Az utóbbi években az online rendelés, a webshopok számának megugrása következtében hanyatlani kezdett a bevásárlóközpontok forgalma az Egyesült Államokban. A lejtmenetnek újabb lökést adott a koronavírus-járvány. Előrejelzések szerint az amerikai plázák több mint 50 százaléka be fog zárni 2021-re. Ebben az is közrejátszik, hogy számos bérlő (köztük olyan nagy nevek, mint pl a Gap) egyszerűen nem fizet bérleti díjat a járványhelyzet alatt átmenetileg bezárt üzletek után, ám a plázatulajdonosoknak továbbra is fizetniük kell a jelzáloghitel törlesztését. 

A kulcsszó most az újrastrukturálás, írja a Bloomberg CityLab nevű urbanisztikai alsite-ja. A bevásárlóközpontok jellemzően igen jó helyen vannak, többségük kiváló tömegközlekedési kapcsolattal, illetve tágas mélygarázzsal rendelkezik. Először az volt a terv, hogy az üresen kongó plázákat irodaházakká alakítsák, de a vírus miatti home office (távmunka) ellehetetlenítette ezt az ötletet. 

Így fog kinézni az Alderwood Mallból átalakított társasház.
Renderelt kép: Brookfield Properties Inc. 

Június végén a Trump-kormányzat illetékesei vetették fel, hogy a kihasználatlan kereskedelmi egységeket alakítsák megfizethető társasházakká. Így kelhet új életre például a Seattle északi elővárosában, Lynnwoodban álló Alderwood Mall is 2022-re. A most 41 éves épületben 300 apartmant alakítanak ki, de nagyjából 8300 négyzetmétert meghagynak kereskedelmi célokra. Miután a pláza egyik kulcsbérlője, a Sears tavaly bezárt, most a lakók válnak kulcsbérlővé. (Az anchornak nevezett kulcsbérlő olyan bérlő, amely nagy eladófelülettel rendelkezik, alacsony bérleti díjat fizet, ugyanakkor magas látogatószámot vonz a bevásárlóközponthoz.) 

Eleinte még tartotta magát az iparági remény, hogy a plázákat képesek megmenteni az éttermi és szórakoztató részlegek. Ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán a mozik megmaradnak-e, mondta egy ingatlanfejlesztő cég vezetője a Bloombergnek. 

"Az Alderwood-projekt jó példája a bevásárlóközpontok evolúciójának -- mondta az ingatlan tulajdonosa, a Brookfield Properties szóvivője. -- A ma embere kisebb alapterületű lakásban akar élni, és nem ragaszkodik az autóval történő közlekedéshez." 

A Seattle-től 26 kilométernyire fekvő, negyvenezer lakosú Lynnwood ideális tesztterület. A közeli nagyvárosban nyomasztó a lakáshiány, ám már készül a két települést összekötő HÉV-jellegű elővárosi vasút. Ezzel a Boeing vagy a Microsoft munkatársai kényelmesen ingázhatnak a csendes előváros és a metropolis között. Lynnwoodban jelenleg alacsony- vagy közepes jövedelmű lakosok élnek, a város vezetősége az új lakások mellé oktatási és egyéb közösségi intézményeket is tervez. 

A bevásárlóközpontokat viszonylag egyszerű lakóházakká alakítani. Egyesek szerint ez "erkölcsi kötelesség" is a mai égető lakáshiány idején. Az Egyesült Államokban 2,5 millió lakás hiányzik a piacról, az amerikai szövetségi lakáshitel-jelzálog-társaság (FHLMC/Freddie Mac) szerint. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Forradalmasíthatja a könnyűszerkezetes építkezést, pláne, ha ideiglenes épületről van szó, mint például egy mobilkórház, ám először kell neki találni valami jó nevet, mert egyelőre úgy hívják: GTCLB. 

Kép: Grip Metal via Farrow Partners

Ez pedig falazóelem, amely ugyanúgy néz ki, mint a beton falazóblokk, csakhogy környezetbarát, mert egyrészt fenntartható erdőgazdálkodásból származó rétegragasztott fapanelből (CLT) van, másrészt mivel sokkal könnyebb a betonnál, csekélyebb alapozás szükséges hozzá, ami megint spórol a környezetszennyező gyártású cementtel és a pénzzel. Az összeszerelése pedig olyan egyszerű, mintha legóznánk, mert acél tépőzárral rögzíthető a másik elemhez. Ezzel a szakmunka jelentős részét is kiváltja, tehát tovább csökken az építési költség.

