Európában az antibiotikummentes takarmányok jelentős részében is kimutatható antibiotikum: a minták 44 százalékában a 0,125mg/kg határérték feletti értéket mértek, a tápok 15 százalékában pedig 1 mg/kg antibiotikumszennyezést, állapította meg az élelmiszerbiztonsági, környezeti és foglalkozásegészségügyi francia nemzeti hatóság (ANSES). Kutatásuk eredményét az Amerikai Kémiai Társaság (Americal Chemical Society, ACS) mezőgazdasági- és élelmiszerkémiai folyóiratában (Journal of Agricultural and Food Chemistry) publikálták.
Az antibiotikumszennyeződés történhet a gyártás során, amikor az antibiotikumos és mentes takarmányok valamilyen okból összekeverednek a gyártósoron, de bekövetkezhet ez a szállítás, tárolás és felhasználás során is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint egyes országokban az antibiotikumok akár 80 százalékát is az állattenyésztési szektor használja fel, elsősorban az egészséges állatok növekedésének serkentésére. Ám a helytelen antibiotikum-használat fokozhatja az antibiotikum-rezisztencia kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a fertőző baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekre.
Antibiotikumok nélkül, biomódszerekkel is lehet állatokat nevelni, de sokkal költségesebb, időigényesebb, olykor kockázatosabb is. A friss tanulmány viszont azt sejteti, hogy sok esetben illúzió lehet az antibiotikum-mentesség, mert a tápok szennyeződhetnek. A francia kutatók 192 tápmintát elemeztek, amelyek antibiotikummentesnek tartott nyúl-, sertés- és baromfifarmokról származtak. A mintákban 11 antibiotikum nyomát kutatták, mint például a széles spektrumú baktériumölő hatású amoxicillin vagy a húgyúti fertőzések kezelésére szolgáló trimethoprim.
Mint a tanulmányból származó ábra is mutatja, az antibiotikummentesnek tartott nyúltáp-minták 60 százaléka tartalmazott a határértéknél több antibiotikumot, a sertéstáp-minták közel 20 százaléka, a baromfitáp-minták nagyjából 15 százaléka.
Jóllehet a gyógyszerek csak alacsony mértékben voltak kimutathatók, az mégsem nulla. Fennáll a kockázata, hogy az úgynevezett szubterápiás antibiotikum használat, vagyis amikor a gyógyításhoz szükséges mennyiségnél kevesebb gyógyszert használnak (például megelőzési céllal) esetleg szintén okozhat antibiotikum-rezisztenciát egyes baktériumoknál, és azok továbbjutnak a természetbe, illetve az emberbe, írja a tanulmányt szemléző Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács (American Council on Science and Health), amely körültekintőbb alkalmazást ajánl az állattenyésztőknek.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
0 
