Minimalizálja a túlhevülést és a porosodást, állítja Alexei Grigoriev izraeli-orosz villamosmérnök találmányáról. A "helikopter-napelem"-nek nevezett eszköz különlegessége, hogy a tengelye mentén forog, innen kapta a nevét. 

Alexei Grigoriev és a forgó napelem prototípusa.
Kép: Green Prophet

A szakemberek szerint az optimális működéshez az egyoldalú napelemnél jobb a kétoldalas, de már folynak kutatások 3D-napelemekkel. Grigoriev fejlesztése is ezek közé tartozik. Lehet 3, 6 vagy több panelja is. A feltaláló szerint a forgó napelem akár négyszer annyi energiát képes adni, mint a hagyományos egyoldalas panel. A tengelye nemcsak függőleges, hanem vízszintes is lehet.

A forgással kiküszöböl három problémát is: a napelemgyártók által ígért teljesítmény csak adott kültéri viszonyok között remélhető, de a gyakorlatban a laboratóriumi feltételek ritkán teljesülnek. A folyamatos forgásnak köszönhetően a helikopter-napelem nem hevül túl, és így akár 20 százalékkal több teljesítményre képes hosszú távon. A forgásnak köszönhetően a por és a hó leesik a felszínéről, ez sem csökkenti a hatékonyságát. A forgó napelem harmadik előnye, hogy takarékos a hellyel: állítólag a hagyományos napelempark területének harmada is elég ugyanannyi energia előállításához. 

Már egy 2011-es Cornell-MIT kutatás is kimutatta, hogy a fekete vonallal jelölt hagyományos lapos napelemnél több energiát generál a piros vonallal jelölt kocka alakú napelem, de még annál is többet a kék vonallal jelölt karcsú hasáb alakú többoldalas napelem. Forrás

A 3D-napelem gyártása ugyan értelemszerűen többe kerül, mint a hagyományos egyoldalas napelemé, ám ezt talán ellensúlyozza, hogy mobil szerkezet lévén, bárhol felállítható, működésre fogható. Innen kapta a "helikopter" nevet is. Ráadásul a panelek forgatásához nem szükséges lecsípni a megtermelt áramból, hiszen ehhez az ingyenes szélenergiát is be lehet fogni, mondta Grigoriev a Green Prophet közel-keleti környezetvédelmi magazinnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Most, hogy egyre többen váltanak tömegközlekedésről kerékpárra, sokak számára probléma, hogy hol tárolják otthon a járgányt. Az se baj, ha a tároló újrahasznosított alapanyagból készíthető, lehetőleg olcsón, és saját kezűleg. Ehhez gyűjtöttem pár tippet, és a végére betettem egy szuper ötletet az abroncsról lehulló-lecsöpögő kosz ellen is.

Legegyszerűbb: félbevágott seprűnyél felfúrva a falra

Műanyag vállfákat összefogatsz, és felfúrod a falra

Egy darab PVC-csőre két oldalon bevágást kell készíteni

Raklapból igényesen is lehet, előszobavilágítással egybeépítve

Két raklap a közös tárolóban is nagy szolgálatot tehet

Taxidermia-fíling: egy régi ülés és kormány művészi újrahasznosítása

Most, hogy újra kinyitottak a szerelvényboltok, PVC-csőből is alkothatunk

Egy készen vásárolt, bútorbolti polcot is átalakíthatunk

Ügyesebbek tárolóként is használhatják

Szintén régi kerékpáralkatrészből készült ez a tartó

Kicsit gondolkozni kell a szerelésen, de a mennyezeten minden elfér

Ez a Mikili Slit kerékpártartó, amelyet használaton kívül felcsukhatsz

Akinek van lépcsője, az alá is fellógathatja a kerékpárokat

Furnérlemezből szabták ki ezt az előszobai bringatartót

Akinek van hozzá fizikuma, a garázs vagy lépcsőház mennyezetén is tárolhatja a kerékpárokat

És a beígért ötlet: ha valamelyik családtagod vagy barátod tud varrni, kérd meg, hogy készítsen neked ilyen biciklizoknit.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Európában körülbelül 40-50 százalékkal csökkent a rovarok száma bő 15 év alatt. Pedig nemcsak a növények beporzásában játszanak nagy szerepet, hanem sok állat (például egy sor énekesmadár) fő táplálékaként is szolgálnak. A rovarok döbbenetes arányú ritkulásáért főként élőhelyeik pusztulása és a rovarirtó szerek használatának terjedése felelős, illetve a klímaváltozás és a városi fényszennyezés is. Készítsetek a gyerekekkel minél több rovarhotelt, amelyeket újrahasznosított alapanyagokból is készíthettek. Ha jól sikerülnek, akár a neten el is adhatjátok őket. Az alapanyagok változatosak lehetnek, tobozoktól téglán, dióhéjon és mohán át a különböző átmérőjú ágakig, a befoglaló forma pedig lehet konzervdoboz, PVC-cső, de akár egy PET-palack vagy tejesdoboz is.

Néhány raklapon millió búvóhely

Kép: GreenerPlaces

Nem kell kidobni a tejesdobozt és a PET-palackot

Kép: SuperSimple

Egy falnak támasztott autógumi tökéletes búvóhely

Kép: VickyMyersCreations

Festett konzervdoboz bambusszal töltve

Kép: BakerRoss

Konzervdoboz helyett maradék PVC-csövet is lehet használni

Kép: EvergreenCheshire

Egy mosószeres flakon is hasznos

Kép: RedTedArt

A szabályos elrendezés mutatós, de csak az embernek

Kép: FlowersSaydamajans

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Forradalmasíthatja a könnyűszerkezetes építkezést, pláne, ha ideiglenes épületről van szó, mint például egy mobilkórház, ám először kell neki találni valami jó nevet, mert egyelőre úgy hívják: GTCLB. 

Kép: Grip Metal via Farrow Partners

Ez pedig falazóelem, amely ugyanúgy néz ki, mint a beton falazóblokk, csakhogy környezetbarát, mert egyrészt fenntartható erdőgazdálkodásból származó rétegragasztott fapanelből (CLT) van, másrészt mivel sokkal könnyebb a betonnál, csekélyebb alapozás szükséges hozzá, ami megint spórol a környezetszennyező gyártású cementtel és a pénzzel. Az összeszerelése pedig olyan egyszerű, mintha legóznánk, mert acél tépőzárral rögzíthető a másik elemhez. Ezzel a szakmunka jelentős részét is kiváltja, tehát tovább csökken az építési költség.

Kép: Farrow Partners

A GTCLM feloldása Grip Timber Cross Laminate Block, amiből a blockot értjük, a timber cross laminate a rétegragasztott fát jelenti, a grip pedig a Grip Metal nevű acél tépőzárat, amely a Nucap Technologies fejlesztése.

A fának köszönhetően a GTCLM-blokk hő- és hangszigetelő képessége rendkívül jó. A fa-falazóelem üregeiben futhatnak a vezetékek és a csőrendszer, illetve ha szabad javasolnom, akár nem fix hőszigetelő anyaggal is ki lehet tölteni, mint például a befújt cellulózpehely. Amennyiben az épületre nincs tovább szükség, a falazóelemek szétszedhetők, és máshol, más célra újból összeállíthatók. 

Az újszerű falazóelemből egy mobilkórház terveit mutatja be a Treehugger környezetvédelmi weboldal. A mobilkórház tervezője, Tye Farrow kanadai építész a falazóelemet ajánlja még gyorsan felépítendő lakóház-bővítéshez is, a tégla főépület toldásaként, például ha idős szülő gondozását kell megoldani, vagy válás után hazaköltözne a felnőtt gyerek.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Most, hogy aranyára lett a legtöbb zöldségnek, nehogyd kidobd a konyhai hulladékot! Tedd egy pohár vízbe a levágott zöldségvégeket, hogy újranőhessenek. A poharat állítsd napfényes helyre, például a konyhaablakba. Rendszeresen cseréld a vizet, lehetőleg szobahőmérsékletűre hűlt forralt vízzel, mert a csapvíz túl klóros lehet. A végtelen újratermelést megtámogathatod, ha a kigyökerezett töveket egy kis cserép földbe átülteted, óvatosan, hogy a zsenge gyökerek nehogy megsérüljenek.

Újhagyma

Kép: TastySeasons

A levágott fehér színű végeket állítsd annyi vízbe, hogy a szár fele kilógjon felül. Ez körülbelül két hét alatt szépen újranő.

Bazsalikom

Kép: AmazingHerbGarden

Egy jó cukkinifőzelék vagy egy pizza el sem képzelhető nélküle. Ehhez elég akár egyetlen szálat vízbe állítani. Előtte távolítsd el a szár alsó részéről a leveleket, csak az ágacska legtetején lévőket hagyd meg. Cseréld mindennap a vizet, hogy megelőzd az algásodást. Kigyökerezés után ültesd át földbe.

Petrezselyem

Kép: TheSeedCollection

Ugyanúgy járj el, mint a bazsalikomnál.

Fejessaláta

Kép: GardenersPath

Egy forró vízben fertőtlenített éles késsel vágd ki a saláta közepét, és tedd annyi vízbe, hogy félig ellepje. Az edény legyen tágas, hogy a levegő járhasson a növény körül, nehogy bepenészedjen.

Szárzeller

Kép: AllRecipes

Ennek is levágod a végét, és beteszed fele vízbe. Ha beleszúrsz oldalirányban néhány fogpiszkálót, ügyesen kitámaszthatod. Cseréld a vizet minden másnap.

További növények, amelyeket egyszerűen újranöveszthetsz:
káposzta, bok choy, édeskömény, fokhagyma zöldje, póréhagyma, citromfű, menta, rozmaring, jégsaláta.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Azt tudjuk és látjuk, hogy a folyó- és patakpartok tele vannak mindenféle hulladékkal, amit gyakran tápláléknak nézhetnek és megkóstolhatnak a víz mentén élő állatok, de vajon hogyan halad át az 5 milliméternél kisebb méretű mikroműanyag-szennyeződés az édesvízi táplálékláncon? A walesi Cardiff Egyetem kutatói a szürke vízirigó táplálkozását vizsgálták, amely a víz alá bukva zsákmányol rovarokat és apró halakat. Ez a madárfaj azért különösen alkalmas a környezetszennyezés vizsgálatára, mert a civilizációtól távoli, tiszta vízű, gyorsfolyású hegyi patakok és folyók környezetében él, és szinte kizárólag a vízből szerzett táplálékot fogyaszt. Márpedig a mikroműanyag nagy mennyiségben kimutatható az édesvízi gerinctelen fajokban, amelyek a vízirigó fő táplálékát képezik.

Mindenhol fenyeget a mikroműanyag KÉP: Wikipedia

A kutatók 15 élőhelyet vizsgáltak, ahol begyűjtötték a felnőtt madarak és fiókák köpetét és ürülékét. A 166 elemzett minta nagyjából fele tartalmazott mikroműanyagot. Minél közelebb volt az élőhely egy településhez, annál több mikroműanyag volt a mintákban. A talált mikroműanyagok 95 százaléka valamilyen műszálas textilszál volt, a maradék pedig építési hulladék. A műanyagdarabkák 75 százaléka 0,5 milliméternél kisebb volt, a többi pedig néhány milliméteres. A minták alapján a kutatók azt becsülik, hogy minden egyes vízirigó naponta akár 200 darab mikroműanyagot is elfogyaszthat a táplálékával.

Úgy fest, a műanyagdarabkák gyorsan keresztülhaladnak a madarak emésztőrendszerén, de komoly kockázatot jelenthet, hogy milyen vegyi anyagok, káros szennyeződések oldódhatnak le emésztés közben a műanyagdarabkákról. Illetve az is veszélyes lehet hosszú távon, hogy a mikroműanyagokkal eltelve a madár kevésbé érzi magát éhesnek, és ezért kevesebbet eszik, legyengülhet.

A walesi kutatás jelentősége, hogy első alkalommal bizonyítja: nemcsak "a világ túlfelén", egzotikus vidékeken okozhat súlyos problémát az élővizeket elárasztó műanyaghulladék. A táplálékláncok szennyeződése akár a legtisztábbnak vélt hegyi (és helyi) patakokban is kimutatható. Ez a tanulmány is nyomatékosítja, hogy a műanyag mindenhol jelen van, nem áll meg a tápláléklánc bizonyos szintjein, és hogy képes az élő szervezetekben felhalmozódni, ami tönkreteheti minden faj egészségét. Az egyetlen megoldás, vélik a kutatók, ha a forrásánál állítjuk meg a műanyagszennyezést, korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok használatát, helyettük többször használható műanyag termékeket választunk. Ehhez átfogó és következetes kormányzati intézkedések is szükségesek, teszik hozzá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha minden igaz, 2020 június végén átadják Csehország első 3D-nyomtatással készülő lakóházát. A Prvoknak nevezett ház nemcsak abból a szempontból különleges, hogy 48 óra alatt (zöld)tető alá kerül, hanem példát mutat a jövő innovatív lakásmegoldásaira is.

