A házam déli oldalán lévő teraszom tetejére víztiszta polikarbonátot tettem. Októbertől májusig mindhárom oldalát is körberakom egyszerű fakeretben lévő üvegtáblákkal, vitrinszerűen, szorosan egymás mellé csúsztatva. Napsütéskor annyira felmelegszik benne a levegő, hogy beengedve az ide nyíló ajtókon át a lakásba, 4 fokkal is megemeli a hőmésékletet.

Naplementekor gyorsan bezárom a házba a meleget, mert ilyenkor pillanatok alatt le tud hűlni a veranda. A fűtési szezon elejét és végét ezzel a módszerrel teljesen helyettesíteni tudom. Nyár elején pedig tízperces munkával a garázsba viszem az oldallapokat. Ha nem süt a nap, akkor is védi a házat és nem engedi a falat áthűlni, ezért a mediterrán növények gyönyörűen áttelelnek a fagymentes verandán.

Így készül kiégett villanykörtéből karácsonyfadísz: az égőt befestjük arany vagy ezüst színű festékkel, mintákkal díszítjük. Majd a fémfoglalatra színes masnit kötünk és madzagot erősítünk, amivel felakaszthatjuk.

Vitaminos dobozokból adventi naptár készülhet gyerekeknek. Le kell tépni róluk a címkét, és egymás mellé (ahogy beférnek) egy cipősdobozba helyezni őket. (Oké, elismerem, a méretet el kell találni.) A dobozt vagy festeni kell, vagy beborítani csomagolópapír-maradékokkal. Magukat a vitaminos dobozokat szintén be lehet borítani, festeni. A csokik a dobozokba kerülnek, a sorszám meg a dobozok tetejére. Kibontani persze sorban kell őket. Ha van otthon szalag, azzal is átköthet. Ha valaki ügyes, jól fog kinézni az egész, és nem szokványos egyáltalán!

A vitaminos dobozok jók még társasjátékok apró kiegészítőinek tárolására, vagy gyerekeknek vártorony készítésére. Kicsiknek csörgő készíthető belőlük, vagy babaágy fölé is jók, főleg, amíg a csecsemő elvan azzal, hogy csak nézegeti a színes, lógó dobozokat. (Akár a plafonról is lelógathatók madzaggal.)

Hétfőtől lehet pályázni támogatásért fűtési rendszerek korszerűsítésére. Aki kondenzációs kazánt és megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezést szerel fel, költségeit utólag megtéríti az állam az Új Széchenyi Tervből, pályázatonként maximum 850 ezer vagy 1,5 millió forintig.

Hétfőn nulla órától lehet benyújtani a pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetési forrásból meghirdetett konstrukciójára. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású pályázat kerete összesen 864,4 millió forint. A kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el, amíg a keret ki nem merül – közölte a minisztérium.

A pályázók legfeljebb a beruházásuk 40 százalékát kaphatják vissza. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai jelentkezhetnek, ha az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt kiadott jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezik.

Aki kondenzációs gázkazánt épít be, lakásonként legfeljebb 850 ezer forintot térít meg belőle a minisztérium. Megújuló energiás hőtermelő berendezés (napkollektor, hőszivattyú, brikett, pellet stb.) telepítésével lakásonként maximum 1,5 millió forint a keret. A támogatást lehet igényelni a korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségeire is, a berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül.

Részletes információk a pályázat oldalán, az uszt-futeskorszerusites.hu-n érhetők el; korábbi hírünket a témában itt olvashatja. Az igényléseket elektronikus úton lehet benyújtani, miután a pályázó regisztrált az oldalon.

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.

Általános beszédtéma, különösen a téli fűtésszezon idején, hogy meddig nyújtózkodhatunk a jelenlegi energiakészleteink terhére. Mindeközben az európai politikusok és a lakosság is hajlamos alulbecsülni egy olyan erőforráscsökkentő eszközt, amely akár évi 250 000 forinttal is csökkentheti egy magyar háztartás kiadásait, úgy, hogy képes a gazdaság élénkítésére is. E különleges, mégis sokszor hanyagolt eszköz az energiatakarékosság. A Magyar Természetvédők Szövetsége legújabb, kreatív multimédiás pályázata is az energiatudatosságra hívja fel a lakosság és az alkotók figyelmét.

Az európai döntéshozók hozzáállásáról sokat elmond, hogy folyamatosan húzódik a 20%-os energiatakarékossági célszám kötelezővé tétele, az EU pedig eddig alig felét teljesítette a korábban önkéntesen vállalt 20%-os célnak.

Az Magyar Természetvédők Szövetsége korábbi lakossági kutatásaiból kiderül, hogy a magyaroknál az energiatakarékossági hajlandóság nagyban múlik a pénzügyi háttértámogatásokon. Megfelelő állami támogatás esetén a lakosság 42%-a feltételek nélkül, további 17%-uk feltételekkel hajlandó lenne jelentős összeget energiatakarékos beruházásokra fordítani, ebből 37 %-uk akár havi 16 ezer forintnál többet is áldozna azért, hogy a beruházással csökkenjen energiafogyasztása és ezzel a kiadása.

Emellett azonban fontos lenne, hogy az érdekeltek jól ismerjék a hathatós energiatakarékossági lépéseket, és hajlandóak legyenek a változtatásra. Ezért a pályázat időtartama alatt az Magyar Természetvédők Szövetsége webes felületein olyan energia-tippeket nyújt, amelyek túlmutatnak a már szinte mindenki által ismert „használj energiatakarékos izzót” javaslatokon. További részletek a pályázatról itt olvashatók.

Forrás: greenfo

Ha tehetjük, és nap közben nem tartózkodik senki a lakásban, akkor mindig tekerjük le a fűtést, de azokat a helyiségeket sem érdemes "túlmelegíteni", amelyeket csak ritkán használunk (például vendégszoba). Az sem szerencsés, ha az előszoba és a fürdő hőmérséklete megegyezik. (Utóbbiban érdemes valamivel jobban befűteni, hiszen itt a legkönnyebb megfázni.)

Érdemes odafigyelni arra, hogy mindig párologtassunk, hiszen amellett, hogy egészséges, a hőérzetünket is megemeli. Éjszaka 2-3 fokkal is lejjebb csavarhatjuk a hőmennyiség-szabályozót, és ilyenkor érdemes lehúzni a redőnyt is a hő megtartása miatt. Nyugodtan lejjebb vehetjük a fűtést a verőfényes téli napokon is, hiszen a beáramló nap sugarai pótolhatják a "hiányzó fokokat". Ha ezt az intézkedést rendszeresítjük, akkor akár 6 százalékkal is csökkenthetjük éves energiafogyasztásunkat.

Forrás: Műszakiak.hu

Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának 75%-át a fűtés jelenti, így kis odafigyeléssel itt sok pénzt megspórolhatunk. Használjuk ki a napsugárzás erejét: tegyük szabaddá az ablakokat, engedjük, hogy a napfény melegítse a lakást! A téli napnak is van ereje, ráadásul ilyenkor alacsonyabban jár a Nap, így szinte egész nap besüt egy déli fekvésű ablakon.

Sötétedéskor, a redőnyök leeresztésével és a függönyök behúzásával kevesebb meleg szökik el.

A pénztárcája mellett ezzel a környezetnek is jót tesz. Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvízhasználat, világítás stb. Mindehhez valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, elektromos áramot használunk fel, és ezáltal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe.

Tippek fűtésszámla ellen - az Ökoszolgálat összeállítása

Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának 75%-át a fűtés jelenti, így kis odafigyeléssel itt sok pénzt megspórolhatunk. A fűtőtest mögött a fal felmelegszik, ami hőelvonást okoz. Ne a falakat fűtsük! A fűtőtest mögé helyezett hőtükörfólia csökkenti a fal felmelegedését, mert a ráirányuló hősugarakat visszaveri. Így 6-10%-os energia-megtakarítás érhető el. A legtöbb barkácsáruházban kapható hőtükörfólia mérete akkor ideális, ha minden oldalról 5-10 centiméternyire kilóg a fűtőtest mögül. Ollóval kiválóan vágható, és a felhelyezése is egyszerűen megoldható szöggel, csavarral, kétoldalú ragasztóval.

További tippek:

Hagyjuk szabadon a fűtőtestet! A radiátort elzáró tárgyak elnyelik a meleg nagy részét. Ügyeljünk rá, hogy a függöny ne lógjon a radiátorra.

Ajánlat:

Ha Ön nagyobb felújítás előtt áll, akkor tájékozódjon a lakásban alkalmazható egyéb hőtükrökről, például a nyári napsugárzás nagy részét visszaverő tetőtérfóliákról! A technológiával számos cég foglalkozik, itt láthat egy példát az alkalmazási lehetőségekre.

További energiatakarékossági tippek, egyszerűen és ingyen (vagy olcsón) megvalósítható ötletek az Energia Klub honlapján.

A fűtésszabályozó készülék beállításával az összes helyiség hőmérsékletét az az egy helyiség határozza meg, amelyben a fűtésszabályozó készülék felszerelésre került. Ez azt jelenti, hogy abban a helyiségben, amelyikben a vezérlőegység elhelyezése történt és termosztáttal felszerelt fűtőtestek vannak beépítve, azokat állandó jelleggel nyitva kell tartani. Nem célszerű abban a helyiségben elhelyezni a szabályozó egységet, ahol egyéb fűtési lehetőséget is igénybe veszünk, vagy a nap passzív energiája által nyert hő jobban felmelegíti ezt a helyiséget.

Amennyiben a többi helyiségben alacsonyabb hőmérsékletre van szükség, mint a vezérlőhelyiségben, vagy ha az egyes nem használt helyiségekben a fűtőtesteket egészen ki szeretnénk kapcsolni, akkor ott a termosztátos fűtőtestszelepeket ennek megfelelően kell beállítani. A helyiségek nappali vagy éjszakai hőmérsékletének csökkentésével, szabályozásával sok energiát lehet megtakarítani.

Forrás: Műszakiak.hu

Akár tart a fűtési szezon, akár nyár van, nem árt elgondolkodunk, hogy mivel fűtsünk a jövőben. A Műszakiak.hu rövid összeállítása.

A fa- és a széntüzelés

Talán meglepő, de még mindig a fa- és a széntüzelés a legolcsóbb, még akkor is, ha a tipikus szenes és fás kazánok gyengébb hatásfokát figyelembe vesszük. Egy gyengébb hatásfokú fatüzelésű kazán esetén például 1 GJ (gigajoule) hőmennyiség 110 kg fa eltüzelésével állítható elő. Barna- vagy feketeszénnel tüzelve ennél valamivel magasabb áron, de összevethető árfekvésben állíthatjuk elő ugyanezt a hőmennyiséget; feketeszénből kevesebbet kell venni, de drágább.

A fa- vagy széntüzelésnél kényelmesebb fa- vagy gabonapellettel fűteni. A pellet finomra őrölt és kis rudacskákká préselt biomassza, ami készülhet fahulladékból, mezőgazdasági hulladékból (kukoricacsutka és -szár), vagy erre a célra termesztett energiafűből. A pelletkazánoknak ugyanis automatikus adagoló, valamint hamu- és salakeltávolító rendszerük van. A fűtőanyagtartályt mérettől és fűtésteljesítménytől függően csak hetente-kéthetente kell feltölteni.

Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a kazán, de főleg a hozzá tartozó tartály nagy helyet foglal, és csekély elterjedtsége miatt még elég drága. Egyelőre pellet is elég kevés helyen kapható és nem is túl olcsó.

A földgáz

Ha van a környéken vezetékes földgáz, akkor arra rácsatlakozva sokkal kényelmesebben, de drágábban fűthetünk, viszont a fűtésünk ára beláthatatlan világpiaci folyamatok és kicsinyes politikai alkuk bonyolult eredője lesz. Tartályos propán-bután gázzal is fűthetünk, az viszont már lényegesen drágább, a palackos pedig még annak is legalább a kétszerese, és ha egy egész házat akarunk fűteni vele, akkor nagyon gyakran kell cserélgetni.

A villanyfűtés

A villanyfűtés továbbra is nagyon drága. Elektromos árammal azonban sokkal hatékonyabb fűtőeszközöket is üzemeltethetünk. Népszerűek az úgynevezett hőszivattyús rendszerek, amelyekhez a talajban építenek nagy hőcserélő felületet. Ezek tulajdonképpen a talaj hőtároló képességét használják. Télen a talajt hűtik és a lakást fűtik, nyáron pedig a hűtik a lakást és visszafűtik a talajt a normális hőmérsékletére. Ehhez viszont talaj kell, vagyis valamennyi földterület, ami nem mindenütt áll rendelkezésre, és a kezdeti beruházás is elég sokba kerül.

Forrás: Műszakiak.hu

Minden hónap második szerdáján, 18 órától HuMuSz-esteket tart a Hulladék Munkaszövetség, melyek keretében meghívott szakemberekkel beszélgetnek a fenntarthatóság, az ökológia és a jól-lét gyakorlati kérdéseiről.

A most következő találkozón gyakorlatban is kipróbált ötleteket mutatnak be egy vidéki ház felújításának tíz éves, befejezetlen története kapcsán. Az utóbbi években a máriahalmi ház lassan alakul, miközben a történet egyfajta szökési kísérletté kezd válni: szökéssé a közműrabszolgaságból.

A meghívott előadó: Szalai Péter, aki megosztja a közönséggel gyakorlati tapasztalatait lemezradiátorból készített padlófűtésről, talajhőcserélős hűtő-szellőztetőről, a tűzkorsóról, vizes fal házilagos szigeteléséről, "thermo" üvegről (amely újrahasznosított ablaküvegből készült), a tömegkályháról, a  tömegkazánról és a fafűtésről általában.

Szalai gépjárművillamossági szerelőként érettségizett, de már középiskolás óta igazából a híradástechnika érdekelte. Középiskolai tanulmányai után a Pannónia Filmstúdióban kezdett dolgozni, majd a Rexfilm és a Mikroszinkron stúdiója következett. Családjával 2000-ben költözött Budapestről Máriahalomra. A házban és a telken saját építésű  biológiai szennyvíztisztítót, szürkevíz-hasznosító WC-öblítést, saját fejlesztésű hibrid falfűtést, egy téglaépítésű takaréktűzhelyet, napkollektort és két tömegkályhát, továbbá levegős talajhőcserélős klímát használnak.

Zöld kalandozások - időpont: 2010. december 8. 18.00
Helyszín: HuMuSz Ház, 1111 Budapest, Saru u. 11.

További információk az alábbi oldalon olvashatók.