Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
30
nov/2009

Az Advent összeesküvés

Forrás: AFPVásárolj kevesebbet, imádkozz odaadóbban, adj többet!



 

 

Az USA-ban mozgalom indult adventi összeesküvés (Advent Conspiracy - AC) címen, melynek kezdeményezői arra kérik világszerte az egyházakat és a gyülekezeteket, hogy a karácsonyi időszakot kevesebb csillogással és több szeretettel ünnepeljék meg.
 
A cél az, hogy az adventi időszakot és a karácsonyi ünnepeket sikerüljön kivonni a kommersz és a kereskedelmi vásárlási láz alól, és visszaadni az ünnepnek eredeti, bibliai értelmét, aminek lényege Jézus születése. A mozgalom egyik szlogenje: "Mi lenne, ha karácsony ismét világformáló esemény lenne?"

Forrás: Evangelikus.hu


0
Tovább
29
nov/2009

Vásárlás visszafogott szeretettel

Forrás: [origo]A boltokban kapható ajándékok is lehetnek szépek és hasznosak, de mielőtt elindulunk, hogy beszerezzük őket, mindenképpen tegyük fel magunknak a kérdést:  ismerjük-e annyira a megajándékozott ízlését, hogy neki tetsző ajándékot válasszunk? Talán tudjuk, hogy egy vázát vagy egy olvasólámpát szeretne, de azt már  nem, hogy milyet. Kínos percektől kímélhetjük meg magunkat és a másik felet is, ha némi önkritikával beismerjük, hogy bizony régen találkoztunk már ahhoz, hogy helyette válasszunk lakberendezési tárgyat.



Vásárláskor érdemes az alábbi szempontokat is figyelembe venni: mennyire terhelte a Földet és a készítőket az ajándék előállítása? Érdemes olyan termékek után  néznünk, amelyek méltányos kereskedelemből (fair trade) származnak: ez garanciát nyújt számunkra arra nézve, hogy környezetkímélő módszerekkel készültek, és  termelőik (általában harmadik világbeli munkások) is tisztességes bért kaptak a munkájukért.

A másik lehetőség a helyi termékek beszerzése kistermelőktől. Ezzel  támogatjuk saját közösségünk gazdaságát és, mivel kapcsolatban vagyunk az eladóval, személye garancia lehet arra nézve, hogy az áru friss és jó minőségű. Ha használati tárgyról van szó: biztos, hogy használni fogják? Nincs szomorúbb az évekig a szekrény tetején vagy a padláson porosodó, egyszer sem használt  "ajándék" sorsánál...

Ha gyermeknek keresünk ajándékot, tegyük fel a kérdést, hogy a kiválasztott játék fejleszti-e kézügyességét, segíti-e értelmi fejlődését. Tartós, javítható,  természetes alapanyagú?

Jó ötlet lehet egy "környezetbarát csomag" összeállítása - lepjük meg szeretteinket a lehetőséggel, hogy kipróbálhatnak olyan szereket és módszereket,  amellyel a Földet kímélik.

Nem kell feltétlenül ragaszkodnunk az új dolgokhoz sem. Egy jól megválasztott, személyre szóló üzenettel ellátott antikváriumi könyv is okozhat nagy örömet, és  egy vadonatúj, de érdektelen is csalódást.

Forrás: Ökoszolgálat


0
Tovább
28
nov/2009

Ébredés a narkózisból - gondolatok a "Ne Vásárolj Semmit Nap" kapcsán

Közeleg a karácsony. Bár még csak november van, a szupermarketekben árad a hangszórókból a "Mennyből az angyal", és csillogóbbnál csillogóbb pultok csábítanak bennünket a vásárlásra. A szeretetet még nem mérik kilóra, de a reklámok sokszor sugallják azt, hogy akkor vagyunk jó szülők, gyermekek, barátok, ha gondoskodunk arról, hogy szeretteinknek "mindenük" meglegyen. Elég egy tele erszény, hogy boldogságot vegyünk rajta másoknak, és az ő elégedettségükön keresztül magunknak is.

Forrás: [origo]



Az ajándékozás eredetileg a nagylelkűség és az önzetlenség szimbólumának számított: azt fejezte ki a megajándékozott számára, hogy az ajándék adója szem előtt tartja az ő jólétét és szükségleteit. Hogy szereti és gondot visel rá. Ezekben az időkben azonban a tárgyak szinte egy életre szóltak, és valódi szükségletek kielégítésére szolgáltak. Az árubőséggel új korszak érkezett el: a szükségletek birodalmából a lehetőségekébe léptünk át. Mivel jelenlegi gazdaságunk mozgatórugója a fogyasztás, a termelőknek és a kereskedőknek egyaránt az az érdekük, hogy ezeket a lehetőségeket korlátlannak, a vásárlást pedig szükségesnek lássuk - a bennünket körülzsongó reklámok pedig tesznek róla, hogy így is érezzünk.

"...a fogyasztói társadalom kitalálta a gazdagság illúziójának narkotikumát szerte a nagyvilágban. Mi sem akarunk lemaradni. Csábító a tárgyak megszerzése. S abban is van valami gőg, valami passzió, hajdani szegénységünk megvetése, ahogy aztán elszórjuk tárgyainkat." (Szakonyi Károly: Ünnepi kirakatok)

Talán nem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban, és épp egy reklámszakemberben fogalmazódott meg a gondolat, hogy kell egy nap, amikor átgondolhatjuk, mi is fontos igazán, mert elege lett abból, hogy életét azzal tölti: rábeszél más embereket olyan dolgokra, amikre valójában nincs is szükségük. Az ő kezdeményezése nyomán minden év novemberének utolsó péntekén, ebben az évben 28-án tartják a Nemzetközi Ne Vásárolj Semmit Napot.

Ezen a napon a nyugati országokban sokan otthon hagyják a pénztárcájukat, és Magyarországon is évről évre egyre többen csatlakoznak a mozgalomhoz, amely arra szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy jó néha eltávolodni kissé fogyasztói mindennapjainktól, és átgondolni: valóban szükségünk van mindenre, amit megveszünk? Valóban jó, hogy ilyen módon növekszik a gazdaság, miközben olyan értékes nyersanyagokat használunk fel javaink előállításához, amelyek sokkal lassabban termelődnek újra, mint ahogy feléljük őket? Valóban biztosíthatjuk magunknak drága ajándékokkal a szeretetet?

És ha a válasz néha: nem, mit tehetünk akkor? A következő napokban ezekre kínálunk példákat az Ökoszolgálat segítségével.

Forrás: Ökoszolgálat


0
Tovább
27
nov/2009

Hogyan készítsünk adventi koszorút?

A keresztény kultúrkörben a december 25-ét, Jézus születésének napját megelőző négy hét az adventi időszak. Az advent szó jelentése eljövetel. Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe keresztény körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya egy fogalmat jelképez: hit, remény, szeretet, öröm.

Hozzávalók:

szalmakoszorú (esetleg használhatunk oázis koszorút is)
különféle, közepes méretű, friss levelek
a koszorú díszítéséhez különböző száraz termések, pl. narancsszelet, csillagánizs, fahéjrúd, de használhatunk más terméseket, akár bogyókat is
a termések összeragasztásához ragasztópisztoly
a kötözéshez natúr raffia, de helyettesíthetjük damillal is
a gyertyák elkészítéséhez méhviasz lapok és kanóc
gyertyatüske

A koszorú elkészítéséről itt olvashat.




0
Tovább
26
nov/2009

Nájlonfa-akció a közelgő vásárlási láz ellen

2009. november 27. az idei "Ne vásárolj semmit!" Nap. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a Cellux Csoport művészeinek segítségével arra hívja fel a figyelmet, hogy a túlzott, ésszerűséget mellőző fogyasztás jelentős környezeti és társadalmi károkat okoz hazánkban is. Karácsony közeledtével fokozódik a vásárlási kedv, rengeteg rövid életű, eldobható holmi talál gazdára, ami az anyagi nehézségek mellett jócskán megterheli a környezetünket is. A szervezők Budapest egyik forgalmas helyén, a Nyugati téren felállítanak egy hulladékokból készült fát, melyre felhívásuk nyomán a vásárlási bojkotthoz kapcsolódva az akcióban résztvevők felakaszthatják otthonról hozott, vásárlásaik során beszerzett nejlonzacskójukat. Részvételükért és a Ne vásárolj semmit! napi "nem vásárlásukért" cserébe egyedi tervezésű tudatos vásárló vászontáskát kapnak ajándékba.

