Még épp csak elkezdődött, hogy bizonyos üzletekben, éttermekben és kávézókban többször használható tárolóedénnyel vagy saját bögrével lehet vásárolni, sőt, hogy éppenséggel felárat számolnak fel a papírpoharakért vagy műanyagszatyrokért, máris vége lehet az egésznek: a koronavírusra hivatkozva egymás után függesztik fel, tiltják be ezt a cégek. Vagyis visszatérünk az egyszer használatos csomagoló-anyagokhoz, tárolóedényekhez, kávésbögrékhez, szatyrokhoz. Ez a nullahulladékos életmód halála.

Flickr/Marina

Korábban engedélyezte az újrahasználható bögrét a Starbucks mellett a kanadai Second Cup kávézólánc is, most visszavonták ezt. Mindkét helyen továbbra is érvényben van a saját bögrére szóló árkedvezmény, a kanadaiaknál vihetjük magunkkal, fel is mutathatjuk, de a kávét akkor is a kávézó saját kerámiabögréjében kapjuk, amelyet használat után visszaadunk és fertőtlenítenek. (Hogy a bemutatásnak mi értelme van, az más kérdés.)

Világszerte más kávézó- és étteremláncok is visszatérnek az egyszer használatos műanyag csomagoláshoz, már nem lehet saját dobozba kérni az ételt, vagy pohárba az italt. Ugyanígy nem lehet saját tárolóedénybe mérni a lédig termékeket egy sor csomagolásmentes élelmiszerüzletben a világ nagyvárosaiban. És bizony nem kizárt, hogy a fertőzésveszélytől tartva visszajutunk az eldobható műanyagszatyrokig. 

Zero-Waste Chef

Anne-Marie Bonneau nullahulladékos szakértő szerint viszont ha a zsúfoltságtól való félelem miatt kevesebben fognak kávézókba járni, és mindenki odahaza főzi a feketéjét, akkor elképzelhető, hogy mégsem kerül tengernyi egyszerhasználatos papírpohár a hulladéklerakókba- és égetőkbe. Ez viszont nem vonatkozik az élelmiszercsomagolásokra.

A hulladékégetők egyébként már most is nagy bajban vannak: az egyszerhasználatos egészségügyi termékek, mint például a szájmaszkok, védőruhák vagy gumikesztyűk veszélyes hulladéknak számítanak, el kell égetni őket. A kínai Vuhan városának 11 milliós lakossága napi szinten körülbelül 200 tonna egészségügyi hulladékot produkál, miközben a város egyetlen, elöregedett egészségügyihulladék-égetője csak napi 50 tonnával bír el.

Flickr/Harald Groven

Összehasonlításul: Vuhanban 2018-ban egész évben keletkezett 17 ezer tonna egészségügyi hulladék a South China Morning Post cikke szerint. A hegyekben álló bezsákolt hulladékot most mobil szemétégetőkben próbálják eltüntetni. Arról nincs információ, hogy a hulladékégetési folyamat mennyi károsanyag-kibocsátással jár. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Viccesen néz ki, leginkább egy óriásminyonra hasonlít az osztrák Precht építészsúdió által tervezett "Bert" fantázianevű ház. Többféle elemből állítható össze, mérete szabadon növelhető a toldásokkal akkorára, amekkora épületet igényel a család. 

A játékos külsejű és szerkezetű moduláris házzal a Precht szakítani akar a "lusta és unalmas" házépítési stílussal, és arra hív mindenkit, hogy újra a gyerekek szemével tekintsen az épületekre. A Bert házakkal valóban a fantázián múlik a leendő otthon kialakítása. 

A tervezők szerint az utóbbi évtizedekben az építészet csak arról szólt, miképpen lehet egyszerűen megépíteni minél nagyobb hasznot hozó házakat. Emiatt azonban világszerte ugyanúgy néznek ki a települések, unalmasan.

Az építészet móka és érdekesség is lehet az osztrák szakemberek szerint, akik 2020 tavaszára tervezik az első Bert avatását, nagyjából 120 ezer eurós áron. A Bertből épülhet kisebb ház is, tetszés szerint.

Vagy akár egy társasház több család számára.

A Bert működése nagymértékben függetleníthető a közművektől, mert a tetején elhelyezhető napelem, a fürdőszobákban pedig komposztáló vécé, a földszinten víztisztító berendezés.

Ennek köszönhetően a Bert felépíthető erdei kulcsosháznak is, így népszerűsítve a zöld turizmust.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nőnapra leggyakrabban virágot szokás ajándékozni. Az utóbbi években a sarki élelmiszerüzletekben is lehet pár száz forintért kapni olyan tulipáncsokrot, ami Kenyából származik. Évszázadokig Hollandia volt a virágtermesztés központja, ám mostanság a holland virágkereskedőknek jobb üzlet az afrikai országból behozatni a virágokat, majd teríteni Európában és az Egyesült Államokban.

De vajon nekünk megéri-e? Hogyan képzelhetnénk, hogy abból a pár száz forintból ki lehet hozni a kenyai munkások rendes bérét, majd a hűtött szállítást repülőgépen, továbbá az egész elosztóhálózat működtetését? Az alábbi térképen jól láthatók a piac fő szereplői, ide kattintva interaktív formában is kinyílik.

1950-ben a világ virágbiznisze 3 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, ehhez képest 2026-ra 104 milliárdra nőhet ez az összeg az iparági becslések szerint. Az üzlet vezetői Németország, az Egyesült Államok és Hollandia. A világ legnagyobb virágaukcióját Aalsmeerben rendezik, ahol mindennap 20 millió virág cserél gazdát. Az oda érkező virágok 40 százaléka utazik tovább. Méghozzá a lehető leggyorsabban: a termesztőtől a virágboltig 24-48 óra telhet el: minden plusz nap szállítással 15 százalékkal csökken a virág értéke. A virágokat azért hűtik, mert így nem nyílnak el idő előtt, tovább frissek maradnak.

A piac 43 százalékát uraló hollandok azonban Amerikában erős konkurenciát kaptak, mivel Kolumbia már 16 százalékot, Ecuador 11 százalékot megszerzett. A virágtermesztők közül Kenya a legismertebb, ahol százezren dolgoznak a vágottvirág-üzletben (a teljes hálózatban 2 millióan), az export a 2006-os 86,5 ezer tonnáról 2017-re 160 ezer tonnára nőtt.

Pexels

A közösségi oldalakon vagy mozifilmekben látott hatalmas csokrok által megihletett vásárlók 18 százaléka havonta egyszer vásárol virágot, 12 százalékuk havonta többször is. Európában felfutóban van az elektronikus kereskedelem, az interneten megrendelt virágot a lakásunkra hozzák. 

Ezen azért el kellene gondolkodni, nemcsak nőnapon, hanem más ünnepeken is. A szállításnak ugyanis olyan környezetterhelése van, amelyet nem a kereskedő, hanem végső soron mi fogunk megfizetni, akár az egészségünkkel. Egy Boeing 747-es repülőgép 90 tonna virágot képes szállítani. A Kenyában termesztett 160 ezer tonna virágot 1778 repülő szállítja először a Nairobitól 6670 kilométeres távolságra lévő Amszterdamba, majd onnan tovább Európa nagyvárosaiba, például Budapestre további 1400 kilométert.

Pixabay

A méltányos kereskedelmet támogató Fairtrade Foundation számítása szerint megéri Kenyában termeszteni a virágot, mert az afrikai napsütésnek köszönhetően nem kell fűteni az üvegházakat. Szerintük ez olyan megtakarítás, amely bőven ellensúlyozza a hűtött repülővel történő szállítás során keletkező károsanyag-kibocsátást. Sajnos a Fairtrade csak a virágpiac 20-30 százalékára lát rá. És akkor még a virágtermesztéshez szükséges vízmennyiségről nem is beszéltünk: ki tudja, a klímaválság miatt meddig lehetséges ezt a rendszert fenntartani? 

Valóban el kell gondolkodnunk azon: szabad-e olyan virágot venni, amelyik 8 ezer kilométert utazott? 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miközben a San Diego Kalifornia Egyetem kutatói azon fáradoztak, hogy kereskedelmi forgalomba hozható lítium-fém-elemet (lithium metal battery, LMB) hozzanak létre, megalkottak egy ultrahang-kibocsátó eszközt, amelyről kiderült, hogy mindenféle elemhez lehet használni teljesítményfokozóként és töltésgyorsítóként. Az eszközt ráadásul egy meglévő okostelefon-alkatrészből fabrikálták. 

UC San Diego

Ultrahangra azért van szükség az LMB-hez, mert az anód és a katód közötti elektrolitáramlást serkenti. Ezzel megakadályozza, hogy töltés közben a lítiumfémből kristályképződmények, ún. dendritek csapódjanak ki, amelyek rontják az elem teljesítményét és rövidzárlatot okozhatnak.

Az eszközt meglévő olyan okostelefon-alkatrészből készítették, amelynek célja a vezetéknélküli jelek szűrése, a hívások és adatok azonosítása és szűrése. A kutatók épp ellentétes módon, nem szűrésre, hanem extrém magas, 100 millió és 10 milliárd hertz közötti frekvenciájú hanghullámok kibocsátására használták, amelyekkel beindították az elemben az elektrolitáramlást.

UC San Diego

Az eddigi LMB-telepek nem voltak használhatók elektromos eszközök áramellátására, mert az élettartamuk túl rövid. Az új, ultrahangos LMB-energiaforrások azonban már a mai legjobb lítium-ion elemek teljesítményének kétszeresét tudják. Így például egy ugyanolyan tömegű lítium-fém-akkumulátorral kétszer nagyobb távolságot tudna megtenni egy elektromos autó.

Az ultrahangos eszközzel felturbózott lítium-fém-elem már 250 töltési ciklust kibír, míg az ultrahangos lítium-ion-elem több mint 2000 ciklust. Az elemeket minden alkalommal 10 perc alatt lehetett 0-ról 100 százalékra feltölteni.

UC San Diego

A tanulmány az Advanced Materials folyóiratban jelent meg, ide kattintva olvasható angol nyelven.
An Huang, Haodong Liu, Ofer Manor, Ping Liu, James Friend: Enabling Rapid Charging Lithium Metal Batteries via Surface Acoustic Wave‐Driven Electrolyte Flow

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

85 amerikai városról készült műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy a városokban a fák és a növényzet korábban kezd rügyezni, mint a települések közötti vidéki területeken, olvasható az Iowa Egyetem kutatásában. Mindez a városi hősziget-hatásnak tudható be, amelynek lényege, hogy a kő- és betondzsungel városok hőcsapdákká válnak, az épületek között és a burkolt felületekben megreked a meleg, ami hatással van emberre, állatra, növényzetre.

Nyáron a napsugárzás okoz gondot (az elnyelt hőt éjjel bocsátják ki az épületek és burkolt felületek), télen a fűtési hő kiáramlása a rosszul szigetelt épületekből, illetve a járművek kipufogófüstje is melegíthet. Sőt, télen intenzívebb lehet a hősziget-jelenség, például mert a városban lehullott hó azonnal elolvad, nem veri vissza a napsugarakat, illetve a magas házak között gyengébb a szél, ami mérsékelné a meleget.

Pexels

A 2001 és 2014 között készült felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy átlagosan 6 nappal korábban bontanak rügyet a városi fák és növények. Az Amerikai Tudományos Akadémia oldalán (PNAS) megjelent tanulmány nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi szempontból is fontos, hiszen a korábbi rügyfakadás sokak számára korábban kezdődő allergiaszezont jelent. 

A tudomány még mindig nem fordít elég figyelmet arra, hogy a városi hősziget-jelenség milyen hatással van a növények fejlődésére, vagy a természet ciklikus, illetve szezonális változásaira. Holott ez az információ egyre fontosabb volna annak megállapításához, miképpen fognak reagálni a növények a változó környezeti feltételekre, beleértve a klímaválságot és az urbanizációt, mondta a tanulmány társszerzője, Yuyu Zhou, az Iowa Állami Egyetem geológia és légkörtudomány professzora.

A városi hősziget a fák növekedését is megzavarhatja: a fáknak szükségük van bizonyos ideig tartó fagyos időszakra ahhoz, hogy a tavaszi hőmérsékletemelkedésre reagálni tudjanak. A városokban az egyre melegebb telek hatására csökken a növényzet hőmérsékletre való érzékenysége, amitől romlik a fejlődésük. "A hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vegetáció növekedését, de az egyik legfontosabb", összegezte Zhou.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Amikor szeretnénk venni valamit, általában úgy hasonlítjuk össze az áruházban történő vásárlást és a webshopos rendelést, hogy megnézzük az árat, a minőséget, a kényelmet és az időtényezőt. Mostantól az globális felmelegegedést okozó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását is figyelembe vehetjük, erről ír az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society, ACS) környezettudomány folyóirata. A holland, brit és svéd szakemberekből álló kutatócsapat úgy becsüli, hogy személyes és háztartási termékeket gyakran kisebb környezetszennyezéssel jár hagyományos üzletben venni.

Pexels

Az úgynevezett FMCG fogyasztói termékeket, mint például tisztítószereket, csomagolt élelmiszereket, higiéniai termékeket sűrűn vásároljuk, ezek jellemzően alacsony árú termékek, amelyeket hagyományos (fizikailag létező) áruházakban, szaküzletekben szerzünk be. Sok országban azonban az ilyen termékek esetében is egyre fokozódik a netes rendelés, amely lehet létező áruházból házhozszállítás kérése, továbbá létező bolti egységgel nem rendelkező online ügyfélszolgálattól (webshopból) történő megrendelés, amelyet egy csomagszállító futár kézbesít.

A kutatók a háromféle vásárlási mód ÜHG-kibocsátásának megbecsülésekor számításba vették a szállításból, raktározásból és csomagolásból eredő károsanyag-kibocsátásokat. A vásárlások 63%-ában az áruházban történő vásárlás miatti ÜHG-kibocsátás magasabb volt, mint az áruházból történő házhozszállításé. A vásárlások 81 százalékában azonban az áruházi vásárlás környezetkímélőbbnek bizonyult a webshopos rendelésnél. 

Az áruházi vásárlás szén-dioxid-lábnyomát azzal lehet csökkenteni akár 40 százalékkal, ha a vásárlók gyalog vagy kerékpárral közelítik meg az üzletet. A webshopos cégek pedig úgy mérsékelhetik a CO2-kibocsátásukat 26 százalékkal, ha a dízelfurgonok helyett átállnának az elektromos tehertriciklikre az áru kiszállításnál.
A teljes tanulmány ide kattintva elérhető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A megújuló energiára való átállás egyes országokban elképesztő tempóban zajlik. A fejlesztők óriási területeket alakítanak áramtermelővé, a korábbi mocsarak, szántóföldek, sivatagok felett kilométer hosszan húzódnak a napelemtáblák. Míg 2011-ben 200 megawatt új kapacitás épült napelemből, addig 2019-ben 11,1 ezer megawatt, olvasható a Bloomberg összeállításában. Adatgyűjtésük szerint 2019-ben az előző évihez képest 17 százalékkal több, legalább 35 napelemfarm épült világszerte, amelyek legalább 200 megawattosak. 

Mivel minden megawatt kapacitáshoz nagyjából 3000 napelem szükséges, ezért egy 200 MW-os projekt területe megközelítőleg akkora, mint 550 amerikai focipálya. A gigászi létesítmények korábban elképzelhetetlen módon alakítják át a tájat, mint az a műholdképeken jól látható. 

Noha a napelempanelek ára az elmúlt évtizedben 88 százalékkal csökkent, és 2030-ig további 43 százalékkal mérséklődik, a napelemes erőművek kiépítése (kerítéssel, őrzéssel, földbérléssel, vezetékhálózattal, teljes infrastruktúrával együtt) csak ilyen nagy méretben jó üzlet, a cikkben megszólaló szakértő szerint. Így viszont például az egyiptomi Benban napelemfarm a maga 1,5 gigawattos kapacitásával több energiát tud megtermelni megújuló forrásból, mint némely atomerőmű.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Különleges szempont szerint kereshetünk rá országokra, településekre a The Street-network Sprawl Map térképen: az utcahálózat egészségre gyakorolt hatása alapján. Azonnal látható, hogy melyik környék egészséges (=kék), illetve melyik nem az (=piros). Merthogy egy településen minél kevesebb az egyirányú- és zsákutca, annál alacsonyabb a túlsúly, cukorbetegség és szívbetegség előfordulásának kockázata. Részben azért, mert az olyan települések, ahol sok az egymással összekapcsolódó utca, pláne rendesen kiépített járdával, ösztönzik a gyaloglást és a kerékpározást. 

Az egészségügyi statisztikákat és a világtérképet a UC Santa Cruz és a McGill EGyetem kutatói hozták egy platformra. Megvizsgáltak közel 46 millió kilométer utcahálózatot régebbi és friss műholdfelvételeken, és megállapították, hogy 1975 óta ijesztő mértékben nőtt a "beteg" utcák aránya, amelyek nem állnak kapcsolatban más utcákkal. (Mintha volna egy kis áthallás az emberi kapcsolatokra is, nem igaz?)

Az amerikai kutatók írtak egy programot, amely a műholdképeket elemezve az utcakapcsolatok különféle jellemzőit azonosította, például, hogy melyik hogyan ér véget, hány kereszteződés van, illetve mennyi időbe telik az adott utcán gyalogolva elérni a település főbb pontjait. Érdekesség: jelenleg 10 845 867 zsákutca van a világon, legalábbis az OpenStreetMap adatbázisa szerint.

Adam Millard-Ball és Christopher Barrington-Leigh interaktív globális terjeszkedési térképén minél kékebb egy terület, annál sűrűbb, és kapcsolatokban dús az utcahálózat. És minél vörösebb, annál inkább terjeszkedő típusú a településszerkezet, sok zsákutcával.

Ahogy az várható, Európa, Japán, Dél-Korea és a dél-amerikai és észak-afrikai nagyvárosok utcahálózata sűrűbb, több kapcsolódást kínál, míg Délkelet-Ázsia, az Egyesült Államok és Nagy Britannia inkább terjeszkedő típusú városszerkezetet mutat. A régebbi és mostani műholdfelvételek összevetése azt mutatja, hogy 1975 óta világtrenddé vált a kapcsolatmentes utcahálózat terjedése, egyre pirosabb a Föld.

Az ide kattintva elérhető nagyítható térkép kékkel mutatja (Connected) az egymással kapcsolódó "egészséges" utcákat, pirossal (Dead-end) a zsákutcákat, és zölddel (Only way in) a zsákutcákba való bejutást lehetővé tevő behajtókat, lilával az utcahurkokat (Loop). Számítógépen kettőket kell kattintani a nagyításhoz, illetve az egérrel tudjuk kinyitni a különféle képmagyarázó dobozokat. A Sprawl Index a terjeszkedésre utal, minél alacsonyabb a szám és minél kékebb egy település, annál sűrűbb és egészségesebb az utcahálózata. Eszerint Magyarország települései, Budapesttel az élen, zömmel megfelelő, sok kapcsolattal rendelkező utcahálózatosak. 

A kutatók szerint a terjeszkedő típusú, zsákutcákban bővelkedő utcahálózat nem pusztán az egyénre (az egészségére) jelent nagyobb terhet, hanem a társadalomra is. Az ingatlanfejlesztőket mintha nem érdekelné, hogy az ilyen utcahálózat időben, üzemanyagban és károsanyag-kibocsátásban is többletet jelent: hiszen ha nicsenek egymással összekötve az utcák, akkor hajlamosak leszünk inkább autóval közlekedni, mint óriási kitérőket végigcaplatni gyalog. Vagyis ha nem kapcsolódó az utcahálózat, az megakadályozza az embereket abban, hogy fenntartható közlekedési módokat válasszanak – egyáltalán, hogy választhassanak. Ilyen például az alábbi képen látható Puerto Rico: a területen túl sok a piros és zöld utca, és alig látunk egymáshoz kapcsolódó (egészséges) kéket.

"Az ilyen utcahálózat bebetonozza az autóforgalmat a következő évszázadra is – mondta Millard-Ball a CityLab amerikai urbanisztikai magazinnak. –  Mert ha például egy sok kapcsolattal rendelkező utcában építünk házat, azt néhány év elteltével, amennyiben igény lesz rá, könnyűszerrel átalakíthatjuk többszintessé. De ha eleve rossz utcában kezdünk építkezni, azt nehéz megjavítani."

Bezzeg nem ilyen Budapest, legalábbis annak pesti része:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Mindenhonnan azt halljuk, hogy azért vegyünk mosogatógépet, mert az elképesztően takarékosan mosogat el: átlag 7-10 liter vizet használ, és ha a hosszú programon futtatjuk, akkor áramot is alig fogyaszt. Számítások szerint egy mosogatógéppel évente 15-20 ezer forintot lehet megspórolni.

Jól hangzik. Elméletben. Csakhogy nem veszi figyelembe, hogy a mosógépet meg is kell venni (100-150 ezer Ft), ki kell építeni a víz- és csatornabekötést (x összeg), a gépet alkalmanként szervizelni kell, illetve megvásárolni hozzá a mosogatószert. És nem tudom, tekinthető-e víztakarékosnak, ha az ember az elmosogatott edényeket még egyszer folyó víz alatt átöblíti, mert tart a vegyszermaradványoktól. Vagy ha szárítással fejezi be a programot.

Pixabay

A Michigan Egyetem kutatói többféle kézi és gépi mosogatást teszteltek: a világon elsőként a költségek és fogyasztás kalkulálásához figyelembe vették a kézi és gépi mosogatás teljes életciklusát, azaz beleszámították, hogy a mosogatógépet le is kell gyártani, illetve néhány év után a bontóban szétszerelni és lehetőség szerint másodnyersanyagként újrahasznosítani. Továbbá nézték a kézi mosogatás vízmelegítési költségét is, illetve az ezzel eltöltött időhöz az átlagbér óradíját számolták. Mind a gépi, mind a kézi mosogatás teljes költségét  10 évre vetítették.

A kutatás szerint a pazarló kézi mosogatáshoz képest a gépi mosogatás feleannyi vizet és áramot használ, a környezetterhelésnek minősülő üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása pedig leginkább a vízmelegítés következménye. 

Az összehasonlítások során kiderült, hogy igenis van olyan kézi mosogatásos módszer, amellyel a művelet során kevesebb ÜHG kerül a légkörbe, mint a gépivel. A következő megállapításokat tették a kutatók:

1. A legpazarlóbb, ha folyó meleg víz alatt mosogatunk, ez minden más módszernél több vizet és energiát fogyaszt.

2. Csökkenthetjük a gépi mosogatás környezetterhelését azzal, hogy nem kapcsoljuk be az előmosást (áztatást) és a szárítást, illetve, ha csak lehet, válasszuk a normál programot.

3. A kétmedencés kézi mosogatás a hagyományosnak alig harmadát jelenti ÜHG-kibocsátási szempontból, de a takarékos gépi mosogatáshoz képest is akár 18 százalékkal kevesebb ÜHG-kibocsátással jár.

Vagyis, aki szeret kézzel mosogatni, a fenti módszerrel végezve mostantól energiatakarékosan is végezheti a műveletet. Amennyiben pedig az idővel is takarékoskodna, válassza a normál gépi mosogatást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az Egyesült Államok legtöbb államában olyan kedvező a megújuló forrásból (szél, nap, víz, geo) származó zöldenergia és/vagy atomenergia részaránya a teljes energiamixben, hogy jobban megérné nekik elektromos autóval közlekedni, mint benzinessel vagy dízelessel, írja a Jalopnik.com cikke. Az elektromos és fosszilis eredetű meghajtás összehasonlításakor figyelembe vették a kőolaj kitermelés, finomítás és szállítás közben keletkező károsanyag-kibocsátását is, hozzáadva a kipufogófüsthöz.

Pexels

Egy Európában átlagos 4,5-5 liter/100 km fogyasztású új személyautó 52-47 mpg (miles per gallon, gallononkénti mérföld) fogyasztásnak felel meg Amerikában. Ehhez képest szembetűnő az alábbi térképen, hogy az amerikai átlag elektromos autó fogyasztása 88 mpg-nek feleltethető meg, azaz mintha 1 gallon (3,8 liter) üzemanyaggal 88 mérföldet (141,6 kilométert) tenne meg, ha benzines autó volna.

Forrás: Jalopnik.com

A térkép az amerikai regionális elektromos művek területi egységeit és az ott elérhető energiamixből származó elektromos áram átlag-mpg átváltását mutatja. A NYUP (Upstate New York állam) régióban egy átlag elektromos autó úgy érheti el a 231 mpg-t, hogy ott az energiamix majdnem 70 százaléka atom- (31,4%), víz- (31,6%), szél- (4,7%) és biomassza-energiából (2,1%) származik.

Magyarország energiamixe a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MAVIR ZRt. közös kiadványa alapján (megjelenés: 2019. okt. 31.)

HKZs