A biszfenol-A (BPA) aceton és fenol egyesülésével keletkező szerves vegyület. Napjainkban szinte nincs olyan háztartás, ahol ne találkozhatnánk vele. Cumisüvegek, műanyag tányérok, poharak, kancsók, ételtároló edények, újratölthető vizes- és üdítőspalackok, ivóvízvezetékek anyagában, valamint konzervek és befőttesüvegek fedelének bevonatában is fellelhető.

A biszfenol-A-nak azonban nem csak jó oldala van: hatása ugyanis nagyon hasonlít a nemi hormonokéhoz, a szervezetbe kerülve összezavarja a hormonális folyamatokat. Ez különösen a fejlődésben lévőket veszélyezteti. A legutóbbi kutatások eredményei még több egészségi kockázatról szólnak. Iain Lang és kutatócsoportja az USA Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálata keretében megállapította, hogy a biszfenol-A összefüggésbe hozható többek között a szívproblémák és a cukorbetegség kialakulásával. Az USA Nemzeti Toxikológiai Programja pedig a magzatoknál, csecsemőknél és kisgyermekeknél kialakuló ideg- és viselkedési problémák, illetve a BPA közötti összefüggés kapcsán fogalmazott meg aggályokat. A Cincinnati Egyetem kutatása azt is kimutatta, hogy a BPA csökkentheti a kemoterápiás kezelések hatását.

A csecsemők biszfenol-A-bevitelével kapcsolatos tudományos eredmények nagy vihart kavartak. Alacsony testsúlyuk miatt a kicsiknek arányosan nagyobb dózis jut a szervezetébe, főleg hogy az etetésre használt cumisüvegek nagy része BPA-tartalmú műanyagból készül. A biszfenol-A betiltásának egyik élharcosa Kanada. Olyan törvénytervezetet alkottak, amely tiltja a biszfenol-A-t tartalmazó polikarbonát cumisüvegek reklámozását, árusítását és importját. A tervezetet társadalmi vitára bocsátották, hamarosan döntenek róla. A tiltás híre eljutott más országokba is, az USA több tagállamában hasonló intézkedéseket terveznek. Európában Franciaország lehet az első, ahol törvényben tiltják a BPA használatát az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező anyagokban.

Kontinensünkön egyébként nem ennyire egyértelmű a szóban forgó vegyület megítélése. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) szerint az átlagos BPA-bevitel nem veszélyezteti a fogyasztókat. A hivatal 2006-os kockázatelemzése azt mutatta, hogy az átlagos bevitel csecsemők körében a tolerálható érték közel egynegyedét, felnőttek körében egyharmadát teszi ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgálat a konzervekre, fém tárlódobozokra, műanyag edényekre terjedt ki, és figyelmen kívül hagyta a vízvezetékekből és víztározókból származó mennyiséget, valamint a melegítés hatására történő növekvő kioldódást. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapja a téma kapcsán az EFSA állásfoglalását közli.

A BPA élelmiszerekkel érintkező edényekből, eszközökből oldódhat ki. A rizikót növeli a magas hőmérséklet, az erősen savas vagy lúgos közeg, a hosszú ideig tartó tárolás és az erős igénybevétel (mosogatás, súrolás).

Perényi Zsófia, Tudatos Vásárlók Egyesülete