NÁJLONFA AKCIÓ - tiltakozzunk együtt az ésszerűtlen fogyasztás ellen

A TVE mindenkit vár a Nyugati térre, ahol a csatlakozók felakaszthatják a magukkal hozott üres nejlon szatyrot a Nájlonfára!
A szimbolikus fa vázát a Cellux Csoport művészei készítik el, a vásárlási dömping elleni tiltakozásul mindenki elhelyezheti rajta elnyűtt nejlonzacskóját.
Helyszín: Budapest, Nyugati tér - (a pályaudvar melletti parkoló)
Időpont: 2009. november 27.   17,00-18,00 óráig.

További Ne vásárolj semmit! napi akciók a www.nevasaroljsemmitnap.hu oldalon érhetők el.

A Tudatos Vásárlók Egyesületéről www.tve.huForrás: [origo]




0
Tovább
25
nov/2009

Tíz centi elég, hogy távol tartsd az energiaárakat

A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) álláspontja szerint egy átlagos lakásnál akár 60%-kal is csökkenthetők a fűtési költségek. Az 1980-as években nagy számban épült, ún. B30-as falú épületek esetében ugyanis az a gyakorlat alakult ki, hogy 5 cm vastag tetőtéri hőszigetelést alkalmaztak, így egy ilyen lakást 180 kWh energia elhasználásával lehet megfelelően felfűteni egy évben. Ugyanez az épület a mai igények szerint felújítva, 12 cm vastag homlokzati és 25 cm vastag tetőtéri hőszigeteléssel már 70 kWh/m2 energiával is beéri évente.

Gyakran fordul elő, hogy az építtetők az új építésű házak, lakások esetében éppen a szigetelésen spórolnak, hogy így csökkentsék a költségeket. Ez azonban csalóka dolog: nekik nem is lesz velük több költségük, a lakó azonban az évek alatt a megtérülés többszörösét fizeti ki energiadíj formájában - olvasható a MEPS honlapján.




0
Tovább
24
nov/2009

Az első hazai karbonkonferencia eredményei

Több száz magyar üzletember és karbonpiaci szakember gyűlt össze november 20-án a Szent István Egyetemen megrendezett Karbonpiac 2009 konferencián, hogy megvitassák, milyen lehetőségeket rejt a klímavédelem a hazai üzleti élet számára. A konferencia résztvevői megfogalmazták azokat a hazai gazdasági szempontokat, amelyeket kívánatosnak tartanak képviselni a koppenhágai ENSZ Klímacsúcson. A konferencián részt vett Faragó Tibor szakállamtitkár, aki az üzenetet hivatalosan is továbbítja a miniszterelnöknek.



Számos országban a klímavédelem és az emisszió-kereskedelem az üzleti élet szerves része. A karbonpiacok igen sikeresek, és a rendszer jelentős szerepet játszik a széndioxid-kibocsátás csökkenésében. Működésének megértése, az egyes szektorokra való hatások, lehetséges következmények felmérésének képessége azonban szinte teljes egészében hiányzik a hazai gazdasági szereplők eszköztárából.

Hogyan lehet klímabarát módon, de az üzleti szempontok szigorú figyelembevételével vezetni a magyar vállalkozásokat? Erre az alapkérdésre kereste a választ a konferencia. A résztvevők egyetértettek abban, hogy hatalmas léptékű fejlődést produkáló az emisszió-kereskedelmi piacot nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a magyar üzleti szférának, illetve a terület szakértőinek nagy szerepe van abban, hogy olyan klímavédelmi stratégiák kerüljenek kidolgozásra, amelyek teret engednek a klímavédelem üzleti életbe való integrálásának.

A konferencia folyamán többször megfogalmazódott, hogy fontos szerepe van a területen felhalmozódott, rendkívüli sebességgel bővülő ismeretek átadásának, új generációs közgazdászok képzésének. Az egyetem falai között rendezett konferenciának így szimbolikus jelentése is volt.
Továbbá a konferencia fontos célkitűzése volt, hogy a karbmenedzsment és karbonfinanszírozás szekciók, valamint különböző témájú szakmai beszélgetések eredményeként javaslatokat továbbítsanak a miniszterelnök úrnak arról, hogy milyen szempontokat képviseljen a decemberi COP15 klímacsúcson. A zárókerekasztal után Dr. Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem Klímatanácsának főtitkára három pontban foglalta össze a javaslatokat, amelyet Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár továbbít a Miniszterelnöki Hivatalba:

1. Szeretnénk, ha a jelenlegi Európai Uniós kereteken belül a legköltséghatékonyabb emisszió-csökkentési stratégiák kerülnének meghatározásra, és nem rövidtávú haszonelvű érdekeket képviselnének. Értjük ez alatt azt, hogy a hagyományos energiaszektor szerepét redukálni kell az elkövetkező időszakok stratégia alkotásában.
2. Világossá kell tenni a gazdasági élet szereplői számára, hogy a karbonmegtakarítás piaci érték. Ahhoz, hogy ez szerves részévé váljon a magyar üzleti életnek, a piaci mechanizmusokat közvetlenül nem zavaró állami garanciákra van szükség.
3. Az alternatív energetikai és egyéb emisszió-csökkentési beruházásokhoz kapcsolódó állami vagy banki finanszírozás emisszió-csökkentési teljesítmény alapján történjen, azaz a vállalatok személyes érintettségét kell elérni.

A konferencia végén Faragó Tibor megfogalmazta, hogy a klímaváltozás kérdése sokkal jobban áthatja majd az új világrendet, mint eddig bármikor, ugyanis szinte minden iparágat érint. A hamarosan kialakuló kvótaszűkösség miatt pedig az az ország lesz versenyelőnyben, amelyik rájön, hogy lehet már most költséghatékony megoldásokat találni.  "Kelet-Európában elsőként rendeztünk karbonpiaci konferenciát, reméljük az eszközök megtalálásában is elsők leszünk" - mondta el Dr. Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem Klímatanácsának főtitkára a konferencia zárásaként.

További információ: www.klimairoda.hu/karbonpiac


0
Tovább
23
nov/2009

Télen rövid ideig, de intenzíven szellőztessünk, és párásítsuk a lakás levegőjét!

Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának 75%-át a fűtés jelenti, így kis odafigyeléssel itt sok pénzt megspórolhatunk. A fűtési szezonban többször, de rövid ideig szellőztessünk, ezzel is csökkenthetjük a fűtésre fordított energiát! Ha folyamatosan résnyire hagyjuk nyitva az ablakot, akkor az utcát melegítjük a lakás helyett. Ha naponta legalább kétszer 3-5 percig szellőztetünk kitárt ablakokkal, akkor az elhasznált levegő gyorsan és tökéletesen kicserélődhet a kinti friss levegőre.

A megfelelő páratartalom nem csupán egészségügyi szempontból fontos: ha elég párás a levegő, az alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érezzük, így néhány fokkal hűvösebbel is beérjük.

A pénztárcája mellett ezzel a környezetnek is jót tesz. Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvízhasználat, világítás stb. Mindehhez valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, elektromos áramot használunk fel, és ezáltal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe.

További energiatakarékossági tippek, egyszerűen és ingyen (vagy olcsón) megvalósítható ötletek az Energia Klub honlapján.




0
Tovább
22
nov/2009

Kapcsolja ki az elektromos készülékeket a készenléti üzemmódból is!

Ha a televíziót vagy a számítógépet éjszakára áram alatt hagyja, energiafelvétel akkor is végbemegy. Egy átlagos televízió készenléti állapotban használja el áramfogyasztása kétötödét. Talán kevesen tudják, hogy a teljes háztartási áramfogyasztásnak körülbelül 10%-át a készenléti (standby) üzemmódban lévő készülékek viszik el. Kis odafigyeléssel akár havi ezer forintot is megspórolhat - olvasható a Kapcsold k(i) http://www.euvonal.hu/kapcsoldki országos éghajlatváltozás elleni kampány hírlevelében.

Ezért ne hagyja készenléti állapotban az elektromos készülékeket. A legjobb, ha például egy elosztó kapcsolóját használva áramtalanítja őket, így nem kopnak a mechanikai kapcsolók. A modern készülékek (például a műholdvevők) a memóriájukat sem fogják elveszteni.

A pénztárcája mellett ezzel a környezetnek is jót tesz. Magyarországon az összes felhasznált energia 38%-át közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvízhasználat, világítás stb. Mindehhez valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, elektromos áramot használunk fel, és ezáltal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe (a szén-dioxid-kibocsátás egyharmadát a lakossági energiafelhasználás okozza). Az elektromos készülékek kikapcsolásával csak Ön körülbelül évi 300 kilogramm széndioxid-kibocsátástól óvhatja meg a környezetet.