Kép: Farrow Partners

A GTCLM feloldása Grip Timber Cross Laminate Block, amiből a blockot értjük, a timber cross laminate a rétegragasztott fát jelenti, a grip pedig a Grip Metal nevű acél tépőzárat, amely a Nucap Technologies fejlesztése.

A fának köszönhetően a GTCLM-blokk hő- és hangszigetelő képessége rendkívül jó. A fa-falazóelem üregeiben futhatnak a vezetékek és a csőrendszer, illetve ha szabad javasolnom, akár nem fix hőszigetelő anyaggal is ki lehet tölteni, mint például a befújt cellulózpehely. Amennyiben az épületre nincs tovább szükség, a falazóelemek szétszedhetők, és máshol, más célra újból összeállíthatók. 

Az újszerű falazóelemből egy mobilkórház terveit mutatja be a Treehugger környezetvédelmi weboldal. A mobilkórház tervezője, Tye Farrow kanadai építész a falazóelemet ajánlja még gyorsan felépítendő lakóház-bővítéshez is, a tégla főépület toldásaként, például ha idős szülő gondozását kell megoldani, vagy válás után hazaköltözne a felnőtt gyerek.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha minden igaz, 2020 június végén átadják Csehország első 3D-nyomtatással készülő lakóházát. A Prvoknak nevezett ház nemcsak abból a szempontból különleges, hogy 48 óra alatt (zöld)tető alá kerül, hanem példát mutat a jövő innovatív lakásmegoldásaira is.

Az épület részben önfenntartó lesz, hiszen a zuhanyzó vizét belső keringetéssel újra fel lehet használni (tisztítás után), az épületre zöldtető kerül, illetve csapadékgyűjtőt alakítanak ki benne. A projekt Michal Trpak szobrász és a cseh Buřinka takarékbank együttműködéséből született 2019 őszén. 

Az épület a hagyományos téglaházakhoz képest hetedannyi idő alatt elkészül, nagyjából fele költséggel, mint egy passzív ház. Sőt, az építkezés során keletkező hulladék és károsanyag-kibocsátás is 20 százalékkal kevesebb lehet. A nyomtatást egy speciális robotkar végzi, másodpercenként 15 centimétert képes haladni. A stabil szerkezethez a betonhoz nano méretű polipropilén szálakat kevernek, valamint további szilárdító adalékokat. Ehhez a házépítéshez sokkal kevesebb munkás is kell, ami fontos szempont Kelet-Közép-Európában. 

A Prvok első példánya egy pontonon fog lebegni, de a házat a szárazföldön is fel lehet építeni, hosszú távú lakásmegoldást kínálva. A mintegy 43 négyzetméteres, organikus formájú házban három szoba lesz: háló, fürdő és egy nappali-konyha. A terveken hatalmas ablakok nyitják meg a látszóbeton falakat, és hajópadló erősíti a tengerész fílinget.

Amennyiben a leendő tulajdonosok megunják a házat, a falakat alkotó anyagot újra fel lehet használni egy másik 3D-nyomtatás során, ami egészen egyedülálló az építőiparban, ahol kevéssé elterjedt a teljes életciklus szemlélet. Ennek az volna a jelentősége, hogy nemcsak az építőanyagok és kiegészítők gyártását és beépítését tervezték meg, hanem azt is, hogy az elhasználódás után ezek hogyan lesznek újrahasznosítva, hogy minimalizálják a környezetterhelést. A Buřinka reméli, hogy a Prvok az elérhető és megfizethető lakások egyik példája lesz Csehországban. Simán el tudnék képzelni egy sor Prvokot a budapesti Duna-szakaszon.

Illusztrációk: Prvok weboldal

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Idén is meghirdette az amerikai eVolo fenntartható és innovatív építészeti magazin a felhőkarcoló-pályázatát, amelyen egy legószerűen összeállítható kórház győzött, mindjárt be is mutatjuk, de a dicséretet kapott tervezők között szerepel a címben említett terv:

A 737 MAX Tower a világ talán leghírhedtebb repülőgépmodelljét hasznosította újra. A Boeing 737 MAX repülőgép azután került a címlapokra, hogy kiderült, szoftverhiba okozhatta kétszer is a lezuhanását. A tragikus esetek után az egész 737-széria kérdésessé vált. Több ország kitiltotta légteréből a 737-eseket, a Boeing próbálja megoldani a problémát, de felfüggesztette a gyártást. Viszont eddig elkészült több ezer MAX. Közben beütött a koronavírus-járvány, vagyis nem lehet tudni, meddig maradnak földön a repülők. "Mi legyen azokkal a MAX-okkal, amelyeket már legyártottak?", kérdezte egymástól Victor Hugo Azevedo és Cheryl Lu Xu designer, és a többit meg lehet nézni a tervükön.

És ahogy említettem a bevezetőben, íme az első helyezett: Epidemic Babel, az egészségügyi sürgősségi felhőkarcoló.

Két fő előnye van: az egyszerű kontrukció és a gyors reagálási lehetőség. A kínai D Lee, Gavin Shen, Weiyuan Xu, Xinhao Yuan tervének központi eleme a függőleges acélstruktúra, amelyre a megfelelő ellátódobozokat lehet felszerelni az egészségügyi személyzet igényeinek megfelelően. A dobozok előre gyártottak, csak a helyszínre kell szállítani őket. Az Epidemic Babel kicsit olyan, mint a konténerekből épített mobilkórház vertikális kivitelben, csak ez a tervezők szerint gyorsabban (5 nap alatt) és olcsóbban megépíthető volna. 

A fenti tervek nagyíthatóan, illetve további csodás tervek a 2020 eVolo Skyscraper Competition oldalon láthatók a névre kattintva. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Viccesen néz ki, leginkább egy óriásminyonra hasonlít az osztrák Precht építészsúdió által tervezett "Bert" fantázianevű ház. Többféle elemből állítható össze, mérete szabadon növelhető a toldásokkal akkorára, amekkora épületet igényel a család. 

A játékos külsejű és szerkezetű moduláris házzal a Precht szakítani akar a "lusta és unalmas" házépítési stílussal, és arra hív mindenkit, hogy újra a gyerekek szemével tekintsen az épületekre. A Bert házakkal valóban a fantázián múlik a leendő otthon kialakítása. 

A tervezők szerint az utóbbi évtizedekben az építészet csak arról szólt, miképpen lehet egyszerűen megépíteni minél nagyobb hasznot hozó házakat. Emiatt azonban világszerte ugyanúgy néznek ki a települések, unalmasan.

Az építészet móka és érdekesség is lehet az osztrák szakemberek szerint, akik 2020 tavaszára tervezik az első Bert avatását, nagyjából 120 ezer eurós áron. A Bertből épülhet kisebb ház is, tetszés szerint.

Vagy akár egy társasház több család számára.

A Bert működése nagymértékben függetleníthető a közművektől, mert a tetején elhelyezhető napelem, a fürdőszobákban pedig komposztáló vécé, a földszinten víztisztító berendezés.

Ennek köszönhetően a Bert felépíthető erdei kulcsosháznak is, így népszerűsítve a zöld turizmust.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek is,  mint például a a közelgő Black Friday-nappal. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.

Kutyasétáltalás közben láttam meg ezt a formája alapján tévéállvány egyik elemének látszó forgácslap darabot a kerékpárút mellett.

Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából, politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és polipropilén bevonatot. A forgácslemez micsoda? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb beltéri légszennyező anyag.

A fast furniture olcsó, de ennek az az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy mert olcsó, ha megunjuk, kidobjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe. Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna kidobott bútort jelent.

Így néz ki a gyorsbútor-szemétlerakó Sydney mellett. Fotó: Handkrafted

Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitosbútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak, 1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek -- ennyi kerül a hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt, olvasható egy helyi kézműves bútorasztalos cég blogposztjában.  

Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik az a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot összetartó műgyanta miatt. 

A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg fára van szükség. Az Ikea svéd lakberendezési áruházlánc például a világ kereskedelmi fakitermelésének 1 százalékát használja fel, ami óriási mennyiség. A cég kiadványában úgy fogalmaz, hogy 2020-ra "az összes fa fenntarthatóbb forrásból származzon, ami alatt újrahasznosított vagy FSC® minősítéssel rendelkező fát értünk". No de mi az a "fenntarthatóbb"? Miért nem lehet pontosan megfogalmazni?  

Jól látszanak a kidobott íróasztalok és kerti székek a hulladékhegyben. Fotó: Handkrafted

A gyorsbútorok közül a kárpitosbútorok valóságos vegyi koktélt árasztanak a szobánkban. Azt a bizonyos újbútorszagot, amitől sokaknak napokig fáj a fejük. Tudnod kell, hogy ha érzed a szagát, az azt jelenti, hogy a levegőben lévő vegyületmolekulák már bejutottak az orrnyálkahártyádra, utána a tüdődbe, és ha eléggé kicsik ezek a molekulák, akkor a tüdődön keresztül a vérkeringésedbe is. A festéktől kezdve a bőrcserzőszeren át az égésgátló adalékig áradnak a vegyszerek az ülőgarnitúrákból, ágyakból, hozzá jönnek a ragasztók és lakkok mérgező hatású illékony szerves vegyületei (VOC). Életünk harmadát ágyban töltjük, további jelentős részét a nappaliban a kanapén -- éppen ott kapjuk telibe a mérgező vegyületeket, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat: az otthonunkban. 

Ha mindenáron télen akarsz gyorsbútort venni, mielőtt bevinnéd a fűtött lakásba, ahol a melegben elkezdi kiereszteni magából a vegyi anyagokat, szellőztesd a bútort legalább három hétig a garázsba, gangon, sufniban. Ha ez nem megoldható, fontold meg, hogy addig halasztod a vásárlást, amíg beköszönt a jó idő, és folyamatosan nyitva tudod tartani az ablakokat, miután megérkeztek a gyorsbútorok. Különösen igaz ez a gyerekszobára: oda tényleg csak jól kiszellőztetett, lehetőleg használt (felújított) bútort szabadna venni.

Újrahasznosított fából készült komód, amelyen nem csiszolták le
teljesen az eredeti festékrétegeket. FORRÁS

TIPPEK GYORSBÚTOR ELLEN:
1. A legtöbb régi bútor "sötétbarna", ronda és nehéz. De gondolj arra, hogy ha volt is bennük valaha vegyszer, az már rég kiszellőzött, illetve a fabútorok nagy valószínűséggel tömörfából készültek. Fuss pár ötletelőkört, hátha át lehet ezeket a bútorokat alakítani, és ezzel megőrizni őket.
2. Vásárolj használt bútort, amely szintén kiszellőzött. Ha a formája jó, de a kárpitja csúnya, húzasd át. Igaz, az sem olcsó, de az egészségedre tekintettel megéri.
3. Vegyél kevesebb bútort, de az legyen jó minőségű. A modern lakberendezési áruházakban is lehet tömörfa/minőségi bútorokat kapni, igaz, azok sokkal drágábbak, mint az átlagos fast furniture darabok. 

Azért mert újrahasznosított, még lehet gyönyörű,
mint ez az ágy. FORRÁS

4. Keress életre szóló darabokat. Milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő gyerekeik ülnek körbe. Vásárolj úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az utódaid. Ne törődj a trendekkel, válassz olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az idő próbáját, és klasszikus darabok. Nem a koloniálról beszélek, hanem a letisztult, egyszerű darabokról. 

5. Keress olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magad is nekiállhatsz, vagy kereshetsz olyan szakembert, aki segít neked újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes raklaplécekből összerakni egy asztalt. Meglátod, sok örömed lesz benne!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

"A megfizethető lakás alapvető jog", mondta Jacob Frey a CityLab urbanisztikai weboldal interjújában. Minneapolis 37 éves polgármesterét a huszon-harmincéves (Y generációs) szavazók juttatták a városháza élére 2018. január 2-án. Nem tétlenkedett: pár nappal ezelőtt a városházi képviselők 12:1 arányban megszavazták a Frey-féle lakhatási tervet, amelynek lényege, hogy a hagyományos városképpel szemben a modern idők igényeit kell figyelembe venni a lakásépítéskor.

Jól látszik, hogy Minneapolisban a toronyházas városmagot családi házas zöldövezet veszi körül: ezt fejlesztenék Fotó: NextCity

Minneapolisban a kiadható üres lakások aránya 2 százalék. Ráadásul más amerikai nagyvárosokhoz képest is rekordmagasak a lakbérek, ami miatt egyre többen ingáznak órákat naponta az agglomerációból, illetve nő a hajléktalanok száma – pedig a minneapolisi tél kemény, novembertől márciusig havonta 20-30 centi hó esik, az éjszakák tartósan mínusz 3-13 Celsius-fokosak, de nem ritka a mínusz 20-30 fok sem.

Ezek a tényezők is vezetettek a Minneapolis2040 városfejlesztési koncepció kidolgozásához, amely most törvényerejűvé emelkedett. Ennek értelmében a régi építési előírások majdnem az egész városban megszűnnek. Eddig a minneapolisiak 75 százaléka kertvárosias negyedekben egycsaládos házakban élt, mostantól lehetséges ugyanazon a telekterületen 3-4 szintes házakat is építeni, tehát 3-4 család juthat lakhatáshoz. Ugyane kerületekben eltörlik az utcán való parkolás tilalmát, mert a garázs területén is lakóegységet lehet kialakítani.

Fent egylakásos (ún. residental home) családi ház, alul többlakásos családi ház (multifamily home) látható hasonló méretű telken.

A háromlakásos házakat triplexnek, a négylakásosakat 4plexnek nevezik. Jelenleg Minneapolis lakosainak 31,2%-a bérlakásban él,  minden második bérlő alacsony jövedelmű (Amerikában azt tekintik ilyennek, aki jövedelmének több mint 30%-át költi lakbérre).  Budapesten kb. 15% a bérlakásban élők aránya, ebben a magánbérlet és az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás is benne van (KSH 2016-os mikrocenzus adat).

Az amerikai metropolisban 2040-ig 233 ezer új lakást építenek, amellyel a város fejlődését gúzsba kötő lakáshiányt enyhítenék. Egyúttal annak lenne a demója, hogy átgondolt területfejlesztés mérsékelheti a klímaváltozás ütemét (nagyobb népsűrűség/beépítettség és kevesebb ingázó = kisebb légszennyezés). Továbbá Minneapolis szegregációs múltját is felülírná, hiszen az úgynevezett egycsaládos házakban zömmel a fehér bőrű lakosság élt-él. Az önkormányzat 40 millió dollárral támogatná a kispénzű bérlőket és harcolna a hajléktalanná válás ellen. 

A sárga vonal a kiadható lakásokat jelzi,
a szaggatott fehér vonal pedig a lakbérek alakulását FORRÁS 

Az elmúlt egy évben számtalan fórumon megvitathatták nézeteiket a Minneapolis2040 terv támogatói és ellenzői. Utóbbiak gyakori érve az volt, hogy az  új építési szabályok tönkreteszik a város hagyományos karakterét. "Néhány havi lakbérre vagyok attól, hogy már ne tudjam kifizetni a folyamatosan emelkedő albérletárat abban a kerületben, amelyiknek a képviselőjévé választottak – mondta Blue Delliqanti, a város South Uptown lakóközösségének szószólója a Minneapolisi Közrádiónak (MPR). – Minneapolisban lakhatási a környezeti krízis fenyeget, ezért többé nem helyénvaló egy városnegyed karakterével előhozakodni, amikor az új lakók képtelenek annyi ideig bérlőként megmaradni, hogy megteremthessék a saját karakterüket". 

"Ha Minneapolis valóban szeretné megvalósítani a klímaváltozás elleni törekvéseit, akkor minél több ember számára kell lehetővé tenni, hogy közlekedési folyosók mentén lakhasson, közel a munkahelyéhez vagy iskolájához, olyan környékeken, ahol az autómentes élet reális választási lehetőség", írta Matt Lewis, a Szomszédok a Több Szomszédért mozgalom önkéntese a MinnPostban.

2018 szeptemberében Dél-Minneapolisban jelölt ki ideiglenes területet
az önkormányzat több száz hajléktalannak sátortábor építésére FORRÁS

Mások szerint kockázatos a "nyissuk meg a piacot a nagyobb népsűrűségnek, és az magával hozza a megfizethetőséget" elképzelés. Mert lehet, hogy az ingatlanfejlesztők számszerűleg több lakást fognak építeni, de attól még nem biztos, hogy több megfizethető bérlakás lesz. "Radikális társadalmi kísérlet zajlik, amelynek célkitűzését nem támasztják alá empirikus adatok", mondta Tim Keane, korábbi várostervező egy lakossági fórumon. A környezetvédők pedig a város zöldterületeit féltik a beépítéstől.

Egy város fejlődési irányát csak apránként lehet megváltoztatni, írta a Curbed magazin: "Minneapolis városfejlesztési osztálya nem fogja minden célját elérni, és sok mindent módosítani kell menet közben. De más nagyvárosokhoz képest Minneapolisban legalább elkezdődött a vita a népsűrűségről (beépítettségről), a megfizethetőségről és a környezetről".

"Az alacsony jövedelmű rétegeket olyan lakáshiány fenyegeti, ami utoljára az 1920-as gazdasági világválság idején volt – idézi Alan Arthurt, az Aeon nevű nonprofit helyi fejlesztési cég igazgatóját a Curbed. – Ennek megoldása több milliárd dollár magán- és önkormányzati befektetést igényel (...)".

A mai igények szerint minél több üvegfelületet terveznek a lakások és irodák építésekor. Csakhogy még a többrétegű thermoüveg sem véd meg az épület túlmelegedésétől nyáron (illetve gyors lehűléséhez télen), pláne légkondi nélkül. A napsugárzás 47 százaléka infravörös tartományba tartozik, azaz hősugárzás, vagyis leghatékonyabban úgy tudjuk csökkenteni a felmelegítő hatását, ha még azelőtt megállítjuk ezeket a sugarakat, hogy elérnék az üvegfelületet. 

Már egy nagyobb fa is 4,7 százalékkal csökkenti egy épület klimatizálási igényeit, míg külső árnyékolással ez akár elérheti a 62 százalékot, és a légkondi energiafelhasználásából fakadó szén-dioxid-kibocsátást is 20 százalékkal csökkenti. A belső terek félhomálya legtöbbször nem okoz gondot: ahol mindenki számítógépen dolgozik, ott még jól is jöhet.  

Az árnyékolástechnika már régen többet jelent, mint nagyanyáink zsalugátere és rolója. Modern változata egyre gyakrabban dinamikus is: számítógép vezérli a sötétítés mértékét, amely a pillanatnyi időjárásnak és a Nap járásának megfelelően változik.

ArchDaily

Jó példája látható ennek Abu Dhabiban, ahol nyáron akár 48 Celsius-fok is lehet, és az épületeket muszáj védeni a könyörtelenül tűző sivatagi napsütéstől.

Az Al Bahr ikertornyokat 1049 darab hatszögletű panel fedi, amelyek virágként nyílnak ki az árnyékoláshoz, majd naplemente után összecsukódnak. Ennek eredménye kívül látható: folyamatosan változik a homlokzat mintája -- belülről pedig érezhető: sokkal hűvösebb van, mint pusztán légkondival.

Az Al Bahr Towers ikertornyok árnyékoló burkolatát a pálmafák törzse és az ősi keleti árnyékoló, a masrabija ihlette. Eredetileg ez fából készült árnyékoló panel, amelynek iszlám geometrikus mintázat szerint vágott nyílásai csak szórt fényt engednek az épületbe.

Behance

Szintén Abu Dhabiban áll a Hyatt Capital Gate hotel. A küllönleges épületre felkúszó acélháló a napsugarak 30 százalékát megállítja.

Misfitsarchitecture

Ausztrália legzöldebb épülete a Melbourne-i Önkormányzaté (CH2), amely 2006-os átadásakor megkapta a hatcsillagos, legmagasabb fokú energiatakarékossági minősítést. Ezen fa árnyékolók vannak.

Inhabitat

A kinetikus árnyékolók egyik szép példája Ausztriában látható, a Kiefer Technic cég bemutatótermét az Ernst Gieselbrecht & Partners tervezte.

A működését bemutató videó nagyon szuper!

Az isztambuli Suryapi vállalat épületét a Tago építésziroda tervezte. Az épület egy domb tetején áll, tehát rendkívül erős napsugárzás éri, ezért a déli és a nyugati oldalát fa árnyékolók borítják.

Tagomimarlik

A párizsi Necker gyermekkórház korábban jellegtelen téglaépület volt, 

KUMC

de a 2018-ban befejeződött felújítás során kívülről különleges árnyékoló szalagokat (is) kapott Philippe Gazeau építész jóvoltából.

Aeccafe

Cardiffban egy parkolóházat árnyékolt vízszintes szalagokkal a Scott Brownrigg építészstúdió.

IAAC

Hasonló ehhez a chicagói Aqua Tower, amelyet a Studio Gang tervezett.

Ecofriend

Parametrikus építészetnek nevezik az algoritmikus gondolkodás térbeli, építészeti megjelenítését, amelyben az elemek közötti összefüggések komplex geometriai struktúrákhoz, "paraméterek kapcsolati hálójához" vezetnek. Ezt az árnyékolót 3D-nyomtatással is el lehet készíteni.

Ha már korábban a masrabiját említettem, annak 21. századi utófantáziái is lenyűgözőek: San Franciscóban a Watson Élményközpont válaszfalához az IBM szuperszámítógépe a mobiltelefonok havi adattömegét alakította áttört mintázattá.

Archdaily

És lássunk még egy szép példát a modern masrabijára: a spanyolországi Cordobában a város mór öröksége előtt tiszteleg a Bíróság épülete, amely a holland Mecanoo stúdió terve.

MEA

Indiában a Punjab Kesari HQ homlokzata érdekes fúziója a hagyományos és a modern építészeti elveknek.

CtoC

A globális felmelegedésnek jobban ellenálló épületeken tehát másfajta homlokzatokat fogunk látni, mindinkább háttérbe szorul a csillogó üveg -- de ez nemcsak nekünk lesz jobb, hanem például a városi madaraknak is, amelyek tömegesen pusztulnak amiatt, mert nekirepülnek az óriási kiterjedésű, tükröződő üvegfalaknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Évek óta elérhető Magyarországon (is), de kevesen tudnak a komposztáló vécé létezéséről, pedig számos területen érdemes alkalmazni: 
- ahol nincs kiépített csatornahálózat, vagy nem éri meg rácsatlakozni (ide sorolható a tanya is); 
- ahol csak időszakosan van szükség vécére (víkendház, kemping, alkalmi rendezvény, fesztivál, építkezés);
- ahol drága a szippantóskocsi rendelése; 
- ahol a környezetvédelmi előírások szigorúak (pl. természetvédelmi terület közelében) stb. 
A régi elv modernizált változata környezet- és pénztárcakímélő megoldás lehet sokak számára.

ClivusMultrum

"A második háború előtt a kor technológiai szintjének megfelelő, tőzegszórásos módszert még széles körben ismerték, az akkori idők mérnöki szakkönyveiben is szerepelt, aztán ez a tudás feledésbe merült", mondja Ertsey Attila építészmérnök, az Autonómház weboldal alapítója. Nyilván ehhez hozzájárult a technikai fejlődés, a bővülő csatornahálózatra rákötött lakások gyarapodó száma is. Azóta a kerti budik (árnyékszék) gyakorlata terjedt el, amelyek büdösek, táptalajt adnak a kórokozóknak, tisztításuk problémás, nem higiénikusak, és szennyezhetik a talajvizet és az ivóvízbázist is.
"Aki ezt ismeri, nem tudja elképzelni, hogy ennek modern változata olyan színvonalú, hogy beépíthető a házba. Németországban és Svédországban viszont széles körben elterjedt a komposztáló vécé, mert ott a hagyományos paraszti kultúrában ismert volt a technológia, és nem szakadt meg a történelmi-technológiai fejlődés, mint nálunk a kommunizmus miatt."

A modern komposztálós vécé szabadalma Rikard Lindström svéd mérnöktől származik 1939-ből, ő aztán 1962-ben alapította meg cégét. A Balti-tenger melletti szigetvilágban volt hétvégi háza, ahová kulturált és nem környezetszennyező toalettre volt szüksége, így kezdett foglalkozni a témával. Mára a fia által vezetett családi cég már olyan komposztálós vécét is tud készíteni, amelynek gyűjtőtartályát nem kell üríteni akár 30-50 évig.

Így néz ki a komposztált végtermék,
a steril és szagtalan humusz KÉP: ZO2

"A svéd változat kétszintes építészeti megoldás: a földszinti fürdőszobában van egy pottyantós ülőke, míg a 15-18 Celsius-fokos pinceszinten egy gyűjtőtartály, amibe a konyhai hulladék is bekerülhet. A vegyes nyersanyag 2-2,5  év alatt komposztálódik szagtalan, steril humusszá. A munkát a komposztáló tartály alján elterített vékony földrétegben élő talajbaktériumok végzik el. Az anyaghoz használat során alkalmanként cellulóztartalmú adalékot kell szórni, például szalmatöreket, hogy a komposztálást végző baktériumok számára legyen tápanyag. A tartálynak van egy szellőzőkürtője, hogy a fölösleges nedvesség el tudjon párologni.
A holland változat viszont kompaktabb, kisebb, elfér egy arrafelé gyakori lakóhajón vagy normál fürdőszobában. Ennek tartálya többkamrás, és félévente el kell fordítani, hogy a komposztálandó anyag keveredjen, homogénabbá váljon. Ennél a kompakt komposzternél 1,5 év alatt lezajlik a folyamat, ilyet építünk be mi is", magyarázza a szakember. A forgatást elektromotorral is lehet végeztetni.

MotherEarthNews

A komposztáló vécét úgy is ki lehet alakítani, hogy a vizelet nem keveredik a szárazanyaggal, hanem vagy külön tartályba kerül, és onnan vízzel hígítva fel lehet használni nitrogénben gazdag folyékony trágyaként (erről írtam korábban Kerted van és még a vécébe pisilsz? címmel), vagy pedig megy egy csövön át a szikkasztóba. Amennyiben közös tartályba kerül a vizelet, akkor a tartály alján van egy dréncső, amely elvezeti a szikkasztóba. Mindezek ellenére megfelelő szellőztetés mellett a komposztáló vécé nem büdösebb, mint egy vízöblítéses vécé.

Egy személy egy év alatti ürülékmennyiségéből 1,5 év múltán két vödörnyi, kb. 20-25 kg humusz képződik. Ezt a trágyát kizárólag és maximum dísznövények talajjavításához szabad felhasználni, mert élelmiszer célú növénytermesztési felhasználásra csakis a szarvasmarhatrágya alkalmas. A komposztáló vécéből származó humuszt kis mértékben hozzá lehet keverni szarvasmarhatrágyához, illetve önmagában kijuttatni olyan területekre, például erdőbe, ahol nincs mezőgazdasági növénytermesztés. "Régen minden faluban minden kertben volt trágyadomb. Az állati trágya felhasználását még a kelták fejlesztették ki, ők jöttek rá arra, hogy a talaj minőségének megőrzéséhez minimum háromévente trágyázni kell a szántóföldeket", teszi hozzá Ertsey Attila.

"Manapság mindenki törekszik az energiahatékonyságra, és amikor valaki kiszámolja a házával kapcsolatos költségeket, rájön, hogy az elektromos áram és fűtés után következő legnagyobb költség a szennyvízelvezetésé." Ezt lehet jelentős mértékben, akár 50 százalékkal csökkenteni a komposztáló vécével. Aminek másik nagy előnye, hogy nem romlik el, szemben egy vízöblítéses vécével.

A kétszintes változat "fogadóállomása" nem nagyobb,
mint egy hagyományos vécé KÉP: Compostera

"Egy négyfős családra számított kis komposztáló toalett 100 ezer forinttól már elérhető, a víz- és csatornadíj csökkenése miatt nagyjából 2 év alatt megtérül az ára. A nagyobb méretű, 6 fős család számára alkalmas változat kb. 300 ezer forintba kerül, 3-4 év alatt megtérül. A profi német vagy svéd gyártmány 1,5 millióba kerül, de még az is megéri, pláne annak, aki a családjával havi 30 köbméter szennyvizet megtermel. Annak elszállítása szippantós autóval köbméterenként áfa nélkül akár 1000-3000 ezer forint is lehet", összegzi Ertsey Attila.

A komposztáló vécé átlagosan 35 százalékkal csökkenti az ivóvízigényt, szintén 35 százalékkal a szennyvíz mennyiségét, és a komposztálás révén 40 százalékkal a háztartási hulladék mennyiségét. Külön engedély nem szükséges hozzá, mert a komposztáló toalettre jelenleg nincs építési szakhatósági szabályozás magántulajdonú lakóház esetében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.