Tizenháromszorosára növelnék a hazai napkollektorok felületét
Év vége előtt elfogadhatja a kormány az Európai Bizottságnak benyújtandó Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervet -  közölte Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a tervezettel kapcsolatos szakmai konzultáción. Bencsik hangsúlyozta, a tízéves program önmagában nem oldhatja meg az ország biztonságos energiaellátását és nem számolhatja fel a külső energiafüggőséget, ezeken a kockázatokon azonban egy átgondolt rendszerrel jelentős mértékben lehet csökkenteni. A változások érinthetik Magyarország energiaellátási szerkezetét azonban radikális áttörés a hőellátásban történhet.
2015-ig 1000 megawatt, jórészt szenes erőművi kapacitás, 2020-ig további 2300 megawatt szénhidrogén erőművi kapacitás esik ki a magyar energiaellátási rendszerből – közölte Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője  azt kifogásolta, hogy nem készült stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálat. Elmondta továbbá, hogy a terv tévesen, a várható GDP-növekedés alapján méri a jövőbeli energiafelhasználás mértékét. Az elmúlt években, a GDP 40 százalékos emelkedése mellett stagnált az energiafogyasztás Magyarországon, így "elfogadhatatlan ilyen bizonytalan tényezőre alapozni a cselekvési tervet.
A terv összesen huszonkilenc, 2020-ig megvalósuló intézkedést jelöl meg. Ezek között vannak beruházás-támogatási programok, integrált zöldgazdasági fejlesztések, a zöldhő átvételének 2012-ben bevezetendő támogatása, a villamos energia kötelező átvételének rendszere, egy új, fenntartható energiagazdálkodásról szóló törtvény megalkotása, mintaprojektek elindítása, illetve az oktatás-képzés fejlesztése.
Ambiciózus, ám minimálisan betartható cél – így minősítette Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke azt a tervet, hogy a napkollektorok felületét a jelenlegi 150-160 ezer négyzetméterről 2 millió négyzetméterre növeljék. A kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Ausztriában jelenleg 3,8 millió négyzetméter az ilyen felületek összterülete.
A tervezetben szereplő célszámok a következő tíz évben összesen 700 termálkút fúrását teszik szükségessé. Ennek költsége elérheti a 160 milliárd forintot, amelyet állami támogatás nélkül a szektor nem lesz képes kitermelni - jegyezte meg a Magyar Geotermális Egyesület képviselője, Szita Gábor. A kedvező megtérülési mutatóknak köszönhetően ennek fajlagos értéke 125 milliárd forintra csökkenhet – tette hozzá.
Kaszab István, a Magyar Bioetanol Szövetségének alelnöke kifogásolta, hogy a tervezet a biodízelt helyezi előnybe a bioetanol kárára.  A 27 uniós tagállamból 20 szorulhat bioetanol-behozatalra, s Magyarországnak minden adottsága megvan, hogy ezt az igényt kielégítse - tette hozzá.
Fidrich Róbert szerint viszont éppenséggel csökkenteni kellene a bioetanolos, bioüzemanyagos részarányt. A jótékonynak vélt hatások nem jelentkeztek, a társadalmi hatások ezzel szemben jelentősek. El kellene törölni a bioetanol-gyártásra vonatkozó célkitűzéseket és a kapacitásokat átcsoportosítani nap- és szélenergetikai beruházásokra. A közlekedési igény csökkentésére kellene elsősorban törekedni – mondta.
A 2020-ig megvalósuló, megújuló energiaforrásokhoz köthető fejlesztések miatt több tízezer munkahely jöhet létre – állította Bencsik János. A megújuló energiaforrások stratégiájáról való konzultációt hét nagyobb, egyenként 30-40 szakmai szervezet részvételével lezajlott fórum végén tartotta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Forrás: MTI

Év vége előtt elfogadhatja a kormány az Európai Bizottságnak benyújtandó Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervet -  közölte Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a tervezettel kapcsolatos szakmai konzultáción. Bencsik hangsúlyozta, a tízéves program önmagában nem oldhatja meg az ország biztonságos energiaellátását és nem számolhatja fel a külső energiafüggőséget, ezeken a kockázatokon azonban egy átgondolt rendszerrel jelentős mértékben lehet csökkenteni. A változások érinthetik Magyarország energiaellátási szerkezetét azonban radikális áttörés a hőellátásban történhet.

energiapolitika energiafüggőség zöldgazdaság napenergia napelem fenntarthatóság

2015-ig 1000 megawatt, jórészt szenes erőművi kapacitás, 2020-ig további 2300 megawatt szénhidrogén erőművi kapacitás esik ki a magyar energiaellátási rendszerből – közölte Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője  azt kifogásolta, hogy nem készült stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálat. Elmondta továbbá, hogy a terv tévesen, a várható GDP-növekedés alapján méri a jövőbeli energiafelhasználás mértékét. Az elmúlt években, a GDP 40 százalékos emelkedése mellett stagnált az energiafogyasztás Magyarországon, így "elfogadhatatlan ilyen bizonytalan tényezőre alapozni a cselekvési tervet.

A terv összesen huszonkilenc, 2020-ig megvalósuló intézkedést jelöl meg. Ezek között vannak beruházás-támogatási programok, integrált zöldgazdasági fejlesztések, a zöldhő átvételének 2012-ben bevezetendő támogatása, a villamos energia kötelező átvételének rendszere, egy új, fenntartható energiagazdálkodásról szóló törtvény megalkotása, mintaprojektek elindítása, illetve az oktatás-képzés fejlesztése.

Ambiciózus, ám minimálisan betartható cél – így minősítette Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke azt a tervet, hogy a napkollektorok felületét a jelenlegi 150-160 ezer négyzetméterről 2 millió négyzetméterre növeljék. A kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Ausztriában jelenleg 3,8 millió négyzetméter az ilyen felületek összterülete.

A tervezetben szereplő célszámok a következő tíz évben összesen 700 termálkút fúrását teszik szükségessé. Ennek költsége elérheti a 160 milliárd forintot, amelyet állami támogatás nélkül a szektor nem lesz képes kitermelni - jegyezte meg a Magyar Geotermális Egyesület képviselője, Szita Gábor. A kedvező megtérülési mutatóknak köszönhetően ennek fajlagos értéke 125 milliárd forintra csökkenhet – tette hozzá.

Kaszab István, a Magyar Bioetanol Szövetségének alelnöke kifogásolta, hogy a tervezet a biodízelt helyezi előnybe a bioetanol kárára. A 27 uniós tagállamból 20 szorulhat bioetanol-behozatalra, s Magyarországnak minden adottsága megvan, hogy ezt az igényt kielégítse - tette hozzá.  Fidrich Róbert szerint viszont éppenséggel csökkenteni kellene a bioetanolos, bioüzemanyagos részarányt. A jótékonynak vélt hatások nem jelentkeztek, a társadalmi hatások ezzel szemben jelentősek. El kellene törölni a bioetanol-gyártásra vonatkozó célkitűzéseket és a kapacitásokat átcsoportosítani nap- és szélenergetikai beruházásokra. A közlekedési igény csökkentésére kellene elsősorban törekedni – mondta.

A 2020-ig megvalósuló, megújuló energiaforrásokhoz köthető fejlesztések miatt több tízezer munkahely jöhet létre – állította Bencsik János. A megújuló energiaforrások stratégiájáról való konzultációt hét nagyobb, egyenként 30-40 szakmai szervezet részvételével lezajlott fórum végén tartotta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Forrás: MTI