0
Tovább
21
nov/2009

A Tudatos Vásárló után itt a Tudatos Utazó

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2009 őszén új fogyasztóvédelmi programot indított a turizmus területén, amelynek célja a turisták és a vállalkozások fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítése, felkészültségük javítása, illetve ezeken keresztül a hazai turisztikai szolgáltatások minőségi színvonalának emelése.



A program három fő eleme:

Elindult a www.tudatosutazo.hu címen elérhető TudatosUtazó.hu című internetes panaszkezelő fórum és "információs utasellátó". A weboldal az ágazati hírek és a turisztikával és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismertterjesztő írásokon, a legfontosabb turizmussal kapcsolatos fogyasztóvédelmi jogszabályok összegyűjtésén stb. túl nyílt tanácsadó fórummal várja az érdeklődőket, amelyen az oldal szakértői azonnal választ adnak a felmerült problémákra, kérdésekre. A honlap a turistákon túl külön szekcióval várja a szolgáltatókat is, és megkülönböztetett figyelmet szentel a felelős-, illetve fenntartható turizmus témájának.

Félmillió példányban jelent meg a Tudatos utazók kalauza című tájékoztató kiadvány, melyet már a következő turisztikai szezonra készülve terjesztenek országszerte többek között szálláshelyeken, civil szervezetek és a Tourinform irodák közreműködésével. Az elsősorban turisták számára összeállított brosúra egyaránt foglalkozik az utazók jogaival és felelősségével, a szálláshelyekkel és utazási szerződésekkel, valamint a közösségi közlekedésben való részvétellel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal.

Fogyasztóvédelem és turizmus címmel november és december folyamán az ország 15 pontján rendeznek továbbképzést turisztikai szolgáltatók számára. A képzés mintegy 500 turisztikai szolgáltató számára ad lehetőséget, hogy elmélyítse fogyasztóvédelmi ismereteit. A képzést fogyasztóvédelmi és turisztikai szakemberek tartják, a képzéshez kapcsolódó tankönyv pedig elektronikus formátumban ingyenesen tölthető le a www.tudatosutazo.hu weboldalról.


0
Tovább
20
nov/2009

Jelentkezz klímavitára!

Akarsz tenni a klímaváltozás káros hatásai ellen? Jól beszélsz angolul? Szeretnél egy nemzetközi vitafórum részese lenni? Akkor várunk Téged egy nemzetközi csapatban, amely a Koppenhágai Klímaváltozási Konferencia idején virtuális kerekasztalként működve a felmerülő témákat, kérdéseket, problémákat és az elért eredményeket vitatja meg.



A Debatewise egy nonprofit vitaportál, mely a British Council és az International Debate Education Association (IDEA) szervezetekkel közösen hozta létre programját a fiatalok vitakultúrájának fejlesztésének szem előtt tartásával. A programot az egyik legszínvonalasabb országos brit napilap, a The Independent is támogatja, amely honlapján közölni fogja a vitát.

Mi a Global Youth Panel?
A Global Youth Panel (GYP) a világ 100 országából 1000 fiatal részvételével alakul meg. Online vitafórumként a decemberi Koppenhágai Konferencia témáit fogja megvitatni. Az esemény után országonként vitatják meg a résztvevők, mire számíthatnak a konferencián elfogadott döntések alapján.

Miért csatlakozzak?
Mert a konferencia óriási jelentőségű, hiszen a Kiotói Egyezmény lejárta után az itt hozott döntések és megállapodások szerint alakul a világ éghajlatvédelme. Lehetőséged lesz gondolataid megosztására, hiszen a Te véleményed is számít! Kapcsolatot teremthetsz más ország fiataljaival, akik Veled együtt egy globális jelentőségű esemény részesei lesznek.

Mit kell tennem?
A konferencia ideje alatt (december 7-18.) napi 1-2 e-mailben tájékoztatunk a legfontosabb eseményekről és azokról a témákról, amelyek aznap felmerültek. A résztvevőknek lehetőségük lesz ezekre reagálni, szavazni, illetve saját témát is felvethetnek. A konferencia után az ott elért eredmények jövőbeni hatásait fogjuk megvitatni. A résztvevőktől mindössze azt várjuk, hogy jelen legyenek az oldalon és szavazzanak, illetve természetesen mindenkit arra biztatunk, hogy aktívak szóljanak bele a vitába.

Hogyan jelentkezhetek?
Küldj egy bemutatkozó emailt november 30-ig a nora.hagen@klimaklub.hu címre, melyben leírod, miért szeretnél résztvenni a kezdeményezésben. Kérjük, add meg neved, email-címed, születési éved. Kérjük, csak akkor jelentkezz, ha nehézség nélkül olvasol angol nyelven és nem jelent problémát az írás sem.

Forrás: www.klimaklub.hu


0
Tovább
19
nov/2009

Új biopiac nyílik Budapesten

A november 21-én nyíló piac a pesthidegkúti Klebelsberg Kúnó Kultúrkúria udvarán kapott helyet. Általában reggel hét órától délután egyig várja a vásárlókat, most szombaton azonban tíz órától négyig tartanak a programok. Az előadásokon megtudhatjuk, mitől bio a bio, miért érdemes biotermékeket fogyasztani, és szakértők válaszolnak a biotermékekkel kapcsolatos kérdéseinkre. Felsorakoznak az Év Bioterméke verseny nevezettjei, a látogatók maguk is szavazhatnak a közönségdíjasra. További információk Programajánló rovatunkban.




0
Tovább
18
nov/2009

Csökkentse a hőmérsékletet, és ne fűtsön, ha nincs rá szükség!

Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának 75%-át a fűtés jelenti, így kis odafigyeléssel itt sok pénzt megspórolhatunk. Ha a hőmérsékletet 1 fokkal csökkentjük, 5-6%-kal kevesebb energiát fogyasztunk. A nappali és dolgozószobát általában elegendő 20-21 Celsius-fokra felfűteni, a gyerekszobát 22 fokra, éjszaka pedig 18-19 fokos hőmérséklet is elég. A túlfűtött lakás nem is egészséges, inkább öltözzünk fel melegebben.

Ha nem tartózkodunk otthon, tekerjük lejjebb a fűtést, és ne fűtsük állandóan a ritkábban vagy nem használt helyiségeket! Utóbbi esetben azonban figyeljünk arra, hogy a hidegebb sarkokban ne induljon meg a penészedés.

A pénztárcája mellett ezzel a környezetnek is jót tesz. Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvízhasználat, világítás stb. Mindehhez valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, elektromos áramot használunk fel, és ezáltal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe.

További energiatakarékossági tippek, egyszerűen és ingyen (vagy olcsón) megvalósítható ötletek az Energia Klub honlapján. A gázmegtakarításról, a fűtéskorszerűsítésről a gazmegtakaritas.hu honlapon szerezhet információkat.




0
Tovább
17
nov/2009

Zöld fodrászatokat keresünk

Tőlünk nyugatra egyre több kritikát kapnak a fodrászatok, környezetszennyező tevékenységük miatt. A hagyományos hajfestékek és számos sampon valóban sok agresszív vegyületet tartalmaz, amelyek aztán a lefolyóba, majd a vizekbe, a talajba, ezekből pedig részben a testünkbe kerülnek. Mit lehet tenni ez ellen?

Ipari méretű, szervezett erőfeszítések még az Egyesült Államokban sem látszanak a fenti probléma megoldására, írja az Earth Talk magazin.  Gombamód szaporodnak viszont az USA-ban a "zöld fodrászatok". Bárki meggyőződhet erről, ha egy sima keresést végez "green hair salons" szavakkal. Állítólag nem mérgező anyagokból készülő tartós hajfestékekkel, 100%-ban növényi anyagokból készült hennával dolgozó cégeket látunk.

Ha a keresést "zöld fodrászat" vagy "zöld hajszalon" kifejezésekkel próbáljuk, akkor jobb esetben egy fodrászatból eladó zöld tükrös szekrényt találunk, rosszabb esetben pedig zöld színű frizurákat.

A Tudatos Vásárló is azt írja 2008 márciusában, hogy "Tudomásunk szerint Magyarországon  még nem létezik olyan fodrászat, ahol a kímélő növényi (henna) festékekkel is dolgoznának". A cikkben részletesen elolvashatjuk, hogy milyenek a mai hajfestékek, és léteznek-e alternatív megoldások.

Ha tud hazai zöld fodrászatról, küldjön nekünk levelet a 365@origo.hu címre!




0
Tovább
16
nov/2009

Műanyag és rák: a purhabot is elégetik Borsodban

"Ne égesse el! Ne égessen flakont, eldobható pelenkát, gyümölcsleves- és tejesdobozt, faforgácslapot, laminált falemezt vagy más műanyag terméket! A műanyagok otthoni égetése mérgező, életveszélyes!" Ez olvasható a szögligeti Karszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület által gyártott szórólapon, amelyet az Aggtelek környéki falvakban dobnak be a postaládákba. A térségben nagy a szegénység, így sokan szinte mindent elégetnek, még a purhabot is kiszedik a sittből.

Az egyik legnagyobb probléma a pelenkaégetés: sok embernek a pelenkahajtogatás ad munkát, de a selejt náluk marad, és ezzel is fűtenek. A falvakban a sűrű, fekete füstről lehet megismerni a pelenkaégetőket - mondják a helybeliek.

A műanyagok égetése során számos rákkeltő anyag kerül a levegőbe, a májat, csontvelőt, idegrendszert károsító anyagok mellett. Mi is arra kérünk tehát mindenkit: ne mérgezze magát és a környezetében élőket!

A 21/2001. számú kormányrendelet értelmében tilos műanyagokat égetni; aki ezt megszegi, 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthat. A műanyagok égetése bűncselekmény is, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ezért a rendőrséghez vagy az ügyészséghez is lehet fordulni, az elkövető akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Ajánlat: Illegális hulladékégetés bejelentéséhez szükséges formanyomtatványok a Levegő Munkacsoporttól

További információk a Levegő Munkacsoport Ne égesd el! című kiadványában.




0
Tovább
15
nov/2009

A karbonvédjegy

A karbonvédjegy termékjelölést már több nyugat-európai ország használja, kísérleti jelleggel több cég is bevezette a termékein a klímaváltozás elleni kötelezettségvállalásainak részeként. A képen az Egyesült Királyságbeli Carbon Trust védjegye látható, amely adott termék üvegházhatásúgáz-kibocsátását mutatja meg. A klímaváltozáshoz való emberi hozzájárulás a cégek esetében termékeik és szolgáltatásaik karbon-lábnyomának mérésében és annak csökkentésében nyilvánul meg, amely újabb piacot nyithat a klímaváltozásra érzékeny fogyasztói réteg formájában.

A karbon-lábnyom az ökológiai lábnyom módszertanának finomított formája, a vállalati erőforrások optimális használatának összehangolt, egyfajta "gazdasági szemléletű" specifikációja a fenntartható üzleti modellekben. A vállalatok esetén legtöbbször energia- és költséghatékonyságról van szó, amikor karbon-lábnyomot mérnek, ezért környezeti és pénzügyi indikátorként is jól alkalmazható, ugyanakkor a cégek teljes szervezeti kibocsátásának felmérésével, hatékonysági mutatóként funkcionál a menedzsment felé. Magyarországon a Szent István Egyetem Klímatanácsa folytat a karbonvédjeggyel kapcsolatos kutatásokat.

 

Ajánlat: Karbontudatosság: az alacsony karbonkibocsátású gazdaság mindenki számára kedvező lehet - interjú Fogarassy Csabával, a Szent István Egyetem kutatójával

Forrás: Ma & HolnapForrás: Ma & Holnap

 

 




0
Tovább
14
nov/2009

Kijelölték az első osztrák-magyar határon átnyúló, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet

A Ramsari Egyezmény titkársága határon átnyúló ramsari területté, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé minősítette az osztrák Fertő-Fertőzug, illetve a magyar Fertő és Nyirkai-Hany ramsari területeket.

Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, az iráni Ramsarban 1971-ben elfogadott egyezményhez. A csatlakozás óta Magyarországnak 28 területet sikerült felvetetnie a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, amelyek együttesen az ország több, mint 2%-át fedik le. A Fertő magyarországi területét 1989-ben jelölték ki, mint a Kárpát-medence legnagyobb szikes vízterét. Részletek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján.




0
Tovább
13
nov/2009

Guberáló tanfolyam indul

Ha egy település hulladékgazdálkodásával megbízott cég lomtalanítást hirdet, az adott területen élők egyrészt megörülnek neki, hisz így végre megszabadulhatnak a régóta kerülgetett, használhatatlan vagy megunt holmijaiktól, másrészt viszont a gond barázdái szántják fel a homlokukat, mert tisztában vannak vele, hogy a lom a mások szemetében kincs után kutatók két-három fős csapatait is tömegesen fogja vonzani, akik aztán az egész, út szélére kirakott kupacot áttúrják. S míg valamilyen hasznosítható holmi után kutatnak, szeméttel borítják be az egész utat. Folytatás itt.




0
Tovább
12
nov/2009

Szermaradékokat is eszünk

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék-analitikai Laborhálózata az idén közel 250 000 növényszermaradék vizsgálatát végezte el, és a hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot. Folytatás itt.




0
Tovább
11
nov/2009

Hol láthatunk még igazi égboltot?

November 9-én harmadik alkalommal tartottak konferenciát a fényszennyezésről, Debrecen és Pécs után most Budapesten, az MTA székházában. A zavaró fények nemcsak éjszakai természeti környezetünket károsítják, hanem annak megfigyelését is. Az élő környezetünket és a Világegyetemet  vizsgáló természettudományokat is ellehetetlenítheti a fényszennyezés, csorbítva a tudományos kutatás szabadságát is.



A biztonságos közlekedéshez szükség van megfelelő világításra, az esti városképhez hozzátartozik az ízlésesen megvalósított díszvilágítás és az éjszaka is működő kültéri munkahelyeken elkerülhetetlen a biztonságot okozó fény. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a valóságos igényeken felül is lényeges mennyiségű fényt bocsátunk ki, amelyek elhomályosítják az égbolt látványát, akadályozva a csillagos égbolt kutatását.

De nem csak a tudomány vesztese a haszontalan fénykibocsátásnak. Gyermekek nőnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, sok esetben szemünket is zavarják a káprázást okozó fények. Természeti környezetünket is jelentősen veszélyeztetjük az élőlények zavarásával és a természetes éjszakai tájkép átalakításával. Boldogh Sándor (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság) saját megfigyeléseikkel mutatta be, hogy egész denevérpopulációk eshetnek áldozatul a templomtornyok díszvilágításának. Egy templompadlás akár több száz védett repülő emlősnek nyújthat menedéket, de az erőteljes megvilágítás miatt csak lényegesen később repülnek ki éjszakai vadászatukra. A lecsökkent táplálékfelvétel miatt kicsinyeik később születnek meg és lassabban fejlődnek.

Évtizedek óta meghatározott rend szerint végeznek rovarcsapdás kutatásokat hazánkban. Nowinszky László és Puskás János (Nyugat-Magyarországi Egyetem) azt vizsgálták, hogy a fénycsapdával begyűjtött rovarok száma hogyan függ a holdfázisoktól. Amint az várható, a régebbi mérések alkalmával teleholdkor kevesebb rovart gyűjtöttek be, hiszen nagyobb távolságokban a Hold fénye elnyomta a csapda fényforrásának fényét. A mesterséges fényre repülő rovarok száma napjainkban már lényegesen kevésbé függ a Hold fényességétől, amit a megnövekedett fényszennyezéssel magyarázhatunk.

Csörgits Gábor (KvVM Természetvédelmi Szakállamtitkárság) és Gyarmathy István, (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) általánosságban is foglalkoztak a fényszennyezés környezetvédelmi problémáival. Külön is tárgyalták a csillagoségbolt-park programokat, melyek védett természeti területeken teszik lehetővé az éjszakai tájkép és környezet zavaró fényektől mentes megóvását. A program két éllovasa közül a Zselici Tájvédelmi Körzet már benyújtotta a hivatalos felterjesztést a nemzetközileg is elismert címre, amit rövidesen a Hortobágyi Nemzeti Park is követ majd. A felterjesztéshez szükséges mérésekről is beszélt Kránicz Balázs (Pannon Egyetem) és Kolláth Zoltán (MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete). Tudományos értékű mérésekkel demonstrálható, hogy az ország e szigetein még van mit megőrizni, és mindent meg kell tenni azért, hogy unokáink is láthassák a csillagos égbolt csodáit.

Nemcsak a denevérek és rovarok, de más élőlények is veszélyeztetettek, köztük az ember is. Varró Mihály János (Országos Környezetegészségügyi Intézet), környezet-epidemiológus, szakorvos, előadásában hangsúlyozta: az emberi szervezet (is) éjjel termeli a melatonint, ezt a gyökfogó, immunrendszert erosíto és több tekintetben is ráksejtgátló hormont. Az éjjeli fényterhelés a melatonin vérszintjét csökkentheti, ezáltal megnövekedhet az emlo-, prosztata-, bél- és májrák gyakorisága. Fontos, hogy a témával foglalkozó orvosbiológiai és epidemiológiai kutatások hazánkban is elinduljanak, valamint, hogy a már rendelkezésre álló adatok alapján törvény szülessen az éjjeli világítások szabályozásáról.

A zavaró fények ellen küzdő kutatókon és természetvédőkön kívül, a fénykibocsátás szakértői, a világítástechnikusok is megszólaltak a konferencián. Persze az előadók két csoportja között csak látszólagos az ellentét, a lámpatestek gyártói, üzemeltetői és a világítás tervezői számára is a szalmailag kifogástalan, a lehetőség szerint minimális zavart okozó világítási megoldások jelentik a célt.  Schanda János (Pannon Egyetem) tudományos igénnyel vetette össze a csillagászati megfigyeléseket veszélyeztető fények tulajdonságait a világítástól elvárt paraméterekkel. Schwarcz Péter (Tungsram-Schréder zRt) modellszámítások segítségével hasonlított össze különböző világítási módszereket, és felhívta a figyelmet néhány megoldás veszélyeire. Külön is hangsúlyozta az Erzsébet híd rövidesen elkészülő díszvilágításának aránytalan fényszennyezését. Egy újabb példa, ahol megfelelően tervezett és kivitelezett díszvilágítási berendezéssel a fényszennyezés jelentősen csökkenthető lett volna. Horváth Lajos, (Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.) hangsúlyozta, hogy Budapest közvilágításában a minimális zavaró fényeket okozó világítási megoldásokra törekszenek, amire számos megvalósult példát is mutatott. Azonban az Erzsébet híd készülő díszvilágítását ő is negatív példaként hozta.

Forrás: [origo]

A záró előadást, amit a "Diákok az akadémián" program keretében is meghirdettek, Kiss László (MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete) tartotta "Fényszennyezés és a csillagászati obszervatóriumok" címmel. Látványos földkörüli utazásra vitte a hallgatóságot, egészen az Antarktiszig, ahol nagyon zord körülmények között rendkívüli égminőséget élvezhetnek majd a csillagászok, ha valamikor egy tényleges obszervatórium kerül a déli kontinensre. Végezetül felhívta a figyelmet az MTA Konkoly Thege Mikós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumára leselkedő veszélyekre, pl . a közeli sípályák éjszakai világítására.

A konferenciát követően "Fényszennyezés, fényépítészet" címmel kamarakiállítás nyílt meg az MTA Székház Aulájában. A kiállítást Oláh Katalin, az MTA Csillagászati és Űrfizikai Bizottságának elnöke nyitotta meg.

Az MTA székház kisterme megtelt, hetvenen írták alá a jelenléti ívet. A világítástechnikai szakemberek és a nemzeti parkok dolgozói fej-fej mellett adták a legnagyobb csoportokat. A természetvédelmi hatóságokat kevesebben képviselték mint a csillagászokat. A föntiektől független zöldek minimális számban képviselték magukat szintúgy, mint az amatőrcsillagászok.

Forrás: NASA/IDA

Világítástechnikusok, természetvédők, csillagászok most is megegyeztek, hogy kisebb környezeti terheléssel is megvalósíthatók a kültéri világítás alapvető céljai. Hogy ez nem így történik, jelentős energiapocsékolással is jár. A felesleges fénykibocsátás visszaszorítására nem elegendő a konferencia részvevőinek jó szándéka, ehhez jogszabályi változásokra lenne szükség. Hogy erre felhívják a figyelmet a konferencia részvevői az alábbi zárónyilatkozatot hozták:

A konferencia zárónyilatkozata

Az égbolt megfigyelésének több ezer éves emlékei vannak Földünkön, a csillagos égbolt közös kulturális örökségünk része. Mindössze pár évtizedre volt szükség ahhoz, hogy az emberek többsége számára eltűnjön az igazi éjszakai látvány, például a Tejút megfigyelhetősége. A zavaró fények jelentős negatív hatással vannak az élővilágra - beleértve az embert is -, és az éjszakai tájképre. A fényszennyezés negatív hatásainak visszaszorításáért a konferencia résztvevői az alábbi nyilatkozatot  fogadták el:

Magyarországon nincs olyan szabályozás, amely a zavaró fények hatását általánosan kezelné és jelen pillanatban a közvilágítás létesítéséről és üzemeltetéséről sem létezik hatályos jogi szabályozás. Ezért kérjük a közvilágítási törvény mielőbbi elkészítését és elfogadását, a zavaró fények szakmailag megfelelő figyelembevételével. Kezdődjön meg egy országos, a zavaró fényekkel foglalkozó jogszabály előkészítése. A törvényi előkészítésben szakmai kérdésekben vegyék figyelembe az MEE Világítástechnikai Társaság és a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség Magyarországi Szekciójának véleményét.

Tapasztalatok szerint nem a közvilágítás, hanem egyes objektumok, épületek megvilágítása és a reklámvilágítás jelenti a zavaró fények fő forrását. Például egy kaszinóváros fényei több száz kilométeres távolságban is éreztethetik negatív hatásukat. Ezért kérjük, hogy az építési engedélyeztetési eljáráskor szempontként jelöljék meg a kültéri világítás minőségét is. Különösen fontos ez az olyan nagyberuházások esetében, melyek a tapasztalatok szerint óriási veszélyt jelentenek fényszennyezésükkel. Kérjük a hatóságokat, hogy az ilyen intézmények építési engedélyét csak megfelelő, a zavaró fényeket figyelembe vevő világítási tervvel engedélyezzék.

Forrás: [origo]

A zavaró fények nemcsak éjszakai természeti környezetünket károsítják, hanem annak megfigyelését is. Az élő környezetünket és a Világegyetemet  vizsgáló természettudományokat is ellehetetlenítheti a fényszennyezés, csorbítva a tudományos kutatás szabadságát is. Ezért kérjük a törvényhozókat és a különböző intézmények üzemeltetőit, hogy a tudományos kutatásban érintett területek környezetében fokozottan figyeljenek oda a kültéri világítás megfelelő, zavaró fény mentes megvalósítására és üzemeltetésére.

A konferencia résztvevői:
MEE Világítástechnikai Társaság
Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség Magyarországi Szekciója

Forrás: Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség - Magyarországi Szekció


0
Tovább
10
nov/2009

Még mindig vigyázni kell a lágy PVC-ből készült gyerekjátékokkal

A lágy PVC hajlékonysága a benne lévő lágyító adalékoknak, az úgynevezett ftalátoknak köszönhető. A gyermekek számára az ilyen anyagot tartalmazó termékek, különösen azok, amelyeket szájba vesznek, súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek: károsan befolyásolhatják a fejlődő szervezet hormonháztartását, a nemi működést és az immunrendszer fejlődését. Egy csecsemőjáték szokásos használatát figyelembe véve a ftalátok kioldódhatnak a nyálba, és a nyálon keresztül bekerülhetnek a kisgyermek szervezetébe. A káros hatások csak bizonyos idő múlva, egy későbbi életszakaszban jelentkeznek.



Az Európai Unió 2005-ben betiltotta a legmérgezőbb ftalátvegyületek használatát a gyerekjátékokban és gyermekápolási cikkekben. Háromféle ftalát (DEHP, DBP és BBP) teljesen tiltólistára került, mert ezek az Európai Bizottság megállapítása szerint tartós károkat és krónikus betegségeket okozhatnak a gyermekjátékszereken keresztül (függetlenül attól, hány éves gyermeknek szánták azokat). Másik három ftalát-típust (DINP, DIDP és DNOP) csak a három évnél fiatalabb gyermekeknek szánt játékokban tilos felhasználni. Ezeket a gyerekek ugyanis gyakran bekapják, megrágják vagy éppen a szoptatáson keresztül érintkeznek vele.

Sajnálatos módon azonban még mindig előfordulnak olyan játékok, amelyekben veszélyes a ftalátok koncentrációja. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztálya 2007 decemberében tartott ellenőrzése során 25 távol-keleti terméket árusító üzletet ellenőrzött. A laboratóriumi vizsgálatok után 14 terméket minősítettek veszélyesnek. 13 termék tartalmazott mérgező ftálsav-észter lágyítót - olvasható a hivatalos jelentésben. Ezek között 6 radír, 3 játék, 1 toll, 1 papucs, 1 pelenkázó alátét és 1 felfújható mellény is volt, amiből látható, hogy a játékok és gyermekápolási cikkek mellett más termékekben is ott lehetnek a veszélyes anyagok.

A betiltott játékok egy korábbi listája itt látható, aktuális információk az Európai Unió ezzel foglalkozó oldalán érhetők el. A babaápoló szereket a szakértők Magyarországon (illetve az EU-ban) biztonságosnak ítélik.

A legjobb, ha legalább a lágy PVC-től teljesen megszabadulunk a lakásban.


0
Tovább
09
nov/2009

Megjelent a Tudatos Vásárlók Jó termék adatbázisa

Szerencsére egyre többen szeretnének bio, fair trade vagy magyar terméket vásárolni, de nem könnyű eligazodni a választékban, illetve az sem mindig egyértelmű, hol lehet beszerezni ezeket. A Tudatos Vásárlók Egyesületének Jó termék adatbázisa ebben nyújt segítséget. Új szolgáltatásunk az ételekkel, italokkal indul.



A Jó termék adatbázist azért hoztuk létre, hogy segítsük a tudatos vásárlók mindennapi döntését. Tudjuk, hogy nincs tökéletes termék, de ez nem jelenti azt, hogy ne kereshetnénk a jobbat. Egy bio termék is lehet "rossz", ha például a fogyasztótól több száz kilométerre készül, hiszen rengeteg csomagolást és szállítást igényel, hogy hozzánk jusson. Miközben egy nem bio minősítésű, de a vásárló közelében előállított termék ökológiai lábnyoma összességében lehet, hogy épp a fentiek miatt jóval

Az adatbázis célja tehát, alternatívát nyújtani a fogyasztóknak, hogy vásárláskor jobb terméket választhassanak. Itt elsősorban  bio, fair trade és magyar termékeket mutatunk be különböző termékcsoportokban.

A biotermékek mellett szól, hogy ellenőrzött körülmények között, mesterséges adalékanyag nélkül készülnek. Továbbá a termesztés és feldolgozás okozta környezetterhelés is kisebb, mint a klasszikus nagyüzemi mezőgazdaságban.

A Magyarországon készült termékek vásárlásával támogatjuk a hazai gazdaságot, a hazai termelőket. Továbbá környezetvédelmi érvek is szólnak emellett, hiszen a rövidebb szállítási útvonal egyúttal kevesebb széndioxid-kibocsátást is jelent.

A fair trade vagy méltányos kereskedelemből származó termékek a harmadik világ országaiban élő termelőknek biztosítanak tisztességes megélhetést, emberibb munkakörülményeket. Ugyanakkor ezek előállításánál szigorúbb környezetvédelmi előírások is érvényesülnek.

Az adatbázisban megtalálhatók a tejtermékek és egyéb italok jellemzői, valamint, hogy honnan érdemes aszalt gyümölcsöket, mézet és lekvárt beszerezni. Szerepelnek a csokoládé, kakaó és kávéféleségek jellemzői és természetesen a legjobb teák beszerzési helyei. Ugyancsak megtalálhatók a szendvicskrémek, fűszerek és húskészítmények lelőhelyei. Ezen kívül még megtudhatjuk, melyik tésztát, olajat, kenyeret, vagy lisztet válasszuk, ha egészségünk és környezetünk szempontjából is a legjobbat szeretnénk választani.

A Jó termék adatbázis elérhető a http://www.tudatosvasarlo.hu/jo_termekek/etel-ital oldalon.

A Jó termék adatbázis hamarosan kibővül a tisztítószerekkel, ruhaipari termékkel, papíráruval, irodaszerekkel is.


0
Tovább
08
nov/2009

Visszatértek a vadludak! IX. Tatai Vadlúd Sokadalom 2009. november 27-28-án

A tatai Öreg-tó október végi lehalászását követően a tavat máris birtokba vette közel négyezer vadlúd, többségében nagy lilik és vetési lúd. A Ramsari Területek jegyzékébe idén éppen 20 éve felvett tatai Öreg-tó európai hírű vadlúdpihenőhely, ahová elsősorban az eurázsiai tundrák vidékéről érkeznek a vadludak. A madarak itt telelnek, majd február végén, márciusban visszaindulnak északi fészkelő területeikre. Számuk napról-napra folyamatosan növekszik, és a tó leeresztésével fokozatosan kialakuló zátonyok megjelenésével, illetve az első igazi téli fagyok beálltával ugrásszerűen nő a számuk.

A Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint idén is nagyjából 30 ezres csapatokra lehet majd számítani, így a legintenzívebb napokon a különböző sirály, réce és egyéb vízimadarakkal kiegészülve közel 40 ezer madár pihenhet a mintegy 220 hektáros tatai Öreg-tó területén. November 27-28-án kilencedik alkalommal rendezik meg a Tatai Vadlúd Sokadalmat. Az egyedülálló természetvédelmi fesztiválon a többi programmal együtt minden érdeklődő részese lehet ennek az egyedülálló látványnak és csodás élménynek.

A részletes program itt olvasható.




0
Tovább
07
nov/2009

Előadás az interneten is: biológiai sokféleségvédelem a génektől a tányérunkig

November 11-én 18 órakor a HuMuSz Ház vendége lesz dr. Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Előadásában a biológiai sokféleség egyezmény három alappillérét tárgyalva mutatja be a vadon élő és a gazdasági haszonnövényeink sokféleségének pusztulását. A beszélgetést élőben közvetítik a szervezők.




0
Tovább
06
nov/2009

Karbontudatosság: az alacsony karbonkibocsátású gazdaság mindenki számára kedvező lehet

Nem figyelnek a hétköznapokban a családok arra, mennyi energiát fogyasztanak, az pedig legfeljebb elméleti probléma számukra, hogy mindez mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár. Holott ez korántsem csak elmélet, hanem lassan égetővé váló gyakorlati probléma. A hiedelmekkel szemben, a karbontudatosság nem drágítja, épp ellenkezőleg: olcsóbbá teszi a mindennapi életet - hívja fel a figyelmet Fogarassy Csaba. A Szent István Egyetem vezető kutatója, egyetemi docense elmondta: Magyarországon 5,7 tonna egy ember éves karbonlábnyoma. Noha ez a fejlett országokhoz képest akár biztató is lehetne, ám aligha kerülhető el ennek megugrása. Ezzel együtt nem utópisztikus gondolat, hogy kellő odafigyeléssel mérsékelhető a karbonterhelés.



Újabb fogalmat tanulnak mindazok, akik fogékonyak az energiatakarékosság, a felelős környezethasználat iránt. A karbonlábnyom mérésével világossá tehető, mennyire terheljük meg a környezetünket. Az ökológiai lábnyom már sokak számára ismert. Mennyiben különbözik a kettő egymástól?

Az ökológiai lábnyom már benne van a köztudatban, sokan értik és érzik, hogy miről van szó. Alapvetően a karbonlábnyom ugyanabból indul ki, a különbség: előbbi viszonylag általános, utóbbi lényegesen konkrétabb. Jól körülhatárolt számításokon alapul, pontosan és egzakt módon meg lehet állapítani az értékét. Némiképp eltér a kiindulási pont is: az ökológiai lábnyom azt kutatja, hogy egy területnek mennyi az ökológiai terhelhetősége, arra keresi a választ, milyen mértékben lehet szennyezni azt. Távolabbról szemléli tehát a kérdéskört, s megpróbál választ adni arra, miként lehet megvédeni a környezetet.

A karbonlábnyom ugyanakkor az egyén nézőpontját veszi alapul. Az egyes emberek számára ad információt arról, miként tudják a fogyasztásukat, az energiafelhasználásukat minimalizálni. Ha valaki azt szeretné tisztán látni, miként képes csökkenteni a karbonlábnyomát, akkor számba kell vennie a többi között az energiafelhasználás mennyiségét, ide értve a hűtést, a fűtést, az elektromos energiát, egyebeket. Fel kell térképeznie a személyes, illetve vállalati tevékenységhez kapcsolódó indirekt megtakarítások lehetőségét. Gondolok itt például az utazáshoz, főzéshez, életmódhoz használt energiára. A low carbon economy alapelve éppen az, hogy az alacsony karbonkibocsátású gazdaság az egyén számára is kedvező irányú fejlődést jelent.

 Látják ezt az emberek? Létezik karbontudatosság?

Nem eléggé. Mindennapi életük során nem figyelnek a családok arra, hogy mennyi energiát fogyasztanak. Az pedig legfeljebb elméleti probléma számukra, hogy mindez mennyi szén-dioxid kibocsátással jár. Pedig egyáltalán nem az, és kis odafigyeléssel óriási mennyiségű energiát lehetne megtakarítani. Nem túlzás, ha racionálisan gazdálkodnának a háztartások az energiával, akkor a jelenleg felhasznált mennyiség 30 százaléka megtakarítható lenne. S ehhez semmiről sem kellene lemondaniuk, csupán megfontoltabban használni gépeiket, a világítást, összességében a háztartási energiát.

Forrás: [origo]

Jó irány, hogy ma már bizonyos terméken feltüntetik, hogy az milyen karbonkibocsátású. Kereskedelmi forgalomban kapható olyan izzó, amelynek csomagolásáról leolvashatók erre utaló információk. Például az, hogy mennyi az adott termék karbonkibocsátása, s mennyi ezzel szemben egy hagyományos izzóé. Számottevő a különbség. Egy takarékos változat esetében 6,5 kilogramm az éves kibocsátás, szemben régi típusú elődjével, aminek akár 34 kilogramm is lehet. A számok magukért beszélnek. Az egyik nagy izzó-gyártó magyarországi cégével egyébként közösen dolgozunk azért, hogy ez minél inkább köztudott legyen. Mert elkerülhetetlen, hogy a vásárláskor ez előbb-utóbb szemponttá válhasson. Ilyen módon optimalizálható a szén-dioxid kibocsátás, méghozzá úgy, hogy az nemcsak a környezet számára kedvező, de az egyén kiadásait szintén csökkenti.

Azt mondja ezzel, hogy a tudatosság ezen a téren nem drágítja, éppen ellenkezőleg, olcsóbbá teszi az életet?

Feltétlenül. Az irányelvek éppen ezt a cél szolgálják, s aki betartja az ajánlásokat, biztosan sokat takaríthat meg. Téves az a szemlélet, amely a környezetbarát jelleg és a kiadások emelkedése közé egyenlőségjelet tesz. A karbontudatosság éppen arra tanítja meg az embert, hogy miképp élhetnek kevesebb energia felhasználásával - s ebből adódóan, hogyan mérsékelhetik kiadásaikat. Egyszerű gyakorlati dolgokról van szó. Olyan "szabályokról", amelyek a családok mindennapi életét érintik.

Megtanulható, hogyan mossunk, hogyan használjuk a vizet, ahogy az is, miben rejlik a környezettudatos étkezés. Ez utóbbihoz tartozik, hogy nem tanácsos fagyasztott termékeket fogyasztani, hiszen azt egyszer elhozzuk az üzletből, azután tároljuk, fagyasztjuk. Ehhez ráadásul megvásároljuk a szükséges berendezést, majd folyamatosan üzemeltetjük azt. Végül kiolvasztjuk a fagyasztott termékeket, szintúgy gyakran gép segítségével. Mindez rengeteg energiába kerül. Sok olyan tételt társítunk ehhez a folyamathoz, ami teljesen felesleges. A tudatos életforma ezeket igyekszik mellőzni, s racionalizálja az élettevékenységeket. Nélkülöz elhagyható fázisokat, mellőzhető tevékenységeket, aminek nyomán az azokhoz szükséges energiát nem kell előteremteni. Ennek köszönhetően közvetve mérsékelhető a szén-dioxid-kibocsátás. Egyetemi feladataimból adódóan, a környezet-gazdaságtanon belül sokat foglalkozom a környezet és a gazdaság ellentmondásaival, amelyben szemben állnak egymással a lokális és a globális gazdaság alrendszerei.

Forrás: [origo]

Jól látszik, a klíma-lábnyom bevezetése és alkalmazása a lokális gazdaság alaprendszereihez áll közel, amelyben a kereslet és a kínálat viszonya lényegesen szorosabb. Utóbbi az előbbinek igyekszik megfelelni. A termékek előállítói, árulói és értékesítői pontosan tisztában vannak azzal, hogy kik a fogyasztók és mik az igényeik, s ennek megfelelően jobban tekintettel tudnak lenni arra a termeléskor. Ugyanebből adódik, hogy reálisabbak az árak is, hiszen kevesebb az áttétel. A multinacionális vállalatok gyakorta alkalmaznak vállalatoptimalizációs modelleket, ám ezek nem alkalmasak arra, hogy megmondják, mennyi termékre lesz majd igény az adott típusból. Nem tudják, hogy 50 ezret vagy 200 ezret gyártanak majd az adott árufajtából. Pusztán azt tudják előre rögzíteni, hogy a termékéletciklus-görbe mely szakaszában lépnek piacra, s meddig szeretnének aktívak maradni. Ám mivel ez nincs szoros kapcsolatban a vevői igényekkel, előre nem lehet profitot sem becsülni. Éppen ebből adódik, hogy hihetetlen gyorsan lezuhan egy-egy termék ára, ha nem találkozik a kereslet és a kínálat. Azaz, ami az egyik nap még 100 ezer forint volt, az könnyen lehet két hónappal később már csak 40 ezer. Ez pedig joggal irritálja a fogyasztókat, ráadásul felesleges termeléssel, felesleges energia- és ezen keresztül szén-dioxid kibocsátással jár. Furcsa ellentmondásnak tűnik, de a multinacionális vállalatoknak emiatt bizonyos értelemben gazdaságosabb lenne lokális piacra termelni.

Mindez azonban szembemegy a modern kor folyamataival, hiszen a globalizáció nem a lokális piacokat erősíti...

Valóban éppen arról van szó, hogy a globális gondolkodást a lokális váltja fel. Ha minden cég és minden ember ezt a stratégiát követné, akkor jóval kevesebb lenne a karbonterhelés. Erre azonban még várni kell. Az Egyesült Államokban egyébként nem a karbonkérdés uralja a környezettudatos gondolkodást az utóbbi időben, hanem a vízzel való hatékony gazdálkodás ügye. A karbonlábnyomhoz hasonlóan már számolnak vízlábnyomot, s megdöbbentő eredményre jutottak. Rájöttek arra, hogy drasztikusan megcsappant a vízkészletük.

Forrás: [origo]

Az amerikai mezőgazdaság vízhiánnyal küzd, s elkezdték vizsgálni ennek okát. Szembesülniük kellett azzal, hogy termékeikkel együtt exportálják vizük egy részét is: a külföldi értékesítésre előállított árucikkek gyártásához ugyanis olyan mennyiségben használnak fel vizet, amely a vállalhatónál nagyobb mértékben meríti ki az ország vízkészletét. Az egyik legjelentősebb exportcikk, a szója minden kilogrammjának előállításához 2,3 kilogramm víz fogy el. Ez súlyos gond, mivel az Egyesült Államok a világ legnagyobb szójaexportőre, ezen keresztül tonnaszámra szállítják külföldre a "virtuális vizet". Mindez arra ösztönözte a szakembereket a tengerentúlon, hogy csökkentsék az exportáru mennyiségét, s gondolják át, mennyi haszon és mennyi veszteség származik egy-egy árucikk eladásából.

Eddig nyilván a víz nem volt a listán, így egy újabb elemmel gazdagodott a bekerülési költséghez hozzáadandó tételek sora...

Az ilyen és hasonló tételeket hívjuk externális költségnek. Bele kell mostantól kalkulálniuk azt is, hogy mennyibe kerül a vízgazdálkodási rendszer fenntartása és karbantartása, s ez jelentősen megdrágítja az exportot. A tojásnál kilogrammonként 4,7 kilogramm víz, a sajtnál 4,7, a marhahúsnál pedig - nem túlzás - 16 kilogramm víz kell egyetlen kilogrammnyi termék előállításához. Egyértelmű, az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy veszélybe kerüljön a vízellátása. Ez nem pusztán környezetvédelmi kérdés, legalább ennyire az életszínvonal és a lakosság elláthatóságának ügye. Ráadásul a gazdasági racionalitás - az exportorientált termelés fenntartása - szintúgy nem indokolja a vízbázis ilyen arányú kimerítését.

Nálunk mennyire gond ez?

Magyarországon kevéssé, hiszen nekünk óriási vízkészletünk van. Akárhol fúrunk le a földbe, vízre bukkanunk, szerencsére óriási mennyiség áll rendelkezésre. Nincs tehát közvetlen veszély, hiszen a vízlábnyomot nemcsak a virtuális víz exportjának és importjának, hanem a hazai vízforrásoknak is a figyelembevételével kalkulálják. Nem ilyen jó a helyzet a karbonlábnyomot illetően: nálunk 5,7 tonna egy ember éves karbonlábnyoma. E téren szintúgy az élbolyban található az Egyesült Államok 20 tonnával, Német-   ország pedig 10,5 tonnát produkál. Innen nézve jól állunk, ugyanakkor látni kell, hogy minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb az ott élők karbonlábnyoma. Az ugyanis a felhasznált energia mennyiségétől függ, ebben pedig sokat nyom a latba a fogyasztási színvonal, a rendszeresen igénybe vett szolgáltatások köre.

Miként előzhetnénk meg, hogy nálunk is felkússzon ez az érték? Egyáltalán, reális lehet, hogy elkerüljük a kétszámjegyűvé válást?

Aligha. A fejlődés megy a maga útján, s az emberek ezt abból érzik, hogy minél többet engedhetnek meg maguknak. Gyakrabban járnak étterembe, sűrűbben keresik fel a fodrászt, növekszik igényük a szolgáltatások iránt, s nem utolsósorban egyre több fogyasztási cikket vásárolnak. Ez a jóléti érzés elengedhetetlen része. Ahogy az is, hogy egyre növekszik az energiafelhasználás. Ehhez hozzájárul még, hogy a fogyasztás terén mind jobban terjednek a magasabb feldolgozottsági szintű termékek, s ez mind-mind energiát feltételez. Biztosan súlyosabb lesz tehát a hazai karbonlábnyom, s nem kérdés, hogy előbb-utóbb meg fogja haladni a hét-nyolc tonnát. Ám nem mindegy, hogy mit teszünk ellene. Ezért ki kell dolgozni a nemzeti és európai low carbon stratégiát - nem utópisztikus gondolat, hogy kellő odafigyeléssel mérsékelhető a karbonterhelés. A világátlag jelenleg négy tonna személyenként, ezt kellene leszorítani a felére, hogy a klímaváltozás ne váljon rémálommá az emberiség számára.

Az interjút Holubár Zita készítette, és a Ma & Holnap szerkesztőségének engedélyével közöltük


0
Tovább
05
nov/2009

A kenyereket vizsgálta meg a Tudatos Vásárló

A Tudatos Vásárlók Egyesülete három ismert pékség kínálatát vizsgálta a termékekben lévő anyagok élettani hatása alapján, de értékelték a bolti kiszolgálást és információnyújtást is.Fotó: Tuba Zoltán [origo]



A civil szervezet arra volt kíváncsi, hogy az egyes kategóriákon belül milyen választékkal rendelkeznek a boltok, illetve hogy a kenyerek összetétele alapján melyik mennyire lehet az egészséges táplálkozás része.

Amint az várható volt, a pontrendszer alapján a fehér kenyerek szerepeltek a leggyengébben. Habár összetételük alapján megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, táplálkozástani szempontból kevésbé értékesek, mint barna vagy teljes kiőrlésű társaik.

A termékek pontozásánál minden termék 5 ponttal indult, és az alábbiak szerint adtak hozzá vagy vontak le pontot:

0,5-0,5 pontot vontak le, ha a kenyér adalékanyagot, tartósítószert, sót tartalmazott (annak ellenére, hogy ez az Élelmiszerkönyv szerint megengedett, a pontlevonást a negatív táplálkozástani hatás indokolta)
1 pontot adtak, ha a termék 40%-nál kevesebb rozslisztet tartalmazott, a jobb táplálkozástani érték miatt
2 pontot adtak 40% vagy ennél nagyobb rozsliszttartalomnál, annak magas táplálkozástani értéke miatt
1 pontot adtak, ha teljes kiőrlésű lisztből készült, a jobb táplálkozástani hatás miatt
0,5 pontot adtak, ha a kenyér táplálkozás-élettani szempontból értékes magokat (pl. lenmag, tökmag, dió) tartalmazott
0,5 pontot adtak, ha a kenyér táplálkozás-élettani szempontból értékes tönkölybúzát tartalmazott

Nézze meg, hogyan szerepeltek a vizsgált pékségek és kenyerek a Tudatos Vásárló cikkében!


0
Tovább
04
nov/2009

Melyik a legolcsóbb fűtési módszer?

Akár tart a fűtési szezon, akár nyár van, nem árt elgondolkodunk, hogy mivel fűtsünk a jövőben. A Műszakiak.hu rövid összeállítása.



A fa- és a széntüzelés

Talán meglepő, de még mindig a fa- és a széntüzelés a legolcsóbb, még akkor is, ha a tipikus szenes és fás kazánok gyengébb hatásfokát figyelembe vesszük. Egy gyengébb hatásfokú fatüzelésű kazán esetén például 1 GJ (gigajoule) hőmennyiség 110 kg fa eltüzelésével állítható elő. Barna- vagy feketeszénnel tüzelve ennél valamivel magasabb áron, de összevethető árfekvésben állíthatjuk elő ugyanezt a hőmennyiséget; feketeszénből kevesebbet kell venni, de drágább.

A fa- vagy széntüzelésnél kényelmesebb fa- vagy gabonapellettel fűteni. A pellet finomra őrölt és kis rudacskákká préselt biomassza, ami készülhet fahulladékból, mezőgazdasági hulladékból (kukoricacsutka és -szár), vagy erre a célra termesztett energiafűből. A pelletkazánoknak ugyanis automatikus adagoló, valamint hamu- és salakeltávolító rendszerük van. A fűtőanyagtartályt mérettől és fűtésteljesítménytől függően csak hetente-kéthetente kell feltölteni.

Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a kazán, de főleg a hozzá tartozó tartály nagy helyet foglal, és csekély elterjedtsége miatt még elég drága. Egyelőre pellet is elég kevés helyen kapható és nem is túl olcsó.

A földgáz

Ha van a környéken vezetékes földgáz, akkor arra rácsatlakozva sokkal kényelmesebben, de drágábban fűthetünk, viszont a fűtésünk ára beláthatatlan világpiaci folyamatok és kicsinyes politikai alkuk bonyolult eredője lesz. Tartályos propán-bután gázzal is fűthetünk, az viszont már lényegesen drágább, a palackos pedig még annak is legalább a kétszerese, és ha egy egész házat akarunk fűteni vele, akkor nagyon gyakran kell cserélgetni.

A villanyfűtés

A villanyfűtés továbbra is nagyon drága. Elektromos árammal azonban sokkal hatékonyabb fűtőeszközöket is üzemeltethetünk. Népszerűek az úgynevezett hőszivattyús rendszerek, amelyekhez a talajban építenek nagy hőcserélő felületet. Ezek tulajdonképpen a talaj hőtároló képességét használják. Télen a talajt hűtik és a lakást fűtik, nyáron pedig a hűtik a lakást és visszafűtik a talajt a normális hőmérsékletére. Ehhez viszont talaj kell, vagyis valamennyi földterület, ami nem mindenütt áll rendelkezésre, és a kezdeti beruházás is elég sokba kerül.

Forrás: Műszakiak.hu

Ajánlat: Tippek fűtésszámla ellen


0
Tovább
03
nov/2009

Klíma- és madárbarát gyár Perkupán

A magyar tulajdonú Genex Zrt. Perkupán építette fel Közép-Európa egyetlen klímagyárát, amelynek létrejöttével közel 20 év után újra beindul a klímatechnikai ipar Magyarországon. A 3 milliárd forintos beruházásból létesült világszínvonalú üzemből geotermikus hőszivattyúk és speciális klímaberendezések kerülnek ki.

Az üzemben a villamosenergia előállítására szélgenerátorokat és napelemeket, melegvíz előállítására pedig napkollektorokat telepítettek. A megfelelő szigetelési technológia és építőelemek használata mellett hozzájárul a gyárépület minimális környezetterheléséhez a padló és a falfűtést lehetővé tevő hőszivattyús fűtés-hűtés alkalmazása.

Az Aggteleki Nemzeti Parkkal és a Magyar Madártani Egyesülettel tervezett hosszú távú együttműködés első lépéseként a gyár Madárbarát munkahely lett. A gyár mintegy 50 környékbeli lakosnak ad munkát.




0
Tovább
02
nov/2009

Még mindig a barack és a saláta vezeti a szennyezettségi listát

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nyilvánosságra hozta az EU területén 2007-ben az élelmiszereken végzett végzett növényvédőszermaradék-vizsgálatok eredményeit. 2007-ben is az őszibarack, az eper és a saláta mutatkozott a legszennyezettebbnek. A mérleg a harmadik világból importált gyümölcsök és zöldségek "javára" dőlt el." A részletek a Tudatos Vásárló cikkében olvashatók.




0
Tovább
02
nov/2009

Ne vegyünk távoli élelmet!

Lehetőleg a friss élelmiszerek mellett döntsünk, a fagyasztott termékek előállítása és tárolása ugyanis tízszer annyi energiát emészt fel. Vásároljunk helyben készült termékeket és a szezonra jellemző zöldségeket, gyümölcsöket a sok ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt és tartósított áruk helyett! Kerüljük az "agyoncsomagolt" termékeket: amiből lehet, kimért formában vásároljunk. További energiatakarékossági és pénztárcakímélő tippek a www.egymozdulat.hu oldalon.




0
Tovább
01
nov/2009

Vasalás helyett

Ha mosás után kihúzkodjuk a nedves ruhát, és simára terítve vállfára akasztva hagyjuk megszáradni, a legtöbb esetben nincs is szükség vasalásra (energia- és időmegtakarítás). További energiatakarékossági és pénztárcakímélő tippek a www.egymozdulat.hu oldalon.

További háztartási zöld tippek




0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum