Nagy jövőt látnak a vertikális búzatermelésben a Florida Egyetem kutatói. Szerintük ideális körülmények között ugyanazon a területen 220-600-szor több búzát lehet termelni egy emeletes üvegházban, mint szabadföldi vetésben.

Azért, mert ilyennek szoktuk meg a búzatermesztést, még nem kell ilyennek maradnia, ha ez nem fenntartható. KÉP: Unsplash

A búza a legfontosabb gabonanövények egyike, fogyasztása világszerte folyamatosan növekvő tendenciát mutat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Átlagosan az elfogyasztott kalória és fehérje 20 százalékát teszi ki a búza. A Föld jelenlegi 7,8 milliárdos népessége 2050-re meghaladhatja elérheti a 10 milliárdot. Ennyi ember táplálásához legalább 60 százalékkal növelni kell a gabonafélék termesztését. Ezt sok tényező keresztülhúzhatja: például ha romlik a termőterületek talajminősége, vagy a szélsőséges időjárás miatt elvész a termés, illetve az évtizedek óta alkalmazott műtrágya és növényvédőszerek miatt visszafordíthatatlanul szennyeződnek a talajvízkészletek. Az elmúlt évtizedekben a globális búzatermelés sokszor nem felelt meg az elvárásoknak, ami nem kedvezett a gabonaáraknak.

A fenntartható élelmiszertermelés érdekében új technológiákat kell kifejleszteni. A vertikális növénytermesztébe eddig főleg zöldségféléket vontak be. Ezeket üvegházakban, ellenőrzött öntözés, megvilágítás és hőmérséklet mellett, több emeletes tálcasorokon termesztik. Az amerikai kutatók azt vizsgálták meg, vajon mi történne, ha zöldségek helyett búzát termesztenének ilyen módon.

A tervezett gabonafarmon ellenőrzött körülmények között
folyna a termesztés. KÉP: University of Florida, Gregory Kiss,
Senthold Asseng, Paul P.G. Gauthier

Kísérleti számításokkal arra az eredményre jutottak, hogy egy egyhektár alapterületű, belül tízszintes vertikális farmon ideális termesztési körülmények mellett akár 600-szor több búza termeszthető, mint ugyanekkora szántóföldön. Egy 100 szintes farmon 6000-szer többet lehet termelni, szorozták fel a kutatók.

A Modern Farmerben megjelent cikk kiemeli Senthold Asseng véleményét, aki az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelent kutatás vezető szerzője, mint a Florida Egyetem termesztési modellezés professzora. Szerinte számos előnyük van a vertikális gabonafarmoknak, egyebek közt csökkentenék az erdőirtásokat. A hidropóniás öntözés 90 százalékkal kevesebb vizet igényel. A beltéri termesztés lehetővé teszi, hogy ne kelljen növényvédő szereket használni, amelyek sem az ember, sem a természet egészségének nem tesznek jót.

"Óriási terméshozamot érhetünk el, miközben elkerüljük a termőterületek tönkretételét -- mondta Asseng. -- Vigyáznunk kell a környezetünkre, mert nincs másik."

A vertikális gabonafarmokban rejlő lehetőséget nem lehet kiaknázni, amíg a gazdák számára túl költséges a módszer, például az üvegházak építési- és energiaköltségei miatt. Asseng úgy véli, az üvegházi vertikális gabonatermesztés környezetre gyakorolt jótékony hatása rábírhatja a kormányokat, hogy támogassák az új termesztési módszer elterjesztését. 

"Számos országban sok-sok pénzt költenek a mezőgazdaság támogatására a termesztés folyamatossága érdekében. Amikor a túlélésről és a tervezhetőségről van szó, akkor nem feltétlenül kellene pusztán a dolgok pénzügyi oldalát nézni. Itt most egy olyan új mezőgazdasági módszerről van szó, amely kifejezetten jó lenne a természet számára", foglalta össze Senthold Asseng kutatásvezető.

A teljes kutatási beszámoló a PNAS oldalán elolvasható angol nyelven.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha minden igaz, a világon elsőként végeztek egy olyan részletes vizsgálatot, amelynek során a test 318 pontján mérték meg a hőérzékenységet és a hőérzetet a kaliforniai Berkeley Egyetem Épített Környezeti Központ (UC Berkeley Center for Built Environment) kutatói. 

Unsplash

Céljuk az volt, hogy a hőre aktivizálódó (hűtő vagy melegítő) ruházatok fejlesztéséhez készítsenek hőtérképet az emberi testről. Persze ettől függetlenül mi is hasznát vehetjük a mérési eredményeknek. A 14 milliméteres hőszondát tíz másodpercre nyomták oda az egyes mérési pontokhoz. Az alaphőmérséklet 31 Celsius-fok volt, ezt emelték, illetve csökkentették 5-5 fokkal a mérésekhez. Kiderült, hogy testtájtól függően nagyon nagy hőérzékenységi és a hőérzetbeli különbségek vannak.

A tanulmány ide kattintva elolvasható angol nyelven.

Pexels

Ha most a vizsgálat eredményeit a hétköznapokra lefordítjuk, látható, hogy éppen azok a testtájak a legérzékenyebbek a melegre, amelyek autózás során a vezetőüléssel érintkeznek, és abba beleizzadnak. Hmm, újabb érv a kerékpározás mellett?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az utóbbi években az online rendelés, a webshopok számának megugrása következtében hanyatlani kezdett a bevásárlóközpontok forgalma az Egyesült Államokban. A lejtmenetnek újabb lökést adott a koronavírus-járvány. Előrejelzések szerint az amerikai plázák több mint 50 százaléka be fog zárni 2021-re. Ebben az is közrejátszik, hogy számos bérlő (köztük olyan nagy nevek, mint pl a Gap) egyszerűen nem fizet bérleti díjat a járványhelyzet alatt átmenetileg bezárt üzletek után, ám a plázatulajdonosoknak továbbra is fizetniük kell a jelzáloghitel törlesztését. 

A kulcsszó most az újrastrukturálás, írja a Bloomberg CityLab nevű urbanisztikai alsite-ja. A bevásárlóközpontok jellemzően igen jó helyen vannak, többségük kiváló tömegközlekedési kapcsolattal, illetve tágas mélygarázzsal rendelkezik. Először az volt a terv, hogy az üresen kongó plázákat irodaházakká alakítsák, de a vírus miatti home office (távmunka) ellehetetlenítette ezt az ötletet. 

Így fog kinézni az Alderwood Mallból átalakított társasház.
Renderelt kép: Brookfield Properties Inc. 

Június végén a Trump-kormányzat illetékesei vetették fel, hogy a kihasználatlan kereskedelmi egységeket alakítsák megfizethető társasházakká. Így kelhet új életre például a Seattle északi elővárosában, Lynnwoodban álló Alderwood Mall is 2022-re. A most 41 éves épületben 300 apartmant alakítanak ki, de nagyjából 8300 négyzetmétert meghagynak kereskedelmi célokra. Miután a pláza egyik kulcsbérlője, a Sears tavaly bezárt, most a lakók válnak kulcsbérlővé. (Az anchornak nevezett kulcsbérlő olyan bérlő, amely nagy eladófelülettel rendelkezik, alacsony bérleti díjat fizet, ugyanakkor magas látogatószámot vonz a bevásárlóközponthoz.) 

Eleinte még tartotta magát az iparági remény, hogy a plázákat képesek megmenteni az éttermi és szórakoztató részlegek. Ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán a mozik megmaradnak-e, mondta egy ingatlanfejlesztő cég vezetője a Bloombergnek. 

"Az Alderwood-projekt jó példája a bevásárlóközpontok evolúciójának -- mondta az ingatlan tulajdonosa, a Brookfield Properties szóvivője. -- A ma embere kisebb alapterületű lakásban akar élni, és nem ragaszkodik az autóval történő közlekedéshez." 

A Seattle-től 26 kilométernyire fekvő, negyvenezer lakosú Lynnwood ideális tesztterület. A közeli nagyvárosban nyomasztó a lakáshiány, ám már készül a két települést összekötő HÉV-jellegű elővárosi vasút. Ezzel a Boeing vagy a Microsoft munkatársai kényelmesen ingázhatnak a csendes előváros és a metropolis között. Lynnwoodban jelenleg alacsony- vagy közepes jövedelmű lakosok élnek, a város vezetősége az új lakások mellé oktatási és egyéb közösségi intézményeket is tervez. 

A bevásárlóközpontokat viszonylag egyszerű lakóházakká alakítani. Egyesek szerint ez "erkölcsi kötelesség" is a mai égető lakáshiány idején. Az Egyesült Államokban 2,5 millió lakás hiányzik a piacról, az amerikai szövetségi lakáshitel-jelzálog-társaság (FHLMC/Freddie Mac) szerint. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként óriási mennyiségben kerülnek a szemétbe az egyszer használatos egészségügyi felszerelések, így az orvosi maszkok. Pedig ezeket egy olcsó és egyszerű módszerrel fertőtleníteni lehet, majd újra használni, és nincs hozzá szükség semmilyen vegyszerre vagy alkoholra, csak egy olyan eszközre, amely sok konyhában amúgy is megtalálható.

A sterilizáláshoz egy háztartási elektromos rizsfőző edényt használtak az Illinois Egyetem kutatói. Az N95-ös (Magyarországon FFP-2 vagy P2) maszkot 50 percre tették be a készülékbe, amely 100 Celsius-fokra fűtötte fel a belső edényt. Mivel ezen a hőmérsékleten megolvadna a maszk, ha érintkezne az edény falával, ezért a kutatók egy összehajtogatott törülközőt tettek az edény aljára, és erre helyezték a maszkot.

Egy óra elég a rizsfőzőben a maszk sterilizálásához. Fotó: Chamteut Oh, Illinois Egyetem, Urbana-Champaign

A hevítést követő laborteszt igazolta, hogy a maszknak mind a külső, mind a belső oldala 99,99 százalékosan sterillé vált. A legtöbb fertőtlenítési módszer tönkreteszi az egyszer használatos N95-ös maszkokat, és az érthető lakossági kereslet miatt olykor nem jut elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozóknak.

A rizsfőzőben vagy más elektromos gyorsfőző edényben úgy lehet sterilizálni a maszkot, hogy nem sérül a védőképessége, a légáteresztő képességét 95 százalékban megőrzi.

A maszk illeszkedése többszöri hevítés után sem csorbul.

Egyetlen 50 perces hevítési periódus fertőtleníti a maszkot, sokkal hatékonyabban pusztítja el a koronavírust, mint például az UV-lámpás megvilágítás. A koronavírus mellett a száraz hevítés elpusztítja a calici-, rota- és adenovírust is. Ráadásul a maszk formája, arcra való pontos illeszkedése még 20 hevítési ciklus után sem deformálódott.

Az Illinois Egyetem szakemberei készítettek egy oktatóvideót is, amelyben bemutatják a sterilizálási folyamatot. Hangsúlyozzák, hogy száraz hevítésről van szó, tehát nem kell vizet tenni az edénybe. Egyszerre több maszkot is fertőtleníteni lehet, amennyi befér az edénybe. 

Az elektromos főzőedényben történő sterilizálás akár kisebb egészségügyi intézményekben is használható, mondták a kutatók, Thanh "Helen" Nguyen és Vishal Verma. Kísérleti beszámolójuk az Environmental Science and Technology Letters folyóiratban jelent meg, amely ide kattintva olvasható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Gyakran látható, hogy építkezések után a házak közötti üres területeken a beköltözők maguk taposnak ösvényt a számukra ideális nyomvonalon. Sőt, ez akkor is előfordul, ha készül ugyan járda, de nem veszi figyelembe a lakosok igényeit. Mert például inkább az autóforgalom számára kedvező, de a gyalogosoknak esetleg plusz kitérőt okoz, amikor mennének a buszmegállóba vagy a kisboltba.

Némelyik gyalogösvényt annyian használják,
hogy madártávlatból is jól látható, mint itt, a Montgomery megyei 
Germantown lakóparkja közelében. KÉP: Google Maps

A helyi hatóságokon múlik, hogy a "vágyvonal"-nak is nevezett csapás kap-e burkolatot és válik hivatalos gyalogúttá, vagy pedig marad ugyanaz a hepehupás csapás, amelyet minden eső sáros és csúszós dagonyává változtat, de száraz időben sem lehet rajta végigmenni rollerrel, kerékpárral, kerekesszékkel vagy babakocsival. 

Az amerikai Maryland állam Montgomery megyéje nemrég felhívást intézett több mint egymillió lakosához, hogy a megye által létrehozott online térképen rajzolják be a kedvenc ösvényüket. A hatóság ugyanis úgy döntött, hogy a legfontosabb csapásokat biztonságosabbá fogja tenni megfelelő útburkolattal, közvilágítással.

A térképre mindenki berajzolhatja az általa fontosnak és hasznosnak tartott gyalogösvényt. KÉP: Montgomery Planning

A június elején élesített térképre (Montgomery Planning, Pedestrian Shortcut Map) már az első héten 150 ösvényt rajzoltak be, hosszuk összesítve eléri a 21 kilométert. A vágyvonalakhoz írt kommentek alapján némelyik ösvény a diákok számára fontos, hogy könnyebben elérhessék az iskolabuszt, más ösvények a zsákutcákból segítik a gyalogosok kijutását sokkal praktikusabban, mint a kiépített járdák. Egyes meredek csapásokat csak napvilágnál és száraz időben biztonságos használni, ezért kellene burkolni és korláttal ellátni őket, van olyan, amikor az autóút mellé kérnek kétszáz méter gyalogutat. 

A térkép egész nyáron elérhető lesz a lakosok számára, és az eredmények bekerülnek Montgomery Megye Közlekedési Hatóságának "gyalogos mestertervébe" (Pedestrian Master Plan), amely a pár évvel korábban létrehozott Kerékpáros Mestertervet (Bicycling Master Plan) követi. A megye ugyan nem lesz képes minden ösvényt burkolt úttá változtatni a költségek és a magántulajdonú telkek miatt, de az a cél, hogy minél több vágyvonalat tegyenek biztonságosan használhatóvá a lakosok számára, akár gyalogosan, akár két- vagy négykeréken közlekedjenek. 

Forrás: WAMU 88.5 Amerikai Egyetemi Rádió honlapja

Budapesten Újpesten a Semsey park vágyvonalait alakították burkolt gyalogúttá, sőt, futókör is készült mellé., olvasható az Urbanista blogon. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 66 százaléka ritkábban használja a tömegközlekedési eszközöket a járvány kirobbanása óta. A fővárosiak harmada sokkal többet autózik azóta, derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amely a Népszava megbízásából készült. 

Több nemzetközi kutatás is úgy véli, hogy a koronavírus-járvány idején sem veszélyes a tömegközlekedés használata. Azért volna viszont rendkívül hasznos, hogy ne autóval közlekedjünk, mert a légszennyezettség fogékonyabbá teszi az embereket a COVID-19-fertőzésre, olvasható Scientific American folyóiratban.

Pexels

A szakirodalom azokat a nyilvános helyszíneket vagy eseményeket nevezi gócpontnak, ahol egy időben legalább három megfertőződés történik. Egy májusi felmérésben Párizsban a 150 azonosított gócpont egyike sem volt a tömegközlekedéshez köthető. Július 15-én publikáltak egy újabb felmérést, amelyben összesen 386 gócpontot azonosítottak a francia fővárosban, és ebből 4 volt tömegközlekedési helyszín (nagyjából a gócpontok 1 százaléka) a francia közegészségügyi hatóság szerint. 

Japánban sem lehetett összefüggést kimutatni a tömegközlekedés használata és a járvány terjedése között, mondta Hitosi Ositani virológus az Energy&Environment News-nak. A megfertőződés kockázata sokkal valószínűbb edzőtermekben, bárokban, koncerteken, karaoke termekben és hasonló helyeken, tette hozzá. 

Amennyiben a tömegközlekedésben mindenki megfelelően viseli a maszkot, tehát nemcsak a száját, hanem az orrát is elfedi vele, akkor azzal komoly mértékben lehet csökkenteni a megfertőződés kockázatát, magyarázta Melissa Perry epidemiológus a Scientific Americanben.

A maszkviseléshez hasonló fontosságú a távolságtartás. Továbbá az amerikai járványügyi hivatal (CDC) szerint a járművek folyamatosan fertőtlenített felületei kevésbé terjesztik a vírust, mint a levegőben szálló pára- és nyálcseppek. Persze nyilvánvaló, hogy mondjuk egy mozgólépcső gumikorlátja fokozott kockázatot jelent, de kesztyűviseléssel, kézfertőtlenítéssel sokat lehet ezen enyhíteni.

A tömegközlekedés sokkal kisebb légszennyezéssel jár, mint az egyéni autós közlekedés, például a metró esetében ez 76 százalékkal kisebb károsanyag-kibocsátást jelent, állapította meg az amerikai közlekedési hatóság. Ez már csak azért is fontos, mert a Harvard Egyetem kutatása összefüggést talált a légszennyezettség mértéke és a koronavírusos halálesetek száma között. A tömegközlekedés létfontosságú a közlekedési dugók megelőzéséhez, és így a levegőminőség romlásának megakadályozásához, összegzi a cikk, amelyet ide kattintva lehet elolvasni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha körülnézel a lakásban, nem kizárt, hogy a legtöbb műanyagot a gyerekszobában találod: a plüssállatoktól kezdve a gyerekbútoron át a filctollig. A játékok sem kivételek, szinte minden kütyü és bigyó műanyagból van a gyerek körül. Ráadásul a műanyag játékok többsége nem túl kreatív, hamar rá is un a gyerek. Egy bolgár építész házaspárnak, Anastas és Bistra Popovának elege lett ebből, és kisfiuk születése után kifejlesztettek egy mágnesekkel összerögzíthető játéksorozatot. 

Amennyiben a gyerek a színkódnak megfelelően illeszti egymáshoz a részeket, egy valós állat mását kapja, ám szabadságában áll eltérni ettől, és akkor bármilyen fantázialényt létrehozhat az alkatrészekből. Nemhogy elsőre, de még másodjára sem egyszerű az összeállítás, úgyhogy a gyerek rendesen elfoglalja magát ezzel.

A tartós alapanyagból készülő játékok több gyereket is kiszolgálnak. A bükk- és tölgyfa darabokat nem kezelik semmilyen vegyszerrel, sem páccal vagy lakkal. A környezetbarát festék olyan alapanyagokból van, mint a tojáshéj.

A csomagolás újrahasznosított papírból készül, az alapanyagokat a környékükön szerzik be. A fenntarthatóság úgy is megjelenik a gondolkodásukban, hogy ha már kinőtték a gyerekek a játékokat, azokat lakásdíszként is lehet használni, vagy továbbajándékozni egy barátnak. 

A fajátékokra akkora a kereslet, hogy amikor a szülők nemrég bejelentették a Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon, hogy támogatókat keresnek a legújabb, dinoszauruszokat formáló sorozatukhoz, néhány nap alatt a kért összeg háromszorosát dobták össze a leendő vásárlók. 

Képek: Kickstarter /ESNAF Toys

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha a hőségben alig tudsz aludni, és nem pihented ki magad már napok óta, nézd meg az ágyadat: egy-két változtatással komoly fokokat tudsz lefaragni a pluszokból. Lehet, hogy nem is kell légkondi a szobába. Kezdd a padlótól felfelé!

Pexels

1. Pakold ki az ágy alatti teret
Ha az ágy alatt szabadon jár a levegő, a matracból felülről érkező testhő el tud távozni, nem reked meg. Tehát ha az ágyad alatti részt eddig tárolásra használtad, akkor most ürítsd ki. Ha szőnyeg van az ágy alatt, azt tekerd fel. Sőt, érdemes esténként felmosni a hálószobában, az ágy alatt is, hogy lehűljön a felület.

2. Vedd ki vagy takard le a memóriahabos ágybetétet
Régi matracok "felújítására" vagy  a túl kemény matrac kényelmesebbé tételére sokan használnak memóriahabos betétet. Igen ám, csakhogy a memóriahab egyik jellegzetessége, hogy mivel nem légáteresztő anyag, ezért hőségben befülledhet az ember alatt. Izzadósabbak kifejezetten szenvedhetnek ettől, állítólag a probléma 10 memóriahabos ágybetétet vásárló ember közül legalább hármat érint. Amennyiben a memóriahabos betét a matrac beépített része, és nem tudod kivenni, vagy a fekvőbetétet nem akarod kivenni, akkor azt tudod csinálni, hogy egy tényleg 100 százalékban pamut frottír fürdőlepedőt terítesz a matracra, és arra teszed a lepedőt. A törülköző segít a testhő elvezetésében.

3. Cseréld le a lepedőt
Ha olcsó volt a lepedőd, illetve már nem tudod elolvasni a címkéjét, akkor nyugodtan feltételezheteted, hogy van benne valamennyi (vagy sok) műszál. A poliészter szálak azonban visszaverik a testhőt, és így nem nyújtják azt a kellemesen hűs tapintást, amit egy 100 százalékban pamut (pláne vászon!) lepedőtől elvárhatnál. A pamutlepedők azonban drágábbak is a műszálasoknál, de nyáron ezzel nem érdemes spórolni. Üzletekben érdemes a pamutszatént keresni, mert a dzsörzé (jersey, azaz pólóanyagú) lepedők is melegíthetnek, hiába vannak pamutból. Ha van idős rokonod, meg kell kérdezni, van-e tartalékban régi lepedője (biztos van), és el kell kérni: nem kizárt, hogy így egy Agatha Christie regényekből ismert "egyiptomi" vászonlepedőre bukkansz, amely csodálatosan hűvös tapintású, jól elvezeti a testhőt és az izzadságot.

4. Vizsgáld meg a paplan- és párnahuzatot
Ha az van az ágyneműre írva, hogy nem igényel vasalást, akkor az bizony műszálas kevert anyagból készült. Negatív kedvencem a poliészter szatén vagy a "mikroszálas", ami szintén a 100 százalék poliészter egyik álneve. Pamut ágyneműből sem akármilyet kell nyárra választani: kerüld a kreppet, mert melegít, és keress olyan pamutot, amely szövésének a szálsűrűsége legalább 150-es, de még inkább 250 feletti. A lyocell-pamut keverék paplanhuzatok is selymesen hűvös tapintásúak, de tény, hogy kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint egy átlagos pamut ágynemű. 

5. Nézd meg a párnát
A fentiekből adódik, hogy a memóriahabos párna nyáron túlságosan melegíthet. Ugyanígy a műszálas töltetű is. A frottírtörülközös cselt itt is bevetheted: a párnát tekerd törülközőbe, és arra húzd fel a huzatot. Melegedés ellen remek a tönkölypelyva töltetű párna, mert elvezeti a hőt, igaz, a zizegését meg kell szokni. Aki nem allergiás rá, próbálja ki a tollpárnát is, hátha jobban alszik azzal a kánikulában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Miközben sokan ódzkodnak a tömegközlekedési eszközök használatától a koronavírus-járvány miatt, az egyik brit turistabuszos cég a nyitott tetejű buszokkal szállítaná a dolgozókat munkába. A módszerrel biztos jó pár autóst is vissza lehetne terelni a közösségi közlekedéshez, ami csökkentené a légszennyezést.

Ez lehet a fertőzésmentes tömegközlekedés mintája. KÉP: Snap

Londonban a 233 darab nyitott tetejű városnéző busz többsége kihasználatlan a járvány miatt. Ezek ideálisak a hétköznapi közlekedéshez, csapott a homlokára a Snap turistabuszos cég egyik alkalmazottja. Ezek a buszok a turisták számára "hop on, hop off" útvonalakon jártak korábban, most biztonságos utazási lehetőséget jelenthetnek. A Snap jelenleg azt teszteli, hogy mekkora igény volna a nyitott tetejű emeletes buszokra a reggeli és délutáni forgalomban, írja a Bloomberg.

A cég közösségi finanszírozással indítaná be a projektet: a támogatók javasolhatnak útvonalakat a buszoknak. Az éles tesztelés ezen a héten zajlik a Victoria metróvonal nyomvonalát követve, amely északkeletről délnyugatra tartva szeli át London központját. Az open air buszra való jegy ugyanannyiba kerül, mint egy átlagos metrójegy (3,30 font). Az utasok lényegesen kevesebb ponton szállhatnak fel és le, mint egy átlagos buszút során.

A Snap úgy becsüli, hogy ilyen feltételekkel életképes volna a szolgáltatás, pedig a távolságtartás miatt a busz kapacitásának csak negyedét foglalhatják el az utasok. A cég vállalja, hogy a buszokat minden kör után fertőtleníti, így minimalizálva a fertőzésveszélyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna