Nagy jövőt látnak a vertikális búzatermelésben a Florida Egyetem kutatói. Szerintük ideális körülmények között ugyanazon a területen 220-600-szor több búzát lehet termelni egy emeletes üvegházban, mint szabadföldi vetésben.

Azért, mert ilyennek szoktuk meg a búzatermesztést, még nem kell ilyennek maradnia, ha ez nem fenntartható. KÉP: Unsplash

A búza a legfontosabb gabonanövények egyike, fogyasztása világszerte folyamatosan növekvő tendenciát mutat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Átlagosan az elfogyasztott kalória és fehérje 20 százalékát teszi ki a búza. A Föld jelenlegi 7,8 milliárdos népessége 2050-re meghaladhatja elérheti a 10 milliárdot. Ennyi ember táplálásához legalább 60 százalékkal növelni kell a gabonafélék termesztését. Ezt sok tényező keresztülhúzhatja: például ha romlik a termőterületek talajminősége, vagy a szélsőséges időjárás miatt elvész a termés, illetve az évtizedek óta alkalmazott műtrágya és növényvédőszerek miatt visszafordíthatatlanul szennyeződnek a talajvízkészletek. Az elmúlt évtizedekben a globális búzatermelés sokszor nem felelt meg az elvárásoknak, ami nem kedvezett a gabonaáraknak.

A fenntartható élelmiszertermelés érdekében új technológiákat kell kifejleszteni. A vertikális növénytermesztébe eddig főleg zöldségféléket vontak be. Ezeket üvegházakban, ellenőrzött öntözés, megvilágítás és hőmérséklet mellett, több emeletes tálcasorokon termesztik. Az amerikai kutatók azt vizsgálták meg, vajon mi történne, ha zöldségek helyett búzát termesztenének ilyen módon.

A tervezett gabonafarmon ellenőrzött körülmények között
folyna a termesztés. KÉP: University of Florida, Gregory Kiss,
Senthold Asseng, Paul P.G. Gauthier

Kísérleti számításokkal arra az eredményre jutottak, hogy egy egyhektár alapterületű, belül tízszintes vertikális farmon ideális termesztési körülmények mellett akár 600-szor több búza termeszthető, mint ugyanekkora szántóföldön. Egy 100 szintes farmon 6000-szer többet lehet termelni, szorozták fel a kutatók.

A Modern Farmerben megjelent cikk kiemeli Senthold Asseng véleményét, aki az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelent kutatás vezető szerzője, mint a Florida Egyetem termesztési modellezés professzora. Szerinte számos előnyük van a vertikális gabonafarmoknak, egyebek közt csökkentenék az erdőirtásokat. A hidropóniás öntözés 90 százalékkal kevesebb vizet igényel. A beltéri termesztés lehetővé teszi, hogy ne kelljen növényvédő szereket használni, amelyek sem az ember, sem a természet egészségének nem tesznek jót.

"Óriási terméshozamot érhetünk el, miközben elkerüljük a termőterületek tönkretételét -- mondta Asseng. -- Vigyáznunk kell a környezetünkre, mert nincs másik."

A vertikális gabonafarmokban rejlő lehetőséget nem lehet kiaknázni, amíg a gazdák számára túl költséges a módszer, például az üvegházak építési- és energiaköltségei miatt. Asseng úgy véli, az üvegházi vertikális gabonatermesztés környezetre gyakorolt jótékony hatása rábírhatja a kormányokat, hogy támogassák az új termesztési módszer elterjesztését. 

"Számos országban sok-sok pénzt költenek a mezőgazdaság támogatására a termesztés folyamatossága érdekében. Amikor a túlélésről és a tervezhetőségről van szó, akkor nem feltétlenül kellene pusztán a dolgok pénzügyi oldalát nézni. Itt most egy olyan új mezőgazdasági módszerről van szó, amely kifejezetten jó lenne a természet számára", foglalta össze Senthold Asseng kutatásvezető.

A teljes kutatási beszámoló a PNAS oldalán elolvasható angol nyelven.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna