Az összeesküvés-elméletek ereje egyszerűségükben és a beléjük fektetett félelemben rejlik. Az Amerikából kiindult csapvíz-fóbia mára már Magyarországon is népszerű, miközben az ellenösszeesküvés-elmélet szerint az egész a palackozott vizek gyártóinak marketingfogása. Utánajártam az elméleteknek, megpróbáltam kideríteni a tényeket, és a Fővárosi Vízműveket is megkérdeztem, Magyarországra mindebből mennyi érvényes.

Bár az összeesküvés-elméletek műfaja nem új keletű, a kortárs Amerikában népszerű és elterjedt műfaj. Ezek az elméletek többségükben politikai jellegűek, és azt próbálják alátámasztani, hogy adott társadalmi, etnikai vagy vallási hovatartozású egyének szűk csoportja tartja kezében a világ dolgainak működését.

A környezet és fenntarthatóság témáinak elmúlt egy-két évtized alatti előtérbe kerülésével azonban egyre erősödik a meglehetősen friss, zöld összeesküvés-elméletnek nevezhető altípus is, amelyek mondanivalójukat egy-egy népszerű zöld téma, például a klímaváltozás köré építik fel.

Persze minderre legyinthetnénk, ha – mint egykoron – az összeesküvés-elméletek csupán elszórtan, egy-egy szélsőségesen gondolkodó asztaltársaság egy korsó sör melletti eszmecseréin merülnének fel. A konspiracizmus azonban ma már tudományos területek komoly témája: pszichológusok, történészek és politológusok egyaránt vizsgálják azt a riasztó jelenséget, melynek során korunkban egyre inkább a közgondolkodás részei lesznek ezek a szélsőséges gondolatrendszerek.

S míg a politikában viszonylag könnyű eldönteni, hogy mikor csúszik át a vállalhatatlan területre egy gondolatmenet, a tudomány területén már jóval nagyobb problémával állunk szemben. Nem is kell sokat visszamennünk az időben, hogy lássuk, mekkora kárt tudnak okozni a zöld tudományterületeknek a népszerű összeesküvés-elméletek, például a klímakutatás területén....

(Részlet. A cikk teljes terjedelemben elolvasható : Ma&Holnap folyóirat X. évfolyam 3-4. szám)