01
jan/1970

A papírmentes iroda illúzió, a cégek átlagosan éves árbevételük három százalékát nyomtatásra költik

A legtöbb mai vállalat képtelen kinyomtatott dokumentumok nélkül dolgozni, a megfelelő szolgáltatások használatával azonban az előállítás különböző részköltségeit akár felével-harmadával is csökkenteni lehetne, mindemellett tonnaszámra takaríthatnánk meg papírt, és sokkal kevesebb nyomtatási hulladékot termelnénk - hangsúlyozta a Lexmark az IDC dokumentum- és nyomtatáskezelési megoldásokról szóló 2009-es budapesti konferenciáján.



A cég szerint komoly problémát jelent, hogy a nyomtatókat vagy multifunkciós készülékeket általában csak használják, de nem felügyelik, nem menedzselik a vállalatok - a feleslegesen kinyomtatott oldalak, vagyis a tömegével elpazarolt papír miatt több millió forint landol a szemétkosárban.

A Lexmark számításai alapján elmondható, hogy a vállalatok éves árbevételük átlagosan három százalékát költik közvetlenül a nyomtatásra. Az IDC megállapítása ugyanakkor arra mutat rá, hogy a dokumentumok létrehozásának, rögzítésének, tárolásának, előhívásának, megosztásának és kinyomtatásának költségei elérhetik a céges árbevétel akár öt-tíz százalékát is. Ezt azt jelenti, hogy egy egymilliárd forintos éves árbevételű céget alapul véve a nyomtatással kapcsolatos költségek évente harminc-ötven, illetve százmillió forintot is felemészthetnek.

A Lexmark példájában egy olyan vállalatot említ, ahol 81, jelszóval nem védett gépen 1,14 millió oldalt nyomtatnak az alkalmazottak évente, s ezzel 162 festékkazettát fogyasztanak el. Racionalizálással a 81 helyett 13 nyomtató is elég lenne - igaz, ezeket jelszóval szükséges védeni. A Lexmark Managed Print Services (MPS) szolgáltatásának használatával a korábbi példa alkalmazottai csak 883 435 oldalt fognak nyomtatni, mégpedig feleannyi papírra, mint azelőtt (ha a kétoldalas másolás előírás a vállalatnál.) Ebben az esetben máris csupán 103 festékkazetta fogy évente. Elmondható tehát, hogy a nyomtatók számának csökkenése 43 százalékos költségcsökkenést jelent, a papírköltség a felére csökken, a nyomtatófestékre pedig mintegy harmadával (29%) kell kevesebbet költeni. Így 76 százalékkal kevesebb energia fogy, több mint két tonna (2395 kg) papírral kevesebbet használ el a cég, és 36 százalékkal kevesebb hulladék is keletkezik.

Forrás: Kukabúvár.hu

01
jan/1970

NEM HASZNÁLJUK Már az ókori rómaiak is újrahasznosították az üveghulladékot

A rómaiak csodálatos üvegtárgyakat készítettek, ám egy brit kutatás arra is fényt derített, hogy uralmuk végén Britanniában nagy mennyiségben hasznosították újra az üveghulladékot.



Az újrahasznosítás nem a környezetkímélő szemléletüket tükrözte, inkább azt, hogy a birodalom északi végein hiánycikké vált az üveg a római uralom utolsó évszázadában. A római időkben az üvegművesség sikeres iparággá vált, s a mesterek nem csupán azt tudták, hogyan állítsák elő az üvegtárgyakat, hanem azt is, hogy hogyan színezzék azt, vagy színtelenítsék.

Az üveg alapanyaga a homok, s attól függően, hogy milyen nyomelemeket tartalmaz, változik a termék színe. A kis mennyiségű vas hatására az üveg kékeszöld színű lesz, vas és kén együttes hatására viszont barna. Így a világ különböző sarkaiból származó homok felhasználása más és más színű üvegárut eredményezett.

"A rómaiak azt is tudták, hogyan állítsanak elő színtelen üveget, az alapanyaghoz antimont, vagy mangánoxidot adagolva" - magyarázta Harriet Foster, a norfolki múzeum és régészeti szolgálat kutatója, a Journal of Archaeological Science-ben megjelent tanulmány társszerzője. Mint kifejtette, nagyon keveset lehet viszont arról tudni, hogy pontosan hol is állították elő az üveget. A római kori üvegtárgyakat, a birodalom bármely szegletében is kerülnek elő, viszonylag egységes összetétel jellemzi. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az üveget néhány központban állították elő, majd az impérium különböző régióiba szállították, ahol helyi üvegművesek készítették el a szükséges tárgyakat.

Harriet Foster és Caroline Jackson, a Sheffield-i Egyetem kutatója azt próbálta kideríteni, hogyan állították elő és terítették a színtelen üveget a Római Birodalomban a Kr.u. III. század közepétől. Ennek jegyében 128 olyan római üvegtárgyból vettek aprócska mintát, amelyeket 19 helyszínen tártak fel a brit szigeteken.

A kutatók a nyomelemek meghatározására szolgáló műszeres analitikai eljárást, az induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) módszerét alkalmazták, amellyel az üveg színtelenítésére alkalmazott adalékokat vizsgálták. Mint kiderült, 128 mintából 46 antimont tartalmazott, 13-ban mangánoxidot fedeztek fel, a fennmaradó 69-ben pedig mind a két vegyület megtalálható volt. A kormeghatározás tanúsága szerint a Kr.u. IV. század közepére a rómaiak már a mangánoxidot preferálták, az a 69 minta viszont, amelyben egyaránt találtak antimont és mangánoxidot, arra enged következtetni, hogy a IV. században rendszeres gyakorlattá vált az üveg újrahasznosítása.

"Ebben az időben valószínűleg már kevesebb üveg érkezhetett a brit szigetekre. A IV. század végére a birodalom már szétesőben volt, kevesebbet fordítottak középületekre, szobrokra, luxuscikkekre, s a jelek szerint a kereskedelem is lelassult" - fogalmazott Harriet Foster, hozzátéve, hogy a kutatás során nem sikerült kideríteni, pontosan hol is állították elő a rómaiak az üveget, ehhez más területeken előkerült tárgyakat is vizsgálni kellene.
 

01
jan/1970

A lomtalanítás veszélyei állatainkra

A tavaszi időszakban szervezett formában megkezdődik a minden évben szokásos ingyenes lomtalanítás. Ilyenkor mindenki a közterületre teszi ki a megunt vagy már nem használatos dolgait: bútorokat, tönkrement műszaki eszközöket és egyéb lomokat. A nagytakarítás közben azonban felmerülhetnek olyan veszélyek, amelyek állatainkat is érik.



Ebben az időszakban kisebbfajta népvándorlás indul meg: kisteherautóval vagy utánfutóval felszerelt személyautókkal sokan járják az utcákat, hogy a mások számára használhatatlanná vagy működésképtelenné vált tárgyakat összegyűjtsék. Vagy azért, hogy aztán eladják és pénzzé tegyék, vagy azért, hogy megjavítva saját háztartásukban használják fel.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy elsősorban a családi házas övezetekben ilyenkor megugrik a betörések száma, aminek egyik kísérőjelensége, hogy a kétségbeesett gazdák gyakrabban keresik fel az állatorvost, mert kutyájukat megmérgezték.

Sajnos egyesek a lomtalanítási területeken megnövekedett gyalogos- és autósforgalmat arra használják fel, hogy terepszemlét tartsanak. Megfigyelik, hogy milyen mozgás van az ingatlanok körül, tartanak-e kutyát az ott lakók, ki mikor megy el otthonról, mikor jön haza, van-e riasztó vagy kamera a házban. Előfordult olyan eset is, hogy a kiszemelt ingatlan kerítését és kapuját főleg a diszkókban használt, ibolyán túli (UV) fény hatására láthatóvá váló anyaggal jelölték meg, így jelezve: ide érdemes visszatérni.

Sajnos a kutya jelenléte sem rettenti vissza ezeket az embereket. Méreggel kombinált csalétket dobnak az állatnak, de arra is akadt példa, hogy az eb elbódítására az állatorvoslásban alkalmazott - szerencsére keserű - nyugtató zselét helyeztek parizerbe. Ez a kutyának nem okoz maradandó károsodást, csak elalszik tőle, és amint kialussza magát, semmi baja nem lesz.

Más a helyzet a mérgekkel. Az állat sorsa nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e idejében észrevenni a mérgezés tüneteit (hányás, vér megjelenése a hányadékban, rosszullét, bágyadtság, esetleg teljes apátia, majd elfekvés, és elhullás), valamint fontos annak megállapítása is, hogy mennyi a felvett méreganyag mennyisége, és milyen a koncentrációja.

Először is - amennyiben kedvencünk még éber állapotban, azaz tudatánál van - itassunk vele tejjel. A tej felhígítja a mérget, és bizonyos mértékben megakadályozza, hogy kimarja a gyomor nyálkahártyáját. A legfontosabb azonban az, hogy mielőbb állatorvoshoz vigyük, aki ellenmérget, atropin szulfátot, infúziót vagy szteroidot tud adni az állatnak. Sajnos egyes mérgek esetében még ez sem biztosíték a gyógyulásra.

Megelőzésképpen ebben az időszakban - ha lehetséges - mindig legyen otthon valaki. Szereltessünk fel riasztóberendezést a bejárati kapuhoz vagy a ház külső, rejtett, sötétebb zugaihoz, és tetessünk fel mozgásérzékelővel ellátott reflektort. Kedvencünket délután etessük meg, hogy este ne legyen éhes, és ne fogadjon el senkitől semmilyen eledelt. Esetleg forduljunk kiképzőhöz, hogy tanítsa meg kutyánknak az úgynevezett élelemmegtagadást, tehát csak tőlünk fogadja el az ételt, megelőzve ezzel a mérgezést.

01
jan/1970

Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja, a Szatmár-Beregi Natúrpark

Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja, a Szatmár-Beregi Natúrpark. A natúrpark címet 67 Szatmár-Beregi település kapta meg. A címet viselő települések nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, fontosnak tartják a térség természeti, táji értékeinek megőrzését, illetve az egészséges környezet fenntartható használatát és szükséges fejlesztését. A Szatmár-Beregi Natúrpark 67 község területét foglalja magában, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár. A térség ismert egyedülálló tájtermékeiről; a beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szilvából készült finomságok országos hírűek. A natúrpark jelentős területe a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, amely országos jelentőségű védett természeti terület.



"A Szatmár-Beregi Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését." - mondta el Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára vasárnap délelőtt Fehérgyarmaton, amikor felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Szatmár-Beregi Natúrparkot. Az eseményen köszöntőt mondott Sólyom László köztársasági elnök.

Az első natúrparkok 1997-ben jöttek létre Magyarországon európai mintára. Hazánkban jelenleg 5 natúrpark működik: a Vértesi Natúrpark, az Írottkő Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark, a Cserhát Natúrpark és a Szatmár-Beregi Natúrpark. A natúrpark név használatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél lehet kérelmezni a tervezett natúrpark szakmai dokumentációjával, a természetvédelmi törvényben foglaltak szerint.

Forrás: KVVM

Miniszteri hozzájárulással működő natúrparkok

A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, továbbá a védelem által biztosított szép, egészséges környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése. Feladataiban más, mint a nemzeti park, a natúrpark nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, kézművességének, népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére.

További információk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium oldalán.

01
jan/1970

Nemzeti parkok hete június közepén

Izgalmas kalandtúrák, ingyenes családi programok és kedvezményes szálláslehetőségek várják a kirándulni vágyókat a tíz magyarországi nemzeti parkban június 14. és 20. között.



A IV. Magyar Nemzeti Parkok Hete június 11-i nyitórendezvényének az Őrségi Nemzeti Park ad otthont: Őriszentpéteren a szakmai közönséget ökoturisztikai és természetvédelmi konferenciára várják, melynek középpontjában a helyi és nemzeti parki termékek állnak majd - derül ki a Magyar Turizmus Zrt. hétfői közleményéből.

Másnap, szombaton már a nagyközönségé a főszerep, hiszen az őrségi Pityerszeren "zöld forgatagot" tartanak: bemutatkozik a tíz hazai nemzeti park, hagyományőrző kézművesek vásároznak, főzőversenyt rendeznek tájjellegű ételekből. A kirándulni vágyók szakvezetéses túrákon vehetnek részt gyalog, kerékpáron vagy szekéren az Őrségi Nemzeti Parkban egész hétvégén.

A június 14-én kezdődő héten ezután mind a tíz nemzeti park színes, többnyire ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.

Az Aggteleki Nemzeti Parkban többek között jubileumi rendezvényeket is tartanak majd a nemzeti park 25 éves évfordulója alkalmából, a Baradla-barlangban Zorán koncertezik. A Balaton-felvidéken "bogaras túrát", a Bükkben gyógynövénytúrát, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban gombatúrát és "Hódító hód" kenutúrát szerveznek. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban lesz többek közt gyurgyalagles, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban hajnali madárles a Fertő szikes tavainál, a Kiskunsági Nemzeti Parkban pedig nyílt napot rendeznek a rákosivipera-védelmi központban. Június 19-én, szombaton több program is kapcsolódik majd a Múzeumok éjszakájához.

A nemzeti parkok hete alatt a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének számos szolgáltatója kedvezményes szállásajánlatokkal várja a látogatókat. A hét részletes programja és a kedvezményt adó falusi szállások listája elérhető a www.nemzetipark.gov.hu/mnph címen.  

A Magyar Turizmus Zrt. közleménye kitér egy, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen, évente végzett felmérés legfrissebb eredményeire is. Ezekből kiderül, hogy 2009-ben a nemzeti parkokat felkeresők túlnyomó többsége (98,6 százaléka) elégedett volt a parkok kínálatával és szolgáltatásaival, s a megkérdezettek nyolctizede a jövőben is tervezi az adott nemzeti park felkeresését. A közel ezres mintán végzett kutatásból az is kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozatot egyre többen ismerik: míg 2008-ban csak a megkérdezettek 25,8 százaléka hallott az eseményről, addig 2009-ben már csaknem egyharmaduk (30,8 százalék) értesült róla.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com