Az épület részben önfenntartó lesz, hiszen a zuhanyzó vizét belső keringetéssel újra fel lehet használni (tisztítás után), az épületre zöldtető kerül, illetve csapadékgyűjtőt alakítanak ki benne. A projekt Michal Trpak szobrász és a cseh Buřinka takarékbank együttműködéséből született 2019 őszén. 

Az épület a hagyományos téglaházakhoz képest hetedannyi idő alatt elkészül, nagyjából fele költséggel, mint egy passzív ház. Sőt, az építkezés során keletkező hulladék és károsanyag-kibocsátás is 20 százalékkal kevesebb lehet. A nyomtatást egy speciális robotkar végzi, másodpercenként 15 centimétert képes haladni. A stabil szerkezethez a betonhoz nano méretű polipropilén szálakat kevernek, valamint további szilárdító adalékokat. Ehhez a házépítéshez sokkal kevesebb munkás is kell, ami fontos szempont Kelet-Közép-Európában. 

A Prvok első példánya egy pontonon fog lebegni, de a házat a szárazföldön is fel lehet építeni, hosszú távú lakásmegoldást kínálva. A mintegy 43 négyzetméteres, organikus formájú házban három szoba lesz: háló, fürdő és egy nappali-konyha. A terveken hatalmas ablakok nyitják meg a látszóbeton falakat, és hajópadló erősíti a tengerész fílinget.

Amennyiben a leendő tulajdonosok megunják a házat, a falakat alkotó anyagot újra fel lehet használni egy másik 3D-nyomtatás során, ami egészen egyedülálló az építőiparban, ahol kevéssé elterjedt a teljes életciklus szemlélet. Ennek az volna a jelentősége, hogy nemcsak az építőanyagok és kiegészítők gyártását és beépítését tervezték meg, hanem azt is, hogy az elhasználódás után ezek hogyan lesznek újrahasznosítva, hogy minimalizálják a környezetterhelést. A Buřinka reméli, hogy a Prvok az elérhető és megfizethető lakások egyik példája lesz Csehországban. Simán el tudnék képzelni egy sor Prvokot a budapesti Duna-szakaszon.

Illusztrációk: Prvok weboldal

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Szuper időtöltés a kertben vacsorát készíteni a családnak, barátoknak, de vajon melyik grillezővel leszünk a legzöldebbek?

Pexels

1. Faszén
Ettől lesz talán legjobb íze az ételnek, ám egy négyfős vacsora elkészítése során annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mintha autóval mentünk volna 130 kilométert. Egy grillezés 5,8kg CO2e kibocsátást jelent fejenként. A kibocsátást lehet csökkenteni azzal, ha marhahús helyett csirkére váltunk, amivel máris 3,2kg CO2e-re mérséklődik a kibocsátásunk. Legtutibb, ha elhagyjuk a húsokat. Egy vegán grillvacsora, amelyben a húst vega kolbászra cseréljük, a sajtot hagymára, a vajat margarinra, fejenként alig 2kg CO2e károsanyag-kibocsátást von magával a Sheffield Egyetem kutatása szerint. A kibocsátást csökkenthetjük, ha a sütögetéshez pelletet használunk, amely fahulladékból készül.

2. Gáz
A gázgrill öko választás lehet, pláne, ha újratölthető palackból vagy vezetékből jön a gáz. Sőt, ennek a legkisebb a károsanyag-kibocsátása, 2,5kg, kevesebb, mint a fele a faszénnek, tehát kevesebb égésterméket lélegez be a család. Gyorsan felforrósodik, rövidebb idő alatt kész az étel. Hátránya viszont, hogy a földgáz nem megújuló energiaforrás.

3. Villany
Az elektromos grill kiváló lehet, feltéve, ha napelemből származik az energia. Máskülönben ez a legkevésbé zöld megoldás, mert akár háromszor annyi károsanyag-kibocsátást is okozhat a grillezéshez szükséges energia megtermelése, mintha gázon készítettük volna el az ételeket, a Mother Earth News szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Annyit nézegetted az öreg ablakokat és ajtókat a karantén alatt, hogy belevágnál az újrafestésükbe? Mielőtt nekiugrasz a munkának, tegyél fel magadnak egy kérdést: vajon mikori lehet a régi festés? Mert ha 1978 előtti, akkor nagy valószínűséggel ólomtartalmú lehet (abban az évben tiltották be az ilyen festékek használatát). Nagyon nem mindegy, hogy milyen módszerrel távolítod el a régi festéket, mielőtt felkened az újat. Minden ólomvegyület mérgező, akár gáz, akár por, akár oldat formájában jut be a szervezetbe.

Pexels

A szakértők által ajánlott festékeltávolítási módszer elsőre lassúnak és macerásnak tűnhet, de az egészség mindennél fontosabb. Védőfelszerelésként viselj védőszemüveget, profi pormaszkot (ne házilag varrott textilmaszkot) és vastag gumikesztyűt, hosszú ujjú és szárú ruházatot, mosható cipőt. Nyári napokon bizony kellemetlenül meleg lehet a védőfelszerelés, ezért kora reggel vagy este foglalkozz a festékeltávolítással, és napközben a már kész felületeket festheted (értelemszerűen nem abban a szobában, ahol épp szeded le a festéket).

Kell továbbá egy HEPA-szűrős ipari porszívó, ilyet kölcsönözni érdemes. Szükséged lesz még építési PVC-fóliára és erős ragasztószalagra. A fóliával a padlót és a nyílászárókat borítod be, és a ragasztószalaggal rögzíted a fóliát.

FamilyHandyman

A festékeltávolítással érdemes szobánként, helyiségenként haladni. Ehhez ki kell pakolnod a szobából az összes textilt (szőnyegek, függönyök, párnák), és a szobában maradó bútorokat told a szoba közepére, és csomagold be fóliába. Utána borítsd be a padlót is fóliával, amit körben leragasztasz. A FamilyHandyman weboldal részletes leírása az ajtókra kétrégű fóliát ajánl, az egyik lapra hosszában nyílást vágsz, ezen lehet közlekedni ki és be anélkül, hogy a por átmenne a másik szobába. Ehhez viszont létfontosságú, hogy a cipődön porfogó zacskó legyen, vagy újságpapírból hajtogatott, egyszer használatos papucs, hogy ne vidd át a talpadon az esetleg mérgező ólmot. Esetleg fektess le egy fóliaszőnyeget a fürdőszobáig.

Festékeltávolítást ne végezz szeles napokon, és ne legyen huzat se abban a helyiségben, ahol dolgozol, hogy ne vigye át az esetleg ólomtartalmú port más szobákba.

FamilyHandyman

Legfontosabb eszközöd a vízzel teli szórófejes flakon, amellyel először benedvesíted a letisztítani kívánt felületet. Ezután egy tapétázókéssel és festékkaparóval szedd le a feltöredezett, hámló festéket. Utána a nedves festékforgácsot seperd be egy műanyag zacskóba, ez lesz a veszélyes hulladéktárolód. Ezután ismét permetezd be vízzel a felületet, és következhet a csiszolószivacsos smirglizés. Nem kell fatisztára lecsiszolni a felületet, csak a felpattogzott részeket. Ezután a porszívóval tisztítsd meg a felületeket, különösen a sarkokban.

Ha vegyi anyaggal akarod leszedni a festék nagyját, azután is érdemes vizesen átcsiszolni a felületet, mert maradhatnak ólomtartalmú festékdarabkák még. Semmi esetre se használj festék hőlégfúvót, ha attól tartasz, hogy ólomtartalmú lehet a festék, mert a képződő gőz mérgező hatású lehet!

A festék eltávolítása után jön a lemosás: egy általános tisztítószerrel fújd be a felületet, és négyrét hajtott vastag papírtörlővel középről kifelé és lefelé töröld át a felületet. Gyakran váltogasd a papírtörlőt, hogy a megtisztított felületre nehogy visszakend az ólomtartalmú festékmaradványokat. Ha textiltörlővel akarod végezni a lemosást, két vödröd legyen: egyikbe rázod bele a törlőkendőről a festékszemcséket, a másikban mosószeres vízben kiöblíted a rongyot. Legvégül tiszta vízbe mártott, kicsavart kendővel is töröld át a felületet. 

FamilyHandyman

A padlót borító fólia felszedése előtt permetezd be vízzel a fóliát, hogy megakadályozd az esetleg ólomtartalmú festékpor szállását. A sarkok felől hajtogasd a fóliát a szoba közepe felé, az összecsomagolt fóliát tedd egy műanyag szatyorba. Ezt ne dobd a szelektív műanyagos kukába, hanem lakossági hulladékudvarban add le megsemmisítésre. 

A fólia felszedése után alaposan porszívózz össze az ipari porszívóval, és moss fel a kétvödrös módszerrel. A munkaruhádat elkülönítve mosd ki. A szerszámokat is azonnal mosd el a napi munka után, ne hagyd rájuk száradni a festékmaradványokat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jó a gazdának és a jó a haszonnövényeknek is, ha napelemeket telepítenek a szántóföldre (ezért kapta a rendszer az agrovoltaikus nevet, az agrár és a fotovoltaikus szavak összevonásával).

Hofgemeinschaft Heggelbach

Az ilyen területek összhatékonysága 60 százalékkal nőhet: a Fraunhofer Intézet rajza azt hasonlítja össze, ha 1 hektáron van 100 százalék búza, illetve 1 másik hektáron van 100 százalék napelem, az 100% búza+100% napenergia, viszont ha 1 hektáron van 80% búza és 80% napelem, és a másik 1 hektáron is ugyanennyi, akkor az 160% búza és 160% napenergia. Burgonya esetében 186% remélhető. 

Az uniós országoknak egyre nagyobb arányban kell zöldenergiát bevonniuk az energiamixükbe, de a megújuló energiát termelő erőművekhez (például napelemfarmok) kevés a rendelkezésre álló szabad terület. Korábban már írtunk arról, hogy Japántól kezdve számos országban kísérleteznek azzal, hogy a napelemeket szántóföldek fölé telepítsék. Most egy német tanulmányban kiszámolták, hogy ha nullára akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor nem elég a háztetőket beborítani napelemekkel. 

Az Öko-Institut és a Prognos szerint Németország területének 0,2 százalékára napelemeket kellene telepíteni 2050-ig. Ez 714 négyzetkilométer területet igényel, ami Berlin területének 4/5-e, olvasható a Spiegel cikkében. Összehasonlításul: a Balaton és a Tisza-tó területe összesen 719 km2.

De persze ennyi csak akkor lesz elég, ha tetemes szélenergiával és más megújuló energiaforrással is kiegészítik a napelemes rendszereket. Mert ha csak azokra számíthatnak, akkor 1786 négyzetkilométerre volna szükség.  Ez majdnem akkora terület, mint Heves megye fele. Ez csak úgy lehetséges, ha a szántóföldekre telepítik a napelemeket, elég magasan ahhoz, hogy alattuk tovább folyhasson a gazdálkodás, magyarul: elférjen a traktor. Ráadásul a napelemeknek kétoldalasaknak kell lenniük a nagyobb hatékonyság érdekében. 

Hofgemeinschaft Heggelbach

Európában több kísérleti projekt is zajlik, például a Boden-tó melletti Heggelbachban. A Fraunhofer Intézettel együttműködve a megemelt napelemek alatt búzát, burgonyát, füvesherét (takarmány) és zellert termelnek. Az 5 méter magas napelem-állványok alatt tényleg elfér a traktor, valamint a növények elegendő napsütéshez és csapadékhoz is jutnak.

Három éve tart a kísérlet, ez alatt nagyjából hasonló hozamot értek el, mint a napelem nélküli referenciaterületen. Sőt, 2018-ban többet is, mert a napelemek megvédték a terményeket a rekkenő kánikulától. A napelemek viszont 30 százalékkal többet termeltek, mint a német átlag. Ennek 40 százaléka ment el a gazdaság elektromos gépeinek üzemeltetésére, a többit visszatáplálták a hálózatra. Ha lett volna lehetőség az energia tárolására, akár 70 százalékát is hasznosíthatták volna.

A megemelt napelemek kiépítése 15-20 százalékkal többe kerül a hagyományosnál. Ám a Fraunhofer Intézet becslése szerint Németországban az agrovoltaikus rendszerek 1700 gigawatt kapacitást adhatnának -- többszörösét annak, ami szükséges a 2050-ig elérni célzott klímasemleges energiatermeléshez. Ami pedig a területigényt illeti, Németországban a külszíni fejtésű lignitbányászat 1800 négyzetkilométeren tette tönkre a természetet. 

Ha már bánya, akkor a bányatavak is szóba jöhetnek a vízfelszínen lebegő napelemfarmok telepítéséhez. Ilyen kísérlet zajlik Baden-Baden mellett, ahol egy kavicsbányát lát el elektromos energiával az Erdgas Südwest napelemrendszere. A Fraunhofer Intézet szerint a németországi bányatavakra telepíthető lebegő napelemfarmok kapacitása megközelítheti a 3 gigawattot, ami 5 széntüzelésű erőműblokk teljesítményével egyenlő, összegzi a Spiegel cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna