A mesterséges világítás kialakításánál először gondoljuk végig, hogy milyen tevékenységet kell megvilágítani. Azaz csak ott, annyira és addig világítsunk, amíg szükséges. Hazánkban széles körben elterjedt gyakorlat, hogy a nappalit egyetlen, több foglalatos csillár világítja meg, amely minden irányba szórja a fényt. Egy körülbelül 400 W összteljesítményű csillár helyett hatékonyabb, ha egy gyengébb háttérvilágítás mellett, kis fogyasztású, helyi fényforrásokat (pl. halogén spotlámpákat, LED-lámpákat) alkalmazunk megfelelően.

Az általános világításra szolgáló lámpákat úgy helyezzük el, hogy a helyiség megvilágítása egyenletes legyen. Ehhez használjunk olyan lámpát, amelyik a mennyezetet és a falakat is megvilágítja. Az általános világítást helyi fényekkel egészítsük ki. Azokat a helyeket, ahol munkát végzünk, olvasunk, üldögélünk, pontfénnyel, helyi megvilágítást adó lámpával világítsuk meg. Célszerű olyan lámpatestet és fényforrást választani, amely koncentrált, irányított fényt ad, ezekből kisebb teljesítményű is elég. A szórt fénynél jelentős az elnyelődésből fakadó veszteség.

Hagyományos izzólámpás, vagy rossz hatásfokú fénycsöves rendszerrel 40 W/m2 energia szükséges 500 luxos (normál) megvilágítási szint eléréséhez, míg ugyanilyen megvilágítási szinthez szükséges energia korszerű rendszernél csak 13-15 W/m2.Válasszunk hatékonyabb fényhasznosítású lámpatesteket, olyan lámpaburákat, amelyek nem árnyékolják az izzót. Bár a zártabb burák néha hangulatosak, de pazarolják a fényt.

Forrás: Ökoszolgálat, Zöld krajcár