A koronavírus-járvány alatt megnőtt a kutyatartók száma, ezzel pedig helyenként a kutyapiszok mennyisége is. Mint egy kutatásból kiderült, ezen lehet változtatni, abszolút öko módon.

Az elmúlt évtizedekben a gyári előállítású száraztáp a legnépszerűbb kutyakaják közé tartozott, nyilvánvaló előnyeinek köszönhetően: hűtés nélkül is eláll a bontott csomagolásban, könnyű adagolni, gyorsan elintézhető vele az etetés. Ám aki minőségi terméket keres, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A száraztáp mellett az utóbbi időben keresetté vált a gabonamentes táp, a rovarfehérje, a friss táp, az adalékmentes táp, a nyersetetést favorizáló farkaskonyha és így tovább. Valóban széles a választék. De milyen végeredményre számíthatunk?

kutyatáp kutya élelmiszer otthon

KÉP: Unsplash

Az Illinois Egyetem kutatói vették a fáradságot, és tudományos módszerekkel elemezték az egyes eledelek emészthetőségét. Ez ugyanis nagyban befolyásolja a széklet mennyiségét. Kiderült, hogy a humán étrend alapelemeit (hús, gabona, gumósok, zöldségek, zsiradékok) tartalmazó étrenden élő kutyák akár 66 százalékkal kevesebbet ürítenek. 

A kutatók (majdnem kutyatókat írtam) a kísérletben közreműködő beagle fajtájú ebeket négy különféle étrenden tartották négy hétig: hagyományos száraztáp, hűtötten forgalmazott készeledel és kétféle frissen főtt étrend, amelyet humán fogyasztásra is alkalmas hozzávalókból állítottak össze: rövid ideig főzött marha- és csirkehús, rizs, répák, brokkoli stb. vegyesen. 

kutyatáp kutya élelmiszer otthon

KÉP: Unsplash

A kísérleti beagle-nek a száraztápból többet kellett enniük a korábbi testsúlyuk fenntartásához, és 1,5-2,9-szer több ürüléket produkáltak, mint bármelyik, helyben készült étrenden élő társuk. Ez egybevág annak a 2019-es felmérésnek az eredményével, amelyet az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet végzett: eszerint azok az emberek, akik változatos és egészséges alapanyagokból frissen főtt-sült ételeket esznek a feldolgozott élelmiszerek helyett, napi átlagban 500-zal kevesebb kalóriát fogyasztanak, és jóllakottabbnak érezték magukat, mint a készételek fogyasztói.

A kutyaeledeles kísérlet vezetői úgy találták, hogy a házikoszt jó hatással van a kutyák bélflórájára. Korábbi kutatások is kimutatták, hogy a főtt ételtől kedvezően változik a bélflóra összetétele. A bélben élő baktériumokra hatással van, hogy a táplálék milyen mértékben feldolgozott, mennyire változatos és rostdús, honnan származnak az alapanyagok, milyen fehérjéket és zsiradékot tartalmaz. Felmérések szerint a humán fogyasztásra is alkalmas hozzávalókból, akár házilag készült eledelek akár 40 százalékkal is emészthetőbbek a száraztápoknál. 

A home office-ba kényszerült gazdik talán könnyebben tudnak időt szakítani kedvencük eledelének megfőzésére, most, hogy tudják, milyen extra előnyökkel járhat. A netet böngészve remek recepteket lehet találni, általában azt javasolják, hogy a házi kutyaeledel 25-50%-a legyen fehérje (főtt darálthús, keménytojás, túró stb.), 25-50%-a legyen főtt szénhidrát (pl. barnarizs, zab, burgonya stb.), 10-15%-a egészséges zsiradék, 10-25%-a zöldség és gyümölcs, amit ki lehet egészíteni valamilyen multivitaminnal. Az emberételek közül csokoládét, sót, cukrot, mesterséges édesítőt, szőlőt és mazsolát, csonthéjasokat, hagymaféléket, csontot, nyers burgonyát és még egy sor ételt (ld. net) tilos a kutyának adni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna