a zajszennyezés  csökkentése, szállópor megkötése, az árnyékolással a hőmérséklet csökkentése), összességében az életminőség javítása. A 20. század folyamán a járművek, az emberek, a helyi vállalkozások és a fák viszonya folyamatosan módosult, összegzi Richmond. 

Lafayette Park, Washington D. C. napjainkban Forrás: Pexels

Ami valaha békés, árnyas sétány volt, az szó szerint utcafronttá változott. Az érdekek harcában a fák lettek a vesztesek. Vajon vissza tudunk-e úgy nyúlni a "parkolás" szó zöld eredetéhez, hogy ezzel felelevenítsük a 21. századi utcák régi-új funkcióit? 

"Beleznay Éva főépítész idején, tíz évvel ezelőtt készült Budapest zöldterületeinek felmérése, és kiderült, hogy a magyar főváros egyike Európa legzöldebb városainak, ebbe beleszámít a Duna légszennyezés-megkötő képessége is", kezdi hozzászólását Z. Halmágyi Judit építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Építészet és Design tanszékének docense. A felmérés ahhoz kellett, hogy ki lehessen alakítani a területi szabályozási tervet, amely megadja, hogy a városban hol, milyen funkcióknak kell teljesülniük: egyebek közt hol vannak vagy hova kellenének védett vagy védendő zöld területek. Persze a területszámítások sok tényezőtől függenek. 

Forrás: Green-City

"Tervezőként triviális, hogy ha parkolót tervezünk, akkor a járműhelyek közé tervezünk fát is." Ám ha területátalakításról van szó, akkor néha muszáj fát kivágni. De ez etikai kérdés is: "Talán Andor Anikó tájépítész mondta nekem, hogy amit a saját emberöltőnkben nem tudunk pótolni, azt nem vágjuk ki és nem tesszük tönkre". Ám az is fontos a mai világban, hogy a növényzet nem lehet "fejlesztésellenes", viszont gondoskodni kell a pótlásról. A lombkorona-egyensúly érdekében egy koros fa kivágásakor bizonyos számú és életkorú fát kell ültetni pótlásképpen. Igaz, tíz csenevész csemete levélzete nem pótol egy százéves lombkoronát. Ezért a fenntartás is rendkívül fontos: egy ötéves fának már van árnyékoló hatású lombja és a túlélési esélyei is jobbak. 

Budapest historikus városrészeiben, például a Terézvárosban majdnem biztos, hogy mindenhol volt fa, csak kipusztult. Újra lehetne ültetni ezeket, persze néhány felszíni parkolóhely beáldozásával, mondja az építész. "Ugyanakkor a fák közé nyugodtan lehetne parkolni: a mai építészek már tudják, hogy a fatörzse mellett milyen burkolat kell, hogy a tonnás súlyú autók ne nyomják össze a fa vízszintesen terjedő gyökereit."

Budapesten az óriási forgalmú Széll Kálmán tér re vezető Csaba utca levegőminőségét még az is el tudja képzelni, aki sohasem járt arra. Viszonylag szűk utca, mégis néhány éve facsemetéket ültettek ide. Mivel a járda szélessége is csökkent emiatt, néhány csemetét kitapostak a járókelők. Ezeket az önkormányzat pótolta. A negyvenfokos nyarakon áldásos a hatásuk, árnyékolják a járdát és szűrik a levegőt, hogy a kocsik kipufogógáza ne szálljon fel a lakásokba. Tehát a legkeskenyebb utcában is érdemes a burkolt felületekből néhány négyzetmétert beáldozni fásításra. 

"A 21. században az utcakép akkor lehetne a maihoz képest más, ha sokkal nagyobb ütemben terjednének a közösségi megosztású és elektromos meghajtású autók, illetve ha az önkormányzatok a parkolás-megváltási díjként befizetett milliókat mélygarázsok vagy parkolóházak építésére fordítanák. Az utcán parkoló autók fölé árnyékoló pergolákat lehet építeni, és azokra napelemet telepíteni, amely biztosítaná a járda megvilágítását", vázolja Z. Halmágyi Judit.

A cikk végén hadd álljon itt még egy urbanisztikai érdekesség: néhány éve megjelent Amerikában Nicholas Mann The Sacred Geometry of Washington, D.C. című könyve, amelyben a szerző azt állítja, hogy a szabadkőművesség iránt érdeklődő L'Enfant az aranymetszés, a Fibonacci-számsor és a számmisztika alapján tervezte meg Washington alaprajzát. A könyv főbb állításait egy angol nyelvű blogposzt részletezi itt.

Minél illatosabb egy termék, annál valószínűbb, hogy allergizál.

Régebben egy olyan munkahelyen dolgoztam, ahol egy nagy teremben ültünk 8-an, külsősökkel együtt néha 12-en. Mindenkinek más volt a dezodorja, parfümje, after shave-je. Néha borzasztóak kellemetlen volt a sokféle illat, folyton szellőztettünk. Aztán az egyik kolléganő terhes lett, és kérte, hogy a csapat többi tagja átmenetileg ne használjon parfümöt, mert kismamaként hányingere van a szagoktól. Csodálatos időszak köszöntött be, javult mindenki közérzete, és ahogy visszaemlékszem, kevesebb volt a nyűgösködés. 

Pixabay

Manapság minden illatosítva van. Mi, emberek egyszerre több illatot is viselünk (tusfürdőét, testápolóét, arckrémét, parfümét, borotvahabét, dezodorét, ruhaöblítőét stb.). A speciális adatbázisok több mint 20 ezer illatosításra használt vegyületről tudnak. Európában az emberek 1-3 százaléka kontakt allergiás ezekre (érintkezés esetén irritáció alakul ki). Legalább 26 illatösszetevőről tudjuk, hogy fokozottan allergén, és ezért "bőrön maradó termékek (pl. arckrém, testápoló, kézkrém, ajakbalzsam stb.) esetén 0,001% felett, lemosható készítményekben (pl. szappan, tusfürdő, hajsampon) 0,01% felett – az összetételben (“Ingredients”) kötelező feltüntetni az összetevők között a 1223/2009/EK rendelet szerint", mondja Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. 

A tévéből dől a légfrissítő spray reklámja. Nincs vécépapír illatosítás nélkül. Tudjuk, hogy nem szabad szemetelni, és hogy a környezet-szennyezés káros. Akkor az illatszennyezés miért nem az? 

"Rengeteg termék van feleslegesen túllillatosítva, a WC-papírtól számos babatermékig, az emberek önkéntelenül is megveszik a túl- vagy feleslegesen illatosított termékeket, hozzászoktak az öblítő, az szagosító spray-k használatához – mondja a vegyianyag-szakértő. – Általában javasolható, hogy ahol lehet, kerüljük az illatosított termékeket, hiszen még a legtöbb természetes, például citrusokból származó vagy természetazonos illatanyag is irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat, szemet, de több szintetikus illatosító anyagnak komolyabb egészségügyi kockázata is van.
Ilyen természetes anyag a a gerániumból nyert geraniol vagy a limonén nevű elterjedt illatanyaga, mely irritáló hatású anyagokká bomlik le. A citralra az emberek kis hányada allergiás. Az eugenol nemcsak allergizál, hanem a szervezetünkbe jutva az immunrendszerre  és a májműködésre is kockázatot jelent. A butilfenil metilpropional szintetikus illatanyag; allergizál, immuntoxikus és a hormonműködést is megzavarhatja."

Pixabay

Nagyvárosainkban eleve rossz a levegő minősége, miért súlyosbítjuk a helyzetet agresszív illatmolekulákkal? A legtöbb légfrissítő csomagolásán az olvasható, hogy lenyelni veszélyes. Igen ám, csakhogy nem nyalogatni szoktuk ezeket a spray-ket, hanem belélegezni. Ha érzel egy illatot, az már eljutott az orrnyálkahártyádig, s az orrodon át bejut a tüdődbe. Ha elég kicsi a permetcsepp, akkor a tüdő hörgőcskéiből a véráramba is bejuthat. 

A légfrissítő egyébként sem "bontja le" a kellemetlennek érzett szagokat, legfeljebb elmaszkolja azokat. Ami pedig az elektromos árammal működő légfrissítőket illeti, egy korábbi amerikai kutatás szerint a hálózati elektromos árammal működő szobaillatosítók (a bennük lévő vegyületek hatékony terjesztésével) fokozzák a légúti betegségek, köztük az asztma, az idült hörghurut és a hörgőrák kockázatát: "a légfrissítők 50 mikrogramm/köbméter koncentrációban képesek kibocsátani formalinszerű vegyületeket. Ez az érték az EPA által szabadtéren (!) megengedhető legmagasabb koncentrációhoz közelít. A szakértők véleménye szerint hasonló légszennyezés tapasztalható például a belsőégésű motorok kipufogó rendszerének nyomában", olvasható a Nature magazin cikkében. A légfrissítők gyakran ftalátokat tartalmaznak, amelyek hormonális, termékenységi, születési rendellenességi problémákat okozhatnak. Tegyük hozzá, hogy hasonlóképpen gondolkodj el az elektromos árammal párologtatott rovarirtószerek használatán is.  

Egy 2017-es kutatás szerint a légfrissítők összetételének kevesebb mint 10 százalékát teszik nyilvánossá. Ami a testre fújható parfümöket illeti, az úgynevezett "természetes" összetevőkben is lehetnek mesterséges vegyületek. Amerikai kutatásokban a lakosok 20 százaléka, ausztrál kutatásokban a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az illatosított termékek (tisztítószerek, légfrissítők, dezodorok) fejfájást és asztmarohamot okoztak neki. Ózon hatására egyes vegyianyagok rákkeltő formaldehiddé bomlottak.

Pixabay

"A policiklikus pézsmák, szintetikus mósusz-vegyületek  is elterjedt illatanyagok a parfümökben. A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Sajnos mint illatanyagot nem kell a feltüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015-től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását", teszi hozzá Simon Gergely.

Valahányszor megveszel egy olyan terméket, ami illatosítva van, azt az üzenetet küldöd a gyártójának, hogy gyártsa továbbra is ezt a terméket. Hiszen van rá kereslet. A cél nem a másik véglet, hogy mostantól oroszlánszagú ősemberként élünk. Hanem hogy megtaláljuk a köztes megoldásokat.

Tisztának lenni nem azonos azzal, hogy beillatosítjuk magunkat. Attól még bőven lehet izzadságszagunk. De ettől nem is kell félni az illatmentes ökodezodorokkal sem. A lakásunk attól lesz jó szagú, ha szellőztetünk. Persze ha a lakás egy forgalmas utcában van, akkor ki kell tapasztalni, hogy melyik napszakban szabad ablakot nyitni. Az autóban viszont ezt bármikor megtehetjük, nincs szükség arra, hogy folyamatosan belélegezzük a wunderbaum mesterséges illatmolekuláit.

A lakás tisztán tartásához tökéletesen megfelelnek az öko tisztítószerek (ecet, mosószóda, szódabikarbóna, citromsav), amelyek illatmentesek és sokkal olcsóbbak, mint az erősen illatosított vegyszerek. A fenti ausztrál kutatásban kétszer annyian nyilatkozták, hogy illatmentes munkahelyet, orvosi rendelőt, közlekedési járműveket, szállodákat, szolgáltató létesítményeket és mindegyikben parfümöt nem használó személyzetet szeretnének, mint amennyien az illatosított nyilvános helyekre szavaztak.

A fent említett 26 rendkívül allergén illatanyag felsorolása (ha ezeket megtalálod az általad használt kozmetikumban és tisztítószerben, fontold meg a további használatát): alpha-isomethyl ionone, amyl cinnamal, amyl cinnamyl alcohol, anise alcohol, benzyl alcohol, benzyl benzoate, benzyl cinnamate, benzil salicylate, butylphenyl methylpropional, cinnamal, cinnamyl alcohol, citral, citronellol, coumarin, evernia furfuracea extract, evernia prunastri extract, eugenol, farnesol, geraniol, hexyl cinnamal, hydroxycitronellal,  hydroxyisohexyl 3-cyclohexene carboxaldehyde, isoeugenol, limonene, linalool, methyl 2-oxtynoate.

A tavaszi napsütésben jól látszik, hogy milyen koszossá vált télen az autó belseje: foltot hagyott a kárpiton a gyerek szendvicse, az edzés után elmajszolt csoki, a sáros lábbal beugró kutya, a sós latyakos csizmánk. Az utasteret azért érdemes öko szerekkel megtisztítani, mert egyrészt nehezen szellőznek ki belőle az illékony káros vegyületek (VOC), másrészt összezsúfolodva sok időt töltünk benne, bőrünk állandóan érintkezik a kárpittal, műanyag borítású elemekkel: a durva gyári vegyszerekből túl sokat kapnánk vissza. 

Pixabay

1. Kezdd teljes kipakolással
A tél folyamán tenger kacat felhalmozódott az utastérben, a tárolókban ülések alatt és a csomagtartóban. A takarítás kezdődjön lomtalanítással: ürítsd ki az autót belülről. Miután mindent kipakoltál, kiderül, hogy 80 százaléka lényegében szemét, mehet a szelektív kukába.

2. Folytasd porszívózással
Sajnos nem mindegyik porszívóhoz adnak kis körkefe-fejet, pedig azzal lehet igazán hatékonyan kiporszívózni az autó alját takaró filcszőnyeget. Ha nincs ilyen kefefejed, akkor egy nagyobb körömkefével tudod a porszívó csöve felé irányítani a száraz morzsákat és szöszmöszöket, az ülések melletti-alatti résekhez használj egy kiszuperált fogkefét és a résszívó fejet. Ne feledkezz meg a szellőző rendszer mindkét végének kitakarításáról sem. 

Pixabay

3. Jön a folttisztítás
Először baktass el a legközelebbi illatszerboltba, ahol 200 forintért vegyél egy marhaepe szappant. Ebből reszelj le kis lyukú reszelőn 2 evőkanálnyit, szórd 1 liter vízbe, és kevergetve melegítsd addig, amíg fel nem oldódik a szappanreszelék: ez lesz a te öko folyékony tisztítószered a zsíros foltokhoz, mint amilyen a csokoládé, margarin/vaj, étolaj (csipszekről). A csoki és más darabos zsíradék nagyját egy kés fokával távolítsd el a kárpitról, utána a folyékony tisztítószerbe mártott mikroszálas törlőkendővel ütögesd meg a foltot, amíg a zsíradék fel nem oldódik. Nem kell padlóig átáztatni az ülést, inkább kis foltokban haladj. Ezután langyos tiszta vízbe mártogatott konyharuhával vagy törlőkendővel nyomogatással öblítsd ki a kárpitból a tisztítószert, egyúttal itasd is fel a vizet.
A tej fehérjét tartalmaz (és némi zsiradékot), tehát fontos, hogy a foltját hideg vízbe mártott kendővel itasd fel a kárpitról és a műanyag felületekről.  A meleg víztől a fehérje megköt. Érdemes többször is végigmenni a felületen, hogy ne legyen másnapra savanyú szag a kocsiban: a tej a napon átmelegedő utastérben gyorsan megalvad.
Gyümölcsjoghurt, fagylalt, jégkrém: ezekben van fehérje, zsiradék és ételszínezék is, tehát fontos, hogy mielőbb feltakarítsd a kárpitról a nagyját egy kés fokával (vagy egy életlen késsel, vékony peremű fémkanállal). Utána használd az öko tisztítószeredet hidegen a zsíroldáshoz, és hideg vízzel öblítsd át, majd papírtörlővel vagy száraz mikroszálas törlőkendővel itasd fel a vizet.
Csipsz, keksz, pattogatott kukorica, süti maradványait először a porszívóval szedd össze, majd a foltokat szórd be kukoricakeményítővel, ami magába szívja a zsiradékot. Hagyd rajta egy fél órát, aztán óvatosan söpörd össze egy körömkefével, és porszívózd ki. Ha még mindig látsz foltot, vesd be az öko tisztítószeredet.
A világos színű banán száradás = oxidálódás közben csúnya sötétbarna foltot hagy a kárpiton, azonnal fel kell takarítani folyékony tisztítószerbe mártott kendővel és utána hideg vizes öblítéssel, papír törlőkendős szárítással.
A gyerekülést érdemes kivenni az autóból, és aprólékosan végigmenni rajta a folyékony öko tisztítószerrel, hideg vízzel, száraz papír törlőkendővel. Meg is lehet napoztatni: az UV-sugarak antibakteriális hatásúak, bár némileg fakítják a szövetet. A fejtámlák is megérdemelnek egy zsíroldó tisztítást.
Az első ülések hátulja a gyerekcsizmáktól sáros, koszos lehet. A sáros foltokat enyhén sós vízbe mártott kendővel érdemes áttupfolni, majd tiszta vizessel öblíteni, száraz kendővel felitatni.
Ha már teljesen száraz az üléskárpit, hintsd be vékonyan szódabikarbónával, hagyd azt rajta egy órát, majd porszívózd össze: így tüntetheted el az áporodott bakancs- és ázottkutya-szagot a kocsiból. 
Ha marad az öko tisztítószeredből, ne ijedj meg, ha másnapra azt látod, hogy némileg zselés állagú lett, mert ez a besűrűsödés normális. Rázd fel, és megint használhatod.

Pexels

4. Láss ki az ablakon
Az éles napsütésben látszik igazán, milyen koszos belülről az ablak. Egy üres műanyag flakonba tölts 2 deciliter desztillált vizet, ami nem hagy nyomot az üvegen, tegyél hozzá egy evőkanál 10 százalékos ecetet, rázd össze és kész az ablaktisztító. Ebből önts egy tiszta mikroszálas kendőre, és töröld át vele az üveget belülről. Nem javaslom, hogy az utastérben permetezős flakont használj, mert többet fogsz belélegezni az ecetes vízből, mint amennyi az üvegre kerül. 
Ha már ablak: ne felejtsd el az ajtók alján a vízkieresztő nyílást megtisztítani, mert eldugulhat a téli szmötyitől, amit az eső és hólé bemosott az ablak gumiszigetelése mellett -- ha nem tisztítod rendszeresen, előfordulhat, hogy egyszer csak azt hallod, hogy nyitás-csukás közben lötyög a víz az ajtóban.

Pixabay

5. Ragyogjon a műanyag
Az erős felülettisztító vegyszerekkel az a baj, hogy marad belőlük a műszerfalon, aztán amikor azt megsüti a nap, a hő és az UV-sugarak hatására elkezd a kemikália bomlani, párologni, és mi azt belélegezzük. Ezért az ilyen vegyszerek helyett tisztítsd kíméletes anyagokkal az autó műanyagfelületeit. Először egy ecetes-vizes kendővel távolítsd el a port és a zsíros szennyeződéseket, ujjlenyomatokat. Utána jön a fényesítés: egy nedves kendőre önts pár csepp paraffinolajat, és töröld át vele a műanyagot. Utána egy száraz kendővel töröld át még egyszer, és kész. (Az internetes videókban ajánlják még az olíva- és a babaolajat, ki lehet próbálni ezeket a növényi eredetű olajokat is, ha gondolod.)
SOHA ne kend át az olajjal a kormányt, a sebváltót és a pedálokat, mert csúszósak lesznek, ami életveszélyes lehet vezetés közben. Az üvegfelületeket se kend be olajjal.
 

"Ha Amszterdamban újépítésű lakást akarsz venni, akkor ott is kell laknod", ez az üzenete annak a törvénytervezetnek, amellyel szeretnék kizárni a lakásbizniszből azokat, akik csupán kiadási célra vásárolják meg az új lakásokat. Ezzel is mérsékelni szeretnék a holland fővárosban is egyre magasabb albérletárakat. 

Chait Goli / Pexels

A törvénytervezet a szakértők szerint simán át fog menni, de számos részlete még nem végleges: például hogy a tulajdonosnak mennyi ideig kell az új lakásban élnie. Az viszont biztos, hogy Amszterdamban ezzel a törvénnyel azt a réteget juttatnák lakhatási lehetőséghez, amelyik mindinkább kiszorul a megfizethető lakáspiacról: a középosztályt, olvasható az amerikai Citylab urbanisztikai folyóiratban.

Ez a réteg mindenki számára ismerős okok miatt van bajban. Hollandiában meglehetősen magas, 67 százalék a saját tulajdonú ingatlanban élők száma az össznépességből (2014-es adat). A középosztálybeliek régebben képesek voltak lakást vásárolni maguknak, ám kiszorították őket az árak felhajtásával azok az ingatlanbefektetők, akik a megszerzett lakásokat albérletként adják ki. Ezek a középosztálybeliek a mostani árakon már nem tudnak lakást venni, úgyhogy beragadnak az albérletekbe. 

Az új törvény nem akadályozza meg az olyan ingatlanberuházásokat, amelyek során eleve bérlakás céljára épülnek társasházak, csak ezeket a jövőben előre be kell jelenteni és erre a célra engedélyeztetni. Amszterdamban már 2017-ben elkezdődött a lakáspiac újraszabályozása azzal a tervezettel, amely lefektette, hogy az újépítésű lakások 40 százalékának valamilyen mértékben önkormányzati tulajdonúnak kelle lennie, másik 40 százaléknak pedig elérhetőnek a középosztály számára (a 38-60 ezer eurós éves jövedelemmel rendelkezőket tekintik ennek).

