Forrás: jcu.edu

Eleinte gyümölcsöket, aszalt különlegességeket, mézesbábokat, papírból kivágott ékességeket, süteményeket akasztottak a karácsonyfára. Csak az 1800-as évek végétől terjedt el a szaloncukor-készítés és vele együtt a karácsonyfa-díszítés. A cukorka neve a német Salonzuckerl szóból ered, ezért nem meglepő, hogy Jókai még "szalonczukkedli"-nek nevezte.

Számtalan szaloncukor recept létezik, a Tudatos Vásárló ezt ajánlja:

Hozzávalók: 1 kg (barna)cukor (vigyázat, nem barnára színezett), 3 dl víz, az ízesítéshez darált dió, kakaó, mogyoró, mák, marcipánmassza, kókusz, citrom. A  bevonáshoz csokoládés tortabevonó.

A cukrot addig főzzük a vízzel, amíg a fakanalat a masszába mártogatva úgy nem látjuk, hogy a melegített cukor szálasodni kezdett. Vékony drótból hajlítsunk  gyűrűt, és mártsuk bele a masszába, majd próbáljunk meg buborékot fújni úgy, mintha szappanbuborékot fújnánk. Ha ez sikerül, akkor megfelelő a cukor állaga. Ezt  a masszát aztán beletöltjük egy vízzel kiöblített porcelántálba, a tetejére kis vizet öntünk, és kitesszük egy hideg helyre. Amikor már nem meleg, akkor  fakanállal addig keverjük, amíg hófehér pép nem lesz belőle.

Forrás: [origo]

A pépet osszuk annyifelé, ahányféle cukrot szeretnénk készíteni. Ízlés szerint keverjük hozzá az  ízesítőket. Ez után egy kicsit langyosítsuk meg, hogy jól kenhető legyen, és hideg tálcán simítsuk el a különböző adagokat 1,5-2 cm vastagságban, és a kockákat  helyezzük a hűtőbe. Mikor megdermedt a cukor és már vágható, akkor vizes késsel vágjuk kis téglalap- vagy kockaformákra. Ezt követően a darabkákat óvatosan  leönthetjük az olvasztott csokoládéval, vagy egyenként belemártogathatjuk őket. Végül nem marad más hátra, mint a csomagolás.

Figyelem, időigényes munka, ha ajándékozni szeretnénk belőle, ne hagyjuk az utolsó pillanatra! A szaloncukor történetéről és tömegtermelésének kialakulásáról korábban megjelent cikkünkben olvashat.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 4. számában