És még az étel is finomabb lesz! A trükk pedig a következő: bár a régi receptek azt írják, a tésztát forrásban lévő négyszeres mennyiségű vízben kell megfőzni, a valóságban annyi víz is elég, amennyi éppen ellepi, sőt kevesebb. Csak kevergetni kell, hogy ne ragadjon össze. Egy zacskó (500 gr) tésztához elég lehet 1,5 liter víz és két kiskanál só.

Kép forrás

A tésztát magában a szószban is meg lehet főzni, így egy edénnyel kevesebbet kell mosogatni. Ez esetben a már rotyogó szószba szórjuk bele a száraztésztát, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, és kevergetjük, amíg megfő a tészta. 

A fenti 400 liter azon alapul, hogy becslések szerint egy négyfős amerikai háztartásban évente bő 100 gallon (1 gallon= 3,785 liter) vizet használnak el tésztafőzéshez. Ez ahhoz képest óriási mennyiség, hogy csak egy tételről van szó, és a vizet kiöntik utána a lefolyóba. 

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint egy európai naponta átlag 190 liter vizet használ el, egy átlagos négyfős magyar család naponta
600 liter vizet (évente 219 köbmétert). A szub-szaharai Afrikában naponta és fejenként 7,5-19 liter víz az átlagfogyasztás. Kiszámolták, hogy minden egyes nap a dél-afrikai nők és gyerekek összesen annyit gyalogolnak vízért és haza, amennyi a Föld és Hold távolsága 32-szer.

Kell-e forralni a vizet?
Nem! Elegendő 82 Celsius-fok fölé melegíteni, nem kell  bugyognia, tanácsolja
J. Kenji López-Alt séf és szakácskönyvíró, aki tudományos alapon szerkesztett művével (The Food Lab: Better Home Cooking Through Science) 2015-ben elnyerte az Év Szakácskönyve díjat, illetve 2016-ban a gasztronómia Oscar-díjának számító James Beard-díjat.  

Folyamatosan melegítsük-e a vizet?
Ez sem szükséges. Lehet úgy is tésztát főzni, hogy a forró vízbe beledobjuk a tésztát, kevergetjük, amíg újra el nem kezd lobogni a víz, aztán lekapcsoljuk a fazék alatt a tüzet, lefedjük a fazekat, és békén hagyjuk. Néha átkeverjük, hogy ne ragadjon össze a tészta, és 8-10 perc alatt meg is puhul.

Tegyünk-e a vízbe sót?
Sokan azért tesznek sót a főzővízbe, hogy az hamarabb felforrjon, de nincs ilyen összefüggés. Azért kell sót tenni a vízbe, hogy finomabb legyen a tészta. A kész tésztát azonnal keverjük a forró szószhoz. Ha kell, néhány kanál főzővízzel hígíthatjuk a szószt.

Kell-e a vízbe olaj?
Sokan egy-két evőkanálnyi olajat adnak a főzővízhez, hogy ne ragadjon össze a tészta. Valójában az olaj a felszínen úszik, tehát a tésztával nemigen lép interakcióba, ellenben arra jó, hogy megakadályozza a víz habzását, írja López-Alt.

Mit kezdjünk a főzővízzel?
A tésztából kifő bizonyos mennyiségű keményítő, ezzel a vízzel sűríthetjük a szószt. Le lehet fagyasztani a későbbi szósz vagy krémleves készítéséhez, de használhatjuk rizsfőzéshez is. Egy a lényeg: ne öntsük ki, tegyünk egy kísérletet az újrahasznosítására.

Friss tésztát és spagettit is lehet így főzni?
Csak száraz tésztát lehet kevés vízben vagy szószban főzni. A friss tészta túl sok vizet szívna magába, és kulimász lenne a vége. A hosszú spagettit, fetuccinét, makarónit pedig érdemes félbe vagy háromfelé törni, hogy a takarékos módszerrel meg lehessen főzni. Igen, ez szentségtörés egyesek szemében, de most a spórolás a jelszó.

Mennyi energiát spórolunk meg ezzel?
Vegyük a fenti 400 literes mennyiséget, amely átlag 8 Celsius-fokosan jön ki a csapból, tehát 92 fokot kell melegíteni, hogy forrjon. A víz fajhője 4,2 kJ/kg*°C, tehát a számítás: 4,2 * 400 * 92 = 154 560 kJ
1 kWh = 3600 kJ, vagyis 154 560 kJ = 42,9 kWh energiát lehet megtakarítani. 
Ez elég:
egy négytagú család teljes kétheti főzéséhez és négyheti mosásához;
43 mobiltelefon feltöltéséhez;
a hűtőszekrény 3 heti működtetéséhez;
2580 szelet pirítós elkészítéséhez;
129 órán át használni a számítógépet.