Az amszterdami önkormányzat azzal is segíti a középosztálybelieket, hogy maximalizálta a számukra kínált lakások árát 175-297 ezer euró között (elhelyezkedéstől és alapterülettől függően). A maximumár kellően magas ahhoz, hogy ne blokkolja a lakásépítési kedvet, hiszen jelenleg egy átlagos holland lakás ára 300 ezer euró körül van.

Az új törvénytervezet elfogadható mind a lakásbérlők, mind az ingatlantulajdonosok számára, de utóbbi még komolyabb szigorításra is számíthat. Jelenleg ugyanis Amszterdamban 10-20 százalék között van az illegálisan kiadott lakások aránya. Ezeket vagy tartósan vagy pár napos bérletre adják ki (utóbbi esetben turistáknak). A kormány bejelentette, hogy az eddigi 20 ezer eurós, elvétve alkalmazott büntetést több mint négyszeresére, 83 ezer euróra emelik, hogy elriasszák az illegális albérletezéstől az ingatlantulajdonosokat.

Pixabay

Európa-szerte egyre erősebb azok hangja, akik szerint szorosabban kéne szabályozni az ingatlanpiacot a befektetőkkel szemben. Barcelonában például 2007-ben kezdődött az ingatlanválság, számos lakás tulajdona visszaszállt a hitelező bankokra. Ezek viszont nem foglalkoztak sem a felújítással, sem albérlők keresésével, hanem hagyták üresen állni az ingatlanokat (helyenként komplett társasházakat) arra várva, hogy az árak emelkedésével majd magasabb áron újraértékesíthessék vagy például szállodává alakíthassák azokat. Csakhogy az elképzelés nem jött be, az egyre lerobbantabb lakásokat kábítószerkereskedők foglalták el.

A katalán fővárosban mostantól horror nagyságú büntetéseket rónak ki azokra az ingatlantulajdonosokra, akik nem adják ki a tulajdonukban lévő lakásokat -- legfeljebb két évig állhat üresen bármely ingatlan. A jelző tényleg stimmel: Ada Colau polgármester 2019 márciusában 2,8 millió eurós bírságot szabott ki két befektetési alapra, amelyek Barcelona központjában egy-egy társasházat birtokolnak, és azokban üresen állnak a lakások. A bírság mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett. De a  barcelonai városvezetés nemcsak büntet, hanem segít is: 2019 márciusára 429, korábban üresen álló ingatlant alakítottak önkormányzati bérlakássá.  

Már minden második német vásárló úgy gondolja, ha napelemet tetet a háztetőre, akkor a megtermelt energiát helyben kell felhasználni és a felesleget tárolni: napelem a tetőn, villanyautó a garázsban és akkumulátor a pincében. Nappal a napsütéssel feltölti a hűtőszekrény méretű akkumulátort, amely este vagy felhős napokon ellátja árammal az otthonát. Ha pedig még így is volna felesleg, azt visszatáplálja a hálózatba, és pénzt kap érte.

Az idilli modell több mint 120 ezer német háztartásban és kisvállalkozás számára napi valóság. A jelenlegi árakon tíz év alatt térül meg a beruházás, utána már ingyen van az energia. A napenergiát előállító és tároló rendszer bekerülési költsége rohamosan csökken, és minél többen igénylik, annál olcsóbb lesz. A megújulóenergia-alkalmazásokkal eddig is bőven ellátott Németországban már az Ikea is forgalmaz tárolókapacitással kiegészített napelemrendszert (újabban hőszivattyút is lehet rendelni náluk), írja cikkében az amerikai Yale Egyetem környezetvédelmi karának online folyóirata, a YaleE360. 

Elemzők szerint az otthoni akkumulátoros rendszerekkel új szintet léphet az ökoszemlélet: a jövő alacsony CO2-kibocsátású gazdaságaiban az energia nem központi forrásból érkezik állandó mennyiségben, mert a megújuló energia jellegéből adódóan decentralizált és fluktuáló. 

Az otthoni energiatárolás megvalósítása nyilván azon is múlik, hogy egyre többen gyártanak ilyen rendszereket (Németországban már több mint 40 cég), és ezek a modern lítium-vas-foszfát akkumulátorok egyre olcsóbbak. Jelenleg náluk egy 20 paneles napelemrendszer átszámítva 2-3 millió forintba, az akkumulátor és az inverter ugyanennyibe kerül. A svéd lakberendezési áruházhoz hasonló nemzetközi forgalmazók azonban tovább nyomhatják az árat: állítólag akár 0,5-1 millió forintért kapható lesz a napelem+akkumulátor+inverter rendszer.

Németországban már nemcsak a "sötétzöldek" vásárolnak ilyen rendszereket, hanem az átlagos háztartások is megfontolják, hogy szeretnének-e függetlenedni a központi energiarendszertől és annak emelkedő áraitól. Döntésükben megerősíti őket, hogy iparági előrejelzések szerint a műszaki fejlesztéseknek köszönhetően 2025-re akár 50-70 százalékkal tovább csökkenhet az akkumulátorok ára.

Egyesek szerint marad a lítium-ionos technológia, mások szerint a háztartási méretű energiatárolók terén a nátrium-ioné a jövő, amelynek az az előnye, hogy nincs szükség hozzá kobaltra, amelynek bányászata egyre csökken a fogyatkozó készletek miatt. Fejlesztés alatt áll a sósvizes akkumulátor, amelyben nincs sem rákkeltő nehézfém, sem kifogyóban lévő fém vagy más veszélyes vegyület.

Ezek a kezdeményezések fontosak, de még nagyon szűk kör számára elérhetők. Ahhoz például, hogy Németország teljesítse a párizsi klímaegyezményben rá nézve foglalt előírásokat, nem 120 ezer, hanem 10 millió háztartási napenergia-előállító- és tárolóegység kellene az országban, becsülte meg a berlini Műszaki Egyetem szakértője a Yale E360-nak. Ehhez viszont a napelemeknek és akkumulátoroknak még olcsóbbnak és egyszerűbbnek kell lenniük. Mert hiába térül meg 10 év alatt a beruházás, ha az akkumulátor élettartama legfeljebb 15 év.

Nemzetközi szinten tovább mérséklik az energiatárolós napelem-rendszerek árát az olyan jogszabályok, hogy például az amerikai államok közül elsőként, Kaliforniában 2020-tól minden újépítésű lakóházon kell lennie napelemnek. Úgy számolják, hogy ennek felszerelése havi 40 dollárral emeli meg egy átlagos családi ház havi hiteltörlesztését, de a fűtés, légkondi és világítás számláját havi 80 dollárral csökkenti, vagyis mindenképpen jól jár az új tulajdonos. A rendelkezéssel az államban annyi károsanyag-kibocsátást terveznek megtakarítani, mintha 115 ezerrel kevesebb gépjármű futna az utakon Kaliforniában.

Akinek nincs saját tetője, annak is lehet napeleme: a szintén amerikai Massachusettsben egy régi sóderbánya területén Winchendonban nemsokára kezdődik a 7,1 MW kapacitású Happy Hollow közösségi napelemfarm és 3,3 MW-os energiatároló beüzemelése. A létesítményt a jelentkező magánszemélyek (ingatlantulajdonosok és bérlők egyaránt), helyi vállalatok, létesítmények előfizetéses rendszerben finanszírozzák. Minél több napelemet birtokol valaki (áttételesen), tehát minél több energiát termel az ő részesedése a napelemfarmból, annál kisebb a havidíja, akár 10 százalékkal havonta.

Őszintén: mikor volt utoljára olyan, hogy csak úgy pihenni mentél ki a kertbe? Vagy te is azok közé tartozol, akik számára tavasztól őszig egy végtelen robotolás a pázsit fenntartása? Egyfolytában locsolsz, füvet nyírsz, gyeptrágyázol, gyomirtózol, szellőztetsz, mégis, a patakpart is szebb, mint a te kerted? Akkor ideje elgondolkodnod valami alternatíván. 

A gyep sokak számára észszerűtlen választás: mind pénzben, mind időben, mind fáradságban sokba kerül a fenntartása. Lehet, hogy a természet ellen akarunk dolgozni, mert a kertünk talaj- és fényviszonyai nem is alkalmasak a füvesítéshez.

Arról nem is beszélve, hogy a leggyakrabban használt gyomirtószerek közül sok veszélyes mind az ember, mind a házikedvencek egészségére: lehet köztük rákkeltő, magzati fejlődési rendellenességet okozó, vese- és májkárosító, esetleg idegméreg hatóanyag.

A vegyszerek továbbá tönkretehetik az ivóvízbázisul szolgáló talajvizet, megmérgezik a vízi élővilágot, de a méhek és madarak tömeges pusztulásáért is felelőssé tehetők. Most komolyan: megér ekkora kockázatot és pénzkidobást az egész?

Gyep nélkül a kert locsolásigénye akár a negyedére is csökkenhet. A monokultúra (egyféle növény) felszámolása után a bővülő fauna olyan állatokat fog bevonzani, amiket évek óta nem láttál: csodálatos pillangókat, denevéreket, gyíkokat, sünöket, madarakat. 

A gyep elengedése azzal kezdődik, hogy leülsz egy üres papírlappal és egy ceruzával, és felrajzolod rá a kerted alaprajzát. Tüntesd fel a Nap járását, a beeső fény mennyiségét az egyes területeken, az észlelt talajtípusokat (emitt inkább meszes, amott köves), azokat a kerti elemeket, amelyeket meg szeretnél tartani: sufni, gyümölcsfa, terasz, sövény stb.

Gondold végig, mire szeretnéd használni a kertedet! Söröznél és grilleznél a barátokkal? Felfújható medencének kell egy sima terület? Labdáznál a kicsikkel? Jobban örülnél egy pingpongasztalnak? Emelt ágyásban olyan zöldségeket termesztenél, amelyeket nem vagy aranyáron lehet kapni a piacon? Különleges virágoknak szeretnék egy nyárra nyitható télikertet?

Máris tudni fogod, hogy a rendelkezésre álló négyzetmétereket hogyan oszd fel. Az egyes tevékenységek eltérő talajt és fényviszonyokat igényelnek: a medence kerüljön a legnaposabb helyre, míg a salátaágyás mehet egy félárnyékos területre, hogy ne váljon rágóssá a levele. A pingpongasztal ne álljon kelet-nyugati irányba, hogy ne süssön a szemedbe játék közben a Nap, és az asztal alatt és környékén sima burkolat szükséges, nehogy megbotoljatok. A nyári konyhát vagy grillezőt a házhoz közel praktikus kialakítani (ne kelljen kilométereket futkosni, csak mert bent maradt a házban a grillfűszer), míg a pihenősarkot inkább a kert legtávolabbi zugában. 

Gondold végig, hogy a különféle területegységekhez és tevékenységekhez milyen építő- és burkolóanyagokra lesz szükséged. Mit lehet újrahasznosítani a meglévő dolgokból? Öreg ablakokból és ajtókból lehet kerti paraván vagy télikert, erről ide kattintva olvashatsz. A bontott téglából szép kerti ösvény készülhet, kattints ide további ötletekért. Kellhet még homok, deszka, virágföld az emelt ágyáshoz. Azok a dolgok, amik sok locsolást igényelnek, kerüljenek a kerti csap környékére.

És milyen növényeket vásárolj? Ehhez a funkció mellett a talaj szolgál útmutatóul. Ültethetsz a szomszédok belátását gátoló bambuszt a kerítés mellé, rózsákat a kert napos és meszes talajú részén, a trambulin alá árnyékkedvelő örökzöld madárbirset vagy meténget, a magas talajvizes területekre pedig hortenziát, fűzfát, bodzát és homoktövist. A talajtakaró növények közül van évelő lágyszárú vagy fásszárú cserje, egyik faj a napfényes részt kedveli a másik az árnyékosat, az egyik sokat virágzik, más pedig örökzöld. A talajtakarók lényege, hogy elterülnek, beszövik a talajt (rézsűk megkötésére is alkalmasak), illetve elnyomják maguk alatt a gyomokat. 

Talán már csak egy zsebkendőnyi terület maradt a régi gyepből. Ha szeretnéd zöldfelületként megőrizni, terítsd le jó minőségű műfű szőnyeggel. Hidd el, magadnak és a környezetnek is ezzel teszel a legjobbat. 

Az átalakítás nagy munka, de csak egyszer kell megcsinálni. Szemben a folyamatos gondozást igénylő pázsittal, a fent részletezett kert alig igényel fenntartást. A munkából hazaérve nem izzasztó tennivalók várnak, hanem végre kinyithatod azt a régi nyugágyat, és kifeküdhetsz az árnyékba szundítani egyet. Jó pihenést!

A cserepes tulipán vagy jácint pár nap alatt elvirágzik, és mivel utána elfelejtjük időben kiültetni a kertbe, valószínűleg a hagymája is tönkremegy. Ha viszont idén újítasz, és egy saját készítésű asztali Zen-kertet, mini kareszanszuit adsz ajándékba, az sokáig díszítheti szíved hölgyének asztalát.

A mini Zen kertben nem lehet végigsétálni, ám a kertecske mindennapos rendezgetése pár perces kikapcsolódásra ad lehetőséget, amelynek során -- ha testben nem is -- lélekben félrevonulhatunk. Ezzel szusszanásnyi időt nyerünk a napi stresszből. Arrébb tesszük a tenkejbucut, megigazítjuk az isit, újrarendezzük a karetakit. Jobb, mint egy marék nyugibogyó.

TheGardenGlove

A bő ezer éve gyakorolt japán kertrendezési művészet célja, hogy megzabolázza a természeti elemeket, és fókuszt adjon a tájnak. A Zen kert kialakításának hat esztétikai szabálya van, amelyek révén kiaknázható a természet szépsége és ereje, annak érdekében, hogy aki végigsétál egy Zen kertben, az megfeledkezzen a hektikus külvilágról. Ezek a fukinszei (aszimmetrikusság vagy szabálytalanság), a kanszo (egyszerűség), a koko (alapvetőség), a jugen (bájosság), dacuzoku (konvencióktól mentes, szabad), szeidzsaku (nyugalom, csend).

RunnerDuck

Hozzávalók az asztali Zen kerthez : 1 tál vagy mély tálca, akvarisztikai homok (barkácsáruházbó), üveg- és kőkavicsok, esetleg mini pozsgásnövény vagy kaktusz, gyerek kertiszerszámkészlet (kislapát, gereblye) vagy egy nagyfogú villa, esetleg kis mécses. Az alkotóelemek színvilága legyen minél visszafogottabb.

TheMerryThought

A tálba terített homokra néhány csepp illóolajat is cseppenthetsz az aromaterápiás hatás érdekében. Utána már csak el kell rendezned a kavicsokat, a növénykéket és az egyéb elemeket, és a szabado maradó homok felületét elsimítani, villával mintákat húzni bele. Az örvénymintákat egy ceruzával lehet a legszebben kialakítani. Mindennap variálhatod az elrendezést és a homokmintákat. 

CircleOfWealth

A Zen kert elemei
isi = kő
Alapelem, a hegyeket jelképezi, egyúttal Buddha alakját, illetve az erő és hatalom megtestesítője. A kert bejáratához téve üdvözlőelem. A Zen kert homokjában szigeteket vagy állatokat is jelképezhet (a teknős a hosszú életet). 
mizu = víz
A nagy kertekben ezt a források, csermelyek és vízesések jelenítik meg. Asztali zen kertben egy kis tálkába tehetsz vizet, amelyet naponta cserélj frissre. A víz a megtisztulásra utal. A csepegő víz az idő múlására emlékeztet. A hullámos formában elsimított homok is a vizet jelképezi.
sokobucu = növény
Már a kiválasztása is gondoskodásra utal. Válassz egy apró pozsgafát, kövirózsát, kaktuszt, varjúhájat, tillandsiát (légnövény). Ügyelj arra, hogy ezek a saját kis cserepükben legyenek, ne a Zen kert homokjában. Így könnyebb őket kivenni az alkalmankénti locsoláshoz és tápanyag utánpótláshoz.
tenkeibucu = díszítés
Ide tartozik például a lámpás (a megvilágosodás szimbóluma), esetleg egy Buddhaszobrocska vagy sztúpa.
sakkei = kapu
Jelentése: minden mindennel kapcsolatos, a kapu lezárja az egyik teret és megnyitja a másikat. 
hasi = híd
Az ember utazását szimbolizálja a létezés stációi között. A harmónia pillanata és elismerése.
karetaki = száraz vízesés
Nagyobb és kisebb kövekből, kavicsokból elrendezhetünk egy vízesésre emlékeztető alakzatot.

Pixabay

TIPP: Ha a kertedben, teraszodon vagy erkélyeden szeretnél nagyobb Zen kertet kialakítani, akkor homok helyett használj aprószemű kavicsot (4-8 mm-es gyöngykavicsot), zúzottkövet, lávamulcsot, bazaltzúzalékot. Ezt nem fújja el a szél, és gereblyével rendben lehet tartani. 

Zenseekers

Az alpesi országban jó dolguk van a cicáknak: a legtöbb macskás házon ugyanis egyedileg épített macskalépcső (Katzenleiter) segíti a házikedvencek kalandozásait. 

Minden kép: Brigitte Schuster

Ez a jelenség olyannyira elterjedt, hogy a svájci Brigitte Schuster grafikus-író úgy döntött, könyvvé szerkeszti több éve gyűjtött fotóit. 

Elsősorban Bern városára összpontosít, de az interneten számos más településről is láthatunk egészen elképesztő macskalépcsőket. 

Van köztük kecses csigalépcső, bordázott deszka, falba fúrt polcsorozat, több emeletet átívelő palló és lejtős csúszda is. 

Közös bennük, hogy a függetlenséget kedvelő cicák szabadon közlekedhetnek rajtuk a gazdi emeleti lakása és a kert vagy utca között.

De ha csak egy kis testmozgáshoz van kedvük, arra is tökéletesen megfelelnek. 

Schuster a macskalépcsőket szociológiai, építészeti és esztétikai szempontok szerint is elemzi.

Sokat elmond egy társadalomról, hogy miként bánik a haszonállataival és a háziállataival.

Schuster fotóalbuma kétnyelvű lesz (angol és német), előreláthatóan 2019 szeptemberében jelenik meg, az alkotó saját weboldalán lehet előrendelést feladni. 

Aki a képek láttán kedvet kapna a macskatartáshoz, előre örülhet annak, hogy ettől javulni fog az egészségi állapota: azok a tizenévesek, akik macskát tartanak, kevésbé lesznek később allergiásak. Tudományos kutatások szerint a macska dorombolása csökkenti a gazdi vérnyomását, vagyis véd a stroke-tól és az infarktustól. A macska simogatásakor a gazdiban oxitocin hormon termelődik, amitől kevésbé lesz stresszes. A cicák társasága idős korban mérsékli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Egy dél-olasz könyvesboltos azzal az ötlettel állt elő, hogy minden gyereknek ingyen könyvet ad cserébe egy PET-palackért és egy üdítős aludobozért. A hulladék utána megy a szelektív gyűjtőbe. Michele Gentile a pollai Ex Libris Café vezetője így szeretné ösztönözni a gyerekeket arra, hogy tegyenek valamit a környezetért.

"Az a célom, hogy terjesszem a könyvek iránti szeretetet és szenvedélyt olyanok körében is, akik egyre kevesebbet olvasnak, egyúttal pedig segítsem a környezetvédelem ügyét", mondta a CNN-nek adott interjúban. Reméli, hogy példája ragadós lesz, és az ötlet elterjed egész Olaszországban. Szerinte nemcsak a bolygónak tesz jót a kezdeményezés, hanem a gyerekek is profitálhatnak belőle, hiszen hozzájárul a fejlesztésükhöz, eképpen a jövőbeli életútjukhoz, pályaválasztásukhoz, munkalehetőségeikhez.

A könyveket adományként kapja, méghozzá ugyanolyan szisztéma szerint, mint ahogy rászorulóknak lehet kávét ajándékozni: egyet rendel az ember magának, és plusz egyet kifizet a kasszánál, hogy ha kéri valaki, akkor megkaphassa, ez a caffè sospeso, a függőben lévő kávé. A modell bő száz éve született a nápolyi munkásemberek körében: ha az egyiknek jó napja volt, két kávét fizetett, de csak egyet ivott meg. Gentile könyvesboltja országszerte híressé vált arról, hogy a vásárlói a maguknak vett könyv mellé vásárolnak még egyet adományként. Jelen esetben a gyerekeknek. Ez a libro sospeso, a függő könyv.

A könyvesboltosnak egy nagy fémhulladék kupac adta az ötletet. "Legalább 300-400 eurónyi fémhulladék volt, ami fedezi egy iskolás gyerek egy évi tankönyveinek árát". Beszélt a helyi iskolával, és szerveztek egy alumíniumhulladék-gyűjtést, amellyel két nap alatt két mázsányit gyűjtöttek. A befolyó pénzből Gentile könyveket vett az egész osztálynak. Aztán arra gondolt: miért ne adhatna könyvet olyan gyerekeknek, akik a boltban üres műanyag palackokat és aludobozokat adnak le?

Kezdeményezése egyre több településen válik ismertté Olaszország-szerte, volt olyan nap, hogy 60 adománykönyvet is elajándékozott. "Képzeljük el, hogy a világon minden gyerek becserélhet egy műanyag palackot és egy aludobozt egy könyvre. Tudom, hogy egyelőre csak álom, de miért ne lehetne megcsinálni?"